Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
CEgLÉDI Dornap A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 59. SZÄM 1982. FEBRUAR 28., VASÁRNAP--------X Já szkarcsfenő, Árpád Tsz Nyereséges volt minden ágazat A próbatétel éve a hetedik esztendő a házasságban vallják egyesek, ám bizonyos jelek arra utalnak, hogy nem volna helyes általánosítani ezt a véleményt. A jászkarajenői és köröstetétleni termelőszö vetkezetek hét esztendeje megkötött frigye alaposan rácáfolt erre a minap tartott zárszámadáson. A krónikás évről évre azt tapasztalja, hogy elmélyült családi kapcsóratok épültek .ki. Szinte mindenki ugyanazon a pontján ül a teremnek, s azt is könnyűszerrel megjósolhatni, kik és milyen sorrendben fejtik ki véleményüket, amikor eljön a hozzászólások ideje. Sikeres felzárkózás Az Árpád Termelőszövetkezetben különösen jól sikerült az 1981-es gazdálkodás, s ennek nagyobb jelentősége van, mert mostanában mindig azzal kezdődik a tervek ismertetése, hogy egyre nehezebb év előtt állunk, mind nagyobb feladatokkal kell megbirkóznunk. Ügy tűnik, ennek a gazdaságnak sikerül felzárkóznia a szigorúbb követelményeket is becsülettel teljesítők közé. Dr. Lakos László tsz-elnök szarvai ezt a reményt sejtetik a jövőt illetően is. A komisz időjárás, meg a kemény nyereségelvonás ellenére különösen jól sikerült az esztendő. A növénytermesztés például bebizonyította, hogy nemcsak a jó talajon, de a gyengén is lehet nyereséget elérni. Az ágazat szerkezete megfelel az adottságoknak, jól alkalmazkodik a szélsőséges talaj- és időjárási viszonyokhoz. Cukorrépából például most érték el a hektáronkénti 350 mázsás bűvös határt, s igazán méltányolható volt a tsz-elnök jogos büszkesége, amikor megjegyezte: — Végre először jobban termett, mint a szomszédos állami gazdaságé! Noha a dicsekvés nem kenyerük az e tájon élő és dolgozó embereknek, jóleső elégedettséggel hallgatták elnökük szájából, hogy a lucerna is szép termést hozott, sok szénát, jól fizető magot, a napraforgó sem maradt el a tervtől és a szudáni fű nagyszerűen pótolja a silókukoricát. A kertészet — amíg máshol ráfizetéses volt —, náluk túlteljesítette tervét: dinnyéjüket magas áron értékesítették. Vastagabb boríték A gazdálkodás másik meghatározó területe, az állattenyésztés. A tejtermelésnek igen nagy jelentősége van a szövetkezetben. A 4800 literes tehenenkénti tejmennyiség ezért érdemel figyelmet. A borjúnevelés színvonalas. A takarmányozás sokat javult, az állategészségügyi helyzet kedvező. A halászat többet hozott, mint remélték. Tavukból még külföldre is szállítottak. Az állattenyésztés jóval több pénzt tett le az asztalra a tervezettnél. A háztájiról tisztességgel gondoskodtak, s ebben a térségben ennek különös jelentősége van, hiszen az állattartás sok család kiegészítő jövedelemforrása. Takarmánnyal, rét- és legelőhasznosítással, kaszáló’ kiosztásával, négy gulya szervezésével, tej felvásárlással, szarvasmarhák és sertések átvételével segítettek a gazdákon. A kiegészítő tevékenység mind jelentősebb szerepet kap. Hol van már az az idő, amikor a száraztészta gyúrása jelentette az ipari tevékenységet! Azóta építőik is hírnevet szereztek, újabban lakatosrészleget működtetnek, kesztyűket varrnak, bedolgozók közreműködésével. Jól jön az ebből származó haszon is a közös gazdaságnak. Harminchárom millió forintos nyereségről adott számot a közgyűlésnek dr. Lakatos László. Ez az összeg 36 százalékkal magasabb az előző évinél. Benne van a vezetők tudása, a tagság szorgalma, fegyelme. így aztán most a fejlesztési alap tizenöt milliót tesz ki, jut tartaléknak, meg részesedésre is szépen. Aki kapja, megérdemli a pénzt. Ez alkalommal 27 százalékkal több prémiumot, jutalmat, részesedést tettek a borítékokba, mint esztendeje. Hslytálló vélemények Az Árpád Tsz-ben ,1982-re is keményen fogalmazták a terveket, annak tudatában, hogy eleve négymillió forinttal nagyobb terhekkel kell számolniuk. A 42 mázsás búza-, az 58 mázsás kukorica- termés elérhető, s a napraforgó, meg a cukorrépa sem hozhat kevesebbet. A kertészetre joggal számítanak, meg a szarvasmarha-tenyésztésben megszerzett tudásra, tapasztalatra is. A kiegészítő tevékenység felívelőben van, és a háztájiktól sem vonják meg a támogatást. A tagok nagy felelősséggel, okos szóval formálták meg a véleményüket. Pásztor Imre köröstetétleni állattenyésztő megjegyezte, hogy a tej hozam szempontjából nem mindegy, gondosan megy-e a silózás, milyen minőségben takarítják be a takarmányt. A fejésre nagy gondot kell fordítani, s ezt tudják mindannyian, akik ott dolgoznak. Csáki István, a növénytermesztési brigád vezetője maga is a takarmánybetakarítás tanulságait emlegette, meg a jobb szervezés, a megfelelő gépvásárlás igényét. Nem hallgatta el, hogy az embereknek jobb munkafeltételeket, az állatoknak kedvezőbb körülményeket kell teremteni. Záborszki József nyugdíjas mondanivalója ugyancsak megszívlelendő volt, hiszen féltő szavakkal szólt a jó minőségű szántás-vetés fontosságáról, a legelőgazdálkodásról, a földek védelméről, minél jobb hasznosításáról. A közgyűlésen elhangzottak híven tükrözték azt a szellemet, amely a sokmilliós sikert lehetővé tette. Ki tudja, talán ahogy telnek az évek, kevesebb gondban, több örömben osztoznak a jászkarajenői és köröstetétleni földek művelői. Tamasi Tamás Fecskeszámlélás, gólyavédelem A veréb is hasznos madár A ceglédi madárvédők sikeresen munkálkodnak. A hosszú és szigorú tél nagy próbának tette ki a madarakat is. Az ingyenes napraforgómag- és faggyúelosztás a Török János szakközépiskolában nagy segítséget jelentett a téli madárvilág óvásában. A téli madáretetésnek főleg a cinkék voltak a nyertesei, a hólepel miatt nem tudtak magvakat, bogarakat gyűjteni, s bizony jól jött a nagy hidegben a sokféle olajos mag, szalonna. Odaszoktak az etetőkhöz a mezei verebek is, ne üldözzük el őket, mert téves az a hit, hogy károsak. A begyvizsgálatok szerint igen sok kártevő imágóját, vagy lárváját szedik össze, tehát hasznot hoznak. A Magyar Madártani Egyesület városbeli csoportja az év első egyesületi rendezvényét tartotta á közelmúltban. A fiatalok példamutató érdeklődést tanúsítanak a madártan iránt. Sok résztvevő jelenlétében diafilmekkel illusztrált előadás hangzott el a szolnoki madárrezervátumról, amelynek több különleges faja Cegléd környékén is előfordul. Sok a tennivaló Cegléden. A fecskeszámlálás, a gólyavédelem, a ragadozók felmérése és fokozott óvása kiemelt programpont a helyi csoport éves munkatervében. A régebbi tagok az idén bekapcsolódhatnak a madárgyűrű- zési táborok munkájába, ugyanis az egyesületi tevékenységhez tartozik a szakértői utánpótlás nevelése, elsősorban a fiatalok körében. Cegléden több felnőtt tagja is van a csoportnak, jelezve, hogy a jó ügy kortól függetlenül mozgósítani tudja az embereket. A tél végétől várja a helyi csoport az érdeklődők jelentkezését a fecskeszámláláshoz. S arra kérik a csoport tagjait, a pártfogókat, hogy jelezzék, ha valahol bagoly tartózkodására utaló helyeket ismernek, mert a mai vegyszeres növényvédelem elsősorban a ragadozókat veszélyezteti. S. D. Jótékonysági hangverseny Régi térzenékre emlékezik A legtöbb segítséget a tanács dolgozóitól kbpta Csendes, szerény embernek ismerik a szomszédok Kovács Sándort Cegléden, aki szépen berendezett lakásban lakik feleségével. Élete és tevékenysége nem mindennapi. Ezért kerestük fel. Kovács Sándor így beszélt erről: Piccoló és kürt — Cegléden születtem. Munkáscsaládból származom. Hat elemit végeztem csak, mivel szüleimnek nem állt módjukban taníttatni. Cipészinas lettem, de valahogy nem tudtam megszeretni ezt a szakmát. — A zene viszont végigkísérte az életemet. Először 1933-ban vettem kezembe a piccolót, majd később a különböző fúvóshangszereket. Először kürtös voltam a városi zenekarban. Később katonazenész lettem. Sok szép emlékem van ebből az időből. Térzenét adtunk, és a hálás közönség virággal köszönte meg. A leszerelés után a következő állomás Várpalota volt. Nem bírtam a nehéz bányászmunkát, így kineveztek légófel- ügyelőnek, és tagja lettem az ottani bányászzenekarnak. Ott született meg az első lányom. A háború után semmink sem maradt. Hazajöttünk Ceglédre. 1945-ben tűzoltó lettem. Közülünk akkor sokan léptek be a pártba, majd a Közalkalmazottak Szakszervezetébe. Itt is tagja lettem a zenekarnak. — Egy alkalommal tűzesethez vonultunk ki, magas falon kellett vezetni a fecskendővel a vízsugarat. Sötét volt, a tűz már alig égett, mikor rosszul lettem, s kis híján lezuhantam az izzó parázsba. A látásom ekkor kezdett romlani. Utolsó munkahelyemen, ahol iparőr voltam, látásvesztésem miatt leszázalékoltak. 1970-ben a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet adományozta nekem. Összekötő kapocs — A leszázalékolás után nem találtam a helyem. Tovább romlott a szemem. Talán nem is ez, hanem a barátaimtól való elszakadás viselt meg. Hasznossá akartam tenni magam, a Vakok Szövetsége ceglédi alkörzetének vezetője lettem. Csapágyat kapnak a görgők Húsipari szállítópályákhoz évente több ezer görgőt gyártanak a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében. Volter Géza és Cselovszki Pál — a képen— csapágyazza és összeszereli a görgőket. Apátl-T6th Sándor felvitele — Mióta létezik ez az al- körzet? — Négyéves múltra tekint vissza. — Hány tagja van? — Ma már 49 tagot számlálunk. Élvezzük a városi tanács és a művelődési központ támogatását. Klubéletünk most van kialakulóban. Szervezeti életünk igen tevékeny. A művelődési központban minden hónap első keddjén találkozom a tagtársakkal, de felkeresnek otthonomban is. összevont értekezlet évente kétszer van, olyankor ellátogatnak hozzánk az országos szövetség vezetői. Meleg ebéd kellene — Kiktől kapnak támogatást? — ősszel a Kossuth Művelődési Központban, a Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekara jótékonysági hangversenyt tartott, amelynek 17 ezer 600 forintnyi bevételét a vakok és gyengén látók részére ajánlotta fel. Akkor a legtöbb jegyet a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Lenin Tsz és a PEMÜ cipőgyárának dolgozói vásárolták. Sok emberi megértést és támogatást kapunk a városi tanács egészségügyi osztályának munkatársaitól is, — Milyen teendők várnak önre a jövőben? — Javasoltuk az illetékeseknek, hogy keressem meg a járásban lakó sorstársakat is. Szeretnénk, ha a vakok, akik nehezen mozognak á városban, mindennap meleg ebédhez juthatnának. Öröm, hogy néhány hete három sorstársam jutányosán magnetofont kapott. Amíg tudom, addig társaimat, a közösséget szolgálom — fejezte be a beszélgetést Kovács Sándor. G. Gy. Elkészült a költségvetés Műszerek a rendelőknek Kocséron elvezetik a belvizet A napokban ülést tartott Kocséron a községi tanács. A testület, Király Kálmán tanácselnök elnökletével, az 1982. év fejlesztési tervét és a működési költségvetést vitatta meg. A tervezést széles körű munka előzte meg, amelyben az eddiginél is hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodásra való törekvés volt a fő szempont. Községszépítés Az idei év feladatai közül kiemelkedik az 1983-ra áthúzódó óvodabővítés, a Széchenyi utca 9. szám alatti szolgálati lakás korszerűsítése és a célcsoportos tanácsi lakásépítés keretében egy pedagóguslakás létesítése. Kocséron évek óta visszatérő gond a belvíz elvezetése. Az elmúlt évben 300 ezer forint értékben elkészült a tanulmányterv, és betoncsöveket vásároltak, amelyeket folyamatosan szállítanak a helyszínre, a Kinizsi Pál utcában létesítendő fedett csatorna kiépítéséhez. A település fejlesztésében nagy szerepet kap a lakosság társadalmi munkája, parkosítása, közutak, vízelvezető árkok karbantartására, fásítására, virágosításra négyszázezer forint összegű önkéntes munkát terveztek. A működési költségvetés 1981-ben, a szigorítások • ellenére, elegendőnek bizonyult a tanácsi intézményekben az alapellátás színvonalának megtartására. Ebben az évben is hasonló a célkitűzés. Az egészségügyi és szociális ágazat céljaira 1,6 millió forint jut, amely lehetővé teszi az ellátás színvonalának emelését, a házi szociális gondozás, a rendkívüli és rendszeres segélyezés kiszélesítését. A körzeti orvosi rendelőben levő EKG-készüléket hordozható teleppel látják el, lehetővé téve használatát a tanyán élő betegek otthonában is. A fogorvosi rendelőben egy hő- légsterilizátor beszerzését tervezik. A rendelkezésre álló pénzügyi források lehetővé teszik az 1932-re meghatározott feladatok végrehajtását, a kiegyensúlyozott gazdálkodást. Dicséretes, hogy az sem maradt figyelmen kívül, hogy a célok megvalósítása megköveteli a fegyelmezett, mértéktartó és hatékony gazdálkodást, a belső erőtartalékok mind szélesebb körű feltárását és hasznosítását. Életkörülmények Az előterjesztésből kitűnt, hogy az idei év céljai, lehetővé teszik ajiözségbeliek kialakult életkörülményeinek megtartását, a tanácsi intézmények zavartalan működését. A tanácsülés a fejlesztési tervet és a működési költségvetést egyhangúlag elfogadta. Surányi János iíiniigyi kiállítás Garázdaságtól az emberölésig címmel dokumentációs ki- • állítást rendez a városi-járási rendőrkapitányság Cegléden, a helyőrségi művelődési központban. A kiállítást március 2-án, délután három órakor Gyigor József rendőr alezredes, a kapitányság vezetője nyitja meg, és március 3-tól 8-ig tekinthető meg naponta reggel 8-tól este 6 óráig. Előre a rangsorban Tervek a tavaszi szünetre A Pest megyei Sporthivatal a napokban kidta az 1981-es eredmények alapján elkészített egyesületi rangsorolást. Több évi helybenjárás után a Ceglédi VSE sikeres esztendőt zárt. a kétszáznegyven megyei egyesület között az összetett pontversenyben a második helyet, szerezte meg. Az élmezőnyben a Kossuth KFSE 1589, a Ceglédi VSE 1217. a Gödöllői EAC 1082 ponttal végzett. A nem olimpiai sportágakban a Vasutas szerezte a legtöbb pontot, 612-t, elsősorban az asztaliteniszezők és a torna sportakrobatikai szakágában szereplők eredményességével. Az olimpiai sportágakban az ötödik helyet érdemelték ki 315 ponttal, csakúgy, mint a csapatsportágakban. A Ceglédi VSE elsősorban utánpótlást nevelő sportkör, amit tükröz is az utánpótlásnevelés pontversenye; melyben a Váci Hajó 663, a CVSE 627, a Váci Izzó 438 pontot gyűjtött. Ha a fiatalok által szerzett minősítéseket és a csapatsportágak eredményeit vesszük csak figyelembe, akkor a ceglédiek voltak a legeredményesebbek, 558 ponttal. ★ A tavaszi iskolai szünetben a szülők többsége nagy gondban van, hol helyezze el lányát, fiát. Ezen kíván segíteni a CVSE. Már most elkezdték a szervezését a tavaszi iskolai szünet sportfoglalkozásainak, amikor a gyerekek a sport- csarnokban szakavatott edzők irányításával és felügyeletével tölthetik el a szabad idejüket. Edzhetnek, javulhat sporteredményük, ügyességük, ráadásul a szülő is nyugodtak lehetnek majd, hiszen jó helyen lesznek a diákok. V. L. ISSN 0133—3503 (Ceglédi Hírlap)
