Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-19 / 42. szám
4 1982. FEBRUÁR 19., PÉNTEK OH Szerkesztőségünk vendége volt Tárgyilagosan, kritikusan „Sem ételben, sem ruhában, sem bútorban, sem viselkedésben, sem nemzeti gőgben, sem művészi produkciók — versek, festmények, filmek, zeneművek — megítélésében nem tekinthetjük egyetlen elfogadható normának a magunk ízlését. Ezt csak akkor tehetjük, ha teljességgel hiányzik belőlünk a beleérzés képessége, s nem vesszük tudomásul, hogy vannak, akik merőben másképp ítélik meg a dolgokat... Gondolatban mindig fordítsuk meg hát a kamerát, s akkor a másik nézőszöge is érvényesül” Nemes György író, publicista, az Élet és irodalom nyugalmazott főszerkesztője legutóbbi • kötetében, a Hogy is van ez? címűben olvashatjuk ezeket a sorokat. Szerzőjük nemcsak egymás mellé írta a szavakat. Tetteiben, munkásságában, mint tegnapi, szerkesztőségünkben tett látogatásakor is kiderült, rendkívül reálisan, ugyanakkor kritikusan szemléli mindennapjainkat. Találkozása a Pest megyei Hírlap munkatársaival mellőzött minden külsőséget. Az ötórás beszélgetésen a napi események megbeszélésétől, az irodalmi témaválasztáson át az újságíró felelősségéig sok mindenről szó esett. Többek között történelemszemléletünkről, a fiatalabb korosztályok hagyományőrzéséről, a szocialista társadalom építése során felvetődő kérdésekről is. Nemes György külön beszélt a me- moáfirodalomról. A fél múlt című önéletrajzi indíttatású regényéből idézett fel epizódokat, majd a megjelenés előtt álló folytatásból, a Bal — jobb, bal — jobb című kéziratból, amely 1956-ig követi nyomon személyes, egyben közérdeklődésre számot tartó életútját. Nemes György olyan írói, újságírói magatartásformát fogalmaz és testesít meg, amin mindenképpen érdemes elgondolkodni. Mondataiból egyértelműen kiderül: bár a történelem viharaiban, kataklizmáiban bárkit megbánthatnak, ezért soha senki nem adhatja fel meggyőződését. Tekintélyt a mindennapi munkával lehet szerezni — mondta —, megfelelő felelősséggel és műgonddal. Alighanem ennek a megfontolása volt áz az útravaló, amit szavakban átadott nekünk. M. Zs. Jancsik Ferencre emlékeztek Jancsik Ferenc vasesztergályos, vörösgárdista, az Orosz- országi Kommunista (Bolsevik) Párt magyar csoportjának tagja, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója születésének 100. évfordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában elhelyezett emléktáblájánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Berecz Frigyes és Juhász Lajosné koszorúzott. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szűcs Ferenc és Nárai István vezérőrnagyok helyezték el a kegyelet virágait. Az évforduló alkalmából emléktáblát lepleztek le a XIX. kerületi Jancsik utca 2—4. számú ház falán. Az ünnepségek az Internacio. nálé hangjaival értek véget. Ócsa: Vörös Október Tsz Szövetkezet vagy vállalat? Majd 2 milliárd forint termelési érték, 180 millió forintos nyereség. Az ócsai Vörös Október Mezőgazdasági Termelőszövetkezet híre, neve országosan ismert, egy gazdaság, ahol mindig adódik valami új. Dóra Bélát, a szövetkezet elnökét arra kértük, hogy ezúttal ne csak a tavalyi eredményekről beszéljen, hanem válaszoljon a kényelmetlen kérdésekre is. A tévedések, a mezőgazdasági termelés legújabb babonáinak eloszlatása mindenképpen hasznos lehet. • Valójában tsz vagy vállalat a Vörös Október Termelő- szövetkezet? — A kettő nem zárja ki egymást. Az ócsai tsz nagy- vállalat módjára gazdálkodik, miközben megőrzi a szövetkezetek demokratikus intézményeit; a küldöttgyűlést, a közgyűlést és más fórumokat, így például a munkahelyi közösségeket is érdemben működteti. S még valami, az elnököt titkosan választják, az én mandátumom például e napokban jár le. Képviselők az egészségről Gyógyítás, csapatmunkával A magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz nagy számban szükségesek differenciáltan képzett szakemberek, olyan egészségügyi dolgozók, akik nemcsak segítik, hanem önálló tevékenységükkel ki is egészítik az orvosok munkáját. Az ilyen szakmai utánpótlásról hivatott gondoskodni az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai kara, amelynek munkáját, az ottani képzésben felgyülemlett tapasztalatokat és a további teendőket elemezték az ország- gyűlés szociális és egészségügyi bizottságának csütörtöki munkaülésén. Dr. Hutás Imre, egészség- ügyi miniszterhelyettes a napirendi témáról készített tájékoztató jelentést kiegészítve hangsúlyozta: az 1975. óta működő egészségügyi főiskola edKevés a kuncsaft Hét végi szerviz a Dunánál Jó véleménnyel vagyunk az AFIT-ról vagy sem — létezik, s rá vagyunk szorulva. Következésképpen elvárjuk, hogy egyre jobb, megbízhatóbb munkát adjanak. Vajon a váci AFIT-szerviz hogyan felelt n.eg eme igénynek tavaly, s mik a terveik? Hogyan kívánják bővíteni szolgáltatásaik körét, s növelni az ügyfelek bizalmát és — a kétségkívül — megcsappant számát? Vau kapacitás — Nemrég készítettünk egy felmérést — válaszolt Margó György, a váci AFIT üzemvezetője —, amely szerint 1930- ban 22 millió 200 ezer forint értékben javítottunk a lakosságnak. tavaly pedig 25 millió 300 ezer forint értékben. Ez azonban sajnos nem jelerdi azt, hogy többen jöttek, hanem szaporodott a nagyobb értékű javítások aránya — az autósok kevesebbet járnak a kocsival, s csak akkor hozzák ide, ha nagyon muszáj —, ezenkívül a lakossági szolgáltatások érdekében visszafogtuk a közületi javításokat, de hiába. A kapacitásunknak csak mintegy 80 százalékát használjuk ki. Vannak természetesen olyan területek, ahol nagy a torlódás — így például rossz idő esetén a karambolos javításoknál —, de olyan is akad, amit nem ismernek eléggé az ügyfelek. Ilyen a zárt technológiás műszaki vizsgáztatás, s általában az apró futójavítások. Eízslghi kérdése — Ennek két oka lehet: a reklám és a bizalom hiánya .. — Valóban meggyőződésem, hogy nem hathatós a propagandánk, de fontosabb a bizalom. Az autójavítás éppúgy bizalom kérdése, mint mondjuk [ az orvos. Éppen ezért igyek- : szünk kialakítani a törzsgár- | dát, amelynek tagjai mindig ugyanahhoz a csoporthoz járulhatnak, nekik bizonyos kedvezményeket is adunk. An- kétokat tartunk számukra, és időnként díjtalanul felülvizsgáljuk az autójukat. Már a garanciális időszakban nyilvántartásba vesszük az autót, s szükség esetén értesítjük a tulajdonost, ha eljött a javítás, az ellenőrzés ideje. Tény, hogy e kör bővítéséért nekünk kell sokat tennünk, s bármilyen lassú a folyamat, becsülettel végig kell csinálnunk. Egyszerűbb ügymenet — Az idei terveinkről szólva; újjászervezzük az alvázvé- delmi, korrózió elleni tevékenységet, mert tapasztataink szerint most hosszú az átfutási idő. Ugyanezért egyszerűsítjük az ügymenetet. Az eddigiekkel ellentétben a totálkáros bontásokból származó alkatrészeket felújítjuk, s olcsón hozzuk újra forgalomba, természetesen garanciával. Ezzel talán az alkatrészhiányt is enyhíthetjük. — kisvállalkozások miatt mentek-e el szakemberek? — Nyolc dolgozónk valószínűleg ezért ment el, de a szakmunkás-utánpótlásunk évek óta jó, úgyhogy tudjuk pótolni őket. Igények szerint — Számomra fontosabb viszont, hogy mi is vállalkozáson törjük 4 fejünket. Nemrég terjesztettünk a vezetőség elé egy elképzelést, amelynek anyagi vonatkozásait most vizsgálják. Terveink szerint már ezen a nyáron megszerveznénk a Dunakanyar hétvégi szervizellátását, az autómentést, a gyorssegélyszolgálatot. A javaslatot dolgozóink tették, s mert valóban nagy az igény, szeretnénk ezt mielőbb kielégíteni. K. T. dig betöltötte rendeltetését, a továbbiakban azonban a képzésben résztvevők körültekintőbb kiválasztásával és gyakorlatibb jellegű oktatásával még jobban segítheti a gyógyítómunka színvonalának emelését. Kétségtelen — mondta —, hogy a gyógyítótevékenységben a főszereplő az orvos, de a gyógyítás összetett feladatát ma már csapatmunkával lehet és kell eredményesen, hatékonyabban megoldani. Az egészségügyi ellátásban közreműködők nemcsak alávagy mellérendeltségi viszonyban vannak egymással, hanem adott esetben egy speciális szakmai ismeretkörben nagyobb tájékozottsága, tapasztalata ' vari ~ egyben önállóan vállal és visel felelősséget is — a főiskolát végzett nővér, a képzett dietetikus, mint maga az orvos. A tevékenységi körök ésszerű megosztásán van itt a hangsúly, nem a rangbeli különbségeken, még kevésbé a presztízsféltésen. A képviselők gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva a főiskolai képzéssel kapcsolatos negatívumokra is felhívták a figyelmet. Dr. Vámos Marietta (Pest m.) egyebek között azt kifogásolta, hogy az OTK1 egészségügyi főiskolai karára jelentkezők nem tesznek felvételi vizsgát, csupán a munkahely — mint a képviselőnő utalt rá: olykor elfogult — javaslata alapján kerülnek oda. 9 Az utóbbi időben sokat hallhattunk az Erősebb segíti a gyengét mozgalom sikeréről, ami az önök gazdaságából indult útjára. Vannak, akik úgy vélik, az egészet azért találták ki, hogy más üzemek révén befektetés nélkül jövedelemhez jussanak. A segítségnyúj* tás harmadrendű szempont volt? — Azok a tsz-ek, amelyekkel gazdasági társaságot hoztunk létre, hosszú évek óta mérleghiánnyal küszködtek, vagy olyan nyereséghatáron álltak, ahonnan akár egy aszályos nyár a veszteséggel zárók közé billenthette volna azokat. Másfelől számunkra is nyilvánvalóvá lett, termelési szerkezetet kell változtatnunk, megszüntetve jó néhány, az átlagos jövedelmezőségi szint alatt, termelő ágazatot. Egyszerre két és fél ezer embertől kellett volna megválnunk. Ez nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból sem lett volna szerencsés megoldás, hiszen egyebek között adottak voltak az eszközök, berendezések is. Ezért döntöttünk úgy, hogy építőipari és szolgáltató részlegeinket azoknak a gyenge gazdaságoknak a gesztorságába adjuk, ahol e tevékenységek a helyi nyereségnívónál jóval magasabb szintet garantálnak. A saját szövetkezetünkben igyekeztünk export- orientált munkákat vállalni. E témáról természetesen elsősorban azok a gazdaságok tudnának részletesen beszélni, ahol, mint a nógrádvarsányi tsz-ben is, tavaly végre nyereségrészesedést fizethettek. Fontos lenne- meghallgatni azoknak a traktorosoknak a véleményét is, akik 1980-ban talán ugyanolyan jól megszántották a földet, mint a mi gépészeink, csak éppen a boríték volt akkor lényegesen laposabb. Ezek az emberek elmondták: tavaly óta értelme van többet és jobban dolgozni. 9 Említette az exportorientáltságra való törekvésüket. Hogyan valósult meg e szándék a gyakorlatban? — Nem szeretünk dicsekedni, de tény, hogy a Pest megyei tsz-ek közül a legtöbb konvertibilis devizát mi hoztuk a népgazdaságnak. S hogy miből? Több mint 8 és fél millió dollárt kaptunk az eladott húsért, takarmányért, hulladékgumiért, idegenforgalmi szolgáltatásainkért és külföldi munkavállalásainkért. Megvettük a száraz kenyeret és tudományosan kikísérletezett receptúrák felhasználásával tápot készítettünk belőle. Csak ezért egymillió dollárt fizettek tőkés partnereink. 9 Önök elsőként kezdeményezték a szakcsoportok, gazdasági munkaközösségek szövetkezeten belüli létrehozását. Már megint nyerészkedni akar az ócsai tsz, mondogatják itt, ott. Egyetemistákat verbuvál a kisvállalkozásokba s az egész ügylethez csak a pecsétet adja, cserébe a haszon egy részéért. — Ismerősek a vádak. Nekünk tavaly is volt 107 kis részlegünk. Teljes önállóságot élveztek. Ami a kérdését illeti, a kisvállalkozások esetében is, mint minden üzletben, kockázatot kell vállalni. Nekünk abban az esetben, ha csupán százan, kétszázan állnának össze, veszteséget jelentenének a szakcsoportok. Az induláshoz szükséges költségeket ugyanis mi előlegezzük. Ezért a kockázatért, gondolom, elvárhatjuk, hogy a magánvállalkozásból eredő jövedelem egy hányada a nagyüzem fejlesztési alapját gyarapítsa. 9 Az ilyen nagy szövetke- zetben, ahol ezerféle tevékeny* séget folytatnak, az a benyomás támadhat, hogy itt egyszerűen elvész az ember. — Ez csak látszat lehet. Magam is több ezer embert ismerek név szerint. A negyed- évenkénti termelési tanácskozásokon a kisebb ügyek megvitatására is lehetőség nyílik. Szakembereinket nagyon komolyan vesszük. Lehetőleg mi neveljük ki őket. Az sem titok, hogy 1980 óta minden hozzánk kerülő fiatal mérnököt, közgazdászt egyéves intenzív nyelvtanfolyamra küldünk: németül, angolul, oroszul tanulnak. 9 Milyen vezetői erényeket méltányol munkatársaiban? — A következetességet, a gyors döntési készséget, az okos vitára való hajlamot és természetesen a szorgalmat. Az ócsai szövetkezetben már tavaly is 5 napos volt a munkahét, de a vezetőknek a múlt évben is csak vágyálom maradt a szabad szombat. 9 Kollégái szerint ön renge- teget dolgozik. Mi lesz. ha egyszer nyugdíjba vonul? — Ezen korai lenne törni a fejemet, egy választási ciklust még elnökként szeretnék megérni. Azután meglehet, alapítok egy gazdasági társaságot, amely majd tanácsokkal segíti a' mezőgazdaságot. Valkő Béla MESZéV-fiatatak parlamentje Elgondolkodtató kérdések Tuza Sándorné dr., a Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek elnöke rövidke visszapillantással kezdte tegnap délelőtt a MÉSZÖV ifjúsági parlamentjét megnyitó beszédét: az 1974-es ifjúsági parlament vitájára emlékeztette a jelenlevőket. Akkor ugyanis a legtöbben a szövetkezetekben fellelhető tarthatatlan szociális körülményeket ostorozták. Kellemes változások Szerencsére az azóta eltelt esztendők jócskán hoztak magukkal kellemes változásokat is. Igaz, még messze az idő, amikor az áfészekhez, a takarékszövetkezetekhez és a lakásszövetkezetekhez tartozó valamennyi munkahelyet csak a legjobb és legszebb jelzőkkel illethetjük. Ám a javulás kétségtelen, ezt nem csupán a statisztika támasztja alá, hanem az is, hogy a tegnapi tanácskozást megelőző munkahelyi parlamenteken a felszólalók alig-alig protestáltak a rossz szociális körülmények ellen (főképp az árumozgatás és a tárolás gépesítésének hiányát vetették föl). Már ami a konkrét munkahelyi gondokat illeti, mert természetesen a MESZÖV-höz tartozó fiatalokat éppúgy foglalkoztatja mindaz, ami az országban élő többi, hasonló korú fiút és lányt is izgat. Kevés a pénz? Az igazságos bérezésre, a lakásgondok enyhítésére tett javaslatok, észrevételek, mint másutt, itt is napirenden voltak. Mint Tuza Sándorné dr. elmondotta, a szövetkezetek vezetői ismerik a fiatalok életét nehezítő, megkeserítő gondokat és próbálnak' azokon segíteni. Ám van valami, amivel még a vezetők sincsenek egészen tisztában. Pontosabban: még nem sikerült a baj gyökerét megtalálniuk. Mégpedig az — mint az elnökasszony fogalmazott —, hogy a tudás birtokosai nemigen jönnek a szövetkezetbe dolgozni. Azaz kevés a felsőfokú végzettséggel munkába álló fiatal. Vajon mi lehet ennek az oka? — tette föl a kérdést a MÉSZÖV elnöke. Lenézik ezt a munkát? Túlontúl sokat kellene dolgozni? Kevés a pénz? Kevés a lakás? A kérdések megválaszolatlanok maradtak. Igaz, feltevésüknek nem is volt célja a válaszkérés. Mindenesetre elgondolkoztatóak. Hogy a „tudás birtokosai” elkerülik a szövetkezeteket, abban bizonyára a valamennyi kérdés mögött rejlő probléma is közrejátszik. A megfejtés azonban magasabb fórumokra vár, mélyebb elemzést kíván. A tegnapi ifjúsági parlamenten — Budapesten, a SZÖ- VOSZ oktatási központjában tartották — felvetettek zöme szerencsére egyszerűbb eszközökkel tisztázhatók. A vitában — a levezető elnök: Furák János, a Vác és vidéke Áfész elnöke volt — húszán kértek szót, s dicsérő, megelégedettséget kifejező mondatok mellett komoly bírálatok, s javítást célzó észrevételek hangzottak el. Igazságos elosztást A felszólalók mondandójának citálására sok-sok oldalra lenne szükség, ezért hasznosabbnak tűnik a kérdésekre adott válaszokból idézni. A jelenlevők ígéretet kaptak arra, hogy az ötnapos munkahét bevezetésekor fölmerült nehézségek, anomáliák — főképp a kereskedelemben dolgozókat érintik — nem kerülik el az illetékesek figyelmét, sőt ösz- szegyűjtik azokat, s körülbelül két hónap múlva várható a korrekció. A résztvevők — különösen a lakásra várók — örömmel nyugtázták azt is, hogy a szövetkezeteknél szorgalmazzák majd az ifjúsági alap képzését, s természetesen annak jó, igazságos elosztását. A mihamarabbi és hathatós intézkedések persze nemcsak a vezetőkön múlnak, hanem a fiatalokon is. Függnek attól, hogy a megyei szövetkezetek küldöttei az országos szintű fórumokon szót kérjenek, és tolmácsolják a MESZÖV-höz tartozó fiatalok gondjait. A Pénzügyminisztérium ifjúsági parlamentjén Mogyorósi József né, a túrái* takarékszövetkezet ügyintézője képviseli Pest megyét, a SZÖVOSZ parlamentjére pedig tizenkét fiút és lányt delegáltak: Ceróczki Máriát, a dabasi, Füzék Lászlót, a szobi. Gólya Istvánt, a Galga vidéki, Helmeczy Mátyást, a ráckevei, Kaszás Ágnest, a gödöllői éz Rottenhof- fer Margitot, a Váci Áfész dolgozóit, valamint Velkei Erzsébetet és Nagy Ágnest, a nagy- kátri, Strupkáné Hümpfner Juliannát, az Örkényi és Vargo Katalint, a ceglédi takarék- szövetkezet dolgozóit. A lakásszövetkezetek fiataljait a ceglédi Nagy Pál és a százhalombattai Pajkos András képviseli. K. É.
