Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

r l.*1 •I K&r . M a: 3. oldal: Jó a közbiztonság, a rend az úr 4. oldal: Heti filmjegyzet 7. oldal: Birkózók a mérlegen 8. oldal: Hamis jogosítvánnyal PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM Ára: 1,40 forini 1982. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Számvetés ECesk&icsen OBT-ülés Békekezdeményezés A magyar békemozgalom te­vékenységéről és idei munka- programjáról tárgyalt az Or­szágos Béketanács szerdán. A tanácskozást Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyettese nyi­totta meg. Ezt követően Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács elnöke számolt be a magyar békemozgalom IX. kongresszusa óta eltelt három esztendő munkájáról, s ter­jesztette elő az 1982-es fel­adattervet. — Hazai munkánkban arra törekszünk, hogy a magyar békemozgalom kezdeményezé­sei egész közvéleményünk ér­deklődését felkeltsék — han­goztatta Sebestyén Nándorné. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára. Nyolcmilliót vittel a fagy A város és községhatárokon átnyúló több ezer hektáros gazdaságok milliárdos ered­ményei után szokatlanul cseng a ^zárszámadások adataihoz edződött fülnek, amit Karsza László, a kakucsi Március 21. Termelőszövetkezet elnöke tá­jékoztatójában elmond. Neve­zetesen azt, hogy nyereségük az elmúlt esztendőben elérte a 16 millió 680 ezer forintot. Árbevételüket másfél száza­lékkal növelték, így lett 220 millió forint. Ha máskor nem, hát ilyen­kor zárszámadáskor a reflek­torfény egy kicsiny csóvája a kis gazdaságokra is hull, azokra a nem mindig kedve­ző adottságú, a nagyokhoz ké­pest gyakran valós vagy vélt lépéshátrányban tevékenyke­dő szövetkezetekre, amelyek azért az év minden napján tisztességgel megteszik a tő­lük telhetőt a jobb, a szerve­zettebb és főként az eredmé­nyesebb gazdálkodás érdeké­ben. A TESTVÉRISÉG OKMÁNYA U armincnégy éve annak, hogy Moszkvában alá­írták a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az okmány ha­zánk első, valóban egyen­rangú nemzetközi kapcso­latokat rögzítő megállapo­dása volt. A szerződés kö­zéppontjában már akkor az internacionalizmus, a két nép megbonthatatlan' testvéri barátsága állt. Kü­lönös jelentőséget ad a szerződés harmincnégy év­vel ezelőtti megszületésé­nek, hogy azt egyik oldal­ról a háborúban győztes nagyhatalom, a Szovjetunió írta alá, míg Magyarország a vesztes oldalán harcolt. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely kap­csolatot létesített az új Ma­gyarországgal, még a bé­keszerződés aláírása előtt lehetőséget adott a diplo­máciai képviselők cseréjé-* re, kereskedelmi egyez­ményt kötött országunkkal, segített kitörni a nemzetkö­zi elszigeteltségből. A ki­bontakozó együttműködés jelentősen hozzájárult ha­zánk belső fejlődéséhez, a népi demokratikus hata­lom megszilárdításához. A szerződést országaink 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre megerősítették: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi változásait is rögzítette, két olyan ország együttműködését szabályoz­ta, amelyeknek immár kö­zösek a politikai céljaik, azonosak a társadalmi­gazdasági berendezkedésük. A magyar—szovjet kap­csolatok több mint három évtizedes története a gyü­mölcsöző együttműködés krónikája. Különösen jól fejlődtek a gazdasági kap­csolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország leg­nagyobb gazdasági partne­re ma a Szovjetunió, tava­lyi kereskedelmi forgal­munk összege hatmilliárd rubel körül volt. Energia- hordozó- és villamosener- gia-behozatalunknak több mint háromnegyede, nyers- és alapanyagimportunknak harmada a Szovjetunióból származik. A szovjet gaz­dasággal és tudománnyal való együttműködés ered­ményességét számos ma­gyarországi ipari létesít­mény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közreműködéssel épülnek az eocénprogram keretében létesülő szénbá­nyák, a paksi atomerőmű, a dunaújvárosi kokszoló­mű és a budapesti metró. Nagy jelentősége van szá­munkra a most megújított timföld-alumínium egyez­ménynek, az agrokémiai és a villamosenergia-ipari kapcsolatoknak. Fejlődik a magyar és a szovjet válla­latok közötti kooperáció is. Magyarország ma a Szov­jetunió kereskedelmi part­nerei között a hatodik he­lyen van — iparunk, me­zőgazdaságunk számos ter­méke keresett árucikk a szovjet piacon, felhasznál­ják a hatalmas országban a magyar mezőgazdaság ter­melési tapasztalatait is. A gazdasági együttműködés fejlesztésének még számos lehetősége van. Ehhez hozzájárulnak a magas szintű találkozók is, mint amilyen Nyikolaj Tyiho- nov szovjet miniszterelnök tavaly decemberi magyar- országi látogatása volt. A magyar—szovjet kap­csolatok természetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan pél­dáját lehetne hozni a kul­turális csere eredményei­nek — például a soknyel­vű szovjet irodalom ma­gyarországi és a magyar irodalom szovjetunióbeli fogadtatásáról —, az immár több évtizedes ösztöndíjas­cserének. Mind a két or­szágban fontosnak tartják az egyes intézmények, kol­lektívák közvetlen kapcso­latainak fejlődését, hogy a magyar és szovjet emberek között is mind több szemé­lyes barátság szövődjön. iyi agyarország és a Szov- jetunió közös célja a szocialista közösség egysé­gének internacionalista ösz- szeforrottságának erősítése. Hazánk nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió bé­kepolitikáját, leszerelési kezdeményezéseit, magun­kénak valljuk az SZKP XXVI. kongresszusán elfo­gadott békeprogramot. Az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai, a magyar— szovjet együttműködés meg­annyi eredménye bizonyít­ja az 1948-ban aláírt ok­mány jelentőségét. A szer­ződés o valódi testvéri együttműködés dokumentu­ma lett. Kicsik ... A dabasi járás ta­lán legkisebb szövetkezete a kakucsi Március 21., amely a kakucsi Lenin és az inárcsi Március 21. házassága után lett 3500 hektáros, nyolcszáz embernek ke­nyeret adó gazdasággá. Az elmúlt esztendőben — leg­alábbis’ami az időjárást ille­ti — nem volt szerencséjük. Az alaptevékenység — vagyis a növénytermesztés — elma­radt a tervezettől, a téli, kora tavaszi fagy a kis gazdaság nyolcmillió forintját vitte el. Pedig fő profiljuk a növény- termesztésben a nem éppen hálás szőlő és gyümölcs. Az ipari ágazat tavaly is kitett magáért. Targoncajaví­tó részlegük 40 dolgozóval 23 milliós árbevételt és 5 és fél milliós üzemi eredményt pro­dukált. A szovjet és a hazai típusú targoncák javítását ma már az egész ország területén vállalják. Az egyesítés utáni két esz­tendőben, a munka szerve­zettségét, a gazdaságosan elő­állítható termékek skáláját te­kintve is sokat fejlődött a tsz. Újdonság házuk tájáról, hogy 120 személyt foglalkoztató be­dolgozói hálózatot teremtet­tek szerszámkészítésre, az elektromos kisgépek javításá­ra .... G. M. Ésszerű energiatakarékosság a DKV-ban Kisebb gőz, több haszon Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli — idéz­hetjük eleink aranymondását, s mintha e régi bölcsességre ala­poztak volna a százhalombat­tai Dunai Kőolajipari Vállalat­nál is. Tavaly óv elején, ami­kor az 1981-es terveket jóvá­hagyták, úgy döntöttek, az energiából értéket takarítanak meg. Később, az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére a bri­gádok pótvállalásai újabb 7 milliót ígértek. Strasszer Gáspár, ä DKV munkaversenytitkára nem tit­kolja elégedettségét a tavalyi eredmények láttán: a 145 szo­cialista brigáddal az élen, több mint 61 millió forint ér­tékű energiát takarítottak meg. Legyinthetnek az örök két­kedők: „Hogyan lehet ügyes­kedni, ahol szigorúak az előírá­sok? Bizonyosan lazák voltak a felhasználási normák a száz- halombattaiaknál!” Nem vol­tak lazák! — állítja a munka- versenytitkár. Sőt, ha lehet, még tovább is szigorították 1981-ben. S hogy miként vált mégis lehetségessé ez az im­ponáló eredmény? Elsősorban a racionális — ésszerű — gőzgazdálkodás hoz­ta a vártnál nagyobb sikert. A hőcserélő rendszereket több helyütt átrendezték, s ahol meg lehetett, kiiktatták. Emel­lett, kimérték a legoptimáli­sabb hőátadási helyzeteket, és több újítás bevezetésével, mó­dosították a vállalat tárolóte­reinek — hatalmas tartálypar­kokra gondoljunk! — fűtőrend­szereit. Kivizsgálták azonban az üzemekben is a tüzeléstech­nikai optimumokat, igen-igen szigorú paramétereket, normá­kat meghatározva. összeállt már természetesen a rangsor is, kik érdemlik ki leginkább az elismerést- A leg­jobbak között említi Strasszer Gáspár az AV—Ill-as üzem Barátság szocialista brigádját, amely egymaga, fűtőanyagból 3 millió 800 ezer, villamos ener­giából 1,5 millió és gőzből 1 millió forint értékűt takarított meg. A hőfslhasználás ja­vítására három újítást is ki­dolgoztak, azaz be is vezették a gyakorlatban. Figyeltek a kőolajfeldolgozó igazi, úgyne­vezett nagyfogyasztói is- Pél­dául oz oldószeres paraffin­mentesítő Ságvári brigádja csaknem 2 millió forint értékű gőzzel kevesebbet használt föl a megengedettnél; az aromás­üzemek Delta és MSA brigád­jai pedig több mint 2 és fél millióval csökkentették a gőz­költségeket. D Gy. A NATO-országok konfrontációra törekednek Konarski felszólalása Az Egyesült Államok és né­hány más ország küldöttségé­nek azt a magatartását, hogy továbbra is főleg a lengyel helyzetről beszélnek, élesen visszautasította a madridi ta­lálkozó szerdai ülésén elhang­zott felszólalásában Wlodzi- mierz Konarski, a lengyel kül­döttség helyettes vezetője. Az ülés végén, a válaszadás jogán elhangzott és utána saj­tóértekezleten ismertetett fel­szólalásában Konarski rámu­tatott: Miközben egyre több ország küldöttsége a Helsinkiben el­kezdett folyamat folytatása mellett száll síkra és a mad­ridi találkozó eredményes be­fejezését követeli a semleges és el nem kötelezett orszá­gok záródokumentum-tervezete alapján, vannak egyes NATO- országok, amelyeknek küldött­ségei csak Lengyelországról beszélnék. Ezek az országok szeretnék a konfrontáció poli­tikáját ráerőltetni a madridi találkozóra, hogy ne tudják folytatni a párbeszédet. Á lengyel népnek ahhoz, hogy kijusson a válságból, po­zitív eredményekre van szüksé­ge a madridi találkozón. Az amerikai küldöttség a találko­zó és az európai együttműkö­dés megbénítására puszta ürügynek használja fel a len­gyel helyzetet. Az angol küldöttség vezető­jének felszólalására válaszol­va, a lengyel küldött rámuta­tott, miért nem alkalmazzák vajon ők maguk Észak-íror- szágban azt, a „megbékélési politikát”, amelyet Lengyelor­szágnak ajánlanak. A találkozó vitájában fel­szólaló W. Wilberforce nagy­követ, brit küldött hangoztatta' ugyan a Helsinkiben megkez­dett folyamat fenntartásának fontosságát, felszólalása leg­nagyobb részében mégis a len­gyelországi helyzettel foglal­kozott, felemlítette még az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítségnyújtást, és az em­beri jo.gok általános megsérté­sét egyes országokban. A küldöttségek megállapod­tak abban, hogy a legközelebbi teljes ülést pénteken tartják, s ekkor döntenek a találkozó jövő heti munkaprogramjáról. Alkatrészek a váci HAGY-ból Mértékük a világszínvonal Mindenekelőtt azt kell tisz­tázni, hogy egy közepesen fej­lett országnak vajon szüksége van-e fejlett elektronikai ipar­ra? A ma már kézenfekvő és magától étetődő válaszon hosz- szú éveken keresztül vitatkoz­tak a szakemberek. Mindenki belátta ugyan, hogy enélkül ma már a híradástechnikai és néhány más ipar sem léphet előre, de abban nem jutottak közös nevezőre, hogy nekünk mivel is kellene foglalkoznunk, a saját gyártás a kifizetődőbb, vagy az import? A közelmúltban született kormányhatározat szerint az alaktrészgyártást kell gyors ütemben fejleszteni, annak is néhány ágazatát. Olyan termé­keket kell gyártani nagy soro­zatban, amelyek nemcsak ide­haza kelnek el, de külföldön is elcserélhetők azokra, amelye­ket mi nem tudnánk gazdasá­gosan előállítani. Az elektronikai alkatrészek gyártásának eddig is jelentős bázisa volt a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyára, s mint Pethő Ervin igazgatóhelyettes tájékoztatott, a kormányprog­ram jelentős feladatokat ró rá­juk. Nem kell új termékeken törni a fejüket, hanem az ed­dig is gyártott termékeket kell korszerűsíteniük. Lássunk egy példát. A A döntőbizottságok szerepe Megelőzni a vitákat Hogyan működnek az állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben a munkaügyi dön­tőbizottságok, megfelelnek-e feladatuknak, a dolgozók ér­dekvédelmének? Ezekre a kér­désekre keresett választ a ME- DOSZ Pest megyei bizottsága Kísérletek Dávid-majorba A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Dávid-majori kerületében 848 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítettek. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézettel közösen építettek hozzá egy 106 férőhelyes kísérleti istállót is, ahol ta­karmányozási és egyéb kísérleteket folytatnak mellett működő közgazdasági bizottság az elmúlt hetekben. Az alapszervezetekben végzett felmérés szerint 366 esetben fordultak az érintettek panasz- szal az illetékes testületekhez, • és mint a vizsgálat megálla­pította: az ügyek felében a munkáltatónak, 50 százaléká­ban pedig a munkavállalónak adtak igazat. Az is kiderült, hogy néhány gazdaságban — még nem alakult ki megfele­lően a döntőbizottságok mun­kamódszere, stílusa, hiányzik a kellő tapasztalat és ismeret. A MEDOSZ budapesti szék­házában tegnap délelőtt meg­rendezett elnökségi ülésen jó példaként említették meg a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ságban és a Gödöllői Tangaz­daságban folyó munkát. Itt igyekeznek megelőzni — a szakszervezeti titkár bevoná­sával —, hogy a vitatott kér­déseket, panaszokat csak egy­oldalúan tárgyalják. Az elnök­ség úgy határozott, hogy a kö­zeljövőben részletesebben elemzik a kifogásolt nagyüze­mek döntőbizottságainak tevé­kenységét, és nagyobb gondot fordítanak e témakörnek a szakszervezeti oktatásban való feldolgozására. A testület foglalkozott az irányítása alá tartozó alapszer­vezetek pénzgazdálkodásával is. A napirend előadója el­mondta: egymillió forinttal több bevételre tettek szert a tagdíjakból. V. B. HAGY-ban évek óta gyárta­nak a különböző híradástech­nikai eszközökben használa­tos kistranszformátorokat, de ezek a legújabb és legfino­mabb termékekben már nem képesek ellátni feladatukat. Jellemző példa, hogy az Orion hi-fi-toronyhoz már külföldről kell behozni az ilyen alkatré­szeket. A HAGY három termékcsa­ládban szeretne mielőbb gyors fejlődést elérni. Az egyik a hangszórókban, mikrofonok­ban, az egyenáramú kismoto­rokban (magnók, autóablaktör­lők) használatos állandó mág­nesek, vagy másképpen a stroncium ferritek csoportja, A termék minőségének javítá­sa érdekében egy NSZK-beli vállalattól vásároltak know- how-t, melyet azonnal tovább is fejlesztettek, így igazán vi­lágszínvonalú terméket sike­rült előállítaniuk. Ezekre az állandó mágnesekre igen nagy szüksége van a magyar ipar­nak, sőt külföldi igény is van irántuk. A következő termékcsoport a nyomtatott áramköröké. Eze­ket az ötletes, a miniatürizá­lást elősegítő termékeket nem­csak a HAGY-ban, hanem több más helyen is gyártják, de ed­dig sehol sem sikerült kifogás­talan minőséget előállítani. A HAGY fejlesztésének célja te­hát, hogy megtalálják és kikü­szöböljék a technológiai és mi­nőségi hibákat. A hazánkban ismert gyártási módokat ta­nulmányozzák a gyár szakem­berei, s a legjobb megoldáso­kat hasznosítva, szeretnének to­vábblépni. E program szintén az idén kezdődik, s a jövő év végére — már, ami a fejleszté­seket illeti —, be js feje?ődik. Minden fejlesztésnél az a legfontosabb kérdés, hogy mi­ből, mennyiért, s milyen ha­szonnal fogják megvalósítani? A HAGY vezetőinek annál is jobban meg kell fontolnia a teendőket, mert ingyen, állami támogatás gyanánt, egy fillért sem kapnak céljaik megvaló­sításához. Bankhiteleket kell igénybe venniük, s úgy meg­valósítani a soron következő beruházásokat, hogy ne csak a kölcsönt fizethessék vissza, hanem nyereséget is hozzon a fejlesztések most következő so­rozata. Cs. A. ■ K_öTi_riTB Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dai munkanapját a főváros IV. kerületében, Újpesten töltöt­te. A mintegy 90 ezer lakosú városrész életéről tájékozódást, személyes tapasztalatgyűjtést szolgáló látogatás programjá­ban részt vett Király András- né, a budapesti pártbizottság titkára is. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, táviratban üd­vözölte Chan Sy-t a Kambod­zsai Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából,

Next

/
Oldalképek
Tartalom