Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1982. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Tanulmányok a nevelésről Hátrányos helyzetből indulva Tanácstagi beszámolók A városi tanács vb-titkársá- ga értesíti a választópolgáro­kat, hogy január 18-án, hétfőn a következő választókerületek­ben tartanak tanácstagi be­számolókat. Gömöri Jánosné, a 3-as, Ba­logh Ferencné, az 5-ös és Both Istvánná, a é-os választóke­rület tanácstagja délután 5 órakor a gőzfürdőben várja választóit. Balogh László, a 9-es és Egyedi Dénes, a 10-es válasz­tókerület tanácstagja délután 5 órakor a Kossuth Lajos úti Cs. Kiss iskolában tartja ta­nácstagi beszámolóját. Hegedűs Klára, a 11-es, Ka­dar Lajos, a 12-es és Pavolek Ilona, a 13-as választókerület tanácstagja délután 5 órakor a TRAKIS Szövetkezet Kos­suth Lajos utca 79. szám alat­ti ebédlőjében tájékoztatja vá­lasztóit az elmúlt év esemé­nyeiről. Beleznai Józsefné, a 17-es és Fehér Györgyné, a 20-as i'álasztókerület tanácstagja délután 6 órakor a Tormási bisztróban tartja meg beszá­molóját. Nyíri Lajos, a 23-as válasz­tókerület tanácstagja délután 5 órakor a Kossuth Lajos ut­ca 2. szám alatt a 224. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben tart beszámolót. Grónai István, a 32-es és Monostori József, a 33-as vá­lasztókerület tanácstagja dél­után 5 órakor a Kálvin téri iskolában számol be választód előtt. Halmi János, a 37-es és Szűcs István, a 38-as választó- kerület tanácstagja dflután 5 órakor az Egyesített Szociális Intézményiben, Ady Endre ut­ca 16. szám alatt várja vá­lasztóit. Szabó Mihály, a 42-es, Csa­pó Csaba, a 45-ös és Kmetty Dezső, a 46-os választókerület tanácstagja- délután 5 órakor a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet Szolnoki út 98. szám alatti ebédlőjében tartja meg beszámolóját. Pethe Miklós, az 54-es és Pintérné dr. Torma Mária, az 55-ös választókerület tanács­tagja délután 5 órakor az Arany János Gimnázium föld­szinti dísztermében a Hősök taré 6. szám alatt tart beszá­molót. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Tű­zijáték. Arany-bérlet. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak Ceglé­den és Nagykőrösön vannak üzemei. A nagykőrösi vasipa­ri részleg jelentős szerepet tölt be a vállalat életében. Az MINAP arról szerezhettek tudomást lapunk olvasói, hogy mjlyen szépen szerepeltek va­rosunk tanárai a megyei pe­dagógiai pályázaton. A 17 díjból hatot hazahoztak. A hír megfogalmazása óta volt annyi időm, hogy a pá­lyamunkákat is elolvashattam. Főként persze saját okulá­somra, de azért egy s más ki­kívánkozik belőlem az olva­sottakkal kapcsolatban. Itt van például dr. Kovács Gábor tanulmánya, mely az általános iskolai középtávú tervezésről szól, s akár köte­lező olvasmánya is lehetne mindazoknak, akik ritkán vél­nek felfedezni tervszerűséget az oktatásban/ Valószínű, hogy módszertani útmutató­ként minden pedagógus ha­szonnal forgatná ezt a dolgo­zatot. Nekem különösen az tetszett benne, hogy a körül­tekintő helyzetelemzésre ne­velési és oktatási tervet épí­tett fel a szerző, s csak ezután és ehhez igazítva dolgozta ki a tárgyi feltételekre vonatko­zó gazdasági tervet. Azt hiszem, manapság in­kább a fordított megoldásra kényszerítik a körülmények az iskolákat, s ez bizony nem örvendetes. Az/ iskolában el­sősorban valóban a nevelést és az oktatást kellett tervezni. Azt mondja dr. Kovács Gá­bor: „Az iskolavezetés a ter­vezés során összefoghatja, az iskolai raunkaterven keresztül kibontakoztathatja, aktivizál­hatja a nevelőtestület tagjai­ban rejlő adottságokat, ké­pességeket, feltárhatja és gondosan működtetheti a még szunnyadó tartalékokat, s ezek egyesülve nevelőerővé lássál és a ceglédi Település­tisztasági Vállalatnál, 3 millió forintos vasimunkát végeztünk. K. L. válhatnak. Végső soron az is­kolai munkatervek a pedagó­giai hatásfok érvényesülésé­nek és fejlesztésének eszközei is.” Tanulságos mondatok. Ugyancsak a tanulságok kedvéért érdemes elolvasni dr. Makai Katalin és Deák György dolgozatát a nyári napközis tábor történetéről és működéséről. Remélhetőleg el­kerül ez a pályamunka azok­ba a városokba is, ahol még csak most törik a fejüket e hasznos intézmény megte­remtésén. Ámbár az is lehet, hogy az olvasók eltemetik ter­veiket, ha megtudják, milyen nehézségekkel kellett küsz­ködnie a nagykőrösieknek. Érdemes volt fáradozni. Jár­tam néhányszor a nyári nap­közis táborban, s tudom, hogy fenntartása minden pénzt megér. ELGONDOLKODTATÓ ada­tokat sorol fel Deák György tanulmánya az általános isko­lát végzettek továbbtanulásá­ról. Ezek szerint a nyolcadik osztály után a nagykőrösi kisdiákok 18,7 százaléka gim­náziumban, 26,3 százaléka szakközépiskolában és 55 szá­zaléka szakmunkásképző inté­zetben tanul tovább. ' Érdekesség, hogy a gimná­ziumba a legnagyobb arány­ban az Arany János Általános Iskolából kerülnek a diákok. Áttételekkel ugyan, de rpégis .sok szállal ka^cisplódik, az előbb említett dolgozathoz Tóth Tiborné elsődíjas tanul­mánya a fakultatív gimnáziu­mi oktatás és a kollégiumi ne­velés kapcsolatáról. A szak­mai rész, melyben a szerző felsorolja, hogy mit kell ten­nie a kollégiumi nevelőknek a kezdő gimnazisták tudás­szintjének kiegyenlítése, majd a pályaválasztás segítésével kapcsolatban, elsősorban a pe­dagógusoknak szól. Én, mint kívülálló olvasó, azon kezd­tem el töprengeni, hogy miért oly nagy a különbség az egyik és a másik általános iskolá­ban adott tudás között. NEM LEHET MÁST tenni, mint félredobni a szülők aka­ratát, a gyerek vágyait, me­lyeket nyilvánvalóan a szülők is alakítottak, s ki kell kutat­ni a gyerek tényleges képes­ségeit, s azok ismeretében meggyőzni valahogy a diákot. Persze a megalkuvásokat nem mindig lehet elkerülni, de amit olvastam,- az biztató. Utoljára vettem elő Tóth Tibor két dolgozatát. Az egyik arról szólt, hogy a kö­zépiskolai szaktantermekben időszaki és múzeumi jellegű kiállításokat kellene rendez- tetni a diákokkal. Az ötlet ki­váló. A szerző elgondolása sok vonatkozásában rokon a fiatalabbaknak játszóházat te­remtő törekvésével. A játszóházakról pedig már tudjuk, hogy általában be­váltják a hozzájuk fűzött re­ményeket. Tóth Tibor másik pályaműve már inkább iro­dalmi alkotás, mint tanul­mány. A társadalmi átréteg- zödés nehézségeiről szól. Arról, hogy lesz-e matematikus a munkáscsaládba született, rendkívül tehetséges gimna­zistából, aki otthonról csupán a tehetségét hozta magával a középiskolába. A buktatók sora igen hosz- szú. Kezdődik a beilleszkedés­nél a gimnázium első osztá­lyában, s végződik annál a kérdésnél, hogy áldoz-e a csa­lád a továbbtanulásra. A hat nagykőrösi díjazott tanulmány összefüggései nyil­vánvalóan nem szádékosak, mégis sz^embetűnőek. A vezér­fonal, melyre tulajdonképpen valamennyi dolgozat felfűzhe­tő, körülbelül az a kérdés, hogy miként lehet egyenlő esélyeket teremteni a tanulás­ban valamennyi diák számá­ra. EGYENLŐ ESÉLYEKET te­remteni gondos tervezéssel, jó napközivel, a továbbtanulá­si hagyományok elemzésével, hatékonyabb kollégiumi ne­veléssel, ismereteket gyarapí­tó kiállításokkal, s irodalmi vénát kívánó, megrázó esetta­nulmányok papírra vetésével. Érdemes volna ezt a témát a helyi adatokra, tényekre építve alaposabban és bőveb­ben kidolgozni. Farkas Péter Csökkenő létszám Vasasok sikeres éve Hit nevezhetünk aikaiidisfánnk? üzem vezetője esztendők hosz- szú sora óta Dobó Endre. A napokiban meglátogattuk az üzemet, s múlt esztendei mun­kálkodásukról és eredményeik­ről érdeklődtünk. — Termelésünk az év végi összesítés szerint, 5 százalék­kal emelkedett az 1980. évi eredményekhez viszonyítva. Mégpedig annak ellenére, hogy dolgozóink száma más munka- területre való átcsoportosítás folytán, 11 százalékkal csök­kent. Termelékenységünk nö­vekedése 115,6 százalékot ért el és a bérfejlesztés 4,8 száza­lék volt. — Milyen nagyobb munká­kat végeztek a múlt esztendő­ben? — Elsősorban vállalatunk üzemeinek vasipari munkái­val foglalkoztunk — mondotta Dobó Endre üzemvezető. — Ezeken kívül a Nagykőrösi Konzervgyárnál folytattunk felújítási és korszerűsítési vas­ipari munkákat, 1 millió 800 ezer forint értékben. A Mono- ri Kefagyár nagykőrösi játék­gyára telepének kiépítésénél 3 millió forint értékű vasmun­kát végeztünk. Nagy munkánk volt azután a ceglédi Volán Nagykőrösi úti telepén, a szo­ciális helyiségek felépítésénél, 2 és fél millió forintos válla­A napokban, olvasóink bi­zonyára emlékeznek rá, tudó­sítást írtam az alkoholizmus elleni városi bizottság legutób­bi üléséről. Szégyen, nem szé­gyen, de tény, hogy valamit szánt szándékkal elhallgattam akkori fogalmazványom papír­ra vetésekor. Meglehetősen fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy a bizottság tagjai arról is vitatkoztok, hogy kit nevez­hetünk alkoholistának, az ör­vöst szóhasználat szerint alko­holbetegnek. Ez a meghatáro­zás roppant fontos, mert hi­szen a családtagoknak, a szom­szédoknak, a munkatársaknak, az arra hivatott társadalmi szervezeteknek ennek ismere­tében kellene megtenniük a beteg gyógyítását kérő bejelen­téseiket a városi tanács vb egészségügyi osztályán. Jogi feltételek Nos, nem túlzás, ha azt mon­dom, hogy az orvosok milliói fáradoznak szerte a világon e betegség pontos körülírásán és meghatározásán, ám az ered­mény tudományos szempont­ból nézve még nem eléggé egyértelmű. Éppen az elmúlt hetekben jelent meg Az alko- hológia kiskönyvtára elnevezé­sű kiadványsorozat harmadik kötete, mely szintén e témát dolgozza fel a külföldi kutatá­sok adatai alapján. A bizony­talanságokról e könyv olvasá­I körzeti sa közben is tudomást szerez­hetünk. E kétségek ellenére va­lószínűleg nincsen olyan or­vos, aki meg ne tudná monda­ni teljes bizonyossággal a ke­zei közé került páciensről, hogy alkoholista-e vagy sem. Sőt, ennek az ítéletnek a kimondá­sához jószerével még orvos­nak sem kell lenni. Az orvosi ismereteket sok esetben jól helyettesítik az élet- tapasztalatok is. Mégsem köny- nyű valakiről, hogy úgy mond­jam, hatóságilag kijelenteni, hogy alkoholista, s ennek kö­vetkeztében elvonó kúrára kell mennie. E döntésnek ugyanis jogi feltételei is vannak. S bizony megtörténhet, hogy valaki or­vosi szempontból nézve már régen alkoholistának számít, de kezelésének jogi feltételei még nem érettek meg. A jogi szabályozásnak tehát vannak gyengéi, s ezeknek tudható be, hogy az alkoholbetegek általá­ban elég későn kerülnek szak­orvosok kezébe, s ezért nem dicsekedhet a gyógyítás lát­ványos eredményekkel. A nagykőrösi társadalmi bi­zottság természetesen nem vál­orvosok is tóttá meg a világot, s nem adott minden eddiginél jobb meghatározást a szóban forgó betegségre. A jogi szabályozást sem változtathatta meg. * Nagyivók betegsége Azt azonban többé-kevésbé pontosan megfogalmazta, hogy a nagykőrösi társadalom rend­szerint túlságosan későn ítéli a nagyivókat alkoholistának, be­tegnek. Például annak, aki csak ott­hon randalírozik, ám a mun­kahelyén nincsenek vele külö­nösebb problémák, többnyire felmentést ad a közvélemény. Voltaképpen az emberek nem abból indulnak ki véle­ményük megfogalmazásánál, hogy ki-ki mennyit, iszik, ha­nem abból, hogy miként visel­kedik. Ha az aikoholista meg­húzza magát, gyakorlatilag hol­táig ihat — anélkül, hogy bár­ki is felfigyelne rá. Viszont aki csak .egyszer-egyszer berúg és erőssé válik, könnyen megkap­ja az elítélő címkét. Egyéb­ként teljesen jogosan. A lényeg az, s ebben a leg­különbözőbb meghatározásit adó Kecséri postások Mm\ mindenki megfordul Tavaly elnyerték a Kiváló hivatal címet Aki belép a kocséri posta- hivatalba, a szűk hely láttán önkéntelenül is összehúzza magát. Nem szemlélődik, nem nézelődik, hanem dolgavégez- tével igyekszik kifelé, hogy helyet adjon a következő ügy­félnek. A kis belső helyiség­ben alig férnek el az asztalok és a szekrények, az olajkály­ha és a telefonszekrény mel­lett. — Szűkén vagyunk — mondja Nagy Károly hivatal- vezető". — A hivatal elhelyezé­séről jobb nem beszélni. Évti­zedek óta a családi házunk egyik szobája ad helyet a pos­tának. A nyolc dolgozónak az egyetlen szoba szűk, kényel­metlen munkahely. Ám még­is barátságos postahivatal ez, jó érzéssel nyitják ránk az ajtót. Nagy Károly negyvenegy éve postás. 1971-től a kocséri hivatal vezetője. — Aki egyszer megszokta, megszerette ezt a munkát az nehezen változtat, hűséges ma­rad a postához — magyaráz­ta. — Emberekkel szerettem volna mindig foglalkozni, tel­jesült a vágyam. Talán ki sem bírnám máshol... Ügy érzem a posta egy kicsit a falu szí­ve. Nálunk megfordul min­denki. — Mekkora a forgalmuk? — Területünk a nagykőrösi- től a tiszakécskei határig húzó­dik. Az 1981. évi forgalmunk meghaladta a 147 millió, forin­tot. Négy kézbesítőnk van, két bel- és két külterületi. Csak­nem két és fél ezer embernek kézbesítik a küldeményeket. Tavaly eladtunk 78 ezer napi­lapot. örvendetes, hogy a na­pilapok közül nálunk a nagy­kőrösi mellékletű Pest megyei Hírlap a legkedveltebb, amely­ből 22 ezer példányt adunk el évente. A sajtótermékek ter­jesztésével, úgy érzem, kellő politikai tartalma is van mun­kánknak. Tavalyi tervünket 118 százalékra teljesítettük. — Az utóbbi évek jó mun­kájáért nem maradtak el az elismerések sem. Tavaly Papp Miklós kézbesítő kapott Kivá­ló dolgozó kitüntetést, azt megelőzően a hivatalvezető. Ez is mutatja, hogy a kedve­zőtlen körülmények ellenére Kocséron jól dolgoznak a pos­tások. Méltán nyerték el 1980- ban a Kiváló hivatal címet. — Most már ötnapos mun­kahéttel dolgozik a hivatalunk — mondja Nagy Károly. — Szombatonként a hivatal nem tart nyitva, csak kézbesítés van. Remélem, ez nem fog sok bosszúságot okozni ügyfeleink­nek. összeszokottságunkra építve, arra törekszünk, hogy nap mint nap gyorsan, ponto­san ellássuk a községet. Surányi János Nagy Károly hivatalvezető munka közben Döme László felvétele Szombatonként is várják a vevőket Jó hírek a TÜZÉP-nél — A Budapest-környéki TÜ- ZÉP Vállalat nagykőrösi tele­pének tavalyi árbevételi terve 52 millió 900 ezer forint volt — mondta ottjártunkkor Üve­ges Péterné telepvezető. — Teljesítettünk ezzel szemben 56 millió 200 ezer forintot. A segítenek orvosok is egyetértenek, hogy a betegség meghatározásánál mindenképpen az alkoholfo­gyasztás tényétől, az ember és az alkohol viszonyából kell ki­indulni. Tehát gyógykezelésre szo­rulhat az is, aki még csak ön­magát pusztítja, de egyébként nincs vele baj. Nem veri a fe­leségét, dolgozik, sőt a társa­ság kedvence. Csakhogy az ilyen embert nagyon nehéz hatósági döntés­sel gyógykezelésre kötelezni, pedig kellene. Mikor kel! megtenni? A megoldás az önkéntes or­voshoz fordulás, a gyógykeze­lés kérése. Mikor kell ezt megtenni? A körzeti orvosok megmondják. A bizottság tehát kérj a nagy- kőrösieket. hogy ha gondjaik vannak, ha bizonytalanok ab­ban a kérdésben, hogy valaki alkoholista-e vagy sem, fordul­janak bátran a körzeti orvor- sokhoz. A gyógyításban nem a hatóság segítségének kérése az első lépés. F. P. sikeres évzárás után jól indult az idei esztendő is. Telepün­kön a különféle anyagok gaz­dag választékával várjuk a vá­sárlókat. Elegendő mennyiségű hazai szenet és brikettet, NDK-brikettet és tűzifát kí­nálunk vevőinknek. — Az építőanyagoknál is hasonlóan kedvező a helyzet.- Tudunk adni például kismére­tű téglát, válaszfaltéglát, fala­zóblokkot, égetett és oltott meszet, cementet, nyílászáró szerkezeteket, többfajta csem­pét és padlóburkoló lapokat — A lakosság szemszögéből nézve kedvező, hogy szomba­tonként lehetőség nyílik a vá­sárlásra, mert nem akkor, ha­nem minden páros hét hétfő­jén szünetel az árukiadás. Kertbarátok klubja A kertbarátok klubja január 11-én, hétfőn este 6 órakor tar­totta a legutóbbi előadását az Arany János Művelődési Központban. Ezúttal a klubta­gok terményelárusító üzletei­nek helyzetét vitatják meg. Moziműsor Koncert. Színes magyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Cirkusz a vadnyugaton. Szí­nes román kalandfilm fél 4- kor. Mit csinált felséged 3-tól 5­ig? Magyar filmvígjáték, (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom