Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1982. FEBRUAR 7., VASÄRNAP Nevelési tstmácsof üámk Többen is hasznát láthatnák Az idén ötéves a ceglédi vá­rosi tanács nevelési tanács­adója. Az eltelt öt esztendő tapasztalataiból, a kialakult gyakorlatról és a közben fel­merült gondokról beszélget­tünk Baranyi Tiborral, a ne­velési tanácsadó vezetőjével. — Megyénkben kilenc ne­velési tanácsadó működik, így az ország legjobban ellátott megyéjének számítunk. Hoz­zánk tartozik a legnagyobb terület, Cegléd város, a járás és Nagykőrös is. Sajnos, eh­hez a feladatkörhöz kevés szakemberrel rendelkezünk, de a megyei tanács művelő­désügyi osztályának ígérete szerint két szakmabelit ka­punk rövid időn belül. Az el­telt öt év alatt ezer gyereket vizsgáltunk meg, s ha egy- egy gyermek öt alkalommal vagy ennél többször jön visz- sza hozzánk, gondozásba vé­telről beszélünk. Hármas feladatkör — Milyen feladatokat lát­nak el? — Tanácsadónk olyan intéz­mény, amely a nevelést, okta­tást speciális pszichológiai, pe­dagógiai eszközökkel segíti. El­sősorban azokról a 3—18 éves gyerekekről van szó, akik magatartási, tanulási, ideg- rendszeri zavarokkal küzde­nek. Szeretnénk elérni, hogy a hozzánk forduló gyerekek alkalmazkodóbbakká válja­nak, és képességeiknek minél jobban megfelelő eredményt produkáljanak a tanulásban. — Három jól elkülöníthető feladatkörünk van. Iskola- érettségi vizsgálatunk során az óvodába járó és az otthon nevelkedő, iskolára előkészítő foglalkozásokon részt vevő problémás gyerekekről adunk véleményt. Kérésre szakvéle­ményt és tanácsot adunk a gyámhatóságnak. Ezekben az esetekben a gyámhatóságtól konkrét vizsgálati szemponto­kat is kapunk. A hozzánk forduló oktatási intézményeknek és a szülők­nek nevelési tanácsot adunk, miután komplex módszerek­kel megvizsgáltuk a beillesz­kedési, tanulási és egyéb za­varokkal küzdő gyermekeket. Tanácsainkat, javaslatainkat bizonyos idő eltelte után is­mételt vizsgálattal ellenőriz­zük. Ha olyan rendellenessé­gekkel találkozunk, amelyek korrigálása lehetőségeinket meghaladja, mint például a neurotikus alkatú gyerekek esete, ideggondozóba irányít­juk őket. — Mikor célszerű a tanács­adóba elhozni a gyerekeket? — Általában akkor, amikor már a család és az iskola át­lagos nevelési módszerei ered­ménytelenek maradnak. Ilyen például, ha a szülő vagy a pedagógus a gyereken rendkí­vüli nyugtalanságot, érzé­kenységet, szorongást, gátlá­sosságot, figyelmetlenséget, félénkséget, szótlanságot ész­lel. Indokolt elhozni a fejfájás­ról, álmatlanságról, fáradt­ságról panaszkodó gyerekeket, mert a panaszok mögött min­dig valami rendellenesség hú­zódik meg. Feltétlenül foglal­koznunk kell az olyan gyere­kekkel, akiknél agresszivitás, hazudozás, csavargás, lopás ta­pasztalható. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül a rendszeres bevizelést, beszéd­zavart sem. — Az iskola igénybe veheti a nevelési tanácsadót, ha a tanuló többszörösen bukik, is­kolaéretlen magatartást tanú­sít, vagy ha a 14. évét betöl­tött diákot magatartási, tanul­mányi problémák miatt fel akarja menteni vagy állami gondozásba vetetni. Szülői kísérettel — Hogyan lehet segítséget kérni a tanácsadótól? — A szülőkkel való előzetes megbeszélés alapján a gyer­mek vizsgálatát kérhetik a művelődési osztályok, az ok­tatási intézmények, a gyám­hatóság, az illetékes körzeti gyermekorvos, vagy hozhat­ja közvetlenül maga a szülő is. Jó, ha a vizsgálatra a gyerek szülői kísérettel érkezik, mert a szülő sok értékes informá­ciót adhat. Őszinteségével se­gítheti munkánkat, de sajnos, sokszor a nehezebb esetekben, az alkoholista szülők igyekez­nek elkendőzni az igazságot. — A gyerekek sokoldalú vizsgálatban részesülnek. A pszichológus főként tesztek kitöltésével igyekszik meg­győződni a gyerek képességei­ről. A pedagógus az intéz­ménytől és a szülőktől kapott vélemény alapján, a pszicho­lógussal együttműködve ad nevelési tanácsot. Ha ideg­rendszerbeli zavarra derítünk fényt, a gyermeket orvos is megvizsgálja, és tanácsokat ad a gyógyuláshoz. — A szülők vagy az intéz­mények keresik fel önöket gyakrabban? — Mind több azoknak a szülőknek a száma, akik ma­guk fedezik fel gyermekük problémáját és kérnek taná­csot a további neveléshez. Természetesen igényeljük az intézmények információit is, mert a közösségbeli viselkedés is értékes támpontot ad. Legyen különbség! — Minden rászoruló gyerek eljut ide? — Jó lenne, ha — az óvo­dákhoz és általános iskolák­hoz hasonlóan — a középfokú oktatási intézményekből is el­jutnának hozzánk az arra rá­szorulók. A serdülőkor önma­gában is sok problémát okoz, nehéz szakasz ez a gyerekek életében. Ha 14—18 éves kor­ban kerülnének hozzánk akik­nek kellene, talán nem egy későbbi, kriminalisztikai ese­tet előzhetnénk meg. — Milyen nevelési tanácsot adna a szülőknek? — Nagyon fontos, hogy a családban a szülők a külön­böző korú gyerekek között ne tegyenek különbséget, mert erre a mellőzött gyerek na­gyon érzékenyen reagál. Visz- szahúzódó, magába zárkózó lesz, olyan társaságot keres, ahol érzi, hogy fontos a sze­mélye. A gyereket nem sza­bad ütni-verni. A verés meg­alázás és semmiképp nem ve­zet a helyes útra — fejezte be a beszélgetést Baranyi Tibor. O. B. Sikeres sorozat Filmcsemegék a vásznon Évek óta népes tábor igényli Cegléden a régi filmeket, a filmmúzeumi előadásokat. Egy- egy sorozatnak sikere van, ma­ga az előadás téma, beszélnek róla sokáig. A Szabadság Filmszínház­ban február 11-én, csütörtökön kezdődik a következő, hét fil­met ígérő filmmúzeumi elő­adássor. A régi magyar filmek, vala­mint a svéd Bergman-sorozat után most megint jó válogatás látható. Február 11-től az Iszonyat című angol, filmmel kezdőd­nek a filmmúzeumi napok. Ez másfél évtizede készült, Ro­man Polanski rendezésében, főszerepben Catherine De- neuve-ve 1. Február 25—28-ig a mozi a szintén a hatvanas években forgatott amerikai filmet, a Hidegvérrel címűt hozza, Richard Brooks rende­zésében. Márciusban ezt köt veti az Egy tál lencse, mely­nek forgatókönyvét Tersánsz- ky Józsi Jenő írta, rendezője pedig a nemrég elhunyt Far­Nadrágok tavaszra, nyárra Tavaszi, nyári modellek szabásmintáit készítik Cegléden, a FEYDI központi szabászatán. Készül női térdnadrág, szoknya és kismama-nadrág is. A képen az Egyetértés szocialista brigád tagjai. Apáti-Tóth Sándor felvétele Rendszeres tapasztalatcserék Bemutató a juhászatban A napokban Törteién tartot­ták meg a járásbeli fiatal ag­rár szakemberek tanácskozá­sát. A községi Déryné Műve­lődési ház klubtermében majd félszázan gyűltek össze. A KISZ községi bizottságának tit­kára, Csajbók Tibor köszöntöt­te az egybegyűlteket, majd fel­kérte Kónya Ferencet, a Dó­zsa Tsz elnökhelyettesét a kö­zös gazdaság bemutatására. Kondor János főkönyvelő az először náluk alkalmazott, ön­finanszírozó és önelszámoló rendszerről szólt, ami nagyobb önállóságot ad, bár nagyobb felelősséggel is jár, hiszen egy- egy részleg anyagi felelősség- vállalása ezzel megnövekszik. Jelenleg ezt a nem alaptevé­kenységet folytató részlegekben alkalmazzák. Ésszerűbb terme­lést, megalapozottabb döntése­ket várnak, mert így a részleg jobban érdekelt a gazdaságos termelésben. A fiatalok az előadást köve­tő vita során sok, az önelszá­moló rendszer lényegét érintő kérdést tettek fel. A Dózsa Termelőszövetkezet juhászaié­nál ezután a gyakorlati mód­szerek bemutatója következett. Az ágazat gazdálkodási ered­ményeiről a tanácskozás részt­vevőit Nagy István főállatte­nyésztő tájékoztatta. A juhászat után a 2. számú szarvasmarha-tenyésztő telep vezetője, Fekete Pál ismertette munkaterületét és bemutatta a vendégeknek a szabad táro- lású silórendszerüket. A ser­téstelepet az indokolatlan szi­gorú állategészségügyi előírá­sok miatt csak néhányan te­kinthették meg, dr. Revuczky Béla állatorvos kíséretében. A fiatal agrár szakemberek tanácskozásán részt vett Faze­kas László, a KISZ járási bi­zottságának titkára is. Mint el­mondta, tavaly a falusi fiata­lok hete alkalmával indították el ezt az új, továbbképzési és kapcsolatteremtési formát. A jövőben szeretnék még rend­szeresebbé tenni. A következő­kön szó kerül majd a VI. öt­éves terv mezőgazdasági ter­vezéséről, az új szabályozók­ról, a fiatal agrárértelmiség KISZ-munkájáról. Rendszere­sek lennének a tapasztalatcse­rék, üzemlátogatások is. En­nek rendszerét meg lehet ho­nosítani a járás 17 közös gaz­dasága közt, hiszen minden bizonnyal az agrár fiatalok ja­vára válna. A KISZ-bizottság melletti termelési munkabizottság fo­lyamatos tapasztalatcserét szervez, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, a párt járási bizottságának gazdaságpoliti­kai osztálya, valamint a me­zőgazdasági üzemek segítségé­vel. Füzes Szilárd kas Zoltán volt — főszereplői Karády Katalin, Jávor Pál, Csortos Gyula, Kiss Manyi, Mály Gerő. Színes amerikai film kerül március végére: az American graffity, melynek zenéjét El­iots Presley szerezte. Április­ban a közönség Otto Premin­ger rendezésében az 1954-ben bemutatott amerikai bűnügyi filmet, az Angyalarcot láthat­ja. Ezt követi a sorban az Egy éjszaka Casablancában cí­mű alkotás, majd májusban a Pasolini rendezte Dekameron, Boccaccio pajzán novelláiból. A filmmúzeumi előadások mindig este fél tízkor kezdőd­nek, és a moziban egy-egy elő­adásra már a bemutató előtt két héttel jegyet lehet kérni. E. K. Mint a tükörkép Cserfád, ffergitek, tanulás Érdekes témakörrel foglal­kozik G. Tóth Mária pszicho­lógus csütörtökön, február 11- én, a ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban délután 17 órakor kezdődő előadásában. Az előadás címe: A családi ha­tások tükröződése a gyermek tanulásában, magatartásában. Február 10-én, szerdán a vá­rosházán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart Sárik János- né, a városi tanács megbízott elnökhelyettese. Betanítják a fiatalokat Messzi vidékről jönnek Gyógycipők gyártásával is foglalkozik a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet Cegléden. Gyártmányaik iránt nagy volna az igény, hiszen országo­san kevés az ortopédcipész. Így hát megrendelést messzi vi­dékről is kapnak, ügyfeleik érthetően vállalják az utazás­sal járó bonyodalmakat, csak­hogy kényelmes, jól szabott­varrt lábbelihez jussanak. A szövetkezet, most, hogy elég sok kezdő szakmunkás- tanulója van és a szakterüle­ten jó szakembere is, az orto­péd cipők készítésére is tanít­tatja a fiatalokat. Amennyire lehet, próbálnak gépesíteni is. Szigorúbban betartatják ¥an, akinek pénze bánja Ha hiába a szép szó, bírságolnak Megjelentek az utcákon a lepedőnyi fehér falragaszok, amelyek a városi tanács 1981- ben módosított, köztisztaság­ról szóló rendeletét ismerte­tik. Félő, hogy nem böngészi végig minden ceglédi polgár az apróbetűs szöveget, pedig nem árt tudomást szerezni ró­la, mert már eddig is többen tapasztalhatták, hogy a tör­vény nem tudása nem mente­sít a felelősségrevonás alóL A városi tanács igazgatási osztálya által felhatalmazott tanácsi alkalmazottak — sza­bályos igzolvánnyal és nyug­tatömbbel — járják a várost, s ahol a rendeletben foglalta­kat sértő állapotokat találnak az utcákon, felszólítják az in­gatlan tulajdonosát, bérlőjét, haladéktalanul tegyen rendet a portája előtt. Ha a kérésnek nincs foganatja, helyszíni bír­ságot szabnak ki, amelynek az összege 50-től 500 forintig ter­jedhet. Az elmúlt néhány hó­napban vagy ötven személynek kellett fizetnie, s ugyancsak csodálkoztak, hogy egyáltalán ilyen is létezik... Vagy két­szer annyian voltak, akik ez alkalommal figyelmeztetéssel megúszták, mert a második el­lenőrzés időpontjára megszün­tették a szabálysértési bírságra okot adó rendellenességet. Miről van szó? Arról, amit egyszerűen csak elfelejtettek az idők során az emberek, mert valaha kimondatlanul is magától értetődő volt. Ki- nek-kinek kötelessége tisztán tartania az utcafrontját. El keli söpörni, ha hó hull, ellapátol­ni, rendben tartani az árkot, nem szórni ki a hamut az út­testre, sem a szemetet stb. A legtöbben ilyesmiben vétenek, ugyanis, meg abban, hogy köz­terület-foglalási engedély nél­kül tartanak nagy mennyiségű építőanyagot az utcákban.' Ma még csak nyolc ember hatásköre terjed ki az ilyesfaj­ta ellenőrzésekre, de hamaro­san növekszik a számuk, mert bekapcsolódnak a tanács mű­szaki és termelés-, ellátásfel­ügyeleti osztályának munka­társai mellett az igazgatási osz­tályhoz tartozók, továbbá a városgazdálkodási vállalatnál dolgozók közül is többen. A hi­vatalos személyek nevelő szán­dékkal lépnek fel, s csak ott bírságolnak, ahol a szép szó falra hányt borsó. Nagyobb horderejű ügyekben szabály­sértési feljelentést tesznek, amelyet a városi tanácsnál mű­ködő szabálysértési hatóság in­téz. Ott már ötszáz forint fe­letti összegekről döntenek, de korántsem érkezik be annyi jelzés, mint ahány rendet bon­tó, köztisztaságot veszélyeztető cselekményt elkövetnek. Ne­héz a parkrongálók, másfajta duhajok felderítése, s aki lát­ja is, inkább szemet huny, mert nem akar magának ha­ragost. Ilyen állampolgári ma­gatartáson futhat zátonyra az egyébként jó rendelet. Üj abban az is gyakorlattá válik, ha egy intézményen be­lül nem találni meg személy, szerint a felelőst, akinek a mu­lasztása miatt például nem vi­szik be az üzletbe, épületbe a szemeteskukákat az utcáról, vagy nem takarítják el a ha­vat, akkor annak a vezetője vagy gondnoka — meghallga­tás után — felelősségre vonha­tó. Javított a helyzeten, hogy a városközpontban minden boltvezetőt figyelmeztetettek, s azóta nem tárolják az utcán a göngyöleget, illetve konté­nerben szállíttatják el a na­gyobb mennyiségű hulladékot. Vannak, akik a városgazdálko­dási vállalatot bízzák meg bolt­juk előtt a hóeltakarítással. Tavaly a kirótt bírságok át­lagosan 730 forintot tettek ki. Aki ilyen célból már kinyitot­ta a pénztárcáját,’az valószínű, nem dicsekszik vele, nem csi­nál reklámot a rendeletnek, de talán nem is vét még egyszer ellene. Ha a szép szó önmagá­ban nem elég, a rendelet szi­gorával kell érvényt szerezni a szabályoknak. Városunk látja hasznát, s benne mindannyian. T. T. 15 SN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) ft? m a ceglédi konfekcióboltjában, Kossuth Lajos tér 10/a. A választékból: Férfi télikabát 2910 Ft helyett 1746,­Ft Női télikabát 2930 Ft helyett 1758,­Ft Lányka télikabát 630 Ft helyett 378,­Ft Bébi télikabát 559 Ft helyett 335,40 Ft Női ruha 338 Ft helyett 202,80 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat! t

Next

/
Oldalképek
Tartalom