Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
AEÖNYI KRÓNIKA Szervezett véradók Az emberiesség szépf éldái Idősek és fiatalok gyámolítói A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén működik a nagyközség egyik legjobb üzemi Vöröskereszt alapszervezete. Az egy évtizedes múltra visszatekintő tömegszervezet, szerteágazó munkájáról adott számot Urbán Andrásné megbízott titkár, a közelmúltban megtartott vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésen. A községi csúcsvezetőség által kiadott értékelés és a szóbeli kiegészítés azt igazolta, hogy a tagság tevékenyen működik. Saját ötleteiket is beépítik a feladatok sorába. Képzett segítőtárs Már ők is önálló véradónapokat szerveznek; a 1ceglédi vértranszfúziós állomás munkatársai éppen úgy eljutnak hozzájuk is, mint az abonyi nagy létszámú üzemekbe. Tavaly két esetben jártak náluk, és ötvenen 20 liter vérrel gyarapították az állomás készletét. Az alapszervezet két tagja, Hornyik Sándorné és Varga István már tízszer adott vért. s ezért mindketten megkapják az ezzel járó kitüntetést, amelyet májusban a gyárbeli ünnepi taggyűlésen vehetnek át. Olyan munkahelyen, ahol a baleseti veszély mindig fennáll. fontos, hogy legyen olyan személy, aki azonnal és szakszerűen beavatkozhat, segíteni tud a sérültnek. Az alapszervezet ezért ápolónőképző tanfolyamra küldte Czető Jusztinát, aki a ceglédi kórházban ismerkedett meg az alapvető tudnivalókkal. Dobogókőn háromnapos általános továbbképzésen vett részt Urbán Andrásné titkár. — A szervezet patronálja a József Attila Nevelőotthon huszonkét hetedikes tanulóját, kirándulni, nyaralni, szórakozni vitték őket, és a költségeket is ők fedezték. Ebben az évben ugyancsak szeretnének hasonló örömöket szerezni a szülői környezetből k:sza • kadt gyerekeknek. Jószándék- ról és segítőkészségvő' tanúskodik, hogy a községben élő rokkantak támogatására a Vöröskereszt és a KISZ által közösen rendezett koncertre, 1200 forint értékű jegy náluk kelt el. A Vöröskereszt folyóiratának értékesítése sosem okozott gondot, megkedvelték, megszerették az emberek. Asztalos Jánosné, aki a terjesztésért felelős, akár több példányt is el tudna adni. Kollektív gondoskodás A konzervtelep Vöröskereszt alapszervezete — amellett, hogy 1982-ben taglétszámát szeretné gyarapítani —, egyik fontos feladatának a gondozásra, ápolásra szoruló, magukra maradt, idős, beteg emberek, továbbá a veszélyeztetett körülmények között élő gyerekek felkutatását tartja, hogy — a községi csúcsvezetőséggel közösen —, segíteni tudjon rajtuk. Bővítik a közélet férpáait Abonyban a település fejlő- | désének alig van olyan mozzanata, amely ne kapcsolód- I na a helyi népfrontbizottság munkájához. Mindez bizonyítja, hogy éves programjukba beépítik a községpoliti- kai feladatokat is. Idei munkatervükből és Nagy Tiborné- nak, a bizottság titkárának tájékoztatásából is ez tűnt ki. Fő célkitűzésük, hogy a község terveinek végrehajtásához mozgósítsák a lakosságot. Jobban mérhető és pontosan körvonalazott társadalmi munkaakciókat szerveznek, segítik a tanácstagok tevékenységét, szeretnék még alaposabban előkészíteni a választók és választottak találkozásait, fórumait. Támogatják az iskolai és családi nevelés összhangjának kibontakozását, a szülői munkaközösségekben erősítik a szocialista nevelés propagandáját. A feladatokkal összhangban áll az elnökség és a bizottság üléseinek programja. Foglalkoznak majd a község útjainak állapotával, a fejlesztési lehetőségekkel, valamint a környezetvédelemmel. Tájékozódnak a település áruellátásáról, a Dél-Pest megyei Áfész abonyi kirendeltségének működéséről, a községi könyvtár és művelődési ház együttműködéséről. Megvizsgálják, milyen a cigánylakosság helyzete, a fiatalok életmódja, közösségi magatartása. A nőbizettság áttekinti, miként hajtják végre az üzemek és intézmények a nőpolitikái határozatokat, milyen mértékben vesznek részt az asz- szonyok. lányok a közművelődésben. A tapasztalatok alapján feladatokat határoznak meg. Az üzemi nőbizottságok rendezvényeit sűrűbben látogatják. Az eddiginél szélesebb kapcsolatot építenek ki az oktatási intézmények gyermekfelelőseivel, részt vesznek a gyermekintézmények fejlesztését szolgáló társadalmi munka szervezésében. A gazdaságpolitikai bizottság tájékozódik a kisegítő gazdagságok termelési feltételeiről és szorgalmazza támogatásukat. Azon vannak, hogy az üzemi demokrácia fórumai erősödjenek. Kezdeményezik az üzemek közötti együttműködési megállapodások megkötését. A település rendje érdekében folytatják a lömtalanítási akciókat, a fásítást, virágültetést. A népfront aktívái közreműködnek az abonyi kulturális napok megrendezésében, segítséget adnak az iskolai oktatás korszerűsítéséhez. Támogatják az önművelést, az amatőr mozgalom kibontakozását, a klubokat, a tömegsportot, a falumúzeum fejlesztését. Részt vesznék a kulturális rendezvények szervezésében. Fogadóórák Győré Sándor országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, az abonyi Ságvári Tsz elnöke, március 2-án, kedden, délelőtt 9 órától Abonyban fogadóórát tart a nagyközségi tanácsháza elnöki szobájában. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1982. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK üosgelűzés, gyermekkorban Időben felismerhető betegségek Seválf a kandidátus vizsgálati módszere Hatévi önkéntes munka, 20 ezer szűrés — 10 ezer lány és ugyanennyi fiú — 169 lánynál pozitív eredmény. Közülük 104 kórházba került, 32-nél a röntgenfelvétel is elváltozást nvtato'tt, ötöt meg kellett operálni. A szűrővizsgálatot végző orvost Cegléden minden általános iskolás ismeri, hiszen évente ellátogat az iskolába. Dr. Jójárt György főorvost, kandidátust kérdeztük, min alapszik az a vizeletvizsgálat, amit végez? — Az eljárás, az úgynevezett nitritteszt, régóta ismert, A próba lényege, hogy bizonyos vegyszerrel kimutatható a nitrit jelenléte, mivel a vizsgált anyag piros elszíneződést mutat. Egyszerű és gyors — Miért érdekes ez az orvos és a beteg szempontjából? — A vizeletben normális körülmények között nitrát van, de kóros baktériumok — szemmel nem látható betegséget is okozó élőlények — azt nitritté bontják. A baktériumokat a vizeletben csak költséges és munkaigényes eljárással lehet kimutatni, de hogy a baktérium ott .van, azt elárulja a nitrit jelenléte. A nitritet pedig pillanatok alatt, néhány csepp vegyszerrel ki tudjuk mutatni, ez a módszer lényege. — így fényt derítünk olyan betegségekre, amelyeket baktériumfertőzés okozott, de tünetmentes volt a beteg, vagy nem figyeltek fel az enyhébb tünetekre. — A nitritteszt alkalmazásának ezt a módszerét ön dolgozta ki. Hogyan jutott el — idézve Selye János professzort ■ az álomtól a felfedezésig? — 1972-ben kezdtem a ceglédi kórház vonzáskörzetébe tartozó általános iskolákban a vizsgálatot, akkor kísérleti jelleggel. Mint minden kutatómunkában, itt is rengeteg kérdésre kellett választ keresni. A Sportra termett palánták Az abonyi Samogyi Imre általános iskolában a minap zajlottak le a sporttagozatra jelentkező, még óvodás gyerekek felvételi vizsgái. A válogatást körültekintően kellett elvégezni, mert a megjelent hetven gyereknek csak a felét tudják felvenni. Felvételünkön Nagy Gáborné testnevelő tanár, az egyik jelentkezőnek segít az előírt gyakorlat végrehajtásában. Gyuráki Ferenc felvétele módszer, amelyet sikerült kidolgozni, egyszerű és gyors — a helyszínen elvégezhető, tömegszűrésre alkalmas, azonnal eredményt ad —, különleges felkészültség nélkül elvégezhető, olcsó és megbízható. A KISZ vállalta — Tovább folytattam a szűréseket, amelyek olcsóságára jellemző, hogy 500 gyerek — egy általános iskola — szűréséhez szükséges vegyszer költsége hozzávetőlegesen 100 forint. A gyorsaságát igazolja, hogy ennyi gyermeket egy nap alatt tudok szűrni. — Milyen arányban talál köztük betegeket? — Első vizsgálattal a lányok 1,2—1,3 százalékánál találtam baktériumos fertőzést. 1975 óta csak lányok szűrését végzem, mivel fiúknál 10 ezerből mindössze öt esetben találtam beteget. Mivel fél százalék a lányoknál az újabb megbetegedések aránya, ezért őket minden évben szűröm. A legtöbb eset nyolcéves korban fordul elő, de már 6—7 éveseknél is találtunk súlyos, maradandó betegséget a kórházi kivizsgálások során. — Ezért kezdték szűrni az óvodásokat is? — Célunk, hogy olyan szakaszában fedezzük fel és gyógyítsuk a betegséget, amikor még nem okoz súlyos elváltozást. 1977-ben már végeztem óvodákban is szűrést, de nem győztem a munkát. Most jelentkezett a KISZ, hogy segítenek. Minden szülőnek tájékoztatót adtak az óvónők, s ha betartják az általunk leírtakat, azzal segítik munkánkat. Az óvodákban fiúkat is vizsgálunk, mivel még nem áll kellő számú adat rendelkezésünkre, hogy biztosan kijelentsük, ebben a korosztályban is inkább a leányok betegednek mag. Idén az óvodákba dr. Pécsi Angéla sagédorvos, alapszervezeti KlSZ-titkár látogat el. — Hogyan kapcsolódott be ebbe a munkába? — Amikor idekerültem az egyetem elvégzése után, mint KiSZ-feladatot elvállaltam a szűrést, melyben egészségügyi szakközépiskolások segítenek. Cegléden 16 óvoda van, egy délelőtt két óvodában végzünk, ugyanis a helyszínen szűrünk. Szívesen fogadnak bennünket, a szülők is örülnek ennek a vizsgálatnak — mondta dr. Pécsi Angéla. Óvodákban is alkalmazzák — Egyetlen problémánk — veszi át a szót dr Jó járt György —, hogy amíg iskolába minden gyerek jár, addig nem minden 3—6 éves óvodás. Szívesen elvégezzük az otthon levő gyerekek szűrését is, érdeklődjenek a szülők, mikor megyünk a közeli óvodába, mivel azt nem tudjuk vállalni, hogy minden kisgyermeket felkutatunk, értesítünk. — Ezt a vizsgálatot csak önök tudják elvégezni? — Nemcsak mi, hanem minden egészségügyi dolgozó tudná alkalmazni — körzeti orvosok, védőnők is, mivel laboratóriumi felszerelést nem igényel. Eredményeimet publikáltam, több helyről érdeklődtek kollégák, tudomásom szerint Monoron is kipróbálta egy orvosnő. — Mi az oka, hogy a szülők nem figyelnek fel a bajra? — Az enyhe tüneteknek nem tulajdonítanak jelentőséget, például a már szobatiszta gyerek bevizel, friss vizeletének szokatlan szaga van, vagy panaszkodik; csípi a vizelet, fáj neki a vizelés. Dr. Jójárt György és dr. Pécsi Angéla hivatásához nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés is hozzá tartósuk, azt szeretnék, hogy kevesebb legyen a beteg gyermek, csökkenjen az idült vesemedence- gyulladásban szenvedők száma. Kis költséggel — Magyarországon évi 500—800 azoknak az új betegeknek a száma, akik müvese- kezelésre szorulnak, vagy veseátültetésre várnak, és egy- harmaduk idült vesemedence- gyulladásban szenved. Az esetek nagy része — feltételezések szerint — gyermekkorban kezdődik. Hazánk területén egyszeri vizsgálattal körülbelül 6300 húgyúti fertőzésben szenvedő lányra lehetne számítani a 6—14 éves korosztályból. Közülük 600-nál súlyos elváltozás várható, mely hosszabb kezelést, esetleg műtétet kíván — tájékoztatott dr. Jójárt György. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem elég néhány orvos áldozatkész, lelkes munkája. Becslések szerint félmillió gyermek szűrése társadalmi munkában évente mindössze százezer forintba kerülne. Országosan még a második, illetve a következő évi szűrésekkel is' körülbelül 3 ezer beteg gyermek várható. Hogy ez milyen nagy szám, ahhoz összehasonlításul csak annyit, Cegléden 4 ezer általános iskolás van. Györffy Annamária Kiállifás a kórházban A ceglédi kórházban ma, csütörtökön délután fél 2-kor Bőd László festőművész alkotásaiból nyílik tárlat. A kiállítást dr. Pálréti Ágoston újságíró, a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának főmunkatársa nyitja meg. Olcsóbb a burgonya A Pest megyei Zöldért Vállalat ceglédi kirendeltsége átmenetileg leszállította a Desire étkezési burgonya árát. A vállalat saját boltjaiban 6 forint helyett 4,60-ért árulja a krumplit, és más kereskedelmi egységeknek 4,05 forintos nagykereskedelmi áron adja tovább. Mivel a telepen jelentős készlet áll a lakosság rendelkezésére, várhatóan az árengedményes burgonyavásár még hetekig tart. Vidám műsorok Albertirsán Albertirsán műsorfüzetet jelentet meg a nagyközség egy idő óta, amelyben a település közművelődési programját adja közre. Ebből az érdeklődők képet kapnak a művelődési ház állandó foglalkozásairól, a többi között a helytörténeti klub, a bélyeggyűjtő kör, a bábszakkör, az ifjúsági klub a kertbarátok klubjának összejöveteleiről. Szerepel benne a képzőművész-stúdió, a galambtenyésztők köre, a méhészek csoportja programjainak időpontja. Márciusban sokakat érdeklő rendezvénynek ígérkezik a 6-án, szombaton este kilenc órakor kezdődő, a nemrég megnyílt étteremmel közösen rendezendő műsor, melynek keretében többek között Koós János, Poór Péter és Sasvári Annamária lép a közönség elé. A nőnap alkalmából a településen élő lányokat, asszonyokat köszöntik a március nyolcadiki ajándékműsorral, amely este fél 8-kor kezdődik. Kemény Kázmér, Csala Zsuzsa, Berényi Ottó, Heller Tamás, Lehr Ferenc, Gyulai Erzsi, Böröczky József és Mező Mari neve szerepel a vendég- művészek listáján és a Pepsi zenekar. Kurtskocsmák, zugkimérők Feltört gyepen szőlő terem Meglékelták a hordóját Az Akadémiai Kiadó 1970- ben jelentette meg Feyér Piroska Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai című munkáját, amelyet alaposan kibővítve, kevésbé adattári céllal átdolgozott a szerző. Most a mezőgazdasági könyvhónap idején jelent meg A szőlő- és bortermelés Magyarországon 1848-ig című kötet, amely se gíti a szakembereket beille.z- teni a ceglédi szőlőtermesztési hagyományokat a hazai Kórképbe. Hiánypótló munka, mert kertészeti szakismeretek birtokában ad a történeti forrásfeldolgozás szabályainak megfelelően értékelést. A parasztság árutermelésében kiemelkedő jelentősége volt a bortermelésnek. Ahol megvoltak a kedvező természeti adottságok és piaci lehetőségek, ott sikerrel foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Még ott is, ahol csak a piaci tényezők tették indokolttá a telepítést, pl. a tatai és gesztesi uradalom területén. A kötet kiemelten foglalkozik a ceglédi nyolcad megváltásának gyakorlatával. A bortermés után 1839—1852 között holdanként 1 forint 36 krajcárt fizettek az úraságnak. A területhódítás a gyeptörés révén nem eredményezhetett Cegléden sem termésátlag-növekedést. 1715-ben kapásonként 1,5 urna és 1828-ban 2 urna bort tudtak szűrni, amely 70—90 liter holdankénti bortermést jelent. Kicsit lemondóan állapítja meg az egyik irat, hogy bizony a sivár földektől nem lehet komoly termést várni.” Szőlőföldet azok az érdemesek kapnak, akik minden közönséges terhet híven, serényen hordoznak." Így a telkesek, mesteremberek engedhetik meg leginkább a költséges telepítésekét. Bizony sokan ma már nem is sejtik, hogy a Petőfi által említett kurtakocsma mit jelent. Még érdekesebb, kevéssé ismert tény, hogy a három város — Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét — komoly erőfeszítéseket tett a zugikocsmák, a bögrecsárdák működése ellen. Az 1661-es statútum szerint a törvényszegőre 12 forint büntetést szabtak ki. „A magán háznál való korcsmálkodás házanként senkinek meq nem engedtetik, jelenvaló sok nyomorúságos nyavaljának fizetéseink és kárvallásainkra nézve, kiki azért ez végzéshez és rendeléshez szabja magát, ha az kemény büntetéseket el akarja kerülni." A pénzbírságon túlmenően szokás volt az idegen bort árulgató kapzsik hordóinak meglékelése. Sok más, Ceglédre vonatkozó forrás értékű adat található még a kötetben, ami a város múltjáról szóló ismereteket gazdagíthatja. S. D. ISSN 0133—2S0O- (Ceglédi Hírlap» t
