Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

A gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről Pártnapok Pest megyében A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1983. FEBRUÁR 6., SZOMBAT üi ellenőrzés hcssrca Fény derülhet iára, resssra CEGLÉD JÁRÁS Február 8., reggel 7 óra: Nyárs­apát, Haladas Mg Tsz (Szarka-ma­jor), Tóth Sándor tsz-einök; dél­után 1 óra: Nyársapái;, Haladás Mg Tsz (központi iroda), Varga Jenő, az MNB fiókvezetője; 1.30 óra: Albertirsa (csecsemőotthon), Kimpián Aladár, az OVlT-fogadó- állomás vezetője; 4 óra: Nyárs­apát (tanácsterem), La'oancz Ár­pád, a községi tanács elnöke. Február 9., délután 1 óra: Ceg­lédi Állami Tangazdaság (sárvári üzemegység), Radeczky László pártbizottsagi titkár; 2 óra: Nyárs­apát, Haladás Mg Tsz (ipartelep), Szücsné Pálóczy Julianna, a járá­si pártbizottság politikai munka­társa. Február 10., délután 2.30 óra: Cegléd, Magyar—Szovjet Barátság Mg Tsz (központ), Fekete Antal, a járási pártbizottság első titkára. Február 11., reggel 8 óra: Ceg- • léd, Magyar—Szovjet Barátság Mg Tsz (növényház), Kozma András függetlenített párttitkár; délután 2 óra: Pest megyei 5. sz. Építő- j ipari Vállalat (Budapest, X. kerü- | let, Várgede u. 16.), Kancsár Fe- : renc igazgató; 2.30 óra: Ceglédi Állami Tangazdaság (Bede köz­pont), Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke. Február 12., délután 3 óra: Ceg­lédi Állami Tangazdaság (Új-szil­vás), Fekete János kerületi igaz­gató. Február 15., délután 4 óra: Ceg- lédbercel (művelődési ház), Máté Gyula, a ceglédberceli tsz elnök- helyettese; 4.30: Albertirsa (műve­lődési ház), Bíró Zoltán, a községi tanács elnöke. Február 16., délután 2 óra: Ceg- lédbercel, Egyetértés Mg Tsz (1. sz. major), Giba László, a tsz el­nöke; Ceglédi Állami Tangazda­ság (nagykőrösi központ), Soly-' mos Gábomé, a szakszervezeti bi­zottság titkára; 3 óra: Hermes nyársapáti telepe, Bognár István tanácsi osztályvezető; 3.30 óra: Mi- kebuda (községi tanács), Ferenc- vári Tibor, az erdészet igazgatója. Február 17., délután 2 óra: Jász­karaj enő, Tejüzem (központ), Bó- bis Károly üzemvezető; 3 óra: Ceg­lédi Állami Tangazdaság (hús­üzem), Nagy László ágazatvezető; 4 óra: Albertirsa (központi iskola), Bíró Zoltán, a községi tanács el­nöke; Törtei (általános iskola), dr. Somod! István, a járási-városi földhivatal elnöke; Cegléd (rend­őrkapitányság), Podmaniczki Ist­ván, a járási pártbizottság titkára. Február 18., délután 2 óra: Ceg­lédi Állami Tangazdaság (csemői központ), Boros Ferenc igazgató; Csemő, November 7. Mg Tsz (ki­egészítő üzem), Szücsné Pálóczi Julianna, a járási pártbizottság po­litikai munkatársa; 3 óra: Albert­irsa (tanács vb-terem), Bíró Zol­tán, a községi tanács elnöke; 4 óra: Kocsér (tanácsterem), Király Kál­mán, a községi tanács elnöke; 5 óra: Törtei (pártház), Fodor Im­re, a községi tanács elnöke. Február 19., délután 1.30 óra: Jászkarajenő, Szikla Ktsz (köz­ponti iroda), Heimann Gyula, a községi tanács elnöke; 2 óra: Cse­mő (általános iskola), Boda Já­nos, a községi tanács elnöke; Ceg­lédi Állami Tangazdaság (Cifrá­kért), Sárközi Ferenc termelési igazgatóhelyettes; 3 óra: Albertir­sa, Micsurin Mg Tsz (Baross u. 2.), Nagy Gábor, a községi pártbi­zottság titkára. Február 22., reggel 7 óra: Al­bertirsa, Áfész (új étterem), Csikós János ügyvezető elnök: délelőtt 9 óra: Nyársapát, TSZKER-telep, Treszkai Barna igazgató; délután 1 óra: Albertirsa, Szabadság Mg Tsz (központ), Szenyán Tibor, a járási pártbizottság rsázortvezető- je; Cegléd, Kossuth Mg Tsz (ipari részleg), Bódis Antal, a tsz elnö­ke; 1.30 óra: Kézműipari Vállalat abonyi telephelye, Tóth György gyáregységvezető: Pest megyei Ve­gyi és Divatcikk Kereskedelmi Vál­lalat abonyi telepe, Földi Sándor- né ügyvezető elnök; 2 óra: Kötő­szövetkezet abonyi telepe, Reich László telepvezető; Ceglédi Állami Tangazdaság (Kecskéscsárda), Ra­deczky László, a pártbizottság tit­kára; 3 óra: ADony, József Attila Mg Tsz (központ), Győré Sándor, a tsz elnöke; Fővárosi Szolgáltató Vállalat abonyi telephelye, Nagy Pál, a nagyközségi tanács elnök- helyettese; Albertirsa, Micsurin Mg Tsz (központ), Szenyán Tibor, a járási pártbizottság reszortveze­tője; 3.30 óra: Cegléd (járási hi­vatal), Sziráki Péter, a járási hi­vatal vb-titkára; 4 óra: Abony, Építőipari Ktsz, Szekeres István, a Mechanikai Művek abonyi gyár­egységének műszaki vezetője; Jászkarajenő (tanácsterem), Hei­mann Gyula, a községi tanács elnöke. Február 23., reggel 7 óra: Albert­irsa, Micsurint Mg Tsz (II. major). Főző József, a tsz elnöke; Micsu­rin Mg Tsz (Dános központ). Ihá­szt József, a megyei TESZÖV tit­kára: Törtei. Dózsa Mg Tsz (2. sz. tehenészeti telep), Kónya Ferenc, a tsz elnökhelyettese: délután 2 óra: Törtei, Dózsa Mg Tsz (fűrész­üzem), Pataki Sándor, a tsz elnök- helyettese; 3.30 óra: Albertirsa. Micsurin Mg Tsz (It. major), Kiss Varga Ferenc főágazatvezető: 4 óra: Nagykőrös. Aranv János Mg Tsz (központ). Szenyán Tibor, a járási pártbizottság reszortvezető­je; 6 óra: Dánszentmiklós (községi tanács). Magony Sándor, a közsé­gi tanács elnöke. Február 24., délután 1 óra: Al­bertirsa, Áfész (központ), Nagy Imre, az Áfész elnökhelyettese; Kocsér, Petőfi Mg Tsz (I. sz. te­lep, tanácskozó), Kiss János, a községi pártvezetőség titkára; 2 óra: Nagykőrös, Mészáros János Mg Tsz (kertészeti iroda), Fekete József, a tsz elnöke; 2.30 óra: Kő­cser, Petőfi Mg Tsz (ipari üzem), Tóth Róza, a tsz elnöke; 3 óra: Cegléd, járásbíróság (Kossuth tér), Fekete Antal, a járási pártbizott­ság első titkára. Február 25., reggel 7 óra: Ceg­lédi Állami Tangazdaság (feldol­gozó üzem), Radeczky László, a pártbizottság titkára; délután 2 óra: Nagykőrös, Mészáros János Mg Tsz (kertészeti iroda). Fekete József, a tsz elnöke; 2.30 óra: Ko­csér, Petőfi Mg Tsz (ipari üzem), Tóth Róza, a tsz elnöke; 3 óra: Cegléd, Járásbíróság (Kossuth tér), Fekete Antal, a járási pártbizott­ság első titkára. Február 26., reggel 7 óra: Jász­karajenő, Árpád Tsz (Liptai ta­nya), dr. Lakos László, a tsz el­nöke; Árpád Tsz (Mihalik tanya), Fehér Pál pártbizottsági titkár; Albertirsa, Szabadság Mg Tsz (te­henészeti telep), Nagy Gábor, a községi pártbizottság titkára; 8 óra; Albertirsa, Micsurin Mg Tsz (H. Kovács u.), Kovács Sándor pártbizottsági titkár; délután 1 óra: Jászkarajenő, Árpád Tsz (központ), Pólya Tibor, a tsz el­nökhelyettese; Abony, Téglagyár (központ), Bugány István párttit­kár; 1.30: Mechanikai Művek abo­nyi gyára, dr. Husti István, a me­gyei KISZ-bizottság első titkára; 2 óra: Abony, Konzervüzem, Mucsá­nyi Kálmán nyugdíjas; Budapesti Egyesült Ruhaipari Szövetkezet, abonyi telepe, Mészáros Gyula, az Üj Világ Mg Tsz /elnöke; 2.30 óra: Abony, Vasipari Szövetkezet, Nagy András, a téglagyár vezetője; 3 óra: Abony, Ságvári Endre Mg Tsz (központ), Pásztor Pál, a tsz el­nöke ; 4 óra: Abony (pártbizott­ság), Sziráki Péter, a járási hi­vatal titkára; Abony, Gyulai álta­lános iskola (Lenin u. H.), Fritzné Tóth Anikó, a járási pártbizottság politikai munkatársa; Somogyi ál­talános iskola (Szelei u. 3.), dr. Skultéty Sándor, a járási párt- bizottság reszortvezetője; Abony (pártbizottság), Szűcs László, a nagyközségi tanács elnöke; 5 óra: Abony, Áfész (központi iroda), Pintér György, a tsz párttitkára. Február 27., délután 1 óra: Nagy­kőrös, Mészáros János Mg Tsz (Dózsa-major), Bodrogi István, a tsz párttitkára. CEGLÉD VÁROS Február 10., délután 2.15 óra: ÉVIG (ebédlő), Kovács Árpád, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa. Február 15., délután 2 óra: Má­jus 1. Ruhagyár (ebédlő), Barin- kai Oszkárné, a megyei pártbizott­ság titkára; 4.30 óra: Kereskedel­mi dolgozók (városi tanács díszter­me), dr. Thanhoffer Imre, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatóhelyettese. Február 16., délután 3 óra: Kos­suth Gimnázium (díszterem), dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kór­ház igazgató főorvosa; 4 óra: lakó- területi pártszervek (pártszékház), Kovács Károly, a városi tanács el­nöke. Február 18., délután 2.15 óra: Konzervgyár (ebédlő), Sárik Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára; 2.30 óra: Volán 20. sz. Vállalat kirendeltsége, Gál Andor kirendeltségvezető. Február 19., délután 3 óra: KÖZ­GÉP (ebédlő), Sós János, a váro­si pártbizottság reszortvezetője; Ktsz-ek dolgozói (pártszékház), Motyovszki Mihály, a Vasipari Ktsz elnöke. Február 22., reggel 7.30 óra: PE- NOMAH (központ), Körtvélyesi Csaba, a városi pártbizottság poli­tikai munkatársa: délután 3 óra: MÄV (szociális épület ebédlő), Cseh Benő üzemfőnök. Készülőben a sporttörténet Készül Cegléd sporttörténe­te. Képekből, dokumentumok­ból áll össze, készítésével bi­zottság foglalkozik. Anyag- gyűjtésben számítanak a vá­ros lakóinak segítségére is. Most például a ceglédi sporttörténeti bizottság a Kossuth Gimnázium egykori tanárának, Dobó Zoltánnak, a fényképét szeretné megsze­rezni. Dobó Zoltán ugyanis a ceglédi atlétika megteremtője volt. A gimnáziumban 1919— 1924-ig tanított, majd 1924— 1932-ig a polgári fiúiskola ta­nára volt. Volt diákjai, akiknek eset­leg birtokában van olyan fényképfelvétel, amelyen Do­bó Zoltán látható, sokat segí­tenének. ha a fotót másolat- készítésre eljuttatnák a váro­si sportfelügyelőségre. Cím: Cegléd, Rákóczi út 14. (A já­rási hivatal épülete.) IHlúzeumbarafá évkönyve A város múltjának feltárá­sán fáradozó helytörténészek munkáik publikálására jó le- netőséget kaptak a Ceglédi Turini Százas Küldöttség Mú­zeumbaráti Körtől, amely a közelmúltban 250 példányban megjelentette 1981-es évköny­vét. Magyar Antal, a ceglédi tu­rini százas küldöttség történe­tét odlgozta fel, korabeli for­rások alapján. Szabó Attila írásaa város és a vallásalapít­vány kapcsolatát tárgyalja egé­szen a jobbágyfelszabadításig. Késik Lajos A ceglédi határo­zatban adatokat közöl Kossuth Lajos alföldi toborzó útjáról. Kocsis Gyula Az úrbéri per Cegléden című közleménye egy városunkbeli versfaragó pa­rasztember költeményéből ki­indulva, arról az évekig tartó huzavonáról ad képet, amely a kiegyezést követő időszak­ban súlyosan terhelte a várost, és késleltette a mezőgazdaság kibontakozását. Dr. Szomorú István Cegléd és Kossuth Fe­renc kapcsolatát elemezte. Hídvégi Lajos, az 1901-től 1945- ig működött homokpusztai ag­rárproletár földbérlő szövet­kezet történetét dolgozta fel, amely Urbán Pál nevéhez fű­ződik. Pataki Ferenc Gyár a város szélén című munkája az ÉVIG történetét tárja az olvasó elé, visszatekintve az iparosodás kezdeteire is. Kür­ti Béla, az eredményesen mű­ködő sporttörténeti bizottság munkájáról adott számot. Má­té Bertalan beszámolója a ma­gyar múzeumok társadalmi közösségeinek első országos ta­lálkozójáról szól. A múzeumbaráti kör év­könyvével hézagpótló szerepre vállalkozott. A Kossuth Mú­zeum hosszú éveken át rend­szeresen megjelentetett mú­zeumi füzeteinek lassú elma­radásával támadt űrt próbálta valamelyest áthidalni, ám ezzel még inkább erre a problémá­ra irányította a figyelmet, hi­szen nem nélkülözheti a város a város a saját szellemi műből a saját szellemi műhelyéből kikerülő kiadványokat. De elkelnek a ceglédi lá­nyok is, bár egyre kevesebb számban. Mint Tényi Gyuláné anyakönyvvezetőtől megtud­tuk, a Cegléden kötött házas­ságok száma az elmúlt öt év­ben csökkent. Tavaly mindösz- sze 313-an mondták ki a bol­dogító igent. Ez az igen külö­nösen akkor volt várva vart, amikor a vőlegény húsz per­cet késett. A holtomiglan-hol- todiglan esküvést hamar felej­tette az a három házaspár, amelyik már esküvőjük évé­ben elvált. Futó kis kalandok A válások száma — mint or­szágosan is — Cegléden emel­kedik. Ezt a statisztikát csak némiképp szépíti, hogy az el­múlt évben a ceglédi Városi Tanács dísztermében két aranylakodalmat és egy há­zaspár hatvanadik házassági évfordulóját tartották meg népes családi körben. Sokan már az egy hónap várakozási idő alatt meggon­Az utóbbi években nemcsak j munkájuk sokasodott, hanem annak elismerése is jelentő­sebb hangsúlyt kapott. Ha nem I is fogadják őket mindenütt és mindig örömteli nagy ováció­val, azért elismerik, hogy biz­tonságosabb így, velük. Tevé­kenységük, akár villámlátoga­tás, akár folyamatos jelenlét­tel és alapos vizsgálattal jár, tiszteletre méltó. Társadalmi munkájukkal közérdeket szol­gálnak a népi ellenőrök. Tizenhárom téma A ceglédi járási-városi né­pi ellenőrzési bizottságnak 182 tagja van. A legtöbben 30—50 esztendő közöttiek. Szellemi foglalkozást 134-en, fizikait 43-an űznek közülük, és akad néhány nyugdíjas is soraikban. Mindez eleve lehetővé te­szi. hogy szakértelemmel, hoz­záértéssel hajtsák végre fel­adataikat. A teendők bizony évről évre sokasodnak. Tizenhárom témavizsgálatot terveztek a múlt esztendőre. Egy sem húzódott át erre az évre, és a helyi igényű ellen­őrzéseket is jól bele tudták il­leszteni az országos és a me­gyei irányítású témavizsgála­tokba. Ám, mivel sok volt a feladat, mint például tavaly dőljék magukat, tíz pár be­jelentette, nem kívánnak há­zasságot kötni, három fiatal párocska pedig meg sem je­lent az anyakönyvvezető előtt. Vér.scske vőlegény Ha a foglalkozások szerint nézzük, az 1981-es esztendő az óvónők és ápolónők éve volt, közülük harmincötén mentek férjhez. Szép számmal há­zasodtak főiskolások, egyete­mi hallgatók — legtöbben augusztusban. A május mel­lett egyre népszerűbb a július, augusztus, volt olyan nap, amikor 14 párt adtak össze a városházán. Az első házasságnál a nagy­termet megtölti a násznép, a másodszori férjhezmenetel már szerényebb keretek között zaj­lik. Tavaly 51 elvált férfi és 57 elvált nő kötött házasságot — három olyan házaspár volt köztük, akik egymással már egyszer voltak házasok. Gya­kori a harmadszori házaso- dás, de volt egy olyan eset is, tavasz végén, megesett, hogy egyszerre száz népi ellenőrnek is akadt társadalmi feladata. Ä szó feganata Fontos vizsgálat volt, amely a mezőgazdasági nagyüzemek erő- és munkagépeinek telje­sítményével, üzemanyag-fel­használásával foglalkozott. A tapasztalatokat leszűrték, le­vonva az általános tanulságot. Felhívták a figyelmet: gon­dosabban kell a nagy értékű erő- és munkagépállomány- nyal foglalkozni, tárolásukkal, javításukkal, kihasználtságuk­kal többet törődni. A teljesít­mény mérése sem fölösleges. Az energiagazdálkodást néz­ve, utóellenőrzéskor tapasztal­hatták, hogy volt a jót akaró szónak foganatja. Ez azt is igazolta. hogy változott az érintettek szemlélete, megér­tették, hogy javukat szolgálja az ellenőrző felmérés és nem a kipellengérezés, felelősségre vonás az elsődleges célja. A NEB munkáját a párt­szervezetek is figyelemmel kí­sérik. Más társadalmi szerve­zetek, gazdasági vezetőségek is pozitív véleménnyel van­nak tevékenységükről. A vizs­gálatok több ízben vetnek fényt járásbeli hasznos kezde­ményezésekre, mintegy példa­hogy a jelölt negyedik házas­ságát kezdte. A rekordokat tovább bön­gészve az anyakönyvben, a legfiatalabb vőlegény esküvő­je napján töltötte be a 18. évét, a legidősebb 1908-ban született. A legifjabb ara cí­met a 16 éves hajadonok nyerték el, a legidősebb meny­asszonyról nincsenek meg­bízható adataink. Az viszont bizonyos, hogy minden menyasszony esküvője napján á legszebb, legcsino- sabb nők közé tartozott a vá­rosban. A menyasszonyi ruha legtöbbször fehér, földig érő, első házasságnál ritkán színes — rózsaszín, halványkék. Egy különösen elegáns, krémszínű ruhakölteményt, hozzá illő gyönyörű kalappal, ma is em­legetnek az anyakönyvi hiva­talban. Mint Tényi Gyuláné elmondta, divat a pillekönnyű, hímzett muszlin és a kalap. A vőlegények is gyakran vilá­gos vagy a menyasszony ru­hájával harmonizáló öltöny­ben vannak. Újra egymásra leltek A legemlékezetesebb eskü­vő 1981-ben azé a páré volt, kik egyazon évben, ugyanazon a napon születtek, s 25 éves korukban — születésnapjukon — kötöttek házasságot. A leg­ként, reflektorfénybe állítva azokat. Ilyen volt a termálvíz hasz­nosításával kapcsolatos, a ga­bonaszárító üzemeltetését egy­szerűsítő, az üzemanyag-meg­takarítást segítő — ezeket ceglédi, abonyi, kocséri tsz- ben tapasztalták. Új beosztásban A gyermek- és a tömegét­keztetéssel, az öregek házi szo­ciális gondozásával, a lakos­ság fuvarigényeinek kielégíté­sével, a lakásszövetkezetek te­vékenységének vizsgálatával foglalkozó témaköreik jó visszhangra leltek. A visszhangra jellemző, hogy a lakosság bejelentései­nek száma sem kevés, észre­vételeiket gyakorta közlik a népi ellenőrökkel, szóban, le­vélben. Tavaly 25 közérdekű bejelentés érkezett. Ebben az esztendőben me­gint seregnyi fontos feladat vár a NEB aktív táivadalmi munkacsoportjaira. Hogy az irányítás gondja is enyhüljön, a legutóbbi tanácskozáson Pes­ti István, a NEB Pest megyei főrevizora bejelentette: függet­lenített 'munkakört kapott és a ceglédi járási-városi népi el­lenőrzési bizottság elnökhe­lyettese lett Lendvai Jánosné. E. K. különösebb pár: már húsz év­vel ezelőtt házasok voltak, majd elváltak, mindketten új­raházasodtak, ismét váltak, s idős emberként megint egy­másra találtak. A legmeglepőbb frigy egy tizenéves lány és hatvan felet­ti vőlegénye között köttetett, de előfordult, hogy a meny­asszony volt 6—10 évvel idő­sebb szíve választottjánál. Ál­talában a korkülönbség nem meghatározó a házasságoknál, inkább jellemző, hogy hason­ló végzettségű párok kerül­nek össze mostanában. Gyér gyermekáldás Nemcsak a házasodási kedv csökken, de ijesztően ala­csony a születések száma is, az elmúlt évben mindössze 530 kis polgára született a város­nak. (1975-ben 704 volt a gyermekáldás.) A kislányok­nak gyakran a Mónika, Anita, Krisztina, Szilvia nevet vá­lasztják szüleik, a fiúk között sok a Tamás, Zsolt, Gábor, Péter, kevés a Ferenc, István. Egy-egy újszülött kapta ta­valy a Szilveszter, Zombor, Dávid nevet, illetve az Anasz­tázia, Lilla, Szabina, Dorottya, Gréta nevet. Bármit is tartanak a csil­lagjósok, Cegléden az ikrek hava a január, mikor is négy és a szeptember, amikor öt ikerszülés volt. Tavaly egyéb­ként 25 alkalommal jegyeztek be kettes ikreket a ceglédi anyakönyvi kerület matriku- lájába. Győrffy Annamária ISSN 01M—2500- (Ceglédi Hírlap) T- T. A toiftkofói flsealiármak Kevesebb lagzi, több válóper Weit, aki késett, veit, old el sem meat § Nevezetes falu Észak-Olaszországban Tombolo, ahová | — mint hírlik — tizenhárom magyar lányt vittek ka- mionsofőrök feleségnek az elmúlt években. Ceglédet is § lassan nevezetessé teszi, hogy mind több NDK-beli, cseh S és szlovák, szovjet leányt hoznak a külföldön dolgozó § fiúk. A menyasszonyok általában beszélik a magyar ^ nyelvet, így a ceglédi házasságkötő-teremben az elmúlt % évben csak egy-két alkalommal volt szükség tolmácsra. Ib, a ceglédi divatáruboltjában. Szabadság tér 1. A választékból: Gyermekpulóver Gyermekkardigán Gyermeksapka Bélelt férfi bőrkesztyű Női divattáska 152 Ft Helyett 106,40 Ft 234 Ft helyett 163,80 Ft 69 Ft helyett 41,40 Ft 300 Ft helyett 180,— Ft 339 Ft helyett 203,40 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom