Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

1982. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK 3 Ahol éltek a lehetőséggel és ahol nem Kapun belül maradva Barátság '82 Visszatértek a katonák A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén a cseh­szlovák néphadsereg, a szov­jet hadsereg, valamint a ma­gyar néphadsereg kijelölt ala­kulatai által végrehajtott Ba­rátság ’82 közös hadgyakorlat magyar résztvevői feladataik sikeres végrehajtása után ha­zaérkeztek. ügitációs tanácskozás Országos agitációs és pro­pagandatanácskozást rendezett szerdán a KISZ Központi Bi­zottsága Budapesten. A részt­vevők előadásokat hallgattak meg a gazdasági és kulturális élet időszerű kérdéseiről, a gazdaságpolitikai agitáció ak­tuális feladatairól. Az előadá­sokat konzultáció követte. Az idén megszűnik a Zöld- ker Központ, s ezzel egyidejű­leg megkezdi tevékenységét a Zöldlcer Egyesülés. Az intéz­kedés oka kézenfekvő: a ke­reskedelem kevésbé tudott lé­pést tartani a fejlődéssel, a központi beavatkozás nem rit­kán inkább akadályozta, mint segítette az egyenletes elosz­tást; az áru sokszor többszörös áttétellel jutott el a vevőig. A Zöldker Központ felszá­molásával az önállósuló vál­lalatok rákényszerülnek az ésszerűbb gazdálkodásra. Sa­ját felelősségükre, kockáza­tukra tevékenykednek, és üz­letpolitikájukat a tényleges igényekkel összhangban ala­kítják ki. Érdekeltebbé válnak abban is, hogy mezőgazdasági partnereikkel kölcsönös elő­nyöket ígérő kapcsolatokat alakítsanak ki. Ám a továbbiakban is szük­ség lesz a megyei Zöldért vállalatok s az ellátásban részt vevő más szövetkezeti szervek — elsősorban az Áfé- szek — munkájának koordi­nálására és a folyamatos piaci Január elsejével, a kisvál­lalkozások létrehozását lehető­vé tevő rendelet életbelépésé­vel a termelőszövetkezetek számára is megteremtődött a különböző szakcsoportok, munkaközösségek házon belüli megalakításának lehetősége. E kérdésről igen eltérő az egyes üzemek véleménye. A Rákos­völgye Tsz például kategori­kusan elzárkózik a gondolat­tól, az Óbuda Tsz-ben pedig egyelőre csak latolgatják, hogy hozzájárulnak kisvállalkozások létrehozásához. A Sasad Tsz-ben viszont már az illetékes fórumok — vezetőségi ülés, küldöttgyűlés — jóváhagyását bírja az ügy. Hat szakcsoport jelentette be működési szándékát, köztük az asztalos-, a kertépítő és -fenntartó, az építő- és a sze­relőmunkára vállalkozók is. Az érintettek mellékfoglalko-. zásként, a nyolc óra letelte információkra. Ilyen jellegű szolgáltatások elvégzésére is hivatott a Zöldker Egyesülés, amelybe részvételi szándékkal máris ötvennél több vállalat jelentkezett. Az egyesülés számitógépes adatbank kiépítésével napra, sőt órára kész áttekintést ad tagjainak a pillanatnyi piaci keresletről, kínálatról, lehető­vé téve ezzel az áru gyors át­csoportosítását. Attól is ke­vésbé kell a vállalatoknak tar­taniuk, hogy netán nyakukon marad az áru, az egyesülés ugyanis a Bosnyák téren a Zöldértek és az Áfészek szá­mára országos napi piacot szervez, ahol a viszonteladók kiiktatásával közvetlenül egy­mással nagyban kereskedhet­nek, Ez egyúttal az áru útjá­nak rövidítését eredményezi, a szállítási költségek csökke­nése pedig kedvezhet a napi áraknak. Az egyesülés közreműködé­sével a tagok mezőgazdasági partnerei a környék adottsá­gának és a keresletnek legin­kább megfelelő vetőmaghoz is hozzájuthatnak. után, illetve a hét végén dol­goznak. A jövedelem 30 szá­zaléka a termelőszövetkezeté, 70 százaléka pedig a vállalko­zóké. A szerződésben a szak­csoportok tagjai arra is köte- ■ lezték magukat, hogy teljesítik mindenkori tervüket, s ha ez I két hónapon keresztül nem si­kerülne, a kisvállalkozás fel is oszlatható. Fontos még megemlíteni azt is, hogy a szövetkezetben végzett mun­ka és a vállalkozás keretében kifejtett tevékenység elkülö­nül egymástól, tehát nem for­dulhat elő a filsizás. A tagok egyébként 1500—3000 forint vagyoni betéttel léptek be a szakcsoportba. A közös gazda­ságban a későbbiekben egyes részlegek átalánydíjas elszá­molási alapon történő szerző­désbe adását is elképzelhető­nek tartják. A tsz vezetői a szakcsoportoktól azt várják, hogy dolgozóik még jobban kötődjenek a nagyüzemhez, mert mindazok, akik töb­bet hajlandók dolgozni, na­gyobb jövedelemre tehetnék szert a bérszínvonal túllépése nélkül. MIKRON néven, de a Sasad Tsz-től egészen más feltételek között alakult meg egy 60 ta­gú szakcsoport a gödi Duna- mente Tsz-ben. A vállalkozók építőipari szolgáltató és szere­lő munkára hivatottak. Tízezer forint betéti díjjal léphettek be és munkaidőn belül dolgoz­nak. A csoport anyagilag ön­elszámoló, az emberek azt a nyereséget kapják, amiből már levonták a közvetett és közvetlen költségeket, a szö­vetkezetét megillető jövede­lemhányadot. A gödi tsz-ben hat, úgyne­vezett átalánydíjas elszámoló csoport is megalakult. Lakás­festéssel, mázolással, különbö­ző javítási, karbantartási munkákkal foglalkoznak, az Irgatlankezelő Vállalat közve­títésével. A naptár még csak február elejét mutatja, igéh rövid idő telt el ahhoz, hogy a kisvál­lalkozásokat értékelhessük. Annyi azonban már megkoc­káztatható: azok az üzemek cselekedtek bölcsedben, ahol máris éltek a rendeletek nyújtotta lehetőséggel, még ha ennek bizonyos kockázata is van. Zöldker Egyesülés > Megrövidül az áru útja Háromszor fogott fegyvert Az emberek sokasága figyelt Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei titkára 25 éve tag­ja a munkásőrségnek. Életében háromszor fogott fegyvert. Először 1941-ben, kényszerből a magyar, aztán önként a Vö­rös Hadseregben, majd 1956- ban, amikor úgy látta, veszély­be került a munkáshatalom. Péter és Petyka Milyen emlékei vannak a háborúba zuhanó Magyaror­szág közkatonájának? — A megaláztatásról, ami a bakának akkor dukált, alig tudnék újat mondani. Máig sem tudom, miért soroztak be a lovassághoz, azt annál in­kább, mennyi brutális, kincs­tári ostobaságot kellett elvi­selnem. Az őrmestert például bosszantotta, hogy idegenke­dünk e fegyvernemtől. — Na, ha annyira elvágytok innen, majd segítek, hogy az ejtőer­nyősökhöz kerüljetek — szi­szegte. De minek is ezekről a dolgokról beszélni, a lényegen nem változtatnak: nem számí­tottunk mi embereknek. — És hogyan lett Péterből Petyka? — Már Magyarországon folytak a harcok. Teljes volt a zűrzavar. Egy szép napon be­kerítettek bennünket. Egy szovjet tiszt megszólított. — — Gyere velünk, rendes mun­kásembernek látszol. Így indultam e’ Alekszandr Petrovval, a parancsnokom­mal, Maroza főhadnaggyal és a többiekkel, akkor már Pety- kaként, géppisztollyal az olda­lamon Németország felé. Vég­re tapasztalhattam, hogy léte­zik egy másféle bánásmód is. Egy cigarettát, ha annyi jut, öten is elszívhatunk, és a fel­jebbvalónknak sem jár több slukk, mint nekem; a magyar kubikosnak. S hogy a fekhe­lyem sem rosszabb, mint Alekszandr Petrové. A háború befejeztével, amely számomra is az Elbánál ért véget. Nehe­zen váltam meg a barátaim­tól. S csak sejtettem, reméltem, itthon is új világ fcgad. Koholt vádak — Mi történt azután? — Hát ennek valóban hosszú története van: 1915 decembe­rében pillantottam fneg Csong- rádot, a szülővárosomat. Ha­marosan beléptem a kommu­nista pártba. Különböző, a földmunkásokat tömörítő szer­vezetekben igyekeztem hasz­nosítani magamat. Nem tu­dom milyen eredménnyel, elég az hozzá, hogy 1949-ben tan­folyamra küldtek Budapestre. Sokat tanultam, különösen Er­dei Ferenc előadásaiból. A fővárosban éltem, amikor megalakítottuk a mezőgazda- sági szakszervezetet. Olyan hirtelen jött akkoriban min­den: tagja lettem á központi vezetőségnek, majd mint a MEDOSZ győri titkárát,, kine­veztek a szervezési, osztály ve­zetőjévé. Ezt a helyet azonban sót asem tölthettem be. Előbb szabadságra küldtek, majd ko­holt vádak alapján megfosztot­tak beosztásomtól. Éjjel köl- ■ főztünk el a Dob utca 5-ből. A legnagyobb keserűséget az okozta, hogy azok is hallgat­tak, akik tudták, ártatlan va­gyok. — Hogyan teltek akkoriban Csongrádon napjai? — Sokat töprengtem. Egy­szerűen nem értettem a tör­ténteket. Már-már a végsőkig elkeseredtem. Aztán eszembe jutott az apám, akit félig agyonvertek az intervenciósok, mert a Vö­rös Őrség tagjaként harcolt a Tanácsköztársaságért, s aki alighogy világra jöttem, bele­halt sérüléseibe. Tartotta ben­nem a lelket a feleségem is, aki nem hiába volt a csanyte- leki első kommunista bíró lá­nya. És persze a gyerekkor minden megpróbáltatása. — Akárhogyan i<= van, nincs harmadik út, és nekem meg kell maradnom azon, amelyi­ken elindultam — fogalmazó­dott meg bennem az átélt ne­héz hónapok, évek után. Pufajkát öltöttem Az ellenforradalom Csongrá­don ért utol. Egy hideg őszi délután Sarusi Ferenc nyitott ajtót. — Péter szomszéd! Itt áll a busz a ház előtt, kiviszem ma­gát az erdőbe, elbújtatom — mondta izgatottan. — Köszönöm Ferenc, hogy gondoltál rám, de most nekem nem az erdőben van a helyem. November 4-e után kilenced magammal fegyvereztük le a rendőr-főkapitányságot meg­szállva tartókat, aztán meg­szerveztük a karhatalmat: én is pufajkát öltöttem. Együttműködés a vizsgálatokban, az eredmények hasznosításában Köztudomású, hogy az el­lenőrzés az államigazgatási munka elengedhetetlen része, ugyanakkor jelentős többlet- terhelést ró az ellenőrzőitek­re is. Ezért alapvető fontossá­gú, hogy a különböző felügye­leti szervek vizsgálatait meg­felelően összehangolják, koor­dinálják. Ez utóbDi elvégzésé­re a megyei tanács pénzügyi osztálya hivatott, s munkája eredményéről rendre beszá­mol a végrehajtó bizottság előtt. Amint a tegnapi jelen­tésből kiderült, a koordinációs munka középpontjában az a törekvés állt, hogy egy-egy gazdálkodó szervnél vagy in­tézménynél csak a legszüksé­gesebb ellenőrzés kerüljön napirendre. S egy-egy évben lehetőleg csak egy nagyobb megternelést jelentő vizsgá­lat legyen. A korábbi évekhez .hasonló­an a megyei szakigazgatási szervek elKépzeléseinei; egyez­tetésével kezdődött a koordi­náló munka. Ennek során 33 témavizsgálatot vontak össze. Az egyeztetés második üteme azt a célt szolgálta, hogy az egyes területi, valamint a ta­nácsi ellenőrző szervek sajá­tosan eltérő vizsgálatai ne egy időre essenek. Mindebből is kitűnik, hogy a végtermék, az úgynevezett ellenőrzési naptár összeállítása hosszadalmas és körültekintő munkát igényel. Amint a testület megálla­pította, a megyei szakigazgatá­si szervek ellenőrzéseinek ösz- szehangolásában jelentős ered­mények könyvelhetők el. Eb­ben a körben több volt a lehe­tőség, az ágazati közös vizs­gálatok módszerének alkalma­zására. A korábbi időszakhoz képest — Hogy lett munkásőr? — A következő esztendő ja­nuárjában újra Pestre, a ME- DOSZ-központba kerültem. Alighogy munkához láttunk, felkerestek bennünket a VI. kerületből, azt mondták, ránk is számítanak a munkásőrség soraiban. Egy rajra valóan je­lentkeztünk. A legszebb emlékem talán az első május elsejei felvonu­lás a Margitszigetről végig a Körúton, a Hősök teréig. A járdán emberek sokasága fi­gyelt bennünket. Jó érzés volt. Csak odahaza vettem észre, hogy kegyetlenül feltörte az úi csizma a lábam ... A Pest megyei munkásőrség állományába 1962-ben kerül­tem át, amikor megválasztot­tak a MEDOSZ megyei titká­rává. Sokan elmentek azóta közülünk — én nem akarok leszerelni... A kitüntetéseim­ről elég, ha annyit mondok, a fele az asszonyomat illeti, ö volt, aki mindenben segített nekem. Valkó Béla gyarapodott a külső szervek­kel közösen lebonyolított vizs­gálatok száma is. Kiemelke­dően jó együttműködés alakult ki a PM Bevételi Főigazgató­sággal, a megyei népi ellen­őrzési bizottsággal. A koordi­náció új vonásaKént jelentke­zett a közérdekű bejelentések együttes kivizsgálása. Kedvezően változott a közös ellenőrzések gyakorisága a KSH Pest megyei Igazgatósá­gával: tavaly 15 esetben vé­geztek összehangolt ellenőr­zést a tanácsi szervekkel, az előző évi hárommal szemben. Az ésszerűsítést, a haté­konyságot szolgálja a vizsgá­lati anyagok kölcsönös meg­küldése, illetve felhasználása, ami által esetleg egy újabb el­lenőrzés is megtakarítható. Például az Országos Mérés­ügyi Hivatal témavizsgálatai­nak megállapításait a tanácsi szervek felhasználták a fel­ügyeleti ellenőrzéseik során- Az ilyen típusú eljárások bő­vítésére sajnos kevés a lehe­tőség a minisztériumok és egyéb főhatóságok tekinteté­ben. Hosszú évek óta gondot okoz, hogy ez utóbbiak ellen­őrzési elképzeléseiket késve és pontatlanul közük a taná­csokkal. Az igazsághoz azon­ban az is hozzátartozik, hogy e tájékoztatásra vonatkozó jogszabály sem írja körül pon­tosan kötelezettségeiket. A jogszabály-módosítás szükségessége más vonatkozás­ban is felvetődött a testület ülésén. Példaképpen hangzott el, hogy a termelőszövetkeze­tek és a vadásztársaságok munkájának kétévenkénti, részletes felmérését előíró jog­szabály megszületésének ide­jén természetesen indokolt volt, az eltelt évek során azonban változott — mégpe­dig jelentősen — a gazdálko­dás rendszere, jellege, az azt szabályozó előírások jó része, így ma már szükséges lenne e rendelkezés felülvizsgálata. Nagyobb anyagi lehetőségek lakásfelújításra, korszerűsítésre A tegnapi ülésen ugyancsak napirenden szerepelt egy je­lentés az állami lakonázak fenntartásának, felújításának helyzetéről, illetve a további feladatokról. Az előterjesztés szerint a megye lakásállománya tavaly meghaladta a 316 ezret, ebből mintegy 31 ézer van tanácsi és egyéb állami szervek tulajdo­nában, illetve kezelésében. Csaknem ötezer lakás házke­zelési teendőit közvetlenül a helyi tanácsok látják el. A VI. ötéves terv kiemelt feladata a lakóépületek fenn­tartásának tervszerűbbé tétele, illetve korszerűsítése. Az utób­bi években erre kedvezőbbek a lehetőségek, mindenekelőtt a városgazdálkodási vállalatok és költségvetési üzemek rend­szerének kiépülésével, felké­szültségük növekedésével. Az elmúlt ötéves tervben a megye öt városgazdálkodási vállalata és tíz költségvetési üzeme megközelítően 13 ezer bérleményt kezelt,- s ezek fenntartására saját forrásból és állami támogatásból 358 millió forintot használt fel. Csaknem nyolcszáz lakást korszerűsítettek, ugyanennyit felújítottak és több mint százmilliót fordítottak kar­bantartásra. Különösen ered­ményes volt ez a tevékenység Szentendrén és Vácott. A tanácsi házkezelő szerve­zetek a jelzett tervidőszakban töfcib mint 50 millió forint fej­lesztési támogatásban része­sültek. Ezt a pénzt főképp te­lephelyeik korszerűsítésére, műhelyek építésére, gépek és szállítóeszközök beszerzésére fordították. Ennek eredmé­nyeként saját építési kapaci­tásuk több mint kétszeresére növekedett. A jelenlegi tervidőszakban az öt városgazdálkodási vál­lalat mellett tizenhatra növe­kedett a házkezelési feladato­kat is ellátó költségvetési üze­mek száma. Fenntartási köte­lezettségük a tervidőszak vé­gére várhatóan csaknem 15 ezer lakásra terjed ki. Ehhez járul még a mintegy ezernégy­száz nem lakás célját szolgá­ló bérlemény. Nemcsak a feladatok növe­kedtek, hanem a fenntartásra fordítható összeg is több mint kétszerese az előző tervidő­szakban e célra fordithatónak, vagyis 744 millió forint. En­nek háromnegyede állami tá­mogatás. s csak a fennmaradó rész származik a lakbérbevé­telekből. A tervek szerint öt év alatt a rendelkezésre álló pénzből több mint 3000 lakás felújítását, korszerűsítését kell elvégezni és jelentős összeg marad karbantartásra, hibael­hárításra is. Ez alatt az idő alatt a felújítások keretében mintegy 750 lakás válik kom­fortossá, s megszépül 147 mű­emlék épület is. A felújítási és korszerűsíté­si feladatok teljesítésének fel­tétele a kivitelező biztosítása. A felmérések szerint a kapa­citásszükséglet mintegy 60 százalékát maguk a házkezelő szervek teremtik meg, a mun­kálatokba bekapcsolódnak ál­lami és tanácsi vállalatok, il­letve az építőipari szövetkeze­tek és közös vállalatok, sőt számítanak a magánkisiparo­sokra is. Fokozott gondot fordítottak a felújítások előkészítésére. A házkezelő szervek még tavaly a teljes tervidőszakra elkészí­tették a felújítási címjegyzé­ket és ütemezést. Több helyen saját tervezőrészlegeket alakí­tottak, a nagyobb volumenű munkákra pedig rövid határ­időre vállal megbízást a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat. A tervellátás szervezett­sége mellett a korszerűsítések átfutási idejének csökkentését szolgálja, a munkaterület biz­tosítása is. Ehhez a korábbi­nál jobb együttműködés kiala­kítására Van szükség a bér­lőkkel. Fontos törekvés a házkeze­lési, karbantartási teendőket ellátó szervezetek korszerűsí­tése. Ennek jegyében néhány helyen már megkezdték a gyorsjavító szolgálatok kiala­kítását, ügyelet bevezetését. Saját dolgozóik számára lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy munkaidőn túl is vállalhassa­nak javítási munkákat. Felül­vizsgálják mindemellett a je­lenlegi házfelügyelői rendszert is. Ahol a feltételek adot­tak, tömb-házfelügyelőségeket szerveznek, biztosítva a házi­műhelyt, valamint a hibaelhá­rítás és a takarítás személyi, tárgyi feltételeit. Ugyanakkor a lakókat is ösziönözni kíván­ják, hogy vállaljanak nagyobb részt az épületek és a környe­zet megóvásában, gondozásá­ban. Még ebben a tervidőszak­ban fel kell készülni a több­szintes, illetve nagyüzemi technológiával épült lakások felújítására. Ez az igény a következő ötéves tervidőszak­ban jelentkezik majd fokozot­tabban. M. J. Összehangoltabb ellenőrzések A Fest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése tavalyi tapasztalatait, illetve a végrehajtó bizottság idei el­lenőrzési tervére tett javasla­tot Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület megtárgyalta az állami ellenőrzés koordinációjának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom