Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
ftsr MKCi'tr 1982. FEBRUAR 5., PÉNTEK 3 Huszonháromezres etnikum Sok telep szűnt meg Nagyokkal, kicsikkel Fortély tart minden Feladataikkal szoros összhangban Agrokémiai egyezmény A magyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében tekintélyes összegű üzleti megállapodást kötött csütörtökön, az idei szállításokról a Che- molimpex külkereskedelmi vállalat két legnagyobb szovjet partnerével, a Szojuzchimexporttai és a Szojuzpromexporttal. A 150 millió rubel értékű megállapodás. értelmében, a magyar fél jelentős mennyiségű növényvédő szert exportál a Szovjetunióba, a szovjet fél pedig ugyancsak számottevő mennyiségű műtrágyát, különféle vegyianyagokat és a növényvédő szerek gyártásához szükséges intermediereket exportál Az átlagnál jókban A mezőgazdaság és élelmiszeripar termelése a lakosság ellátásában, az exporttevékenység fokozásában egyaránt döntő szerepet játszik. Az államtitkár értékelésében elmondta, hogy az ágazat 1981-ben a kedvezőtlen természeti és közgazdasági tényezők hatása ellenére is eredményesen tevékenykedett. Ezt alátámasztja, hogy fele annyi a veszteséges téesz 1981-ben, mint egy évvel korábban, s a veszteség nagysága is ilyen arányú. A Pest megye gazdaságok az országos átlagnál nagyobb mértékben fejlődtek (elsősorban a melléküzemi tevékenységnek köszönhetően), az országos rangsorban 51 gazdaság az első harmadban, tizenhét a középmezőnyben foglal helyet, s négyen tartoznak a gyengébbek sorába. Ugyancsak sikerrel feleltek meg a népgazdaság magasabb szintű elvárásainak is a szövetkezetek. összességében jól alapozták meg az idei esztendő gazdasági munkáját a tsz-ek, a kiegyensúlyozott, a szervezett feladatA Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mellett működő kertbarátok és kiste- nyésztők társadalmi szövetsége tegnap fórumot tartott a kistermelőknek. A megye minden pontjáról érkeztek az érdeklődők, majdnem százan képviselték a kertbarátok népes táborát. Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a kertbarátkörök megyei tevékenységéről és az ÁFÉSZ-ekkel való kapcsolatukról. A mozgalmat nemcsak a zöldség-gyümölcstermelés és húsellátás miatt . mondta fontosnak, hanem a megyén belül a termelésben is meghatározó és jelentős szerepe van szakcsoportok munkájának. Az ÁFÉSZ-ek szűkebb pátriánkban jól oldották meg a termeltetés-felvásárlás feladatait. A kistermelők az áruik egyhar- mad részét közvetlenül az ÁFÉSZ-telepeken értékesítik. Az ország 19 megyéje közül a mennyiséget nézve Pest megye a burgonyatcrmcsztésben első. a zöldség-gyvmölcster- mesziésben harmadik. Sajátos termékünk a málna, már rendszerekben terem, a szobi és a váci járásban alakult ki nagy kultúrája. 1981-ben kevesebb volt paradicsomból, káposztából szőlőből és szilvából. Zöldségfélékből és almából egészében többet kínáltak, mint amiA legnépesebb kisebbségi etnikum, a cigányság helyzetével foglalkozott tegnap a megyei tanács koordinációs bizottsága. A testület a lakás-, és egészségügyi viszonyok, a munkavállalás, valamint a kulturális lehetőségek elemzésével kívánt választ kapni arra a kérdésre, hogyan alakultak az elmúlt években a 23 ezres létszámú cigányság élet- körülményei. Több területen előrehaladás mutatkozik, így például jelentősen nőtt az óvodába és napközibe járó gyerekek száma, és több száz lakás épült kölcsönből, teljesítés az idei jó eredmények záloga lehet. Ezek eléréséhez valamennyi feltétellel rendelkeznek a gazdaságok, mindazonáltal a termelő és feldolgozó ágazat szorosabb és egyenlő érdekeltségen alapuló együttműködésére a gazdaságosság fokozására van szükség. Emberi tényezők A Pest megyei termelőszövetkezetek munkáját értékelve elsősorban a felkészült vezetők, szakemberek megfelelő hozzáállását emelte ki Balogh László előadásában. Szűkebb pátriánkban 119 ezer ember él a mezőgazdaságból és sokatmondó szám, hogy közülük négyezren már felsőfokú végzettséggel teszik dolgukat a szakterületükön. A fejlődéshez szükséges feltételek adottak, vagy ha erőfeszítések árán is, de megteremthető a megye agrárüzemeiben. Mivel nem egyforma alapról startolnak, tovább kell folytatni azt a kezdeményezést, amelynek eredményeként az erősebb szövetkezetek támogatásával a gyengébbek is megemberelhetik magukat. re kereslet volt, s gondot okozott a többletáru elhelyezése. Az ÁFÉSZ-ek tartották a fel- vásárlási árakat. A kertbarátkor vezetői közül tizenketten kértek szót. Szabó Imre Dunakesziről kifogásolta: kis mennyiségben nem vásárolják fel a málnát. Miért nincs ősszel szőlővessző? — tette fel a kérdést Szalay Lajos szigetmonostori termelő. Pintér Jánosné, a nagymarosi kertbarátkor elnöke arról szólt, hogy a szobi ÁFÉSZ csak a bogyós gyümölcsöket vásárolja fel. Szőke József budajenői kistermelő kérdezte: van-e a megyei kistermelő mozgalomnak jogsegélyszolgálata? Miért nehéz kisgépeket vásárolni? A válaszokat a fórumra meghívott szakemberek adták meg. Valós gond az, mondta Tuza Sándorné dr„ hogy szinte lehetetlen a hulló gyümölcsöket kifőzetni. Polgár Mihály, az AGROKER igazgatóhelyettese a kisgép problémákkal foglalkozott. Mert ma már hat-nyolc fajta rotációs kapát kínálnak, de nagy a hiány kerti traktorokból. Sajnos javulás a jövőben sem várható. Befejezésül Gulyás László, a Pest megyei MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetője a nyúlfelvásárlás árainál mutatkozó szélsőségek megszüntetését szorgalmazta. V. M. ugyanakkor ma is csaknem annyi, több mint hatezer ember él telepeken vagy a települések szélén, mint öt évvel ezelőtt. A „helybenjárás" azzal magyarázható, hogy a megyébe nagy á bevándorlás, így a megszüntetett telepek helyett — például Vácott —, újak jönnek létre. A bizottság úgy határozott, hogy február végén újra megtárgyalja a cigányság helyzetéről szóló jelentését, ami később a Minisztertanács mellett működő Tárcaközi Koordinációs Bizottság elé kerül. Az összefogás erejét bizonyítja, _ hogy a takarékosabb technológiák elterjesztéséért indított kampány révén a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok kétharmadában alkalmazzák már a nedves kukori- catárölást. A szuszpenziós műtrágya hasznosításában nagy segítséget jelent, hogy Abony- ban, Monoron és Herceghalmon telepeket alakítanak ki a szállítási költségek 'mérséklésére. Energiákkal célszerűen Az adott közgazdasági körülmények között az idén is előtérbe kerül a gazdaságok háza táján a szervezettebb, átgondoltabb, ugyanakkor rugalmasabb kockázatvállalásra is kész gazdálkodási módszer. Magyarán az anyagi és szellemi energiák ésszerű felhasználása. Derültséget keltett az államtitkárnak az a megjegyzése, hogy néhány kinn felejtett vetőgépben jobban telelt a gabona, mint a földeken. Vagyis nem törődnek eléggé a nagy értékű gépek karbantartásával, megóvásával. ^ Egy sereg születőben levő intézkedést a külkereskedelemmel és a pénzügyi gazdálkodással összefüggő fontos információt kaptak a tegnapi és kapnak a pénteki tanácskozáson is első kézből a gazdaságok vezetői, olyanokat, amelyek meghatározzák a szövetkezetek idei tevékenységét. G. M. Valamilyen vetélkedőn, akár találós kérdésként is elhan- gozhatria: kik utaznak hazánkból a legtöbbet hivatalo- losan külföldre? Ha valaki a Szob—Párkánynána (Sturovó) magyar—csehszlovák közös vasti határállomáson dolgozó Kossuth szocialista brigádot említené, bizonyára nem válaszolna rosszul. Az említett kollektíva tagjai ugyanis évente csaknem százszor lépik át — oda-vissza — a két állam határát. Éjszakai fordában Sturovó, a MÁV második legnagyobb közös határátkelő helye. Akár Szobhoz, akár Párkánynánához mérve, hatalmas, több tucat hektáron elterülő pályaudvar, megszámlálhatatlan sínpárral. Erre halad át Európának északról délre, illetve délről északra menő vasúti személy- és és teherforgalma. Itt dolgozik a tizennégy tagú Kossuth szocialista brigád, amely most ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A helyszínen, munkahelyükön, az egyik éjszakai fordában (műszakban) adódott alkalom a velük való beszélgetésre. — Kollektívánk összetétele, mind foglalkozásra, mind illetőségre nézve meglehetősen vegyes — mutatja be a kis együttest Ocsovszky Pál, a brigád vezetője. — Mi a feladatuk? a Nem mérceként, csupán em- § lékezetünk felfrissítésére em- ^ Ilijük: alig több mint három i évtizeddel ezelőtt bontakozott S ki az első szocialista építőszer- S vezetek tevékenysége. Foglal- ^ koztatottjaik teljes létszáma or- ^ szágosan 21 ezer fő volt, gépál- ^ lományuk 2200 kilowattot kép- ^ viselt... Ma csupán a me- s gyei székhelyű építőszerve- S zetek 19 ezer dolgozót látnak S el munkával, a fontosabb gé- § peik teljesítménye pedig nteg- haladja a 60 ezer kilowattot. Ráérve, kapkodva Minden iparág, termelőágazat túljutott — némelykor: átbukdácsolt — a hőskoron. Az utolsók között volt az építőipar. Sokat építettünk, de keveset adtunk ennek a területnek a fejlesztésére; ez nem maradt következmények nélkül. Ismétlődő feszültségekkel vétette észre magát a sorozatos „megtakarítás” a korszerűsítésben. Hol azzal, hogy az építési igényeknek a negyedét, a harmadát utasították vissza a kivitelezők, hol azzal, hogy munka, megrendelés híján kapkodásra kényszerültek, fél gőzzel tevékenykedtek. Most már harmadik esztendeje, hogy a népgazdasági tervvel egyezően a korábbiaknál jóval szegényebb az építési-szerelési feladatok mennyisége. Amíg azonban folyamatosan mérséklődtek az új beruházások formájában megjelenő igények — és ez vonzata volt a népgazdasági tervben rögzítetteknek —, a korábbiakhoz képest jelentősen bővültek és bővülnek a fenntartási teendők. Ezekben fokozódó szerep jut a kisebb építőszervezeteknek, ahogy a magánerős lakásépítés súlyának, arányának emelkedése szintén ebben az irányban hat. Csipetnyi ízelítő az előbbi a teendők táljából; változatosak a feladatok. Csakhogy: nem eléggé változatosak a formák, messze van a kívánatostól, a lehetségestől a rugalmasság. Még mindig csak a szerveződés, kialakulás szakaszában tartanak az ún. vertikális jellegű, karbantartásra, felújításra szakosodott egységek, azok, amelyek az ilyesfajta munkákat a tervezéstől a teljes körű kivitelezésig — te-, hát a gázszereléstől a padló- burkolásig — maguk látják el — Ellenőrizzük az áruk okmányait — magyarázzák —, s annak alapján adjuk át a szlovák kollégáknak. A határ- állomásról csak az a küldemény mehet tovább, amelyiknek szabályosan kiállított fuvarlevele van. Egy fordában átlagosan mintegy 25 vonatot vizsgálunk meg. Ezzel még csak megbirkóznánk, de olykor megesik, hogy okmány nélkül érkezik meg az áru, vagy nincs ráírva a tartalma. Ilyen esetben nyomozunk, mert az is szigorú előírás, hogy a küldeményeket a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell. A feladott csomagokban gyakran találkozunk különféle állatokkal is. Nemrégen például egy dobozban pávagalamb volt. A szállítólevélen ezt nem tüntették fel. Nem volt mit tennünk, felbontottuk a csomagot, és megállapítottuk a küldemény tartalmát, és ráírtuk a dobozra ... Szlovákok Törökmezőn — Miben különbözik egy külföldön dolgozó vasutas szocialista brigád honi társaitól? — Mindenképpen sok a különbség a kettő között — magyarázza Ocsovszky Pál. — Odahaza egyszerűen az előírásoknak megfelelően kell dolgoznunk. Az említett szabály természetesen ránk is érvényes, de olyképpen hogy mindenkor összhangban legyünk az itteni vasutas kollégákkal. A változatos feladatok változatos formákat — és változatos jövedelmezési, adózási stb. kereteket! — követelnek. Ennek belátásáig már eljutottunk, hiszen kézenfekvő: a nagy és a kisebb értékű megbízás fontosságát nem a forintösszeg, hanem a társadalmi indokoltság — a kielégítendő szükséglet — szabja meg. Nagy cég csekély értékű munkán: biztos ráfizetés. Kis cég a nagy összegű beruházáson: örökös késedelem az erőt meghaladó feladatok végrehajtásánál. Az építés mérete tehát nem más — és erre a megyében sajnálatos példák nyomatékkai figyelmeztetnek —, mint annak jelzője: milyen építőszervezet oldhatja meg a leghatásosabban a kivitelezést. Megfordítva: az építő, szerelő cég objektív adottságai — a szellemi, dologi fölkészültség — mérceként szolgálhatnak arra, mire képes, mit tud a legjobb gazdaságossággal ellátni, mivel a kisebb építéseknél éppúgy, mint a nagyoknál, a fő követelmény: a hatékonyság. Amit nagy hiba lenne — és ezt a hibát sorozatosan tapasztalhatjuk a megyében, mind a beruházók, mind a kivitelezők magatartásában — pusztán a pénzben kimutatható haszonra érteni. Tulajdonképpen senki sem tudja egészen pontosan a megyében, mekkora a kis szervezetek száma az építőiparon belül és azon kívül, hiszen — a példa kedvéért választva a végletességet — építőipari szervezet az ipari üzem kőmű- ves-építésszerelő brigádja éppúgy, mint egy-egy vasútvonal magasépítői, a szállodacég karbantartó csoportjai. A meglehetősen bonyolult, már-már áttekinthetetlen helyzetet érzékelteti az az adat, hogy a megyében a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenységgel nagyobb létszámot kötnek le, mint amennyien magában az építőiparban megkeresik kenyerülcet! Vitát nem engedő A kusza kép ellenére egy valami bizonyos. A minisztériumi vállalatokat leszámítva — részben azonban ezekre is értve —, az építőszervezetek nem kapták meg a rendeltetéAz utóbbit nemcsak technológiai vonatkozásban, hanem emberileg is értem. A sturovói vasutasok között is van egy olyan brigád, mint a mienk. Velük szoros kapcsolatban dolgozva oldjuk meg a ránk osztott határforgalmi feladatokat. — A brigád társadalmi munkavállalásait hogyan teljesítik külföldön? Kislányt paironálnsk — Ezt a követelményt is természetesen nemzetköziesi- tettük olyképpen, hogy társadalmi munkavállalásunk egy részét Sturovón,, a másik részét pedig hazai területen teljesítjük. Legutóbb például az itteni magyar nyelvű iskolának kerítést csináltunk, később pedig a szlovák munkatársak segítettek nekünk a pályaudvaron levő magyar terület takarításában. Ami pedig az itthoni tevékenységünkéi illeti, Szobon patronálunk egy árva kislányt, akinek éppen most fizettünk be kétheti üdülést. Emellett van még két gyesen levő munkatársunk, akiket rendszeresen meglátogatunk, és tájékoztatjuk őket a munkahelyen történtekről, az újonnan bevezetett technológiáról. A brigád abban is megegyezett, hogy ha jutalmai kapunk, a kismamáknak ts juttatunk. Séra Sándor mestert sükhöz illő szerepkört sem fejlesztési lehetőségekben, sem ágazati irányításban, anyagellátásban. A hetvenes évtizedben a megyében mind az építőipari szövetkezetek, mind a a közös vállalkozások száma csökkent. Rendben van, volt ebben ésszerű koncentráció is, ami növelte a hatékonyságot, de valamennyi megszűnést, beolvadást nem lehet ezzel magyarázni. A kedvezőtlen gazdasági, gazdálkodási környezettel már inkább okada- tolhatjuk ezeknek az építőszervezeteknek a visszaszorulását, ahogy az értetlenkedés, a gyanakvás is belejátszott ebbe. Éppen ilyen okok miatt tulajdoníthatunk elvi jelentőséget annak a megállapításnak, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. október 12-i ülése határozatában — az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól — olvashatunk. így hangzik : „Az állami vállalatok, sző. vetkezetek és a házilagos építőszervezetek feladataikkal összhangban fejlődjenek.” Annak további vitát most már nem engedő kimondása volt ez, hogy' az építőszervezetek különböző formái között ne adminisztratív eszközök és módszerek differenciáljanak, hanem a társadalmilag szükséges, hasznos — feladatok! Ennek elismerése volt az a lépés, amelyet a Minisztertanács 1981. augusztus 7-i ülésén hozott határozatával tett, s amely a költségkalkulációs és elszámolási rendszer, a bér- és jövedelemszabályozás, továbbá az építési szervezetek formáinak továbbfejlesztésével ösztönzi az e terepen tevékenykedőket az ésszerű termelésszervezés érvényesítését szolgáló intézkedésekre, a körülményekhez való gyorsabb alkalmazkodásra. Számítások és gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a megye építőiparában a veszteségidő — szervezési zavarok, valamint a munkafegyelem lazasága következtében — a teljes munkaidőalap 18—20 százalékát teszi ki, de bizonyos tevékenységi területeken annak egyhar- madát is eléri...! Fortély tart minden mestert, ám a bölcs mondást, mely a szakmai ismeretet teszi minden mesterség alapjává, manapság sokan és sok helyen úgy értelmezik, mint az éppen csak megfelelő munkával elért jó bevétel fortélyát, azaz módját, lehetőségét. Mert aligha véletlen, hogy az egymillió forint alatti költségvetésű feladatokra — azokra tehát, amelyek számláiba kevés „homok”, tehát el nem végzett, de fölszámított munka fér be — a megyében kötéllel kell fogni a vállalkozókat, s hogy a lakossági megbízások teljesítése a kisebb építőszervezetek árbevételében sem éri el a tíz százalékot. Testére szabott Esztendőnként 1500 és 1600 között van azoknak az építményeknek a száma, amelyeket a kivitelező építőipar szervezetei a megyében elkezdenek, illetve átadnak. Ma már vannak jelei az együttműködés új formáinak — így a társulásnak bizonyos feladatokra, a gép- kölcsönzésnek stb. — a megyében, ám meggyőződésünk: hatalmasak a tartalékok. Amint az is meggyőződésünk: a népgazdaságnak nem önmagukban — szűk kereteiken belül — fejlődő építőszervezetekre van szüksége, hanem cégek olyan hálózatúra, amely a mindenkori teendőket a legkedvezőbb ráfordításokkal képes megvalósítani. S ebben a hálózatban a nagyoknak és a kicsiknek ezért egyenrangú a helyzete; mindegyiknek a testére szabott feladatokat, Követelményeket kell teljesítenie. Azt kellene. Mészáros Ottó ló alapokról startolnak Az átlagnál nagyobb a fejlődés ^ A zárszámadó közgyűlések dandárjában kétnapos ta- ^ nácskozásra jöttek össze a megye termelőszöveíkezetei- ^ nek, élelmiszeripari üzemeinek, szövetkezeti közös válla- ^ tatainak, állami gazdaságainak vezetői, hogy a sokéves ^ hagyomány szellemében idén is értékeljék a mezőgazda- ^ ság és az élelmiszeripar elmúlt évi produktumát, a jövőt érintő kérdésekben a közös álláspontot megfogalmazzák. $ A gödöllői Agrártudományi Egyetemen megrendezett ^ tanácskozás első napján dr. Soós Gábor mezőgazdasági és ^ élelmezésügyi minisztériumi államtitkár tartott a részt- ^ vevőknek az ország egész mezőgazdaságát értékelő, s a jövő feladatait megfogalmazó tájékoztatót, a konkrét me- | gyei program Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei í Bizottsága titkárának megfogalmazásában hangzott el. Kertbarátok fóruma Ä megyék között is elsők PávagaEamb a csomagban Évente százszor külföldön 7
