Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

6 “xMídtm 1982. FEBRUAR 24.. SZERDA TANÁCSOK I ~ Tíz NAP ReNDELETEIB(Ú Kié a telek? • Járadékra a munkaképtelen tsz-tag jogosult • A telekkönyvbe be nem jegyzett elbirtoklásra hivat­kozhat-e az elbirtokló az ellen­érték fejében tulajdonjogot szerző vevővel szemben? Többször foglalkoztunk már telekkönyvi, tulajdonjogi kér­désekkel. azzal, hogy milyen hibák származhatnak abból, ha rosszul értelmezett takaré­kosságból ingatlanszerzés ese­tén nem fordulnak a vevők Jogban járatos személyhez. Most hasonló okok miatt nem tudunk igazat adni annak az olvasónknak, aki sérelmezi hogy az elbirtoklás útján szer­zett telekrészt mégsem az ő revére írták. Az ügy előzmé­nye az volt, hogy vásároltak egy ingatlant, amelynek pon­tos határvonalát az eladó sem tudta megjelölni. Elhanyagol­ták a telekxendezést, és így a saját területük mellett, béké­sen birtokolták a szomszéd tu­lajdonát képező telek egy ré­szét is. Csak akkor lepődtek meg, hogy ez nem a tulajdo­nuk, amikor az új vevő kitűz­te a határvonalat, felmérette a telket és nevére Íratta azt a területrészt is, amelyet ők több, mint tíz év óta háborí­tatlanul használtak. Vitatkozni kezdtek, és most olvasónk per­re akar menni, mert jogosnak véli- az igényét. Kérdezi, szá­míthat-e arra, hogy. a mintegy 60 négyszögöl nagyságú terü­let tulajdonjogát megnyeri a bíróságon. son alapuló tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartási bejegy­zés hozza létre. Ezért olvasónk által vitatott 60 négyszögöl nagyságú terület tulajdonjogát is megszerezte a \$evő. Az ér­vényes jogszabályi rendelke­zések szerint, a kérdéses in­gatlan egy részére nem is sze­rezhettek volna * tulajdont, mert az ingatlan-nyilvántar­tásról szóló tvr. végrehajtá­sáról rendelekező 27/1972. (XI. 3.) MÉM. számú rende­let 10. §-ának az (1) Bekezdé­se értelmében tulajdonjogot csak egész ingatlanra vagy annak eszmei hányadára lehet bejegyezni. A telekkönyvben bízva, ellenért éle fejében ' tu­lajdonjogot szerző vevővel szefnben olvasónk a korábban bekövetkezett, de a telek­könyvbe be nem jegyzett el­birtoklásra nem hivatkozhat. Olvasónknak tehát azt taná­csoljuk, ne pereskedjen. • Ki kaphat öregségi járadé­kot, mennyi annak összege? öregségi járadékra a mező- gazdasági szövetkezeti tag ak­kor jogosult, ha a férfi 70. a nő 65. életévét betöltötte, leg­alább 3 óv óta tagja a mező­gazdasági szövetkezetnek, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (1990. decem­ber 31-ig 10 évi, ezt követően 20 évi) nem szerezte megvagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, kivé­teles nyugellátásban nem ré­szesül vagy ha részesül, annak összege, a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét — 1982-ben az 1660 forintot — nem éri el, rend­szeres szociális járadékban nem részesül, keresete, kere­ső foglalkozásból származó jö­vedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg. Nem állapítható meg öreg­ségi, úgyszintén munkaképte­lenségi járadék annak a szak­szövetkezeti tagnak, aki vagy akinek a vele együttélő házas­társa mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizet­ni, ha a megelőző naptári év­re megállapított jövedelem- adójának a kedvezményekkel csökkentett összege a négy­ezer forintot meghaladja. Az öregségi és a munkakép­telenségi járadék összege 1982- ben havi 1428 Ft. Ha a házas­társak mindegyike , jogosult öregségi vagy munkaképtelen­ségi járadékra, annak a házas­társnak a járadéka, aki ké­sőbb igényli azt, 1982-ben ha­vi 1219 Ft. Egyébként munka­képtelenségi járadékra a tel­jesen munkaképtelen mező- gazdasági tsz-tag jogosult, ha a rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges időt sem szerezte meg. A jogosultság egyéb feltételei korhatártól eltekintve azono­sak az öregségi járadékra jo­gosultság feltételeivel. Dr. M. J. A Munka Törvénykönyvének és a végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendeletnek 1982. január 1-től hatályos szövege egységes szer­kezetben a Munkaügyi Köz­löny .3. számában jelent meg. A munkaviszonnyal össze­függő egyes kérdésekről, a sza­badságra vonatkozó egyes elő­írások megállapításáról ugyan­itt jelent meg a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet, és az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH szá­mú rendelkezés. A Politikai Főiskolán, vala- mnt a marxizmus—leninizmus esti égyetemek általános és szakosított tagozatain tovább­tanuló kedvezményeiről, szin­tén a Munkaügyi Közlöny ez évi február 15-i száma tartal­maz elvi állásfoglalást. Az építéstervezési jogosult­ságról a 7/1982. (II. 17.) ÉVM, a magán tervezési tevékenység­ről a 8/1982. (II. 17.) ÉVM és devizahatósági eljárásról ren­delkező 6/1982, (II. 17.) PM szá­mú rendelkezéseket a Magyar Közlöny február 17-én megje­lent 8-as száma tartalmazza. A táncpedagógusok foglal­koztatásáról és díjazásáról a 104/1982. MM—ÁBMH számú együttes utasítást a Művelődé­si Közlöny február 18-án meg­jelent 4. száma tartalmazza. Harmincöt éven felül Megkönnyítik az eljárást Nem kell orvosi igazolásért folyamodni Olvasónknak az elbirtoklási Idő eltelte után a tulajdon- szerzés tnegállapítása és an­nak a telekkönyvi bejegyzése iránt eljárást kellett volna in­dítani. A vevő — bízva a te­lekkönyvben — megvásárolta a szomszéd telkét és ezzel azt á résztvfS,: amit olvasónk állí­tólag 10 éven át békésen bir­tokolt, illetve használt. A ve­vő tulajdonszerzése a Polgári Törvénykönyv 121. §-ának az 5. bekezdése értelmében kizár­ja azt, hogy olvasónk a vevő­vel szemben elbirtoklásra jo­got alapítson, tehát ha pert in­dítanak, pernyertességre nem számíthatnak. Ugyanis, a Pol­gári Törvénykönyv 117. §- ának (3) bekezdése értelmé­ben. az ingatlan tulajdonjoga átruházással történő megszer­zésének két feltétele van, mégpedig az erre irányuló szerződés és az ingatlan-nyil­vántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzés. Az ingatlan- nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. törvényerejű ren­delet értelmében, az átruházá­A Magyar Közlöny legutób­bi számában megjelent a ter­hesség megszakítására vonat­kozó jogszabályt módosító egészségügyi miniszteri ren­delet. Eszerint a 35. életévüket betöltött nőknek — kérésük el­bírálása nélkül — engedélye­zik terhességük megszakítását. Az 1974-ben kiadott rendelet csak a 40 éven felüli nőknek tette lehetővé ezt. Miként az Egészségügyi Minisztériumban elmondták, a 35—40 éves nők­nek, akik egészségi állapotuk, anyagi helyzetük vagy más indokolt okok miatt nem kí­vántak gyermeket szülni, en­gedélyezték a művi vetélést. A módosítás megkönnyíti számukra az eljárást, mivel ezentúl nem kell orvosi iga­zolásért folyamodniuk. írás­beli kérésüket az illetékes bi­zottság, vagy meghatározott esetekben a bizottság elnöke bírálja el. A bizottság más időpontban hívja be ezeket a nőket, mint azokat, akiknek kérését mérlegelni kell, ily módon is gyorsítják az enge­délyezést, és lehetőséget ad­nak arra, hogy a többiek ké­rését az eddiginél körültekin­tőbben vizsgálják meg. Az utóbbi 8 év tapasztalata szerint a 35 évnél idősebb nők közül kevesen kérik terhessé­gük megszakítását, e könnyí­tés tehát nem befolyásolja a születések számát. A terhesség­megszakítások száma egyéb­ként 1973 óta folyamatosan csökkent, jelenleg több mint 50 százalékkal kevesebb, mint 8 évvel ezelőtt volt. Az utób­bi esztendőben ez a csökkenés megállt, s még mindig szá­mos, 20 évnél fiatalabb nő ké­ri a művi vetélés engedélye­zését. Ez a tény fokozza a kór­házak nőgyógyászati osztályai­nak felelősségét: az orvosok a művi beavatkozás után, s az ellenőrző vizsgálatok alkalmá­val tájékoztatják a fiatalokat, miként előzhetik meg a nem kívánt terhességet úgy, hogy ne veszélyeztessék egészségü­ket. Változott az üdülési szabályzat Előnyösebb és igazságosabb Idén a SZOT- és a vállalati beutalókat együttesen kell el­osztani valamennyi alapszer­vezetnél, mivel az új üdülési szabályzat hatálya nemcsak a SZOT-beutalásra terjed ki, ha­nem egységesen érvényes a kedvezményes üdülés egészére, legyen az vállalati, hivatali vagy intézményi. Kedvezmé­nyes minden olyan teljes ellá­tást nyújtó, legalább egyhetes belföldi vagy 6 napos külföldi üdülés, ahol a résztvevők nem az önköltséget fizetik. Dolgozó és nyugdíjas egyaránt A beutalás joga — o bizal­miak egyetértésével — a szak- szervezeti bizottságoké. A ked­vezményes üdülésben való részvétel azonban nem a szak- szervezeti tagságon alapuló jog, csupán lehetőség, mivel az igények csak részben teljesít­hetők. A kiválasztásnál a szakszer­vezeti bizottságoknak figye­lembe kell venniök: a munká­ban, a közösségi életben, a kö­zös érdek szolgálatában való részvételt; a szociális helyze­tet és egészségi állapotot; to­vábbá azt, hogy milyen gya­korisággal részesült kedvez­ményes üdültetésben az illető dolgozó. Nagyon fontos, hogy a beutalásban részesülők szá­ma mindig tükrözze az alap­szervezethez tartozó dolgozók — munkások, alkalmazottak stb. — összetételét. Kedvezményes üdülésben részesíthetők az egyéves szak- szervezeti tagsággal rendel­kezők, évenként egy alkalom­mal belföldön, csak 2 éven­ként főidényben és 3 évenként külföldön bármilyen formá­ban (csere, turista stb.). Kül­földi üdülésnek számít a 6 na­pos hajóüdülés is. A főidényi szigorítás az idén már a sza­natóriumi beutalásra is vonat­kozik. Módosult a főszezon időpontja Üdülési jogosultságnál csak az egyéves szakszervezeti tag­ság követelmény. A korábbi előírt legalább egyéves folya­matos munkaviszony már nem kötelező. Ez előnyös a szak- szervezeti tagsággal rendelke­ző nyugdíjasok, egyetemisták, szakmunkástanulók és sorka­tonák számára is. Az új sza­bályzat nem tesz különbséget aktív dolgozók és a nyugdíja­sok között, még az üdülősza­natóriumi beutalásban sem. Ez az idősebbek számára rendkí­vül kedvező. Főidénynek számít a jú­nius 1.—augusztus 31. közötti időszak. De jó tudni, hogy ki­zárólag csak az esetben fő­idényi az üdülés, ha vala­mennyi napja erre az időpont­ra esik. így már nem főidé­nyi a beutalás a május 31-én kezdődő, valamint szeptember 1-én befejeződő csoportokban. Változott a családos üdülte­tésben a gyermekkorhatár. Felső határa eddig 25 év volt, most 20 évre csökkent. Az életkor megítélésénél az üdü­lővezetők rugalmasan járnak el, így a 14 és 20 év még az esetben is elfogadható, ha a gyermek az üdülés évében már néhány hónappal megelőzően betöltötte a korhatárt. Az is változás, hogy a szülők szak- szervezeti tagsága a gyermek­beutalás különböző formáinál — a családos üdülés kivételé­vel — már nem kötelező. Az új szabályzat enyhíti a gyer­meküket egyedül nevelő szü­lők gondját, amikor lehetővé teszi, hogy a családos üdülés­ben az egyik felnőttjeggyel — az apa vagy az anya helyett — gyermek is beutalható. így például 2 felnőtt és 1 gyermek részére érvényes beutalójegy­gyei 1 felnőtt és 2 gyermek is igénybe veheti az üdülést. Ez nemcsak a főszezoni családos beutaláskor alkalmazható, ha­nem az elő-utóidényi úgyne­vezett vegyes családos üdü­lésben Is. Kedvezményesen évente csak egyszer Nagyon lényeges, hogy a szabályzat egyértelmű alkal­mazása miatt a SZOT és a vál­lalati kedvezményes beutalás tényét és idejét egyaránt beír­ják a szakszervezeti könyvbe. Megelőzően ez a szabály csak a SZOT-üdülésnél volt ér­vényben. így idén már nem le­hetséges, hogy valaki esetleg évente kétszer is kedvezmé­nyes beutalásban részesüljön, egyszer SZOT-, a második al­kalommal vállalati üdülésben. Természetesen arra sincs mód, hogy az egyik évben SZOT- főidényi, a másikban vállalati főszezoni kedvezményes beuta­lót vegyen valaki igénybe. Az új szabályzat ösztönzi az alapszervezeteket a beutalók­kal való jobb gazdálkodásra, amikor kimondja, ha az üdü­lésre nincs jelentkező, a szak- szervezeti bizottság kötelessé­ge más vállalat, intézmény számára átvételre, cserére fel­ajánlani a jegyet. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság vezetője ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL WM Tör-e jeget Mátyás? % Néhány nap csupán, s itt a március, az első tavaszi § hőnap. Ilyenkor mintha még lassabban peregnének a § naptár lapjai. A horgászt az első csalóka napsugár is ^ képes felvillanyozni, nem csoda, hogy a múlt hét végén is olyan sokan kerülgették a jeges partokat. Hiába... Hiába, az idén későbbi szezonkezdésre kell felké- \ szülünk, s ezúttal egyelőre a hivatásos időjósok sem \ biztatnak semmi jóval. Immár itt a hidegfront, Mátyás \ ma szinte minden állóvizén jeget talál. Meg havat. Csak ^ az a kérdés, méltó lesz-e nevéhez, segít-e rajtunk: tö- s ri-e jeget Mátyás? Türelem Ez a bizonytalan tél végi, tavasz eleji időszak talán a legkeservesebb a horgász szá­mára. Készen áll, csillog-vil- log az új vagy a felújított sze­relés, zsebünkben, fejünkben jé néhány frissen szerzett csodacsali-recept..., s mégis tétlenül kell várakoznunk. Bizony, ez nem örömteli ál­lapot, sokakat türelmetlenné, óvatlanná tehet. Ezért — re­méljük, az idén utoljára — nem árt még egyszer a figyelmez­tetés: napközben sok helyen megolvad a jég felülete. A dombokról, lankákról is rá­folyhat a hóié az amúgy is meggyengült jégre. A veszé­lyek megsokszorozódnak. Bár­mily nehéz, bírjuk még ki egy kicsit... Jubileum Az idén nem minden egye­sület tart köz- vagy küldött­gyűlést. Ahol azqnban sor ke­rül rá, érdekes tapasztalatok, gondolatok cserélnek gazdát. Az érdemi munka, a vita még az olyan fórumon sem mel­lőzhető, mint a Monor és Vi­déke HE ünnepi közgyűlése volt. Tizenöt évvel ezelőtt, 1967 februárjának második vasár­napján 39 horgász alakította meg az egyesület jogelődjét, a Gomba és Környéke HE-t. Ugyanaz év őszén már 103 felnőtt és 27 ifi horgászott o Gombai-tó partján. Ma az egyesület teljes lét­száma megközelíti a négyszá­zat. Viszontagságok Az egyesület ünnepi köz­gyűlésén, amelyen jelen volt Nagy József, a MOHOSZ kép­viselője is, Stránszky György elnök tájékoztatója adott be­pillantást a fiatalabb tagok­nak a kezdeti gondokba, és segített felidézni az emléke­ket az alapítóknak. Hol nevetett, hol felhör­dült a hallgatóság. Ahogy a vidám és kellemetlen emlékek váltották egymást. Követke­zetes, gyakran a megszokott­nál is keményebb munkára volt szükség, hogy a gombai horgászvíz megszerezze, meg­őrizze mai rangját. Voltak nehéz, szinte re­ménytelen évek is. 1971-ben például az illetékes víztársu­lat — gátjavítás ürügyén — az egyesület értesítése, fi­gyelmeztetése nélkül leenged­te a tározó vizét. A teljes halállomány elpusztult, pár kilogrammnyit sikerült csak az iszapból kimenteni, s érté­kesíteni. Két évig húzódtak a bírósági tárgyalások, s vé­gül 148 ezer forint kártérítést ítéltek meg az egyesület javá­ra. A kiszárított tó horgászai azonban továbbra is ugyan­úgy fizették a szükséges dí­jakat, mint előtte, s társadal­mi munkát szerveztek, hogy mielőbb újratelepíthessék a tavat. 1967 őszétől 1881 őszéig összesen 310 mázsa halat te­lepítettek a vízbe, viszont 321 mázsát fogtak vissza! (Jó tehát a szaporulat is.) Tavaly, a fogási naplók tanúsága sze­rint az egyesület horgászai összesen 87 mázsa 10 kilo­gramm halat zsámányoltak a Gombai-tavon. Együttérzés Az ünnepi közgyűlésen ok­levéllel, jelvénnyel s tárgy- jutalommal ismerték el a leg­régibb, az egyesület érdeké­ben legaktívabban tevékeny­kedő horgászok érdemeit. A vezetőségben Stránszky György elnökön kívül Nyirő Tibor pénztáros dolgozik más­fél évtizede. Űk megőrizték a tagság bizalmát a viszályok­kal terhes években is. Nem sokkal később csatla­kozott hozzájuk Fodor Ferenc elnökhelyettes is, akit együtt­érző, dörgő taps köszöntött abból az alkalomból, hogy sú­lyos betegségéből — sajnos csak részben — felépülve is­mét részt vehetett a közgyűlés munkájában. Negyedszázad A Gyömrői Dolgozók Hor­gászegyesülete még régibb múltra tekinthet vissza, ök jövőre ünnepelhetik megala­kulásuk negyedszázados év­fordulóját. „ A legérdekesebb kis ta­vainkról készült, nemrégen megjelent könyv szerzője ugyan'megjósolta a strand- és horgászvíz végnapjait, de ta­lán önmagáért is beszél az a tény, hogy az egyébként rend­kívül hasznos könyv idevo­natkozó adatai legalább tíz­évesek, s a tó ma is létezik, sőt halhozama, vonzóereje egyre nagyobb. Mindez természetesen első­sorban annak köszönhető, hogy az egyesület tagjai a természet munkáját is elvég­zik: szivattyúk, tömlők segít­ségével cserélik a vizet, gyógyszerezéssel javítják^ bio­lógiai háztartását. Yízfrissítők Érdekes, hogy bár a gyöm­rői közgyűlésen Mikoleczky Ferenc elnök és Harsányi József titkár arról adhatott számot: az egyesület tagjai ta­valy összesen 1 ezer 246 őrit dolgoztak önként, s térítés nélkül a közösség javára, mégis a hozzászólásokban is aktívabbak azt kifogásolták, akadnak, akik o társadalmi- munka-akciók alól kihúzzák magukat, viszont az előnyök­ből, a zsákmányból a többiek­kel azonos arányban akarnak részesedni. Pedig a fentebb sorolt víz­frissítésen, gyógyszerezésen túl is volt mit tenniük a Dolgozók HE tagjainak. A tó­parton kivágott, vízbe dőlt fák kihúzása, gallyazása, csó­nakok építése, az irodahelyi­ség kialakítása, a partrende­zés, szépítés még több kéznek adott volna munkát. Rekordtelepítés A gyömrői horgászok lét­száma pár év alatt, az úgyne­vezett Tőzeges megszerzése óta csaknem megháromszoro­zódott. Jelenleg összesen 163 tagot tartanak nyilván. Tavaly a fogási naplók tanúsága sze­rint 20 mázsa 40 kilogramm halat zsákmányoltak. A tele­pítés adatai: 20 mázsa ponty és 550 kilogramm amur került a két vizükbe. Ez egyébként helyi rekord. Az idén összesen 20 darab területi jegyet s az igények­nek megfelelő számú- napije­gyet adnak ki. (Ez utóbbi ára továbbra is 80 forint lesz.) Megvásárolhatók Gyomron, a cipőbolt melletti egyesületi irodában. Iskolazárás A hét végén, szombaton be­fejeződik a Nagybudapesti Horgászok Egyesületének hor- gásziskoláia. Dr. Deák Sándor zárszava és a sorsolás után az előadások rendszeres látogatói valószínűleg elégedetten ösz- szegezhetik új ismereteiket. Legfeljebb azt sajnálhatiák, hogy még nem próbálhatják ki a gyakorlatban is tudomá­nyukat. Előbb-utóbb eljön an­nak az ideje is. Vereszki János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom