Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

. I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 49. SZÄM 1982. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Változások esz STV-ben Vezetők új beosztásokban Csökken a taglétszám Megváltozott az Arany János Társaság neve Tóth Tibor Piaci jelentés Olcsó volt a tojás Sikerült továbbjutni Középiskolás tornászfiúk Népfronttanácskozás Település­fejlesztés A Hazafias Népfront városi elnöksége a napokban ülést tartott. A megjelenteket Hor­váth Lehel,, a HNF városi el­nöke köszöntötte. Az elnökség és a bizottság idei munkater­vét Csípő Balázs, a HNF váro­si titkára terjesztette elő. A jelenlevők a munkatervet megtárgyalják és kiegészítés­sel elfogadták. A munkatervet a városi bizottság március ele­jén vitatja meg és hagyja jó­vá. , A munkatervvel kapcsolat­ban a hozzászólók elmondták, hogy az alaposan és gondosan került összeállításrai A napi­rendek aktuálisak, nagy ér­deklődésre számot tartók. A második napirendi pont előadója Tarnavölgyi Sándor, a városi tanács tervcsoport­vezetője volt, aki tájékoztatást adott a tavalyi településfej­lesztést segítő társadalmi mun­káról. a Tiszta, virágos Nagykő­rösért mozgalom továbbfej­lesztéséről, valamirtt az idei társadalmi munka feladatok­ról. Tarnavölgyi Sándor előadása és a téma érdekessége többe­ket késztetett hozzászólásra. Az elnökségi ülés végén Csipő Balázs különféle beje­lentéseket tett. —28, a dióbél 120, a burgonya 5, a kelkáposzta 14—15, a fe­hér káposzta 12, a savanyú ká­poszta 18, a karalábé 10, a zeller 12, a vöröshagyma 12, a gyökér 14, a sárgarépa 12, a köleskása 40, a száraz bab 22— 30 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ját 160—200, a kacsát 190—200, a kakas darabját 140—170 fo­rintért vásárolták. A halászati szövetkezet március 5-ig zár­va tart. Az Információtechnikai Vál-1 lalat nagykőrösi üzemének ve- j zetői és dolgozói mindig is ké­szen álltak az új dolgok befo­gadására. Nagy megértéssel Az ITV-nél az idei legfonto­sabb változtatás az volt, hogy a belső szervezeti felállásban módosításit hajtottak végre. Az üzemben a művezetőket és a csoportvezetőket már hosszú évek óta csak ugyanazon a te­rületen foglalkoztatták. a tény pedig óhatatlanul is meg- szokottsághoz, merevséghez esetleg az elfásultsághoz veze­tett. Az alberti műemlék evangélikus templom és paró­kia előtt érdemes megállni anr nak, aki Albertirsára érkezik. A parókia homlokzatán vörös márvány tábla hirdeti: itt született 1742. április 20-án Tessedik Sámuel. Tessediket minden kor és nemzedék felfedezi. Munkás­ságáról készült kisfilm és rá­diójáték. Van Tessedik-pla- kett és -portré. Papp László költő drámai hangvételű szo­nettekben állít emléket Tes- sediknek. S figyelemre méltó az UNESCO-ban tartott meg­emlékezés. Hiteles arckép „Arcát meg kellett teremte­ni. Tessediknek ugyanis egyet­len igen gyenge és még így sem hiteles arcképe maradt fenn. Ez nem adott többet, mint keretet: bele kellett lát­ni egyéniségét” — írta Hege­dűs Géza Kuzicskay György festőművész Tessedik-portré- járól. Szükséges, hogy Tessedik Sámuel életét és munkásságát megismerjük. Tessedik haladó társadalmi perspektívát muta­tott, kitartóan és fáradhatat­lanul harcolt reformjavasla­tainak megvalósításáért. „Foly­ton szem előtt tartom, hogy hazámnak s az emberiségnek használnom kell” — írta. Tessedik Albertiről kétéves korában Békéscsabára került. Korán elvesztette apját. Ekkor a család az édesanya szülővá­rosába, Pozsonyba költözött. Tessedik német műveltségben részesült. Német nyelven be­szélt. Bár magyarul tökélete­sen értett, elég jól beszélt is, azonban sohasem írt. Életpályájául az evangélikus lelkészséget választotta. Jár A gazdasági és a társadalmi vezetés úgy látta, hogy ezen a problémán könnyen lehet segíteni. Az érintett vezetők­kel, összesen hét dolgozóval, előre megbeszélték elképzelé­seiket. Miszerint továbbra is vezető beosztásban maradná­nak, de újabb munkaterüle­ten. Ugyanis nem kétséges, hogy a régi vezető talán már fel sem figyelt, észre sem vet­te azokat a dolgokat, melyek­re egy újonnan odakerült ve­zető azonnal felfigyel. Külön öröm a vezetőség szá­mára, hogy a változtatást a dolgozók nagy megértéssel fo­gadták és támogatták. A vég­rehajtott intézkedéstől a veze­Erlangenben, Jénában. Gya­logszerrel Lipcsébe és Haliéba látogat. Eljut Potsdamba is. Volt nevelő Pozsonyban, Su- rányban prédikátor. 1767-ben Szarvasra hívják, ahol könyv­tárat, tanműhelyt és gazdasá­got szervez. Méhészetet, se­lyemhernyó-tenyésztést, akác- telepítést kezdeményez. Szor­galmazza a belterjes gazdál­kodást. Lucernát honosít, szi­keseket javít. Tevékenysége kiterjed az egészségügyi teen­dőkre is. Itt a földön 1780-ban Szarvason megala­pítja az első mezőgazdasági szakiskolát. Népiskola-tan­könyvet állít össze. Ez a tan­könyv tette Tessedik nevét széles körben ismertté. Racio­nalista érdeklődése az ipar és a mezőgazdaság felé fordult, erre épült azután munkássá­gának legfontosabb része, az oktatás reformálása. „A parasztemberek gyer­mekei — írja — sem magukat nem ismerik, sem a földet, mely őket táplálja, sem föld­jük terményeit, holott ezeket a lakosság minden rétege az ő kezüktől várja.” Tessedik Sámuel — legalább fél évszázaddal megelőzte ko­rát — szakított korának feu­dális szemléletével, világosan látta a fejlődés útját. Alapve­tő társadalmi felismerése ezért lesz rokon Vörösmartyéval: tői munka színvonalának, ha­tékonyságának a javulását vár­ják. Felújított gépek A szolgáltatás területén je­lenleg százan dolgoznak. Itt az egyik fontos feladatot az új tí­pusú, csehszlovák gyártmá­nyú, elektrosztatikus sokszoro­sítógépek javítására való fel­készülés adja. Jelenleg né­gyen, tanulják Pozsonyban ezt a munkát. Egyébként a nagykőrösi üzem feladata lesz e tekintetben a főváros ^gész területének ellátása is. Az üzemben tervszerűen fo­lyik az alkatrészgyártás és az utalványbélyegző gépek sze­relése. A KGST-országok igen nagy érdeklődést mutatnak az utalványbélyegző gépek iránt. Új tevékenységük az idén, hogy az ITV által szerte az or­szágban felvásárolt selejt gé­pek bontását, s amennyiben le­hetséges, a felújítását ' elvég­zik. Ezáltal jelentős gond ol­dódik meg, ugyanis a feltárt alkatrészekből biztosítani tud­ják a javításhoz szükséges al­katrészeket, másrészt pedig a felújított gépek értékesítésé­re is gondoltak. Szigorúbb követelmény Szerencsésen megoldódott az Olivetti kooperációs szerelés­ből kimaradt dolgozók foglal­koztatása is. Az ITV és a Könyvkötő Szövetkezét között olyan megállapodás jött létre, hogy az ITV-nél dolgozók, mintegy 30-an, bérmunkában vállalják az irományfedelek és a mesekönyvek ragasztását. Az előkészületek megtörtén­tek, a munka a napokban megindul. K. K. „Hogy míg nyomorra milliók születnek, / néhány ezernek jutna üdv a földön ...” Egész élete tiltakozás ez ellen a társadalmi igazságtalanság ellen. Munkássága aggodálmat és ellenszenvet ébreszt. Híveit nem a túlvilági élettel és an­nak örömeivel kecsegteti, ha­nem itt, a földön akar számuk­ra boldogulást biztosítani. így lelkészi jellege mindinkább fa­kult, s egyre erősebben mutat­kozott meg egyéniségében a gazdasági reformer arculata. Ugyanaz a merész gondolko­dás és bátor cselekvés jelle­mezte Tessedik felfogását és munkastílusát, mint Hajnóczy Józsefét, aki iránt „soha el nem múló becsüléssel” visel­tetett, akihez rokoni szálak is fűzték. Hajnóczy olyan sokré­tűen és alaposan vizsgálta a magyar jobbágyság helyzetét, hogy a kérdésről közreadott könyve alapján ítélték halál­ra. Talán idő előtt Hajnóczy a kivégzése előtti napon Teréz húgához írt bú­csúleveléhez csatolt betűren­des listára azoknak a nevét írta fel, „akikkel közelebbi vi­szonyban volt, s akiktől így kívánt búcsút venni”. A fel­jegyzésen levők között szere­pelt Tessedik Sámuel neve is. A sors iróniája, hogy a bú­csúlevél nem érintett szemé­A nagykőrösi Arany János Társaság február 22-én tar­totta alapszabályában előírt évi rendes közgyűlését a mű­velődési központ tanácstermé­ben. Utánpótlás Az összejövetelt Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi elnöke nyitotta meg és vezette le. Fekete István tit­kár betegsége miatt a veze­tőség beszámolóját dr. Szabó Attiláné olvasta fel. A beszá­molóból kiderült, hogy az el­telt évadban a társaságnak nem sikerült maradéktalanul teljesítenie programját, bár rendezvényeinek többsége nagy sikert aratott. Tóth István, a társaság pénztárosa a gazdasági hely­zetről tett jelentést, és meg­állapította, hogy ez megnyug­tató. Bejelentette, hogy az el­múlt évben 116 fizető tagja volt a társaságnak. Seri András, a számvizs­gáló bizottság elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a tagok száma, s felhívta a figyelmet arra, hogy a létszámemelkedés ér­dekében lépéseket kell tenni. A hivatalos beszámolók után többen hozzászóltak, többek között dr. Törös László, a társaság örökös tag­ja, tiszteletbeli elnök, aki azt emelte ki, hogy az Arany János Múzeummal karöltve szorgalmazni kellene a társa­ság kiadványainak megjelen­tetését. A beszámoló elfogadása után dr. Novák László elnök több javaslattal állt a köz­gyűlés elé. Azt ajánlotta, hogy változ­tassák meg a társaság nevét Arany János Irodalmi és Tu­dományos Társaság névre. Ja­vaslatát azzal indokolta, hogy igény jelentkezik a történe­lem, a régészet, a néprajz te­rületéről előadások megtartá­sára, és megőrizve az Arany­kultusz ápolásának elsődle­gességét, teret kellene enged­ni ezeknek az igényeknek is. Javasolta az elnök a köz­gyűlésnek, hogy a társasági tagság nevelése és utánpótlá­sa érdekében fordítson a ve­zetőség nagyobb gondot az if­júságra, esetleg a társaság if­júsági csoportjának létrehozá­sával. lyekhez került, hanem a bécsi udvarhoz... Talán azt hitte, mindenki olyan fanatikus hittel és szen­vedéllyel él, mint ő. Talán töb­bet is akart az emberektől, mint amilyen mértékben azok megérthették és követhették' volna. „Én reméltem — írja önéletrajzában —, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyek magvait talán idő előtt, s talán termé­ketlen földbe jó remény fejé­ben elvethettem.” Ma is büszkén Szilárd egyéniség volt, ha­sonlatos ahhoz a szívós anyag­hoz és szikeshez, amelynek megjavításáért fáradozott. Éle­tét és munkásságát ezért is fe­dezte fel minden kor és nem­zedék. Az albertirsai úttörők eb­ben az évben is megemlékez­nek születésnapjáról, a helyi népfrontbizottság ápolja, mint történelmünk mába ívelő örökségét, a Tessedik-hagyo- mányt. Hiszen közéleti tevé­kenységünk és közös emberi magatartásunk tekintetében ma is büszkén vállalhatjuk útmutatását: „Kötelességünk, hogy csorbíthatatlan hűséggel szolgáljunk a közösség javára”. S van-e ma ennél fonto­sabb? Major János Végül a Szűcs János veze­tőségi tag lemondásával meg­üresedett , helyre dr. Tegéné Bencsik R.ozáliát ajánlotta. A közgyűlés az elnök ja­vaslatait elfogadta, majd tu­domásul vette és megszavazta az új évad programját is. A társaság előadásai ebben az évben is színesek és sok­félék lesznek. Kiemelkedik közülük az Arany halálának 100. évfordulójáról való meg­emlékezés; ismét hallhatja a tagság Sellei Zoltán előadó- művészt, aki Arany János vi­dám műveiből ad önálló mű­sort, és szerepel a program­ban többek között a zeneis­kola művésztanárainak újabb hangversenye. • Megelevenedtek A társulati ülés iá hivata­los rész után meghallgatta dr. Novák László elnök „Erdélyi utazás” című előadását, me­lyet mintegy 100 diakép ve­títése kísért. A képeken meg­elevenedtek a Maros-völgy és a Székelyföld legszebb tájai, továbbá a magyar kultúrtör­ténet csodálatos építészeti emlékei. Pénteken, a rossz időjárás miatt közepes piac volt. Meg­jelent az új csirke, melynek párját 100 forintért árulták. Sok tyúktojás is volt 1,60— 1,80 forintos áron. A szemestermény-piacon most sem változtak az árak. A búza literje 5, az árpa 4,50, a morzsolt kukorica szintén 4,50 forintért kelt. A gyümölcs és zöldségpiacon az alma 8—14, a héjas dió 26 Az eddigi legnépesebb me­zőny vett részt a városunk­ban, a Toldi-sportcsarnokban megrendezett megyei középis­kolás férfi tornász csapatbaj­nokságon. Az előző évektől el­térően nem 4, hanem a nyúj­tógyakorlattal és lólengéssel kiegészítve, 6 szeren kellett tudásukat bemutatniok a fia­taloknak. A-kategóriában nem volt körösi induló, C-ben az élelmiszeripariaknak sikerült továbbjutniuk a területi me­zőnybe. C-kategóriában: 1. Sziget- szentmiklósi 208-as Szakmun­kásképző 261,3; 2. Nk. Toldi DSK (Fülöp Tibor, Székely Sándor, Fekete György, Héj- jas János, Széli László, Far­kas Zoltán) 253,1; 4. Nk. 224-^s Szakmunkásképző (Sópajti Ja­nos, Határ Dénes, Gulácsi Ist­ván, Billédi Zsolt, Nagy Ká­roly, Tóth István) 194,8 pont­tal; 6. Nk. Toldi—Szigetszent- miklós vegyes csapat. Jubileumi közgyűlés Az Nk. Konzervgyár Kini­zsi Sportegyesülete, március 1-én, hétfőn 17 órakor tartja jubileumi (30 éves) küldött- közgyűlését a Sportotthon nagytermében. Szombati sportműsor Labdarúgás Törtei: T. TSZ SK—Nk. Ki­nizsi, előkészületi mérkőzés. Torna Vác: testnevelés tagozatos ál­talános iskolások megyei ver­senye. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Veresegyház: férfi II—III. osztályú minősítő verseny. Monor: női II—III. osztályú minősítő verseny. Birkózás Debrecen: keleti területi if­júsági szabadfogású egyéni bajnokság. Budapest: országos I—II. osztályú felnőtt szabad­fogású, valamint országos út­törő B-kategóriás szabadfogá­sú verseny. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 10 óra: DUTÉP (a BÁCSÉP új neve) —Nk. Toldi DSK I. női, 11; Hernádi Tsz SK I.—Hernádi Tsz SK II. női, 12: Szovje­tek—Ceglédi Mezőgazdasági DSK férfi, 13: Kecskeméti MFSC—KÖZGÉP (Cegléd) II. férfi, 14: Ceglédi 203-as DSK—Nk. Toldi DSK férfi, Toldi teremkupa mérkőzés. Lajosmizse: a Bács-Kiskun megyéi férfi teremtorna 2. já­téknapja. Kosárlabda Budaörs: B. Gimnázium— Nk. Gimnázium ifjúsági férfi és női megyei bajnoki mérkő­zés. Sakk Művelődési központ, 9.30: Nk. Arany Tsz SE—Dabas SE, megyei I. B-osztályú csapat­bajnoki mérkőzés. Természetjárás Gödöllő: a megyei diák vá­rosismereti verseny I. fordu­lója. S. Z. Hétfőtől J&észkénEé­árysífás Az ÁFÉSZ Mentovich utcai telepén megkezdték a hagyo­mányos, jó rügyfakadás előtti permetezőszer, a mészkénlé fő­zését. Hétfőtől kezdve, ugyan­ott kapható, literenként 4,50 forintos áron. Moziműsor Szamurájok és banditák I— II. Színes japán kalandfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdióteremben Boldog új évet. Színes ro­mán mesefilmsorozat fél 4- kor. A szűz és a szörnyeteg. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák mesefilm, fél 6-kor és fél 8- kor. SzitMzi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor Tű­zijáték. Jászai-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap» I i. ii i ■mi i— ............ ■■■■■■' —.... Fo rgalmas a benzinkút Noha a tél miatt sok autó pihen a garázsokban, az ÄFOR- benzinkút dolgozói még sincsenek munka nélkül. Képünkön: Németh János szuperbenzint tölt egy személyautóba, Kustár Zoltán pedig a keverékkutat tölti fel olajjal. Varga Irén felvétele Tessedik Sámuel emlékére Ä földművelés ráféri»® vélt Gazdaságot szervezett, könyvet írt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom