Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1982. FEBRUAR 10., SZERDA Fejlődő községek Lakás, tanterem, vízműhálózat Szesdási új isiidét építelek Ügy kezdtük a beszélgetést sokszor az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy a községek, intézmények, de még a termelőüzemek fejlesztésében sem álmodozhatunk sok mindenről. Ez valóban így is van, tekintetbe kell venni a korábbinál szűkösebb anyagi lehetőségeinket. Kezdik, folytatják Ám amikor összefoglalóan látjuk; hogy a lehetőségek azért nem annyira kedvezőtlenek, nyugodtabb az ember. Sok mindent kell természetesen kényszerűségből létesíteni. hogy a lakossági szolgáltatást is' mihamarabb előmozdíthassák. Egyelőre ugyanis az számít jó eredménynek, ha az iskolákat, rendelőintézeteket, óvodákat, üzleteket, egyszóval a közintézményeket el tudják majd látni. Persze, ha a közkifolyó-kutak elkészülnek az első lépcsőben, m^r ez is nagy segítség lesz az egészségesebb ivóvízellátást illetően. Mint arról é hasábokon is hírt adtunk: tavaly megalakult a valkó—vácszentlászlói vízműtársulat, a vízmű építése a hatodik ötéves tervben befejezhető lesz. Sürget az idő, de méginkább az, hogy ivóvizét illetően is veszélyeztetett településnek számít Verseg, ahol szintén társulati' úton kívánják a vízműépítést megoldani. Mint ahogy erre lesz szükség Galgamácsa, Váceg- res és Váckisújfalu esetében is. F. I. Vásárolják a könyveket Régen is tanítottak az iskolákban szűkös helyiségekben, s még ma is sok helyütt így van, de a változások magasabb követelményeket, kényelmesebb elhelyezést hoztak. Szabályok, rendelkezések vannak arra, mennyi gyerek tanítható egy-egy normál méretű tanteremben, milyen legyen ott a világítás, milyen a fűtés. Szóval, fejleszteni kell, de persze, nemcsak az iskolákat, hanem más intézményeinket Is. A járásban az idén mintegy 92 millió forint a tanácsok együttes fejlesztési alapja, amiből a legnagyobb tétel a kulturális ágazatra jut, mintegy harmincmillió forint. Ez utóbbi összegből kell befejeződnie lkladon és Kere- pestarcsán négy-négy, Péce- len tizenkét, illetve Dányban hat tanterem építésének. Huszonhat tanterem építése húzódott hát át tavalyról, ezt persze. így tervezték annak idején megépíteni, hiszen egyetlen év alatt sem a pénzügyi, sem a munkaerő kapacitása sem tenné lehetővé kivitelezésüket. Pedagógusoknak Fontos, hogy a megkezdett beruházások folytatására, illetve befejezésére sor kerüljön az idén, másrészt ezek jó minőségű kivitelezése is legalább ilyen fontos. Iskolaépítéshez egyébként csak egy helyen, Szadán• látnak hozzá. S ugyancsak folytatásos munka lesz — mintegy 3,6 millió forintból — a bági és a veresegyházi sporttelepek építése. A kulturális, oktatási intézmények bővítésén kívül nagyobb részt képvisel a fejlesztésben a lakások építése, amire a járás községeiben hozzávetőleg 8 millió 700 ezer forintot költenek együttesen a tanácsok. Elsősorban pedagógusoknak és az egészségügy dolgozóinak szánt lakások készülnek el. Aszódon, Kerepes- tárcsán hat-hat, Isaszegen, Pé- celen, Vácszentlászlón és Gal- gghévízen két-két szolgálati lakás elkészülte old meg valamennyit a gondokból. . Közkifolyók Ahogy arról Holló Lajosné, a járási hivatal pénzügyi osztálya tervcsoportvezetője tájékoztatott: a pénzügyi tervvel a közművesítésben is szeretnének elabbrelépni. Két év alatt a Veresegyház—Erdőkertes—Szada közös vízműhálózatának kiépítésére hozzávető-' leg tízmillió forint áll rendel-1 kezésre. Még nem alakult meg a vízműtársulat, de szükséges volna létrehozni, mégpedig azért, A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat veresegyházi könyves,- boltjában, az elmúlt évben 960 ezer forintért vásároltak könyveket. A forgalom 30 százaléka a hanglemezek eladásából adódott. Nagy sikere van a szépirodalmi kiadványoknak, az ifjúsági könyvek közül a fantasztikus regényeknek. A két éve nyitva tartó üzletnek, már 86 könyvesekkel vásárló vevője van. Barcza Zsolt felvétele Veresegyház Enyhíteni a bejárók gondjain Amikor szombaton délután benyitottam a veresegyházi Váci Mihály művelődési központ irodájába, Sejtes Vendel igazgató éppen azt a ládát nyitotta fel, amelybe a község lakossága elhelyezhette azokat a kérdéseit, melyekre a Bejárók fórumára érkezett vendégektől várta a választ. Itt volták már és kíváncsian olvasták a kérdéseket a MÁV Budapesti Igazgatóságának munkatársai: Rékasi István szociálpolitikai osztályvezető, Surányi Jenő igazgatási osztályvezető, Koller György forgalmi osztályvezető, Molnár Béla, a rákosrendezői pályaudvar üzemfőnöke. Megérkezett Sebestyén József, a Landler Jenő Járműjavító Vállalat pártbizottságának titkára is. Üzem és intézmény Az urnából kivett kérdések kézről kézre jártak, és látni lehetett, hogy ezen a fórumon is főleg olyan, a bejárók életében állandóan visszatérő problémák szerepelnek, mint a közlekedés biztonsága és kényelmetlensége, a menetrendek vagy gyermekintézmények nem megfelelő igazodása a munkaidőhöz, a lakóhelyi ellátás gyenge színvonala — ám ezek a gondok az emberek mindennapjait keserítik meg, s ezáltal nagymértékben befolyásolják a bejáró lét egész minőségét. Következésképpen a bejáró dolgozók társadalmi rétegének érdekvédelme vagy érdekképviselete ezeknek a bajoknak az orovoslásával kezdődhet. Mindez azonban csupán az érdekvédelem és képviselet kezdetét jelenti, s korántsem meríti ki azt. Sejtes Vendeltől az után érdeklődöm, hogyan született meg a Bejárók fórumának a gondolata és hogyan jutottak el a megvalósításig. — A XV. kerületi pártbizottság tárgyalta a kerület üz-emei- bein bejáró dolgozók helyzetét, amikor arra a kérdésre is keresték a választ, hogy a kerület közművelődési intézményei mit tesznek a közeli és távolabbi községekből bejáró dolgozóik művelődéséért. — Furuglyás Géza, a XV. kerületi Csokonai művelődési ház igazgatóhelyettese kereste fel a veresegyházi művelődési központot és javasolta, hogy egy üzem és egy intézmény közötti kapcsolat erősítésével próbálkozzanak az érdekeltek előbbre lépni. Veresegyházról sokan járnak dolgozni a Landler Járműjavítóba, ezért kezdődjék az Egy üzem egy intézmény mozgalom a veres- egyháziak és a járműjavító barátkozásával. Érdekvédelem, -képviselet — Ügy gondoltuk —mondja Furuglyás Géza —, hogy nem elég a kérdésről beszélni, hanem valamit tenni is kell. Kezdő lépésiként gondoltunk a fórum megszervezésére, a közös eszmecsere, amely hozzájárulhat annak a hibás Megújul tsz ATE-klub Várják a városi fiatalokat is Kezdjük a legfontosabbál: nincs alapja annak a felfogásnak. hogy az egyetemisták rossz szemmel nézik a városi fiatalokat, s ellenzik, hogy a különféle rendezvények megnyissák előttük is a kapuikat. Ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyen az éppen megújuló ATE-klub dolgairól, terveiről volt szó. Olyannyira hamis ez a nézet, hogy Kiss Pál István, a klub társadalmi vezetője elmondta; korábban éppen azt hiányolták az agráro- sok, hogy túl belterjes a klubélet, hogy nincs alkalom a kitekintésre, az ismerkedésre. Nos ennek a továbbiakban nem lesz akadálya, csak éppen egy s mást el kell mondanunk hpzzá. Például azt, hogy egyetlen klub sincs, amely válogatás nélkül beengedné a kopogtatókat. Nincs ez másként a városi klubokban, a művelődési központban vagy a vállalatoknál, üzemeknél sem. Mindenütt meg kell felelni valamilyen feltételnek, s mind közül a legfontosabb, hogy csak olyanokat várnak, akik be tudnak illeszkedni a közösségbe, s akik nem kerékkötői, hanem előremozdítói a közös szórakozásnak, a hasznos elfoglaltságoknak. Tagsági ajánlás Csak ezért és semmi másért, kell klubtagságit váltaniuk azoknak a nem egyetemistáknak, akik szeretnének bekapcsolódni, a külcsínben-belbecs- ben egyaránt megújuló klubba. Erre, amint arról már egy kisebb hírben beszámoltunk, a helyszínen van mód, s hogy az előzőek érthetőbbek legyenek; a jelentkezőktől munkahelyi, iskolai vagy KISZ-es ajánlást kérnek. Emellett maguk is nyilatkozhatnak: mi érdekli őket, milyen programokat várnak a klubtól, s ők mivel tudnak hozzájárulni a közösség megerősítéséhez. Azt már csak kiegészítésként mondjuk el, hogy a belépők ne botránkozzanak meg, amiért az egyetemistáknak nem kell majd klubtagságit felmutatni. Kovács Árpád, a' klub szervező'titkára köny- nyen belátható érvet hozott fel ennek magyarázatára: a klub természetesen minden egyetemista előtt nyitva áll, felesleges volna százszámra kiállítani az igazolványokat, s ezzel megduplázni az egyetemi nyilvántartást. De az biztos, hogy mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik s egyenlő elbánásban részesül. szemléletnek a megszüntetéséhez, hogy az anyagi juttatásoknál, a 'bejárók anyagi problémának megoldásánál a tanácsok és a vállalatok egymásra mutogatnak, s ezt teszik a bejárók érdekvédelmével, képviseletével is. Pontosabban a másik féltől várják a segítséget, anélkül, hogy ön- maguktól tennének valamit, végső soron közös feladatuk, a bejáróik támogatása érdekében. Így kötött a Váci Mihály és a Csokonai művelődési központ szerződést, melyben rögzítették, hogy az intézmények gazdái lesznek a közeledésnek és állandóan szítják a tüzet, hogy az érdekeltek — elsősorban az üzem és a község vezetői — foglalkozzanak a bejáró munkások ügyével és tegyenek kölcsönös erőfeszítéseket a gondok megoldásáért. Pásztor Béla veresegyházi tanácselnök nem kérette magát, azonnal a jó ügy mellé szegődött. A mai fórumra már ő hívta meg egy-egy húszfős delegáció élén az erdőkertesi, fóti, csomádi, szadai, őrboty- tyánj pártszervezetek titkárait és a községi tanácsok elnökeit. Pásztor Béla így indokolta, miért vállalt hivatali kötelességén túlmenően szerepet a fórum előkészítésében. — Talán nem tűnik illuzórikusnak, ha az üzemek társadalmi-politikai szervezeteiben a bejárók speciális érdekeinek kifejeződését, a lakóhelyeken pedig a regionális politikában, illetve ezen belül S ezek után egy kis kedvcsináló: milyen ma és milyen lesz egy-két hónap múlva a klub, milyen programokat terveznek, mikor tartanak nyitva? A kérdésekre felváltva feleltek a klub vezetői. Közülük Lénárt István az, aki mint műszaki vezető a legjobban ért a technikai feltételekhez, ö magyarázta el azokat a műszaki terveket is, amelyeket Reischl Gábor az építészeti tanszék munkatársa készített el, s amelyek alapján hozzáfognak a kisebb művelődési háznak is beillő klub termeinek, folyosóinak felújításához, megszépítéséhez. Műszaki tervek A korábbi használatban meglehetősen lerobbant helyiségek ideiglenes rendbehozatalára már kaptak kisebb összegű gyorssegélyt, de az igazi, felújítást az idén nyárra tervezik. A mostani helyiségek azonban addig is alkalmasak. Az olvasóterem hamarosan megnyitja ajtaját a klubtagok előtt: itt a jól felszerelt stúdióból sugárzott halk, kellemes zene mellett folyóiratokban, újságokban böngészhetnek a nyitvatartási idő alatt az érdeklődők. S hogy ki ne felejtsük: hétfő kivétélével naponta esté hattól tízig, műsorok al- t kaiméval tovább is nyitva tart a klub. Hamarosan felújítják a játékfolyosót, amely már most nagyszerű pörgetős focikkal, később több érdekes játékkal várja a csatározásokat. Öltözőt alakítanak ki a vendégszereplő együtteseknek, művészeknek. A legnagyobb átalakításra azonban a nagyteremben készülődnek. Gazdag program Itt először- is egységesre cserélik a bútorokat, s felújítják, bárszerűvé alakítják a büfét. A jó hangulatról azok a boxok is gondoskodnak majd, amiket az oszlopok közé álmodtak a klub gazdái. Gondoskodnak arról is, hogy a korábban sok gondot cikozó szellőzést megoldják, s a nagyterem előtt kényelmes dohányzóhelyiséget alakítanak ki. A terveket természetesen csak nagy vonalakban ismertethettük, de a kis csapat akár egy napon át szívesen sorolta volna, mit akarnak. Tartalmi tekintetben is. Mindenekelőtt az a céljuk, hogy ideszoktassák a fiatalokat: itt végre lesz hely beszélgetésekre, eszmecserére. Azt is szeretnék, ha olyan produkciókat, vitavezetőket, előadókat hozhatnának ide, akik valóban vonzzák a fiatalokat. A héttagú vezetőség, a népes rendező gárda ígéri, hogy ami rajtuk múlik, abban nem lesz hiba. Erre kellő biztosíték mindjárt a februári program. Kilencedikén, kedden a Solaris együttes koncertezik a klubban a hét péntekjén country zenét hallgathatnak a klubtagok. Vendég lesz február 14- én Cseh Tamás, fellép a GT ’80 és a Peremszínpad. S hogy megkönnyítsük a klubtagok dolgát, napi kulturális programunkban ezentúl megtalálhatják az egyetemi klub nagyobb rendezvényeinek pontos idejét is. G. Z. Jegyzet Különböző térítési díjak Versegen 1971 őszén volt első ízben iskolai napközi. Az első hónapokban a kezdeményezés élénk érdeklődésnek •örvendett, majd néhány hónap múlva harmincra csökkent a létszám. Voltak olyanok, akik magasnak találták a térítési díjat, s ezért Íratták ki gyermeküket a napköziből. A fenyőharaszti körzetesítéskor egy tanulószobai csoport is indult, majd a külterületről bejáró iskolások létszámának csökkenése miatt, valamint a napközisek alacsony létszáma következtében a lakóhelyi politikában a bejárók érdekeinek érvényesítését tartjuk elengedhetetlennek ahhoz, hogy a bejárók eljuthassanak az egyenjogúságig és a teljes értékű munkássá válásig. Teljesebb élet — Mindent meg kell előznie annak, hogy az érintettek a gondjaikkal valahol előállhassanak, és hogy társadalmi- politikai szerveink és fórumaink osztozzanak e gondok megoldásában a bejáró munkásokkal. A tervezett időben Sejtes Vendel megnyitotta a fórumot, amelynek vezetését Furuglyás Géza látta el. A gondok nyilván nem szűnnek meg maguktól, de az biztos, hogy ez a beszélgetés rengeteg újat és használhatót hozott nemcsak az üzemi, de a községi vezetőknek is. — Megfogalmazódhatott a gondolat — mondatta Czene János párttitkár, együtt és egymásért dolgozva építhető fel az a háttér, amelyben a jómódú bejáró munkás egyenrangú lesz az üzem bármely más dolgozóval, és a falu bármely lakosával és eljut a teljesebb értékű munkáslét lehetőségéhez. Folytatás következik A komoly találkozást vidám farsangi műsor és bál követte. A műsorban fellépett a Csokonai művelődési ház versenytánccsoportja, és a Tavasz hangversenykórus. A bálban a Landler zenekara muzsikált. A kezdetnek tavasszal lesz folytatása, és bizonnyal lesz sok ma még nem is mérhető eredménye. Fercsik Mihály lehetővé, illetve szükségessé vált a kettő egyesítése. Az idén ismét fokozódott a napközi iránti érdeklődés, a gyerekek száma elérte a negyvenet. A következő években a jelentkezők gyarapodására lehet számítani, annak ellenére, hogy ma is vannak olyanok, akik sokallják a térítési díj összegét, s természetesen nemcsak a napközis, hanem az óvodás szülők körében is. A sok — nem sok kérdése viszonylagos. Tíz évvel ezelőtt akadtak olyan gyerekek, akik után naponta mindössze két forintot kellett fizetni, s a nagyon jól kereső szülők sem fizettek csemetéjükért tizenöt forint-, nál többet. Ma már senki sem fizet két forintot, s a tizenötnél magasabb napi térítési díj sem fehér holló. Kelemen Mihály tanácséi-, nők nem volt rest, papírt, ceruzát rag-adott, s elkezdett számolni. Adatai alapján kiderült, hogy egy óvodáskorú gyermek évi ellátása 8640 forintba kerül, egy napközis tanulóé 8 ezer 75 forintba. Teljes képet csak akkor kaphatunk, ha e számadatokkal egybevetjük a térítési díjak összegének alakulását egy gyermekre vetítve. Az óvodásoknál ez az összeg 2 ezer 780, a napközi otthonba járóknál 2 ezer 375 forint. A szülők tehát az ellátási költségeknek csupán a kisebbik részét fizetik, mint térítési díjat. Sokallni ugyan lehet, de tárgyilagosan hasonlítgat- va a számokat, könnyű belátni az általuk hordozott igazságot. Jelenleg az általános iskolai napközit a tanulók huszonkét százaléka veszi igénybe, ami hozzávetőleg egybeesik az országos átlaggal. Mint már említettük, a következő esztendőkben a jelentkezők számárnak emelkedésére lehet számítani. -A tanács az óvoda konyhájának bővítését már ennek megfelelően végezteti el, hogy a tervidőszak utolsó évében induló új csoport ellátását is zökkenőmentesen, újabb átalakítások, beruházás nélkül meg tudják oldani. B. M. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
