Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

Helyreállítják az utakat LUOI ina Már nem sokáig kell várni Gödöllőn, a Corvin Ottó körúti lakótelep lakóinak arra, hogy a házuk, lakásuk előtti feltúrt úton újra biztonságosan közlekedhessenek. Hiszen csak a beállt nagy hideg miatt nem kezdhettek hozzá a munkaárkok teljes befedéséhez, az úthálózat befejezéséhez a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. Ahogy az időjárás en­gedi, reméljük, megszűnnek a képen látható állapotok. Barcza Zsolt felvétele A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Társas-ház. Családi hétvégi program. Kirándulóbusz indul Kékes­re, 8 órakor. Az Állami Bábszínház ven­dégjátéka. Bohóc rókák és más mókák címmel, a színházte­remben 14 és 16 órakor. Start-nap. A lemezcég új kiadásairól beszélgetés Wilpert Imrével, 18 órakor. Aszód, helyőrségi művelődé­si központ: Zenetörténeti előadás, 19 órától a színházteremben. Bag, művelődési központ: Sportolók farsangi bálja, 20 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: Ulti verseny értékes díjakkal. Iklad, általános iskola: Az általános iskola kulturá­lis seregszemléje, 16 órától. Hévízgyörk, művelődési ház: Müller-diszkó, filmvetítéssel, 20 órakor. Mogyoród, művelődési ház: Farsangi bál a sportkör ren­dezésében, 19 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1982. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Változó gazdasági környezet A lófogattól a nagyüzemig Városi moziműsor A vízesés fia. Amerikai film. Kísérőműsor: Az élővi­lág vizei. Csak 4 órakor. Pukk. Olasz filmburleszk. Kísérőműsor: Követ kőre»8 és 8 órakor. Az kétségtelen, hogy a gazdasági környezet változása, változtatása a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit is mó­dosítja. A műszaki fejlesztést is, ami pedig az elmúlt évti­zedekben talán a leglátványo­sabb formában járult hozzá ahhoz, hogy az ökrös, tehenes, lófogatos hazai gazdaságból, korszerű nagyüzem váljék. Ki ‘sírja ma már vissza a gépeket nélkülöző régi világot, inkább előretekintünk, s azt mondjuk: a fejlesztésben nem szabad megállni, legfeljebb fi­nomítani dolgokat, ha lassúb­bá válik most ez a fejlesztés. Ami viszont nem egyenlő az­zal, hogy a haladás első vo­nalában működőknek, a kuta­tást, oktatást végzőknek tje kellene éppoly, vagy talán még i nagyobb intenzitással, közreműködni mindebben. Tartalmas recept No, persze, az sem volt szégyen eddig sem, sőt kifeje­zetten üdvös, ha valahol, va­lamelyik nagyüzemben, rend- szerközpontban találtak fel újabb technikát, a réginél jobb masinát. A közvetlen igény szülte gép talán nem mindenben olyan tökéletes, mintha konstruktőrök hada hozta volna létre, de prakti­kumát, létjogosultságát soha­sem vitatják a legjobb szak­emberek sem, de csak akkor nem. ha valóban talpraesett, jó ötlet nyomán, sikeresen született gép, berendezés az. A MÉM Műszaki Intézet­ben persze sokkal szélesebb a vizsgálandó gépek skálája, meg a feladatok is sokrétűb­bek ma már, mint az egysze­ri műszaki ellenőrzések. Ez az intézetünk az egész ország számára dolgozik, az elmúlt mintegy két-három évtized­ben igazán nagy elánnal azért, hogy mezőgazdaságunk jó gépeket kapjon. Ám ezek so­ra mellé, körülbelül tizenöt éve, majdhogynem azt mond­tam: receptet is ad, csakhogy ez tartalmasabb valami, mert kidolgoztak egy sor gépesített termeléstechnológiát. Minősítés, vizsgálat Amiben a vegyszer szerepét éppúgy meghatározták, mint a gépét, a jó vetőágyét épp­úgy, mint a vetőmagét, de so­rolhatnánk a technológiák vizsgálatának munkaszervezé­si, munkavédelmi, üzemszer­vezési, gazdaságossági fejeze­teit is. — Ha csak azt mondjuk, hogy minden új eljárásuk, minden hazai mezőgazdasági nagyüzembe, s néhány hónap­ja már a háztáji vizsgálatok eredményei a magánházakhoz is eljutnak, s azokból ott ösz­tönzést, reális alapot kaptak a termelés mikéntjéhez. ta­gadhatatlan, hogy a Műszaki Intézet az egyik hazánkban, amely közvetlenül a termelést segítette és segíti. Változó Igények, szokások Az autó és a művelődés A személygépkocsik fenntar­tása olcsónak éppen nem ne­vezhető, de számuk évről évre emelkedik. Ezzel párhuzamo­san nő azoknak a fiataloknak a köre is, akik jogosítvánnyal rendelkeznek. Sokuk számára éppen ez jelenti a hét végi ki- kapcsolódást, szórakozást. Nem a céltalan furikázásra gondo­lok, vagy az autómutogatásra. Csoportos túrák A kocsit sokféle célra fel le­het használni. Hasznos eszköz lehet a munkában, miképpen az például a zsámbokiaknak a nyári szezon idején, amikor kerti terményeiket, főként a paprikát szállítják vele a fő­városi és a Budapest környéki piacokra. Sokszor egész autó­karavánt lehet látni a nyári hétköznapok délutánjain. A legtöbb helyen azonban már szombaton, vasárnap sem áll garázsban a kocsi. Nem azért veszik elő, hogy egy-egy távolabb élő rokont felkeres­senek, jóbarátot meglátogassa­nak, pontosabban nem csupán ezért. Sokkal gyakrabban azért ülnek be egy-egy hét vé­gi reggelen a volán mögé, hogy a családdal együtt hosszabb túrát tegyenek, felkeressenek néhány nevezetes helyet. Hogy évente csak egvetlen települé­sünkről mennyien és hányszor kerekednek fel ilyen útra, leg­feljebb csak megbecsülhetjük, már éppen a megnövekedett számú gépkocsik, motorok, mint a gyors megközelítés esz­közei, lehetőséget kínálnak a tulajdonosok bevonására, leg­alább egy klub. erejéig. Ha a fiatalok az izgalmas filmek kedvéért hajlandók Gödöllőre kocsikázni, miért ne lennének hajlandók hétvégeken a mind­össze két kilométerre levő Vácszentl ászlóra átmenni egy- egy vonzó program végett? Ráadásul ez még olcsóbb is lenne, hiszen az üzemanyagot sem ingyen osztogatják. Szervezett kirándulás Ma már sok család rendel­kezik személygépkocsival vidé­künkön, s aligha találnák olyan tulajdonost, aki úgy óv­ja kocsiját, hogy évente csu­pán öt-hat alkalommal áll ki vele a garázsból, akkor, ha jó idő van, hogy ne legyen sáros. A kocsi sokoldalú segítőtár­sunkká vált, szolgál bennün­ket, munkánkat segíti, egy-egy hétvégi túra során kikapcsoló­dást, örömet szerez. Művelődésünket azonban még spontán, egyéni igények, ötletek alapján szolgálja, s ha a népművelés emberei az elkö­vetkezendő időben erre a lehe­tőségre jobban odafigyelnek, s megpróbálják kiaknázni, való­színű, hogy nemcsak papriká­val, zöldségfélékkel rakott kocsikaravánokat lehet majd látni útjainkon, hanem kikap­csolódni vágyó, szervezetten kiránduló, autóstúrázó gépko- kocsisort is. Bene Mihály Tavaly egyébként, mintegy kilencszáz témát műveltek az intézetben, ezek között volt kilenc kiemelt fontosságú, 130 a géprendszer fejlesztési tá­rna, s végrehajtottak huszon­öt üzemgazdasági vizsgálatot is. A gépiminősítések száma 185 volt, a munkavédelmi, il­letve biztonságtechnikái vizs­gálatok száma csaknem elér­te a négyszázat. Harminchat már sorozatban gyártott gép utóvizsgálatát is elvégezték. Az intézet munkájához a költségvetésből tavaly 31, a MÉM MÜFA-alapjából, mint­egy tizenhét millió forint állt rendelkezésükre. Ezenkívül körülbelül hetvenmillió forint értékű megrendelést teljesítet­tek mezőgazdasági nagyüze­mek, valamint a mezőgazdasá­gi gépeket gyártó és forgal­mazó vállalatoknak. Vizsgálati eredményeiket harminc gyakorlati bemutatón ismertették a szélesebb szak­mai közvéleménnyel, kutatóik több mint ötszáz tudományos, illetve ismeretterjesztő elő­adást tartottak. Szakirodalmi tevékenységük is hasonlóan jó, mint a korábbi években volt. A rendszer eszközei Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában, A mezőgazdaság mű­szaki fejlesztésének tudomá­nyos kérdései című sorozat­ban négy, a saját kiadású me­zőgazdasági gépesítési tanul­mányok sorozatba^ hat jelen­tősebb tanulmányuk látott nap­világot. A napjainkban zajló' mezőgazdasági könyvhónap friss könyveinek szerzői között is számos munkatársuk talál­ható. Űj kiadványsorozatot indí­tottak tavalyelőtt, A mezőgaz­dasági gépek üzemfenntartása címmel, amely 1981-ben ki­lenc közleményt jelentettek meg, s juttattak el az üzemek­hez. Ezekben a gépjavítás, karbantartás új módozatait,, rendszerbefoglalását és eszkö­zeit mutatják be, és ismerte­tik a gépjavítási, tárolási, kar­bantartási épületekkel szem­ben támasztott igényeket is. A MÉM Műszaki Intézet alapjában véve, tehát jó évet zárt. Munkájára, kutató, fej­lesztő tevékenységére a me­zőgépipar vállalatai és a nagyüzemek, a termelési rend­szerek is számíthatnak. • F. I, Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon 20-án, szombaton 8 órától 22-én, hétfőn 8 óráig: dr. Mohai Imre, Veresegyház. Bánóczi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban. Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán. Valkón, Vácegresen, Váckisúj- falun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon 20-án, szom­baton 8 órától 22-én, hétfőn 8 óráig: dr. Hamar György, Valkó, Szabadság út 63. Szombati jegyzet Ajtók Szegény vállalatok és szövetkezetek, mondhatnánk a híreket olvasva. Nem elég, hogy már évek óta minden évben nehezebb a dolguk; drágulnak a költségek, szű­külnek a piacok, élesedik a verseny, hiányzik a munka­erő, takarékoskodni kell az energiával, s vegyük még ehhez a gyakran változó közgazdasági és jogi szabá­lyozókat, a növekvő elvo­nást! Szinte csoda, hogy még mindig talpon van­nak. S emellett jószerivel nincs olyan város- vagy község/ej- lesztési feladat, amihez ne kérnék a segítségüket. Ha csak most, az év elején vé­gigfutjuk a cikkeket, olyan kép alakulhat ki bennünk, hogy a gyárak, szövetkeze­tek ajtaján megállás nél­kül nyitnak be a különfé­le állami, társadalmi szer­vezetek emberei s üres te­nyerüket tárják a mecéná­sok megértő tekintete elé. Jönnek a tanácstól, ahol kevés a pénz az új épít­kezésekre és társadalmi se­gítség gyanánt gépeket, szál­lítást, brigádfelajánlkozást kérnek. Utánuk az iskolák, az egy üzem, egy iskola mozgalomban vagy azon kívül is: segítség kellene az udvar rendbetételéhez, a kerítés elkészítéséhez, esz­közökhöz, szülők akadémiá­jához. Mindjárt a nyomuk­ban ott vannak a sport­egyesületei: megbízottai: ke­vés az állami támogatás, még kevesebb a saját bevé­tel, nincs mivel szállítani a játékosokat, miből felújíta­ni a pályát, az -öltözőt s mivel honorálni a legjobba­kat; adjanak hát belátásuk szerint, de lehetőleg minél többet. S még ezzel sem ér vé­get a sor, hiszen ott vannak például a kertbarátkörök, a klubok, az ifjúsági szerve­zetek, a művelődési házak és ki tudja, hogy még kik és mik. És mit tehetnek a sok tűz között az érintettek? A lehetőségeikhez képest igyekeznek úgy-ahogy meg­felelni minden kérésnek, bár üzemenként és telepü­lésenként nem egyenlő mér­tékben, A dolog persze korántsem ilyen humoros, mint ahogy ebben a jegyzetben megpró­báltuk érzékeltetni. Hiszen tudjuk, a gondok, a hiá­nyok minden területen fe- szítöek, különösen az ideá­lisnak elképzelt helyzethez képest. S különösen ott, ahol nincs kihez fordulni. Például az agglomerációs községekben. Amelyekben, tipikus alvótelepülések lé­vén, csak kevés az olyan üzem, szövetkezet, amely több-kevesebb támogatással hozzájárulhatna a fejlesz­tési tervekhez. Ezekből a községekből, járásunkban is ven ilyen öt, a dolgozóki nagy többsége eljár a fő­városba. Ott termelik meg azt a többletet, amit aztán a budapesti gyárak befizet­nek a közös alapba. S amikor mégis szóba ke­rül a dolog, hogy Buda­pest segítse jobban ezeket a községeket, számtalan el­lenérv ad, egyébként tagad­hatatlan mentséget: a fő­város gondjai sem kisebbek, gondoljunk csak a lakás- helyzetre, a közlekedésre, a külvárosokra. Ami mégis segíthet ezen a furcsa egyenlőtlenségen, az a központi, a megyei költségvetés gondoskodása, illetve a községek lakóinak összefogása. Gáti Zoltán ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» Olcsó napok Gödöllőn 40—50%-kal olcsóbban vásárolhat női, férfi- és gyermek divatárut, kötöttárut és csizmát a gödöllői ruházati boltjában: •v" Szabadság tér 14-16. Ajánlatunkból: Férfi bőrkesztyű, 292 Ft helyett 146 Ft Gyermekpulóver, 117 Ft helyett 70 Ft Flanell hálóing bakfisoknak, 191 Ft helyett 96 Ft Női csizma, 1250 Ft helyett 625 Ft VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! Meglepődtem például azon, hogy turaiak is járnak rend­szeresen Gödöllőre moziba, mi­ként a valkóiak. Az utóbbia­kon nem lehet csodálkozni, Valkón kultúrház hiányában igen szűk a kikapcsolódási, művelődési lehetőség. Gyakor­ta átruccannak Vácszentlász- lóra is. A kiemelkedő beategyütte- sek koncertjére a harmadik­negyedik faluból is eljönnek, sokan — nem lévén kocsijuk — motorral, autóbusszal. Ügy vélem, nem túl sok hiányzik ahhoz, hogy ezeknek a fiata­loknak legalább egy része to­vábblépjen, s ne csupán mo­ziba, koncertre, diszkóba ve­zessen az útjuk. A gödöllői művelődési központ megnyitá­sával, programkínálatával e téren is megnövekedtek az esé­lyek. Egyéni ötletek A hetvenes évek első felé­ben a valkói nagyközségi ta­nácsnak az volt az elképze­lése, hogy központi intézmény- nyé fejlesztik a vácszentlász- lói művelődési házat, mivel — a mai napig is — ott legkedve­zőbbek a művelődési feltéte­lek. Ez a bázisintézmény lett volna hivatva arra, hogy a két társközség, Valkó és Zsámbok kulturális életét irányítsa. A jószándékú elképzelés nem( vált ugyan valóra, de ma pontos adatot nem tudunk, pedig művelődésünk színvona­lát, annak alakulását ez is jel­lemezhetné, számszerűen is. Elvélve találkozhattunk la­punk hasábjain csoportos autótúráról szóló hírekkel is, amit zömmel egy-egy szövet­kezet vagy üzem fiataljai szer­veztek. A művelődési házaink is vállalkoznak alkalmanként külön autóbusszal történő ki­rándulás szervezésére, miért ne vehetnék figyelembe a szervezők a gépkocsik megnö­vekedett számát, s miért ne szervezhetnének ilyen formá­ban is csoportos országjáró tú­rákat? K'e csak diszkóba Meg lehetne próbálkozni a segédmotorosokkal is, hiszen ezek száma az elmúlt eszten­dők folyamán ugrásszerűen megnőtt, s jelentős részüket csak a településen belül hasz­nálják, pedig a nem túl távoli célok ezekkel is elérhetők. Szolgálhatják a gépkocsik másként is a tulajdonos és családja művelődését. Nem túl régen figyeltem fel arra a je­lenségre, hogy számos közsé­günkben a fiatalok szombaton, vasárnap kocsiba ülnek, s eU hajtanak a legközelebbi város­ba szórakozni, az esetek több­ségében moziba, ritkábban még színházba is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom