Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 49. SZÁM 1982. FEBRUÁR 27., SZOMBAT A háztáji megduplázta E§y-©gy bacsó jár a nyájjal Sík vidéken, zöld mezőben legelész a nyáj. Ugye ismerős a televízió reklámműsorából a Woolmark-einblé- mát formázó birkasereg? Élő gyapjú — hirdeti a szűkre fogott szöveg. A természetes anyagok, így a gyapjúból készült szövet, ismét elterjedőben vannak. Feljövőben a juhtenyésztés csillaga, s mintha mostanában ismét gyakoribb látvány lenne vidékünkön is a bárányokat terelő juhász. A legfrissebb számlálás szerint több mint harmincötezer jószágot tartanak számon a járás, Cpgléd és Nagykőrös ter- melc/zö vet keze tel ben, a Ceglédi Állami Tangazdaság kerületeiben és a háztájiban. Az anyaállatok létszáma meghaladja a tizennyolcezret, s ez az utánpótlás szempontjából biztató. A juhtenyésztés felívelőben van, s ez főleg a szövetkezetek érdeme. Szélsőséges példák A tangazdaság öt éve csökkentette a juhászat méretét, s azóta azonos szinten tartja. A háztájiban viszont mind nagyobb fantáziát — és több forintot látnak a gyapjasokban. Ott 1975—1980. között megduplázódott az anyalétszám, s a növekedés azóta is tart. A kedvező jövedelem a legjobb ösztönző. Vannak nagyüzemek is, amelyek jeleskednek a tenyésztésben, mint például á kocséri Petőfi Tsz, meg a törtei i Dózsa Tsz, amelyekben törzstenyészet rangjára emelkedett az állomány, s tulajdonképpen ezzel felsoroltuk Pest megye összes törzstenyészetét. Az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon kellőképpen méltányolták is ezt az igényes tenyésztői munkát. Ha pontos képet kívánunk kialakítani a térség juhtartá- sának jelenlegi helyzetéről, szélsőséges esetekkel is találkozunk. A hodályok háromnegyed része valamikor a hatvanas évek elején épült. Ezekben viszonylag sok emberi munkára van szükség és a hagyományos, évenkénti elletés- nak vannak meg a feltételei. Műszaki állapotuk többé-ke- vésbé elavult. Kedvezőbb a helyzet a később emelt, korszerűbb építményeknél. Az általános képet a zsúfoltság jellemzi, ily módon a birkák száma nem emelhető. (Nem véletlen, hogy Kocséron és Törteién vannak a legjobb körülmények.) A tenyésztői munka és a szaporulatról való gondoskodás a jövedelmezőség meghatározója. Ahol a feltételek megvannak a kétévenkénti háromszori elletésre, s megfelelő technológiát alakítottak ki, ott jó termelési eredményekkel büszkélkedhetnek. A másik meghatározó tényező a célnak megfelelő takarmányozás, pontosabban a gyepgazdálkodás. A legelők minősége bizony nagyon eltérő, a fűhozam szélsőséges értékeket mutat. A legtöbb helyen mind a mai napig a hagyományos legeltetés honosodott meg, amelynél a pulik a legjobb segítőtársak. Karámos legeltetést csak a törte íiek vezettek be. A téli takarmányozás nem mentes a gondoktól, s ezzel magyarázható, hogy akikor van a legtöbb elhullás. Olyankor lucernát és réti szénát etetnek, meg szenázst és szi- lázst. A ceglédi Kossuth és a nagykőrösi Mészáros János tsz kivételével mindenütt szerepelnek az étrendben olcsó és jó melléktermékek. Tudós emberek voltak A juhászok valaha tudós emberek voltak, maguk gyógyították a birkákat, sikerrel orvosolva sántaságot, rühös- séget, kergeséget. Szükség is volt a nagy tudományra, mert magukra voltak utalva, állatorvost hírből sem ismertek. Most meg az a baj, hogy kevés a szakmunkás a juhá- szatokban. Törteién, Kocséron, Csemőben, Nagykőrösön az Arany János Tsz-ben csupán egy-egy bacsót tartanak számon. A többség sajnos csupán betanított, illetve segédmunkás. Az utóbbi hat évben a' juhászat árbevétele több mint duplájára nőtt. A nyereség is ennek arányában lett egyre nagyobb. Igen ám, de ebből az egyes gazdaságok meglehetősen eltérő mértékben részesülnek. Amíg Kőcser és Törtei az élen jár, addig 1980-ban a ceglédi Lenin, a csemői November 7. és a nagykőrösi Arany János termelőszövetkezet összesen 2 millió 200 ezer forint vesztességgel tartotta állományát. Pedig ahol jól csinálják, gyapjasodik a gazdaság is, mint például az abo- nyi József Attila Tsz, ahol 1981-ben az árbevétel egyhar- madát tiszta nyereségként könyvelhették el. Ugyanakkor Csemőben még az egy százalékot sem érte el a haszon, a Lenin Tsz pedig ráfizetett az ágazatra. Figyelmeztető jel Van egy figyelmeztető kimutatás, amely szerint a vá- gójuhok mennyisége, a gyap- jútormelés szépen emelkedik, de sajnos a szopósbárányok elhullása egyre gyakoribb. Ezen elsősorban a körülmények megváltoztatásával és igényesebb gondozói munkával tudnak változtatni. A birkánként nyírt évi gyapjúmennyiség 5—7 kiló között, s ez is közeledhetne az utóbbi értékhez. A tenyészkosok egy része sem felel meg az előírt tulajdonságoknak, s ezáltal romlik a szaporulat minősége. Javulhatna a helyzet, ha a két élenjáró gazdaság megosztaná tapasztalatait a többiekkel. A háztájira is érdemes lenne kiterjeszteni az efféle gondoskodást. A ceglédi Kossuth és a csemői November 7. tsz kivételével a többiek egyik juh tenyésztési rendszernek sem tagjai. A törteli Dózsa Tsz-ben várható, hogy juhtenyésztő gazdasági társulást hoznak létre. A magyarság állattartó múltjában ősi mesterségként tartották számon a juhászatot. Vidékünkön ma is megvannak a feltételek ahhoz, hogy virágzó ágazattá fejlődjön, ehhez azonban meg kell ismerni és alkalmazni a korszerű módszereket. Tamasi Tamás Árpád Tsz Száraztészta és k&smánylemez Fejlődő melléküzemek Egyre több termelőszövetkezet ismeri fel, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység mellett mekkora szerepe van az ipari melléküzemág létének, amely biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá és nyereségesebbé teszi a gazdálkodást. A jászkarajenöi Árpád Termelőszövetkezetben is fokozatosan bővítik az ipari termelést. A kesztyűgyártást bedolgozói rendszerben honosították meg. Folytatódik a tészta- gyártás, amely a legősibb üzemáguk. Űjabban lakatos részleget is felállítottak, amely előtt egyre nagyobb feladat áll. Ismeretes, hogy ennek a termelőszövetkezetnek a nevéhez fűződik egy új találmány, az ekék műanyag kormánylemeze, amely — az eddigi vizsgálatok eredményei alapján — bevált, mert jelentős üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé a szántásnál. Az Árpád Termelőszövetkezet — az illetékesek kedvező szakvéleményének birtokában — az idén már jelentős mennyiséget szeretne gyártani a kormánylemezekből, amelyekből tízezer darabra megrendelést adott a szolnoki Ag- roker Vállalat. k Viüs-kEub femveBídégeS Esték kávé és üdítő mellett Szíüiiáiba iárinak, kirándulnak Az országban egymás után alakulnak az alkoholmentesalkoholellenes klubok. Városunkban a Vitis alkoholellenes klub működik a Kossuth Művelődési Központban. Rendszeres foglalkozásokat, klubnapokat tartanak. Az alkoholellenes mozgalomnak negyedévenként megjelenő, tudományos folyóirata is van, az Alkoholmentes klubok fóruma klubhíradó, az Al- kohológia folyóirat rovata. A ceglédi klubtagok rendszeresen olvassák a megjelenő írásokat, megbeszélik, megvitatják azokat. A klub háttere a kórház. A klub vezetőjével, dr. Kovács Sándorral, a II. pszichiátriai osztály vezető főorvosával beszélgettünk a klub tevékenységéről, munkájáról. Velük - ellene — Minden év elején a klubtagokkal együtt összeállítjuk az éves programot. Ezek között vannak orvosi előadások az egészséges életmódról, az alkohol káros hatásairól és sok más témáról. Megemlékezünk a klubtagok névnapjáról és a társadalmi ünnepekről. Mindén évben elmegyünk kirándulni, színházlátogatásokat szervezünk. Mikulás- és karácsonyestet, előszilvesztert rendezünk. A kórházi betegeket évente több alkalommal vendégül látjuk a klubban. Bemutatjuk nekik klubunk életét, és várjuk jelentkezésüket. Természetesen szabadfoglalkozások is vannak, lehet itt billiár- dozni, sakkozni, televíziót nézni, olvasni — magyarázza dr. Kovács Sándor. — Mi a klub célja? Hogyan sikerül ezt megvalósítani? — Klubunkat 1977-ben hoztuk létre, kettős céllal, egyrészt a gyógyult vagy gyógyulni akaró krónikus alkoholistákat fogja össze, másrészt pedig az alkoholizmus elleni mozgalom egyik sejtje. A tagok között vannak volt alkoholbetegek és pártoló tagok is. A tagok egy része átesett elvonókúrán, más részét a közösség, a szervezettség, a tartozni valahová köti ide. Gyógyítani kell — A klubtagoknak természetesen önmagukkal és a klubbal szemben is vannak kötelezettségeik. Vannak gyógyultnak tekinthető emberek, ezt nem valljuk kizárólag a klub érdemének, de biztosan van benne nekünk is részünk. A klubtagok felelősséget éreznek egymás iránt, segítik is, támogatják is egymást. — Az elvonókúrán levő betegeket évente többször vendégül látjuk, megpróbáljuk rábeszélni őket, hogy lépjenek be a klubba. Ez nem megy mindig könnyen, mert az „alkoholista” szó önmagában is súlyos társadalmi megbélyegzést jelent. Itt elsősorban a közfelfogással kell szembeszállni, mert a krónikus alkoholizmus — betegség. Betegség, amit ugyanúgy kell és lehet gyógyítani, mint más kórképeket. — A közfelfogásban a részegség és az alkoholizmus szinte azonos, negatív jellegű fogalmak. Mi a különbség a két állapot között? — A krónikus alkoholizmus olyan betegség, amely az utóbbi évtizedekben vált egyre gyakoribbá, szinte népbetegséggé. Kialakulásában személyiségi vonások és környezeti tényezők játszanak szerepet. — Sok betegünk társadalmilag hasznos erkölcsi és anyagi értékeket hozott létre. Felmérésekkel bizonyíthatnám, hogy az alkoholisták között is any- nyi, hagyományos értelemben vett, rendes, lelkiismeretes, művelt, mély érzésű ember van, mint az átlagnépességben. Nehéz a helyzetünk, mert sokan nemcsak az alkoholizmus és a részegség fogalmát keverik, hanem a bűnözést is ösz- szekapcsolják az alkoholizmusbetegséggel. Tény, hogy a bűntettek zömét alkoholos befolyásoltság alatt követik el, de mind nem krónikus alkoholisták, hanem olyan emberek, akik alkoholt fogyasztottak. A környezet hatása — örökölhető-e az alkoholizmus mint betegség, örökölhető-e mint hajlam? — Maga a betegség — véleményem szerint — nem örökölhető. Elsősorban a személyiségben rejlő, az egyéni fejlődés során többnyire környezeti hatásokra kialakult tényezők a jelentősek, másrészt pedig maga a környezet. Ez az arány egyénenként változik, vannak szélső esetek. Vannak olyan helyzetek, ahol egyszerűen „követelmény” az ivás. Ezek ellen mindenképpen harcolni kell! Ezt tesszük a Vitis klubban és a klubon kívül is — mondta dr. Kovács Sándor. O. B. \ A C¥SS sportiskolájában kiyfáiipétlás nevelése a cél Szorosabb kapcsolatban a kornyékkel Megvizsgálják az autómentőt lik. Mindhárom utánpótláskorosztály létszámban megerősödött. A serdülők közül öten felzárkóztak az ország legjobbjai közé, s az országos bajnokságokon tizenkét olimpiai pontot szereztek. — Asztalitenisz-sportiskola egy éve működik. Oly sok kezdőt, 6—9 éves fiút toboroztak, hogy a szakosztálynak fel kellett emelnie az edzésszámot, már délelőttönként is tartanak foglalkozást. Az alapok elsajátítása után a versenyeztetést csak ez évben — s azt is csak módjával — kezdhetik meg, így náluk a sporteredmények értékelésére még várnunk kell. Országos mezőnyben — A kiemelkedően tehetségesek hogyan kamatoztathatják képességüket? — A közelmúlt több példája is bizonyítja — így egykori birkózónk, Sipos Árpád esete is, aki felkerült a Bp. Honvédhoz, s ma már a magyar válogatott biztos tagja —, hogy akik tudásuk alapján kinőtték a mi kereteinket, a több lehetőséggel- rendelkező, magasabb kategóriájú egyesületekbe kerülhetnek. Edzőink ezt — ha nehezen is — de ma már elfogadják, hiszen ezzel az egyéni érdeket félretéve, a magyar sportot szolgálják. Törekszünk arra, hogy jól nevelő edzőink megbecsülve érezzék magukat, erkölcsileg és anyagilag egyaránt — mondotta végül a CVSE ügyvezető elnöke. U. L. Farsangi vigasságok A farsangi vigasságokba bekapcsolódik Cegléden a vendéglátóipari vállalat is, amely éttermeiben bálákat, műsoros esteket rendez. Legközelebb március 8-án, hétfőn este hét órai kezdettel a Magyar Étterem lesz a szórakoztató alkalom színhelye. Akkor Kabos László és Aradszky László látogat a városba. ISSN 0133-2500- (Ceglédi Hírlap) tünkbe. A környező községekkel, sőt Nagykőrössel is, szorosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani. A kezdeti lépéseket már megtettük, hiszen Ceg- lédbercelen atlétikában, Dán- szentmiklóson pedig birkózásban folyik hatékony munka. Következő lépésként ez évtől Abonyban újra megalakul a sportiskolái csoport. — Hogyan történik a kiválasztás? — A testnevelő tanárok, az edzők irányítására, a barátok és szülők hatására, valamint saját maguk döntése alapján kerülnek sportiskolánkba a gyerekek. Tapasztalatunk az, hogy abból az iskolából, ahol sportkörünkben is tevékenykedő pedagógus dolgozik, sokkal nagyobb a részvételi arány. A tanulókkal nyolc edző foglalkozik, atlétikában öt, birkózásban kettő, asztaliteniszben egy. — A fluktuáció közös gond. Az állandó vándorlás miatt tevékenységük nem lehet az el- képzelteknek megfelelően folyamatos és tervszerű. Ráadásul sok energia és anyagi eszköz is veszendőbe megy. A kiválasztást ezért is kell gondosabban végezni! Túl a hullámvölgyön — A szakosztályok milyen eredményeket értek el? — Az atléták a minősítések terén elmaradtak a várakozástól. Elsősorban azért, mert kevés az idő a szakosodásra, ugyanis a nyolcadik osztályt elvégző versenyzők közül csak keveset tudnak megtartani. Az oktatás során arra kell törekednünk — az új vezető edző, Fenyödi Miklós és a szakosztályvezetés irányításával —, hogy a sportolók olyan képzést kapjanak, hogy az ifjúságiak, később pedig a felnőttek között is megállják majd a helyüket. j — A birkózók több évi eredményes szereplés után 1980-ra hullámvölgybe kerültek, tavaly viszont már újra hallattak magukról. — Ha a még meglévő hiányosságokat sikerül megszüntetniük, fejlődésük töretlen maradhat. A követelményeknek akkor még jobban meg tudnak felelni, ha a mostani, heti három edzést ötre emeA Ceglédi VSE Pest megye egyik kiemelt egyesülete lett 1980 óta. Elsődleges feladatuk az utánpótlás nevelése, de a lehetőségekhez mérten felnőtt vonalon is, az eredményesség. Ezen a téren manapság az NB I- es asztaliteniszezők és az OB II- es vízilabdázóik járnak az élen, de erőfeszítéseket tesznek a többi szakosztály — így a legnagyobb közönséget vonzó labdarúgócsapat — fejlesztése, jobb szereplése érdekében is. ^egyköröst is jöhet Sportiskolát három szakosztályuk működtet. Amikor felkerestük Utassy Józsefet, a CVSE ügyvezető elnökét, ezek tevékenységéről érdeklődtünk. — Még nem minden tehetséges fiatal jut el elsősorban i utánpótlást nevelő egyesüleZárt technológiai rendszerben, folyamatosan ellenőrzik és javítják a felügyeletük alá tartozó száznegyven gépjárművet a Posta Központi Járműtelep ceglédi szállítási üzemében. A Május 1. szocialista brigád tagjai Avia—30 típusú, csehszlovák gyártmányú autómentőt vizsgáiul Apáti-Tóth Sándor felvétele
