Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
Magyar—szovjet megállapodás Földgázszsrződés Az idei magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás és az orenburgi földgáz- vezetékről kötött hosszú távú egyezmény alapján pénteken Budapesten Kerekes Dénes, a Mineralimpex és Jurij Ruza- kov, a Sojuzgazexport vezérigazgató-helyettese aláírta az 1982. évi szovjet földgázszállítás magánjogi szerződését. Az orenburgi gázvezetéken 1979 óta kap rendszeresen szovjet földgázt a magyar népgazdaság. A több mint 300 millió rubel értékű idei szállítási szerződés alapján hazánk földgázszükségletének mintegy 40 százalékát fedezzük szovjet importból. A szerződés aláírásánál jelen volt Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Viktor lvano- vics Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője is. Végső búcsú ÄJtal Miklésfál Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára pénteken a Mező Imre úti temetőben dr. Ajtai Miklóst, a magyar munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi ‘Bizottságának tagját, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnökét, az MTESZ társelnökét, nyugalmazott miniszterelnök-helyettest. A vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíborpárnákon helyezték a koporsó elé — díszőrségben tisztelegtek az elhunyt előtt párt- és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vett búcsút az elhunyttól. Elmondotta, hogy Ajtai Miklós útja, tevékeny élete a népe javát szolgáló, az eszméihez hű, azokért életét is kockáztató embert példázza. Diplomás fiatalként ismerte fel azt az felelősséget, amit a tudás, a tudomány hordoz; értelmiségiként állt a munkásosztály ügyének szolgálatába, tehetségét, tudását megsokszorozva és szétosztva. Borbándi János részletesen szólt Ajtai Miklós életútjá- ról; megemlékezett a Marót- csoport tagjaként partizánakciókban részt vevő harcosról, a felszabadulás után fontos politikai, gazdasági és tudományos vezető posztokon tevékenykedő politikusról. Ezután Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára, a szövetség és a család részéről mondott búcsúszavakat. A koporsót ezután a gyászmenet a Munkásmozgalmi Panteonhoz kísérte, ahol a sírsétányon hántolták el. A koszorúk és a virágok sokasága borította el nyughelyét, s a búcsú, a gyászszertartás az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Miiliérdok, sxázcBékok, kétségek Bűvös határokon léptek át Több kilónyira rúg már az az anyag, amely a megye termelőszövetkezeteiből érkezett a szerkesztőség asztalára. Beszámolók, tájékoztatók — egyik helyen így nevezik, másik helyen úgy — terebélyesre hízott vagy vékony karcsú összefoglalók a gazdaságok elmúlt esztendei munkájának eredményeiről, vagy épp a sikertelenségekről. Milliók, milliárdok, százalékok, a statisztikusok a megmondhatói, hányféle szempont alapján mérlegre tett, és feldolgozott hétköznapi produktumok. Élen a mellékes Abban valamennyien megegyeznek, az 1981-es esztendő nem a növénytermesztés éveként fog bevonulni a mezőgazdaság aranykönyvébe. A da- basi Fehér Akácban az ágazat üzemi eredménye több mint 13 millióval maradt el a tervezettől, a hernádi Március 15. Tsz-ben a növénytermesztés 12 millióval alacsonyabb nyereséget produkált, mint remélték, s az időjárás, a mezőgazdák örök réme alaposan beleszólt a szépen kialakított tervekbe Bernecebarátitól Jász- karajenőig, Nagykátától. Zsám- békig. Bűvös határokról, termésátlagokat, hozamokat megdöntő eredményekről is szólhatnak természetesen. A fő profilként baromfitenyésztéssel és élel- miszerfeldolgozással foglalkozó hernádiak hústermelésben túlszárnyalták a tízezer tonnás „álomhatárt”, átlépték a kétmilliárdot az árbevételben mégpedig 261 millióval. Letette névjegyét az ország asztalára a gazdaság háztáji ágazata is, 300 millió forint értékű állatot és terményt állítottak elő munka mellett, szabad idejükben. S ha alaposan mérlegelünk meg kell állapítsuk a háztáji és a kiegészítő tevékenységek viszik el a pálmát a gazdaságok nagy részében, s megtette a magáét a legtöbb helyen az ól- lattenyésztés is. Kockáztatók, siránkozók Beruházások, fejlesztések — a gazdálkodás eredményeinek növelése érdekében az alapos megfontolás jegyében történtek, s a melléküzemágak piackutatói sem voltak munka nélkül. Tekintélyes lista kerekedne ki belőle, ha összegezni kívánnánk, ezek a cseppet sem mellékes ágazatok ki mindenkivel tartanak gyümölcsöző kapcsolatot, tudatosan vállalva a háttéripar tekintélyes hézagainak pótlását. A vácszent- lászlói Zöldmező ipari ágazata, legjelentősebb partnerei között tudhatja a Taurus Gumiipari Vállalatot, a Mátravidéki Szénbányákat, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a DKV-t. a DHV-t, a Csepel Autógyárát, a Hungarocamiont... és még hol van a sor vége! Rugalmasság, kezdeményezőkészség, no meg a feszült gazdálkodási helyzet felemlegetése sem maradt ki, nem is maradhatott ki a szövetkezetek értékeléséből. Ami az első kettőt illeti ebben aztán élen járnak a Pest megyei termelőszövetkezetek. S míg gazdálkodásuk egészét ez a kedvező szemlélet határozza meg, addig a jogos kesergések mellett olykor jelentkező sirámokról könnyen megfeledkezhetünk a szövetkezetek házatáján ünnepivé varázsolt februári napokon. Többet, másképpen Tehetjük, mert bebizonyították. hogy a szigorodó feltételek mellett is — nem állítjuk, hogy könnyen —, de találnak megoldást, felfedezik rejtett vagy kevésbé rejtett tartalékaikat, merik vállalni a kockázatot is, ha kell. A számvetéssel együtt jár a tervezés is. A munkahelyi tanácskozásokon, a részközgyűléseken, majd a végső elfogadásnál elhangzottak mindazok az igények, feladatok, amelyet a kollektíváknak saját boldogulásuk, no meg a közösség javára teljesíteniök kell. Még több nyereség, még több árbevétel — de ne soroljuk tovább — összességében jobb munka, nagyobb hatékonyságú produktum az, amit papírra vetettek, s a közgyűléseken szentesítettek a szövetkezetekben. S megfogalmazták kétségeiket is; a hernádiak a baromfiexport nehézségei miatt már most 50 milliót meghaladó nyereség- kieséssel kalkulálnak, a daba- siak az agglomeráció és a rossz minőségű földek cseppet sem kedvező hatását igyekeznek tőlük telhetőén csökkenteni... Gáspár Mária A tanácsok a lakosságért írta: dr. Mondok Pál/ a Pest megyei Tanács elnöke A társadalmi, valamint a, gazdasági élet,-------------------—----------------de korúiméA m űhely és a kert Kovácsmester ünneplőben Különös benyomást kelt egy csöndes kovácsműhely. Az elektromos kemence olyan hideg, mintha tűz sohasem égett volna benne, és mozdulatlanul valahogy kisebbnek látszik a kalapács. A sarokban rendberakva sorakoznak a különböző alakú vasdarabok, de itt most nem dolgozik senki. Csere György, a Hazai Fésűsfonó pomázi gyárának egyetlen kovácsa a szomszédos helyiségből jön elő, ünneplő ruhában. Egyszínű, sötét öltöny meg hófehér ing, nem éppen a műhelyben megszokott öltözet. Régi ismerősök vagyunk, már kérdezném is, hogy mi újság, de időt sem hagyva, visz magával egy vidám társaság kellős közepébe. Húszán vagy huszonötén lehetünk együtt, és ismét előkerül a papírlap, melyről már egyszer felolvasták a verses köszöntőt. Pihenésről, kényelemről, ágyban fogyasztott reggeliről, nyugdíjas évekről szólnak a tréfás rigmusok. Csere György nyugdíjba készül? — Betöltöttem a hatvan évet, elköszönök a gyártól. Befejeződött a délelőttös műszak, most már asztalra lehet tenni a saját termésű, finom ribizlibort. Az ünnepelt tölt mindenkinek, és koccintunk egy pohárral az egészségére. Népszerű ember a textilgyárban, ahová annak idején némi pályamódosítással került. Gyógykovács volt fiatal korában egy fuvarozási cégnél, de amikor a lovakat meg a szekereket kitiltották a fővárosból, bealkonyult a pályának, más munka után kellett nézni. Előbb lakatos lett Budakalá- szon, majd felvették kovácsnak a Hazai Fésűsfonóba. Mit csinál a kovács egy textilgyárban? Sok mindent; például egyszerűbb alkatrészeket, amiket éppen nem kapni, de sürgős szükség van rájuk a fonodában vagy a szövődében. Javítja az anyagszállító kocsikat, egyebeket. Sokat újított, a munkát könnyítő kis kéziszerszámokat barkácsolt. Egyszer elnyerte az „Év legeredményesebb újítója” címet. Tőle hallottam valamikor, hogy egy kovács nem kovács, kettő is csak fél, három ember egy kovács. Igaz, nyomban azt is hozzátette, hogy a régi mondás ma már így nem érvényes. Sokat változott, alakult ez a mesterség, és egy szakmunkás, ha kell, kiszolgálja kovácsmunkával az egész gyárat. — A mozgalmas évek után most mire készül? Ezt már a nyugdíj astalálkozó után kérdezem Csere Györgytől, a csöndessé lett kovácsműhelyben. A kertjéről beszél, ahol kétszáz négyszögölön édes, zamatos őszibarack terem, meg nagyszerű pándi meggy. Több mint tíz évvel ezelőtt egyszer meghívót kapott a pomázi kertbarátok összejövetelére. Elment, meghallgatta az előadást, és utána gondolkodóba esett rajta: mi mindent lehetne kihozni abból a kétszáz négyszögölből, ha nem bízná a véletlenre a dolgot? — Szóval ideje sem lesz visszavágyódni a kovácsműhelybe? — Ezt nem mondtam. Itt engem húsz éven keresztül megbecsülték, kiváló dolgozó kitüntetéssel búcsúztattak. Mindig szívesen visszajövök, ha kell a nyugdíjas segítség. Gál Judit nyeink változása is a tanácsok munkájának még hatékonyabb működését, a közigazgatás állandó megújítását, korszerűsítését igényli. A párt XII. kongresszusának határozatában is szerepel az államélet továbbfejlesztése, az államigazgatási munka további korszerűsítése. Ezt fejezi ki az 1971-ben elfogadott és a tanácstörvényben megfogalmazott azon fő célkitűzés: növelni kell a tanácsok népképviseletét, önkormányzati és állam- igazgatási tevékenységét. A tanácsi munka színvonala sokat fejlődött, mind jobban megfelelnek a magasabb társadalmi követelményeknek. Különösen érzékelhető ez a tanácsok gazdaságszervező, a települések, a városok, a nagyközségek, községek lakosságellátó képességének növekedésében, szervezésében. Akik a tanácsok munkáját figyelemmel kísérik, tapasztalhatják, hogy az utóbbi években a helyi tanácsok, gazdasági és államigazgatási hatásköre, s ezáltal felelősségük is megnőtt, ök a meghatározók a települések arculatának alakításában, a lakóhelyi ellátás megszervezésében, a lakóhelyi közérzet javításában. Közismert, hogy a települések közművel, vízzel, csatornával, villannyal, úttal, közlekedéssel való ellátásában, a lakásépítés feltételeinek kialakításában, megszervezésében meghatározó a tanácsok tevékenysége, kezdeményező képessége. Az ő feladatuk és felelősségük a többi között a lakóhelyi kereskedelmi, szolgáltatási, intézményi ellátás, a szociális gondoskodás, a köztisztaság, a köz- művelődés megszervezése. Mindezt csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha az ágazati szervekkel jó együttműködést, jó munkakapcsolatot alakítanak ki.. Napjainkban például sokat tehetnek az ötnapot munkahétre való áttérés zökkenőmentes kialakításában, a lakossági szolgáltatás további javításában, abban, hogy elősegítsék a kisvállalatok, kisszövetkezeti társulások alakítását. | A teljes igazsághoz tartozik, hogy a la1-------------------------—----- kohelyi ellátás mi nden gondját egycsapásra nem lehet megoldani. Hiszen ennek határt szab a korlátozott anyagi lehetőség is. A tapasztalatok azonban azt is bizonyítják, hogy a társadalom a számos, jelentős helyi kezdeményezéssel sokat segít. A pártalapszervezetekkel, a tömegszervezetekkel, az ipari üzemekkel, a termelőszövetkezetekkel való jó együttműködés, a lakossággal való kapcsolat nagy poli- • tikai, erkölcsi és anyagi erőt képvisel a lakóhelyi.ellátás megjavításában. Ezzel senki sem állítja, hogy a lakóhelyi ellátás minden gondját helyi kezdeményezéssel és helyi eszközökkel meg lehetne oldani. De örömünkre szolgál: számtalan olyan létesítmény valósült meg és a jövőben is ez várható, amelyet a helyi erőforrások segítettek elő. Sok iskola, óvoda így került tető alá; ilyen helyeken csökkent a zsúfoltság. Helyi erőből bővítettek számos gyermekintézményt; kereskedelmi egységet hoztak létre saját erőből; lakótelepeket társadalmi munkában parkosítottak. A lakossági szolgáltatás javítását engedélyek kiadásával, helyiségek átadásával mozdították elő, a gyermekétkeztetést közös összefogásból oldották meg. Bővítették a közműveket. Minderre a jó tapasztalatok és példák sokaságát lehetne sorolni. Talán nem kell részletezni annak a jelentőségét, hogy tavaly a megyében 3,1 milliárd forintot fordítottunk város- és községfejlesztésre. Ebből igen nagy jelentőségű, több mint 600 milliót képviselt a helyi összefogásból, az elismerésre méltó társadalmi munkából eredő fejlesztés. A hatodik ötéves tervben a szerényebb anyagi lehetőségei mellett is további erőforrás a társadalom önereje. I A lakásállomány várhatóan negyvenl--------------------------- ezer otthon megépíté sével bővül. Hagyományainknak megfelelően a többsége magánerős formában valósul meg. A lakások egy része telepszerűen épült, a megye nyolc városában és néhány népes nagy településén — azonban inkább hagyományos családi házakat építettek. A tanácsoknak és a tanácsapparátusoknak egyik fő feladata, hogy az eddigieknél jobban segítsék az építkezni szándékozókat. Támogassák a korszerűbb szemlélet kialakítását, ne kísérje hosszas huzavona a lakásépítést. Hasonlóan jogos panaszok forrása az, hogy a személyi tulajdonban levő telkek egy részére a korábbi ivekben elrendelt építési tilalom ma már elavult, mert megváltoztak a körülmények, azonban késik a tilalom feloldása és ez növeli a telekigényt és nem egy esetben oka az engedély nélküli építkezésnek. A lakóhelyi ellátásban kedvező lehetőséget biztosít a víz- és a csatornafejlesztés, a gyermekintézmény-hálózat, az egészségügyi és kereskedelmi szolgáltatás bővülése. Az alsófokú oktatásban azzal számolunk, hogy mintegy tízezer óvodai hely és hétszáz általános iskolai tanterem megépítése teszi kedvezőbbé az oktatás és nevelés feltételeit. A megyében jelenleg nagyszámú, megközelítőleg háromszáz általános iskolai tanterem építése és előkészítése van máris folyamatban. A többi között például Budaörsön, Ve- csésen. Dunakeszin, Zsámbékon, Nagykőrösön, Érden, Szigetszentmiklóson tizenhat-tizenhat —, Gyálon, Nagykátán, Százhalombattán, Pécelen tizenkét-tizenkét tantermes korszerű iskola épül meg. A jelentős iskolaprogram teljesítése mellett, a megyére jellemző nagyszámú általános Iskolába lépők számának következtében változatlanul szükséges a meglevő iskolák házilagos bővítése és az átmeneti szükségmegoldások alkalmazása. A Pest megyében kialakított egészségügyi integráció, azt is figyelembe véve, hogy a feltételek teljes mértékben nem állnak rendelkezésre, számos előnyt biztosított az állampolgároknak. összehangoltabbá vált a kórházak, a szakrendelők és az orvosi körzetek közötti együttműködés. Javult az egészségügy igazgatása, a megye városai, járásai, községei között. Ezt elősegítette a váci, a ceglédi, csaknem ezerágyas kórházainak belépése és a bővítéssel rövidesen megvalósuló csaknem ezerágyas kerepestarcsai kórház működése. I Javult a járóbeteg-ellátás a a százhalombattai, a váci, a monori, a dabasi rendelők belépésével. Tovább könnyíti a járóbeteg-ellátást az Érden folyamatban levő bővítés, valamint a Dunakeszin, Nagykőrösön, Budaörsön,Vecsésen tervezett fejlesztések megvalósítása. 1981-ben 12 ezer négyzetméterrel növekedett a kereskedelmi hálózat. Javították a lakosság kereskedelmi ellátását a Vácott, Dunakeszin megépített áruházak. Folyamatban van Érden, Monoron egy-egy nagyáruház építése. Több korszerű ABC-áruház készült el a múlt év során, többek között Cegléden, Tárnokon, Vácott, Ecseren, Dömsö- dön, Gyálon, Pomázon, Foton. Jelenleg tizenkét ABC-áruház épül. Az elmúlt évek során a településihálózatban a közigazgatásban több átalakulás, szervezeti változás, fejlődés történt, korszerűsödött a megye településhálózata és közigazgatási szervezete. A tanácsok, a köztisztviselők munkája, a lakossággal való kapcsolat formái bővültek, kiszélesedtek. 179-ről 129-re csökkent a közigazgatási egységek és tanácsok száma. Több a városunk ma és nagyobb a nagyközségek aránya, létrejöttek a közös tanácsok, kialakultak a társközségek. Csökkent a tanácsi bizottságok száma. A megye egymilliós lakosságának ma már 24 százaléka a városokban, 44 százaléka a nagyközségekben és 32 százaléka községekben él. A településhálózat fejlesztésének arányos érvényesítésére megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A városhálózat elsődleges fejlesztése mellett érvényesül a járási székhely, nagyközségek és a kiemelt legnépesebb nagyközségek fejlesztésének megkülönböztetett segítése. Ugyanakkor megfelelő gondot fordítunk a többi település alapellátásának m elősegítésére. .. sí; A megye városai — helyzetükből adódóan, dinamikusan fejlődnek. Többségük alkalmas arra, hogy az ott élő lakosság, de a városokat övező helységekben élők is megnövekedett politikai, gazdasági, egészségügyi és kulturális ellátó szerepet töltsenek be. A tanácsok és lakosság kapcsolatának alakulásában politikailag is nagy jelentősége van a közügyek a lakosság hatósági ügyek körültekintő, gyors, igazságos intézkedésének. A köz- igazgatás az állampolgárokért van, ez sokat hangoztatott és régi igazság. Ezért nem mindegy, hogy a mindennapi élét, az ott élők tapasztalatai ezt mennyire támasztják alá. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a szocialista közigazgatás akkor is a társadalmat, az embereket szolgálja, amikor szigorúan érvényt szerez a jogszabályoknak, I Az ügyintézés korszerűsítését szolgálta------------------------ az az intézkedés is, am elynek alapján az elmúlt években a köz- igazgatásban végbement decentralizáció következtében a helyi tanácsokhoz került az I. fokú hatósági jogkörök döntő többsége. Az intézkedés jó hatást váltott ki a választópolgárok körében. Meggyorsult az ügyintézés, lehetővé vált, hogy a lakosság ügyeit ott intézzék, ahol az keletkezik és legjobban ismerik a döntéshez szükséges körülményeket. Javította az ügyintézést (a lakosság is megkedvelte) az ügyfélszolgálati irodák műkő- , dése. Bár még csak a városokban és a népesebb nagyközségekben szerveztek ügyfél- szolgálati irodákat —, a tapasztalat az, hogy segítik a lakossági tájékoztatást, felvilágosítást, és az egyszerűbb ügyekben azonnali ügyintézést biztosítanak. Indokolt, hogy a népesebb településben is folyamatosan létrehozzuk az ügyfélszolgálati irodákat. Modellnek is tekinthető a Cegléd városi és a Monor nagyközségi ügyfélszolgálati irodák tevékenysége. összehangoltabbá vált és megnövekedett a helyi tanácsi testületek ellenőrzése az ügyintézés fölött, növekedett az apparátus felelőssége és kiszélesedett az ügyintézés helyi társadalmi ellenőrzése. A tanácsok és lakosság kapcsolatának alakulásában nagy jelentősége van annak, hogy a tanács tisztségviselői, a tanácsapparátus hogyan, és milyen színvonalon dolgozik. A tapasztalatok kedvezőek. Mind ritkábban hangzik panasz az udvariatlan magatartásra. Figyelembe veszik a lakosság javaslatait. Kevesebb az aktatologatás. Nem maradnak megválaszolatlanul a panaszlevelek, a közérdekű bejelentések és a bürokratikus ügykezelés megszűnését mutatja, hogy az^ ügyeket határidőn belül elintézik. | A jó kczigazgatasi munkához nélkülöz--------------------------------hetetlen, hogy tovább keressük és hasznosítsuk az új szervezeti és működési formákat, hogy alkalmazásukkal még korszerűbben és eredményesebben dolgozhassunk. A jó közigazgatási munkához nélkülözhetetlenek az időtálló jogszabályok, és ugyanilyen fontos a stabil munkáját jól értő apparátus.
