Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! |»AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ára: 1,80 forint 1982. FEBRUÁR 13., SZOMBAT A főváros felszabadulásának ünnepén Koszorúzások, kitüntetések rüKöZÉLETM Budapest felszabadulásinak 31. évfordulóján koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Budai önkéntes Ezred Vérmezőn lévő emlékművénél. Budapest felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából ke­gyelettel emlékeztek a Budai Önkéntes Ezred katonáira, akik fegyvert ragadtak, hogy a szovjet hadsereg oldalán részt vegyenek hazánk fel­szabadításában. A Hazafias Népfront I. kerületi bizottsá­gának és Budai önkéntes Ez­red bajtársainak emlékbizott­sága pénteken koszorúzási ün­nepséget rendezett a Vérme­zőn levő emlékműnél. Koszorúzási ünnepséget ren­deztek pénteken a Déli pálya­udvarnál levő emléktáblánál is, amely arra emlékeztet hogy a Budai önkéntes Ez­red harcosai 1945. február 5 —9-e között a pályaudvarért vívott harcban estek át a tűz­keresztségen. A városházán ünnepi kere­tek között adták át az idei Pro Űrbe Budapest kitünte­Puja Frigyes varsói tárgyalásai A magyar láp támogatja a stabilizációs politikát Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere Józef Czyreknek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárá­nak, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminiszterének meg­hívására 1982. február 11—12. között hivatalos, baráti láto­gatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelorszá­gi tartózkodása során fogadta Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi "Bizott­ságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, valamint Hen­ryk Jablonski, a Lengyel Nép­tainak és a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonái­nak mintegy 95 ezer órányi társadalmi munkája is. Az új sportcsarnok kiállító- termében rendezett kitünteté­si ünnepségen ezt a nagy munkát ismerték el. A meg­jelenteket Buda István ál­lamtitkár, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal elnö­ke üdvözölte. Az eseményen jelen volt Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára; Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, va­lamint párt-, állami és tár­sadalmi életünk több más vezető személyisége. köztársaság Államtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere a barátság és a kölcsönös m'egértés szellemé­ben tájékoztatta egymást or­szága belső helyzetéről, meg­beszélést folytatott a két or­szág együttműködésének fej­lesztéséről, és áttekintette az időszerű nemzetközi kérdése­ket. A lengyel helyzetről szólva Józef Czyrek hangsúlyozta, hogy a szükségállapot beveze­tése gátat vetett azon veszé­lyeknek, amelyek a belső hely­zet nyugalmának megbontásá­val, az államrend és intézmé­nyeinek aláásásával, a népgaz­daság összeomlásával, Lengyel- ország nemzetközi pozíciói gyengítésével fenyegettek. Le­hetővé tette a belső stabilizá­lás fokozatos megkezdését és a szélés körű reformok bein­dítását, amelyeknek célja az ország társadalmi és gazdasá­gi fejlődéséhez nélkülözhetet­len feltételek megteremtése. Púja Frigyes megerősítette, hogy a törvényesség helyreál­lítására és a szocializmus épí­téséhez szükséges normális fel­tételek biztosítására a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa által hozott és a szejm által megerősített döntések a ma­gyar kormány és a magyar társadalom teljes támogatását élvezik. Hangsúlyozták, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság követke­zetésen megvalósítja azokat az intézkedéseket,, amelyek célja szembehelyezkedni az Egyesült Államok és más nyu­gati államok Lengyelország belügyeibe történő beavatko­zásával. téseket. Az ünnepségen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára; Apró Antal, az országgyűlés elnör ke, valamint a párt-, állami és a társadalmi szervek több más vezetője és képviselője. Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke ünnepi beszédében emlékez­tetett arra, hogy a tanács vég­rehajtó bizottsága 1966-ban határozott a pro űrbe kitünte­tés megalapításáról. Ebben a magas megtiszteltetésben azok a budapestiek részesülnek, akik évtizedeken keresztül ki­tűntek a főváros politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális életének formálásában, és jelentősen hozzájárultak az itt lakók életkörülményeinek javításához. Pro Űrbe Budapest kitün­tetésben részesült Fülekl Jó­zsef útburkoló szakmunkás, dr. Pesta László, Budapest Fővá­ros Tanácsa végrehajtó bi­zottságának nyugdíjas elnök- helyettese, dr. Rajta Ferencné Tóth Zsuzsanna tanítónő, So­mogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rek­tora. (Megemlékező írásunk a 3. oldalon.) Gépiparban KOT­jegyickcn/v Pénteken a jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött a KGST gépipari együttműködési ál­landó bizottságának 1982. feb­ruár 8—12. között Hévízen tartott, 87. ülése. A tanácsko­zásom, amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam, továbbá Jugoszlávia delegációja vett részt, beszá­moló hangzott el a KGST vég­rehajtó bizottsága 101. és 102. ülésének határozataiból, a bizottságra háruló feladatok­ról és azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket hagy­tak jóvá. Elhatározták, hogy a már folyamatban levő ötéves terv­időszakban megszervezik töb­bek között a nagy teljesítmé­nyű, precíziós fémmegmunká­ló és öntödei berendezések, programvezérlésű gép- és be­rendezésrendszerek, továbbá olyan áutomatikus manipulá­torok (ipari robotok) gyártá­sának szakosítását és gyártá­si kooperációját, amelyek fő­ként a rakodásnál, a szállí­tási és a raktározási munkák­nál, a kisegítő és egyéb mun­kaigényes műveleteknél alkal­masak az élőmunka-felhaszná­lás csökkentésére. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára pénteken fogadta a salvadori küldöttséget, mely Ruben Sancheznek, a Salvadori Kom- ! munista Párt. PB tagjának, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front és a For­radalmi Demokratikus Front hivatalos képviselőjének ve­zetésével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a szoli­daritási bizottság meghívásá­ra tartózkodik hazánkban. Gonda György államtitkár­nak, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésével ma­gyar küldöttség vett részt az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága környezeti kormány­tanácsadói testületének feb- ! ruár 9. és 12. között Genfben ; tartott ülésén. (Folytatás a 11. oldalon.) (Folytatás a 2. oldalon) Zársiémmló közgyűlések Gazdaságaink fontos szerepben Varga Ferenc az 1981-es évről szóló beszámolóját tartja, képünkön bal­ról jobbra, dr. Némethné Lőrinc Margit, sz Óbuda Tsz párttitkára, Fa- x luvégi Lajos és Cservenka Ferencné. A küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja Haímágyi Péter felvételei A hét végén folytatódtak a Pest megyei termelőszö­vetkezetek zárszámadó és tervtárgyaló köz-, illetve küldöttgyűlései. Az 1981-es esztendő munkáját, az idei teendőket vitatták meg az albertirsai Micsurin, Sza­badság, a ceglédi Lenin, a dömsödi Dózsa, az érdi Bentavölgye, a farmosi Tá- p iómente, a galgamácsai összefogás, a monori Kos­suth, az Örkényi Béke, a pi­lisi Aranykalász, a szent­endrei Óbuda, a szigetcsé­pi Lenin, a tápiógyörgyei Zöldmező, a tápiószentmár- toni Aranyszarvas, a túrái Magyar—Kubai Barátság és a vasadi Kossuth tsz-ben. Az Öbuda Tsz küldöttgyű­lésén a budakalászi központ­ban tegnap délután részt vett Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, vala­mint a járás több vezetője is. Faluvégi Lajos felszólalásá­ban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány elismerését a szövetke­zet jó munkájáért. Hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdaság­nak meghatározó szerep jut a XII. kongresszus által megje­lölt két fő feladat valóra vál­tásában: a gazdasági egyen­súly megteremtésében és az elért életszínvonal megőrzésé­ben. Az elmúlt esztendő mun­káját értékelve tény, hogy eh­hez az Öbuda Termelőszövet­kezét méltóképpen járult hoz­zá. A túrái Magyar—Kubai Ba­rátság Termelőszövetkezet zár- számadási közgyűlésén jelen volt Jósé A. Tabares, a Ku­bai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, ■ valamint a gödöllői ..járás párt- és állami vezetői. Az albertirsai Micsurin Tsz zárszámadásán részt vett dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára és dr. Olajos Mi­hály, a Pest megyei pártbi­zottság osztályvezetője. (A zárszámadásokról, ez elmúlt év munkájáról, eredményeiről szóló írásunk lapunk 3. olda­lán.) SORSFORMÁLÓ HIVATÁS H a van valami, amihez nálunk többen érte­nek, mint á focihoz, akkor az a pedagógia. Állítólag gyakorló tanártól származik e megállapítás, s ha jól belegondolunk, nincsen benne túlzás, ha csak az nem, hogy hazánkra korlá­tozza a hozzáértést. Hiszen, ahol iskolák működnek, 'ahol általános a tankötele­zettség, mindenütt minden­ki szerez valamelyes képet a pedagógusokról. Alakítja véleményét nyolc, tizenkét vagy még több esztendeig. Hogyne vélhetné: ismeri őket. Igaz, ez az ismerkedés meglehetősen egyoldalú. A tanár—diák sajátos kap­csolatában a szerepek előre kiosztottak. A tanár okít- nevel, a diák felel és meg­felel, ahogy tud. És elrak­tározza jó vagy rossz emlé­keit felnőttkorára is, hogy aztán a gyerekének taná­rairól is meg lehessen a maga véleménye. A leírtakban van némi túlzás. Ám tagadhatatlan, hogy kevés hivatást kísé­rünk akkora figyelemmel, mint a pedagógusokét. Ép­pen, mert többfajta minő­ségben is érdekeltek va­gyunk. Előbb diákként, majd szülőként. Ebben a figyelemben, még ha gyak­ran értetlenség kíséri '"s, benne rejlik annak felis­merése, hogy a tanár mun­kája mindannyiunk számá­ra fontos. Nagyon fontos; olykor életpályát, sorsot meghatározó. A pedagógusok munka­ideje hány óra lehet? A heti óraszám aligha tám­pont. Bízvást hozzászámol­hatjuk a fölkészülést, az önképzést, a dolgozatjaví­_____________________ tást, a családlátogatást, és azt is, amikor csupán nem tudnak másra gondolni, amikor egy-egy tanítvá­nyuk változó magatartása foglalkoztatja őket. Mi le­het az oka? Családi prob­léma? És ha igen, miként avatkozhatna bele? Kellő tapintattal, nehogy tetéz­zék a bajt. Aztán időt kell szakítani a gyenge előme- netelű diákra, hogy pótol­ja elmaradását. Szakmun­kásképző intézetek oktatói panaszolják, hogy írni-ol- vasni-számolni kell megta­nítaniuk az általános isko­lában osztályról osztályra bukdácsoló növendékeiket. A tanóra arra is ritkán ele­gendő, hogy a jeleseket a kötelezőn kívüli ismeretek megszerzésére buzdítsák, eligazítsák a szakirodalom­ban. Különórák a gyengék­nek, különórák a kiválóak- nak, avagy csak beszélge­tések — úgy általában min­denről, az élétről. Mert- a jó tanártól a gyerek leg­alább olyan nyíltan kérdez, mint a szüleitől. A jó tanártól, mert hi­szen róluk van szó, és nem a pályára alkalmatla­nokról. Nem azokról, akik csupán jól-rosszul, leadják és számon kérik az anyagot, és jónak vagy rossznak mi­nősítik a „gyerekanyagot”. Kudarcuk évek múltán de­rül ki, amikor tanítványuk elbukik, és nem is mindig valamiben tantárgyból, ha­nem mondjuk . hivatástu­datból, amire rosszul, rossz példával nevelték. Hiszen a tanár mindig példakép is, többnyire követésre méltó személyiség. Ha nem így lenne, értelmetlenné válna égász munkája. Maros Dénes Széles körű társadalmi összefogással készült Átadták a sportcsarnokot A főváros felszabadulásá­nak 37. évfordulója alkalmá­ból pénteken átadták rendel­tetésének hazánk legnagyobb fedett sport- és kulturális lé­tesítményét, a Budapest Sport- csarnokot. A 12 ezer nézőt be­fogadó, tizenhét sportág ver­senyeire, valamint kulturális és nagygyűlések rendezésére alkalmas csarnok jelentős ál­lami beruházás, társadalmi összefogás, magyar—szovjet együttműködés és országos segítőkészség együttes ered­ménye. Megvalósításában a részt vevő dolgozók, építők, szerelők, magyar és szovjet tervezők munkáján kívül ki­emelkedő szerepet játszott számos budapesti vállalati , kol­lektívának, sportolónak, a magyar néphadsereg alakula­Öötaíizem A váci Forte-gyár­ban hétféle méret­ben készítenek fe­kete-fehér fotópa­pírokat a szinte teljesen automati­zált gyártósorokon. Ezek gyártása szinte teljesen sö­tétben történik, de így van ez a cso­magolóüzem egy részében is, amíg dobozokba nem kerülnek a fényre érzékeny papírok. Haímágyi Péter felvétele Ma: 2. oldal: Craxi esélyei 3. oldal: Nem mindegy, mikor érnek haza 1. oldal: Színházi levél Äz adjunktus ellenére A legnagyobb szolgálatot tette 6. oldal: A dohányos nem öregszik meg 7. oldal: Interjú Méhes Lajos ipari miniszterrel 10. oldal: Családban — ház kerül 12. oldal: A venal másik végén Hétvégi kalauz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom