Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
6 ‘xJúaltm 1982. FEBRUAR IT. S7ERDA Heti jogi tanácsok Kinek, mennyi családi pótlék jár? Orabéres dolgozó ünnepi keresetéről A Mennyi most a családi pótlék összege? Több olvasónk leveléből azt állapítottuk meg, hogy bizonytalanság van a családi pótlék összegével kapcsolatban. Valóban, a családi pótlék összege az utóbbi időkben változott, növekedett: 1980. július 1. óta egy gyermek után akkor, ha egyébként egy gyermek után is jár a családi pótlék, 490 Ft. A tartósan' beteg, illetve a testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek után 810 forint, két gyermek után 980 forint, az egyedülálló szülőnek gyermekenként 660 forint. Két gyermek esetén — ha az egyik tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos — összesen 1470 forint a családi pótlék. A további gyermekek után az alábbiak szerint alakul a családi pótlék összege a 24/1980. (VI. 27.) számú MT- rendelet szerint: Gyerme- össze- kenként sen S gyermek után 660 Ft 1980 Ft 4 gyermek után 630 Ft 2640 Ft 5 gyermek után 630 Ft 3150 Ft 6 gyermek után 610 Ft 3660 Ft és minden további gyermek után ezen felül gyermekenként 610 Ft. Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alapján családi pótlékra az a biztosított is jogosult, akinek a háztartásában egy gyermek van, ha a biztosított egyedülálló vagy a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Egy gyermek után jogosult a biztosított családi pótlékra abban az esetben is, ha e gyermek figyelembevételével 1971 november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette családi pótlék. A A harmadéves szakmunkástanuló gyermek után nem jár családi pótlék. Telefonügyeletesünktől kért tanácsot Szokolai János gödöllői olvasónk. Azt kérdezi, hogyan állapítják meg a családi pótlék összegét, ha a gyermekek közül valamelyik után nem jár családi pótlék. Az ő háztartásában két gyermek van, egy 16 éven felüli és egy 17 éves harmadéves szakmunkástanuló. Nem él a háztartásában, hanem a nagyszülőknél a 15 éves leánygyermek. Kérdés: a családi pótlékra jogosultság szempontjából egy, kettő vagy három gyermeket kell figyelembe venni. A helyes válasz az, hogy a családi pótlék szempontjából a figyelembe vehető gyermekek száma három. Ugyanis a családi pótlék összegét az erre jogosító összes — gyermekszámba beszámítható — gyermek figyelembevételével számítják ki, és az így nyert összegnek azokra a gyermekekre eső arányos részében állapítják meg a családi pótlékot, akik után az jár. Nézzük ezt most közelebbről: a családi pótlék a biztosított részére csak a háztartásban élő, 16 éven aluli gyermek után illeti meg a jogosultat, a háztartásában élő harmadéves szakmunkástanuló gyermek és a nagyszülőnél élő gyermek után olvasónk családi pótlékot nem kaphat. Ezek szerint tehát helyes volt az illetékesek tájékoztatása. Viszont a kiszámításnál abból kell kiindulni, hogy számításba veszik mind a három gyermeket, s ezek szerint az összesen járó havi 1980 Ft családi pótléknak az egy gyermekre eső arányos -és'.e, vagyis havi 660 Ft családi pótlék jár, minthogy a háztartásában csak a 16 éven aluli gyermeket illeti meg a pótlék. 0 örabércs dolgozó ünnep- napi keresete. Z. K. dabasi olvasónkat, aki portás, és órabérben dolgozik, nem elégítette ki az a telefonon adott válaszunk, hogy karácsonykor a munkaszüneti napra órabérét nem fizették ki. A vállalat intézkedése ellen a döntőbizottsághoz benyújtott panaszát is elutasították. Szerinte fizetett ünnepnapról van szó, erre pedig jár a bér, mondja olvasónk. Válaszunkat most írásban is megerősítjük,- azért, hogy olvasónk kételyét eloszlassuk. A munkáltató nem követett el törvénysértést. Időközben ugyanis megállapítottuk, hogy olvasónknak a vállalati munkarend, illetve munkabeosztása szerint, karácsony napján pihenőnapja volt. Ezen a napon tehát, függetlenül attól, hogy ünnep volt-e vagy sem, dolgoznia egyébként sem kellett Volna. A Munka Törvény- könyve szerint, a munkaszüneti nap után akkor jár díjazás, ha az ünnep miatt a dolgozó munkaideje (heti vagy havi) csökken. Más lenne a helyzet, ha olvasónknak ezen a napon dolgoznia kellett volna. Akkor a munkaszüneti napra előírt díjazáson felül, a tényleges munka után is megillette volna a bér. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH szám alatt rendelkezés jelent meg a Munkaügyi Közlöny ez évi 2. számában- Ugyanez a hivatalos lap mellékletet tett közzé a Munkaügyi Közlöny 1981. évi számaiban közzétett jogszabályokról és közleményekről. A vállalatok, a szövetkezetek és területi (szakmai) szövetségeik, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások törzskönyvi nyilvántartásáról és képviseleti könyvéről szóló 59/1979- (XII- 24.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről az 5/1982. (II. 6.) PM-rendelet intézkedik a Magyar Közlöny 6. számában. A szövetkezetek és vállalatok belső ellenőrzésének feladatairól a Kereskedelmi Értesítő 1. száma közöl fontos közleményt. Munkaügyi döntőbizottságok Az összeférhetetlenségről A jogszabályok gondoskodnak arról, hogy a különböző természetű jogvitákat páratlan, tárgyilagos személyek döntsék el. Ez vonatkozik a bírósági, államigazgatási eljárásra csakúgy, mint a munkaügyi döntő- bizottságok tevékenységére. Nem jelölhető az eljáró tanács elnökének és tagjának az, akinek az eljárásban való részvétele összeférhetetlen vagy akitől a tárgyilagos döntés egyéb okból nem várható el. Például a munkaügyi döntőbizottság elnökének és tagjának az eljárásban való részvétele összeférhetetlen, ha például olyan kártérítési ügyet tárgyalnak, amelyben valamelyikük érdekelt. összeférhetetlen az is, ha a döntőbizottsági elnök vagy tag akár a dolgozónak, akár pedig a sérelmezett intézkedést hozó személynek közvetlen felettese vagy közvetlen beosztottja, rokona, hozzátartozója. Nem vehet részt a munkaügyi döntőbizottsági eljárásban az sem, akiről feltételezhető, hogy az ügyben elfogult lenne, idetartozik az igazságukat kereső felek bármelyikének haragosa is. A gyakorlatban az összetétel meghatározásakor általában maguk a jelöltek jelentik be az összeférhetetlenséget vagy azt, hogy személyük elfogultsági kifogásra adhat alkalmat. A munkaügyi döntőbizottságok ugyanis még a látszatát is el akarják kerülni az esetleges elfogultsági vádaskodásoknak, ha ez netán mégsem történne meg, úgy lehetőség van az ilyen körülményeket előadni és kérni az illető kizárását az eljáró tanácsból. Ilyen esetben a munkaügyi döntőbizottság elnöke a tárgyalást felfüggeszti, s a kifogás kérdésében zárt ülésen határoznak. Ha a zárt ülésen csak egy tag is a kifogás mellett foglal állást, akkor annak helyt kell adni és a kifogásolt személy az eljárás további részében már nem vehet részt. Közelebb az egyenjogúsághoz Táppénz, nyugdíj és más juttatások kistermelőknek IVJár vagy tíz-tizenöt éve, hogy a kistermelők sokszor megkérdezték: miért nem értékelik az ő munkájukat úgy, mint az alkalmazottakét, szövetkezeti tagokét, miért nem szerezhetnék nyugdíjjogosultságot társadalmilag elismerten hasznos munkájukkal? A kérdés jogos volt, hiszen még a kimutatások szerint is a kistermelők állítják elő a mezőgazdasági össztermék harmadát, s ezt nem nélkülözheti a társadalom, a népgazdaság. Ha viszont szükséges a kistermelés, akkor a kistermelő miért nem egyenjogú dolgozó másokkal? ANNAK TUDATÄBAN is fontos kérdés volt ez, hogy nem túlzottan sok embert érint a dolog. Így például nem érinti a szövetkezetek tagjait, az üzemekben dolgozókat, állásban levőket, a már nyugdíjasokat, hiszen az ilyen emberek társadalombiztosítása rendezett. Érinti azonban a pályakezdő fiatalt, aki lehet, hogy csak átmenetileg, de kistermeléssel kíván foglalkozni, a szövetkezeti tagok családtagjait — feleségét, felnőtt gyerekét —, s azokat is, akik egészségük romlása következtében. vagy csupán azért, mert belefáradtak az ingázásba, felmondták volna korábbi állásukat, hogy az otthon végzendő kistermeléssel foglalkozhassanak. Nem tehették eddig, mert a kistermeléssel nem szerezhettek nyugdíjéveket, s akiknek már volt, sajnálták veszni hagyni. Január elsejétől kezdve új helyzet állott elő. Az 51/1981. , (X. 27.) MT. sz. rendelet alapján társadalombiztosításra jogosultságot szerezhetnek mind a szövetkezeteknek a közös munkában részt vevő családtagjai, mind a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai, ha az , előírt követelményeknek eleget tesznek. A szövetkezeti tagok családtagjai, ha a nagyüzemmel munkamegállapodást kötnek, s az év folyamán a férfiak 150, a nők 100 tízórás munkanapot teljesítenek, nyugdíjjárulék fizetése fejében nyugdíjéveket, baleseti ellátásra, családi pótlékra, anyasági és temetkezési segélyre is jogosultságot szerezhetnek, úgy, ahogyan a szövetkezet tagjai. FONTOS INTÉZKEDÉS, hogy akik január elsejét megelőzően családtagként részt vettek a szövetkezetek munkájában, s évenként 150, a nők 100, tízórás munkanapot teljesítettek, legföljebb öt korábbi év beszámítását kérhetik a szolgálati időbe. Az ilyen kérelmet a szövetkezet székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási * igazgatósághoz kell eljuttatni. Előfordul, hogy a munkanapot nem a családtag, hanem a szövetkezet tagjának nevére írták jóvá annak idején. A családtag kérheti ennek a tényleges helyzet szerinti megváltoztatását. Akik korábbi évek munkájának beszámítását kérik, két éven belül tehetik. Ebijén az esetben az illető évekre a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. A MEZŐGAZDASÁGI szakcsoportok tagjaira más szabályok Vonatkoznak. A rendelet szerint társadalombiztosítási juttatásokra az a szakcsoporttag jogosult, aki a kistermeléssel legalább évi 36 ezer — havi 3000 — forint jövedelemhez jut és eleget tesz a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének. (Olyan szakcsoporttagra, aki ‘ már nyugdíjas vagy egyéb munkával szerez nyugdíjjogosultságot, nem vonatkozik a rendelet.) Egyénileg és minden év január közepéig kell a szakcsoporttagok előző évben elért jövedelmét megállapítani, s ez a szakcsoport vezetőjének, intéző bizottságának feladata. Az értékesítési bizonylatok, átvételi jegyzékek ennek az alapjai. Nemcsak az állami és szövetkezeti felvásárlóknak, hanem a magánkereskedőknek eladott, sőt a piacon értékesített áruk értéke is beszámítható a jövedelem alapjául szolgáló bevételbe. A mezőgazdasági szakcsoportok tagjai, akik ily módon kívánnak gondoskodni a társadalombiztosítási jogosultságról, havi 600 forint járulékot fizetnek, minden _ hónap tizedikéig. Ezáltal szerezhetnek nyugdíjéveket, baleseti táppénzre, baleseti nyugellátásra jogosultságot, a családi pótlékon, anyasági és temetkezési segélyen kívül. A SZAKCSOPORTTAGOK is kérhetik 1983. december 31-ig legfeljebb öt év szolgálati időnek a beszámítását, ha szakcsoporttagok voltak, és igazolhatóan' szert tettek évi 36 ezer — havi 3000 — forint jövedelemre. Ebben az esetben az utólag beszámított évekre is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. E kérelemmel a szakcso-y port székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz lehet fordulni. A RENDELET lényegét s a kistermelői nyugellátás s egyéb társadalombiztosítási juttatások iránti igényeket ismerve, az állapítható meg: nagyon jó, hogy végre ez is megszületett. Kiindulási alapnak örvendetes, még akkor is, ha nem elégít ki minden várakozást. Azokét az egyéni kistermelőkét például, akik nem szövetkezeti tagok családtagjai, de nem is szakcso- porttagok, mert vagy nincs a lakóhelyükön szakcsoport, vagy olyan tevékenységgel foglalkoznak — szarvasmarha, avagy juhtartással —, amelynek például nem alakultak szakcsoportjai. A rendelet — úgy tűnik — azok számára előnyös, akik kistermeléssel kezdik életpályájukat, jó azoknak is, akik pályamódosítás, munkaviszony-megszakítás esetén foglalkoznak kistermeléssel. Pd- lyabefejezéshez csak kis fizetés esetén célszerű. Egyértelműen jó viszont mindazok számára, akiknek családi körülményeik s egyéb viszonyaik folytán egyetlen lehetőségük a kistermeléssel való foglalkozás. A kistermelők, akár szövetkezetekhez kötődve, akár szakcsoportok keretében dolgozva számot vethetnek a már rendelkezésre álló lehetőségekkel. Léphetnek is, hiszen ahol például nincs szakcsoport, öt fő már megalakíthatja. Akinek módja van a termelés bővítésére, bizonyára meg is teszi annak érdekében, hogy megszerezze a társadalombiztosítási járulék fizetésének feltételét, az évi 36 ezer forint jövedelmet. MINDENKÉPPEN jó alap a rendelet arra, hogy a sokféle adottságú, különböző körülmények között dolgozó kistermelők munkáját egyenjogúsít- sa az egyéb területeken végzettekkel. Gonda Irén Tallózás — ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Ifjúság, a J6v<$ nemzedéke stb. Hangzatos és kevésbé emelkedett stílusban szokás emlegetni a tizen-huszonévcsck korosztályát, attól függően, hogy a termelő munkában, a mozgalmi életben, vagy a tanulásban való helytállásra buzdítjuk-e őket, az elismerés, vagy a számonkérés hangján ejtünlt-e szót róluk, mindennapi produktumaikról. Gyárkapun, üzemen belül — munkaerőgond ide, fluktuáció oda — mind számottevőbb tényező a fent emlegetett korosztály. Foglalkozni kell velük, beilleszkede- sükkel, pályakezdésükkel, hiszen közhellyé koptattuk már, mekkora jelentősége van az első munkahelyen tapasztaltaknak, az Idősebbek példamutatásának abban, hogy miként találják meg helyüket szakmájukban, egyáltalán képességeiknek, elképzeléseiknek megfelelő pályán működhetnck-c, vagy elégedetlen emberként, unottan, fmmel-ámmal teszik dolgukat a gépek, vagy az Íróasztalok mellett. A megyében megjelenő üzemi lapokban ezúttal azokból az írásokból ollóztunk, amelyek az ifjúságot, a fiatalabb korosztályt érintő kérdéseket tűzték napirendre, a Jó értelemben vett kritika, a segítőszándék álláspontjáról. az dönti el, hogy az újszegedi üzembe mennek-e a fiatalok dolgozni az iskola befejezése után, vagy sem, hanem a népgazdaság, illetve a textilipar együttes érdeke. — Mit tehetünk hozzá? Józan érv a budakalásziaké egy akadémikusnak tetsző vitában... UTUNK A pályaválasztás ellentmondásairól — mikor válasszon, kinek a tanácsát fogadja meg az ifjú — akár köteteket tölt- hetnének meg az utóbbi időben megfogalmazott vélemények — pro és kontra. Főként ezekben a hetekben folyik a nagy kampány — a meggyőzés, ne csak a keresett — jól fizető szakmák mellé tegyék le voksukat a szülők, a gyerekek, hanem a kevésbé népszerűekből is válasszanak. Aligha kételkedhetünk benne, hogy ez utóbbiak közé tartozik a mezőgazdaság egynéhány kétkezi munkát, derekat fájdító ága is. A Rákosmezeje Tsz lapjában Sárik Júlia zöldségtermelő szakmunkás személyes vallomása a pályakezdés kezdeti nehézségeiről, a gazdaság által nyújtott segítségről, a most választás előtt álló fiatalok számára többet jelenthet a sokórás győzködésnél. Jó légkör, kedvezően változó munka- körülmények, őszinte, az ágazat, a gazdaság helyzetét elemző rendszeres tájékoztatás, megfelelő vezetői hozzáállás — ezek lehetnének azok a titkok; amelyek az alábbiak leírására ösztönözték a nagyon is pályája elején álló szakmunkásnőt: Csaknem egyéves tevékenységemre visszatekintve nyugodtan mondhatom, nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Meggyőződéssel tanácsolom a mostani pályaválasztóknak, lássanak célt a mezőgazdasági szakmákban, mert már nincs értelme annak a mondásnak... ha nem tanulsz, mehetsz kapálni, fiam, a tsz-be. S ha már a pályaválasztásnál tartunk, nézzünk kotül, mi újság az elvándorlásról nevezetes textilipari üzemek háza táján. A gond közismert: a jelentős anyagi áldozatok árán szakmához juttatott fiatalok egy része a képesítés megszerzése után, a magasabb kereseti lehetőségek reményében — hátat fordít a textiliparnak. A megoldás mi lehetne? Megfellebbezhetetlen módszert ajánlani botorság, nem is erre vállalkozik a szegedi textilipari szakközépiskola jövőjével foglalkozó írás szerzője. Csupán a budakalászi szövőgyár személyzeti osztályának azokat a törekvéseit ismerteti, amelyek egyértelműen bizonyítják, a nagyobb figyelem, a fiatalokkal való törődés — csak pozitív eredményt hozhat. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy nyolc év alatt 41 pályakezdő került Bu- dakalászra a szegedi iskolából, közülük huszonnégyen ma is a gyár dolgozói, gépmesteri, művezetői, termelésirányítói beosztásban tevékenykednek, ketten a főiskolát is sikerrel elvégezték. S azt az elvet követve, hogy a munkáskezeket nem alég megszerezni, hanem meg is kell tartani, a gyár segíti a fiatalok letelepedését is A társasház-építési akcióban négy — egykori szegedi szakközépiskolás is részt vesz. A szegedi textilipari szakközépiskola létjogosultságát nem Gyakran panaszokdnak az ifjabb korosztályok, nem kapnak bizonyítási lehetőséget tehetségük, képességük kibontakoztatására. S mi lehet erre a gyakori válasz? Természetesen a következő: ha adott a lehetőség, nem élnek vele, nem veszik fel az eléjük dobott kesztyűt ... A PÁÉV üzemi lapjának rövid kis írásából az derül ki — ami egyébként ritka eset a történelemben — mindkét félnek van igazsága. Szomorjai Ferenc vállalkozási osztályvezetővel, a KISZ- bizottság tagjával folytatott beszélgetést a cikk szerzője az Alkotó Ifjúság pályázat és az FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa — tevékenységével kapcsolatos érdektelenségről, a fiatalok nem mindig egyértelműen pozitív hozzáállásáról. Azért magyarázat erre is akad, hiszen a napi feladatok mellett a pályázati feladatok megoldásához olykor aránytalanul nagy energia- és időráfordításra van szükség. Az is igaz, hogy fiatal műszakijaink nem érzik a megfelelő erkölcsi elismerést abban a folyamatban sem, amelynek részeseseiként többet tehetnének a vállalat műszaki-gazdasági fejlesztéséért — sommáz az osztályvezető. S mi lehet a kiút, a kétségkívül sok fejtörést okozó helyzetben? Sokat segíthetne a témák helyes megválasztása, az anyagi feltételek átdolgozása, és ezek mellett a reménybeli pályázók szemléletének változása. Még tömörebben: A szakmai tudást próbára tevő, erkölcsileg és anyagilag is elismert feladatok kitűzése. ígéretes módszernek látszik! VkM moktiüimi tavMUurrtK? Ha máskor nem — évenként egyszer — minden üzemben, gyárban számot vetnek az ifjúság nevelése kapcsán mindazzal, amit ez a szó fejez ki, honvédelmi nevelés. Az MHSZ diósdi gyári szervezete, a KISZ-bizottság alapos értékelést készített, mely nemcsak azt mutatta meg, hogy az elmúlt három évben szép eredménnyel folyt ez a munka a honvédelmi elő- és utóképzésben, a tömegsportban és a minőségi lövészsportban, hanem a további feladatokat is jelezte. Lövészet, tereptan, ügyességet, tudást igénylő versenyek — ezekből bőséggel akadt az elmúlt években Diósdon is. Az ifjúság fantáziáját megmozgató rendezvényekkel közvetett módon ugyan, de minden szónoklatnál, sokórás előadásnál eredményesebben tehetnek sokat a diósdiak azért, hogy a gyárban tevékenykedő tizenéveseknek, huszontúliaknak konkrét tartalommal telítődjön a fogalom — haza, hazaszeretet, hazafiság... Gáspár Mária í
