Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1982. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Galgate™ kistermelők Közösen még eredményesebb Más eszkazökkei nehezei? fcözoiíthetők meg A Galgahévízi Kodály Zol­tán művelődési házban hétfő esténként egyre többen és többen jönnek össze a falu la­kói közül azok, akiket érde­kel, hogyan termelhetnének többet a háztáji területükön, vagy a zártkertben lévő par- . cellán, esetleg a lakóház kert­jében. A hétfő esti beszélge­tések szervezője, Deme György kertészmérnök, a túrái terme­lőszövetkezet kertészeti' ága­zatvezetője, aki a Hazafias Népfront galgahévizi bizottsá­gának elnöki tisztét is ellát­ja és meggyőződéssel állítja, hogy a mezőgazdasági isme­retterjesztés és ezzel együtt a kertbarátmozgalom szerve­zése a népfront egyik nagyon jelentős tevékenységi területe. Fontos szerep — Rangot kell adni azoknak — mondja, a fiatal agrárszak­ember —, akik a szabad ide­jükben zöldségtermeléssel, ser- téshízlalással, tehén, vagy nyúltartással, esetleg más te­vékenységgel üj értéket állíta­nak elő és társadalmilag hasz­nos munkát végeznek. Igaz, hogy mezőgazdaságunk fejlő­dése rendkívül jó, de ugyan­akkor a korszerű termelési rendszerek, a korszerű szako­sított telepek még mindig nem tudják biztosítani azokat a fogyasztási termékeket, ame­lyek a lakosság ellátásának zavartalanságát zökkenőmen­tesen tudják fedezni. És ezek elsősorban: zöldség, gyümölcs, bogyós gyümölcsök, tej és a sertéshús. Deme György, a Hazafias Népfront, a községi tanács vezetőivel, baráti körével és az érdeklődő galgahévíziekkel merész tervek megvalósításán fáradozik. _ — Országos statisztika sze­rint a házkörüli kertekben, a háztájiban szabad idejében kertészkedők munkája - 750— 800 ezer mezőgazdasági dolgo­zó munkájával egyenértékű. Olyan hatalmas tábor ez és olyan mennyiségben állítja elő a különböző terményféle­ségeket, lfogy feltétlen segít­séget érdemelnek. Nagyon szeretnénk megszervezni Gal- gahévízen a kertbarátok kö­rét, amely lehetővé tenné, hogy a közös hobbiból egy termelő közösség alakuljon ki. Gépek, értékesítés — Ügy gondoljuk, hogy ha bármilyen laza szervezeti for­mába tömörülnének a falu kistermelői, több olyan dolgot oldhatunk meg közösen, amely külön-külön rengeteg bosszú­ságot és még több időveszte­séget jelent. Lehetne közös a vetőmagok, vegyszerek, perme­tezőszerek beszerzése. Lehet­ne közös a megtermelt javaik értékesítése. Nem kellene egy hátikosár áruval a piacra fut­ni, sem egy-két zsák rako­mány utaztatásáért az autót használni. Meg lehetne szer­vezni a nagyobb munkáknak fogattal, géppel történő el­végeztetését. Egy termelőhöz nehezen indul a traktor, de ha azonos feladat elvégzéséhez tizen-tizenketten veszik igény­be a bérmunkát, már köny- nyebb a szántás, vetés. És miért ne lehetne a kertbarát­kor tagjainak közös géppark­ja? Kerti traktor, motoros ka­pa, kasza, permetezőgép és így tovább? Deme György kertészmérnök és társai merész terveik meg­valósításának lehetőségét a galgahévíziek szorgalmában, munkaszeretetében látják. „A mi falunkban a gyerekek a járással együtt tanulják a munkát” ‘— mondják nem kis büszkeséggel a galgahévíziek és hozzáteszik: — „De még akkor is végzik dolgukat, ami­kor nagyszülő korukban már minden nap nehezebbre esik részükre a mozgás.” Lehetőség a mozgósításra é — Nem a munkához kell ebben a faluban kedvet csi­nálni, hanem az újat kell megismertetni, aztán elfogad­tatni és megszerettetni — mondja Deme György. Ismeretek nélkül nem lehet előbbre lépnünk — érvel iga­za mellett a mezőgazdász népfrontelnök. — Természe­tesen a gazdasági jelentősége mellett megvan a kertbarát- ínozgalomniak a politikai és társadalmi jelentősége is. Az, hogy a Galga .mentén minden' ki kertes házban lakik, a ker­tészkedésben, illetve a háztá­ji munkában közvetlen érde­kelt, nagy tömegek hangula­tát, közérzetét befolyásolja ez a munka. Egy jól működő kertbarátkor lehetőséget adna arra, hogy olyan embereket is mozgósítsunk politikai, társa­dalmi, gazdasági, közművelő­dési, környezetvédelmi felada­tok megoldására, akik más eszközökkel nehezen közelít­hetők meg. F. M. Felkészítik a gépeket Egy éve már annak, hogy ágazati rendszerben készítik fel a mezőgazdasági gépeket a Szilasmenti Termelőszövetkezet­ben. Rövidesen elkészülnek a közeledő tavaszi munkáknál szük­séges gépek felújításával. Képünkön: Szenczi László egy vető­gépet szerel. Szslmahstakantáshoz Kevesebb élőmunka Kétségtelenül igaz, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink egyik legnagyobb gondja nyá­ron, az aratás idején, a búza- szálma letakarítása. A legna­gyobb területen termelt ke­nyérgabonánk szalmája alom­nak, takarmánykiegészítőnek és ipari nyersanyagnak is jó. Az aratás után viszont az gond vele, hogy nagy tömegé­ben, gyorsan kell letakarítani, mivel akadályozza a tarló­hántást, esetleg a másodnö­vények vetését. A MÉM Műszaki Intézetben a gabonaszalma ipari célú be­takarításához új gépsort vizs­gáltak meg: a Hesston 4800 jelű nagybálázó és a hozzá tartozó gépsor jelentősen csök­kenti az élőmunka felhaszná­lását is: a kisbálás betakarí­tási módhoz 'képest 50—70 százalékkal kevesebb szüksé­ges. A Hesston gépsor 430—490 kilogrammos bálákat készít, amelyekből egy nagyobb te­hergépkocsi, pótkocsijával együtt 16 bálát tud szállítani. Egy gépsorral 30—35, nap alatt, mintegy nyolcszáz hek­tárról takarítható be a szalma Működési engedély verseny A KISZ Pest megyei Bizott­sága, a megyei tanács, az SZMT, a Mészöv, a Pest rhe gyei Művelődési Központ és Könyvtár megyei versmondó pályázatot hirdet azzal a cél­lal, hogy fórumot teremtsenek az irodalmat szerető, prózát, verset előadók részére. A pá­lyázaton indulhatnak mind­azok, akik 16. életévüket be­töltötték. A versenyzők az öt kötelező vers mellett 45—50 perces önálló műsorral is je­lentkezhetnek. Ha előadásuk színvonala megfelel a zsűri által felállított mércének, se­gítséget kaphatnak ahhoz, hogy működési engedélyt sze­rezzenek. A verseny döntőjé­nek időpontja 1982. április 11. A díjak: 5 ezer, 4 és 3 ezer forint, a további öt helyezett tárgyjutalomban részesül. A jelentkezési lapokat feb­ruár 20-ig kell eljuttatni a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár címére: 2000 Szentendre, Engels út 7. Lapok kaphatók a KISZ járá­si és városi bizottságán, 2100 Gödöllő, Szabadság út 2, reg­gel 8-tól délután 5-ig. Isaszegi múltidéző Kitáncoftatás és tuskóházás ősi hagyományokat idézve ünnepelték meg a farsangot az idén is az isaszegi hímzőszak­kör tagjai. A helyiséget a Sza- badszki lstvánné által sütött rétesfánk, herőke, és lángos ínycsiklandó illata töltötte meg. Egy kevés borocska is került az asztalra. Édespálin­kából, de modern italból sem volt hiány. A kóla és a traubi- szóda megfért a hagyományos italokkal. ^óta közben Előkerültek a varrószerszá­mok, hozzáfogtak a hímzéshez, de a tű egyre lassabban járta az anyagot, a nótázás és mas- karázás lassan-lassan végleg lezáratta a hímzőkosár fede­lét. Az alvégi legénynek nincs babája / Nincs is annak zseb­kendője kivarrva — énekel­ték önfeledten a régi farsan­gi nótát az asszonyok, s mivel hímzőszakkörben voltunk, nyomban kínálták a megol­dást is: Megvarrom a zseb­kendőjét csipkésre, rózsásra / Felsővégi legények bosszújára. Az utolsó sorból az is kide­rült, hogy a farsangi mulatság annak idején Isaszegen sem történhetett meg kisebb csatá­rozás nélkül. Az isaszegi ütkö­zet résztvevőinek késői utódai farsang idején egy-egy kö­kényszemű leány kegyeinek elnyeréséért ásták ki a csata­bárdot. Például akkor, ha egy szegény alvégi legény szemet vetett egy gazdag felvégi lány­ra. Az ütközet szerencsére többnyire a szerelmesek győ­zelmével végződött, a hadako­zó felek is megúszták néhány kék-zöld folttal. Nótázás közben az asszo­nyok jelmezbe öltöztek, jóked­vű nevetés töltötte be a szo­bát. Ezek a jelmezek persze nem voltak drágák. Papírálarc, kifordított vasutaskabát, mű­anyag, vödör, lavór, seprű, tar- ka-barka-foltos szoknya — mind-mind használhatónak bizonyult. A sarokban felejtett kócból bajusz és szakáll ké­szült. Lekerült a falról a gi­tár, senki sem törődött, azzal, hogy egyik asszony sem mű­vésze eme hangszernek. Kövér csütörtök Dél felé tartva, egyre csak fokozódott a hangulat, s a ha­rangszó után kezdett csak csendesülni a vigalom, s ak­kor mondhatta el Farkas Bö­zsi néni, a szakkör vezetője, hogy milyen is volt régen a farsang errefelé. Január 6-án kezdődött és hamvazószerdáig tartott, de az igazi mulatságok ideje a far­sangfarka volt, ami a hamva­zószerdát megelőző vasárnap­tól húshagyó keddig kínált le­hetőséget a szórakozásra. A jeles napokra már kövér csü­törtökön megkezdték a felké­szülést. A legények sorra jár­ták a lányos házakat, kolbászt, szalonnát és tojást gyűjtöttek, hogy a háromnapos mulatozá­son legyen mit enni a cigány­bandának. Ritkaságszámba ment az a ház, ahol nem adtak valamit. Az adomány megtagadása ugyanis súlyos következmé­nyekkel járt. A legények a fu­kar gazda háza előtti fára fel­fűztek egy kifúrt-kifújt tojást, jeléül az őket ért sérelemnek. Ennek a háznak a'lányai biz­tosan petrezselymet árultak a bálban, és még szerencséjük volt, ha ennyivel megúszták. Gyakrabban esett meg, hogy kitáncoltatták a leányt a bál­ból. A kitáncoltatás úgy tör­tént, hogy a legény az ajtóig csalogatta a leányt, ott aztán megbillentette — kifelé. Az ilyen lányt húsvétkor sem locsolták meg, fejezte be a fukarok ellen alkalmazott hajdani megtorlások felsoro­lását Farkasné. A farsangot húshagyó kedd éjszakáján temették. A legé­nyeknek azonban hamvazó­szerdára is jutott tennivaló. Ötnapos munkahét a tanácson Más félfogadási rend A galgaparti összefogás Termelőszövetkezet nyomdájában thermo eljárással készítenek borítékokat és névjegykártyákat. Képünkön: Szabó Imréné, Negyela Pálné 4 ezer borítékot ké­szít el egy műszak alatt. Barcza Zsolt felvételei Borítékok új eljárással Február elsejével a taná­csok is áttértek az ötnapos munkahétre, s így módosult a félfogadás rendje, az alábbiak szerint: Városi tanács, félfogadás: hétfőn 13 és 17, szerdán 8 és 12, illetve 13 és 17, pénteken 8 és 12 óra között. Ügyfél­szolgálat: hétfőn 8 és 17.30, kedden, szerdán, csütörtökön 8 és 16.30 között, pénteken 8 és 15 között. Szombaton az ügy­félszolgálat csökkentett hatás­körrel 8 és 13 óra között tart ügyeletet. Ekkor csak ki- és bejelentkezéssel, tájékoztatás­sal, nyomtatványok, tájékozta­tók kiadásával és átvételével foglalkoznak. Vezetői félfogadás: minden hónap első hétfőjén a tanács­elnök, a másodikon a tanács­elnök-helyettes, a harmadikon a vb-titkár, 13 és 17 óra kö­zött. Járási hivatal, félfogadás: hétfőn *3 és 16, szerdán 8 és 16, pénteken 8 és 12 óra kö­zött. Vezetői félfogadás: elnök és elnökhelyettes minden pénte­ken 8 és 12 óra között. Földhivatal, félfogadás: hét­főn 13 és 16.30, szerdán 8.30 és 16.30, pénteken 8.30 és 13 óra között. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Az Országos Filharmónia bérleti ifjúsági hangversenye általános iskolásoknak, 14 órakor. Szakmai tanácsadás pedagó­Ez 'volt a tuskóhúzás ideje. A hentesnek öltözött legények énekelve húzták végig a falun a disznónak kinevezett tüsköt és minden lányos háznál fej­szével lehasítottak egy jókora darabot a háziaknak, persze jó pénzért, amit azok megtol­dottak egy kis borocskával, ami ellen a legényeknek — böjt ide, böjt oda — soha nem volt kifogásuk. A tuskóhúzás- sal véglegesen véget ért a far­sang a faluban. A hímzőasszonyok kifogy­tak a nótázásból és az emlé­kezésből.. Szemükből láttam, hogy jó volt megidézni a múl­tat. Kérdésemie, hogy ezt a kedves népszokást föl lehet­ne-e támasztani, nagy lelkese­déssel válaszoltak igennel. Lel­kesedésük a jelen volt jeles vendégre, Bodrogi,András ta­nácselnökre is átragadt, aki megígérte, hogy minden segít­séget megad a cél eléréséhez. S ha már őt említettük, írjuk le kérdésünkre adott válaszát hogy miért látható oly gyak­ran a hímzőkörben. Otthon is munka — Szeretem nézni, ahogy fürge ujjakkal elővarázsolják a szebbnél szebb virágokat, jólesik hallani szívből jövő éneküket. Jókedvük, legalább átmenetileg, elfeledtetik a hét­köznapok gondjait is. Az asszonyok lassan szede- lőzködtek, lekerültek a maska­rák, indultak hazafelé. Ott is várta őket a munka. Dolgos kezük még ma sem engedé­lyez egész napos farsangot. Fejéregyházi László gusoknak a kulturális szem­lén bemutatható produkciók­kal kapcsolatban, 14 órakor. Aszód, művelődési ház: Peti, a bohóc. Gyermekmű­sor óvodásoknak, 10 órakor. Utazók klubja. Kultúrálj* delegáció tagja voltam Bulgá­riában, diaképes vetítés, 17 órakor. Iklad, általános iskola: Fórum, az iskola SZMK-vá- lasztmánya és az iskolavezetés részvételével. Téma: A családi és az iskolai nevelés összhang­ja, 18 órakor. Iklad, Ipari Műszergyár: Gyermek rajzszakkör. Anyakönyvi hírek Született: Berki László és Németh Mária: László; Dom­bóvári László György és Ta­mási Klára Mária: Zoltán; Papp Sándor és Pap Erzsébet: Krisztina; Homok László és Czene Marianna: Edina; Riskó Zoltán és Som Edit: Edina; Hujacz László és Unger Elvi­ra: Elvira nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szokoly Pál Gábor és Barkóczi Jolán. Elhunyt: Sibák András, Gö­döllő, Dankó utca 1.; László István, Gödöllő, Szabadság út 123; Iványi Mihályné Hajdú Mária, Gödöllő, Komáromi ut­ca 35, Óvári József, Gödöllő, Méhész köz 15. Városi mcsimíísor A birodalom visszavág. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlap>

Next

/
Oldalképek
Tartalom