Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

2 1982. FEBKUÄR 21., SZOMBAT uFókusz Befejezte munkáját a LEMP plénuma BT-határozat Dé!-Libanoitról Csak a szocializmus garantálja Lengyelország fejlődését ^ Csütörtökön éjszaka befejezte kétnapos munkáját a ^ Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ^ 7. ülése — az első teljes ülés a szükségállapot bevezeté­si se, december 13-a óta. A piénum úgy határozott, hogy S a központi bizottság a párton belül általános vitára bo- | csátja a LEMP eszmei programnyilatkozatának terveze- $ tét, amely a következő címet viseli: „Miért harcolunk, ;! mire törekszünk”. Nő az ENSZ-erők létszáma SZÓFIAI KEZDEMÉNYEZÉS N emzetközi figyelem övezi a török államfő mostani bulgáriai látogatását. Nemcsak azért, mert Kenan Evren tá­bornok második külföldi útja a szomszédos szocialista or­szágba vezetett, de jelentősé­get adnak a szófiai megbeszé­léseknek a tárgyalások tartal­ma és a nemzetközi körülmé­nyek is. Bulgária és Törökország jó­szomszédi kapcsolatra töre­kednek, s szemmel láthatóan megtalálják az együttműködés lehetőségét annak ellenére, hogy különböző katonai-poli­tikai tömörülések tagjai. Ez a törekvés kapott kifejezést a török államfő látogatása során elhangzott beszédekben, a bol­gár és a török sajtó megnyi­latkozásaiban. Zsivkov és Ev­ren egyaránt hangoztatták an­nak fontosságát, hogy orszá­gaik között fejlődjék az együttműködés, s hogy ez a jóviszony előnyére váljék mind a két állam polgárainak (Bulgáriában jelentős számú török kisebbség él) és az egész térségnek is. Az utóbbi gondolat tehát a Balkán-f élsziget országai együttműködésének fejlesztése valóban nagy jelentőségű. Már korábban is voltak ilyen kez­deményezések, s a balkáni ál­lamok különböző szintű kép­viselői nehány alkalommal megvitatták a kölcsönös kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségét. Bulgária már többször hangoztatta: szükséges a kü­lönböző társadalmi rendszerű balkáni országok együttmű­ködésének fejlesztése az élet valamennyi területén. Nagy jelentősége lehet például a közlekedés összehangolt komplex fejlesztésének, de más közös érdekű kérdések­nek is. A mostani szófiai találko­zón Todor Zsivkov javasolta: tegyék az egész Balkán-félszi­getet atomfegyvermentes öve­zetté, s felajánlotta, hogy a bolgár főváros szívesen ven­dégül látja a szomszéd orszá­gok államfőit egy regionális csúcstalálkozón, ahol ezt a té­mát is megvitathatják. Todor Zsivkov egy korábbi kezdemé­nyezését is felelevenítette: ki­jelentette, Bulgária kész két­oldalú megállapodásokat kötni minden szomszédjával, amely tartalmazná o jószomszédi kapcsolatok kódexét, a területi követelésekről való kölcsönös lemondást. Mindez összhang­ban állna a helsinki záróok­mánnyal. A mostani találkozó jelzi: a jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben is van lehető­ség a szocialista és a tőkés államok közötti együttműkö­désre, s nem lehetetlen a re; gionális kapcsolatrendszer fej­lesztése sem. A bonni államügyészség nyomozást indít a nyugatné­met kormány két tagja, Otto Graf Lambsdorff szabadde­mokrata párti gazdasági mi­niszter és Hans Matthöf er szo­ciáldemokrata pénzügyminisz­ter (egyben parlamenti képvi­selők) ellen, mivel azzal gyanú- síthatók, hogy megvesztegeté­si pénzt fogadtak el _ pártjaik számára egy nagyvállalattól. A nyomozás tényét mind a kormány, mind a parlament elnöksége megerősítette. A Bild-Zeitung jelentése sze­rint a bonni államügyészség — azonos gyanú alapján — eljá­rást indít Manfred Lahnstein államtitkár, Helmut Schmidt kancellár hivatalának vezető­je (korábbi pénzügyi államtit­kár) és Horst-Ludwig Riemer szabaddemokrata képviselő ellen. Az államügyészség feltéte­lezése szerint az említett ve­zetők kerülő úton pénzadomá­nyokat fogadtak el pártjaik számára a Flick-konszerntől. Az államügyészség — akár­csak az Egyesült Államokban tartózkodó Otto Lambsdorff — A dokumentum, mint hang­súlyozzák, címével és témájá­val egyaránt a LEMP elődjé­nek tekintett, 1942-től 1948-ig működött Lengyel Munkás­párt hasonló témájú történel­mi jelentőségű dokumentumá­ra utal. Az ülésen a központi bi­zottság első titkára, Wojciech Jaruzelski elnökölt. Az általa szerdán előterjesztett referá­tumról folytatott kétnapos vi­tában összesen 58-an szólal­tak fel. Túlnyomó többségük a párt eszmei, politikai, ideoló­giai egységének erősítésével, a társadalom bizalmának visz- szaszerzését szolgáló konkrét tennivalókkal foglalkozott. Szervezeti kérdésekkel fog­lalkozva a központi bizott­ság szavazása útján a politikai bizottság póttagjává válasz­totta Czeslaw Kiszczak altá­bornagyot, belügyminisztert és Marian Wozniakot, a KB titká­Varsóban pénteken délelőtt megnyílt a szejm kétnapos ülésszaka, amelyen kilenc na­pirendi pont szerepel, és ezek jó része több törvénytervezet előterjesztéséből tevődik ösz- sze. Az első napirendi pont a megüresedett képviselői he­lyek betöltésével kapcsolatos. A második napirendi pont tartalmazza az ülésszak egyik legfontosabb témáját: a gaz­dasági reformmal kapcsolatos kilenc törvénytervezet előter­jesztését. Ezek közül az egyik legjelentősebb a társadalmi­gazdasági tervezésről szól. Lé­nyege — a gazdasági reform­nak megfelelően — a követke­ző: a Lengyel Népköztársa­ságban a szocialista gazdasá­gi rendszer szellemében a jö­vőben is tervgazdálkodás fo­lyik, a tervezésben azonban a korábbinál sokkal nagyobb mértékben veszik figyelembe a piaci mechanizmusokat. Ezen­kívül társadalmi jellegűvé kí­vánják tenni a tervezést azál­tal, hogy lehetővé teszik a ter­vek előkészítésében való rész­vételt nemcsak a politikai pártok, hanem a társadalmi szervezetek, alkotó és tudomá­elutasított minden nyilvános állásfoglalást. Eberhard von Brauchitsch, a Flick-konszern ügyvezető cégtársa, akivel szemben az ügy kapcsán az „aktív meg­vesztegetés” gyanúja merült fel, csütörtökön bejelentette: azonnal lemond a Német Gyár­iparosok Szövetsége (BDI) el­nökhelyettesi posztjáról és ar­ról, hogy 1983 januárjában át­vegye a szövetségi elnök poszt­ját. Brauchitsch, akit tavaly márciusban jelöltek a legfon­tosabb nyugatnémet tőkés szervezet élére, azzal indokol­ta lemondását, hogy még a gyanú árnyéka is károsan be­folyásolja a BDI tekintélyét. A pártok pénzigényeit tör­vénytelen eszközökkel kielé­gítő ügyletekbe egyébként az ellenzéki keresztény unió­pártok is súlyosan belekeve­redtek, mindenekelőtt Walther Leisler Kiepnek, az ellenzék parlamenti frakciója elnök- helyettesének személyén ke­resztül. Egyelőre azonban nem világos, hogy a nyugatnémet igazságszolgáltatás figyelme rá, s rajta keresztül az ellenzék­re is kiterjed-e. rát. A piénum — saját kéré­sére —, felmentette KB-tag- sága alól Zygmunt Bobrows- kit, a skierniewicei „Rawen- cie” gyár lakatosát. Kizárták a központi bizottság tagjai­nak sorából Marian Arendtet, a toruni „Merinotex” gyár üzemi pártbizottságának első titkárát, mivel frakciós tevé­kenységet folytatott és nem tanúsított megfelelő magatar­tást a szükségállapot beveze­tésével kapcsolatban. Ugyan­csak kizárták a KB-ból Jan Malanowskit, a varsói egyetem tanárát, aki megkérdőjelezte a párt vezető szerepét és az or­szág szövetségesi kapcsolatai­nak gyengítésére irányuló te­vékenységet folytatott. A kétnapos ülést összegezve Wojciech Jaruzelski, a köz­ponti bizottság első titkára kulcsfontosságú kérdésnek ne­vezte, hogy megnyerjék a dolgozók bizalmát a LEMP nyos munkaközösségek, a köz­vélemény, végül, de nem utol­sósorban a tevékenységüket a későbbiekben felújító szak- szervezetek számára is. Ugyancsak a kilenc terveze­tet tartalmazó „csomagba” tartozik az árképzésről szóló törvény tervezete is. Ennek lényege, hogy négyféle ár lé­tezik, részben már most is: a központilag rögzített, a sza­bályozott (maximált), a szer­ződéses, végül pedig a szabad ár. Központilag határozzák meg a létfenntartási költségek szempontjából alapvetően fontos fogyasztási cikkek és szolgáltatások, valamint ,> a termelési költségek szempont­jából alapvető jelentőségű termelőeszközök és szolgálta­tások árát. Varsóban még egy napiren­di pont jelentőségét emelik ki: azét a törvénytervezetét, ame­lyet a három szövetséges párt képviselőcsoportjainak elnök­sége dolgozott ki a lengyel al­kotmány módosításáról. Ennek lényege az a kezdeményezés, hogy hozzanak létre állambíró­ságot és alkotmánybíróságot. A tervezet célja az, hogy ma­ximálisan biztosítsa a törvé­nyesség betartását a legmaga­sabb állami tisztségviselők ál­tal és meghatározza alkotmá­nyos felelősségre vonásuk el­veit és formáit. Az eredeti napirendben a szejm-bizottságok személyi összetételében végrehajtandó változások is szerepelnek. További napirendi pontként az ülés pénteki megnyitása­kor a kormány összetételében való változásokat is jeleztek. A lengyel nép érdekében a Nyugatnak meg kell adnia Lengyelországnak a talpraál- lás lehetőségét — jelentette ki Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter csütörtö­kön az amerikai országos saj­tóklubban tartott beszédében Elmondta, hogy a bonni kormány támogatja egy élel- miszersegély-szállítmány út­nak indításának gondolatát Felvetette, hogy vajon a pót- alkatrészek küldése, például a lengyel bányaipar számára nem tekintendő-e humanitá­rius segélynek? . A gazdasági miniszter hatá­rozottan ellenzett minden ke­reskedelmi embargót Kelet- Európával szemben és rámu­politikája iránt. Mint hang­súlyozta, lendületes tevé­kenységgel meg kell gyorsíta­ni a LEMP újjászületését. Ki­állt a szocialista megújulás szellemének , fenntartása mel­lett, rámutatva, hogy csakis a szocializmus garantálja az ország fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a párt­nak foglalkoznia kell az em­berek mindennapi problémái­val, jelentősen élénkítenie kell tevékenységét az ifjúság köré­ben. A fiataloknak — mondot­ta —, világos, érthető távla­tokra van szükségük, az ifjú nemzedék tagjainak olyan erőt kell látniok a pártban, amely minden lehetőséget megteremt a fiatalok számára. Jaruzelski szólt a munkás-pa­raszt szövetség, az ipar és a mezőgazdaság közötti kap­csolatok erősítésének szüksé­gességéről. Záróbeszédének végén, a párt egységének kér­désével foglalkozott, amely, mint mondotta, kellőképpen kifejezésre jutott az elfoga­dott határozatban. (Lapzártakor érkezett a hír, miszerint nyilvánosságra hoz­ták a piénum egyhangúlag el­fogadott határozatát.) ★ A lengyel PAX egyesület feladatainak meghatározása­kor abból indul ki, hogy nem lehet visszatérés sem az 1981. december 13-a előtti, sem az 1980. augusztus előtti helyzet­hez. A katolikus világi papokat tömörítő szervezet által, köz­zétett dokumentum, egyebek között rámutat: a szükségál­lapot a kisebbik rosszat je­lentette a nemzet életének anyagi alapjait fenyegető ve­széllyel, sőt, a testvérgyilkos háború veszélyével szemben. Ez azonban nem oldhatja meg tartósan az országban fennál­ló nehézségeket. Minél előbb stabilizálódik az ország élete, annál előbb jönnek létre a szükségállapot megszüntetésé­nek és a szocialista megúju­lás programja megalkotásá­nak feltételei. A világi kato­likusok — hangsúlyozza vége­zetül a dokumentum — tevé­kenyen részt akarnak venni a béke és a normális munka­ritmus helyreállításában, va­lamint a megegyezés és a nemzeti újjászületés eszméjén alapuló hosszú távú politikai döntések meggyorsításában. Az olasz kormánykoalíció­ban képviselt öt párt vezetője csütörtökön tíz órán át tartó maratoni tanácskozást tartott. A közzétett határozat sze­rint úgy döntöttek, hogy Olasz­ország ideiglenesen felfüg­geszti tárgyalásait a Szovjet­unióból Nyugat-Európába ve­zető csővezeték építésében va­ló részvételről. A technikai részletekről már októberben megállapodás jött létre. A kor­mánypártok elítélték a len­gyelországi szükségállapotot azt állítván, hogy amiatt ke­tatott, hogy egy ilyen fegyver — mint azt a közelmúlt törté­nelme is megmutatta — nem kifizetődő, mert használójának esetenként több kárt okoz, mint annak, akire szegezik. Lambsdorff ugyanakkor nem kifogásolta a Szovjetunió el­len alkalmazott gazdasági szankciókat, minthogy szerin­te Moszkva felelős a kelet— nyugati párbeszéd veszélybe sodrásáért. A miniszter ismételten vé­delmébe vette a szovjet—nyu­gat-európai földgázért—acél­cső üzletet. Rámutatott, hogy Nyugat-Európa ehergiafo- gyasztásában a csővezetéken szállított gáz csekély hányadot tesz majd ki. A Biztonsági Tanács csü­törtökön a késő éjszakai órák­ban ellenszavazat nélkül elfo­gadta azt a libanoni javasla­tot, hogy ezer fővel növeljék a Dél-Libanonban állomásozó békefenntartó ENSZ-erők lét­számát. A határozat értelmében 7000 főre növelik az UNIFIL-erők létszámát. A dél-libanoni bé­kefenntartó erőket 11 ENSZ- tagország fegyveres erőinek egységeiből alakították ki. A kék sisakosok 1978. óta azzal a feladattal állomásoznak e területen, hogy elősegítsék a tűzszünet fenntartását, meg­A lengyel- és szovjetellenes hisztériakeltés csak az Egye­sült Államok — egyebek kö­zött Nyugat-Európára vonat­kozó — katonai terveinek lep­lezésére szolgál — jelentette ki a madridi találkozó pénte­ki teljes ülésén Konsztantyin Mihajlov tábornok, a szovjet küldöttség katonai szakértője. A szovjet küldött felszólalásá­ban rámutatott, a felújítás óta a találkozó már csaknem há­rom hete tart, de a konstruk­tív munka, elsősorban az Egye­sült Államok küldöttségének destruktív magatartása miatt még mindig nem kezdő­dött el. Felszólított arra, hogy a találkozó térjen át a termé­ketlen vitákról a konkrét szer­kesztő munkára. Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldött­ségének vezetője kijelentette, küldöttségének csak az a fel­Az Egyesült Államok kor­mánya bojkottot rendel el a líbiai olaj vásárlására és meg­tiltja amerikai olajipari be­rendezések, valamint elektro­nikai és légiirányítási techno­lógiák eladását az arab or­szágnak — jelentette pénteken jól értesült forrásokra hivat­kozva a The Washington Post. A Líbia elleni szankciókról az amerikai nemzetbiztonsági tanács ülésén döntöttek. A lap forrásai szerint az rült veszélybe az enyhülés és a kelet—nyugati kapcsolatok. Előkelő helyet kapott a sal- vadori helyzet, amellyel kap­csolatban kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a katonai megoldás helyett tárgyalásos politikai rendezésre van szük­ség valamennyi politikai erő részvételével. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök pénteken délelőtt kétnapos hivatalos lá­togatásra Rómába érkezett. Mitterrand és Giovanni Spa- dolini plasz miniszterelnök novemberi párizsi megbeszé­lésén úgy döntött, hogy rend­szeressé teszik az olasz— francia konzultációt. Olasz politikai körök szerint a gazdasági kérdésekben igen nehéz tárgyalásokra van kilá­tás. Első helyen a befejezetlen „borháborút” említik,- mint amelyben még fegyverszünet sincs, hemhogy béke. Noha Mitterrand szerint az ügy nem jelentős, „csupán muslica esett a borospohárba”, Giuseppe Bartolomei olasz mezőgazda­sági miniszter alig másfél he­te azt mondta a szenátusban hogy Franciaországot meg kell büntetni önkényes vám­korlátozásaiért. Olaszország, mint ismeretes, a Közös Piac akadályozzák a Palesztinái fel- szabadítási mozgalom és a jobboldali milíciák közötti ösz- szecsapásokat, valamint figye­lemmel kísérjék az izraeli erők kivonását. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség jelentése megállapítja, hogy a BT ismét nyugtalansá­gát fejezte ki a közel-keleti helyzet miatt, és Libanon szu­verenitásának szigorú tiszte­letben tartására szólított fel. A jelentés hangsúlyozta, hogy a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők Tel-Aviv politikája miatt eddig nem tudták telje­síteni feladatukat. adata, hogy bebizonyítsa, „mi­lyen károkat okoz a Szovjet­unió a helsinki folyamatnak”. Az Egyesült Államok — foly­tatta — „már nem hisz az ígé­reteknek, nincs szükség tehát a madridi találkozón érdemi munka folytatására”. Utalva Mihajlov tábornok felszólalá­sára, Kampelmann azzal vá­dolta a Szovjetuniót, hogy — úgymond — „győzelemre ké­szül egy nukleáris háború­ban”. Leonyid Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes vála­szában rámutatott, az ameri­kai küldött eltorzítja az általa felhasznált forrásokat és a szovjet sajtóban a nukleáris háború várható következmé­nyeiről megjelent írásokat úgy tünteti fel, mintha azok a Szovjetunió meghatározott szándékainak, katonai doktrí­nájának a kinyilvánításai len­nének. olajbojkott feltehetőleg egy hónapon belül életbe lép. A nemzetbiztonsági tanács dön­tése értelmében felfüggeszte­nék a líbiai olaj vásárlását. Líbia az Egyesült Államok harmadik legnagyobb szállító­ja, de az amerikai olajim­portból jelenleg mindössze három százalékkal részesedik. Líbia és az Egyesült Álla­mok kapcsolatai különösen hűvössé váltak a Reagan-kor- mány hivatalba lépése óta. Washington azzal vádolja az arab országot, hogy az „a nemzetközi terrorizmus és fel­forgatás” egyik fontos táma­sza. Tavaly májusban 22 lí­biai diplomatát utasítottak ki az Egyesült Államokból. Líbiában jelenleg több ame^ rikai olajcég mintegy 1500 al­kalmazottja dolgozik. Tavaly decemberben Reagan elnök felszólította őket, hogy hagy­ják el Líbia területét, ennek ellenére tovább folytatták te­vékenységüket. legfőbb joghatóságához for­dult panaszával. De nem csu­pán a borról van szó. Az olasz gyáriparosok szövetsége ve­zérigazgatójának, valamint a textilgyárosok szövetsége ve­zetőjének dossziéja szerint, amelyet Giovanni Marcora iparügyi miniszternek nyújtot­tak át, a francia vámintézke­désekből származó károk eb­ben az évben mintegy 1000 milliárd lírás nagyságrendűek lesznek és várhatóan további 20 000 munkanélkülit jelente­nek. ' Mitterrand zsúfolt római programja folyamán — ebben a Pertini elnökkel és II. János Pál pápával való találkozó is szerepel — módot keres arra is, hogy pártvezetőkkel tár­gyaljon: a kereszténydemokra­ta Piccolival, a kommunista Berlinguerrel és a szocialista Craxival. Vesztegetési botrány Bonnban Kínos helyzetben kealkió Varsóban megnyílt a szejm ülésszaka Fontos törvénytervezetek Lambsdorff a kelet-nyugati kapcsolatokról Hibás az embargós politika Olasz döntés a csőüzbtről Felfüggesztik a tárgyalásokat Az amerikai küldött madridi kijelentése Nincs szükség e folytatásra USA-hejkott Líbiával szemben Beszüntetik az olajvásárlást Sokasodó gazdasági ellentétek Mitterrand Rámába érkezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom