Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
NAGYKŐRÖSI ^tirioii A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1982. FEBRUAR 28., VASÁRNAP Gyártanak bútart, műanyagot HarmlitcmilEiós haszon Kocséron Fennállása óta a legeredményesebb esztendejét zárta a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet. Nem csoda hát, hogy a biztonság derűje szabta mega zárszámadó közgyűlés hangulatát. Az egyesülés óta eltelt időszak munkája meghozta a joggal várt eredményt. A másfél ezer tagot számláló szövetkezetben Tóth Róza tsz-elnök olyan gazdasági eredményekről adott számot, amelyekkel — a Végeredményt tekintve — méltán lehetett elégedett a tagság. (A személyenkénti jövedelem ezerötszáz forinttal volt több, mint egy évvel korábban.) Megszűnt a kertészet Az évről évre mind magasabb nyereség 1981-ben meghaladta a harmincmillió forintot, pedig — mint a növény- termesztés lemaradása mutatja — nem volt könnyű esztendő. A cukorrépa kivételével szinte minden terményből jövedelemkiesésük volt. Így volt ez a gabonával, a kapás kultúrákkal, a szőlővel. Szálas takarmány viszont szépen termett. A néhány éve telepített legelő 60 mázsás hektáronkénti fűmennyiséget adott, s ez a nagy számú állatállomány ellátása szempontjából különösen fontos. A földterület javítása érdekében folytatódott a melioráció. A tereprendezést 278 hektáron befejezték, megvizsgálták a talaj tápanyagigényét, gondjuk volt gyeptelepítésre, -felújításra és megfelelő talajerő-utánpótlásra. A kertészet — a gondos munka és a hatalmas erőfeszítés ellenére — sem volt nyereséges. Az ágazat kétmillió forintos vesztesége is hozzájárult, hogy az év végével felszámolták. A szőlő a fagy és a jég kártétele következtében négymilliós kieséssel sújtotta a közös gazdaságot Törzstenyészetek Hogyan tudtak mégis fordítani helyzetükön? 1981 az állattenyésztés kimagaslóan jó éve volt. A szarvasmarha-, sertés- és juhállomány megtartotta törzstenyészet minősítését. A 1-es telep hegyitarka tehenei 4905, a 2-es telep keresztezett állatai 6093 liter évi tejet adtak átlagosan. Mindezt úgy érték el, hogy egy liter tejet 37 dekagramm abrak felhasználásával állították elő.' Húsmarhaállományuk törzstenyészetjelölt lett. A hegyitarkák ötödik alkalommal nyerték meg az országos tejtermelési versenyt, s az üllői tájkiállításon üszőik első díjat érdemeltek, összességében a szarvasmarha, sertés és a juhászat húszmillió forinttal túlteljesítette árbevételi tervét, s ez tette lehetővé a magas nyereséget. Mindehhez hozzájárult, hogy a tartási körülmények tovább javultak. A sertéstelepen technológiai felújítást hajtottak végre. Átadták a harmadik hatszáz férőhelyes juhhodályt. Más üzemágaik sem vallottak szégyent. A szállítási és a fenntartási üzem elérte a kitűzött célt. Az ipari főágazat mozgalmas évet hagyott maga mögött. A bútorgyártás az üzemi technológia tervének kidolgozásával és két új termék gyártásának bevezetésével fejlődött. Az új gyártmányok a nyári Pécsi Ipari Vásáron ezüstérmesek lettek, s hasonló elismerésben részesült maga a szövetkezet is az aktív részvételért. A műanyagüzemet átszervezték, üzembe helyezték a műanyagpoharakat gyártó gépsort. Az ipar munkája eredményesen egészítette ki a Petőfi Tsz alaptevékenységét. Az építőrészleg Nyársapáton, Törteién és Jászkarajenőn járult hozzá a települések fejlesztéséhez, jelentős beruházási feladatokat oldva meg. A lakosságnak is dolgoztak, a jövőben viszont saját épületeik felújítására, karbantartására és a szövetkezeti beruházásokra rendezkednek be. A közösben végzett munka mellett jelentős mértékben támogatták a háztájiban folyó gazdálkodást. Szőlőtelepítés 1982-ben a többi között búzát, rozsot, takarmányborsót, lucernát, kukoricát és cukorrépát termesztenek. Elsősorban szántóföldi növényvédő gépeket vásárolnak. A meliorációt 350, a talajjavítást 231 hektáron folytatják, s ebben az ötéves tervben 90 hektár szőlőt telepítenek. Az állattenyésztés ben szeretnék állandósítani az elért színvonalat. A háztáji támogatása ezentúl is napirenden marad. Erre az évre 434 millió forint árbevételt terveznek. Látva szorgalmukat és hozzáértésüket, erre megvan az esélyük. S. J. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgató- helyettese, Kanyó Teréz arról tájékoztatott bennünket, hogy rendben lezajlottak a szakmunkás tantárgyi tanulmányi versenyek megyei fordulói is. Örömmel számolt be arról, hogy az intézet diákjai a különféle versenyeken derekasan megálltak a helyüket, s tovább öregbítették az iskola jó hírét. A megyei versenyekre az iskolai házi győztesek juthatnak. Tantárgyanként 30 tanuló küzdött a legjobb helyezésekért. A versenyzőknek az Országos Pedagógiai Intézet által összeállított kérdésekre, írásban kellett a választ megadni. A dolgozatokat háromtagú versenybizottság értékelte. Az intézet a különféle versenyeken egy-egy végzős szakmunkástanulóval képviseltette magát. — Öröm és megtiszteltetés volt számunkra — mondotta Kanyó Teréz —, hogy a magyar irodalomból, a magyar nyelvből és a történelemből a megyei versenyt intézetünk rendezhette meg. Ezeken a versenyeken tanulóink szép sikerrel szerepeltek. A szakmunkás tantárgyi tanulmányi verseny során a magyar r Egészségőr látogatáson ~ m A KÖJÄL munkatársai nemcsak a közületeket ellenőrzik, hanem feladatkörükbe tartozik az arra rászoruló családok látogatása. Képünkön: Varga Sándor egészségőr családlátogatás közben. „ . . , , , Varga íren felvétele nyelvből Horváth Irén bizonyult a legjobbnak, s megszerezte az első helyet. Kitett magáért Skrenyoczi Ilona is és a magyar irodalomból küzdelmes versenyben a második helyen végzett. Mindketten továbbjutottak az országos versenyre, melyet Egerben rendeznek meg, április 2-án. — A megyei versenyeket munkavédelemből és üzemgazdaságtanból Cegléden, a 203. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben tartották. Ott Kucsera István, a Toldi Intézet végzős diákja üzemgazdaságtalanból a második helyezett lett, s ezáltal bejutott az országos versenyre is, melyet Biatorbágyon rendeznek meg, április 5-én. K. K. Versenyre késztetve Visszahódították vendégeiket Sokféle tartalékot hozott a felszínre Rossznyelvek szerint, ha neip is a pad alá, de egy kevésbé kényelmes lócára került a vendég aközött a két szék között, amelyet újabban a vendéglátás kínál neki. A gazdaságpolitikusok szerint viszont nagy eredmény az is, hogy a két szék közül választani lehet: a hagyományos formában és a szerződésben működő vendéglátóhelyek jelentik e két lehetőséget. Olcsóbb alapanyag Korábban a vendég a nemtörődömséget kifogásolhatta; az egyhangú étlapok, a szakszerűtlen ételkészítést, az udvariatlan felszolgálást, a vastagon fogó ceruzákat, az egykor híres magyar gasztronómia nyomasztó elszürkülését. 1979 júliusa — az emlékezetes áremelés — után már alig akadt kifogás, mivel alaposan megcsappant a vendégek száma. Csaknem kiürültek az éttermek, és még az önkiszolgálók, sőt, az italboltok törzs- közönségének egy része is átpártolt az élelmiszerboltokhoz. Természetesen az alacsonyabb árak miatt Ez a helyzet alaposan megrázkódtatta a vendéglátóipart. Idegesek lettek a tétlenségre ítélt pincérek, a forgalom, a bevétel csökkenését számláló vállalati vezetők. Állították, hogy a felemelt árszínvonal még a nyugati vendégek számára is magas, és tiltakoztak, amiért az élelmiszerárak emelésével egyidejűleg a vendéglátó vállalatoktól megvontak szinte minden állami támogatást. Így nem lehet megélni! — állították. Megszokták ugyanis, hogy lehetett kicsi az adag, morcos a felszolgáló, pecsétes az abrosz, íztelen a gulyás, hideg a húsleves és meleg a sör —a vendég jött. Bosszankodott ugyan, beírt a panaszkönyvbe, és, ha az ízeket nem is, de az állami támogatást élvezte. A mesterségesen alacsonyan tartott éttermi árak évtizedeken át gondoskodtak a vendégekről és a szakma elkényelmesedéséről. Az alapanyagok árának emelése és az ártámogatás megvonása dilemma elé állította a szakmát: vagy visszaszerzi vendégkörét, vagy lehúzhatja a redőnyt. Természetesen az előbbit próbálták meg, sok helyen vendégcsalogatókat találtak ki — reklámkampányt indítottak. Különféle árengedményeket adtak, ám ezek sem bizonyultak igazán célravezetőnek: bár a forgalom nőtt, az engedmények a vállalatok gazdaságosságát veszélyeztették. Sikereket csak ott értek el, ahol újra felvették az étlapra a zónaételeket, az olcsóbb Március 1-től 7-ig A szolnoki rádió műsora Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Slágerkoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Queen együttes énekel. 17.15: Kalauz a homokon. Látogatóban a kecskeméti Forrás szerkesztőségében. 17.45: A kecskeméti szövetkezeti vegyeskar és a pedagóguskórus énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Eruption együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. Békéscsabai és törökszentmiklósi zenekarok játszanak. 17.15: Romantika. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: A Délibáb együttes felvételeiből. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Dave Clark együttese. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Babe együttes énekel. 17.10: Lósport, kisvállalkozásban. 17.25: Örökzöldek a Montavá- ni zenekar felvételeiből. 17.40: Kórus, gazdát keres. 17.50: Stúdiópódium. A szarvasi zeneiskola tanárai játszanak. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorPl 07ptpc Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (Hírek. Piaci körkép. Alföldi lapszemle. Filmlevél.) 8.05: Szerkesztik a hallgatók. (Közben: riportok a hét eseményeiről.) 9.00: A nap hírei. Programajánlat. Zenés kívánságok. 9.30: A gazdálkodó iskola. 10.00: ötven év táncmelódiáiból. 10.26—10.30: Műsorelőzetes. Vasárnap, 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Hírek, programajánlat. Alföldi lapszemle. 9.10: A szegedi Hulin István quintettje játszik. 9.20: A plasztika arcai. Szabó László szobrász műtermében. 9.40: Demis Roussös énekel 10.00: Műsorelőzetes. 18.00— 18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. alapanyagokból készíthető tésztaféléket, utcán át is árusítottak, szórakoztató programokkal. mindenekelőtt diszkóval csalogatták be a vendéget. Gebines forma Miközben a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek keresgélték a módszert, amely a megváltozott árak mellett is a felszínen tartja őket, a népgazdaság ágai közül elsőként ők kaptak lehetőséget a szerződéses üzemeltetésre. Ha a szövetkezetek nem is, az állami vállalatok éltek ezzel: megindították a nagy érdeklődéssel kísért versenytárgyalásokat. Ma hozzávetőlegesen 1600 vendéglátóhely működik az új formában: az üzletvezető vállalja a kockázatot, és ha a vállalatnak befizetendő összegen túl nyereségre tesz szert, azt tesz vele, amit akar. Zseb- revághatja, szétoszthatja munkatársai között, vagy befektetheti az üzletbe. A vállalkozásnak ez a formája sokféle tartalékot hozott a felszínre. A vendégek kezdték észrevenni, hogy a szerződéses üzletekben változatosabb lett a kínálat, kellemesebb a légkör, és mintha az árak is csökkentek volna. Pedig az 1600 vendéglátóhelyen összesen ezer fővel csökkent a létszám. A szerződéses üzletvezetők többsége csökkentetté egyéb költségeit is, és miközben rendre fizeti a vállalatnak a szerződésben vállalt összeget, maga is megél. Nem mellékes, hogy ez az összeg átlagosan a kétszerese annak, amit ugyanezek a vendéglátóhelyek korábban, a gebines formában, jövedelmeztek a vállalatoknak. Anyagi következmény Mit szóltak mindehhez azok, akik továbbra is hagyományos formában működnek? Nem tehettek mást, versenyre kényszerültek a szerződésesekkel. A megyei vendéglátó vállalatok tavaly nagyobb nyereséget értek el, és jóval több vendéget fogadtak, mint 1980-ban. Az igazgatók, az üzletvezetők többsége figyeli, milyen módszereket alkalmaznak a szerződésesek, igyekeznek maguk is csökkenteni a költségeket, az adminisztratív létszámot, és megpróbálnak jó hangulatot teremteni a boltokban. Nekik kedveznek azok a központi elképzelések, amelyek fokozni kívánják az éttermi üzletvezetők önállóságát. Jó néhány hagyományos formában működő vendéglátóhely vezetőjének máris jogot adtak arra, hogy az ételek árát ne a szokásos kalkuláció, hanem — bizonyos határok között — a saját elképzelése szerint alakítsa. A továbbiakban az önállóság ezen is túlterjed. Az üzletvezetőket valószínűleg feljogosítják arra, hogy maguk válasszák meg a felszolgálókat, a szakácsokat, és keresetüket is ők szabják meg. Ha árut — alapanyagot — is bárhol beszerezhetnek, önállóan dönthetnek a költségeket befolyásoló tényezőkről, akkor javulhat az étterem — és a vállalat — eredménye, a vendég közérzete. Mindennek természetesen csak akkor van értelme, ha az étterem vezetőjének jövedelme nem csupán a forgalomtól, hanem az eredményes gazdálkodástól is függ: ha a költségmegtakarítás, a forgalomnövekedés anyagi következményeit az üzletvezető is viseli. Bár akadnak visszahúzó erők, tény, hogy a vendéglátást megrázó 1979-es áremelés és dotációmegvonás óta több változás történt e szakmában, mint a megelőző negyedszázadban. Amennyiben a további elképzeléseket is megvalósítják, valódi verseny alakulhat ki a szerződéses és a hagyományos vendéglátóhelyek között. Amelyikst letörlik Ilyen körülmények között a vendég valóban vendégnek érezheti majd magát. Ha ma még esetleg nem is tudja, hogy a két szék közül melyiket válassza, vagy olykor úgy érzi, hogy az árak a pad alá kényszerítik, a verseny viszonyai között végre kényelmesen leülhet majd valamelyik ülőhelyre. Bizonyára azt választja, amelyiket tisztábbra törlik. G. Zs. A művelődési központban Árasig Jánas- emlékiinnepély Az Arany János Irodalmi és Tudományos Társaság hétfőn, március 1-én 18 órai kezdettel emlékünnepélyt rendez a művelődési központ emeleti tanácstermében Arany János születésének 165. évfordulója tiszteletére. A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Sáfrán Györgyi irodalomtörténész. Közreműködik Sellei Zoltán előadóművész, aki Poloska című műsorát adja elő. A megemlékezéssel az Arany János Irodalmi és Tudományos Társaság megkezdi ez évi megemlékezéseit városunk egykori tanárára, költőjére. Tanússlllés Nagykőrös város Tanácsa március 4-én, csütörtökön 14 órai kezdettel az Arany János Művelődési Központ tanácstermében tartja rendes ülését. Kedvezmény kistermelőknek A kertbarátok klubjában, március 1-én, hétfőn este 6 órakor összejövetel lesz, melyen a kistermelők adózási és egyéb kedvezményeit beszélik meg. Moziműsor _ Szamurájok és banditák, I— II. Színes japán kalandfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdióteremben Boldog új évet. Színes román mesefilmsorozat, fél 4- kor. A szűz és a szörnyeteg. Színes, szinkronizált csehszlovák mesefilm, fél 6-kor és fél 8- kor. HÉTFŐI MŰSOR Szamurájok és banditák. Csak 5 órakor. A stúdióteremben A vad hattyúk. Színes japán rajz-játékfilm, fél 4-kor. Az ámokfutó. Színes lengyel bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. SzisihúzD előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor Tűzijáték. Móra-bérlet. Hétfőtől áramszünet A DÉMÁSZ Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot, hogy március 1-én reggel 7 órától 16 óráig szakaszosan áramszünet lesz a Mikes Kelemen utcában, az Ádám László utca végén, valamint a Móricz Zsigmond és a Luther utcában. Március 2-án a Zöldfa, a Munkácsi és a Rózsa Ferenc utcákban lesz áramszünet. Március 3-án a Május 1., az Absolon Sarolta, az Orgona, a Béke utcában a Gyöngyvirág utcától a Hársfa utcáig, valamint az Örkényi úton az 53. számtól végig áramszünet lesz. A vezetékek az áramszünet tartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendők. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap* Toldis diákok sikere Versengő szakmunkások
