Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
1982. FEBRUÄK 18., CSÜTÖRTÖK "fern W sbffmav A holnap kereskedői Szakképzés helyett segédmunka? A fiatal eladó a pult mögött áll, és félcentis vastagságúra szeleteli a téliszalámit- Nem sieti el, pedig értékes percek telnek el éppen csúcsforgalomban, és a várakozók egyre türelmetlenebbek. A tízdekányi szalámi éppen öt szeletre sikerült, holott a vásárló sok hajszálvékony karikát óhajtott volna, mint általában mindenki. _ Az ingerült szóváltásra az üzemvezető is előkerül — középkorú, határozott fellépésű asszony — és villámgyorsan teljesíti a vásárló jogos óhaját. A szeletek most már valóban papírvékonyak, a kiszolgálás gyorsan halad és mindenki elégedett- Közben még arra is jut idő, hogy a piruló ifjú kolléganőnek tudtára adassák; látod, Így kell ezt csinálni.., A forgatási rend Valóban nem mindegy, hogy milyen gyakorlati ismeretekkel felvértezve kerülnek a kezdő eladók első munkahelyükre, de ez sokszor nemcsak rajtuk múlik* A Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek elnöksége a közelmúltban tárgyalta az ifjúsági parlamentek tapasztalatait, és a Rónai Sándor Élelmiszerkereskedelmi Szakközép- iskola tanulóival kapcsolatban szerepel a beszámolóban: Sok kifogás hangzott el, hogy az üzletekben nem tartják be a forgatási rendet, és nem engedik hagyományos pult mögött dolgozni a tanulókat. Minden piszkos munkát, takarítást velük végeztetnek. Más jellegű gondok: A másod-és harmadéveseket a törvényes hét óránál tovább foglalkoztatják. Előfordul, hogy külön térítésért vagy anélkül iskolai napokon is a boltokban dolgoztatják őket. A Rónai Sándor Élelmiszerkereskedelmi Szakközépiskolában ezerkétszáz tanulót képeznek. A szakma iránti növekvő érdeklődést mutatja, hogy, míg régebben toborozni kellett a diákokat, a legutóbbi felvételnél már túljelentkezés volt. A tananyagban a közismereti tárgyak mellett áruismeret, kereskedelmi gazdaságtan, eladástan és etika is szerepel. Egy idegen nyelv tanulása kötelező. Feltűnő sajátosság, hogy a tanulók kilencven százaléka leány, fiúk kizárólag a húsosszakmába jelentkeznek. Eltűntek a takarítók Bodrogi Pál, az iskola igazgatója, amikor a tanulók panaszairól kérdezem, hangsúlyozza: — Azelőtt sok férfi dolgozott ezen a pályán, de az utóbbi években ez a szakma is nőiesedett. A segédmunkások, a takarítók szinte mindenütt eltűntek az üzletekből, de a munka megmaradt. Nem azt mondom, hogy a tanulók ebben ne segítsenek, de sajnos gyakori panasz, hogy a takarítás, a kosármosás csak az ő dolguk- A tanmenetben előírt forgató- könyvet, amely megszabja, hogy mennyi időt töltsenek a tanulók hagyományos, pult mö- göti munkával, nem tartják be. Az ilyesfajta hiányosságok azután visszaköszönnek, akár ön- kiszolgáló üzletbe kerül a fiatal, kezdő eladó, akár egy j vagy kétszemélyes kis boltba- | Beszélgetésünkön részt vesz Szép Teréz, az iskolai gyakorlati oktatás vezetője, meg két diák; Drahos Mariann és Ladó Andrea, akik küldöttek voltak az ifjúsági parlamenten. Legfájóbb a fiatalok szórakozása változatlanul az, hogy kevés lehetőségük kínálkozik a hagyományos, pult mögötti kereskedelmi munka gyakorlására— A felnőttek félnek, hogy elszámoljuk magunkat, és akkor kész a kár — mondja Ladó Andrea. — Megtörténhet ilyesmi? — Zűrös napokon előfordulhat, de én nagyon vigyáznék, és ajánlgatnám is a vevőknek, hogy miből válasszanak. — Mit csináltok a bolti gyakorlaton? — Árut töltünk, söprűnk, felmosunk és tisztán tartjuk a kosarakat. Természetesen annak is van értelme, én nagyon szeretek boltban dolgozni, különösen, ha szép tiszta, ápolt. Nálunk mindig a tanulók takarítanak. Dunaharasztin a 15. számú boltban, ahol Drahos Mariann dolgozik, a felnőttek és a tanulók megosztják a takarítást, jut belőle mindenkinek. — Szerintem ez így igazságos és mivel takarítónőt már második éve nem kapunk, nincs is más megoldás. Jól érzem magam az üzletben, de o forgatókönyvet nálunk sem tartják be. Ez mindenütt probléma, azért beszéltünk erről a parlamenten. A Rónai Sándor Élelmiszerkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója levelet küldött az érdekelt vezetőknek és felhívta figyelmüket az ifjúsági parlamenten elmondott visszásságokra. Szép Teréz gyakorlati oktatásvezető mutatja a Nyugat-Pest megyei Elelmiszerkis- kereskedelmi Vállalattól érkezett választ: Megállapítottuk, hogy a parlamenten elhangzottakról eddig nem volt tudomásunk, illetve nem tartottuk szem előtt ezeket a kisebb hibának nevezhető panaszokat. Valamennyi bolti oktatónak szigorúan kiadtuk: első- és másodéves tanulók csak a törvényes keretek között napi 7 órát dolgozhatnak- A forgatási terv betartását kötelezővé tettük. Kinek az érdeke? A panaszokat ugyan csak jóindulattal lehet kisebb hibának minősíteni, de a gyors intézkedés mindenképpen példamutató. Kár, hogy más helyekről — ebben a témában — egyelőre még nem érkezett válasz:• Bizonygatni sem szükséges, hogy a tanuló nem segédmunkás és foglalkoztatásánál elsősorban a szakképzést, a nevelést kell szem előtt tartani. Kinek az érdeke? Mindenkinek, aki vásárlóként megfordul az üzletekben és jól képzett, ügyes, udvarias eladókkal akar találkozni. Gál Judit Polgári védelem a szövetkezetekben Elismerés a legjobbaknak Tegnap Piliscsabán, a nagykovácsi Rozmaring Tsz művelődési házában rendezte meg a polgári védelem Pest megyei parancsnoksága a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek szakembereinek részvételével az elmúlt évi munkát értékelő, s az idei feladatokat körvonalazó megyei értekezletét. Bevezetőként Szabó Jenő ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezetője a katonapolitikai helyzetről adott tájékoztatást. Ezt követően Erdős István alezredes, a megyei polgári védelmi törzsparancsnok helyettese szólt az 1981-es év eredményeiről és az aktuális tennivalókról. Kiemelkedő munkájuk elismeréseként a tanácskozás résztvevői közül a megyei törzsparancsnok dicsérő oklevelét vette át: Mi- nárcsik Miklós, a budaörsi Tex- elektro, Kelemen Béla, a toki Egyetértés Tsz, Kapitány László, a kiskuniacházi ÉGSZÖV, Katona Károly, a Pomázi írószer Szövetkezet, Szontágh György, a PEVDI Szentendrei Irószergyára, Dobozi Imre, a ceglédi Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat, Sperer Mihály, a vecsési Ferroelektrika, Csonka Pál, a Budai Járási Építőipari Szövetkezet, Fekete Albert, a váci Magasépítő Közös Vállalat, Rózsahegyi Vilmos, a gödi költségvetési üzem, Banai János, az albertirsai Szabadság Tsz, Szűcs János, a nagykátai járási Építőipari Szövetkezet, Burján László, a Nagykáta és Vidéke Áfész, Szikszai Sándor, a Gödöllő és Vidéke Afész, Tolmácsi Miklós, az aszódi Ferroelektrika és dr. Lukács György, a dabasi AGROEP polgári védelmi törzsparancsnoka. A háttéripar feladatai Termelésbővítés A háttéripar középtávú fejlesztésének feladatairól tartottak megbeszélést szerdán az Ipari Minisztériumban az alkatrészek, félalkatrészek és részegységek gyártásában, forgalmazásában érdekelt vállalatok vezetőiből, szakembereiből álló munkabizottságok. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár vitaindító tájékoztatójában összegezte a háttéripar fejlesztési programjának kidolgozására alakított 15 munkabizottság eddigi tevékenységét. Megállapította, hogy elsősorban azok a szakmai csoportok végeztek eredményes munkát, amelyek nem csupán felmérést és tanulmányt készítettek, hanem konkrét javaslatokat, ötleteket dolgoztak ki, olyan termelés- bővítési lehetőségeket tártak fel, amelyek nem igényelnek komoly beruházásokat. Jó a közbiztonság, a rend az úr A Pest megyei rendőr-főkapitány értékelése Tegnap reggel bontottuk fel Szabó László sződligcti olvasónk szerkesztőségünkhöz intézett levelét. A levélíró a közlekedés- biztonságról ír, pontosabban a statisztikák szomorú számaira hivatkozva elemzi a járművek vezetőinek és a gyalogosoknak a felelősségét a közlekedésben. A többi között beszámol egy váci rendőr magatartásáról: „Szép példát láttam a napokban Vácott, ahol egy forgalmas — de jelzőlámpa nélküli — útkereszteződésben rendőr tanította meg az általános iskolásokat a biztonságos közlekedés szabályaira. Nem tudom, hogy hány iskolásnak mióta van ilyen hasznos kapcsolata a rendőrséggel, de azt tudom, hogy az iskolásokon keresztül a szülök, a nagyszülők is megtanulhatnak közlekedni...” Az olvasói levél kéretlenül is alátámasztotta sok más olvasónk véleményével egyetemben azt, amiről a legilletékesebb, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes, megyei főkapitány adott tegnap számot az üzemi lapok fő- szerkesztői előtt. A rendőr-főkapitány Pest megye közrendjének, közbiztonságának és közlekedési helyzetének alakulásáról számolt be, arról a fejlődésről, amit Pest megye tavaly ért el 1980-hoz viszonyítva. A főkapitány hivatkozott a Belügyminisztérium sajtóosztályának legutóbbi elismerő értékelésére, de beszámolójában többször visz- szatért az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottságának elemzésére, amely megállapította: a megyében jó a köz- biztonság, kiegyensúlyozott rend uralkodik, nem történt olyan esemény, amely megzavarta volna az állampolgárok nyugalmát, kedvezőtlenül befolyásolta volna a békés építőmunkát. Mindebben része volt a rendőrség megelőző tevékenységének is, valamint egyes bűnesetekben a gyors, hatásos cselekvésüknek. Országosan is kiemelkedik a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági tevékenysége, felvilágosító propagandamunkája, sokszínű, érdekes, nagy tömegeket megmozgató ismeretterjesztése, amely vetélkedőkkel, versenyekkel, társadalmi munkában épített KRESZ-parkökkál, filmvetítésekkel és sok más ötlettel varázsolta vonzóvá munkájuknak ezt a részét. Szigorúbb őrködést Dr. Ilcsik Sándor, a többi között elmondotta, hogy a főváros és Pest megye közbiztonsági helyzete hatással van az egész ország állapotára, hiszen a bűncselekmények 32 százaléka Budapesten, illetve Pest megyében fordul elő. Mint hangsúlyozta, a bűncselekmények száma 1981-ben mindössze három százalékkal emelkedett. Sajnos, ennél valamivel nagyobb számban — mintegy 5 százalékkal — Pest megyében. Akkor is kedvezőtlen Apropó! Technológia••• Amikor vezetik a munkalapot A jobb, hatékonyabb munkát, az eredményesebb gazdálkodást nagyban segíti a technika, a korszerű gépek, berendezések, eljárások alkalmazásával kialakított technológia. Vélhetnénk, a dolog csak addig nehéz, amíg az új módszert elfogadják, bevezetésére rámondják az igent. Pedig a java még csak ezután kezdődik — állítják az új technológiák bevezetésén fáradozók. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában viszont minden esztendőben van kipróbálásra váró új módszer, elképzelés, amelyről csak a gyakorlat próbája után mondhatják ki a megalapozott véleményt. A kétszerkettő Dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója így fogalmaz a technológiai újítások nyomán keletkező gondokról: — A hagyományos módszerekhez alkalmazkodó dolgozók az új technológiák feszesebb ütemét bizony nehezen szokják meg, annál is inkább, mert a vezetők, a műszaki irányítók is szívesebben foglalkoztatnak a kelleténél nagyobb létszámot az új körülmények között is. Ez az üzemeltetést mindenképpen megkönnyíti, de a költségek maradnak! A technológiai fegyelem betartása — évek óta mondjuk, írjuk — gazdálkodási kétszerkettő. Csakhogy a naponta kiadott munkák számonkérése, a teljesítmények felmérése — bár növelné a hatékonyabb termelést — még nem mindenütt megy olajozottan. A gödöllői tangazdaságban is évek óta örökös harcot folytatnak a munkalapok pontos vezetéséért. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy egy-egy műszaki irányító, aki 15—20 ember tevékenységét fogja össze, a hónap végén pontosan emlékezzen arra, ki milyen és mennyi teljesítményt nyújtott az adott időszakban ... — És a teljesítmény szerinti bérezés? — tettük fel a lassacskán elmaradhatatlannak tűnő kérdést. Csak félmegoldás — Minden olyan munkahelyen, ahol csoportos elszámolási rendszer ”an — nem tu-» durk élni maradéktalanul ezzel a lehetőséggel. Maguk a dolgozók sem akarják, hogy az azonos tevékenységet folytató csoporton belül a jobban dolgozók többet, a rosszabbul teljesítők kevesebbet kapjanak a borítékba. Ezen úgy próbáltunk változtatni, hogy a viszonylag egy súlycsoportba tartozók kerülnek egy-egy munkakollektívába. És van még egy mód a dolgozók jövedelmének differenciálására, s ez a mellékfoglalkoztatás. A munkaidőn túli, a nem szakterületükön végzett munkáért a gödöllői tangazdaságban is biztosíthatják maguknak a többlet jövedelmet a vállalkozó szelleműek. Igaz, a gazdaságnak ez több papírmunkát jelent, de a már gyakorlott munkaerő megtartása érdekében — vállalják. Reális követelmények — Az új technológiák bevezetésekor reális teljesítménykövetelményt kell megszabnunk és ennek teljesítéséhez a megfelelő időt és körülményeket biztosítani kell dolgozóinknak — szögezi le dr. Puskás Attila. Mi itt a gazdaságban az idén továbbra is ennek szellemében készülünk az úi módszerek kipróbálására, a szervezettebb, hatékonyabb gazdálkodásra... G. M. a szám, ha tudomásul vesz- szük, hogy kisebb lopásokból, csalásokból, sikkasztásokból tevődik ki az emelkedés és a számok nem súlyosabb bűncselekmény-elkövetéseket takarnak. Kisebb mértékben szaporodott a garázda, erőszakos bűncselekmény. Tudvalévő az is, hogy Pest megyében a fővárost körülvevő gyűrűben, az agglomerációban fordul elő sűrűbben bűnözés. Ezért a megelőzési tevékenység is itt nagyobb, az önkéntes rendőrök, társadalmi aktivisták segítségét is e területen veszik leginkább igénybe. A megyében 5700 önkéntes rendőr, segítőtárs áll a rendőrök mellett. Csak tisztelettel lehet szólni róluk: kez- deményezőek, önállóak, nyitott szemmel járnak, akkor is segítenek, amikor nincsenek beosztásban, s ahol kell, „műszakon kívül is” intézkednek. Csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények aránya. Mérséklődött a károk összege, ugyanakkor nőtt a visszatéríttetett károk mennyisége. Ritkább a betöréses lopás. S még gyérebb lehetne, ha jobban őrködnének az illetékesek a rájuk bízott vagyonok felett: mindenütt felszerelnék a biztonsági vagy riasztóberendezéseket. Ha jobban bíznának belső ellenőreikben. Bár — s ez nem tagadható — a korábbinál szigorúbb a vállalati fegyelem, s nem ritka, hogy egy-egy ügy belső ellenőrök feltárása nyomán kerül, az igazságügyi szervek elé. Riasztó példaként említette dr. Ilcsik Sándor o Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sérelmére elkövetett sikkasztást — majdnem egymillió forint elsikkasztása után derítettek csak fényt a cselekményre. De joggal említette a ví- kendház-tulajdonosok felelősségét is (50 ezer telektulajdonos van a megyében!), sokan feledkeznek meg védőrácsok felszereléséről, tulajdonuk biztonságos őrzéséről. A ráckevei járásban és Szentendre szigetén fordult még csak elő, hogy saját maguk szervezték meg, saját költségükre, nyugdíjasok alkalmazásával az őrzést. A tulajdon könnyelmű kezelésére mondotta el a rendőr-főkapitány a Cegléd és Nagykáta környéki példát: ezen a területen rendkívül nagy a kerékpártolvajlások, kisebb értékű személyi tulajdont károsító lopások száma. A fogyasztó védelmében A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a fogyasztók érdekvédelme, hiszen rendkívül nagy a társadalmi veszélyessége az árdrágításnak, a súlycsonkításnak, a téves számlázásnak, a hiánycikkeket kihasználó manipulációknak. Nem lehet mindenki mögé társadalmi ellenőrt, rendőrt, vagy kereskedelmi felügyelőt állítani, de tovább kell éleszteni azt a gyakorlatot, amelyet a kereskedelmi tárca meghonosított: gyakrabban kell élni belső ellenőrzéssel, utóvizsgálatokkal. Ne lehessen bocsánatos bűn sehol sem a vásárló megkárosítása. A súlyosabb élet elleni bűn- cselekmények közül dr. Ilcsik Sándor a két — a közvélemény felháborodását joggal kiváltó — esetet említette: az aszódi nevelőtanár meggyilkolását, valamint a ceglédi gyermekgyilkosságot. A rendőrség munkájára jellemző: mindkét esetben gyorsan felderítette a tettest, az egyikben másfél nap, az utóbbiban csupán 24 óra kellett a gyilkos elfogásához. Mint említette, sikerült valamennyi rablást is felderíteni, egy sem maradt megtorlat- lanul. A rendőrség természetesen nemcsak felderítéssel, hanem az okokkal, a bűnelkövetést motiváló tényezőkkel is foglalkozik. Első helyen áll ma is a túlzott alkoholfogyasztás, a sok szétzilált család, a válások nagy száma. Ide vezethető vissza a fiatalkorúak bűnözése is, amelyben Pest megye országos viszonylatban rosszul áll. Az okok elemzését arra is felhasználják, hogy felhívják a vállalatok, szövetkezetek, üzemek vezetőinek figyelmét, esetleg a társadalmi szervek vezetőinek figyelmét, miben segíthetnek „házon belül” a bűn megelőzésében. Pest megyében az idegenforgalom növekedésével kapcsolatban is sok a rendőrség tennivalója. Ha csupán azt tekintjük, hogy Szentendrén és környékén évente több mint hárommillióan fordulnak meg, a közlekedés biztonságos lebonyolítása, a rend fenntartása is számos feladatot ró rájuk. S ha a megyébe érkezők 99 százaléka törvényt tisztelő ember is, az a bizonyos egy százalék okozhat gondot. Bevont jogosítványok Az utóbbi évben a megye gépjárműforgalma a korábbinak egynegyedével emelkedett, ugyanakkor csökkent a balesetek száma. Ezen belül azonban nőtt a súlyos, vagy a halálos baleset. Tavaly több mint tízezer gépjárműigazolványt adtak ki, jelenleg 186 ezer gépjármű van a megyében, s várható. a számok növekedése. Csak dicsérni lehet a rendőrséget: egyrészt azért a fáradozásáért, amellyel meg akarja előzni a baleseteket, a fentebb már említett számos eredményes kezdeményezéséért. De ugyancsak elismerést érdemel azért a szigorúságáért, amellyel a szabályok megsértőit sújtja. Tavaly 1700 jogosítványt vontak be. Elsők vagyunk e tekintetben az országban. Elsősorban az ittasan vezetőket büntetik ilyen szigorúan. Akkor sincs pardon, ha nem okoztak balesetet, hiszen nem az ittas vezetőn múlott, hogy nem okozott kárt testi épségben. Szigorúbban bírságolnak és gyakrabban ellenőriznek. A lakosság tiszteli és támogatja a rendőrséget. A rendőrség igényli is az állampolgárok segítségét, különösen a bűnmegelőző tevékenységében. A rendőrség épp emberségének, de egyben szigorúságának köszönheti a megye lakosságának figyelmét, annak, hogy különös gonddal fordul a gyermekek és az idős korúak felé, védi biztonságukat a közutakon, másrészt példás szigort tanúsít mindazokkal szemben, akik megsértik az állam törvényeit, vétenek a rend, a közbiztonság ellen. Simon János, a rendőrfőkapitányság pártbizottságának titkára a tanácskozáson elmondotta, milyen körülmények között dolgoznak a rendőrök és mi mindent tesznek azért, hogy könnyítsék munkájukat. A többi között szó volt az ötnapos munkahéttel karicsolatos szervezési tennivalókról. hiszen csupán a múlt esztendőben 24 százalékkal több külföldi járt a megyében, mint az azt megelőző évben, s ez a hétvégeken ad többletmunkát a rendőrségnek. Ezért a két szabadnapot legritkább esetben biztosíthatják rendőreiknek, szombat-vasárnapon. Szabó László minapi levele egy a sok közül, amelv a szerkesztőségbe érkezett. Olvasóink gyakran fognak tollat, hogy nyilvánosan is elmondják véleményüket. *nif jelent a becsületes, törvénytisztelő dolgozók, lakodén számára a rend hivatásos és társadalmi őreinek nyugalmat biz'osMó munkáin. grtéket*sük és a megyei rendftrfőkanitánvnak egy évet öss’ze-ző bes-’ámoló:a őssz.et ....azonos. Jelzője annak, hoev „csak” a rcgdő-ség ne m blztr-Hfntja a rendet a lakossággal együtt érhet el tartós eredményt. S. A.
