Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
Jegyzet Té'iedés Nem térhetünk ki a téma elől, mert szerkesztőségünkig is eljutott a híre annak a kiábrándulásnak, amit a Madách Imre Művelődési Központban rendezett Hoji kabaré címen emlegetett műsor okozott. Borsos áron lehetett oda bejutni, ám még így is nagy volt az érdeklődés, nem sajnálták az emberek az egységesen megállapított 60 forintot, akár a hátsó, akár az első sorba szólt a jegyük. Látni, hallani akarták az elmúlt egy évtized legnépszerűbb humoristáját, a kitűnő művész egyéniséget. Az érdeklődés persze nemcsak neki, hanem a plakáton szereplőknek is sz.ólt, s ekkora árért még esztrád műsorban is színvo nalat vártak. Csakhogy mint azt többen állítják nem ez történt, s ma már egyre többet beszélnek a művelődési központ műsorainak ellentmondásairól. Érthetetlen ugyanis, l^ogy míg az ország legjobb színházi együttesei és produkciói kerülnek itt bemutatásra, amíg olyan jó ötleteknek is örülhetünk, mint az utób bi hetekben bemutatkozó jazzpresszó című, valóban szórakoztató műsorforma, vagy a gyerekeknek rendezett igazán reális célt szolgáló játékcsere, a rangos képzőművészeti kiállítások és színvonalas előadói estek sora; addig az úgynevezett szórakoztató, állítólagos tömegigényt kiszolgáló, no és nem utolsósorban a bevételi rovat hiányait kiegyenlítő műsorok kategóriájában igénytelen, ma már sem a falu, sem a város közönségét ki nem elégítő, a szó pejoratív értelmében is hakni műsorokkal rontják az intézmény hitelét. Megértjük, tudjuk, hogy a könnyű kereset lehetőségeit kihasználók ellen nehéz védekezni. Azt is, hogy bár a kultúra nem áru a mi társadalmunkban, de a terjesztése sok pénzbe kerül. Nem a mi dolgunk az sem, hogy az országos művészeti intézményektől számon kérjük miért halogatják évek óta a rendcsinálást, hogy a kis művelődési intézmények ne essenek áldozatul olyan produkcióknak, mint ez a legutóbbi is volt. Évekig üres marad a nézőtér, vagy legjobb esetben foghíjas. Kis művelődési házakat írtam, ahol legfeljebb az igazgató függetlenített mindenes, aki nem ér rá bemutatókra, járni, hanem látatlanban vásárol és sokszor becsapják. De a művelődési központ a nagyok sorába tartozik, a szakember létszáma is akkora, hogy bármelyik százezres lélekszámú fővárosi kerület megirigyelhetné. Itt tehát nagy hiba megengedni, hogy enyhén szólva ápolatlan külsejű szereplők lépjenek fel utcai ruhában, éppenséggel azt produkálva, ami az eszükbe jut. Tévedés azt állítani, hogy a tömegnek ez az igénye, meg hogy van valamiféle tömegműfaj és van egy másfajta elit, hogy a kettő közül az egyik hozza a bevételt, a másik meg viszi. Minden ellenkező állítással szemben a művelődési intézményekben sem nélkülözhető a kiég yensúlyozott gazdálkodást eredményező koncepció, melynek része a műsorok bevételétől a racionális gazdálkodásig és a takarékosságig sokféle intézkedés. Vác művelődési intézményeinek állami és társadalmi támogatását ismerve, másokhoz viszonyítva tudjuk, hogy jól állnak. Azt is, hogy az intézményt létrehozó társadalmi erők az üzemek kollektívái mindig érzékenyen reagálnak, mert magukénak érzik ezt a házat, s ma már joggal várják az erkölcsi amortizációt. Nem szabad alábecsülni a tömegek ízlését. Az itt dolgozó népművelők felelőssége a város és az egész tájegység kulturális életében jelentős. A szórakoztató műsoroknak is legyen koncepciója. Ne vásároljanak zsákbamacskát. Kovács T. István Új gépek a festődében A svájci Solt cégtől vásárolt nagy teljesítményű gyorsfestőgép szerelési munkálatait fejezték be a Váci Kötöttárugyárban február 10-én. A világszínvonalú gép teljesítménye 650 kilogramm tölíősúly. Erdősi Agnes felvétele Gödi gondok Tennivalók úton, útszélen Nem jött meg a szerződéstervezet A népesség rohamos gyarapodásával Gödön is növekedtek a gondok, az igények. A tanács végrehajtó bizottsága januári ülésén napirendre tűzte a KPM közforgalmú utak állapotát, fejlesztését. A téma fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a község úthálózata eléri a 100 kilométert. Ám ebből csak 8—10 kilométer hosszú a szilárd útburkolat. Schille Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóság megyei képviselője a testülettel ismertette az idei terveket. — Az általános javításon és fenntartáson kívül vállalati keretből korszerűsítésre kerül sor a községben. A Dunamenti Tsz központjához vezető Béke úton szélesítik, megerősítik a burkolatot. Áz út — melyek munkáit még az ősszel megkezdték — 4 méter helyett 6 méter széles lesz. A munkák befejezését a Pest megyei Közúti Vállalat május 31-re ígéri, s mindez 4,5 millió forintba kerül. Vállalati hitelkeretből tervmegrendelés történt az Ady E. út—OVIT, Göd Újtelep felé vezető szakaszának megerősítésére, szélesítésére. Ezen a részen keskeny betonút vezet. A vb több tagja kifogásolta, hogy az Autópihenő előtti csomópont kiépítése sokáig tart. A Felszabadulás út és Tanács- köztársaság út kereszteződésében a halálos kimenetelű balesetek száma évente a 3—4-et is eléri. Statisztika azonban nem készült azokról az esetekről, amikor csak könnyebb kimenetelű balesetek történtek, ijedtségtől váltak sápadt- tá az arcok, autók koccantak össze. Erre vonatkozólag az hangzott el a válaszadásban, hogy a 2. számú főútnál építendő csomópont ügye szorosan összefügg a parkoló kiépítésével. Az autóparkolót a tanács építteti. A csomópont építését megrendelték a Pest megyei KÉV-nél. A szerződés tervezetét még nem küldték meg. Előfordulhat, hogy a munka pénzügyi fedezet hiánya miatt áthúzódik 1983-ra. Ezt a választ k testület azonban nem fogadta el. Schille Ferenc elmondotta, hogy a váci üzemmérnökségnek, amelyhez a váci és gödöllői járás tartozik, mintegy 570 kilométeres útszakaszt kell felügyelnie. Ennek fenntartására, üzemeltetésére 30 millió forint van. Elsősorban az állagmegóvás, a szintentartás a cél. A közlekedést az időjárásnak megfelelően optimálisan igyekeznek biztosítani. Télen egyetlen lehetőség — belterületeken — a sózás, melyről tudjuk, hogy káros a környezetre is. Gép és munkaerő csak a főutak tisztítására van. A hozzászólók kifogásolták,- hogy az úthálózat fejlődése nem tart lépést a műszaki bázis növekedésével. Kőmives János tanácselnök-helyettes kifogásolta az évenként elvégzett kátyúzások minőségét, az útpadkák fokozódó emelkedését. A KPM képviselőjének feljegyzései közé került az az észrevétel is, hogy a munkálatok végzésekor vegyék fel a kapcsolatot a helyi ismeretekkel rendelkező tanácsi műszaki gárdával. Az utak minőségének megóvása miatt a csatlakozó utaknál készüljön 10—15 méteres szilárd burkolatú bekötő szakasz. Hornok Károly vb-tag kérte, hogy a Béke út szélesítése közben megrongálódott vízelvezető betonlapokkal kirakott árkokat ne a lakosság legyen kénytelen rendbe tenni, hanem az illetékesek állítsák vissza az eredeti állapotot. A nagy visszhangot kiváltó ülés így nyitott kérdéseket hagyva fejeződött be. Kovács Csaba KjrCíria A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1982. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Ä tapasztalatok sokfélék II. Ha mi állnánk a pult mögött? Az 52. számú húsbolt a Széchenyi utcában. Sziklai István boltvezető: — A mi nyitvatartásunkat is átszervezték az élelmiszerboltok mintájára. Utána panaszok áradata érkezett, mert így nem tudnak a gyárba sietők reggel fél hatkor bevásárolni. A panaszok alapján központunk visszaállította a régi nyitvatartási Most is csak hat órakor kellene nyitnunk, de szocialista brigádunk reggel fél hattól hatig „rádolgozik”. Ekkor van a legnagyobb forgalmunk. Ezután is szombaton délután egy óráig szolgálunk ki. Hétfőn zárva tartunk. Van megoldás A 150. számú ABC áruház a Radnóti úton. Együd Sándor boltvezető: — Mi megoldottuk a gondokat. A lakosság zavartalan ellátása érdekében megegyeztünk a tőlünk alig kétszáz méterre levő 25. számú Áfész-bolt munkatársaival, hogy fél évig mi, július 1-től fél évig ők tartanak nyitva minden hétfőn délelőtt 10 órától este hét óráig. Minden hétfőn csak egy műszak dolgozik hosszabbított nyitvatartásban. Természetesen ez fárasztó, hétfőn nagyobb türelmet kérünk, mert két bolt helyett dolgozunk. A 25. számú élelmiszerbolt a Sirály utcában: Mojzes Alajos boltvezető: — A hétfői nyitvatartás egyetlen megoldásának azt tartom, hogy az egymás közelségében levő boltok munkatársai megegyezzenek, miként mi a 150. számú bolt dolgozóival. Az év első félévében mi reggel fél héttől délután 3 óráig, a 150. számú bolt délelőtt 10 órától este hét óráig tart nyitva. így a vevő igénye szerint vásárolhat délelőtt is. délután is. Ä vásárlók szerint Takács Pálné adminisztrátor. Földváry téri lakótelep: — Az iparcikkboltok állandó hétfői zárvatartása nem zavar, mert ami ott kapható, azt más napokon, is meg lehet vásárolni. A Földváry téri lakótelep két élelmiszerboltja már más. Nekünk, vevőknek az lenne a legkényelmesebb, ha a két boltvezető egymással megegyezne, és az egyik délelőtt, a másik, délután tartana nyitva. Persze, ha ez komoly problémát okoz, én megoldom azzal a hétfői napot, hogy a városból cipekedek. Lehet, hogy más nem, de én szívesen teszem, ha segíthetek ezzel a kereskedelmi dolgozók helyzetén. Hiszen ők is dolgozó, családos emberek. Sándor Lászlóné forgalmi ellenőr, Sződliget. — Vácott dolgozom. Én megértem a kereskedelmi dolgozók helyzetét. Vannak már olyan korszerű élelmiszercikkek, melyek pár napig eltarthatok, például a mirelit áruk, meg a tartós tej. Most kellene gyártani ezt a több napra szavatolt kenyeret is, amit valamikor lehetett a városban kapni. Én hétfőn csak kenyeret vásárolok. Bötz Lászlóné adminisztrátor, Nagymaros: — Vácott dolgozom. Szokásommá vált, hogy a környék legnagyobb választékával rendelkező élelmiszerboltjában, a tízesben vásároljak. Hétfőn a tizes már bezár, és mire végzek a nagymarosi boltok sincsenek nyitva. Kénytelen vagyok a Naszály áruházba menni, de ott meg olyan nagy ilyenkor a tömeg, hogy lekésem a vonatot. Szervezés kérdése Rónai Ferenc tanácstag, a városi tanács termelési és ellátási bizottságának tagja, deákvári lakos: — Mint vevő mondom, és megfigyeléseim is igazolják; a szombati vásárlás nagy része átprogramozódott csütörtökre és péntekre. Hétfő éppen ezért már nem a „legcsendesebb’' nap, mert a pénteki vásárlás csak hét végére jó. Lakótelepenként legalább egy boltnak éste hatig nyitva keil lennie. Dicsérendő, ahogyan ezt Deák- várott a 25., a 150., és a 200. számú bolt dolgozói megoldották. Figyelmet érdemel vezetőik szervezőkészsége. Tudjuk, hogy a nagyobb létszámmal jobban lehet gazdálkodni, éppen ezért nem értem, hogy hétfőn miért zár korán a tizes élelmiszeráruház. Véleményem szerint az idegenforgalom kezdetével újabb és komolyabb problémák merülnek majd fel a kiskereskedelemben. Jó lenne már most erre gondolni, hiszen a Dunakanyar az ország kiemelt idegenforgalmi helye. Mészáros Gyula Brigádnapló Mit mutat a mérleg nyelve? A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében Kramlik Magdolna munkaver- seny-felelőstől kérdeztük, hogyan teljesítette múlt évi elhatározásait a 35 szocialista brigád. Mint megtudtuk, 2 műhely és 3 osztály teljesítette vállalását, hogy elnyerjék a kiváló címet. A múlt évben túlteljesítették termelési vállalásaikat annak ellenére, hogy átlagosan 4,6 százalékos normarendezés volt. Újítási vállalásaikat nem tudták teljesíteni, hiszen az előirányzott 83 helyett csak 57 teljesült, 752 ezer forint értékben. A „Dolgozz hibátlanul” mozgalomban sajnos még nagyobb volt a lemaradás. A két kommunista szombaton a brigádtagok 92 százaléka volt jelen. A vállalt 8 ezer 981 óra társadalmi munkával szemben egyébként 20 ezer 187 órát teljesítettek á brigádok. Úgy tűnik, itt nagyon elővigyázatosan terveztek, s ezért jelentős a túlteljesítés. A településfejlesztésben a kommunista műszakkal együtt 15 ezer 067 óra társadalmi munkát végeztek. 267- en tanultak, 97-en vért adtalü Az előző évhez viszonyítva javult a baleseti statisztika is. Ennek ellenére három brigádot egy fokozattal vissza kellett minősíteni, mivel tagjaik saját hibájukból 15 napnál hosszabb ideig tartó betegállományban voltak. D. J. Röviden már hírt adtunk arról, hogy a nyugalomba vonuló Jenes Józsefnek, a Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese adta át a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést és a KNEB elnöke által adományozott, díszes emlékplakettet. — Feleségemmel együtt voltunk ott a kis átadási ünnepségen. Felejthetetlen élmény volt — emlékezik vissza Erdős Bernát utcai lakásán. — Ott voltak, eljöttek Vác és Dunakeszi városok, a váci járás párt- és állami vézetői, munkatársaim, akikkel az utóbbi évtizedben dolgoztam. — 1925-ben születtem Dré- gelypalánkon. Szüleim uradalmi cselédek voltak, hatan voltunk testvérek, nem volt köny- nyű az életünk. Mikor 18 éves koromban megszereztem a ci- pészsegédi oklevelet, a Wolf- ner Bőrgyárba kerültem, ahol hat évig dolgoztam. Itt ismerkedtem meg az ifjúmunkásmozgalommal s 1947-ben itt lettem a párt tagja. — A fiatalkor kedves élményei? Egyenes életút A szolgálat nem ér véget — 1949-ben elvégeztem egy tanfolyamot, s utána mint ifjúsággondozó- és úttörő csapatvezető-helyettes dolgoztam angyalföldi és újpesti általános iskolákban. A pedagógus pártszervezet titkára is voltam. Ma is kedves emlék az úttörőmozgalom kibontakozása. A csillebérci táborban segítettem elő az úttörő raj vezetők és őrsvezetők képzését. Felejthetetlen, kedves élmények sora maradt meg bennem. Harminc évvel ezelőtt lettem függetlenített pártmunkás a IV. kerületi pártbizottságon. — Mikor került Észak-Pest megyébe? — A Központi Bizottság felhívására 1954 áprilisától falusi pártmunkásként dolgoztam a szobi pártbizottságon, különböző funkciókban. Ezek is maradandó emlékek a számomra. Az új falu kibontakozásának történelmi pillanatai. Amikor évekkel később az északi határmenti községeket jártam, láttam a nagy változást, de a régi emberek megismertek, szívesen felidéztük a hőskor epiz ídjait. — Tudom, hogy kitüntették az ellenforradalom alatti helytállásáért. — 1956-ban Vámosmikolún laktam és a községi pártbizottság titkáraként dolgoztam. Az MSZMP váci járási intéző- bizottsága tagjaként részt vettem több község pártszervezetének az újjászervezésében Részt vettem a tanácsok létrehozásában s 1984-től — megszűnéséig — magam is a szobi járási tanács tagja voltam. Feladatot vállaltam a népi ellenőrzési bizottság és a munkásőrség megszervezésében is. — Utolsó munkahelye a népi ellenőrzési bizottság. Előtte két évig az MSZMP Váci Járási Bizottsága titkáraként dolgoztam. 1972 szeptemberében megválasztottak a helyi NEB elnökének. E kilenc év alatt igyekeztem lelkiismeretesen helytállni ezen a nem könnyű poszton. Az emberség, a humánum volt mindig az, amit szem előtt tartottam. Nagyon sok segítséget kaptam az állami és a társadalmi vezetőktől, a népi ellenőrzési bizottság tagjaitól.' Az aktív munkát megromlott egészségi állapotom miatt kellett abbahagynom. A járási pártbizottság tagja vagyok, s ha állapotom engedi majd, még szeretnék a közéletben részt venni. Papp Rezső . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) «
