Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

A gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről Pártnapok Pest megyében MONORI JÁRÁS Február 10., délután 2 óra: Mo­nori Állami Gazdaság (klubterem), dir. Sós Gábor MEM-állaimtitkár: Maglód (ISG-klubterem), Dombi Lajos, az ISG maglód! gyáregysé­gének igazgatója. Február IX., délután 1.30 óra: Rá­kosmezeje Mg Tsz (határhalmi ágazat), Fazekas Ernő, a pártbi­zottság titkára; 3 óra: Rákosmeze­je Mg Tsz (központ), Fonyó La­jos, üzemszervező mérnök. Február 12., reggel 7.3!) óra: Rá­kosmezeje Mg Tsz (Wodiáner-te- lep), Tóth József, a tsz elnöke; délután 2 óra: Gyömrö (MN 3265. sz. egység klubterme), Hunyadi Ferenc, a monori MEZOGÉP-gyár- egység igazgatója; 3 óra: Gomba (tsz oktatóterem). Gál György, a járási pártbizottság reszortveze­tője. Február 15., délután 2 óra: Vasad (klubkönyvtár), Magda Gyula, a községi tanács elijöke; Ferihegy Mg Tsz (kultúrterem), dr. Murá­nyi Zoltán elnöki szaktanácsadó; 2.30 óra: Vecsés (VIZÉP Vállalat' klubhelyiség), Viola Ágoston, a yecsési gázüzem vezetője; PEVDI gyáregysége, Szefeslk Ede, az Éní- tőipari Szövetkezetek Közös Vál­lalata Igazgatója; 3 óra: Sülysáp Mg Tsz (Sűrűpuszta), Kovács End­re tsz-elnök; 5 óra: Vecsés (álta­lános Iskola), Tóth János, a 4. sz. általános Iskola igazgatója; 6 óra: Ecser (művelődési ház), Ko­zák László, a községi tanács el­nöke. Február 16., délután 2 óra: Süly­sáp Mg Tsz (mendei ebédlő), Tóth Istvánná pártvezetöségl titkár; 5 óra: Gomba (bényei ifjúsági klub), Racskó Károly pártvezetőségi tit­kár. Február 17., délután X óra: Uni- technika Ipari Szövetkezet, Süly­sáp (klubhelyiség), Végh István telepvezető; 2.30 óra: MEZŐGÉP Vállalat (ebédlő). Balogh László, a megyei pártbizottság titkára; 3 óra: Gyömrő (művelődési ház), Bata János, a Ruhaipari Szövetke­zet elnöke, országgyűlési kéovise- lő; 5 óra: Gomba (kávai ifjúsági klub), Benyó Pál tanácselnök. Február 18., délután 2 óra: Va­sad, Mg. Szakszövetkezet (tanács­kozó terem), Virágh István, a szakszövetkezet elnöke. Február 19., délután 2 óra: Iro- dagéptechnikai és Finommechani­kai Vállalat vasadi telepe (tsz ta­nácskozó terem), Kerék János te­lepvezető; Pilis (klubhelyiség PI- RUSZ), Bukovszky István, a nagy­községi pártbizottság titkára; Rendőrkapitányság (járási pártbi­zottság nagyterme), Simon János, a megyei rendőrfőkapitányság pártbizottságának titkára; 3 óra: Ivlende (párthelyiség). Nagy sán- dorné, a járási pártbizottság poli­tikai munkatársa; Vecsési Gáz­üzem (klubhelyiség), Bencze Jenő üzemvezető; 5 óra: Nyáregyháza (tanácskirendeltség), Gyarmati I.ászló, a DANUVIA Vállalat üzemvezetője. Február 22., délután 1.30 óra: Sülysáp, Transzvill (ebédlő), Jám­bor János, az úri általános iskola tanára; 2.30 óra: sülysáp (Keltex- klubhelyiség), Jámbor János, az úri általános iskola tanára; Pa­píripari Szövetkezet, Gyömrő, Pol- czer Miklós, a Gyömrői Fémipari Szövetkezet elnöke; 5 óra: Üllő (művelődési ház), dr. Pék János, az OTÁF igazgatója. Február 23., délután 2 óra: Üllő (Áf ész-tanácskozótere-m), Zubor György, a járási pártbizottság po­litikai munkatársa; 3 óra: Monor Kossuth Tsz (központ), dr. Ohidl János ágazatvezető; 3.30 óra: Ve­csés (művelődési ház). Nagy Ist­ván, a nagyközségi pártbizottság titkára. Február 24., délután 3 óra: Pilis, Aranykalász Mg Tsz (községi pártbizottság tanácsterme), Stadler András, a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa; Sülysáp (mű­velődési ház), Németh Ferenc, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Február 25., délután 3 óra: Mag­lód (tanácsterem), Somlói János- né, a nagyközségi tanács elnöke; 4 óra: Monor (községi pártbizott­ság), Bodor Mihály nyugdíjas. Február 26.. délután 3 óra: Pilis (községi pártbizottság), Kriskó Já­nos, az 1. sz. általános iskola ta­nára. Nem kistestvér: társ Az sitiiéi kizis a Néhány évvel ezelőtt a kö­zös tanácsú községek kialakí­tása után nemegyszer az a vád érte a székhelytelepüléseket, hogy elhanyagolják a kistest­véreket. Pedig a koncepció egyértelmű volt: biztosítani a dinamikus fejlődést a társköz­ségekben is. Sokan segítettek Szűkebb pátriánkban is sze­rencsére szűnőben vannak ezek a gondok, hiszen az ille­tékesek törekednek a reális fejlesztésekre. Jól megfigyel­hető ez a járás négy közös ta­nácsú községének eredményein is. Mindenki előtt ismert, hogy az általános iskolai tantermek, óvodai helyek gyarapodásá­ban kiemelkedő eredmények születtek az elmúlt években. Ugyanakkor új tornatermek csak ott épültek, ahol iskolák is. Kivétel ez alól a hét elején átadott nyáregyházi tornate­rem, amelynek létesítésének gondolata a két évvel ezelőt­ti járási pártértekezleten fo­galmazódott meg. A gazdasági egységek felajánlótták: kom­munista műszakok bevételéből adják össze az induláshoz szükséges pénzt. S bár csúszott az átadás, azért mégis nagy volt az öröm az avatási ünnepségen. A csil­logó gyerekszemek a felszaba­dult vidámság is érzékeltette, | mennyire örülnek a tulajdono­sok a gyönyörű létesítmény­nek. A pilisi munkásőrszakasz tagja, Já.nosa István testneve­lőtanár mondja: — Kollektívánkban már ha­gyomány, hogy segítjük a te­lepülésfejlesztési elképzelések megvalósítását. Ott voltunk a pilisi 2. számú általános iskola bővítésénél, s tavalyelőtt és tavaly pedig a tornaterem munkálatainál. Jól emlékszem, egy nap alatt betonoztuk le a csaknem 350 négyzetméternyi területet. Bizony fáradtak vol­tunk, amikor befejeztük a munkát. Mircdsn periben Pintér Erzsébet, a nyáregy­házi általános iskola igazgató­ja: — Végtelen öröm számunk­ra, hogy egy ilyen gyönyörű tornateremmel lettünk gazda­gabbak. Csak az elismerés hangján szólhatok azokról a gazdasági egységekről, ame­lyek segítettek, de a szülőkről és a gyerekekről is. — A tornaterem ajtaja nem-, csak a mi gyerekeink, hanem a pilisiek előtt is mindig nyit­va áll. Szívesen fogadjuk a székhelyközség pajtásait, de otthont adunk esetleg járási rendezvnéyeknek is. Azt akar­juk, hogy minden percben fog­lalt legyen a terem... Hét végi ©rvisi.ügyelet Gombán, Bényén cs Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u 12., telefon: 26), Monoron, Mo- nori-erdőn, Csévharzszton. Va­sadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, az egészség­házban), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pi­lisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Menüén: dr. Csernik Zoltán (Mende), Üllőn: dr. Konez La­jos, Vecsésen: dr. Tury Ist­ván tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a "főtéri, Vecsésen a Hal­mi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál, Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok lejelentése a járás területén: szombaton reg­gel 8-tól 16 óráig és vasárnap 8-tól 13-ig Monoron a főtéri gyógyszertárban, vagy az ügye­letes állatorvos címén. Vessés ytósorso!ós A 8. heti lottószelvények sorsolását február 19-én dél­előtt 9 óra 50 perckor rende­zik meg a vecrési József Atti­la művelődési áz nagytermé­ben. 'A húzást műsoros ren­dezvény színesíti. Fekete-fehér kockákon Keresztrejtvény fejtörő ver­senyt rendeznek február 20-án délután 3 órakor Monoron, a járási művelődési házban. A nevezéseket 17-ig kell eljuttat­ni a rendezőkhöz. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1982. FEBRUÁR 6., SZOMBAT r ©Q r Éfeplírálós a HÍJÁI Több a tészta* miit a főzelék Megoldott, s orvoslásra váró gondok § Témákra osztva sem egyszerű áttekinteni a Pest me- § gyei KÖJÁL monori kirendeltségének munkáját, ’mely rendkívül sokrétű és szerteágazó, hiszen a járványügy ^ helyzetének rendszeres ellenőrzésétől az iskolaegészség- ügyig számtalan tennivalót tartalmaz. Elkészült az fisz-’ 5; szesítö jelentés, mely az elmúlt esztendő eredményeit, s a még nem orvosolt gondokat elemzi, segítségével kap- ^ hatunk képet róla, hogyan is alakult tavaly a járás köz- Í! egészségügyi, járványügyi helyzete? Tápióvölgye Tsz Tízmilliós bevétel A sülysápi Tápióvölgye Tsz- ben is nagy gondot fordítanak a háztáji és kisegítő gazdasá­gok segítésére. Tavaly az ágazat termékforgalmazásának értéke 10,2 millió forint volt, csaknem 2 millióval több a tervezettnél. A földhivstsliisn GO Ötnapos munkarend Már az új, ötnapos munka­rendben dolgoznak február el­sejétől a különböző államigaz­gatási szervek. A járási földhivatalban — igazodva a járási hivatalhoz — hétfőn és pénteken 8-tól 13-ig, szerdán 8-tól 16.30 óráig várják a hozzájuk forduló ál­lampolgárokat. A többi napo­kon nincs félfogadás. Ülői eltérések a rádióban Üllő népszerű, művészi elhi­vatottsággal játszó citerazene- kara a rádió Népzenei pó­diuma műsorában vasárnap, február 7-én, 15.12 órai kez­dettel a radványpusztai me­nyecskekórus társaságában mutatja be a legszebb népda­lokból álló műsorát. A nyáregyházi tornaterem szép példája a társadalmi ösz- szefogásnak. Erre szükség lesz más településeken is az elkö­vetkezendő esztendőkben, hi­szen új tornacsarnok építését vették tervbe többek között Vecsésen és Gyomron is. Csak akkor érhetnek célba, ha a lakosság magáénak érzi a tor­nacsarnokok építését, s nem riad vissza az áldozatvállalás­tól. Hiánypótló A nyáregyház! tornaterem is csak akkor tölti be funk­cióját, ha helyet ad olyan tö­meges rendezvényeknek, ame­lyek eddig hiányoztak a köz­ség és az iskola életéből. G. J. Közösségi járvány a járás­ban egyetlen esetben sem for­dult elő, nagy csoportokat sze­rencsére nem érintett egyetlen — azelőtt rettegett — beteg­ség sem, mint például a ka­nyaró. Említésre érdemes azonban, hogy a veszettség- fertőzésnek gyanúja miatt több gyermeket kellett beoltani 1981-ben, mint a megelőző években. Ügy látszik, hiány­zik a kellő felvilágosítás a szülői házban, az iskolában is: nem szabad gyanús állathoz nyúlni. Késlekedő karbantartás A védőoltások rendben zaj­lottak, a húsz tanácsadó, s a negyven oltókör a folyamatos, s az esetleges kampányoltáso­kat csaknem száz százalékra teljesítette. Az élelmezésegészségügyben már kedvezőtlenebb a hely­zet. Több higiénés hiányossá­got tapasztaltak a KÖJÁL ríiúnkátársal a járásbeli vá- góhidaknál, különösen a pili­sinél, de a Monori Állami Gaz­daság csévharaszíi vágóhíd- húsfeldolgozójánál sem változ­tattak a helyzeten, több fi­gyelmeztetés ellenére. Sok a hiányosság, a hiba a sütőüze­mekben is. Az Észak-Pest me­gyei Sütőipari Vállalat egy­ségeinek közegészségügyi hely­zete főleg a karbantartások el­hanyagoltsága, elhúzódása miatt — nem megfelelő. Nőtt az üzemi közétkeztetés­ben részesülök száma, a kony­hák, s a tálalókonyhák higié­nés feltételei ezzel nemigen tartanak lépést. A vendéglátó- egységeknél is hasonló a hely­zet, egyedül a monori Gyors­büfé a kivétel, ahol a közel­múltban nagyobb rekonstruk­ció zajlott le. A figyelmeztetésekre, hatá­rozatokra reagálnak ugyan bi­zonyos intézkedésekkel az érintettek, ám jó néhány eset­ben nem sikerül eredményre jutni, mint a gyömrői Otthon, s az üllői Magyar Csárda ven­déglőben, ahol a változtatást az teszi lehetetlenné, hogy bér­leményben üzemelnek az egy­ségek. A kereskedelmi egységek zö­me nem rendelkezik vezeté­kes vízzel, a tej hűtéséhez szükséges kielégítő hűtőkapa­citással. A monori és a' gyöm­rői piacokon pedig hosszú ide­je külön gondot jelent a WC hiánya. Veszélyes kutak Tavaly négy egyéni, s két csoportos ételmérgezés fordult elő a járásban — utóbbiak a sülysápi óvodában és az isko­lanapköziben. Minden esetben fertőtlenítőszeres nagytakarí­tást rendelt el a KÖJÁL, s szabálysértési figyelmeztetésre is sor került. A KÖJÁL munkatársainak külön munkája — méghozzá nem is jelentéktelen — az ét­lapbírálat, mely a táplálkozá­si helyzet javítását, a korszerű konyhatechnológia kialakítá­sát segítené elő. Már ha be­tartanák azok, akiknek az fel­adatuk lenne. Ám a tapaszta­lat azt mutatja, több a tész­ta, mint a főzelék. Százhetvenhét nyilvántartott egység munkaegészségügyi helyzetét is rendszeresen fi­gyelemmel kísérik. Az iskolaegészségügy helyze­te valamelyest javult, bár az óvodák ma is jobb körülmé­nyek között üzemelnek mint az iskolák. Különösen a régi — űrgödrös — WC-csoportok okoznak sok gondot, a mono­ri Kossuth iskolában tarthatat­lan is a helyzet. Ezernél több gyerek jár a rozzant illemhe­lyekre, mely évek óta meg­érett a lebontásra. A tslepülésegészségügyben a vízhálózatok kiépítése, az új kutak üzembe állítása jelent előbbrelépést. Sajnálatos, hogy mégis minden évben történik úgynevezett MHB-megbetege- dés, mely azoknak a csecse­mőknek az életét veszélyezte­ti, akiket szüleik felelőtlenül ásott kútból, nem megfelelő vízlelőhelyekről nyert nitrát- tartalmú vízzel itatnak, il­letve azzal készítik ételüket. Tavaly Gombán és Káván egy- egy esetben fordult elő ilyen, pedig a védőnők, s általuk a kismamák is ismerik a hasz­nálható kutak jegyzékét. Panaszforrások Gondot okoz a monori-erdei, s a gyömrői strand vize is minden szezonban. Fürdővíz által közvetített járvány, il­letve megbetegedés szerencsé­re nem fordult elő. A szemétlerakóhelyek is számtalan panasz forrásai vol­tak a közelmúltban. A mono­ri többé-kevésbé megoldódott — Gyomron az idén várható változás. Kcblencz Zsuzsa Őrjöng a szél, mintha sza­badulni szeretne valahonnan, mindent, ami útjába kerül, megtép. Ha soha, hát most biztosan otthon találom B. Jó­zsefet, akit amúgy nehéz a szoba kényelmes foteljében el­képzelni. Szerencsém van, s bár a fotel nekem jut, ő a he- verőn üldögél, végre beszél­gethetünk. Egy kikötése: ne ír­jam ki a nevét. — Elég lesz, hogy a monori Kossuth Tsz egyik alapító tagja ... Aki ismer, -az abból, amit elmondok, úgyis tudni fogja, kiről van szó. Aki meg nem, az ne csóválgassa hihe­tetlenül a fejét, hogy nem igaz ennek a fele se! Apai örökség Nem értünk egyet, de ebben maradunk. B. József, aki 63 éves, de jó ötvenesnek, vagy még annyinak sem látszik, csu­pa energia, sugárzó életkedv, szíjas erő — azt mondja: — Regényt lehetne írni az életemről, nem is lenne vé­kony a könyv. Gyerekkorom­ban befogtak a szüleim a pa­raszti munkába, azt folytat­tam, amit ők végeztek. Tizen­négy évesen, sose felejtem el, rámbízták a szántást a Ha- leszban. Ott is aludtam a lo­vakkal az istállóban, amíg be nem fejeztem a munkát. — Volt arrafelé tanya is, csőszház is, egy-egy arra járó ember segített kocsira rakni az ekét. Rossz, homokos föl­dek voltak azok. Ugart csinál­tunk, beszántottam en a nagy szamárliórókat is. Aztán azt mondta apám: no, most ke­verd meg a földet! Benne meg a sok kóró, szinte sírtam mér­gemben, meg a tehetetlenség­től ... Na, mindegy, elmúltak ezek az idők. — Katonasorba kerültem, 16 hónapot voltam a fronton, s amikor hazajöttem, meghalt apám, anyám. Ötvenhárom és ötvenegy évesen. Egy évben temettük őket. Negyvenhat­ban kerültem össze a felesé­gemmel. Másunk sem volt, csak egy öreg lovunk. Azzal kezdtük az életet. Találtam valahol a határban egy rossz kocsialjat is, négy kerékkel. Hazavittem, összetákoltam. A következő történetek fő­szereplői lovak: amiket ne­velt, eladott, cserélt. Két szép feketével, s egy tavaszi csikóval lépett be a tsz-be, meg azzal: meglátjuk, hogy alakul. Hosszú, szép út — Brigádvezetőnek válasz­tottak. Akkor persze ez még nem azt jelentette egészen, amit most. Hajnalban zörge­tett nálam az akkori elnök. Kovács Béni. Elmondta, mi a tennivaló aznapra, én meg sorra jártam az embereket éb­reszteni, munkába indítani. Közös szerszámunk nem volt, hol egy csákány hiányzott, hol egy lapát... Vitte az ember a sajátját. Na, aztán brigád ve­zetőként mentem nyugdíjba is. — Négy hónapig bírta — nevet a ielesége —, aztán már szinte belebetegedett, pedig itthon is mennyi a munka! De ő visszament, bírja ő együtt a kettőt, mondogatta. — Ez egy életforma. Ez be- lerügződik a parasztemberbe és nem azért nem hagyja abba a munkát, mert mindenáron szerezni akar, hanem mert... Mert ez az élete. B. József háztájija pedig mintagazdaság. Jugoszláv te­levíziósok jártak. náluk két éve, s amikor felvezették a gyönyörű jószágokat, a hatal­mas anyakocákat, csak bólo­gattak ... Most is négy anya­disznó, tizenegy malac, két bi­ka, egy tehén, két ló, és szám­talan csirke ad munkát haj­naltól késő estig a férjnek, a feleségnek, velük élő fiuknak. Hét hízót adtak le december­ben, most a csirkéknek ke­resnek piacot, karácsonyra nem kelt el mind, benőttek, alighanem a nagykőrösi vá­góhídra kerülnek. — A mamának meg megtet­szett a tehén, leszerződött. Ti­zennyolc liter tejet fej ki na­ponta. Ügy gondolta, ha már egyet tartunk, tarthatunk ket­tőt is... — Betegeskedtem a szívem­mel — magyarázza a feleség. — Eltiltott az orvos minden munkától, még rosszabbul let­tem. Akkor gondoltam egyet, belevágtam a csirkenevelésbe. Ment. Az emt>er nem érzi fáleslegesnek magát, s meg­van a haszon is. Mert igaz ugyan, hogy minden pénzbe kerül, az alomszalmától a ré­tig, a takarmányig, de ezzel is. azzal is foglalkozunk, s ha az egyiken veszítünk, azt pótolja a másik. B. Józseféi! az indulástól, az egy szál öreg lótól a mai gaz­daságig szép utat tettek meg. A kedvesen, kényelmesen be­rendezett'új ház, a gépek, fiúk kocsija, könnyíti életüket és tennivalóikat. Pihenésre is jut idő, minden évben eljutnak Hajdúszoboszlóra, B. József most is oda készül. — Kopik az ember — tapo­gatja a vállát. — Eljár az idő. Hogy hasznosan, értelme­sen járjon, azért ők naponta megteszik a magukét. kimerni kell A monori Kossuth Termelő- szövetkezetnek 820 nyilván­tartott dolgozója van. Közülük ment nyugdíjba B. József, Dr. Farkas Sándor tsz-elnököt kérdezem: — Elnök elvtárs, ismeri B. Józsefei? — Hogyne! Becsületes, de­rék, szorgalmas tagunk, az alapítók közül való. Szép ház­táji gazdasága is van. Közü­lünk őt mindenki ismeri. Olyan ember, akit ismerni kell. K. Zs. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) > Akit ismerni keli

Next

/
Oldalképek
Tartalom