Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

1982. FEBRUAR 28., VASÄRNAP Szirombcntás télidében ® m Hagymás, gumós dísznövények hajtatási fajtabemutatóját ren­dezték meg az AUatkertben. A kiállítás célja, hogy felhívja az érdeklődők figyelmét a virághajtatásra télidőben. A szakembe­rek tanáccsal is szolgálnak. Megpihenni Dcbassn Stk vendéget fogad a motel Sokan tartották lehetetlen­nek, hogy a Dabas és Vidéke Áfész autszáj dérként, ráadásul idegenforgalmi szempontból igazán nem felkapott helyen akart motelt nyitni. A dolgot csak bonyolította, hogy az építők . s a közreműködők is valamennyien környékbeli cé­gek voltak, tehát nem volt semmiféle gyakorlatuk a szál­lodaépítésben. Átutazók szállása A motel mégis elkészült, s most már egy éve fogadja a hazai és külföldi vendégeket. Kik is azok, akik éppen Do­báson kérnek szobát? A vá­laszra illetékes Valkó Gábor- né, a vendéglátó együttes igazgatója, korábban a Keres­kkík kutatják m infarktus okét Urbanizációs betegség lenne? Napjainkban az orvostudomány egyik kiemelt kutatási területe a szív- és kerin­gési betegségek megelőzése és gyógyítása, hiszen a halálozási okok több mint 50 szá­zaléka ilyen eredetű rendellenesség. Még ijesztőbb a kép, ha az efféle halálokok arányát az idő függvényében vizsgáljuk. Hazánkban például 1978-ban 29 ezerrel több férfi halt meg szív- és keringési be­tegségben, mint 1964-ben, s köztük leg­alább ötezer volt azoknak a száma, akik elkerülhették volna a halált. Hogy milyen módon? Az Országos Kardiológiai Intézet szervezési és módszertani osztálya évek óta erre a kérdésre keresi a választ. Munká­jukról, eredményeikről és további terveik­ről beszélgettünk dr. Gyárfás Iván osztály­vezetővel. Három tényező — Rendkívül kedvező jelen­ségre figyelt fel a közelmúlt­ban a világ. Néhány ország­ban, így például Amerikában, Kanadában, Finnországban, Üj-Zélandon, Ausztráliában jelentősen csökkent a szívko­szorúér-betegségben elhuny­tak száma. A kutatókban fel­merült a kérdés: vajon mi az oka ennek; az orvos- tudomány fejlődésének, az új eszközöknek, vagy gyógy­szereknek köszönhető-e, avagy az életmód változásának? Két­ségtelen, hogy az orvostudo­mány 1968—78. között sokat fejlődött, ám az infarktusos halálozás csökkenését mindez csak néhány százalékban ma­gyarázza. — Ezek szerint az életmód­ban keresendő az alapvető összefüggés? — Tapasztalataink szerint ez az örvendetes jelenség egy­értelműen az életmódváltozás­nak az eredménye. Az egész­ségügyi reklámhadjáratok nyomán Amerikában 15 szá­zalékkal csökkent a dohányo­sok száma, megváltoztak az ét­kezési szokások, kerülik az egészségtelen, zsíros ételeket, és az amerikai városi életmód természetes velejárója lett — ezt a játékfilmek is tanúsít­ják — a rendszeres testmoz­gás, a kocogás. Az infarktu­sos megbetegedésekért ugyan­is a dohányzás, a vér magas zsírtartalma és a magas vérnyomás a felelős. Ezek a fő rizikófaktorok, ame­lyek az ember életét veszé­lyeztetik. Ha csak egyik rizi­kófaktor van jelen, akkor száz esetből húszban, ha viszont mindhárom, akkor száz eset­ből kilencvenben valószínű az infarktusos megbetegedés. lene elkezdeni. Az egészséges táplálkozási szokásokat, a rendszeres testedzés iránti igényt csakis ebben a korban lehet kialakítani, nem beszél­ve a dohányzásról, amely az esetek nagy többségében gyer­mekkorban kezdődik. A haté­kony megelőzés feltétele a tár­sadalmi összefogás. Néhány jó tanács — Tudomásunk szerint .az elmúlt esztendőkben főleg a budapesti kerületekre terjesz­tették ki kutatásaikat. A me­gyékben nem terveznek ha­sonló vizsgálatokat? — Éppen a közelmúltban kapcsolódott be programunk­ba a Pécsi Orvostudományi Egyetem szervezéstani intéze­te, s tervünk az, hogy felmé­résekre kerül sor Pécsett és Siklós környékén is. A közös munka célja, hogy kiderítsük: befolyásolja-e o vidéki, illet­ve a városi életmód különbö­zősége a szív- és keringési be­tegségek alakulását. — Addig, amíg e kutatások tartanak az ország valameny- nyi üzemében ajánlatos len­ne bevezetni például a magas Vérnyomás rendszeres szűré­sét és kezelését, az éttermek és üzemi konyhák korszerűbb és egészségesebb étrendet ala­kíthatnának ki. Ehhez nem kell pénz, anyagi áldozat, csak egy kis jó szándék, ügyszere­tet. . Végül pedig egy. jó tanács elsősorban középkorú férfiak­nak, ne várjanak a sportpá­lyák építésére! Kocogjanak, fussanak, mértékletesen ét­kezzenek az egészségükért! A. É. kedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanára. — Többségük átutazó. Ka­mionsofőrök, Jugoszláviába, Törökországba hazatérő ven­dégmunkások, a balkáni or­szágokba igyekvő turisták. Utazási irodákkal is szerző­dünk, s szerencse, hogy a da- basi Fehér Akácban és a her­nádi Március 15. Tsz-ben dol­gozó külföldi szerelők, a ta­pasztalatcserére vagy üzleti tárgyalásokra érkező bel- és külföldi partnerek is nálunk vesznek szobát. Behozza a pénzt — Érdemes volt motelt épí­teni? — Nem egészen egy év ke­vés arra, hogy ilyen kérdésre megalapozott választ adjunk. Az azonban tény, hogy a szo­bák átlagos kihasználtsága 75 százalékos, s ezt a szálloda- iparban optimális aránynak tartják. Nem lenne helyes az sem, hogy a huszonnégy szoba, az étterem és a söröző forgal­mát külön-külön ítélnénk meg. Bizonyos, hogy az Áfész nem fizet rá hosszú távon erre a próbálkozásra, s az sem kétsé­ges, hogy a hazai idegenforga­lomnak szüksége van ilyen út menti pihenőhelyekre. Ötletes csalogató — A vendéglátóipar ma a megújulás korát éli. Nem fé­36 ebéd, szives szé várja az át­utazókat az étteremben is. Erdösi Agnes felvétele Egyetlen út — Mi lenne hazánkban a •endű, hogyan lehetne meg­főzni a szív- és keringési be- •gségek terjedését? — Egyetlen út áll előttünk, Helytől eredményt várha­tni?; a lakosság magatartá- it, szokásait kellene megvál­hatni. Ennek lehetőségét, a efolyásolás módszereit vizs- áljuk, hosszú távi} program ereiében. Osztályunkon or- osok és szociológusok azon iradoznak, hogy azokat a tociális tényezőket is feltár­ok, amelyek közrejátszanak bban, hogy bizonyos csopor­tban gyakoribb az infarktu- ds megbetegedés. Ami pedig z egészséges életmódra neve- :st illeti, meggyőződhettünk, ogy már gyermekkorban kel­Kopa László: A e^s^anu Lásson világosodott a téli reggel. Ál­mosan nyújtózkodott a köd a falusi utcá­kon, s a szél ostora is végigcsapott rajtuk. Csak néhány ablak pirosán parázsló sze­me világított a szürkületben. Fehér Pista megzörgette a szomszéd deszkakerítését, és átkiáltott: — Megyünk? Nemsokára megszólalt egy rosszkedvű férfihang. — Mehetünk! Fehér felvette a bekecsét, a hóna alá csapta fejszéjét, és átballagott Tóth Péter­hez. Mindketten a termelőszövetkezetben dolgoztak, és a téli szabadnapokon, erdő­vágást vállaltak. — Jó reggelt, bátyám! — köszönt be a konyhába. — Neked is — fogadta csendesen egy negyven év körüli, magas, szikár ember az üdvözlést és hosszan végignézett a legé­nyen, mintha bele akart volna látni a lei­kébe. Tóth odalépett' a köszörűszékhez: — Hajtsad! — szólt a kesebaj szú legény­nek. . Pista hajtotta a köszörűszék kerekét, a másik pedig akkurátusán élesíteni kezdte a maga, meg a társa fejszéjét. — Hogy aludtak? — szólalt meg a le­gény. hogy éppen mondjon valamit. Tóth fel sem nézett a köszörülésből. Ügy tett, mintha nagyon, figyelne a fejsze élé­re. Közben beleharapott a szája szélébe. Nagy indulatok mardostak benne. Nem csoda. Tegnap este azt panaszol­ta neki a tulajdon édesanyja, hogy előző délután, amikor valamit keresve benyitott a nagyszobába. Rozkát, az ő hites felesé­gét, a díványon csókolgatta a Fehér Pista. Tóth egész éjszaka nem aludt. Latolgat­ta a dolgot. Jól látta-e az édes? Igaz-e, vagy talán nem is úgy volt? Csak azt lát­ta gyanúsnak, hogy mostanában nagyon barátságos volt a legényhez az asszony. Szótlanul indultak el az erdőbe. A szél apró havat sodort a szemükbe. Nem be­szélgettek, csak félúton szólalt meg a Pista, hogy hát cudar idő van. — Cudar — dörmögte jósokára Tóth, és veszedelmes lángok villantak a szemében. Az erdőbsn nekiláttak a munkának. A hatalmas fejszecsapásokra egymás után dőltek ki a nagy tölgyfák. A hangos recs- csenések közepette, furcsa gondolatok fo­rogtak Tóth Péter barázdás homloka mö­gött. Már dél felé járt, amikor meglátta, hogy a dűlőúton egy piroskendős asszony közeledik az erdő felé, az ebédet hozzaí a felesége. Ekkor kegyetlen gondolat villant az agyába: — Hátha Pistát agyon csapná egy ledőlt fa? Gondolhatna-e valaki gonosz cseleke­detre? Éppen egy öreg fával birkóztak. Jó háromnegyedrészben már körülfejszézték az alját. Elrántó kötelet kötöttek a törzsé­re, melynek végét Tóth Péter tartotta a kezében. — Sózz a tövére még egy párat — kiál­tott Pistára, miközben ferde mosoly hú­zódott meg a bajusza alatt. Pista hozzálátott a fejszézéshez. Tóthnak pedig hevesen kezdett dobogni a szíve. Kö­zel ért hozzájuk a piroskendős asszony. — Hátha nem is igaz — mondta magá­ban. Ha igaz volna, akkor meglátná az asszonyon... Megmozdult a fa hegye. — Vigyázz, félre! — kiáltotta Tóth Péter a Pista legénynek, és pár pferc múlva le­dőlt a hatalmas fatörzs, melynek legallya­zott részére rakta ki kosarából az odaér­kező piroskendős asszony az ebédet. Boldogan gyönyörködött pirosarcú. szép asszonyában Tóth. csak az nem tetszett ne­ki, hogy felesége a bablevesből, a nagyobb darab füstölt húst Fehér Pista tányérjá­ba tette. lő-e, hogy sok átutazót elragad a konkurrencia? — Ami a motelt illeti, ke­vés még az ilyen típusú ven­dégfogadó, az étteremben pe­dig mi is sok újdonsággal pró­bálkozunk. A környékbeliek rokonszenvét például nemzeti estekkel igyekszünk meg nyerni. A művelődési házzal legutóbb nagy sikerű görög es­tet rendeztünk. Nem csupán ételkülönlegességeket kínál­tunk vendégeinknek, hanem közben megismerkedhettek a görög nép zenéjével és táncai­val is. Ezen az úton próbá­lunk továbbhaladni. Cs. A. Bábuállítóval Automata tekepályák Az idén 50 elektronikus te­kepályát állítanak fel hazai sportpályán, szállodákban és kisvendéglők udvarán. Szállí­tójuk a Villamos Automatika fővállalkozó és gyártó vállalat, amely a svájci Schmid céggel közösen már több ország já­téktermeiben helyezett üzem­be ilyen gépezetet. Az együtt­működési megállapodás kettő­jük között a gyártást úgy oszt­ja meg, hogy a Vilati készíti a berendezések elektronikus vezérléseit, a többi között a különféle nemzeti szokások szerint kialakult játékszabá­lyoknak megfelelően találat­jelzőt és a bábukat felállító automata egységeket. A svájci partner a gépészeti részeket szállítja. Brigádok a Pestvidéki Gépgyárban több mint A Pestvidéki Gépgyárban 25 éves múltra tekint vissza a szocialista munkaverseny, az első brigádok 1957-ben alakul­tak. Ma már a dolgozók csak­nem 60 százaléka brigádtag, a 157 brigádból pedig 137 érte el a szocialista címet. A válla­lat vezetése nemcsak úgy te­kint a munkaversenyre, mint a gazdasági feladatok megoldásában nélkülözhe­tetlen segítőre, hanem minit a gon­dolkodás, a magatartás, a tisz­tességes munka formálójára is. A brigádok 1— a szokásostól eltérően — negyedévenként teszik meg vállalásaikat, így az értékelés is negyedéves; a napi követelményekhez jobban igazodó. Az éves eredménye­ket a brigádvezetők immár ha­gyományosain, minden au­gusztusban ia gyár áporkaszi- geti üdülőjében értékelik, s keresik a továbblépés lehető­ségeit. Méltán büszkék a a' szerelő- üzem Béke brigádjára, amely­nek tagjai Í980-ban kaptak Ál­lami Díjat. A Különleges üzem Rákóczi brigádja immár má­sodszor nyerte el a vállalat ki­váló ifjúsági brigádja címet. A 20 brigádtag versengés rendet tett az anyaggaz­dálkodás portáján: átcsoportosították a raktárt, 8000 műszaki rajzot vizsgáltak meg és azonosítottak, s beve­zették a konténeres tárolási rendszert. A gazdasági munka mellett sokirányú politikai és társadalmi tevékenységet is vállalnak, így van köztük KISZ-titkár, könyvterjesztő, munkásőr és közönségszerve­ző. A Magyar Rádió űrhajós- - vetélkedőjén első helyezést ér­tek el, társadalmi munkájuk során több iskola elektromos berendezéseit újították fel. Abban, hogy a gyár brigád­jai a szocialista munkaver- seny-mozgalomban szép ered­ményeket értek el, nagy szere­pe van annak, hogy a hang­súlyt a tudatformálásra, a szo­cialista emberi vonások fej­lesztésére, az agitációra és a propagandára helyezik. Ezek jegyében rendezik meg a brigádok a munkásaka­démiát, ’az olyan kiállításokat, amelyeken a szabad időben készített munkáikat mutatják be. Megalakították a szőnyeg­szövő-szakkört, s indítottak varrótanfolyamot — nők és férfiak részvételével egyaránt. K. T. Akik mernek... Januári cégtáblacsere Eddig sem volt titok, hogy a törökbálinti OMÜV szövet­kezet bátran kezdeményező, kockázatot is vállaló közösség. Az idén még az eddigieknél is nagyobb vállalkozó kedvet kö­vetelt dolgozóitól. Ennek az az oka, hogy az Orvosi Műszer- és Vasipari termékek szülőha­zája január elseje óta mint kisszövetkezet funkcionál. Haszon vagy bukás — Mit jelent a cégtáblacse­re a szövetkezet életében, a termelő munkában? — ezzel a kérdéssel fordultunk az OMÜV elnökéhez. Trombitás Jánoshoz. — Nem is annyira a terme­lésben. a mindennapi életben hozott változást az új forma, hanem az érdekeltségi rend­szerben. Az OMÜV afféle ha­táreset volt a kis- és a hagyo­mányos szövetkezet között. Tu­lajdonképpen rajtunk múlott, hogy maradunk-e vagy átté­rünk. Végül a decemberi köz­gyűlés döntött: vállaljuk. Az új érdekeltségi rendszer több okból is kockázatos. Ha ered­ményesen dolgozunk, termé­keink gazdaságosak, s jobban járunk. Több keresethez jut­nak munkatársaink, növeked­het árbevételünk is. Nem lesz annyira kötött bérszínvonal­gazdálkodási lehetőségünk, ke­vesebbet kell adminisztrál­nunk, ezért minden erőnket, figyelmünket a műszaki fej­lesztésre. a hatékonyságra, a technikai-technológiai korsze­rűsítésre fordíthatjuk. Ez^k a vitathatatlan előnvök. Ám sok­kal nagyobb esélyünk van a bukásra is. Magyarul nem­hogy pénz állna a házhoz, ha­nem fizethetnénk is. Ennek megfelelően tervünkben is rögzítettük a személyi érde­keltség fenntartásának mód­jait: a bedolgozók érdekeltsé­gének biztosítását, a középve­zetők ösztönzését. Megalapozott start Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az OMÜV-nek nem jött rossz időben a változtatási le­hetőség. Végéhez ér rekonst­rukciójuk. A 840 négyzetmé­teres új csarnok véare felold­ja azt az ellentmondást, ami a rendkívül rossz munkakörül­mények szintkülönbségéből fakadt. A technikai adottsá­gok már 6—8 évvel ezelőtt le­hetővé tették, hogy a szövet­kezet az egyszerű mechanikai cikkek, a vasipari és orvosi eszközök helyett műszereket gyártson —, de az elavult he­lyiségek nagyban hátráltatták a további fejlődést. Ami a jövőt illeti: aligha­nem egyetértenek abban a szö­vetkezet vezetői, dolgozói is, hogy ha hasonló tempóban gyarapodnak, s érik el további eredményeiket, akkor nem lesz okuk a panaszra. A múlt esz­tendőt 8 és fél milliós nyere­séggel zárták, ami a tervezett­hez képest kétmillióval, az 1980-asnál pedig 2 millióval volt több. Ndlábé! sorozat Bár új termékük előrelát­hatóan idén még nem lesz — a stopszelep mé?> mindig vi­lágszám, azaz világszabada­lom. A nullszéria gyártása ta­valy év \}égén kezdődött, a so- • rozatgyártására pedig az idén vállalkoznak éltkor a/ úi iö- rökbálinti műszerüzemben. L. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom