Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

lám 3. oldal: Több lesz egy konzervgyárnál Start előtt a megyei PJT-k ' 4. oldal: A művészet világot tár elénk Méltó emlékmű a vértanúknak 7. oldal: Teremfoci műsorváltozással Pályaépítési akció 8. oldal: Megkezdődött a téli vásár Elmaradt a fakutyázás Tolvaj a vasúti büfében Jasszer Arafat Budapesten Megkezdődtek a tárgyalások Sarlós István (balról) megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghí­vására hétfőn a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kül­döttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságá­nak elnöke. A palesztin delegáció tag­jai: Abdel Mohszin Abu Maj- zer, a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet végrehajtó bi­zottságának tagja, a nemzet­közi kapcsolatok osztályának vezetője, a szervezet szó­vivője, Szahar Abu Nizar, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, az El Fatah forradalmi HENDIKEP A z idegen szavak szótá­ra szerint hátrányt, a.vauályt jelent ez a sport- oerüekben használatos ki­fejezés. Kissé tágabban ér­telmezve a mögötte húzódó tartalmat, beláthatjuk, akadnak jó néhányan — ' személyek, vállalatok —, akik jókora hátránnyal in­dulnak a pályájukon, vagy a gazdálkodásban, esetleg felesleges akadályok hát­ráltatják őket a mindenna­pi alkotó munkában. Talán meglepőnek tűnik, ha most olyan foglalkozá­sokról, beosztásokról, talán túlzás leírni, hivatásokról ejtünk szót, amelyek bizo­nyos mértékig hátrányt szenvednek a termelésben. Míg a hasonlóan hendikep­pel útjukra induló gyerme­kek sorsát társadalmi mé­retű aggódás, nem kevés tett kíséri, a hátrányos fog­lalkozást űzőkről megfe­ledkezünk, netán tudomást sem veszünk arról, létez­nek, hatnak, idegeket rom­bolnak ezek a hátrányok. Sokszor nehéz pontosan kimutatni az akadályozta­tás tényét, hiszen elmélet­ben minden rendben van. Jogszabályok, rendeletek biztosítják, biztosítanák a feltételeket társadalmi mé­retekben is ezen foglala­tosságot ellátók munkájá­hoz, de a gyakorlatban sorra-rendre a meg nem értés, a társtalanság, oly­kor a feleslegesség érzésé­vel kell megbirkózniuk. De beszéljünk nyíltan, mely szakmákról is szól ez a cseppet sem kedvező kép. Ide kell sorolni a gyárak­ban, vállalatoknál, a ter­melőszövetkezeteknél azo­kat a munkaköröket, ame­lyek nélkülözhetetlenek — a szakemberek foglalkozta­tása előírás —, mégis van­nak olyan vezetők, akik legszívesebben azt lótnák, ha funkciók betöltői nem sok vizet zavarnának, ma­gyarán „nem akadályoz­nák” feleslegesnek kikiál­tott megjegyzéseikkel a ter­melést, nem szorgalmazná­nak látszólag „szükségte­len” beruházásokat, ami­kor amúgy is kevés a pénz... A megye széltében-hosz- szában találhatunk rá pél­dát bőséggel, hogy a mun­kavédelmi vezetők, meg­bízottak, a tűzvédelmi fe­lelősök, rendészek, belső ellenőrök, energetikusok nem mindig találják he­lyüket, kapják meg mun­kájuk erkölcsi elismerését. Annak a ritka esetnek le­hetünk tanúi, amikor nem a forintokért, a magasabb fizetésért folyik a vita, ha­nem azért, hogy a kellő hangsúlyt, a jelentőségük­höz mért szerepet végre betölthessék ízek a foglal­kozások. Ne legyünk ború­látóbbak a kelleténél, na­gyon sok helyütt kezdenek rádöbbenni: érdemes odafi­gyelni a munka védelmisei, az energetikusok, a tűz­rendészek szavára. Forint­tal nem mérhető vágy na­gyon is felbecsülhető hasz­not hozhat ez a figyelem a nagyüzemek konyhájára. Egy gondosan, minden kö­vetelményt szem előtt tart­va megvalósított beruházás nem vitás, költségesebb, mintha megtakarítunk egy­két mellékesnek tartott, ám nagyon is fontos kellé­ket, olyan berendezéseket, eszközöket, amelyek a jobb, a biztonságosabb munka nélkülözhetetlen feltételei. Elméletben legalábbis. Ugyanígy kifizetődő lehet a valódi ellenőrzési feladat­tal megbízott belső ellenőr észrevételeit megfogadni, a feltárt bajokat még ideje­korán orvosolni. Hangsúlyozom, ami a do­log elméleti részét illeti, nincs okunk panaszra. Pest megye üzemeiben, vállalatainál — a megje­lent ágazati végrehajtási utasítások alapján — most készülnek például azok a szervezeti és működési sza­bályzatok, amelyekben vég­leg méltó helyére kerülhet a munkavédelem nem el­hanyagolt, de ^mellékesnek tekintett, s csak úgynevezett tűzoltómunkában. képviselt ügye. Törvénnyel, rendelet­tel jogszabállyal alátá­masztva sem szerezhetnek addig tekintélyt, tényleges elismerést a fent említett munkakörök, míg szemléle­tünk, a gazdasági vezetők hozzáállása nem idomul az elvárható mértékben. E mbere válogatja — so­kan a hendikeppel indulók közül is felveszik a harcot, vállalják a nem éppen. hízelgő megkülön­böztetést, kötözködők, nyug­talanok, a termelés ellen dolgoznak. A kérdés csak az, kinek jó ez a „puska­poros állapot”, s ha már úgyis együtt kell élniük a termelést irányítóknak kényszerű házasságban ezekkel a munkakörökkel, miért nem lehet úgy, hogy mindkét fél s végső soron a népgazdaság lássa hasznát? Az üzemi balesetek magas száma, az olykor bőséggel feltárt szabálytalanságok — a megyei népi ellenőrök a megmondhatói — az egy- egy felvetés, újítás nyomán megtakarított olaj, villainos áram a bizonyíték, hogy bár hendikeppel indulnak ezek a beosztások, a befu­tónál mégis számolni kell velük, ha nem akarunk a nyeretlenek közé tartozni. Gáspár Mária tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, a PFSZ Köz­ponti Tanácsának tagja, kato­nai vezető a PFSZ-ben. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Házi Vencel külügymi­niszter-helyettes fogadta. Je­len volt Abdallah Hijazi, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet budapesti irodájának ve­zetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a palesztinai delegá­cióval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tár­gyaláson véleménycserére ke­rült sor a magyar és a palesz-, tinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együtt­működéséről. Sarlós Istvn tájé­koztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének idő­szerű feladatairól. Jasszer Ara­fat ismertette a PFSZ tevé­kenységét, a palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy-Gábor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Közpon­ti Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jász- szer Arafattal. A baráti lég­körben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nem­zetközi kérdéseket, különös te­kintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggo­dalmukat fejezték ki az impe­rialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszív poli­tikája miatt, amelynek követ­keztében változatlanul feszült a helyzet a Közel-Keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenye­geti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szo­lidaritásáról biztosította a pa­lesztinai arab népnek a PFSZ vezetésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzetről, a palesztinai problémáról, és meleg szavakkal köszönetét mondott a palesztinai arab nép nehéz küzdelméhez nyúj­tott magyar támogatásért. Á megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm XXVI. ÉVFOLYAM, 27, SZÄM Ára: 1,40 forint 1982. FEBRUÁR 2., KEDD Vágják a nádaf, metszik a gyümölcsfákat Jéi bírják a Síideg©! a vetések A hét végén ismét barnára vetkőzött a határ, eltűnt az őszi vetéseket eddig sikerrel védő hótakaró. A száraz hideg újra veszélyeztetheti a gabona­féléket. Ezért is érdeklődtünk tegnap a megye néhány nagy, búzatermesztő gazdaságában, tudakolva, vajon nem érte-e kár eddig az állományt, s hogy milyenek a további ki­látások. A búzarekordjairól ország­szerte is jól ismert ceglédi Lenin Tsz-ben elmondták, mint sokfelé a njegyében ná­luk is időben és jó minőség­ben készítették elő a talajt, az ősszel a növények kiváló álla­potban mentek a télbe. A né­mileg . megolvadt hótakaró alatt sem pállott ki az eljege­sedés következtében a kalá­szos. Ilyen tünet csak itt-ott foltokban tapasztalható, s eze­ken a helyeken sem komoly a baj. A kérdésre, hogy mi történik, ha megérkezik a csa- padéktalan újabb hideghul­lám, szintén bizakodó választ kaptunk. A vetések erősek, sok mindent kibírnak. A napokban esedékes mun­kákról azt a tájékoztatást kap­tuk, vágják a nádat, amit sa­ját épületeik fedésére használ­nak majd fel. Anyaghiány mi­att ezidáig a gépjavítás csak lassú ütemben haladt, a tem­pó ezekben a napokban gyor­sul fel. Főként az MTZ-trak- torok alkatrészellátása okozott és okoz gondot. A műtrágya­szórást más üzemektől eltérő­en csak februárban, az ezután következő hetekben kezdik meg, közvetlenül a növény­zetre kijuttatva a tápanyagot. így ugyanis jobban hasznosul a cseppet sem olcsó nitrogén, foszfor és kálium. Lemaradás­tól már csupán azért sem kell tartaniuk, hiszen sártól, a ta­laj állapotától függetlenül igen rövid idő alatt elvégezhető a feladat a gazdaság rendelke­zésére álló helikopterrel. Hasonlóan biztató a kép a tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben is. A másfél» ezer hektárnyi őszi vetésű ga­bonájuknak megfelelő a tőszá­ma, szép az állománya. Hét­főn már a cukorrépa műtrá­gyázását is maguk mögött tudták, és megállás nélkül hordják az értékes Istállótrá­gyát is a földekre. A szövetke­zet február eleji mindennap­jaihoz hozzátartozik a kazal­ból való szalmabálák készíté­Ü:: 1 wk J / > Az albertirsai Micsurin Tsz-ben, ahol a jelenleg folyó munkát nyolc sűrített levegővel működő metszőgép segíti, mindegyik­kel nyolcán-nyolcán dolgoznak. Az ágak átvágásához szüksé­ges erőt a, gép adja. se. Ezt a fontos melléktermé­ket folyamatosan szállítják a tagok és kistermelők udvará­ba. Ha a szántóföldi növényeket termesztők házatáján a szo­kottnál csendesebb is az élet, nem így a gyümölcsösökben. Most kell pótolni azt a mun­kát, amit a nagy hidegben el­végezni képtélenség volt. Az albertirsai Micsurin Tsz-ben is, ahol viszonylag korán vet­ték kézbe a metszőollókat a kertészek, megálljt parancsolt a zord időjárás. Az enyhülést követően azonban — három hét után — végre hétfőn tel­jes erővel indulhatott meg a fák téli ápolása. A gazdaság kilenc pneumatikus metszőbe­rendezése közül nyolccal vo­nultak ki a helyszínre, az al­mások végeláthatatlan sorai közé. A ragyogó műszaki fel­tételek ellenére úgy vélik, szükség lesz nyújtott, illetve hétvégi műszakok bevezetésé­re. Egy bizonyos, a metsző­brigádok jó ideig nem gondol­hatnak az ötnapos munkahét helyi megvalósítására. A Micsurin Tsz-ben egyéb­ként e jelentős feladatnak ed­dig 25—30 százalékát végez­ték el, és számításaik szerint március közepére már 90 szá­zaléknál tartanak. A barack, cseresznye, szilva ültetvényekben dolgozók vi­szonylag nehezebb helyzetben vannak inár említett társaik­nál, mert ők a hagyományos, kézi erővel működtethető ol­lót használják. Ezért valószí­nű, nekik még jobban esik a róluk való gondoskodás: a vé­dőitalként kihozott forró tea. Ilyenkor, hosszan tartó fa­gyok után, joggal kérdezzük nem sérültek-e meg a rügyek, az idei termés zálogai. Nos, a válasz az albertirsai szövet­kezetből: az almáé egyáltalán, a kajszi- és őszibaracké kis mértékben, A cseresznye, meggy és szilva szintéA meg­menekült. Pontos adatok azon­ban csak két hét múlva áll­nak a gazdaság rendelkezésére. Magasabb felvásárlási ár Növekvő érdekeltség A korábbihoz képest módo­sultak az átvétel után kifize­tett összegek: a meghatáro­Dunakeszi is segít Erősíti az egészséges versenyt A Magyar Hűtőipar ez év­től nagyobb önállóságot ad tíz gyáregységének, hogy ez­zel is elősegítse a belső tar­talékok fokozott feltárását, az egészséges verseny kialakulá­sát, s végső soron az itthon és külföldön egyaránt gazdaságo­san értékesíthető, jó minősé­gű mirelitáru gyártásának nö­velését. Az új feltételek között a gyáregységek már a nagyvál­lalatokra érvényes szabályo­zók szerint gazdálkodnak. Ön­álló mérleget készítenek éves munkájukról, s ennek során pontosan követhető, milyen eredményt értek el, ami meg­határozza a nyereség alakulá­sát, sőt, a 'szociális juttatások mértékére is kihat. A központ a korábbiaknál nagyobb rend­szerességgel tájékoztatja gyá­rait a világpiaci helyzetről, így annak ismeretében alakít­hatják ki termelési szerkeze­tüket, fokozhatják azoknak a termékeknek az előállítását, amelyeknek éppen kedvez a piac. Ily módon bizonyos mér­tékig már az idén átalakul a termékszerkezet több gyár­egységnél is. Természetesen a központ szükség szerint irányítja, koordinálja vállalati munká­ját a termelés arányainak megőrzésére, a felesleges pár­huzamosságok megelőzésére. A gyáregység pénzgazdálko­dása is önállóbbá válik, hi­teligényeiket a központnak nyújtják be, amely jóváha­gyás után a Magyar Nemzeti Bankhoz továbbítja ezeket. Ugyanakkor a vállalat a köz­ponti fejlesztési alap egy ré­szét belső versenytárgyalás útján adhatja oda gyáregysé­geinek, amelyek így még in­kább rákényszerülnek új öt­letek, fejlesztési- tervek kidol­gozására, a tartalékok kiak­názására. Az is előfordul, hogy egyik-másik üzem nagyobb lélegzetű beruházásba kezd, de ehhez nincsenek meg teljesen az anyagi feltételek. Ilyenkor — az új megoldás szerint a többi erősebb vállalat bese­gít, s egy-két évre kölcsönt ad társának. Erre már van is példa; a zalaegerszegi és a bajai gyár korszerűsítéséhez a székesfehérvári, a győri, a miskolci és a dunakeszi üzem nyújt kölcsönt. A hűtőipar gyárai a mező­gazdasági partnereikkel is ke­resik a megoldást a közös ér­dekeltségi rendszer megterem­tésére, hogy az ipar számára megfelelő nyersanyaghoz jus­sanak. G. M. zott feltételek teljesítése ese­tén a nagyüzemekben hizlalt vágómarha minden kilója után 6 forinttal többet adnak a felvásárlók. Ezt a többlet­árbevételt azonban nem vala­miféle újabb központi forrás­ból biztosítják az üzemeknek; az összegeket a csökkentett mértékű tejprémium kereté­ből csoportosították át, ami ugyan némileg hátrányos helyzetbe hozhatja a speciáli­san tejtermelésre szakosodott üzemek egy részét, ám a ki­esett árbevételt a termelés fo­kozásával viszonylag gyorsán ellensúlyozhatják. Ugyanakkor egyértelműen kedvezőbb lett a marhahústermelés jövedelme­zősége, a többletbevétel -vár­hatóan felkelti majd az üze­mek érdeklődését, és tovább növekszenek a marhahúster­melésben is a hozamok. Ezzel azonban nem merül­tek ki a kedvezmények. Az export vágómarha-értékesítés szerződéses rendszerét szintén módosították, mégpedig a me­zőgazdasági nagyüzemek elő­nyére. Növekedett az export­árnyereségben való termelői részesedés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom