Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-04 / 29. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1982. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Megszűnt a kettősség Az arai A gazdasági egységekben és üzemekben ezekben a napokban fejezik* be a mérleg készítését az elmúlt észtendő eredményeiről. A különböző hivatalok is elkészítették jelentéseiket az 1981-es esztendőről. Egy kis késés Amint Csendes Páltól, a járási földhivatal vezetőjétől megtudtuk, tavaly fejeződött be az a nyolcéves program, amelynek keretében elkészítették a járás valamennyi földrészletére az egységes ingatlan-nyilvántartást. Korábban kettős nyilvántartás volt érvényben, s ez sok félreértésre adott alkalmat. Most a gondos munka eredményeként a telekkönyvi betétek helyett tulajdoni lapokat szerkesztettek, amelyek reálisan tükrözik az adatokat. Valamennyi földtulajdonossal személyesen beszélgették el a földhivatal munkatársai, tisztázták a tulajdonjogokat, s pontos adatok kerültek a nyilvántartásba. A földhivatal munkája iránt továbbra is nagy az igény, ezt bizonyítja az is, hogy tavaly több mint 18 és fél ezer üggyel foglalkoztak. Néha ugyan előfordult, hogy kissé késve intézték az ügyeket, de összességében megfeleltek a várakozásoknak. Tizenísárom minta Ezt támasztja alá az is, hogy az első fokon hozott határozataikra mindössze 88 fellebbezés érkezett, ebből is csak kettőt változtattak meg másodfokon. Tavaly csaknem 6 ezer ingatlanról szolgáltattak adatokat — elsősorban a lakosság részére — a telekmegosztásból, Gyömrői rátegtalálkozók A közös gondok fórumai Februárban öt helyen tartanak rétegtalálkozót Gyomron, amelyen a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának tagjai tájékoztatják a lakosságot az 1981. évi fejlesztési és egyéb feladatok végrehajtásáról és az idei elképzelésekről. Mire fordították tavaly a fejlesztési, költségvetési és felújítási alapot, mi várható az idén és a tervidőszak további éveiben? — többek között ezekről is szó lesz a kis- gy üléseken. Ezekre és más égető, a választópolgárokat foglalkoztató kérdésekre kaphatnak választ a résztvevők, ha megjelennek ezeken a fontos fórumokon. Mindenkit várnak a szervezők, hogy véleményeikkel, javaslataikkal, tehát cselekvő részvételükkel járuljanak hozzá a lakossági igényekhez igazodó reális tervezéshez és a feladatok eredményes megoldásához, a település fejlődéséhez. Február 8-án, 18 órakor a művelődési házban Klics Gyula tanácselnök lesz az előadó. Egy héttel később, 15-én ugyancsak 18 órakor az Er- zsébet-telepi iskolában Tarsoly Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára, 19-én a Csokonai utcai iskolában Klics Gyula ad tájékoztatót. Február 22-én a falusi iskolában Gulyás László vb-titkár, 26- án a Kossuth Ferenc utcai iskolában Gazdag József ta- nácselnökhelyettes lesz a rétegtalálkozó előadója. G. J. telekhatár-megállapításból befolyt bevétel 730 ezer forint volt 1981-ben. Ugyancsak eredményesnek mondható a földvédelem helyzete a monori járásban. A szigorított szabályok szerint a mezőgazdasági termelésből csak nagyon indokolt esetben lehet kivonni földterületeket. Amíg korábban tömegesen jelentkeztek ilyen igények, tavaly mindössze hét hektár kivonása történt ipari, vagy egyéb célra. További 53 hektáron új erdőt telepítettek, 29 hektáron pedig a sülysápi Tápióvölgye Tsz fogott hofzá egy halastó létesítéséhez. Tavaly fogtak hozzá a föld- értékeléshez, amely 1985. január 1-ig fejeződik be. Az ezzel foglalkozó megyei mezőgazdászok a járásban sajátították el az ezzel kapcsolatos teendőket, itt ugyanis 13 településen megtörtént a talaj- mintavétel. Az országos rendelkezés szerint a múlt században kialakított aranykorona-rendszer már elavult, nem tükrözi hűen a földek tényleges értékét. Ezért szükséges a földértékelés, 100 hektáros területekről vesznek egy-egy mintát, amelyet alapos laboratóriumi vizsgálatoknak vetnek alá, s úgy határozzák meg a föld értékét. Kevesebb parlag Az idei teendők közé tartozik még, hogy felülvizsgálják a nagyüzemek területkialakítását, s javasolják az ésszerű földcseréket. Ahol lehetőség nyílik, ott az elöregedett erdőket kivágják, s szántófölddé alakítják. Törekednek a fölösleges dűlőutak, romos tanyák felszámolására is, ezzel is azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen a műveletlen területek nagysága a járásban. Gér József Bent és kint szintén szólva nem is ismerem pontos törtéi netét a monori MEZŐGÉP Vállalat falain belül működő kis élelmiszerbolt megnyitásának. Az üzem számszaki alkalmazottai biztosan felmérték a költségeket, de az ötletadók valószínűleg nem azt tartották elsődleges szempontnak, hogy olcsó, avagy drága-e? A döntő érv más volt. Valaki — lényegtelen, hogy brigádvezető, igazgató, bizalmi, vagy párttitkár — nyilván sokat hallotta panaszkodni a monori meg a környékbeli településekről náluk dolgozó asszonyokat: a hosszabb hétközi munkaidő miatt körülményesebbé, nehezebbé vált számukra a napi bevásárlás. S ha ilyesmiről és más kinti gondokról sokat beszélnek bent a dolgozók, az feltétlenül a munka rovására megy. ■ Tehát: meg kell szüntetni a problémákat. Lehet, hogy más vállalatnál másképp döntöttek volna, a MEZŐCEP-nél egy kis boltot nyitottak. Hogy mibe került? Nem tudom. Egy biztos: megérte. V. J. Nem maglódi születésű, a főváros közeli kerületében, Rákoscsabán lakik. Onnan jár át a nagyközségbe, az 1-es számú általános iskolába, ahol pedagógusként — igazgatóként műveli az egyik legszebb hivatást. — Mióta is? — A főiskolát befejezve 30 éve kezdő pedagógusként kerültem Maglódra: 1951. szeptemberében. Megszerettem a községet, lakóit, s bár lakóhelyemhez közelebb is találhattam volna iskolát, én soha, egyetlen pillanatra sem gondoltam arra, hogy búcsút mondjak Maglódnak. Megszépült iskolák — S mint iskolaigazgató? — Tízéves ittlét után kaptam megbízatást az igazgatói teendők ellátására a község 1-es számú általános iskolájában, ahol kezdtem a tanítást. Társbérlet a Csak f©ki KiiioeiHsen a flcstsi Eleven, beszélgetéstől hangos a sülysápi művelődési ház előtere. Rövidesen kezdődik a mozielőadás, jó filmet vetítenek — úgy tűnik, telt ház lesz. A várakozók sokaságában két, húsz év körüli fiatalembert szólítottam meg. — örülünk, nagyon jó, hogy végre itthon is van mozi, ahová a hosszú estéken, szabad időben értdemes betérni... Pestre járó vagyok, a ma esti filmet már láttam, tetszett, szívesen megnézem itthon is — mondta Csontos Illés, aki a Fővárosi Szerelőipari Vállalatnál fűtésszerelőként dolgozik. »» Soós Attila ugyancsak a fővárosban dolgozik, szobafestő: — Igazán jó filmeket, szinte a budapesti bemutatóval egy időben láthatunk itthon is. Én a művelődési háztól messze, a szőlőstelepi községrészben lakom, de a film kedvéért a vonatról egyenesen ide jöttem. — Többen is jönnek moziba Szőlőstelepről? — Sokan járnak már csak azért is, mert jószerivel az egyetlen szórakozási lehetőség Sülysápon. Mindkettőjük véleménye: — Csak az a baj, hogy mindent fekete-fehérben látunk, elvétve vetítenek színes filmeket. »tejfel tok számára ürim Nem volt ünnepség, minden ceremónia nélkül, a múlt év júliusában kezdődött el a vetítés a művelődési házbeli filmszínházban Sülysápon. »» Gádor Sándor, a moziüzem vezetője, gépésze: — Egy héten kétszer, vasárnap és hétfőn 4 és 6 órai kezdésekkel tartunk előadásokat, havonta egyszer, vasárnap délelőtti gyermekmatinénk ' is van, S hogy,a legkisebbeknek ne kelljen hosszú utat megtenniük, részükre — mindhárom óvodában — helyben vetítünk mesefilmeket. — Milyen a mozi látogatottsága? — A teremben 208 néző számára van hely, vonzó a mozi. Igen jó a látogatottságunk, ami annak is tudható be, hogy többségében új, közönségsikerre számítható filmeket vetítünk. — Technikai felszereltség? — Korszerű a vetítőberendezés, amely ugyan keskeny- filmes, de megfelelő optika alkalmazásával szélesvásznú képméretben láthatják a filmeket nézőink. Ám bármenynyire is korszerű a technika, sajnos, e berendezésen — egykét kivételtől eltekintve — csakis fekete-fehér kópiájú filmeket vetíthetünk. Sülysápon volt is, meg nem is filmszínház, az elmúlt időszakban. A községközponttól távoleső sápi részen ugyan üzemelt egy kopott, kiöregedett mozi, technikai felszereltségét, külsőségeit tekintve inkább riasztotta, semmint vonzotta a nézőket. A sülysápi mozizásnak története van, legkevesebb tízéves gondja volt ez a nagyközségnek. Egy új filmszínház építésének reménye álomnak is szép volt, a reálisabban gondolkodók — s ezek voltak többségben — a művelődési házat mondták filmvetítésekre alkalmas helynek. Hallatta hangját az ellenzék is: művelődési ház-mozi társbérlet nem jó dolog...Múltak az évek, a téma ugyan mindvégig napirenden volt, a mozi megvalósítását mindenki — helyi tanács, művelődési ház, s mindenekelőtt a Pest megyei Moziüzemi Vállalat — fontosnak tartotta, mindenki mondta a maga igazát, csak éppen a cselekvő kimozdulás volt nehéz. »» Minden jó, ha a vége jó — tartja a mondás, így igaz. Mindenki, elsősorban az ifjúság fogadta nagy örömmel a művelődési házbeli filmszínházat, bár a társbérletet illetően aggálvoskodók még ma is vannak nem kis számban. És mégis... Az öröm akkor lett volna teljes, ha a központi fekvésű, hétezer lakosú nagyközség — a türelemmel viselt hosszú várakozás után — valóban egy technikailag korszerűen felszerelt, színes filmeket játszó filmszínházhoz jut. Jó tudni, a filmgyártók éppen a látványosságot emelő színes filmeket készítenek ma már, olykor — mindannyian tapasztalatból tudjuk — a filmbéli gyenge történetecskét gyorsan feledteti a színes technika jelentette élmény. Arról nem is beszélve, hogy e színes filmekről másolt, sokszorosított fekete-fehér kes- kenyfilmes kópiák vászonra vetített képminősége is igen gyenge. »» De jó is lenne — mondják a sülysápiak —, ha a Pest megyei Moziüzemi Vállalat, amely egyébként anyagilag is a legtöbbet tette a filmszínház megnyitásáért, módot találna a színes filmek vetítésére alkalmas gép üzembe helyezésére. S mert az új, színes filmek vetítésére alkalmas gép bizony nem olcsó mulatság, a mozizás ma sem számít nagy nyereséget hozó vállalkozásnak. Az ügyben illetékesek egy ke- rekasztal-beszélgetésen , tisztázhatnák azt is — mert igény van rá —, hogy miként lehetne a mostani heti két előadásnapot további egy-két' nappal megtoldani. Valószínűleg mégis megérné: több napon, színes filmeket vetíteni. Még vonzóbbá lenne a mozi, nagyobb élményt jelentene a film, s a gazdaságosságot tekintve pedig nagyobb bevételhez juthatna a moziüzemi vállalat is. Jandő István Ember és gép kezesen A Monori Kefe- és Játékgyárban sokfajta kefét, illetve ecsetet készítenek. A képen látható Urbán Istvánná és gépének teljesítménye 110 darab súrolókefe óránként. Erdőst Agnes felvétele Maglódon kevesen lehetnék azok, akik ne tudnák kiről van szó, akik ne ismernék egykori tanárukat, Ladányi Jánost. — Az egykori tanítványok persze ma már felnőttek, családot alapítottak, most gyermekeiket tanítjuk. Ily módon sok éves az ismeretségünk, óz élet iskoláját járóktól jó hallani, hogy mire vitték, hogyan állnak helyt munkában, családban í... Kölcsönösen jó a kapcsolat az iskola és a szülői ház között, intézményeink javuló tárgyi feltételeiért so- ka,t tettek, tesznek a szülői munkaközösségek. Jóllehet a tanár-igazgató bemutatása volt a célunk, erről azonban le kellett mondanunk. Ladányi János szívesebben beszél az iskoláról, az oktató-nevelő munkáról, a három évtized változásairól, eredményeiről, mint önmagáról. — Megszépültek iskoláink, barátságosak osztálytermeink, központi fűtéses, jól megvilágított tantermekben tanulnak a gyerekek. Lényegében megvalósult azon fő törekvésünk, hogy mindhárom községi iskolánk egyformán jól felszerelt legyen. Kedvező változások — E kedvező változás az iskolák összevonásának eredménye. — Jelentős évként tartjuk számon 1979-et. Ekkor került sor az összevonásra, lehetővé vált iskoláink korszerűsítése. Az új szervezeti változás eredményeként csökkent a zsúfoltság, a korá’obiakná jóval több gyermek részesülhet napközi o.-.-onos ellátásban. Miközben iskoláink megőrizték nevelési hagyományaikat, kialakult az irányítás új mechanizmusa, a tantestületen belüli munkacsoportok, szervezeti egységek mC'ödése eredményeként pedig jelentősen javult az ok- tató-r.evelő munka színvonala. E kedvező változások azonban nem jelentik azt, hogy ne lennének gondjaink. — Mi jelent ma gondot Maglódon? — Évről évre nagyobb létszámú gyereksereg lép iskolába, ami önmagában örven- det-j tény, de figyelmeztető is egyben. Az ideit is számítva az utóbbi három szeptember tanévkezdése öt-öt első osztály indítását jelenti — soha nem lépett első. osztályba ilyen népes közösség. — Tanulóinknak valamelyest több. mint a fele egy- műszakos oktatásban részesül, de félő, hogy ez az arány a későbbiekben kedvezőtlenül változhat. Ezt felismerve Iskolánk és a község vezetése fontos feladatának tartja az iskolabővítést, e tervidőszak éveiben négy új tantermet kell megépíteni Maglódon. A helyi felnőttoktatás egyik lelkes támogatójaként, szervezőjeként is ismert Ladányi János. — Az érdem nem csupán az enyém ... Sereg Gyula, az általános iskolánk korábbi igazgatójának éveiben — egészen pontosan 1959-ben — kezdődött el az általános iskolai felnőttoktatás, amely azóta is folyamatos. 1977 őszétől pedig középfokú oktatási formában a péceli Ráday Pál általános gimnázium kihelyezett levelező tagozatának ad helyet iskolánk. 1981- ben érettségizett az első csoport, igen jó eredménnyel, jelenleg' is négy felnőtt évfolyam tanul esti gimnáziumunkban. Közéleti ember — A pedagógusi hivatás gyakorlása, igazgatói teendők, végzése mellett a nagyközségi párt-vb tagja, valamint a járási általános iskolák munka- közösségének vezetője. — Mindkettőt megtisztelő feladatnak tartom, s a mindennapi munkát jelentő tanítás-igazgatás meliett igyekszem helytállni a közéletben is. Hogy ez utóbbira futja erőből, időből, nos ezt a mindennapi r —kát segítő, lelkiismeretesen dolgozó három iskolánk igazgatóhelyetteseinek és — természetesen — pedagógusközösségünknek is köszönhetem. J. I. Bőséges választék Kulturális kínálat Gazdag programot ígér a vecsási József Attila Művelődési Ház februárban. A hét végén, vasárnap este 6 órakor a Missió együttes koncertje; február 12-én pénteken, ugyancsak 6 órakor a zeneiskola 'növendékeinek félévi hangversenye lesz. Másnap, 13-án, zártkörű pótszilvesztert tartanak a honismereti kör tagjai. A lottó sorsolását 19-én délelőtt 9 órakor Vecsésen tartják. Húszadikán, 19 órakor, galambászbál; 27-én fél 11-kor Az én könyvtáram címmel rendhagyó irodalomóra lesz a 7—8. osztályosoknak. A következő nap, 28-án 18 órakor KISZ-klubestet rendeznek. ISSN 01J3—SS51 (Monori Hírlap) * A iiivsifás harminc éve A volt tanítványokkal közösen
