Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

tnora -m xmmm 1982. FEBRUÁR 3., SZERDA Tíz nap rendeletéiből A vállalatok nem fizikai foglalkoztatású dolgozóinak a munkavédelmi tevékenység­gel összefüggő anyagi érde­keltségére vonatkozó rendel­kezések egységes értelmezé­séről a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 30. számá­ban jelent meg közlemény. Gabona többlettermelési prémium fizetésének 1982. évi feltételeiről ugyanitt jelent meg a MÉM közleménye. ■ Heti jogi tanácsok Megilleti-e a férjet is az özvegyi nyugdíj? • Mikor jár különélési pótlék? ® Telefonhívásra válaszolunk • Kaphat-e a férj özvegyi nyugdíjat? Egyik olvasónk, M. Z. abo- nyi lakos»özvegyen maradt, fe­lesége meghalt, ő pedig telje­sen munkaképtelen. Nem tud­ja, megilleti-e őt a felesége utáni özvegyi nyugdíj. Olvasónk kérdésére kedve­ző választ adhatunk abban az Pest megyei Illetékhivatal Új ügyfélfogadási rend Az államigazgatási eljárás általános szabályait módosító 1981. évi I. törvény 1982. ja­nuár 1-én lépett hatályba. Ezzel szinte egy időben, a he­ti ötnapos munkarendre való áttérésnek megfelelően, a Pest megyei Illetékhivatalnál is módosul gz ügyfélfogadás rendje. Eszerint, február 1-től minden héten hétfőn és szer­dán 8 és 16.30 között fogad­ják az ügyfeleket. Az új eljárási törvény ál­tal megszigorított ügyintézési határidők, valamint az új fél­fogadási rend fokozott felelős­séget ró a hivatal dolgozóira, hogy az eddiginél is rövidebb határidő alatt, lehetőleg szer­vezette bben tudják az illeték- kiszabásra benyújtott szerző­déseket és egyéb beadványo­kat érdemben elbírálni. Ezzel kapcsolatban kérik a hiva­talnál ügyeiket intéző állam­polgárokat, hogy aktív közre­működésükkel maguk is se­gítsék elő a gyorsabb és ha­tékonyabb ügyintézést. Ez azonban csak akkor valósít­ható meg, ha az állampolgá­rok a tulajdonjog átruházásá­ra irányuló szerződéseiket az előírt határidőn belül, a kö­telező mellékletekkel együtt nyújtják be a hivatalhoz. Ingatlannak szerződéssel történő > visszterhes vagy in­gyenes átruházása esetén — amennyiben a szerződés érvé­nyessége nem függ hatósági jóváhagyástól — a szerződés megkötésének napjától számí­tott 30 nétpon belül a szerző­dő felek kötelesek bejelentést tenni az eredeti szerződés és annak két másolata benyújtá­sával. A szerződés eredeti példányára 50 Ft-os illetékbé­lyeget kell felragasztani. In­gatlannak adásvételi, csere és ajándékozási szerződéssel tör­ténő átruházásánál a tulaj­donszerzésre irányuló szerző­dést illetékkiszabás végett csak akkor szabad elfogadni, ha a szerződő fél igazolja, hogy nem esik tulajdonszerzé­si korlátozás alá, vagy a kor­látozás alól felmentést kapott. Az erre vonatkozó, az állam­polgárok által kiállított és az állandó lakhely szerint illeté­kes tanács vb pénzügyi szak- igazgatási szerv által záradé-' költ nyilatkozatot két pél­dányban kell a szerződéshez mellékelni. Ezen túlmenően az ingatlan fekvése szérint il­letékes tanács vb szakigazga­tási szervétül az ingatlan for­galmi értékét bizonyító adó- és értékbizonyítványt is mel­lékelni kell. Városokban és országos je­lentőségű üdülőterülettel ren­delkező községekben (Pest megyében: Göd, Leányfalu, Nagymaros, Pilisszehtkereszt, Ráckeve, Szód, Tahitótfalu, Verőcemaros, Visegrád, Zebe- gény) fekvő ingatlanok adás­vétele és cseréje esetében adó- és értékbizonyítvány he­lyett a tanácsi ingatlanközve­títő szervtől kell az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó becslést beszerezni. Ingatlan közös tulajdonának megszün­tetésénél szükséges még az ingatlan adatait tartalmazó telekkönyvi szemle, megosz­tást engedélyező határozat és vázrajz, továbbá a megosztás előtti és a megosztás utáni tulajdoni hányadok értékét tartalmazó adó- és értékbizo­nyítvány. Az illetékhivatal kéri az ál­lampolgárokat, hogy a szerző­dések megkötése előtt fordul­janak felvilágosításért és jo­gi tanácsért hozzájuk. A hiá­nyosan és esetenként pontat­lanul benyújtott okiratok ugyanis nemcsak a hivatalnak okoznak jelentős adminisztrá­ciós többletmunkát, hanem egyúttal késleltetik az ügyfe­lek jogainak az érvényesülé­sét. esetben, ha felesége a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdí­jasként halt meg, és a halálát megelőzően legalább egy év óta férjét a saját háztartásá­ban, túlnyomórészt eltartotta vagy a bíróság (bírósági egyez­ség) olvasónk részére tartás­díjat állapított meg. Az eltar­tás tényét a helyi tanács által kiadott hatósági bizonyítvány­nyal kell igazolni. Amennyiben az'emlíett fel­tételek olvasónk esetében fennállnak, akkor állandó öz­vegyi nyugdíj megilleti olva­sónkat. 0 A nyugdíjasok bérpőtléka, szabadsága. F. P. acsai lakos azt sérel­mezi, hogy mint fűtő, nem kapja ugyanazt a délutáni és éjszakai pótlékot, mint azok, akik nem nyugdíjasként dol­goznak a váci könnyűipari gépgyárban. Rajta kívül még egy nyugdíjas hasonlóan nem kapja csak a sima 17,40 Ft órabért, akár délelőtt vagy délután, vagy este tíztől reg­gel hatig dolgozik. Az éjszakai pótlék, mely ál­talában tíz százalék, kivéve, ha a kollektív szerződés en­nél magasabbat állapít meg, éppen úgy megilleti a nyugdí­jas dolgozót is, mint az egyéb állományú dolgozót, ha az egyéb feltételek fennállanak, mert alapvető szabály, hogy a nyugdíjasokat mindazok a jo­gok megilletik, mint amelyek a nem nyugdíjas dolgozókat. Tanácsoljuk, olvasóink nézzék meg a vállalati kollektív szer­ződést, mert ott az éjszakai pótlékról rendelkezni kellett. Bár már korábban adtunk a nyugdíjasok új szabadság­rendjéről felvilágosítást, most azonban röviden visszatérünk arra, mert úgy tűnik, egyes he­lyeken rosszul értelmezik a jogszabályt. M. K. gödöllői olvasónk ép­pen azt panaszolja, hogy ed­dig alkalmazotti munkakör­ben dolgozott, de kérte január elsejével az öregségi nyugdíj­ra jogosultságának megszerzé­se után fizikai munkakörben való foglalkoztatást. A Pest környéki építőipari vállalat arról tájékoztatta, hogy ennek semmi akadálya, meglepetés­sel állapította azonban meg, hogy nyugdíjas-pótszabadságot nem írtak ki a részére erre az évre. Azt a felvilágosítást kapta, hogy csak annak jár, aki fizikai munkakörben dol­Magán-ingatlanügynökség nem lesz Vállalkozók tanácsadó irodája j. Társulhat-e négy festő- | művész (mindannyian Kép- ^ zőművészeti Alap tagjai) al- ^ kotásaik értékesítésére? Mi- ^ lyen összeg számolható el ^ magáncégeknél reprezentá- ^ ciós költségre? Alakítható-e | gazdasági munkaközösség í könyvek, folyóiratok, újsá- ^ gok kiadására? Melyik vál- § lalkozási forma a legelőnyö- ^ sebb ládagyártódra társuló ^ aszta’osok-.szúmára? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések kerülnek terítékre ezek­ben a hetekben Budapesten, a Pénzügyminisztérium Fővárosi és Pest megyei Ellenőrzési Igazgatóságának Wesselényi utca 4. sz. alatti irodaházában, ahol az országban elsőként megszervezték a kisvállalko­zók tanácsadó irodáját. Teljes anonimitás Az érdeklődés rendkívül nag& A kedd és csütörtök dél- .után 14-től 18 óráig működő ingyenes szolgálatot az első napokban százötven—kétszáz leendő vagy már működő ma­gáncég tulajdonosa kereste fel. Azóta a roham valamelyest enyhült, de egy-egy fogadóna­pon így is több tucat érdek­lődőt lát el információkkal a szakértő stáb.. A tanácsadás forgatókönyve a következő: Bevezetőként az új vállalkozási forma, a gazda­sági munkaközösség megalakí­tásának menetét ismerteti lé- pésről-lépésre Mácsai Dániel osztályvezető, majd a legfon­tosabb adózási, munkajogi, pénzügyi tudnivalókat sorolja fel a szolgálat három szakrefe­rense. Ezután kezdődik a köz­vetlen tanácsadás, a résztve­vők a legapróbb részletekig mindent megkérdezhetnek a szakemberektől — mégpedig névtelenül. Ellentmondások Tekintve, hogy hosszú inter­regnum után kaptak újra zöld utat a kisvállalkozások, az új év első napján életbe lépett jógszabálycsokor természete­sen nem tud minden kérdésre választ adni. A joghézagok és esetleges ellentmondások meg­szüntetésére a szakértői stáb a fogadónapon sűrűn jegyzetel, hogy felhívhassák a rendezet­len problémákra az illetékesek figyelmét. A közelmúltban lezajlott egyik fogadónapon egyébként nyugtázni lehetett, hogy az új rendeletek alapvető céljának megfelelően sok vállalkozó olyan tevékenységet kíván folytatni, ami enyhítheti a gaz­daság, mindenekelőtt a szol­gáltatási szektor eddigi zava­rait. Különösen sokan érdek­lődtek építőipari társulások. szervezésének feltételei iránt. Ugyanakkor több számítás- technikai polgári jogi társaság is küldött képviselőt a tanács­adásra, közülük néhányan azt tudakolták, hogyan alakulhat át a PJT a kedvező feltételek mellett működő gazdasági munkaközösséggé. Dodonai válaszok A szakértőirodát az elmúlt hetekben többször is nehéz fel­adat elé állították az érdeklő­dők. Volt, aki például arról kért felvilágosítást, lehet-e ma­gánszemélynek munkaközvetí­tő irodát nyitni. Mint megtud­tuk, ez a kérdés még nem tisz­tázott teljesen ... Felvetődött az is, alapítható-e ingatlanköz­vetítő kisvállalkozás. A válasz ebben az esetben kategorikus nem, ez a tevékenység tovább­ra is az állam kezében marad. Volt olyan társaság, amely párkereső szolgálatot kíván szervezni és felvetődött ma­gánnyomozó iroda létesítésé­nek ötlete is ... A kérdésekre a válasz ma még sokszor meglehetősen do­donai : minden olyan tevékeny­ségre lehet gazdasági munka- közösséget szervezni, amire a tanács engedélyt ad. Az állam- igazgatási szervek ugyanakkor csak jogszabályi tilalom esetén tagadhatják meg a vállalkozók kérését. B. E. gozott. Téves volt a felvilágo­sítás, mert nem az a döntő, hogy korábban milyen munka­körben dolgozott, hanem az, hogy az öregségi nyugdíjra jo­gosultság megszerzése után milyen munkakörben dolgozik. A Munka Törvénykönyv vég- 'rehajtási rendelkezésének 50. § (2) bekezdése a következőket mondja-: Annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultsá­gának megszerzése után fizi­kai munkával teljes munka­időben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadság jár. Olvasóinknak azt tanácsol­juk, hogy panaszukkal a válla­lati munkaügyi döntőbizott­sághoz forduljanak. ff) Jár-e különélés! pótlék,' ha telepített munkahelyen dolgo­zik az építőipari munkás? Heródi László püspökhatva- ni lakos, a 22. sz. ÁÉV mun­kásszállásán lakik Budapesten. A szerkesztőség telefoni ügye­letétől kérdezte a fentieket, amelyre a következő a vála­szunk : A fővárosban foglalkoztatott építőipari dolgozók különélési pótlékáról az építésügyi és városfejlesztési ■ miniszter 27/1981. (XI. 26.) ÉVM. sz. alatt adott ki rendeletet. (Meg­jelent a Magyar Közlöny múlt évi 72. számában.) Esze­rint különélési pótlékra az ál­lami építőipari vállalatoknál (és a rendelet melléklétében felsorolt gazdálkodó szervek­nél) Budapest közigazgatási határán belül foglalkoztatott építési munkahelyre alkalma­zott, nem fizikai dolgozók to­vábbra is ugyanúgy jogosul­tak, mint a fizikai dolgozók. Különélési pótlék akkor jár, ha a dolgozó a menetrend sze­rinti közforgalmú közlekedési eszközzel vagy a munkáltató által szervezett csoportos szál­lítás igénybevételével vagy egyéb módon (pl. saját jármű­vel) naponta — az adott mun­kahelyre (munkakörre) érvé­nyes munkaidő-beosztás betar­tásával — munkahelyére be­járva. az állandó lakóhelyétől távol töltött idő a napi 14 órát — ha a munkaviszonyra vo­natkozó szabályok szerinti, mindenkor érvényes heti mun­kaidő 42 óra vagy ennél keve­sebb, a 12 órát — eléri, ille­tőleg meghaladja. Vagyis, ha a dolgozó naponkénti bejáró, továbbá különélési pótlék jár akkor is, ha a dolgozó a napi bejárás helyett munkásszál­lást — magánszállást, egyéb szállást — vesz igénybe. A kü­lönélési pótlék napi összege a szálláson elhelyezetteknek 30 forint, a naponkénti bejárók­nak 20 forint, ez utóbbi eset­ben, ha az építőipari tevé­kenységet folytató dolgozók nem állami építőipari válla­latnál, hanem egyéb gazdál­kodó szervezetnél dolgoznak (pl. tsz-ek, állami gazdaságok építőipari részlegei stb.), ak­kor 10 forint. Nem terjed ki a rendelet hatálya a gépjármű- vezetőkre — kivéve a dömper­vezetőket és az építőipari gép­láncban dolgozó tehergépjár­mű-vezetőket —, a munka­könyv nélkül alkalmazott ta­nulókra, szakmunkástanulók­ra és a'szövetkezeti tagsági vi­szonyban álló dolgozókra. © Rövid kérdés — rövid fe­lelet telefonhívásra: Saskői Imréné, Budapest. Amennyiben a kisiparos az előleget felvette, és a munkát határidőre nem kezdte el, jo­ga van a szerződést felbonta­ni egyoldalúan, az előleget visszakövetelni, és a szerződés felbontásából eredő kárát megtéríttetni. Közlés: Majszkoné ceglédi olvasónk azt kérdezi, hogy van-e nyugdíjasoknak felmon­dási ideje, és minek az alap­ján számítják ki. Mint már említettük, a nyug­díjasokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a rendes ál­lományú dolgozókat, vagyis a nem nyugdíjas dolgozókat. Természetesen minden járan­dóság bér- és időarányosan értendő. Vonatkozik ez a sza­badságidőre, bérezésre és a felmondás idejére is. Dr. M. J. Más helyeken esetleg más megoldást találnak célraveze­tőnek. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat üzemi híradója Szénnel vagy olajjal? címmel közöl cikket az ener­giagazdálkodásról. Nem lenne célszerű széntüzelésre átállíta­ni az olajjal fűtött kazánokat? — teszi fel a kérdést a cikk­író Bihari Aladárnak, az ener­gia-gépészeti szakosztály tit­kárának. És a szakember vá­lasza: „Mivel komplex ener­giatakarékosságra törekszünk, a kis telepeken még ma is gaz­daságos lehet olajjal tüzelni. Nem szólva arról, hogy nincs és nem is lesz elég szenünk ahhoz, hogy mindenütt szénnel tüzeljünk és amennyiben ki­zárólagossá válna, esetleg a Ruhr-vidékről kellene impor­tálni. A PEVDI pilisszentiváni üzeme például dollárért expor­tálható terméket állít elő és nyivánvalóan kifizetődő szá­mára, de a népgazdaság szá­mára is, hogy egy viszonylag drágább energiahordozót hasz­náljon.’’ Jubilál a Pest megyei Élel­miszer Gazdaság, tízéves a szö­vetkezetek, vállalatok és intéz­mények lapja. A jubiláló lap egyik érdekes cikke azt fejte­geti, milyen lehetőségei van­nak a melléktermékek haszno­sítására, a kérődzők takarmá­nyozásában. Az elmúlt évek­ben már sok szó esett a me­zőgazdasági melléktermékek hasznosításáról — írják —, részben azért is, mert így a szántóföldi művelésben csak gondot okoyó mellékterméke­ket lehet felhasználni. Ez is ta­karékosság. UTUNK , Jó néhány évvel ezelőtt egyik vezető közgazdászunk kijelentette, hogy az lenne a kívánatos, ha hazánkban több mint 10 millió közgazdász len­ne. Ha ez az ideális állapot be­következne, akkor talán min­denki tisztában lenne sajátos helyzetünkkel. Akkor nemcsak a családi költségvetésben, ha­nem az államiban is osztana, szorozna mindenki, mert tisz­tában lenne vele, hogy minden fillért meg kell becsülni, nem beszélve a forintokról. Ahhoz, hogy válaszoljunk a világgaz­daság kihívásaira, elsősorban az szükséges, hogy munkánkat a lehető leggazdaságosabban, magyarán a legolcsóbban vé­».•'A <Ü4NZ ÁRAMMÉRŐGYÁR DOLGOSAINAK LAPJA A Ganz Árammérő Gyár dol­gozóinak lapja Visszapillantás és előretekintés című cikkében olyan példát hoz fel, amikor a szervezetlenség oka — pazar­lás. — „Sajnos, az is előfordul, hogy egy-egy nyersanyagot késve kapunk, és ilyenkor ló­halálában kell legyártani a kí­vánt alkatrészt az utolsó pilla­natban. Ezért sok túlórát hasz­nálunk fel, mert csak így tud­juk a feszített tervet teljesíte­ni. Csak egy példa: rézlemez­ből nem kaptuk meg a megfe­lelő minőségűt. Oyan lemez érkezett, aminek a felülete hullámos volt. Ezt csak úgy tudtuk felhasználni, hogy előbb levágtuk a kisebb méretre, majd utána egyengetőgépen engedtük keresztül. Többlet- munkát jeleneit, de meg kel­lett tennünk a jó minőség ér­dekében. Az így felhasznált idő, energia és munkáskéz jobb helyen is kamatozhatott volna vállalatunknál. Rekla­máltunk és azóta ilyen anyag nincs.” „Ahogy valamennyi üveg­házi kertészetnek, úgy szövet­kezetünknek is komoly gondot jelent az energiaköltségek fo­lyamatos növekedése — olvas­hatjuk az Üvegházi hőcsap­da című írásban, a Rozma­ring Kertészeti MgTsz híradó­jában- Milyen megoldást ke­restek? A különböző műszaki lehetőségek közül az egyik legjelentősebb, s talán világ- viszonylatban is a legújabb módszert választották. És va­lósították meg: a 12-es üveg­házban. A rendszer lényege, hogy olyan több rétegű, úgyne­vezett légpárnás fóliát alkal­maznak hőszigetelő anyagként, amelynek egyik oldala vékony alumínium bevonattal készült. Ezáltal igen jó hővisszaverő felületet biztosít, s egyútta_l nappali fényviszonyok mellett csaknem negyven százalékos a fényáteresztő képessége. És ami még lényeges: a fólia harmonikaszerűen összecsukó­dik a ház oldalára, minimális helyet igényelve. A rendszert szállító nyugatnémet cég át­lagosan negyven százalékos energiamegtakarítást garantál — „a hőcsapdával” —, s ez, egy 2500 négyzetméter alapte­rületű növényház esetében évi 400 ezer forint hasznot jelent. Vagyis a beruházás költsége — amely 306 ezer forint — egy év alatt búsásan megté­rül. És végül az egyéni takaré­kosságról is szó esik az üzemi lapokban. A Gördülőcsapágy Gyár takarékossági totót indí­tott az ifjúsági takarékbetét népszerűsítésére. A megfejtő­ket jutalmazzák. G. J. Tallózás — ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Lehet valamivel olcsóbban? Korántsem mindegy, hogy mi­lyen ráfordítással sikerül valamilyen terméket előállítani. Egy­re általánosabbá válik mindenütt, hogy a költségek alakulását, a gazdasági szabályzók hatásának érvényesülését, nemcsak a hivatásos közgazdászok kísérik figyelemmel. Az éves tervfel­adatok megbeszélésénél, az elmúlt hetekben mindenütt nagyon sok szó esett erről. Az üzemi újságokban és híradókban meg­jelent cikkek jól tükrözik a téma sokrétűségét. Tallózásunkban ezúttal a takarékossággal kapcsolatos írásokból idézünk. gezzük. Minél kisebb ráfordí­tással termeljünk jó áron elad­ható cikkeket. Ez az osztás­szorzás és számítás pedig nem­csak a felsőbb vezetők joga és kötelessége. Erről írt Farkas Tibor, a Rákos Mezeje Terme­lőszövetkezet üzemi lapjában az Utunkban. Cikkének címe: A brigádvezetö, az első közgaz­dász. A Cementipar, a Cement- és Mészművek dolgozóinak lapja első oldalon Takarékos üzeme­lés címmel közöl tudósítást, melyben arról számol be, hogy idén megkezdik a váci gyárban a LEPOL-kemencék, a nyers­malmok, az agyag- és a salak­szállítók átalakítását. A módo­sítás célja: a takarékos üze­meltetés. Még ebben az évben1 áttérnek a drága olajtüzelésről az olcsóbb gáztüzelésre. Az. át­állás várhatóan javítja majd a fajlagos energiafelhasználást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom