Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

Man A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1982. FEBRUÁR 9., KEDD A húsipar nehéz éve Tőlük függ: fejlődhetnek-e? Csökkent a vágóállatok száma A vágócsarnokban egy kis időre leállt a munka. Tanács­kozásra gyűltek egybe a ceglé­di vágóhídon dolgozók, az év első munkásgyűlésére, amelyen részt vett Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első tit­kára és Szlovicsák Gábor, a PENOMAH Vállalat igazgató- helyettese is. Kiszely István, a ceglédi gyár igazgatója tárta a kollektíva elé a tavaly végzett munka eredményeit és körvo­nalazta az idei teendőket. Hiányzó hízók Az 1981-es esztendő nem volt mentes az ellentmondásoktól, s ez a munka summázásából is kitűnt. Sem az árbevételi, sem a nyereségtervet nem tudták maradéktalanul teljesíteni, de ennek elsősorban gyáron kívüli okai voltak. Még így is jobb eredményt produkáltak, mint 1980-ban. A tervezett 180 ezer sertés helyett csupán 159 ezer darabot vágtak le, továbbá 20 ezer 403 marhát. A környékbe­li gazdaságoktól kevesebb jó­szágot kaptak, mint amennyi­nek a zavartalan feldolgozásá­ra képesek lettek volna. Az év végén — terven kívül — 24 ezer birkát is levágtak, ezzel próbálva Kutatót adni az ott dolgozóknak, s valamelyest ja­vítani eredményüket. Ehhez ál­dozatos, rugalmas munkavál­lalás kellett, a piaci igények gyors kielégítéséhez való alkal­mazkodás. Egyébként is ez jel­lemezte tevékenységüket. Húskészítményekből majd­nem ötezer tonnát állítottak elő, s ez 358 tonnával több volt a tervezettnél. A lakosság ellá­tása zavartalan volt, s a fővá­ros üzleteibe is szállítottak áruikból, főleg sertéshúst. Ezek a tételek viszont az export ro­vására kerültek a hazai piacra, így az exporttervet sem tudták maradéktalanul teljesíteni. A minőségre — mind a hazai, mind a külföldi megrendelőik­nél — nagy gondot fordítottak, s ezt tartják további feladatuk­nak is. Büszkék rá, hogy a múlt évben 438 millió forint értékű árut küldtek a határon túlra, úgy hogy az exportalap­ból húszezer sertés és kétezer marha hiányzott. A hűtőház egyaránt jó szolgálatot tett a belföldi ellátás egyenletes üte­mezésében és a külpiaci szál­lítások legkedevezőbb időpont­jának megválasztásában. Vándorzászlós védnökök Szervezett és hatékony mun­ka folyt a ceglédi gyárban. A berendezések egyre romló mű­szaki állapota ellenére nagyobb termeléskiesés nem volt, egyes területeken javultak is a mun­kafeltételek. Az energiaköltsé­gek — még a takarékosság el­lenére is — növekedtek. A jö­vőben erre még nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. A lét­szám- és bérgazdálkodás a kí­vánt szinten valósult meg. ösz- szesen 8,9 százalékos bértö­megnövekedést értek el. Arról is szó esett, aminek nem örül­tek: emelkedett az üzemi bal­esetek száma, s több volt a munkából való kiesés. A to­vábbiakban szigorú intézkedé­sekkel kell elejét venni a baj­nak. A szocialista brigádok jól dolgoztak, serénykedtek a munkaversenyben is. A gyári KISZ-esek elnyerték a MÉM és a KISZ KB vándorzászlaját a húsprogram felett vállalt védnökségük sikeres végrehaj­tásával. 1982-ről szólva még maga­sabb követelmények körvona­lazódtak. Hatékonyabban gaz­dálkodni, ez a jelszó, mert csak ez vezet eredményre. Eb­ben az évben 181 ezer sertést, 21 ezer 100 marhát és 6500 bir­kát hajtanak a ceglédi vágó­hídra. A tervezett húskészít­mények 4680 tonnát tesznek ki. Ezen felül ismét számottevő exporttal kell megbirkózniuk. Elemzőén kell figyelniük a gazdaságosságot és a kifogás­talan minőséget. Saját erőből A műszaiakra különösen nagy feladat hárul. Az éves nagy karbantartás során meg kell teremteniük a zavartalan munkavégzés feltételeit. Ebben az évben a férfiöltöző, az üze­mi konyha és az ebédlő felújí­tása a cél. Üzemfenntartásra és felújításra 26 millió forin­tot szánnak. Ha a ceglédiek elegendő fejlesztési alapot tud­nak teremteni, jövőre hozzá­foghatnak a régóta várt re­konstrukcióhoz, amelyre már nagy szükség van. A vágócsar­nok rendbehozásához külső pénzforrásokra nem számíthat­nak. ezért is fontos, hogy jó eredménnyel zárják az alig megkezdett évet. T. T. Ä legelők helyén Szőlőt, gyümölcsfát ültettek Érdekes kiállítás nyílt a ceg­lédi Kossuth Múzeumban, amellyel a 25. mezőgazdasági könyvhónap országos meg­nyitójára készültek. Sárik Já­nosáé megbízott tanácselnök­helyettes nyitotta meg, nagy számú érdeklődő jelenetében. Azt követően Kocsis Gyula múzeumigazgató mutatta be a sok becses dokumentumot. Cegléd 1750. évi térképé­nek fotókópiája fogadja a lá­togatót a bejárati ajtónál, amelyen a város környéki te­rületek tagolódását lehet meg­szemlélni. A város déli részén 15 ezer holdon gyenge talajú homoklegelők helyezkedtek el, s már 1810-ben próbálkoztak a terület meghódításával. A munka bizony nehezen haladt, az ősi foglalkozások számára széles teret enge­dett a hely. Egy korabeli ha­tárjárás is. említi a nevezetes buckákat, vízjárásos réteket, ahol a nád gazdagon díszlett a mélyedésekben, melyből te­tőfedő anyagot és seprűnek valót nyertek. Pásztorok, halászok A nádasok közötti legelőkön gulyák legeltek, ménesek ro­bogtak és juhnyájak széledez- tek a tájban. A juhászok szlovákok és németek voltak, s magukkal hozták — katoli­kusok révén — a szent Vend- del-kultuszt is. A védőszent zászlójával vonultak fel az ünnepi körmeneteken. Varsák, kerítőhálók őrzik a lápi halászok emlékét. Az ál­lattartás tárgyi emlékei között tülök, ostor, tarisznya, kés, sokféle bot is megtalálható. Bizonyos tekintetben a lápi halászat és a pásztorkodás ki­egészítették egymást. Alapvető változást hozott a legelők feltörése, kultúrába vonása, mely által belterje­sebbé vált a gondolkodás. 1864-ben az uradalom és a volt jobbágyok legelőtulajdo­nát elkülönítették egymástól, s hegyhúzóval a buckákat lassacskán a. mélyedésekbe te­relték. Csatornáztak, vizet vezettek a földeken. Ennek köszönhe­tő, hogy 31 év múltával a szántóterület 80 százalékkal Átszervezik a bajnokságot Az utánpótlás fii fejlődött gyarapodott. A legeltető állat­tartás a tanyák környékére szorult vissza, s a fajok köz­ti arányok a szarvasmarha irányában tolódtak el. Az uradalmi legelőket 1890- től kezdték szőlőtelepítésre ki­mérni, s Csemőben 1895-ig 2476 holdon telepítettek sző­lőt, 1924-ben már megközelí­tette az ötezer holdat. Szövet­kezeti társulást hoztak létre a szőlősgazdák, az ügyes-bajos dolgaikat hegymester intézte. Köztesként gyümölcsfákat ültettek, az ugyeri részen eperfákkal szegélyezték a dű- lőutakat és a kunyhók kör­nyékét. Az eperpálinka hamar országos hírre tett szert, sőt megismerték határainkon túl is. A szőlősgazdák a termés- kieséseket kívánták ezzel a gyümölccsel mérsékelni. Üres faiskola volt Ásó, fúró, nyitókapa, csá­kány, kapacsákány, horoló, hordó, prés, permetező idézi a régmúlt gyalogműveléses szőlőkultúráját. Lugosi Ferenc permetezőgyára, vagyis a há- tipermetezöket gyártó üzeme is felbukkan az egyik képen. A mustszűrők felett az eper­szedő fésűk utalnak a köztes kultúrára. Ha Ceglédről, a ceglédi fa­iskoláról hallunk, az Unghvá- ryakra gondol mindenki. A rádió műveltségi játékában a közelmúltban szerepelt egy asszociációs feladatban kér­désként. Török János (1807— 1847) akadémiai levelező tag Szőkehalmán alapított gazda­képző iskolát, amelynek egy­kori igazgatója, Kránitz Fe­renc polgármesterként sem lett hűtlen szakmájához. 1857- ben az általa létesített városi faiskolában a tanulók megis­merkedhettek a faiskolai mun­ka fortélyaival, ingyenesen. Itt lett főkertész Unghváry László, aki nemsokára önálló céget alapított. A 9 holdas bérleményből nemsokára ezer­holdas komoly üzem lett. Fénykorában évente -félmillió csemetét forgalmazott, sokat exportra vittek. Testvére, Unghváry József hasonló utat járt, és sokat dolgozott a ma­gyar kertészetért. A szomszé­dos Bács megye főkertésze­ként ment nyugdíjba, ma Bu­dafokon él a gyémántdiplo­más kertészmérnök. A felszabadulás utáni fej­lődést vázlatosan, szinte vil­lanásszerűen mutatják be. A szakcsoportok helyén ma há­rom nagy termelőszövetkezet gazdálkodik és a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság. Méretéből függetlenül a kertészeti kul­túra megóvásában, a tájfajták módszeres megfigyelésében nagy szerepet vállalt a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató Intézet kutató ál­lomása. A génanyag mentési munkája ma ismét elkezdő­dött, de nem olyan jó felté­telek mellett, mint az 50-es években. Viszont a 30 évvel ezelőtti tájkutatás eredménye­ként 14 fajta kapott elisme­rést. Kár, hogy mm kapni Egy-egy tárlóban felismer­hetők a régen nem látott ked­venc csemegék, például az í?- letes befőttek, ivólevek, táj­borok, pálinka különlegessé­gek. Kár, hogy nem találkoz­hatunk velük a boltokban. A kiállítást minden érdek­lődőnek figyelmébe ajánljuk, különösen a fiataloknak, hogy a város múltjáról minél tel­jesebb kép alakulhasson ki bennük, és az idősebb és fia­talabb generációnak egyaránt megbecsült lakhelye legyen Cegléd — múltjával egyetem­ben. Dr. Surányi Dezső A konyvhónap kifünfőteffjei Mint lapunkban hírül ad­tuk, városunkban tartották a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját. Az ün­nepség keretében többen ki­tüntetésben részesültek. Kivá­ló Munkáért kitüntetést vett ót Farkas László, a Ceglédi Állami Tangazdaság csemői kerületének igazgatója. Szo­cialista Kultúráért kitüntető jelvényben részesült Kovács Károly, a városi tanács elnö­ke, dr. Surányi Dezső, a Gyü­mölcs- és Dísznövényter- mesztási Kutató Intézet ceg­lédi kutató állomásának tu­dományos munkatársa és Tar­kó Istvánná, a ceglédi Kos­suth Tsz könyvbizoemányosa. A Kiváló Szövetkezeti Mun­káért kitüntetést kapta Ba­log Ferenc, a Dél-Pest megyed Áfész igazgatósági elnöke. Alkatrész a melléküzemből 1 A ceglédi Lenin Tsz Mizsei úti forgácsolóüzemében bőr- kiszabá — úgynevezett csákozógépekhez — alkatrészek készül­nek a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat részére. Protovin Mihály minőségellenőr és Zelenka István művezető szállítás előtt a méreteket ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele Tekézők rajtra készen Egy év szünet után tavaly újbói az NB 11-ben szerepelt a Ceglédi KÖZGÉP tekecsapata. A 10. helyen végeztek, benn­maradtak. öt ponttal szerez­tek többet, mint az őket köve­tő V. Ikarus. Tervszerűen foly­tatták a fiatalok csapatba épí­tését. így játszhatott ősszel már valamennyi összecsapás alkalmával Rimóczi Zoltán is. A tavaszi idényt eredmény­nyel zárták. Ám, idegenben, még a gyengébb képességű el­lenfelekkel szemben sem si­került a győzelmek számát szaporítani, ősszel itthon is két vereség következett, a gárda a középmezőny végére jutott, nem sikerült azután már ja­vítani. Gondot okozott, hogy a sta­bilnak látszó csapatból az első félévben hárman is kimarad­tak, így a bajnoki év folya­mán tizennégyen képviselték a KÖZGÉP színeit. Csak Nyíri játszott valamennyi összecsa­páson. ö volt egyben a leg­eredményesebb ismert 16 egyéni pontot szerzett és átla­ga 432,3 fa lett. Kívüle leg­alább tíz ízben játszott még Sárik Sándor, aki 431,9 fát ért el. Pintér 424,1-el, Rimóczi 422,8-cal Sütő 422. Hollósi 419,2 és Rónaszéki 413,4 fás átlag­gal. Az edzésekben sokat segí­tett, hogy a két pályán az automata elkészült, ezzel több lett a sportolási lehetőség. Az utánpótlásból hárman is kor­osztályuk bővebb, válogatott keretébe kerülhettek. Az ifjú­sági aranyjelvényt ketten kap­ták meg, Rimóczi az országos ifjúsági bajnokságon 14-ik, Hódi István a 19-ik lett. A csapatok már pályára lép­tek január utolsó napján, a mostani első fordulóban. Mint a szakosztály edzője, Molnár Károly elmondta, a fiatalok több játéklehetőséget kapnak. Kieséstől nem kell tartani. Az idősebbeknek az NB tartalékbajnokságban mód­juk lesz a formatartásra, eset­leg az eredmények javítására •is. A felkészülést decemberben már tornatermi edzésekkel kezdték. A bajnoki rajt előtt a formák felmérésére lehetőség lesz két egyéni, valamint a já­rási, a megyei bajnokságon és egy kupaviadalon. A felnőtt keretnek tizenkét tagja van, közülük heten 30 éven aluliak, ami ebben a sportágban fia­tal kornak számít. — Reméljük, eredményeik nem járnak majd gyerekcipő­ben és sikeresen szereplünk a bajnoki összecsapásokon — jegyezte meg az edző. U. L. Vízilabda Értékes döntetlen Cegléd VSE—Vasas Izzó 8:3 (2:2, 0:2, 4:2, 2:2) Budapest, Hajós Alfréd uszoda. Cegléd: Németh, Beak P. Tánczos, Bóbiis, Kelemen, Ha­jós, Kárász. Csere: Jezer- nicky, Zsíros. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (2), Ha­jós (2), Kárász (2), Bóbis, Tánczos. Az igen jó képességű, ki­tűnően úszó fővárosi együt­tes végig vezetett a ceglédi csapat ellen. Az utolsó perc­ben lőtt Kárász-góllal si­került az egyik pontot elhozni. Németh Gábor ismét remekül védett, büntetőt is hárított. A következő mérkőzés a Siketek csapata ellen lesz. B. M. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondok hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ba­rátoknak, volt munkatársaknak, jó szomszédoknak, az asztaltársa­ságnak, a Ceglédi Építőipari Vál­lalnak a Gabonaforgalmi Vállalat dolgozóinak, a nyugdíjasok klub­jának és mindazoknak, akik drá­ga jó férjem, ÜRÖGDI SÁNDOR szobafestő-mázoló, volt Ceglédi Iparos Ifjúság önképző Egylet jegyzőjének* temetésén megjelen­tek, sírjára a kegyelet virágait, koszorúit helyezték és fájdal­munkban velünk együtt éreztek. Hálás köszönetemet fejezem ki továbbá mindazoknak, akik drága jó férjem megmentésén fáradoz­tak. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Fá­jó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága jó édes­anyánk, nagymamánk, özy. ATKARI MIKALYNÉ temetésén megjelentek, fájdalmunkban osz­toztak, részvétüket bármilyen mó­don nyilvánították, sírjára virágot helyeztek. Külön köszönetét mon­dunk kezelőorvosainak, ápolóinak önzetlen munkájukért, amivel az utolsó percig igyekeztek szenve­dését enyhíteni. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö- szönetünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak, jó szom­szédoknak és ismerősöknek, akik szeretett jó férjem, édesapám és nagyapánk, ECSER SÁNDOR te­metésén megjelentek, részvétükkel mély fájdalmunkban osztozak, sírjára koszorút, és a szeretet vi­rágait helyezték el. Külön mon­dunk köszönetét kezelőorvosainak, a Cipőipari Ktsz. és a Május 1. Ruhagyár dolgozóinak. A GYÁ­SZOLÓ CSALÁD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK 553 négyszögöl hobbi­telek a városhoz kö­zel eladó. Érdeklődni: Cegléd, Lövész utca 8. szám. ____________ 20 0 kg hízó eladó. Cegléd, Borz utca 14. szám, __________________ El adó új olajtüzelésű fürdőszobakályha. Cegléd, Jókai utca 19/a.____________________ Ké t szoba összkom­fortos. gazdasági épü­lettel felszerelt családi ház eladó. Cegléd, Damjanich utca ?.4/a. Hobbiterületre fahá* zat és kerítésnek való oszlopokat veszek. — Udvardi Sándor, Ceg- léd. Thököly utca 23. Cegléden, Fecske ut­cában 300 négyszögöl építési telek eladó. Ér­deklődni: Cegléd, Fel­szegi út 22. szám. Tanya eladó 800 négy­szögöl területtel, rész­ben szőlő, Ugyer 6. dűlő 764. szám alatt. Víz, villany van. Ér­deklődni lehet: Cegléd. Bajcsy-Zsilinszky téri zöldségboltban 7—15 óráig. Zsemlyeszínű, pekin­gi kiskutyánk elve­szett, idegen környe­zetben elpusztul. A becsületes megtalálót megjutalmazzuk. Cím: dr. Lakatos, Cegléd, Felház u. 48. Tel.: 10-535. ________________ 2 kát. hold szántóföld eladó az öregszőlő­ben. Érdeklődni lehet: Szepesi Jánosnál, Ceg­léd XI. kér., Örkényi út 616, szám.__________ 60 0 darabos keltető eladó. Cegléd XI. kér., Kővágó utca 16. (Mi- zsei útról nyílik). Garázst vennék, ikert vagy ikerrészt is. Cím: Cegléd, Széche­nyi út 43. IV. 48. Ko­vács.__________________ Me ghatározott időre üres szoba, konyhás lakást keres fiatal há­zaspár. Válaszlevelet ..Egy gyermek 118 251” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Váll. kirend. Ce^éd. Postsfiók 29. Idős személyt gondoz­na házért nyugdíjas asszony. Cegléd, D^li út 31. Elartási szerződést kötne fiatal házaspár idős, magányos sze­méllyel vagy házas­párral. Válaszlevelet „Lakás szükséges 118 252” jeligére ké­rem a Hírlapkiadó Váll. kirend. Cegléd, postafiók 29. Nagy virágú bordó kardvirághagyma el­adó. Cegléd, Török Ignác utca 15. szám. Külön bejáratú búto­rozott szoba, konyha albérletbe kiadó. Ceg- lért, Bezerédi utca 35. Eladó konyhai moso­gató és tv. Cegléd, Munkácsy u. IQ. szám. Eladó 1 hold szőlő, fe­le puszta, kunyhó van. Érdeklődni: Ceg­léd, Szarvas utca 13. szám. Elcserélném tanácsi másfél szobás lakáso­mat 2 szobás tanácsi társaslakásért vagy kertes házért, meg­egyezéssel. Cegléd. Kozma Sándor utca 5/A. B. lépcsőház, I. em. 5. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom