Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
1982. FEBRUAR 21., VASÄRNAP sznmam Beszámoló taggyűlések után Felelősségteljes számvetések | fl párt életében ... , ,----------------a-------mindig jelentős szerepet tölt be az alapszervezetek munkájának az értékelése. A Központi Bizottság titkárságának 1981. szeptember 7-i határozata alapján Pest megye pártalapszervezetei is számadást készítettek az elmúlt évről, arról, hogy hol tartanak a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásában; méltatták a párt 25 éves harcát; megemlékeztek a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójáról. A bes zámoló taggyűléseket megelőzően valamennyi pártalapszervezetben egyéni beszélgetést folytattak a párttagsággal. Értékelték a pártmegbízatások teljesítését, véleményt mondtak az alapszervezeti vezetőség munkájáról, javaslatokat tettek a jövőbeni feladatokra. A beszélgetések során kitűnt, hogy a párttagok egyre jobban felismerik az ország gazdasági helyzetének nehézségeit és azt is, hogy a gondok megoldásáért helyileg mit kell tenniük. A kommunisták részéről megfogalmazódott, hogy nagy tartalékok vannak a munkafegyelem további javítása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a jobb munkaszervezés terén Ugyanakkor hangsúlyozták: nagyobb következetességre van szükség a párttagok és vezetők részéről a központi határozatok végrehajtásához szükséges helyi feltételek megteremtésének érdekében. A kommunisták nagy része meggyőződéssel vallja, hogy a társadalmi tulajdon védelme a jövőben is nagy feladatokat ró nemcsak az alapszervezeti közösségre, hanem az egyes párttagokra is. Pozitív tapasztalat, hogy a párton kívüliek körében végzett felvilágosító tevékenység tovább növelte a pártalapszerve- zetek tekintélyét, s hozzájárult a tömegkapcsolatok erősítéséhez; a pártmunkában nagy teret kapott a? emberekkel való törődés, az egyéni gondok megoldásához nyújtott segítség.' Elismerő vélemények hangzottak el az idős párttagokkal való foglalkozásról, a pártrendezvények alól felmentett kommunistákkal való kapcsolatról, rendszeres politikai tájékoztatásukról. A párttagok többségének fokozott felelősségét tükrözi az a vélemény is, hogy még határozottabb számonkérést javasolnak a pártmegbízatásukat elhanyagÓlokkal szemben. E tekintetben a pártcsoportok munkájának javítása a legtöbb helyen központi kérdésként került szőnyegre. Az alapszervezetek vezetőségét a párttagokkal folytatott eszmecserék legfontosabb tapasztalatait jól hasznosították a beszámolókban. A beszélgetések hozzájárultak ahhoz, hogy valóban reális képet adjanak az 1981. év munkájáról, a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról. | Működési--------------- területüknek megfelelően a párta lapszervezetek a fő figyelmet a gazdaságpolitika megvalósításának helyi kérdéseire irányították. Mindenekelőtt azt elemezték, hogy a termeléssel összefüggő feladatokat miként sikerült segíteni a pártmunka eszközeivel, hogyan, érvényesült a párt irányító, segítő, ellenőrző tevékenysége. Az alapszervezetek többségében a kialakult tendenciákra, a fő gondokra mutattak rá. A beszámolók ráirányították a figyelmet a munka- és a technológiai fegyelemre, a termelés feltételeinek javítására, a gazdaságos exporttervek teljesítésére, az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos feladatokra, az energiatakarékosságra, a még meglévő tartalékok felkutatására és hasznosítására, a termelési költségek további csökkentésére. Mindezekről tartalmas véleménycsere alakult ki például a Csepel Autógyár, Vác város és a budai járás pártalap- szervezeteiben. Jelentőségének megfelelően adtak hangot sokhelyütt a különböző piaci változásokról, az exporttervek teljesítése érdekében végzett munkáról. Bírálták a technológiai fegyelem lazaságát, mely gátolja az exporttevékenység teljesítését. A taggyűlések többségén igényelték a differenciált, a minőségi munkát jobr ban megbecsülő bérezés szükségességét. A beszámolók tanúsága közé 'számít az is, hogy az elmúlt év során tovább erősödött a párt- és gazdasági vezetők munkakapcsolata, fokozódott felelősségük a dolgozó kollektívák iránt. A tapasztalatok azt' bizonyítják, hogy az alapszervezeti közösségekben a kommunisták a korábbinál többet foglalkoznak és jobban értik a párt gazdaságpolitikájának lényeges kérdéseit. Ennek megfelelően a kommunista tanácskozásokon — egyebek közt — a minőségi munka kapott nagy hangsúlyt. | A veretcsggek beizánlolól mélyreh„ tóbban foglalkozták az eszmei, kulturális nevelőmunka eredményeivel, körültekintőbben vették számba az e területen végrehajtott feladatokat. Kitűnt, hogy az alapszervezetek információs tevékenysége jobban igazodott a gazdasági, a politikai és a nemzetközi eseményekhez. Ennek eredménye úgy ítélhető meg, hogy a párt tagjainak véleménye reálisabb a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetünkről. Ezt igazolják a Nagykőrösi Konzervgyár, a PEVDI, a DCM, a dabasi, a ráckevei járások Dártalapszervezeteiben elhangzott beszámolók is. A propagandamunkában, az agitációban, a pártoktatás értékelésében elsősorban a színvonalasabb, a gondosabb elemzésekre fektették a hangsúlyt. Kétségtelen, hogy javult a politikai vitakörök színvonala, erősödött és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott a gazdaságpolitikai agitáció is. További feladatnak jelölték meg az ideológiai munka — ezen belül az agitáció, a politikai oktatás, az információ — fejlesztését, mely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a párttagság felkészültebben tudja képviselni a párt politikáját. A gazdaság pártirányítása, az eszmei, politikai, kulturális nevelőmunka kérdésein túl megfelelő teret kapott — szűkebb értelemben — a párt belső élete. Körültekintően értékelték az alapszervezeti vezetőségek tevékenységét, a pártmegbizatások teljesítését, a pártfegyelem kérdéseit. Szinte valamennyi helyen szóltak a vezetőségeken belüli jobb munkamegosztás szükségességéről. f állapították meg a beszámolók, hogy az elmúlt évben tartalmasabbá vált a pártcsoportok munkája. Különösen a váci, a monóri járásban. Gödöllőn és Szentendrén hangsúlyozták, hogy meghatározó szerepük Van a munkahelyi légkör alakításában, a párttagság egyéni gondjainak megoldásában. Megfogalmazták, hogy a pártcsoportok munkáját, irányításukat jobban az adott körülményekhez kell igazítani, a vezetőségeknek több támogatást kell adni a kisebb közösségek komplex tevékenységéhez. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolói azt is bizonyítják, hogy a párttaggá nevelő és tagfelvételi munkában tudatosabbá vált a párt munkás jellegének erősítése, a párttagságra legalkalmasabb értelmiségiek felvétele, a párttagfelvételi munka tervszerűsége. A korábbi évekhez viszonyítva részletesebben és konkrétabban foglalkoztak az alapszervezetek véleményezési jogkörének érvényesülésével, a káder- és személyzeti munka pártirányításának tapasztalataival. Elsősorban Cegléd, a váci járás és a Csepel Autógyár alapszervezeteiben hangsúlyozták, hogy összehangoltabb tevékenység tapasztalható a konkrét személyi és káderkérdésekben. A beszámolók megállapították, hogy a tömegszervezetek pártirányítása az elmúlt évben tovább fejlődött. Az elismerés hangján szóltak a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájáról, mindenekelőtt a szak- szervezetben és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben végzett tevékenységről. Szükségesnek tartják, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok feladataik eredményes végrehajtásához a jövőben több érdemibb segítséget kapjanak. A nyílt hangvétel, a kritikus és önkritikus értékelés jó légkört biztosított a vitához. A hozzászólásokat a bátrabb, kritikusabb prob- lémafejvetés jellemezte. A felszólalók többsége a beszámolókat elfogadta és megerősítette. A vitában is a fő figyelem a gazdaságpolitikai kérdésekre irányult. így sokan szóltak arról, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között jobb munka- és üzemszervezéssel, fegyelmezettebb munkával, az anyag- és alkatrészellátás folyamatos biztosításával könnyebb úrrá lenni a nehézségeken. Több helyen szóvá tették a párttagok példamutatásának szükségességét, a párt politikája melletti nyílt kiállást, a szocialista erkölcsi normák következetes betartását. | A líeheze’ib .., ,.. ... .. ,-------------------gazdalkodasi körülményekre hiv atkozva kérték, hogy a helyes döntések kialakítása, a helyi feladatok jobb megoldása érdekében az eddiginél is jobban vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, kérjék ki javaslataikat. A differenciált bérezés kiszélesítésére tett vezetői intézkedések széles körű támogatásra találtak. Több felszólaló bátrabb cselekvésre kérte a vezetőket. Kedvező fogadtatásra talált az ötnapos munkahétre való áttérés. Többen sokoldalúan szóltak arról, hogy körültekintő intézkedések történtek annak érdekében, hogy a termelésben ne történjen visszaesés. Többen szóltak a kis-, vagy szerződéses vállalkozásokról. Mindenekelőtt azt igényelték, hogy a szocialista nagyüzemekkel szorosan együttműködő munkaformák alakuljanak ki. Hangsúlyozták, hogy e munkaközösségek elsősorban a lakossági szolgáltatás további javítását segítsék elő, s tevékenységük a lakossági igények kielégítését szolgálja. És végül, számos helyen igényként vetődött fel, hogy az irányító pártszervek és testületek tagjai még több helyszíni segítséget nyújtsanak az alapszervezetek munkájához. | Betöltötték \ ___________szerepüket a beszámoló taggyűlések. A megye pártalapszervezetei eredményes év munkájáról adtak számot. A párttagokkal folytatott beszélgetések tapasztalatai, a vitában elhangzott vélemények és javaslatok meggyőzően bizonyítják, hogy a megye kommunistái értik és cselekvőén támogatják a párt politikáját, készek arra, hogy a nehezebb gazdasági feltételek között is eredményesen hajtsák végre a párt XII. kongresszusa határozataiból rájuk háruló helyi feladatokat. Most arra van szükség, hogy a pártáinpszervezetek vezetőségei és az irányító pártbizottságok vegyék számba a beszámoló taggyűléseken elhangzott javaslatokat és ezek figyelembe vételével állítsák össze az 1982. évi munkaprograminkat. Biztosítsák, hogy a po- MMVnl, gazdasági munkában a párttagok részéről megfogalmazott és a taggyűléseken elfogadott javaslatok már az idén termőre forduljanak. KOMAROMI JÁNOS, az MSZMP Pest megyei Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője Cianáiypapsok ! II A HÉT HÍRE A Ganz Villamossági Műveltben villamosokba, egyéb közlekedési eszközökbe szerelik azokat a nagy teljesítményű villanymotorokat, melyeknek néhány alkatrésze, így a képen látható csapágypajzsok a nagykátal Magyar—Koreai Barátság Tsz forgácsolóüzemében készülnek. Erdős! Agnes felvétele Dl V SZ-kuldöttség Libanonban Visszaérkezett Budapestre a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség küldöttsége, amely az utóbbi napokban Libanonba látogatott a Libanoni Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Libanoni Haladó Ifjúsági Szövetség és a Palesztinái Általá, nos Diák Szövetség meghívására. A delegáció tagjai: finn, francia, görög, kubai és szovjet fiatalok a DlVSZ-székházban elmondták, hogy a DÍVSZ növekvő aggodalommal figyeli a Közel-Keleten kialakult robbanásveszélyes helyzetet. Szolidaritási látogatásuk alkalmá. val megismerhették a dél-libanoni lakosság és a palesztin menekültek nehéz életkörülményeit, feszült helyzetét, amelyet az izraeli agresszió okozott. A küldöttséget fogadta Jász- szer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadííási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke. GLYCINE SOJA G A Magyar Nők Országos Tanácsa ankéton elemezte a fizikai munkakörben dolgozó nők képzésének és szakképzésének teendőit. @ Országos idegenforgalmi fórumot rendeztek a fővárosban a turizmus propagandájáról. G A Hazafias Népfront Országos Tanácsa környezetvédelmi munkabizottsága a vízgazdálkodás időszerű kérdéseit tekintette át. G Megnyílt a pedagógus képzőművészek IX. országos kiállítása Pécsett. G A hét híre az is, hogy Harkányban országos szófaterrrt¥- lési tanácskozáson vitatták meg e mind fontosabb ipari növény jövőjét. Fölfedeztük többször már a pillangósok családjának azt a tagját, amelynek minden picinyke darabja érték, mert hasznosítható, ám a vonzalom rövid életűnek bizonyult; amint sok másban, az örvendezést itt is feledés követte. A távol-keleti országokban több ezer esztendeje termesztett növény, a Glycine sója, azaz közönségesen és köznapian itthon szójabab, Japánból, Kínából és a Távol-Kelet más országaiból csupán a 19. század első harmadában jutott el Európába. Az új növény nehezen eresztett gyökeret, mert ellenállt ennek a bizalmatlanság talaja, hiszen miféle növényszerzet az, aminek ugyan a termése bab, de mégsem készíthető belőle főzelék?! A század végén próbálkozott meg a szójával néhány uradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, de tovább nem jutottak, mint hogy takarmányként hüvelyestől, szárastól föletették. Később az édesség- és a cukrászipar talált benne hasznos adalékanyagot, ám első, igazi fénykorszakát a szójának a történelmi sötétség korszaka hozta el; a második világháború szűkös esztendei, ellátási nehézségei terelték a figyelmet a, nagy tápértékű, magas fehérjetartalmú növényre. .Mert a kényszer szülte a belátást, ahogy javult valamelyest a háború után az élelmiszertermelés helyzete, úgy halványodott el megint a szója fényessége, itt-ott megtűrt vetemény lett. Mintha szégyellni kellene a termelését, úgy bántak vele, bár a szakemberek egy kis csoportja nem győzte hangoztatni, nincs még egy olyan sokoldalúan hasznosítható és sokoldalúsága ellenére igénytelen növény, mint a szójabab. Szavuk süket fülekre talált; napjainkban a megyében termelik akkora területen e növényt, amekkorán az ötvenes években az országban díszlett ...! Ami ugyan lényeges szemléleti változásról tanúskodik, ám korántsem ütközik még bele a lehetőségek és adottságok alkotta korlátokba. A gazdaságok tervé szerint idén tavasszal 27—28 ezer hektáron kerül földbe a szója vetőmagja, ráadásul hazai vetőmag — mivel hosszú éveken át kemény valutáért kellett vásárolni a vetőmagot, holott fölfedezhettük volna, megtermelhetjük —, ám ez a tekintélyesnek látszó vetésterület még mindig kicsiny. Az Akadémia intézeteinek kutatásai és fölmérései szerint körülbelül a 27—28 ezer hektár ötszörösén lehetne — és kellene! — termelni ezt a nagy hasznú pillangóst és akkor megtakaríthatnánk annak a 600 ezer tonna szójadarának a CfMár- ban kifizetett értékét, amelyet évente vásárolunk tőkés országokban, takarmányozásra. Nem fedeztük még fel következetes eréllyel az ilyen — és hasonló — tartalékok igazi fontosságát, hasznát mind a termelésben — mert például a búzának kitűnő előveteménye a szója, szára zölden és silózva értékes takarmáry —, mind a táplálkozásban. Tápértéke ugyanis megközelíti a húsét, könnyen emészthető, ám nehéz szembeszegülni a konzervativizmus diktátumként ható megszokásaival, hogy a szójakenyér, a szójaliszt, a szójatorta gyanús, mert — szója... S ha gyanús a termék, kell-e akkor folyamatosan több az alapanyagból? Bűvös körök sokaságát kell áttörni ahhoz, hogy a szója elérje megérdemelt rangját a termesztésben és felhasználásban. Igaz, ma a megye szója- termeiő gazdaságaiban a termésátlagok egy hektárra számítva négyszer akkorák, mint voltak az 1980-as évek elején, ám az is igaz, hogy még a napraforgó, a silókukorica, a lucerna uralja elsősorban a terepet és csak utánuk következhet a szója, bár béltartalomban megelőzi a felsoroltakat, dehát a szokás nagy úr. A hol fölfedezni, hol elfeledni sorsnak ugyan bizonyára vége — mert a tartós drágulás véglegesíti a növényt a hazai köztermesztésben —, ám az egyszer lenn, egyszer fenn tanulságait érdemes lenne megszívlelni. A szója korábban is nagyon értékes növény volt, miért, hogy hathatós kényszernek engedelmeskedve újra meg újra rá kell jönnünk erre?! És nemcsak a szója körül jártunk, járunk ilyen szembe- kötősdit... Mészáros Ottó A HÁZ MÁS SZELLEME A nyitottságot az emberi erények közé soroljuk. S ha ez így van, aligha tévedés azt állítani; az egészségügy dolgozóinak Pest megyei ifjúsági parlamentjén elsősorban ez az erény határozta meg a hangulatot. s az eszmecsere tartalmát is. A fiatalok fórumait manapság sorra járó ember hallhat az eredményekről, tévedésekről (kevesebbet) s az életkezdéssel, pályakezdéssel, személyes boldogulással kapcsolatos gondokról (természetesen többet). Más volt a ház szelleme tegnap a Pest megyei Tanács Semmelweis kórháza Tárogató úti termében, ahol 93 küldött — szabad szombat ide vagy oda, a 100 meghívott közül eny- nyien jöttek el — tolmácsolta a megye csaknem ötezer fiatal orvosának, nővérének, asszisztensének, bölcsődei gondozónőjének, gyógyszerészének, kórházi, rendelőiniézeü fizikai dolgozóiénak véleményét. > Tévedés ne essék: a felszólalók közül többen is kérték, hogy javítsák a lakáshoz jutás esélyeit, emeljék az alacsony ügyeleti díjat, vagy a napidíjat, a többség azonban nemcsak saját gondjára figyelt. Már a beszámolót tartó dr. Zádor András, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője is társadalmi kitekintést adott. A küldöttek foglalkoztak az oktatás és a továbbképzés ügyével is. Szóvá tették: gyakorlatiasabb nő- vérképzésre lenne szükség, vagy hogy kevés alapismeretet kapnak a boncmesterek a mostani egyéves oktatási formában. Szóba kerültek a munkafeltételek is. Például várják már, hogy a körzeti orvosok egységes diagnosztikai táskával, gyors laboratóriumi vizsgálatokkal, EKG-val fogadhassák betegeiket. hiszen így betegségük megállapítását köny- nyebben bonyolíthatnák le. Voltak, akik kimondottan mások érdekében szóltak. Soltész Tamásné, a váci 4. számú bölcsőde gondozónője például azt javasolta: a mostani hatéves korról emeljék tízre a határt, amíg az édesanya igénybe veheti a gyermek- ápolási táppénzt, mert most a gyermek betegsége a család közösen töltendő szabadságának rovására megy, vagy, ami kellemetlenebb:-egyes szülők bezárják q lakásba a felügyelet nélkül maradó beteg gyermeket, így viszont balesetveszélynek teszik ki őt Győri Józsefné védőnő Alsónémedirőí a terhes anyák, s a kisgyermekesek dabasi. a szakorvoshoz utazásának jobb szervezését kérte, mert most zsúfolt buszon, a szabadban sokat várva, s nem keveset gyalogolva jutnak a gyógyítóig, s onnan haza. Végül visszatért egy régi kérdés: is~rerjék el végre szakmunkásnak az egészségügy szakdolgozóit, akiknek képesítése és háromműszakos. nehéz' fizikai munkája is indokolná e változtatást. V. G. P.