Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

Jegyzet Té'iedés Nem térhetünk ki a té­ma elől, mert szerkesztősé­günkig is eljutott a híre annak a kiábrándulásnak, amit a Madách Imre Mű­velődési Központban rende­zett Hoji kabaré címen em­legetett műsor okozott. Bor­sos áron lehetett oda be­jutni, ám még így is nagy volt az érdeklődés, nem sajnálták az emberek az egységesen megállapított 60 forintot, akár a hátsó, akár az első sorba szólt a je­gyük. Látni, hallani akar­ták az elmúlt egy évtized legnépszerűbb humoristáját, a kitűnő művész egyénisé­get. Az érdeklődés persze nemcsak neki, hanem a plakáton szereplőknek is sz.ólt, s ekkora árért még esztrád műsorban is színvo nalat vártak. Csakhogy mint azt többen állítják nem ez történt, s ma már egyre többet beszélnek a műve­lődési központ műsorainak ellentmondásairól. Érthe­tetlen ugyanis, l^ogy míg az ország legjobb színházi együttesei és produkciói kerülnek itt bemutatásra, amíg olyan jó ötleteknek is örülhetünk, mint az utób bi hetekben bemutatkozó jazzpresszó című, valóban szórakoztató műsorforma, vagy a gyerekeknek rende­zett igazán reális célt szol­gáló játékcsere, a rangos képzőművészeti kiállítások és színvonalas előadói estek sora; addig az úgynevezett szórakoztató, állítólagos tö­megigényt kiszolgáló, no és nem utolsósorban a bevé­teli rovat hiányait kiegyen­lítő műsorok kategóriájában igénytelen, ma már sem a falu, sem a város közön­ségét ki nem elégítő, a szó pejoratív értelmében is hak­ni műsorokkal rontják az intézmény hitelét. Megértjük, tudjuk, hogy a könnyű kereset lehetőségeit kihasználók ellen nehéz vé­dekezni. Azt is, hogy bár a kultúra nem áru a mi tár­sadalmunkban, de a ter­jesztése sok pénzbe kerül. Nem a mi dolgunk az sem, hogy az országos művésze­ti intézményektől számon kérjük miért halogatják évek óta a rendcsinálást, hogy a kis művelődési in­tézmények ne essenek ál­dozatul olyan produkciók­nak, mint ez a legutóbbi is volt. Évekig üres marad a nézőtér, vagy legjobb eset­ben foghíjas. Kis művelő­dési házakat írtam, ahol legfeljebb az igazgató füg­getlenített mindenes, aki nem ér rá bemutatókra, járni, hanem látatlanban vásárol és sokszor be­csapják. De a művelő­dési központ a nagyok sorába tartozik, a szakem­ber létszáma is akkora, hogy bármelyik százezres lélekszámú fővárosi kerület megirigyelhetné. Itt tehát nagy hiba megengedni, hogy enyhén szólva ápolatlan külsejű szereplők lépjenek fel utcai ruhában, éppen­séggel azt produkálva, ami az eszükbe jut. Tévedés azt állítani, hogy a tömegnek ez az igénye, meg hogy van valamiféle tömegműfaj és van egy másfajta elit, hogy a kettő közül az egyik hoz­za a bevételt, a másik meg viszi. Minden ellenkező ál­lítással szemben a műve­lődési intézményekben sem nélkülözhető a kiég yensú­lyozott gazdálkodást ered­ményező koncepció, mely­nek része a műsorok bevé­telétől a racionális gazdál­kodásig és a takarékosságig sokféle intézkedés. Vác mű­velődési intézményeinek ál­lami és társadalmi támo­gatását ismerve, másokhoz viszonyítva tudjuk, hogy jól állnak. Azt is, hogy az in­tézményt létrehozó társadal­mi erők az üzemek kollek­tívái mindig érzékenyen reagálnak, mert magukénak érzik ezt a házat, s ma már joggal várják az erkölcsi amortizációt. Nem szabad alábecsülni a tömegek íz­lését. Az itt dolgozó nép­művelők felelőssége a város és az egész tájegység kultu­rális életében jelentős. A szórakoztató műsoroknak is legyen koncepciója. Ne vá­sároljanak zsákbamacskát. Kovács T. István Új gépek a festődében A svájci Solt cégtől vásárolt nagy teljesítményű gyorsfes­tőgép szerelési munkálatait fejezték be a Váci Kötöttárugyár­ban február 10-én. A világszínvonalú gép teljesítménye 650 kilogramm tölíősúly. Erdősi Agnes felvétele Gödi gondok Tennivalók úton, útszélen Nem jött meg a szerződéstervezet A népesség rohamos gyara­podásával Gödön is növeked­tek a gondok, az igények. A tanács végrehajtó bizottsága januári ülésén napirendre tűz­te a KPM közforgalmú utak állapotát, fejlesztését. A téma fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a köz­ség úthálózata eléri a 100 kilométert. Ám ebből csak 8—10 kilométer hosszú a szi­lárd útburkolat. Schille Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóság megyei képviselője a testület­tel ismertette az idei terve­ket. — Az általános javításon és fenntartáson kívül vállalati keretből korszerűsítésre kerül sor a községben. A Dunamenti Tsz köz­pontjához vezető Béke úton szélesítik, megerősí­tik a burkolatot. Áz út — melyek munkáit még az ősszel megkezdték — 4 mé­ter helyett 6 méter széles lesz. A munkák befejezését a Pest megyei Közúti Vállalat má­jus 31-re ígéri, s mindez 4,5 millió forintba kerül. Vál­lalati hitelkeretből tervmeg­rendelés történt az Ady E. út—OVIT, Göd Újtelep felé vezető szakaszának megerősí­tésére, szélesítésére. Ezen a részen keskeny betonút vezet. A vb több tagja kifogásolta, hogy az Autópihenő előtti cso­mópont kiépítése sokáig tart. A Felszabadulás út és Tanács- köztársaság út kereszteződésé­ben a halálos kimenetelű bal­esetek száma évente a 3—4-et is eléri. Statisztika azonban nem készült azokról az esetek­ről, amikor csak könnyebb kimenetelű balesetek történ­tek, ijedtségtől váltak sápadt- tá az arcok, autók koccantak össze. Erre vonatkozólag az hangzott el a válaszadásban, hogy a 2. számú főútnál épí­tendő csomópont ügye szoro­san összefügg a parkoló ki­építésével. Az autóparkolót a tanács építteti. A csomópont építését megrendelték a Pest megyei KÉV-nél. A szerződés tervezetét még nem küldték meg. Előfordulhat, hogy a munka pénzügyi fedezet hiá­nya miatt áthúzódik 1983-ra. Ezt a választ k testület azon­ban nem fogadta el. Schille Ferenc elmondotta, hogy a váci üzemmérnökség­nek, amelyhez a váci és gödöllői járás tartozik, mintegy 570 kilométeres útszakaszt kell felügyel­nie. Ennek fenntartására, üzemel­tetésére 30 millió forint van. Elsősorban az állagmegóvás, a szintentartás a cél. A közle­kedést az időjárásnak megfe­lelően optimálisan igyekeznek biztosítani. Télen egyetlen le­hetőség — belterületeken — a sózás, melyről tudjuk, hogy káros a környezetre is. Gép és munkaerő csak a főutak tisztítására van. A hozzászó­lók kifogásolták,- hogy az út­hálózat fejlődése nem tart lé­pést a műszaki bázis növe­kedésével. Kőmives János ta­nácselnök-helyettes kifogásol­ta az évenként elvégzett ká­tyúzások minőségét, az út­padkák fokozódó emelkedését. A KPM képviselőjének fel­jegyzései közé került az az ész­revétel is, hogy a munkálatok végzésekor vegyék fel a kap­csolatot a helyi ismeretekkel rendelkező tanácsi műszaki gárdával. Az utak minőségé­nek megóvása miatt a csatla­kozó utaknál készüljön 10—15 méteres szilárd burkolatú be­kötő szakasz. Hornok Károly vb-tag kérte, hogy a Béke út szélesítése közben megrongá­lódott vízelvezető betonlapok­kal kirakott árkokat ne a la­kosság legyen kénytelen rend­be tenni, hanem az illetéke­sek állítsák vissza az eredeti állapotot. A nagy visszhangot kiváltó ülés így nyitott kérdé­seket hagyva fejeződött be. Kovács Csaba KjrCíria A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1982. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Ä tapasztalatok sokfélék II. Ha mi állnánk a pult mögött? Az 52. számú húsbolt a Szé­chenyi utcában. Sziklai István boltvezető: — A mi nyitvatartásunkat is átszervezték az élelmiszerbol­tok mintájára. Utána panaszok áradata érkezett, mert így nem tudnak a gyárba sietők reggel fél hatkor bevásárolni. A panaszok alapján közpon­tunk visszaállította a régi nyit­vatartási Most is csak hat órakor kellene nyitnunk, de szocialista brigádunk reggel fél hattól hatig „rádolgozik”. Ek­kor van a legnagyobb forgal­munk. Ezután is szombaton délután egy óráig szolgálunk ki. Hétfőn zárva tartunk. Van megoldás A 150. számú ABC áruház a Radnóti úton. Együd Sándor boltvezető: — Mi megoldottuk a gon­dokat. A lakosság zavartalan ellátása érdekében megegyez­tünk a tőlünk alig kétszáz mé­terre levő 25. számú Áfész-bolt munkatársaival, hogy fél évig mi, július 1-től fél évig ők tar­tanak nyitva minden hétfőn délelőtt 10 órától este hét óráig. Minden hétfőn csak egy műszak dolgozik hosszabbított nyitvatartásban. Természete­sen ez fárasztó, hétfőn nagyobb türelmet kérünk, mert két bolt helyett dolgozunk. A 25. számú élelmiszerbolt a Sirály utcában: Mojzes Alajos boltvezető: — A hétfői nyitvatartás egyetlen megoldásának azt tar­tom, hogy az egymás közelsé­gében levő boltok munkatár­sai megegyezzenek, miként mi a 150. számú bolt dolgozóival. Az év első félévében mi reg­gel fél héttől délután 3 óráig, a 150. számú bolt délelőtt 10 órától este hét óráig tart nyit­va. így a vevő igénye sze­rint vásárolhat délelőtt is. dél­után is. Ä vásárlók szerint Takács Pálné adminisztrátor. Földváry téri lakótelep: — Az iparcikkboltok állan­dó hétfői zárvatartása nem za­var, mert ami ott kapható, azt más napokon, is meg lehet vá­sárolni. A Földváry téri lakó­telep két élelmiszerboltja már más. Nekünk, vevőknek az lenne a legkényelmesebb, ha a két boltvezető egymással megegyezne, és az egyik dél­előtt, a másik, délután tartana nyitva. Persze, ha ez komoly problémát okoz, én megoldom azzal a hétfői napot, hogy a városból cipekedek. Lehet, hogy más nem, de én szívesen teszem, ha segíthetek ezzel a kereskedelmi dolgozók helyze­tén. Hiszen ők is dolgozó, csa­ládos emberek. Sándor Lászlóné forgalmi ellenőr, Sződliget. — Vácott dolgozom. Én meg­értem a kereskedelmi dolgozók helyzetét. Vannak már olyan korszerű élelmiszercikkek, me­lyek pár napig eltarthatok, például a mirelit áruk, meg a tartós tej. Most kellene gyár­tani ezt a több napra szava­tolt kenyeret is, amit valami­kor lehetett a városban kapni. Én hétfőn csak kenyeret vá­sárolok. Bötz Lászlóné adminisztrá­tor, Nagymaros: — Vácott dolgozom. Szoká­sommá vált, hogy a környék legnagyobb választékával ren­delkező élelmiszerboltjában, a tízesben vásároljak. Hétfőn a tizes már bezár, és mire vég­zek a nagymarosi boltok sin­csenek nyitva. Kénytelen va­gyok a Naszály áruházba men­ni, de ott meg olyan nagy ilyenkor a tömeg, hogy leké­sem a vonatot. Szervezés kérdése Rónai Ferenc tanácstag, a városi tanács termelési és ellá­tási bizottságának tagja, deák­vári lakos: — Mint vevő mondom, és megfigyeléseim is igazolják; a szombati vásárlás nagy része átprogramozódott csütörtökre és péntekre. Hétfő éppen ezért már nem a „legcsendesebb’' nap, mert a pénteki vásárlás csak hét végére jó. Lakótele­penként legalább egy boltnak éste hatig nyitva keil lennie. Dicsérendő, ahogyan ezt Deák- várott a 25., a 150., és a 200. számú bolt dolgozói megoldot­ták. Figyelmet érdemel veze­tőik szervezőkészsége. Tudjuk, hogy a nagyobb létszámmal jobban lehet gazdálkodni, ép­pen ezért nem értem, hogy hét­főn miért zár korán a tizes élelmiszeráruház. Véleményem szerint az idegenforgalom kez­detével újabb és komolyabb problémák merülnek majd fel a kiskereskedelemben. Jó len­ne már most erre gondolni, hi­szen a Dunakanyar az ország kiemelt idegenforgalmi helye. Mészáros Gyula Brigádnapló Mit mutat a mérleg nyelve? A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységében Kramlik Magdolna munkaver- seny-felelőstől kérdeztük, ho­gyan teljesítette múlt évi el­határozásait a 35 szocialista brigád. Mint megtudtuk, 2 műhely és 3 osztály teljesítet­te vállalását, hogy elnyerjék a kiváló címet. A múlt évben túlteljesítették termelési vál­lalásaikat annak ellenére, hogy átlagosan 4,6 százalékos nor­marendezés volt. Újítási válla­lásaikat nem tudták teljesíte­ni, hiszen az előirányzott 83 helyett csak 57 teljesült, 752 ezer forint értékben. A „Dol­gozz hibátlanul” mozgalom­ban sajnos még nagyobb volt a lemaradás. A két kommu­nista szombaton a brigádtagok 92 százaléka volt jelen. A vál­lalt 8 ezer 981 óra társadalmi munkával szemben egyébként 20 ezer 187 órát teljesítettek á brigádok. Úgy tűnik, itt na­gyon elővigyázatosan tervez­tek, s ezért jelentős a túltelje­sítés. A településfejlesztésben a kommunista műszakkal együtt 15 ezer 067 óra társa­dalmi munkát végeztek. 267- en tanultak, 97-en vért adtalü Az előző évhez viszonyítva ja­vult a baleseti statisztika is. Ennek ellenére három brigá­dot egy fokozattal vissza kel­lett minősíteni, mivel tagjaik saját hibájukból 15 napnál hosszabb ideig tartó betegál­lományban voltak. D. J. Röviden már hírt adtunk ar­ról, hogy a nyugalomba vonu­ló Jenes Józsefnek, a Váci Já­rási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének Dobos Ist­ván, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökhelyette­se adta át a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést és a KNEB elnöke által adományozott, díszes emlék­plakettet. — Feleségemmel együtt vol­tunk ott a kis átadási ünnep­ségen. Felejthetetlen élmény volt — emlékezik vissza Er­dős Bernát utcai lakásán. — Ott voltak, eljöttek Vác és Du­nakeszi városok, a váci járás párt- és állami vézetői, mun­katársaim, akikkel az utóbbi évtizedben dolgoztam. — 1925-ben születtem Dré- gelypalánkon. Szüleim uradal­mi cselédek voltak, hatan vol­tunk testvérek, nem volt köny- nyű az életünk. Mikor 18 éves koromban megszereztem a ci- pészsegédi oklevelet, a Wolf- ner Bőrgyárba kerültem, ahol hat évig dolgoztam. Itt ismer­kedtem meg az ifjúmunkás­mozgalommal s 1947-ben itt lettem a párt tagja. — A fiatalkor kedves élmé­nyei? Egyenes életút A szolgálat nem ér véget — 1949-ben elvégeztem egy tanfolyamot, s utána mint if­júsággondozó- és úttörő csa­patvezető-helyettes dolgoztam angyalföldi és újpesti általá­nos iskolákban. A pedagógus pártszervezet titkára is vol­tam. Ma is kedves emlék az úttörőmozgalom kibontakozá­sa. A csillebérci táborban segí­tettem elő az úttörő raj vezetők és őrsvezetők képzését. Fe­lejthetetlen, kedves élmények sora maradt meg bennem. Harminc évvel ezelőtt lettem függetlenített pártmunkás a IV. kerületi pártbizottságon. — Mikor került Észak-Pest megyébe? — A Központi Bizottság felhívására 1954 áprilisától falusi pártmunkásként dolgoz­tam a szobi pártbizottságon, különböző funkciókban. Ezek is maradandó emlékek a szá­momra. Az új falu kibonta­kozásának történelmi pillana­tai. Amikor évekkel később az északi határmenti községeket jártam, láttam a nagy válto­zást, de a régi emberek meg­ismertek, szívesen felidéztük a hőskor epiz ídjait. — Tudom, hogy kitüntették az ellenforradalom alatti helytállásáért. — 1956-ban Vámosmikolún laktam és a községi pártbizott­ság titkáraként dolgoztam. Az MSZMP váci járási intéző- bizottsága tagjaként részt vet­tem több község pártszerveze­tének az újjászervezésében Részt vettem a tanácsok lét­rehozásában s 1984-től — meg­szűnéséig — magam is a szo­bi járási tanács tagja voltam. Feladatot vállaltam a népi el­lenőrzési bizottság és a mun­kásőrség megszervezésében is. — Utolsó munkahelye a népi ellenőrzési bizottság. Előtte két évig az MSZMP Váci Járási Bizottsága titká­raként dolgoztam. 1972 szep­temberében megválasztottak a helyi NEB elnökének. E ki­lenc év alatt igyekeztem lel­kiismeretesen helytállni ezen a nem könnyű poszton. Az em­berség, a humánum volt min­dig az, amit szem előtt tartot­tam. Nagyon sok segítséget kaptam az állami és a társa­dalmi vezetőktől, a népi el­lenőrzési bizottság tagjaitól.' Az aktív munkát megromlott egészségi állapotom miatt kel­lett abbahagynom. A járási pártbizottság tagja vagyok, s ha állapotom engedi majd, még szeretnék a közéletben részt venni. Papp Rezső . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom