Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

IX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1932. FEBRUÁR 23., KEDD A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Magvető Isi Az állattenyésztés Is felzárkózott Elsősorban az alaptevékenységet fejlesztik A dányi Magvető Tsz el­múlt évi zárszámadó közgyű­lésein visszatérő mondatként hangzott a bejelentés: az ál­lattenyésztés megint nem pro­dukálta azt, amit vártak tőle. Végre fordult a kocka, 1981- ben ez az ágazatuk is eredmé­nyesen működött, s nagyban hozzájárult, hogy a gazdaság egésze jobb évet zárt, mint korábban. Erről szólt zárszámadó köz­gyűlésükön Gádor János el­nök, aki elmondotta, hogy a Magvető Tsz tavalyi árbevé­tele 278 millió forint volt, negyvenhárom százalékkal magasabb, mint 1980-ban. Magas fejési átlag Pedig nem indult jól jaz év: a nyár elején beérő növényei­ket, de még a gabonaféléket is sújtotta az aszályos időjá­rás. Ily módon a hüvelyesek hozamával sem voltak elége­dettek. Nem érték el belőlük a tervezett bevételt. Szeren­csére az ősziek jobban fizet­tek, különösen a napraforgó és a kukorica az, amelynek az időjárás is kedvezett. Sző­lőtermeléséből is ismert ez a gazdaság: sajnos a tervezett bevételt csökkentették a fa­gyok. A téli és a késő tavaszi hidegek a szokásosnál is na­gyobb kárt tettek az ültet­vényben. A jég sem kímélte a dányiakat, jelentős kárt tett tavaly is. Mindent összevetve: a nö­vénytermelési ágazatuk, ha kis mértékben is, de túltelje­sítette a tervezett nyereséget. Ennél jobb volt viszont az ál­lattenyésztésük, különösen a szarvasmarhatartásban dolgo­zók tettek ki magukért. Az állattenyésztési ágazatuk 8 millió 542 ezer forinttal ért el ' nagyobb árbevételt a tervezettnél. A korábbi évek­ben 2 ezer 800 literes fejési átlagról adhattak számot te­henenként, tavaly viszont az egy tehénre jutó tej 4 ezer 693 liter volt, amivel már nem­csak a járás, hanem a megye­határon túl sem kell szégyen­kezniük. Az átlagos tehénlét­szám 410, a száz tehénre ju­tó hasznosult szaporulat het­venkettő volt. Vágómarhát összesen csaknerii 170 tonnát értékesítettek. Erős gazdaság lett A dányi Magvető Tsz hu­szonkét éve alakult, az alapí­tó tagok között volt az elnök, Gódor János is, aki tizenhét esztendeje első számú vezető­je ennek a gazdaságnak. A közgyűlésen azonban bejelen­tette, mivel elérte a nyugdíj­kort, megköszönvé a tagság bizalmát, átadja helyét. — Szerintem az elmúlt hu­szonkét év alatt eljutott odáig tagságunk, hogy nem­csak magáénak érzi a közös vagyont, de ennek értelmé­ben végzi munkáját is. Ez nem jelenti, és nem jelentette azt, hogy ne fordult volna elő hiba, hiányosság, akár a ve­zetésben, akár a szorgalom körül, de úgy érzem, legtöbb tervem sikerült, megerősödött gazdaság lett a miénk is — hangsúlyozta. önkritikusan szóltak azok­ról a nehézségekről, gondok­ról is, amelyek tavaly adód­tak, különösen a Budapesten működő melléküzemek néme­lyikében. Míg a dányi szárító- és a gumiüzem, valamint a kókai lakatosrészleg elisme­résre méltó szervezettséggel és igen eredményesen tevé­kenykedett, addig az egyik pesti ipari szolgáltató részleg, úgymond, szabadjára engedte magát egy kicsit, vizsgálatot voltak kénytelenek kezdemé­nyezni velük szemben. A háztáji gazdaságok mun­kájának szervezésére nagy gondot fordítottak az elmúlt években. Dányban mindig megkülönböztetett figyelem­mel gondoskodtak integrálá­sukra, évről évre fokozottabb támogatásban részesítették ezt az ágazatot. Ennek is köszön­hető, hogy tavalyelőtt 10,9, tavaly pedig 13 millió forint értékű árut vásároltak fel a házaktól, s adtak tovább. Tavaly mintegy 22 millió forintot fordíthattak beruhá­zásra, az idei tervben jóval kevesebb szerepel, nem tud­ják bővíteni a keretet. Gépek vásárlására mintegy 11 millió forintot költenek, ebből első­sorban az alaptevékenység fejlesztését kívánják megol­dani. Az ipari tevékenységek­ben most is jelentős produk­cióra készülnek, jobban a helybeli, kevésbé a budapesti részlegeket fejlesztik. A dányi Magvető Tsz közös vagyona tavaly több mint hatmillió forinttal növekedett, s jelenleg megközelíti a száz­hetven millió forintot. Nyere­ségük, a tavalyi 15 millióval szemben 28 millió forint lett, tehát csaknem kilencven szá­zalékkal emelkedett. Reális tervek Az idén 336 millió forintos árbevételről szeretnének szá­mot adni, s legalább 29,5 millió forintos nyereségről. Ha az időjárás kedvez, s a gazdasági körülmények is en­gedik, a terv teljesíthetőnek látszik, mert ahogy az elmúlt években nem volt, a követke­zőkben sem lesz gond a dá­nyi szövetkezet tagjainak, al­kalmazottainak szorgalmával. A közgyűlésen a nyugdíjba vonult.. Gódor János helyett Litkey Miklóst, az eddigi ter­melési elnökhelyettest vá­lasztották elnöknek. F. I. Lakodalmak játékmestere Több gazdát szolgál a vőfély Bagón élő rokonaim felke­restek és arra kértek, kísér­jem el őket a hévízgyörki Var­go Mihály vőfélyhez, mert azt szeretnék, ha kislányuk jú­liusban tartandó esküvőjén ő töltené be a ceremóniamesteri tisztet. Vargáéknál gyorsan megterítették az asztalt. Apró­süteményt, bort, de még pálin­kát is kínáltak, mert mint a háziak mondták: farsang van. Ez a megállapítás egy hosszú, vidám beszélgetést indított el. A házigazda ezernyi derűs történetet élt át a több száz lakodalomban, amelyben vezé­nyelte a mulatságot, szolgálta a vendégek seregét. Érdemes lenne Varga Mihály mellé magnetofonnal leülni és a sza­lag kilométereinek lassú for­gásával összegyűjteni a vőfély lakodalmas történeteinek so­kaságát, mert ezekben már több mint egy negyedszázad la­kodalmi szokásainak változá­sai is tükröződnek. Százas lakodalom A változásokban ott van kö­rünk életének változása is. Amikor Varga Mihály kezdte ellátni ezt a játékmesteri fel­adatot, még ritka volt a száz­személyes lakodalom. De ke­vés hely akadt, ahol hízót vág­tak volna, mert hátizsákban el lehetett hozni a szükséges húst a főváros valamelyik hentes­boltjából. Ma már általában százházas lakodalmak vannak és bizony legalább három-négy hízó si- valkodik a portán az esküvőt megelőző nap hajnalán. Átala­kultak az ajándékozási szoká­sok is. Két-három évtizede in­get, esetleg blúznak való anya­got adtak, vagy vittek egy vödröt, fazekat, kávéscsészét. Ma hűtőgép, mosógép, porszí­vó, televízió, nem ritkán autó, de előfordul, hogy felépített és berendezett lakóház kerül az ajándékok listájára. Egész évre A menyasszonytánc pénzé­nek a mértéke is jelentősen átalakult. — Évekkel ezelőtt, amikor nagyon sok kamrában cinco- gott a szegénység — magya­rázza Varga Mihály — nehe­zebb volt megszámlálni a tál­ba, vagy a szakajtóba dobált aprópénzt. Lehet, a fiatal pár jobban örült ezeknek a forin­toknak, mint most az össze­hányt sok ezernek, mert a régi összeg valóban az indulást, az életkezdést, segítette. De ne be­széljek már ennyit — emeli poharát a házigazda — inkább mondják el jövetelük okát. A vőfélyt fogadó leendő örömanya elmondja illő tiszte­lettel, hogy esküvő lesz náluk és oda szeretnék megfogadni a vőfényt. Varga Mihály hüm- mögve hallgatja a szavakat. Előkeresi a naptárt. — Bizony, gond van — ráncolja a hom­lokát —, mert hát akkor es­küszik a keresztlányom és én ott nem vőfély, hanem fönász- nagy leszek. Elígérkeztem egy másik helyre is. — Forgatja a füzet lapjait. Látszik rajta, va­lóban nagy a gondja. Hosszú, megvonalazott papírlapot vesz elő, amelyen egész évre szó­lóan kimutatta; mikor milyen szolgálata van. — Mert a vasút a gazda! A vonatoknak menni kell! Végül mégis sikerül a dátu­mokat egyeztetni, de hívogat­ni csak hétköznap este tud. — Ez sem baj, csak vállalja — mondják a majdani munkálta­tók. — Kézfogás és kész az al­ku. De mivel három faluban élnek a rokonok, ezért abban még megállapodnak, hogy a vőfélyt autóval szállítják egyik háztól a másikhoz. Var­ga Mihály nagyot nevet. Illetékesek magyarázata — Hiába, jó világot élünk! Már búcsúznánk, de a vőfény- nek nagy a mesélőkedve és még egy történettel megaján­dékoz bennünket. — Nem hiszik el, mennyi bajjal jár ez a mesterség. Pár esztendővel ezelőtt kaptám egy hivatalos felszólítást, hogy fi­zessek be a mellékelt utalvá­nyon 2000 forint jövedelem­Jegyzet Felelősség az ötvenezerért Az első pillanatra meghök­kentőnek tetszik az adat: a já­rás mintegy százötezer lakójá­ból több mint ötvenezren har­minc éven aluliak. Magyarán fiatalok. A velük való foglal­kozás, amint azt időről időre az állami és párttestületek is napirendre tűzik, nem lehet kampányfeladat. Ellenkezőleg, csak a minden tekintetben át­gondolt, napi figyelem, gon­doskodás vezethet eredmény­re. A fiatalok nevelése, képzése, társadalmi beilleszkedése olyan összetett jelenség, amit a leg­alaposabb összefoglaló, hatá­rozat, intézkedési terv sem tud átfogni. Gondoljuk csak meg: hány társadalmi, állami, poli­tikai intézmény munkáját kell nagyító alá helyezni ahhoz, hogy a fiatalokról való gon­doskodásnak legalább a külön­féle szeleteit megismerhessük. S akkor még nem is beszél­tünk a családról, s azokról az öntevékeny körökről, amelye­ket nem lehet hivatalosan uta­sítani s befolyásolásuk isme- héz. A járási párt-végrehajtó­bizottság számára összeállítót' anyag, amely az ifjúságpoliti­kai határozat végrehajtásá­nak tapasztalatairól, s a to­vábbi teendőkről készült, tük­rözte ezeket a nehézségeket. A vitában például többen szóvá tették, hogy az összeállításból hiányoznak a konkrét példák s hogy jó néhány részterületet csak általánosságban érint. De a kívánt teljesség, valljuk meg, alighanem csak az élet re­produkálásával érhető el. Mert különben nincs az a jelentés', amely röviden, áttekinthetően, mégis hiánytalanul számba vehetné mindazt, amit a téma kapcsán csak elképzelhetünk Vegyünk ki csak egy-két fe­jezetcímet. Az első: az ifjúság szocialista nevelése. Itt is mindjárt a családdal kell kez­deni, aztán az iskolával foly­tatni, majd elérkezni a KISZ- hez, a munkahelyhez, a köz- művelődési intézményekhez, a sportkörökhöz. Mert mindegyik neveli, nevelheti a fiatalt, s mert mindegyik a személyi­ségnek csak egy-egy részével kerül kapcsolatba, azon csi­szolhat, azt alakíthatja. De ide tartozik a tájékoztatás, a mun­kahelyi demokrácia, a mosta­nában befejeződött ifjúsági parlamentek is. S ha konkrétan nézzük? Minden bizonnyal számtalan példát találhatunk arra, hogy a fiatalság nevelését hivatott társadalmi és állami szerveze­tek az utóbbi időben miben léptek előbbre, illetve mit ha­nyagoltak el ebben a vonatko­zásban. Külön tárgyalta az anyag például a munkahelyi, társadalmi, közéleti aktivitást, az ifjúságpolitikai munka adót. Nem értettem a dolgot, de az illetékesek megmagya­rázták, hogy vőfélyeskedésem külön hasznot hoz a család konyhájára és minden ilyen pénzt megadóztatnak. — Nem tagadom, tényleg kapok egy kis tiszteletdíjat, de nagy izzadságszaga van annak, mert húszórás szolgálattal ke­resem. Nagyon bántott a do­log. Elhatároztam, nem fize­tek. Nekem már hires.emberek is mondták, hogy a lakodalmas népszokások, hagyományok addig élnek, amíg a szokás­rendet ismerő vőfélyek ve­zénylik ezeket a szép családi rendezvényeket. Nem fizettem. A tévében is — Csakhogy az ember nem bújhat el. Elküldték a munka­helyemre a fizetésem letiltá­sát. öt hónapon át vonták a havi négyszázat. Nagyon elke­seredtem. Egyik lakodalmat a televízió filmre vette. Ott is én voltam a vőfély. Tetszett, amit csináltam, így összebarát­koztunk. Elmondtam, hogy hogy jártam a hivatallal. Meg­ígérték, hogy segítenek. És tényleg segítettek. Visszahozta a postás a levont pénzt. A té­ves adókivetés miatt levont kétezer forintot visszautalták. Ha akkor ezt a sérelmet nem orvosolják, most nincs vőfély a lakodalmukban — nevet Varga Mihály. És a sajnálatos eset óta hány lakodalom lett volna szegé­nyebb, ha a hivatal nem kö­szörüli ki a csorbát, amit Var­ga Mihálynak ejtett. Fercsik Mihály | pártirányítását, s a KISZ te- ' vékenységét. Megállapítva mind a pozitív, mind pedig a negatív jelenségeket. Az, hogy milyen a fiatalok közérzete, ráadásul gyakran olyan tényezőktől függ, ame­lyeket az érintett, testközelben levő szervezetek csak részben tudnak befolyásolni. Ilyen pél­dául, hogy milyenek a lehető­ségek a fizetésre, a családala­pításból adódó gondok megol­dására, mint például a lakás­hoz jutás. Ezek országos lép­tékűek. A feladat alighanem az, hogy csinálja mindenki job­ban a saját területén. S ha ne­tán többet emlegettük volna az átláthatatlanságot, az össze­tettséget, az csak azért volt, hogy a summázat nehézségét ecseteljük. De a konkrét ható­körben, intézményenként, szer­venként már igenis jól elkülö­níthetők a feladatok, az ered­mények, a teendők. Kinek-ki- nek erre kell a korábbiaknál is jobban figyelni. Kutatni a lehetőségeket, együttműködni a társszervekkel. S mindenütt féltő gonddal kezelni ezt az öt­venezernyit. G. Z. Kutatás, fejlesztés Nemcsak sportfogalom az utánpótlás. A termelőüze­mekben is tervszerűen kell foglalkozni a jövő szakembe­reivel. Ezt példázza a többi kö­zött a Humán Oltóanyagterme­lő- és Kutatóintézet, ahol kü­lönösen fontos, hogy a hosszú évekig tanuló fiatal diplomá­sokat, tudásukhoz mérten al­kalmazzák, illetve gondoskod­janak arról, hogy teljesítmé­nyük legjavát adják. Ráadá­sul itt, a cég profiljának meg­felelően általában kétirányú a követelmény: nemcsak a ku­tatásban, az új gyártmányok kifejlesztésében, kipróbálásá­ban kell helytállni a szakem­bereknek, hanem a termelés irányításában is. Az intézet vezetésének érté­kelése szerint, a jelenleg itt dolgozó diplomások a fokozott követelményeknek is megfelel­nek, bár számolnak azzal is, hogy a megnövekedett felada­tok, az intézet nagyvonalú tö­rekvései megmutatják majd azt is, hogy kik azok, akik nem tudnak megbirkózni a válluk- ra rakott terhekkel. Ezért is fontos, hogy jól válogassanak a fiatalok között, s hogy már idejekorán felkészítsék őket a később rájuk váró munkára. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Slavomir Mrozek: Piotr Ohey mártíromsága, a GT ’80 színházi csoport előadása. Ren­dező: Kerényi Gábor Miklós, 19 órakor. Táncház, 18 órakor. Népünk hagyományai: Je­les napok. Előadás a farsangi népszokásokról, 15 órakor. Iklad, Ipari Műszergyár: Vetélkedő a szakszervezeti könyvtárban. Mogyoród, művelődési ház: Általános iskolai bérlet, L előadás. Havas Judit és Bu­dai Ilona műsora: Kik is azok a boszorkányok címmel, 14 órakor. Készülő aszValifeniszezők A galgamácsai asztalitenisze­zők készülnek már a járási csapatbajnokságra. Minden csütörtökön edzést tartanak, ezek végén a helyi tsz tömeg­sportbizottsága megrendezi a Galgaparti összefogás Téli Kupa asztalitenisz- és sakk­csapatversenyt. Ezen a gazda­ság dolgozói, a sportkör ver­senyzői és mások is indulhat­nak. Gödöllői Galéria Kapós kiállítások Sikeresek a Gödöllői Galé­ria kiállításai: tavaly össze­sen 19 ezren látogatták meg a tárlatokat, de az idén minden bizonnyal nagyobb lesz ez a szám. S nemcsak azért, mert tavaly áprilistól kezdődött a program, hanem azért is, mert mind népszerűbb kiállításokat állítanak össze. Az átlagos lá­togatottság duplájával számol­nak például a legutóbbi s még jövő szerdáig nyitva tartó Le- hetlen tárgyaink című tárlaton. A már lefutottak közül a Táj­építészetet és a Veleméri kol­lekciót vándorkiállításként kí­nálta a ház, s mindkét tárlat kapósnak bizonyult. Eddig a szombathelyi megyei művelő­dési központ, a hajdúszobosz- lói kisgaléria, a debreceni Or­vostudományi Egyetem galé­riája, a bicskei, a törökszent­miklósi, a ceglédi, a tiszafüre­di és a kiskunlacházai műve­lődési házak rendelték meg. Az emlékezetes Bartók-kiállí- tást, a „Csak tiszta forrásból” címűt az egri és a kecskeméti megyei művelődési központ, Valamint a kiskunhalasi mű­velődési ház kérte. Bari Károly Gödöllőn meg­rendezett kamarakiállításának egy részét jelenleg a Budapes­ti Műszaki Egyetemen lát­hatják az érdeklődők. Ezt is, miként a többit, Varga Kál­mán, a művelődési ház mun­katársa rendezte. Városi moziműsor A hét mesterlövész. Ameri­kai film. Csak 4 órakor. Rekviem. Magyar filmdrá­ma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Nyugdíjasok egészsége mmM Jól sikerült egészségügyi előadást tartott a közkedvelt Bu­ga doktor Szadán, a nyugdíjasklub tagjainak. Csaknem százan gyűltek egybe, akik sok megszívlelendő tanácsot hallottak az előadótól. Szólt az öregkorban tanácsos étrendről, a bajok föl­ismerése és gyógykezelésének összefüggéseiről. Czangár Gyula felvétele ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom