Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

Msr MF.crrt 1982. FEBRUAR 2., KEDD A Szabad Nép jubileuma Képünkön, balról Jobbra: Óvári Miklós ünnepi beszédét mondja, Gyóri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője Komjáth Irén, a MUOSZ aielnöke, Király András, a MÜOSZ főtitkára, Várkonyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője, Geleta Pál felvétele Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg elő­ször a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesz­tett újságja, amelynék hagyo­mányát folytatja — immár ne­gyed század óta — a Népsza­badság, az MSZMP központi lgpja. Az évforduló alkalmá­ból a Népszabadság szerkesz­tősége hétfőn ünnepséget ren­dezett, amelyen Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott beszé­det, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Fe­rencnek emléket állító dom­borművet a Népszabadság­székház előcsarnokában. A Szabad Nép egykori szer­kesztőinek, munkatársainak, a mai magyar sajtó vezető kép­viselőinek jelenlétében Övári Miklós felidézte Rózsa Ferenc kommunista újságírói alakját, munkásságát, s társainak hő­sies helytállását, amely akkor, a háború rendkívül nehéz vi­szonyai között lehetővé tette a* lap megjelenését és terjeszté­sét. A párt és a nép — mond­ta —, ma azt várja az MSZMP központi lapjától, kommunista sajtónktól, hogy közös felelős­ségünk tudatában segítse a mai kor fejadatainak minél színvonalasabb megoldását. Az ünnepség végén a Rózsa Ferenc portréjával ékesített domborművet '— Kalmár Já­nos alkotását — megkoszorúz­ták, az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Népszabadság szer­kesztősége és pártalapszerve- zete, valamint a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek képviselői. Sioros együuműkcdás Fényképezhet-e a sárkányrepülő? Tartástechnológiák - . . mT ■ Start előtt a ma§fes PJT-k Hétfőn aláírták, az Országos Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség, illetve az Agrober együttműködési megállapodását. A szerződés szerint a két fél a jövőben a korábbinál szorosabban együtt­működik tenyésztési, takarmá­nyozási és tartástechnológiai rendszerek megalapozásában és széles körűen egyezteti a mezőgazdasági beruházások üzemeltetési, illetve a gazda­ságossági tapasztalatait. Az Agrober az elmúlt idő­szakban a korábbinál 30—iO százaléknál olcsóbban megva­lósítható típusterveket alakí­tott ki a mezőgazdaság költ­ségigényes ágazatai, egyebek között a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés számára, a viszonylag kisebb költséggel megvalósítható létesítménye­ket az OTÁF szakemberei ezentúl a szerződés alapján már a beruházás megalapozá­sának időszakában szakvéle­ménnyel látják el, s így gyor­sított eljárással készülhet el az új létesítmény. Az Agrober, amely mind nagyobb munká­kat vállal külföldön — minde­nekelőtt a fejlődő országokban — egyre több komplett telepet is exportál. Az OTÁF rendelkezik a kül­földi kutatás- és gyakorlat, egyebek között biológiai vo­natkozású újdonságaival, to­vábbá számon tartja a hazai állattenyésztés legújabb ered­ményeit is. A szerződés alap­ján ezekről rendszeresen tá­jékoztatják a tervező-beruhá­zó vállalatot. A már meglevő mezőgazdasági létesítmények üzemeltetésének gazdaságossá­gáról, az ezzel kapcsolatos el­méleti és gyakorlati számítá­sokról viszont az Agrober ad a jövőben rendszeresen infdrmá- ciót az OTÁF-nak. Kevesebb gs elhúzódó lerisfiézás Több lesz egy konzervgyárnál A beruházások kérdése ala­posan átértékelődött, amióta az energiaválság következté­ben szűkebb esztendőket élünk. Van ennek a visszafo­gottabb fejlesztésnek haszna is: nevezetesen a nagyobb megfontoltság, és anhak a szándéknak az érvényre jutá­sa, hogy a pénz olyan helyre kerüljön, ahol a leggyorsabban szolgálja népgazdasági érde­keinket. Változatlanul zöld útja volt 1981-ben szinte minden ener­giatakarékos megoldásnak, sőt azt a kormányzat maga is ösz­tönözte. Pest megye számos szövetkezetében tértek át a nedves kukoricatárolás mód­szerére, s e technológia elter­jesztésében, kidolgozásában szerepet vállaló dunavarsányi Petőfi Tsz nevét a megye ha­tárain túl is megismerték. így kerülhetett sor az abonyi Jó­zsef Attila Tsz-bsn a hulladék­kal fűtött kazánok megépíté­sére, kipróbálására. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályán kapott tájékoztató szerint a megvaló­sított beruházások értéke meg­haladta a 3,1 milliárd forintot, vagyis 800 millió forinttal volt több, mint egy évvel koráb­ban. A számokat tanulmá­nyozva megállapítható, hogy 5750 szarvasmarha, 9700 ser­tés, 5400 juh számára épültek istállók, állattartó telepek ta­valy. összesen 448 hektáron te­lepítettek szőlőt és 441 hektáron gyümölcsöst. Gé­pek- vásárlására pedig 1,2 milliárd forintot költöttek a nagyüzemek. Ez a tendencia bizonyos mértékig ellentmondásban lé­vőnek látszik az országos be­ruházási politikával, de még­sem ért senkit váratlanul, hi­szen a vásárlóerő felmérése kapcsán számolni lehetett ve­le. Ami viszont feltétlenül po­zitív jelenség, hogy az összes befeiezetlen beruházás egy- milliárd forint körül alakul. Tehát lényegesen alacsonyabb az 1980-ashál, amikor is majd másfél milliárdra rúgott ez a summa. A megye jelenleg legna­gyobb és folyamatban lévő vállalkozásáról a vecsési Fe­rihegy Tsz — amit helytelenül zöldségfeldolgozónak nevez­nek — kivitelezése az ütem­tervnek megfelelően halad és idén szeptember közepéig ké­szül el. A létesítmény, amely több lesz egy konzervgyárnál, egyebek között feldolgozással, hűtéssel, sterilizálással, szárí­tással és csomagolással is fog­lalkozik majd. A berendezéseket a kül­földi, főként tőkés partne­rek már leszállították, s most a munkák a hideg­ben valamelyest lelassul­tak. A vecsésiek a beruházás be­fejeződése után szeretnének az óriás válallatnak, a MAG- Gl-nak is bedolgozni és szá­mos olyan terméket ’piacra dobni, hogy csak egyet említ­sünk, mint a kandírozott salá­ta is lesz, amit nálunk egye­lőre még n^m ismernek. V. B. Kisebb fáziskéséssel Pest megyét is elérte a vállalkozá­si kedv. Á frontáttörés tavaly nyáron kezdődött, azóta ti­zenegy cégbejegyzési kérelem futott be a megyei cégbíró­ságra. A társulások többsége magánvállalkozás: polgári jo-. gi társaság. PJT alapítását je­lentette be a közelmúltban többek között néhány légi fel­vételek készítésére vállalkozó sárkányrepülő. Egy másik tár­saság, Csörög -székhellyel út­A Prompt nem reklámügynökség Prompt Polgári Jogi Társa­ság. Székhelye: Vác. A két­személyes cég egyik tagja — másodállásban — Kenéz Zol­tán, a Váci Kötöttárugyár kereskedelmi propagandistá­ja. — Mire vállalkozik a Prompt? — Részben nyomdai készít­mények, például egyedi ter­vezésű névjegykártyák, szóró­lapok, védjegyek, esküvői meghívók, újszülött-kártyák kivitelezésére, továbbá kira­katok, kiállítási standok, por­tálok kialakítására, sőt akár egy gyár bejárata környeze­tének komplex megtervezésé­re is. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a Prompt nem egyszerűen reklámügynökség. A gazdaságilag -fejlett orszá­gokban reklámtevékenység he­lyett a vállalatok ma már egy jóval átfogóbb fogalmat hasz­nálnak, a kommunikációs stra­tégiát. Ez többet és mást is jelent mint a hagyományos reklám. — Éspedig? — A szakmában eltöltött néhány éves működésem alatt több üzletkötésen is részt vet­tem. Érdemes megfigyelni, amikor a nyugati cégek kép­viselői leülnek a tárgyalóasz­talhoz, azzal kezdik, hogy át­adják partnerüknek névjegyü­ket. Egyforma, vállalati emb­lémával ellátott elegáns név­jegykártyát. Végeredményben látszólag jelentéktelen dolog az is, hogy milyen egy válla­lat prospektusa, sőt levélpapír­ja, mégis mindez befolyásol­ja,' észrevétlenül irányítja a másik felet. Az üzleti életben a fellépés rendkívül fontos, és itt a hazai cégek többnyi­re lépéshátrányban vannak. — Milyen üzleteket kötött eddig a Prompt? — Egyelőre még csak tár­gyalásokat folytatunk, hiszen egy hónapja sincs, hogy be­jegyezték a céget. Nekünk üz­leti lehetőséget biztosít, hogy a' nagy reklámcégek, a Hitn- gexpo, a Magyar Hirdető, az Interpress, az 1PV, nemigen kötnek kis tételekre szerző­dést. Reklámszatyorból pél­dául csak tízezres szériákat vállalnak. Ugyanakkor egy maszek butikosnak legfeljebb .pár ezerre van szüksége. — A nyomdai készítmények kiviteleztetése nem sért álla­mi monopóliumot? — Az alapító szerződésben külön kitértünk arra, hogy sem a szocialista erkölcs nor­máiba ütköző, sem jogszabá­lyi tilalmat sértő tevékenysé­get nem folytatunk. — Milyen befektetést igé­nyel a cég indítása? — Budapesten kívánunk iro­dát nyitni. Ez emészti fel majd a legnagyobb összeget, hiszen egy 15 négyzetméteres helyi­ség bérleti díja a belső kerü­letekben havi ötezer forint. További költséget jelent a bú­tor, valamint a munkához szükséges technikai eszközök beszerzése. Ügy tervezzük, februárban lép nyilvánosság elé a Prompt, beharangozó­ként hirdetéseket jelentetünk meg hamarosan a gazdasági hetilapokban. — Végül foglalja össze dió­héjban a PJT megalapításá­nak történetét? — Először egy társasági szerződést kell készíteni, s ab­ban meghatározni a tevékeny­ségi kört, a cég székhelyét és telephelyét. Az ügyvéddel ellenjegyzett szerződést fel kell terjeszteni a cégbí­róságra, bejegyzésre. Csa­tolni kell ehhez egy cím-; példányt, vagyis a képviselet­re jogosult tagok közjegyző által hitelesített aláírást is, hiszen ezeknek az üzleti élet­ben a továbbiakban bizonyí­tó ereje lesz. A cég bejegyzé­se * után, 15 napon belül a Pénzügyminisztérium ellen­őrzési főigazgatósága Pest me­gyei hivatalánál bejelentést kell tenni, itt állapítják meg az adókulcsot. A PJT-k bevé­telének 40 százaléka adóköte­les, a fennmaradó összegek után a tagoknak még jövede­lemadót kell fizetniük. Maszek komputeresek Budakeszin Az országban eddig megala­kult mintegy 300 PJT közül a legtöbb számítástechnikai programok készítésére és ez­zel összefüggő feladatok meg­oldására vállalkozott. Az el­múlt hetekben Poíicomputer Számítástechnikai PJT néven Budakeszin is alakult egy ilyen társaság. A kis cég családi vállalkozás, két tagja Kele­men Géza és felesége, Kovács Ilona. A férj személyiigazol- ványáhak foglalkozás rovatá­ban már ez szerepel: Polgári Jogi Társaság tagja. — Pillanatnyilag elég sajá­tos helyzetben vagyok, mert egyszerre két PJT kötelé­kébe is tartozom. Korábban egy nagy számítástechnikai cégnél dolgoztam, és amikor onnan kiléptem akkor alakí­tottuk néhány társammal az első társaságot. Részben innen származik az újabb vál­lalkozás ötlete. Ugyanakkor ösztönzött az is, hogy a csa­Az e!$® Kiugró alkGkntmal ©dlélafcáüiHik Ugródeszka a tanácsi gyakorlat AZ ORSZÁGOS Műszaki Fejlesztési Bizottság _ egyik legfontosabb tevékenysége a tanulmánykészítés, amelyben az érdekelt szakemberek fel­mérik területük állapotát és javaslatot tesznek azok fej­lesztésére. Az elkészült — többnyire terjedelmes — ta­nulmányt még megvitatja az OMFB plénuma, majd a vég­leges változatot a kormány rendelkezésére bocsátják, hogy a döntések meghozatalánál segítsék az illetékesek mun­káját. Három év is eltelt azóta, hogy az OMFB .felkérte a szakembereket; vizsgálják fe­lül a tanácsi műszaki igazga­tás helyzetét és tegyenek ja­vaslatokat a korszerűsítésre. A tanulmány elkészült,' meg­lehetősen sok visszásságot tárt fel — a javasaitok valóra váltása azonban még várat magára. Erről beszélgettünk a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyának helyettes vezetőjével, Wächter Rolanddal. — A tanulmány elkészíté­sét, tulajdonképpen a kutató­munkát, a tanácsokra háruló feladatok szakadatlan növeke­dése tette szükségessé -- mondja az osztályvezető-he­lyettes. — Különösen a mű­szaki igazgatás van nehéz helyzetben; hadd utaljak csak az osztályunk nevére, amely­ben három olyan fogalom van, melyeket önálló, terület­ként egész minisztériumok — a vízügy esetében — ágazati szervek karoltak fel. Emellett ma már foglalkoznunk kell a környezetvédelem súlyos és szerteágazó problémáival, s az energiagazdálkodás nem ki­sebb gondjaival is. Számoljon csak utána, hány jó szakem­berre lenne igazán szükség ehhez az öt területhez... Egy példa: a megyében található négy városgazdálkodási válla­lat és 23 költségvetési üzem hatósági irányítását nálunk négy ember látja el. A, közle­kedési csoport is néhány fő­ből áll. Ugyanakkor egy köz­úti igazgatóságon több ember van, mint a megyei tanácson összesen. A lakossági ellátás gondjai azonban nálunk csa-. pódnak le, hiszen nekünk kell foglalkozni Józsi bácsi illem­helyével éppúgy, mint mond­juk a százhalombattai krakk- üzem nagyberuházásaival, a községek úthálózatával vagy a települések vízellátásával. A feladatok napról napra bővül­nek, s ezzel szemben a lét­számunk — érthető és indo­kolt gazdasági okokból — csökken. — Az ágazati szervek meg­levő apparátusa miért nem vállalhatja magára az amúgy is hozzájuk tartozó témákat? — Ennek sokféle oka van, többek között emberi, szemé­lyes okok is, amennyiben mindenki igyekszik megszaba­dulni a kellemetlen, nehéz munkától. Ez az a téma, amely a legtöbb vitára adja az okot. A sok munka mellett párhuzamosságok is vannak, ami senkinek sem jó. AZ ÉPÍTÉSÜGYBEN pél­dául irányít ugye az ÉVIM, a tanács, de ráadásul ott van­nak a mezőgazdasági és ipari építő szövetkezetek is, ame­lyeket természetszerűleg a ta­nács mezőgazdasági osztálya, illetve ipari osztálya ellen­őriz. A vízügyben is van köz­vetlen tanácsi, illetve válla­lati irányítás. A közúti igaz­gatóságok megpróbáltak meg­szabadulni az alacsonyabb rendű uíaktól, s — mint ilyenkor szokásos — adtak volna létszám- és anyagi se­gítséget, de semmiképpen nem a nyakunkba szakadt gond arányában. Az Országos Víz­ügyi Hivatal az elosztóhálóza­tot szerette volna átadni, sok helyütt sikerült is, nyilván ott, ahol a legtöbb gond van. Kaptunk embert a forgalom­szervezésre, a létszámcsökken­tési intézkedések azonban má­sutt elvonták a munkaerőt, s a tárcák ilyenkor rajtunk ké­rik számon a szakembert. . Ezzel szemben fontos az is, hogy a tanács nem szabadul­hat meg minden hatáskörtől, hiszen akkor hogyan felelhet­ne meg a területi érdekeltsé­geknek. nem lehetne beleszó­lása abba, hogy egy-egy terü­leten legyen-e, hol légyen, mondjuk szennyvíztelep. Iádban van még egy PJT-tag, a bátyám egy parképítő és fenntartó Vállalkozásban vesz részt. — És miért hagyta ott a vállalatát? — Én egy eléggé fanatikus ember vagyok. Annak idején megbízást kaptam a cég belső információ rendszerének lei- dolgozására. Egy ilyen rend­szer kicsit helyére teszi az egész adminisztrációt mivel a számok nyelvére fordítja le a vállalat működését. További előnye, hogy egy csomó papír és szemrongáló munkát ezen­túl a számítógép készít el. A rendszert megcsináltuk, de időközben kiderült, hogy a do­log nem is olyan fontos. Meg­kezdődött a huzavona. Kell, nem kell? Egy idő után eljöt­tem és elhatároztam, hogy tár­saság keretében fogom alkal­mazni a rendszert. — Hol és milyen gépen dol­gozik majd a Poíicomputer PJT? — Gépidőt kell bérelnünk. Ez nem jelent különösebb ne­hézséget, a számítógépek ná­lunk általában 30—40 száza­lékos kihasználtsággal dolgoz­nak. — Mi garantálja a verseny- képességet a nagy számítás- technikai cégekkel? — Mindenekelőtt a gyorsa­ság. A vállalatoknál csupán egy-egy munka előkészítése nem ritkán 6—9 hónapba te­lik. Mi ugyanazt a feladatot 3 hónap alatt megtudjuk ol­dani. Emellett általában jóval olcsóbban is dolgozunk. — Hány éves gyakorlattal alapítottak saját céget? — Feleségem nyolc, én hat éve végeztem a SZÁMOK fo­lyamatszervező tanfolyamán. — Milyen nehézségekkel ta­lálkoztak a PJT szervezése közben? — Több kérdésben ma sem látunk tisztán. Nem tudjuk például mi könyvelhető el a társaság rezsijébe. A fűtés, világítás, telefonok, nyilván költségként jelentkeznek, de nem tudjuk milyen szabályok szerint számolhatjuk el? Nem látjuk világosan azt sem, hogy a PJT-tagság folyamatos mun­kaviszonynak számít-e. és hogy hova-kell fizetni a nyugdíjjá­rulékot? A Poíicomputer a követke­ző hónapokban kezd dolgozni. Van-e már megrendelésük? — Igen. egy fél évre bizto­sítottnak látszik a kenyerünk; Az egvkori vállalatomnak kell azt a munkát megcsinálni, amire korábban, amikor még ott dolgoztam nem volt szük­ség. Pontosan azt, ami miatt eljöttem. Babus Endre jelző táblák és más közúti je­lek előállítására jött létre. A PJT-ket a'törvényes határidő (30 nap) alatt általában fel­veszik a cégjegyzékbe, az em­lített két kisvállalkozás azon­ban kivétel: a cégbíróság je­lenleg vizsgálja, tevékenységi körük nem sért-e állami mo­nopóliumot. A megyei társaságok több­sége viszont _■— miként az alábbi PJT-gybrsfényképek is mutatják — sínen van. — Tudomásom szerint kevés a szakember is. — Valóban, a rendkívül szerteágazó munkához kevés a szakember. A létszámcsökken­tési 'célokon túl, nem tudjuk kellőképpen megfizetni őket, a fix fizetés mellett itt másra nincs lehetőség. Legföljebb a rengeteg adminisztrációs mun­kára, aminek szintén nem örülnek. A legtöbbször ugró­deszka a tanács, az első adan­dó alkalommal odébbállnak — miután megtanítottulj őket egy olyan munkára, amit se­hol nem tanítanak. Hiszen bármilyen szakterületről is le­gyen szó, azok hatósági irá­nyítását sehol sem tanítják. — Mi lehet hát a megoldás és azon belül is mit tesz a megyei tanács? — A gyökeres változáshoz alapvetően a tanácstörvényt is módosítani kellene, hiszen az egésznek enélkül nem lenne jogi alapja. Hogy ezután mit lehet tenni; hát erre sok min­dent javasolt a tanulmány. Gondoltak a feladatok párosí­tására, például elég összefüg­gő kérdés a vízügy és a köz­lekedés. Javasolták a fejlesz­tési és hatósági munka szét­választását is. EGY BIZTOS: az egyre szű­külő pénzügyi feltételek nem segítik előtérbe a megoldást. Aminek rendezése pedig nem megyei, hanem országos, még­hozzá igen magas szintű fel­adat. Mi házon belül csak szervezési, e! járás korszerűsíté­si erőfeszítéseket tehetü'k amivel — gondoljon az úi félfogadó irodákra — nem is késlekedünk. Kolossá Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom