Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

1982. FEBRUÁR 23., KEDD "x/6'űav Tizenkétezer fát üiteftek Milliókat ér ez a készség Szinte természetes igény: környezetünk és lakóhelyünk évről évre szépüljön, gyarapodjék, megépüljenek a hiányzó Járdák és játszóterek, mihamarabb elkészüljenek az égetően szüksé­ges közlétesítmények, rendeződjenek a belvízproblémák, újabb sportpályák, parkok gazdagítsák a közvagyont. Mindezt persze lehet csupán várni — elvárni — ölbe tett kézzel, sürgetve a városfejlesztés tervszerű ütemét és lehet tevékenyen meggyor­sítani is a közcélok elérését. Nem tudni, kik vannak töb­ben — az előbbi vagy az utóbbi felfogás hívei — tény azonban, hogy Százhalombat­tán a városukért önkéntes munkára is vállalkozók évről évre tiszteletre méltó teljesít­ményeket produkálnak. S er­re egyetlen adat is bizonyíték: tavaly a közvagyont gyarapító társadalmi munka értéke meghaladta a 14 millió 300 ezer forintot. Üzemek és a lakosság Ma már hosszú listát lehet­ne felsorolni, mi nem lenne a városban, ha polgárai nem fognak össze, felismerve a kö­zös érdeket egy-egy létesít­mény életre hívásánál. E lis­ta végén szerepelne például a a városi autóklub, aminek megépítésére, százak és szá­zak szövetkeztek, s majd’ 3 millió- forint értékű önkéntes munkát produkáltak. Az elmúlt esztendőben az autóklub megépítése mellett azonban még számos figye­lemre méltó akció segítette a városfejlesztést. Elkezdődött például a strand építése, me­lyet a két nagyvállalat — a DKV és a DHV — mellett a Volán helyi kirendeltsége is támogatott, s aminek munká­latai fölött a KISZ városi bi­zottsága is védnökséget vál­lalt. Az eddigi munkák érté­ke már meghaladta a 300 ezer forintot. Elkészült továbbá a Ságvári Endre Általános Is­kola kézilabdapályája, illetve 320 ezer forint értékű társa­dalmi munka árán befejeződ- hetett az új, 120'gyermek be­fogadására alkalmas bölcsőde is. Részt vettek a DKV szocia­lista brigádjai a balatonalmá­di üdülő korszerűsítésében is, s munkájuk eredményeként lehetőség nyílott rá, hogy a ví­zi úttörők már tavaly itt tá­borozhassanak. Ugyancsak az említett vállalat kollektívái folytatták a védöerdő telepíté­sét: több mint 12 ezer fát ül­tettek tavaly. A város lakossága sem tét­lenkedett: a körzeti tanácsta­gok és a Hazafias Népfront irányításával több ezren mun­kálkodtak környezetük szépí­tésén: parkokat, játszótereket gondoztak, árkot ástak, járdát építettek, fásítottak és terepet rendeztek. A legtekintélyesebb akciót a Mező Imre utca la­kossága szervezte, 160 ezer fo­rinttal gyarapítva ekként, a közvagyont. A lista élén A környezetvédelmet és a köztisztaságot egyébként nem kevesebb, mint három és fél millió forint értékű társadal­mi munka szolgálta tavaly, ami persze nem jelenti azt, hogy ne akadna még tenniva­ló. Tény azonban, hogy esz­tendőről esztendőre mind töb­ben csatlakoznak ehhez az önkéntes mozgalomhoz, s ho­vatovább nincs olyan szerve­zet, intézmény, üzem vagy vállalat Százhalombattán, melynek kollektívái — vala­milyen formában — ne vállal­nának önkéntes műszakokat városuk gyarapításáért. Az élen — természetesen — a két nagyüzem áll: a kőolajipari vállalat dolgozói például 4 millió 137 ezer forintot, a hő­erőmű kollektívái pedig 3 mil­lió 378 ezer forint értéket produkáltak. A harmadik he­lyen a honvédség itt állomá­sozó építő-műszaki alákulata áll 1 millió 683 ezer forinttal, őket követik a téglagyár mun­kásai 1 millió 370 ezer forint­tal. Majd nyolcszázezres téte­lekkel járult hozzá Százhalom­Koszorúzási ünnepség A szovjet Vörös Hadsereg megalakulásának 64. évfordu­lója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeznek ma dél­után 2 órai kezdettel Százha­lombattán. Az óvárosi szovjet hősi emlékműnél, az MSZMP Százhalombattai Bizottságá­nak, a város fegyveres testüle­téinek, valamint az MSZBT tagcsoportoknak a képviselői helyezik el a megemlékezés vi­rágait. Mit, hol, mikor? Rendezvények. Február 23- án a mezőgazdasági könyvhó­nap rendezvényeként előadás­sal egybekötött beszélgetést tartanak az etológiáról kisdiá­koknak a Damjanich úti is­kolában délután 2 órakor kez­dő rendezvényen könyváru­sítás is lesz. Ugyanezen a na­pon tartja soron következő foglalkozását a Spektrum klub este 8 órai kezdettel az infor­mációs központban. Ez alka­lommal Liska Tibor közgaz­dász, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem ta­nárának előadását hallgathat­ják meg az érdeklődők a szo­cialista vállalkozásról. Február 24-én kerül sor a kismamaklub újabb összejöve­telére a lakóklubban délután 4 órai kezdettel Tere-fere cím­mel. ' Február 25-én a politikai klub rendezvényeként előadás hangzik el a DKV irodaházá­ban délután 4 órai kezdettel A KGST és Magyarország cím­mel. . Február 26-án este 6-tól 10 óráig szokásos könnyűzenei műsorát tartja a városi ifjúsá­gi klub a Duna-menti Műve­lődési Házban. Március 1-én, ugyancsak a mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeként A horgászat kézikönyve szerkesztőjével, Antos Zoltánnal találkozhat­nak az érdeklődő városlakók a TEHAG-riál este 6 órai kez­dettel. Színház. Február 28-án a DKV színháztermében kerül sor a Népszínház vendégjáté­kaként 'Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni című zenés vígjátékának bemutató­jára. Az este fél 8-kor kezdő­dő előadásra 7 órakor indul­nak autóbuszok a Százhalom étterem elől. Gyermekszínház. Ugyancsak 28-án és a DKV színháztermé­ben a Népszínház a gyerekek­nek is előadást tart délután háromórai kezdettel. A pórul­járt kísértetek című vidám mesejáték megtekintésére dél­után fél háromkor viszik el az autóbuszok a gyermekközönsé­get az iskolák elől. Mozi. Az óvárosi' mozi mű­során: február 28-án: Hurri­kán — amerikai katasztrófa­film. Március elsején: Mackó Misi és a csodabőrönd — len­gyel mesefilm. A DHV klubmozi műsorán: február 24-én: Egy zseni, két haver, egy balek — olasz— francia—NSZK westernfilm. Február 28-án: Kopaszkutya — zenés magyar film. Március 1-én: Fehériófia -7 magyar rajzfilm. Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Igen nagy népszerűségnek és ér­deklődésnek örvendett az a tanfo­lyam, melyen a gombaismeret alapjait sajátíthatták el a beirat­kozott városlakók. E sikerre, s a további érdeklődésre való tekin­tettel, ismét megszervezi a kur­zust a TIT városi szervezete, a tö­megsportklub, valamint a Barát­ság Művelődési Ház. Az alapfokú gombaismereti tanfolyamra már­cius 7-ig lehet jelentkezni a Pa- taky sétány 12. szám alatt levő la­kóklubban. batta gyarapodásához a váro­si tanács apparátusa és a ke­rületek lakossága is. Számot­tevő — százezret meghaladó — összegeket tesz ki a két ál­talános iskola, a kommunális és költségvetési üzem, a Vo­lán, a Rozmaring Tsz és a vá­rosi KISZ-bizottság szervez­te társadalmi munka, s majd’ félmilliót a 26-os ÁÉV dolgo­zóinak akciósorozata. És per­sze, szerényebb tételekkel, de jelen volt a város önkéntes építésében a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a Ru­haipari Szövetkezet, a Kőolaj­ipari Gépgyár, a SZKFI, a Ke­nyérgyár, a MÁV, a Tűzoltó­ság, a TEHAG és a Gelka he­lyi dolgozó kollektívája is. Emellett természetesen em­lítésre méltó még a pénzben felajánlott támogatás isr a mű­velődési központ és könyvtár építésére önkéntes b Étfizeté­sekből több mint 21 ezer fo­rint gyűlt össze tavaly, az út­törőtábor létrehozására pedig 12 ezer. Várospolitikai célok valóra váltását szolgálták a kommunista műszakok is — ezekből több mint 55 ezer fo­rint került a közös kasszába. Fokozott figyelem Százhalombattán az elmúlt esztendőben — a már felso­rolt adatok figyelembevételé­vel — kétségtelenül számotte­vő tényező volt a társadalmi munka a városfejlesztésben és -építésben. Érthető tehát, hogy szervezésére és irányítá­sára megkülönböztetett figyelT met kell a jövőben is fordíta­ni. Korábban a tanács pénz­ügyi osztályának hatásköré­be tartozott, a közelmúltban azonban a műszaki osztály fel­adata lett az önkéntes munka szervezésének, illetve felhasz­nálásnak mikéntje. Nagyon fontos tehát, hogy ezzel a ka­pacitással — ezzel a milliókat érő készséggel — hogyan sá­fárkodnak az illetékesek. Az elmúlt évben a szervezés ha­tékonysága érzékelhetően ja­vult, az esetenkénti anyag-, szerszám-, illetve eszközellá­tás azonban még némi kíván­nivalót hagy maga után. Mindezekről a kérdésekről, s a társadalmi munka városi ta­pasztalatairól egyébként ma tárgyal a tanács végrehajtó bizottsága, a számvetés mel­lett megfogalmazva' az elkö­vetkezendő feladatokat is. SZÁZMALOM BATTA! inap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA KlSZ-abbk Fiatalok fóruma a DKV-ban Nem is túl régen készült egy számvetés a város ifjúsági mozgalmában, vajon mik a feltételei annak, hogy a Száz­halombattán élő fiatalok szá­mára a szervezeti élet, s ezen belül a mozgalom céljai von­zóvá vájanak? Túl a különbö­ző ifjúsági rendezvényeken, a könnyűzenei programok, s az egyébként folyvást sokasodó sportesemények szervezésében mi az, ami e modern város if­júságát nap nap után érdekli, izgatja, s amire választ vagy megoldást a KISZ közvetíté­sével kaphat, illetve kap? Kétségtelen, hogy az emlí­tett korosztály számára is a mindennapok gondjai, problé­mái, a munkahelyi viszonyok és körülmények a legfonto­sabbak, következésképpen kevésbé a diszkó, s egyéb táncmulatság, mint inkább az egzisztenciális kérdések határozzák meg köz­érzetünket. Erre bizonyság egyébként a DKV KISZ-bi- zottságának legutóbbi felmé­rése, s az abban összegzett ta­pasztalat is: a vállalatnál dol­gozó több mint 800 harminc éven aluli fiatal a kiosztott kérdőíveken a munkahelyi közérzetről, a munka anyagi és erkölcsi elismeréséről nyi­latkozott a legőszintébben, s tegyük hozzá, a legkritikusab- ban is. Nyilvánvaló tehát, hogy a vállalati KISZ-bizottság is aszerint szabta meg soros és úgynevezett érdekvédelmi fel­adatait. Többek között foko­zott törődést a vállalathoz ér­kező — munkába álló — fia­talok körülményeivel, beillesz­kedésük segítését, patronálását tűzve célul. Emellett — új kezdeményezésként — KISZ-ablak elnevezéssel állandó fórumot teremtett, melyen az itt dolgozó fiatalok felvethetik kérdéseiket, észre­vételeiket és javaslataikat. Ezeken az összejöveteleken természetesen a nagyvállalat gazdasági és társadalmi veze­tői is részt vesznek, közvetle­nül szerezve így információ­kat és tapasztalatokat azokról a kérdésekről és problémák­ról, melyek a nagyüzem fia­talságát — KISZ-en kívülieket is! — foglalkoztatják. A sikeresnek bizonyult fóru­mot e hónapban ismét meg­rendezi a DKV KlSZ-bizottsá- ga. A vállalat színháztermé­ben február 26-án délután 2 órakor nyílik meg a fórum, melyen először tájékoztatók hangzanak el részben a fiata­lok helyzetéről, részben a vál­lalati ifjúsági bizottság mun­kájáról. Tollhegyen Bármennyire is hihetetlen: közeledik a tavasz, s az év­szakkal együtt járó, azt is mondhatnánk, hagyományos tisztasági láz. Szokás ezt nagy­takarításnak is nevezni, hiva­talosan azonban lomtalanítás­nak hívják. A hosszú téli na­pokon összegyűlt kacatoktól, fölösleges limlomoktól ilyen­kor szabadul meg a városlakó. S teszi ezt akként, hogy a ház­tartásában felhalmozódott, s hasznavehetetlen holmit kite­szi az utcára. S mert mo­dern városokban ez a gyakor­lat a legésszerűbb, a városgaz­dálkodás szakemberei direkt meg is szervezik ezt a kollek­tív kirakodást, a tervszerű el­szállítás érdekében. Persze, mindig akad, aki nem várja meg ezt az alkalmas idő­pontot. Lomtalanítási akció ide, ingyenes elszállítás oda, ő úgy dönt, már most februárban megszabadul kacatjaitól. S még a jobbik eset, ha a hulla­dékot kartondobozban lecipeli, s a kuka vagy konténer mellett elhelyezi. A rosszabb, ha csak úgy „odadűti”. Arról már nem is beszélve, hogy nemrégiben az egyik lakótömb negyedik emeletéről célozták meg a lép­csőház előtti betonplaccot. S kidobták a, kidobandót. Ami történetesen döglött tyúk volt. S nem is egy. Az eset, ami mellesleg kellő­képpen megbotránkoztatta az épület lakóit, még találgatásra is alkalmat adott. Nevezete­sen: vajon az emeletes és össz­komfortos lakás melyik helyi­ségében rendezte be az illető tyúkfarmját? Tömegsportklub — mindenkinek Zászló, jelvény, alapszabály Korábban már hírt adtunk róla: tömegsport-egyesület alakul Százhalombattán, ami­nek célja, rendeltetése kizáró­lagosan a városlakók tested­zésének szervezése, irányítá­sa. Az egyesület tagjai a na­pokban tartották meg első közgyűlésüket, melyen döntöt­tek az alapszabályról, s a mű­ködés különböző feltételeiről. Hivatalosan a Százhalombat­tai Tömegsport Klub nevet vették fel, jelvényt és zászlót is alapítva, s létrehozva az el­ső szakosztályt természetbarát f elnevezéssel. Ezen belül meg­alakították a testépítő, vala­mint, a kondicináló csoportot is, s tervbe vették: ha lesz ele­gendő jelentkező, akkor meg­szervezik a sakk-, a karate- és a jógacsoportot is. A tömegsportklub célja és törekvése: szervezett és rend­szeres sportolási, testedzési lehetőséget nyújtani a város legkülönbözőbb munkahe­lyein dolgozóknak és család­tagjaiknak, diákoknak és idő­seknek egyaránt. Ugyanakkor együttműködési megállapo­dást kötöttek a város kultu­rális intézményeivel, aminek lényege: megegyezés alapján egymás helyiségeit kulturális és sportrendezvényre igénybe veszik, illetve közös költség­gel újabb klubszobákat ala­kítanak ki. Kismamádnak Városkalauz Matrica, a katonaváros _ PANNÓNIA római tartomány északkeleti határán (a Duna mentén) a határvédő erődöket, s az ezeket összekötő hadi uta­kat az I. században kezdték kiépíteni. Ekkor jött létre a mai Dunafüred déli részén és a DKV csónakházának térsé­gében az a római tábor is, amely később jelentős telep­hellyé fejlődött Matrica néven. Ez a római centrum katonai erődből és polgárvárosból állt. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Fejér megyei István Mú­zeum és a Pest megyei Múzeu­mok Igazgatósága több ízben — először 1876-ban, legutóbb pedig 1972—74-ben — végezte­tett kutató, illetve feltáró ása­tást a tábor, a polgárváros és a római kori temető területén. Az ásatások azt igazolták, hogy a földből és palánkból álló katonai tábor (erőd) az I. század utolsó harmadában már létezett. Hadrianus császár idején pedig (124 körül) egy 150x170 méteres erőddé építet­ték át, amelynek külső falaza­ta 80—100 centiméter vastag volt. A táborból észak-északkelet­re épült a polgárváros (Cana- bes), itt éltek az iparosok, a kereskedők és a rabszolgák. A tábortól és a polgárvárostól délre, mintegy 5—600 méterre volt a temető. A polgárváros területén az ásatások során több kőből épült villa alapjait is feltárták, valamint a rajta átvezető hadi út egy részét. Az 1972—74. évi ásatások so­rán dr. Topái Judit régész egy meleg vizű, padlófűtéses für­dőépület alapjait is feltárta, amely restauráltan ma is meg­tekinthető. A 'fent említett múzeumokban római mérföld­kövek, faragott és alakos sír­kövek, díszített pajzsdudorok, bronzból öntött, illetve díszes kerámiaedények, urnák, nyak­ékek, mécsesek és különböző használati tárgyak kerültek. A városi tanács jelenlegi épüle­tének bejáratánál és a honis­mereti szakkör helyiségében is látható néhány síremlék és használati tárgy. Matrica város lakóinak szá­mát a régészek a város virág­zó korában 3—4000 főre becsü­lik. Az ásatások azt is igazol­ták, hogy Matrica városa a IV. század első felében még fenn­állott, létezett.- A nyugati go­tok támadása 375-ben azonban Pannónia római tartomány el­vesztését jelentette a biroda­lomnak, 376-tól pedig már a hunok is megjelentek. A régészeti tudomány való­színűsíti, hogy Matrica városa a IV. század utolsó harmadá­ban vagy az V. század elején a népvándorláskori súlyos har­cok áldozata lett. A tábort felgyújtották, s falait ledön- tötték. Ezt látszanak igazolni az üszkös romok és a közöttük talált csontvázak. ATTILA HUNJAI és a római csapatok között lezajlott ha­talmas méretű, pusztító harc­ról Anonymus és Thuróczy is megemlékezik krónikájában. Arany János pedig Keveháza című elbeszélő költeményében állít az egykori harcoknak em­léket. Fcrcnczi Ulcs A katona- és polgárváros Hadrianus császár uralkodása alatt kez­dett kiépülni, s 250 év múlva a gótok, majd a hunok pusztításának esett áldozatul. A város első lakóklubjában tartják szerdánként összejö­veteleiket a gyesen lévő kis­mamák. A foglalkozásokat a Barátság Művelődési Ház úgy szervezte meg, hogy az édes­anyák gyermekükkel együtt látogathassák a klubot: mi­közben a kismama a szabás, varrás, szövés vagy makramé­készítés műhelytitkaival is­merkedik, gyermekével szak­képzett gondozó- vagy óvónő foglalkozik egy másik helyi­ségben. események Született: Tóth Károlynak és Srankó Erzsébetnek — Erika, Fazekas Györgynek és Katkó Erzsébetnek — György, Ágos-, ton Zoltánnak és Lovász Ág­nesnek — Gergő, Orsós Fe­rencnek és Bálint Évának — Melinda, Szilágyi Györgynek és Zolcsák Annának — Sza­bolcs nevű gyermeke. Házasságot kötött: Novak Ferenc és Tamás Gabriella, Koller János és Csanádi Erika Júlia, Nánássi Imre István és Pap Györgyi. Elhunyt: Hornyák József, (Panoráma utca 2.). Irta: Tamási István Fotó: Pákái István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom