Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

fl PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1982. FEBRUÁR 9., KEDD Gyorsított tanfolyam Cépkocsizóknak Az Autóközlekedési Tanin­tézet váci kirendeltsége meg­felelő létszám esetén gyorsí­tott gépkocsivezetői tanfolya­mot indít a gödi József Attila Művelődési Házban. A jelent­kezőknek a művelődési ház dolgozói adnak felviíágosítást. Jelentkezni lehet hétfőtől pén­tekig reggel 8 órától 18 óráig a József Attila Művelődési Házban, vagy levélben; Göd, Felszabadulás út 72. szám alatt. Telefon: 37. Tizenkét cssztny és mm tenno kő Drága tennék a smU andezit A 15-ös pofás törő másfél méteres szájnyílása nyeli a két köbméteres köveket. Az álló mangánacél rész és a mozgó bordázott fogak roppant erővel harapnak össze. Ropog a Börzsöny vulkanikus eredetű andezitje, mint az ember szájában a mokkacukor. A lendítőkerekek súlya egyenként 12 tonnás, 10 küowattos villanymotor hajtja őket. Naponta 3 ezer 500 tonna követ törne össze a gép, de a telep csak kétezret tud fogadni, így pihenni is van ideje a pofás törönek. Gépsorok Az előbb leírtak azonban már a munkafolyamat közepét jelentik a szobi kőbánya min- . dennapos tevékenységében. Mint Molnár János üzem- és Tóth Ferenc telepvezető el­mondták, a külszíni kőbányá­szat a robbantással kezdődik. A fúrómesterek 45 méter mély, 10 centiméteres átmérőjű lyu­kakat fúrnak 65 fokos szögben a hegybe. Amikor a 14—15 fu­rat kész, belehelyeznek 2,5—3 tonnányi robbanóanyagot. (Ez­zel a mennyiséggel Szobot romba lehetne dönteni; a Bás­tya mozit Budapesten 2 mázsá­val „ültették a földre”.) Erinek az anyagnak olyan ereje van, hogy másodpercenként 2 ezer 800—3 ezer méter az égési se­bessége. A robbanás után a 45 méter magas sziklafalon. Ilyenkor a meglazult, de le nem szakadt tömböket szaba­dítják ki. A 27 tonnás BE- LASZ-ok szállítják a pofás törőhöz az anyagot, mely az említett módon 0—50 centimé­teres darabokra zúzza. Ezután az aprítótörő 0—12 centiméte­res nagyságot produkál. Ezt szállítja a gazdasági vasút a telepre, ahol a silókpn és a vibrátorokon át kerül a SEY- MONS gépre, mely 60 millimé­ternél apróbbra darálja. Azon­ban még koránt sincs vége a dolognak. Üjabb osztályozó rendszeren megy át. a félcen­tis nagyságú kövek kihulla­nak, a többit o Humbolt törők darálják 20 milliméter alá. Ez már késztermék, a volt 3 köb­méteres kőtömb útépítésre kész. Az országutakra Szobtól Budapestig csak innen kerül terítenivaló, s mivel,az itteni andezit keménysége az ország­ban is egyedülálló a hídfelújí­tásoknál (Petőfi, Árpád) és az erősen igénybe vett felületek­nél is ezt használják. Nehéz és veszélyes — Nagyon nehéz a dolgozók munkája? — Nehéz is és veszélyes is — mondja Tóth Ferenc. A kő­fejtők, fúrósok, gépkezelők ál­landóan nyílt területen dolgoz­nak plusz 30 foktól, mínusz húszig. A telep területén is na­gyon rosszak a munkakörülmé­nyek. A peremtakarítók biz­tonsági kötéllel a derekukon vizsgálják a meredek kőfalat. A kotrógépek úgy dolgoznak, hogy fölöttük még 2Q méter magasságban emelkedik a le­robbantott kőhegy. A kocsikat az asszonyok rakják, meg. Az 1981-es év 507 ezer tonnáját 17 asszony engedte át a vagonok­ba. Csak kalapot tudunk előt­tük emelni. — És kik dolgoznak önöknél? — Kétszáztíz a létszám. Eb­ből fizikai dolgozó 152. Hetven­öt százalékuk a kézibányászás idejéből maradt itt. Többsé­gük soha nem is dolgozott má­sutt. Ez a korosztály majdnem egy időben megy nyugdíjba. Csak harminc dolgozónk har­minc éven aluli. Hogy mi lesz velünk azt nem tudom. Már most fel tudunk venni negy­ven embert. — Mennyi a dolgozók átlag- keresete? — Az egy főre eső terv 4 ezer 100 forint. De 3 ezer 700- tól 7 ezerig leng ki a skála. — Rentábilis a vállalkozás? — Meglepődik ugye, ha azt mondom, hogy nem. Pedig a piacunknak nincsenek határai. Nem tudunk .annyi követ tör­ni, hogy gazdája ne legyen. Csakhogy roppantul energia­igényes a technológiánk, 1979-ig 7—10 milliós volt az éves de­ficit. 1979-ben végre másfél milliós nyereséget könyvelhet­tünk el. 1930-ban már 7 milliót jegyezhettünk be a pozitív ol­dalra. 1981-ben azonban a gaz­dasági vasút 130 százalékkal megemelte a szállítási költsé­geket. Ezzel aztán el is vitte minden kilátásunkat a nyere­ségre vonatkozóan. Csak szem- léltetésikémt: 1930-ban még 17 forintba került 1 tonna kő szál­lítása, 1981 novemberétől 35 forintba. Egy vagon kiállításá­ra vetítve 8 és 18 forint a két szám. A népgazdaságot jellem­ző beruházási stop minket na­gyon érzékenyen érint. A meg­termelt anyagra van vevő. de az útépítések hossza összessé­gében mégiscsak csökkent. Nagyon jó volna a vízi utat jobban kihasználni. A Duna itt folyik, de csak azokhoz a be­ruházásokhoz igazán gazdasá­gos a hajóval szállítás, amely a folyam partján fekszik. A szobi üzemnek a geológusok felmérései szerint még 80 évi készlet van az andezitből. A leírt okok miatt 1982-re már 12 milliós veszteséget ter­veztek az illetékesek. Vigasz a bajban az ÉVM anyag- és ár­osztálya hozzájárult, hogy a kő árába belekalkulálják a szállítás költségeit. így a 12 milliós veszteség talán csak pa­píron díszelgő irreális „terv” marad. Vicsotka Mihály $z©dü§st$n NcsEfíaEgia Tavaszi nosztalgia cimmel rendeznek szórakoztató'' mű­sort a sződligeti művelődési házban április 24-én. A mű­sorban fellép többek között Iíibédi Ervin érdemes művész, Ambrus Kyri, Szegedi Mol­nár Géza, Keleti Pál, Körmen­di Péter, a Fábián-Gellért duó. következik a harmadik ütem /r átadási ünnepség a pestán íá hfiVánzslság scsfráss&an Egy wasárisp néhány érája. Merre, hová? Csak a kapu előtt jutott az eszembe, hogy valamilyen útirányt is ki kel­lene választanom. Célom a kedvem szerinti csavargás volt. Ez mindig beválik, ha vibrál bennem a feszültség. nak, mint amilyen ellentmon­dásos maga a világ. f Phees psnorassta A Duna-parti csónakház és az emeleti nagyterem, most az MHD váci gyára, azaz a hajógyár sportklubja. Belépés csak klubtagoknak, figyelmez­tet egy tábla a bejárat előtt, de korábbi emlékeimmel el­lentétben a csapos most nem kéri tőlem az igazolványt. Én viszont nem sört, hanem kávét kérek, remélve, hogy forró lesz, mert alaposan át­járt a hideg szél. A termosz­ból csak langyos frissítő csor­dul. de helyette kárpótol az ablakon át elém táruló pano­ráma. A szélben hajlongó fák, a . széles víztükrön ringatózó jelzőbója s a sziget. Kevés ilyen’ terme van a vá­rosnak, s mégsem használják többre, mint ivóhelyiségnek, ahol csupa férfi a vendég. Leg­alább két sakkpartnert lát­nék valahol! — morfondírozok magamban, miközben azt lá­tom, hogy minden asztalnál verik a blattot. Az is dilem­mát okoz, hogy miért is irigy­lem én a helyet meg a kártyát, ezektől a tisztességben meg­őszült, jobbára nyugdíjas, munkásemberektől ? Tegyék, ami nekik jó, rá­szolgáltak erre a jogukra. — Bár a blattot verhetnék más­hol is — vitatkozik tovább a másik énem, amit a közműve­lődési nézőpont motivál. A vá­rosrészek, rétegek, csoportok éledő igényei szerint, úgy tű­Préiai deliek Node milyen az ember? A kellemest mindig szereti ösz- szekötni a hasznossal, s ha már van ideje, elintézi a res­tanciáit is. Az adósságok so­rába oda kellett írnom egyik olvasónk kérését, hogy ismét nézzünk utána; törődik-e va­laki az intim dolgaink célját szolgáló kis házikókkal. A Na­szály Áruház előtti házikónál elhaladva, egyetlen pillantás is elég volt rá. hogy lássam a két hölgy csalódott arcét, amint jönnek fel a lépcsőn. Itt is hiába kísérleteztek. Éppúgy, mint a buszpályaud­varon, ahol már annyian rán­gatták a két fülke kilincsét, hogy ismét jöhet a lakatos. Nem kell tovább kételkednem abban sem,- hogy a Liszt Fe­renc sétány végén épült ha­sonló célú épületet is hiába építették, mert lakat fityeg mind a két ajtaján. A gyönyörű sétányon a szél borzolta hullámokon csillogó fény. s az észak-nyugat felől hókucsmásan magasodó Bör­zsöny közelinek tűnő csú­csainak látványa ilyen prózai dolgokkal együtt tűnik az em­ber elé, miközben érzései épp­oly ellentmondásosan változ­nik, megint kevés az egyetlen, központi művelődési ház. Itt is, a Lőwy Sándor utcai szövet­kezeti klubban is jobban fi­gyelembe kellene ezt venni. A Toldi önjáró kompot ja­vítják. Helyette az Isaszeg ne­vű személy- és vontató kishajó húzza át a szigetre a teherszál­lítót, amin a metsző szél miatt dideregnek az utasok. — Én pedig azért vettem jegyet, hogy az Isaszeggel ismerkedjek. Saj­nálkozásom hallatán Buzolka Béla brigádvezető, a kormá­nyos engedélyezi, hogy átmász- szak a korláton, csak attól óv, nehogy közben hideg fürdőt vegyek a folyóban. Az ő jó­voltából járhatom be a kul­turált vízi járművet, aminek két utasterében 2—3 család akár dunai túranyaralást is rendezhetne. Két éve épült másik két társával együtt Horányban. Óránként 18 liter gázolajat fo­gyaszt, kormányosa 1941 óta jár a vizen, élete nagy vágya teljesült ezzel. A Duna és a táj mindig más — mondja — ő nagyon szereti. A kishajó­zási vállalatnál 1989 óta dol­gozik. Baleset a szolgálati ide­je alatt még nem történt. Fentről, a kormányfülkéből nézve még szebben mutat a tornyos barokk város. Amikor az újabb korlátmászás után ismét a váci partra érünk mindkettőnket megragad a lát­vány. Az áttetszőén tiszta messzeség hófoltos hegykoszo- rúja. Értjük egymást, a szél­ben lebegő sirályokról már szót sem ejtünk, csak a reu­ffegy érdeklődés az előadácsk iránt á náci rácck és görögök A Váci Múzeumi Egyesület életképességét mi sem bizo­nyítja jobban, mint taglétszá­mának állandó emelkedése, tagjainak értékes felajánlásai és a találkozásaik iránti nagy érdeklődés. Kinőtték már a vendéglátó városi könyvtár előadótermét, a beállított pót­székek is kevésnek bizonyul­nak. A januári összejövetelen dr. Rusvay fibor Vác a XVIII. században címmel tartott elő­adást, melyben újabb, eddig még nem publikált kutatásai­nak eredményeit is feltárta. Vác a török megszálláskor és utána teljesen betöltötte a középkori város miriden funk­cióját. Egy átlagos váci csa­ládnak az 1700-as évek első fe­lében két ökre, egy tehene, esetleg egy sertése volt. A ló kivételnek számított. Lakásfelszerelése két lóca, egy asztal, egy ágy, egy láda, két fogas és a kamrai szerszá­mok, tároló edények. Étkezé­sük nagyon szegényes. Elgon­dolkoztató, hogy a végrendelet­be 4 kilogramm gabonát is felvettek. Egy ház értéke öt­ven, egy zsellér évi fizetése négy forint volt. A lakosság nagy része — bár jogilag a püspök-földesúr jobbágya — az uradalom bér­lője volt. Nagyobb létszámban magyarok, kisebb létszámban németek, elenyésző számban szlávok, rácok, görögök éltek itt. A magyarok földművelés­sel, a németek iparral foglal­koztak, a rácok, görögök al­kották a város kereskedőréte­gét. Dr. Rusvay Tibor a város lakóinak egymás mellett tör­ténő felsorolásával bebizonyí­totta, hogy a nemzetiségek az eddigi felfogással szemben nem elkülönítve, hanem ve­gyesen egymás mellett éltek. A Luxemburg és Burgundia városrészek elnevezéseit a tö­rökök után betelepülőkre ve­zeti vissza. Tragor Ignác Bur­gundiát még az I. István fe­leségét követő németek letele­pülésének helyéül jelölte. Az előadó szerint a görögök és a rácok Albánia és Macedónia tájairól származtak! és még a török haréoió csapatokkal ke­rültek városunkba, nem úgy mint a szentendreiek, akik vi­szont a törökök elől menekülve kerültek a Duna túlsó oldalá­ra. A váci rácok a XVII. szá­zadban még féltékenyen őr­ködtek vallásuk megtartásán, de a múlt század végén temp­lomukban már nem tartottak istentiszteletet. A templomot 1954-ben zárták be. Iratait máról, amit minden hajós megkap egyszer. Buzolka Béla is szenved miatta. A váci céhek, váci mesterek című kiállítás márciusig szü­netel. mert a hideg .teremből kifagytak az őrök. Ezt a Vak Bottyán Múzeumban tudom meg. melynek állandó kiállí­tásán is van mit újra és újra tanulmányozni. Most először Görgey tábornok keménysége vonja magára a figyelmet. A győztes váci csata után fogal­mazott kiáltványában figyel­mezteti az osztrák főparancs­nokot. Ha továbbra is példát­lan kegyetlenséggel bánnak a magyar foglyokkal, minden osztrák foglyok, tábornokok, főtisztek közilletményre tétet­nek. minden magyar fejért há­rom osztrák fej esik. Minden született, vagy csak honosodott magyar, aki osztrákokat fegy­veresen szolgál, árulóként ha­lállal meghalandó. Aranyozoít számlap Idő — nézek az órámra, pe­dig még útba kell ejtenem a Konstantin teret ismét látni az épületegyüttest, a tér és forma arányai, a bazilika órái­nak fényben ragyogó aranyo­zott számlapjait. Mindez úgy kell. mint az újra és újra is­métlődő zenei élmény. ir A Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola öreg épüle­tének tetőzetén olyan tömeg­ben tanyáznak a galambok mintha egy egész madársta­dion közönsége várakozna va­lamilyen közös, izgalmas küz­delemre. Volt itt valaha az is Minden, minden csupa törté­nelem. Haza kell érnem és asztalhoz ülni, amíg frissek az impressziók. Itt nem lehet ki­kapcsolódni. Kovács T. István teljes rendetlenségben találták és átadták a szentendrei jo­gi utódnak, aki megbízást ka­pott az iratok rendezésére, az adatok felkutatására. Több érdekes hozzászólás közül kiemelkednek Jakus La­jos penci múzeumigazgató és Násfay László váci egyházme­gyei történetkutató bejelenté­sei. Jakus Lajos elmondta, hogy a város egyik legértéke­sebb dokumentumát nem 1718-ban, miként azt Tragor gondolta, hanetn 1720. decem­ber 15. és 23. között készítet­ték. Több érdekes bejelentést tett a váci rácok és görögök tár­sadalmi helyzetéről. Násfay László Grassalkovich Antalról szólt, akit fiatal korában a váci püspök hozott el a ka­marától jogtanácsosnak. Gras­salkovich Vácról nősült és innét indult el szédületes kar­rierje felé. Dr. Rusvay Tibor jó peda­gógiai érzékkel több, még megválaszolásra váró kérdést is felvetett azzal a szándék­kal, hogy a hallgatóság sorai­ban jegyzetelő ifjúságból va­lakinek kedve legyen tovább kutatni és még komolyabb eredményeket érjen el. Ezt a gondolatot folytatva, helyes lenne, ha a városban alakult és a vállalatoknál most alakuló helytörténeti szakkörök, függetlenségük megtartása mellett, teljes tag­létszámmal jelentkeznének a Váci Múzeumi Egyesületbe is. Ez mindkét részről gyümölcsö­ző lenne. A szakkörök itt to­vábbképzést kapnának, ugyan­akkor bővíteni tudnák múzeu­munk kincseit. Mészáros Gyula A 6-3 cs a csiHcgüszat ä €ssrhát falvaiban A püspökhatvani általános iskolában ma rendhagyó iro­dalomórát tartanak. Surányi Ibolya előadóművész a hete­dik osztályos tanulóknak Cso­konai és Csokonai ritmusa címmel tart előadást. Feb­ruár 11-én Spanyolországról hangzik el diavetítéssel egy­bekötött előadás. 12-én a film­színházban rendezik meg Bu- zánszky Jenő élménybeszámo­lóját a londoni 6-3 című ma­gyar film bemutatásával. Galgagyörkön február 15- én „Hazánk legszebb tájai cím­mel hangzik el Szölgyéni Géza előadása az ifjúsági klubban. Ácsán mesejáték, A fálnótés cicamica szerepel műsoron. 16- án Pálos István zenés műso­rát Tizsi-mizsi címmel ren­dezik meg. Február 17-én, Püs­pökhatvanban, és Csőváron kerül sor dr. Gesztssi Albert előadására a csillagászat tör­ténetéről. Cifra mese címmel a hónap utolsó napján Püs­pökhatvanban mesejátékot lát­hatnak a gyerekek. Közremű­ködik a Kis tücsök együttes. Csőváron, Püspökhatvanban és Galgagyörkön mezőgazdasági könyvnapokat is tartanak. l&asimíÉsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): február 8-tól 10-ig a dél­után 4 órakor kezdődő előadá­sokon a Valahol Európában című. nagysikerű magyar fil­met játsszák. Rendezte: Rad- ványi Géza, főszereplők: Som- lay Artúr, Gábor Miklós és Bánki Zsuzsa. — Este 6 és 8 órakor a Pukk! című színes olasz filmburleszk van műso­ron. Irta, rendezte és a fősze­repet játssza: Maurizzio Nichetti. Csak 14 éven felü­lieknek! DCM- Ságvári Klub (Deák­vár) : február 8-án, délután 4 órakor a Csalogány című szovjet ifjúsági filmet vetítik. — Este 6 órakor bemutatják A papa mozija című amerikai filmtörténetet, 14 éven felüli nézőknek. Értesítjük t. Útfeleinket, hogy Vácott az autóbusz-pályaudvaron megnyílt az új Volán Utazási Iro­da. Készséggel állunk rendelkezé­sükre. bel- és külföldi különiára- tok szervezésével, szállást, étke­zést. belépőjegyet és idegenvezetőt biztosítunk. Telefon: 13-411. Telex: 23-2285. KIRÁNDULJON A VO­LÁNNÁL, VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTÁT ASAINKAT! . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) ! munkahelyen látják el a fő- I pénztári, pénzfeladási, OTP- ügyforgalmi feladatokat, a le­vél- és táviratfelvételt. A helyi és a távolsági beszélgetések céljára új fülkéket állítottak a helyiségbe. Ide került a rádió- és televízióbejelentések, díjfi­zetések ügyintézése. Modern asztalok, székek egészítik ki a berendezést. Megkapnak a szép csillá­rok, az ötletes mennyezet­kialakítás, az ízléses fal­burkolat. A csomagfeladás és kiadás egyelőre az udvari pavilonban történik. A postafiókbérlők a Be­loiannisz utcai bejáraton ke­resztül érkeznek a fülkete­rembe. A fióksorokat a Ke­mencéi Vegyesipari Ktsz ké­szítette, s több berendezés az ő jó munkájukat dicséri. Az •átköltözéssel egyidejűleg meg­változott körülbelül 80 posta­fiókbérlő száma. Ez átmeneti­leg bizonyára kellemetlensé­get, zavart okoz, de Rónai Fe­renc, a felvételi részleg veze­tője elmondta, hogy csak így tudták a nagyobb méretű fió­kok iránti kéréseket teljesíteni. A változásról tájékoztatják az érdekelteket. P- R. A múlt hét végén kis ün­nepséget tartottak a váci 1. számú postahivatal felvételi termében, abból az alkalom­ból, hogy az épület átalakítá­sának legfontosabb szakasza, a II. ütem is befejeződött. Ott volt az ünnepségen Ju­hart Istvánná, a posta vezér- igazgatójának a helyettese, Szathmári Géza, a Budapest- vidáki Fostaigazgatóság igaz­gatója és dr. Asztalos Ferenc, á posta szakosztályvezetője. ^Megjelent az átadásnál Pál­mai László, az MSZMP városi bizottságának titkára és Weisz György, a városi tanács elnö­ke is. Szathmári Gáza beszédé­ben megköszönte a postás dolgozóknak, hogy a nehéz körülmények között is jól végezték munkájukat, s az új termet útáfUá. a rendel­tetésének. Weisz György a város lakos­sága nevében mondott köszö­netét a váci főposta újjávará­zsolásáért, majd Pomozi Mik­lós hivatalvezető tett ígéretet munkatársai nevében is, hogy munkájuk további javításával igyekeztek eleget tenni ennek a fontos szolgálatnak. Hétfőn reggel megnyílt a főbejárat a nagyközönség ré­szére is. Tizenkét korszerű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom