Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
4 xJumm 1982. JANUÄR 14., CSÜTÖRTÖK ENSZ-javaslat nélkül is A közönség fele nyugdíjas k Üj évkor — a rossz gyakorlatnak megfelelően —, | újabb kampányfeladatok sorát kezdik meg sokhelyütt. í Erre lehetőséget ad az is, hogy 1982-tőt az ENSZ az í öregek évének nyilvánította. Némi iróniával azt mond- r, hatnánk, most egy évig jó dolguk lesz az idős embe- $ reknek. Természetesen ezt a megállapítást nem lehet ^ általánosítani. Sok városban, községben, hosszú idő óta £ ENSZ-javaslat nélkül is nagy gondot fordítanak nagy- í szüléink korosztályára. Így van ez Verőcemaroson is. I He TI FI LM T E G Y Z E TI A macska rejtélyes halála ügo Tognazzi, Dallla Di Lazzaro és Mariangela Melato az új olasz filmben Nem kenyerük az utazgatás — Mióta működik itt nyug- díjas'klub? — kérdeztük Kálmán Máriát, a klubkönyvtár vezetőjét. — Mindenekelőtt arról kell szólnom, hogy négy művelődési intézmény tartozik hozzánk. A nagyközségben két klubkönyvtár van, s egy-egy található Szokolyán és Kós- pallagon. Nálunk 1975. óta él és tevékenykedik a nyugdíjasklub. — Milyen programjaik vannak? — Az általánosan elterjedt véleményekkel szemben nekem az a tapasztalatom, hogy az idősebbek rendkívül aktív alanyai és közreműködői a közművelődési tevékenységnek. Rájuk mindig lehet számítani. Nagy számban vesznek részt a rendezvényeken, ismeretterjesztő előadásokon *— a közönség fele, rendszerint nyugdíjas. A kifejezetten nekik szervezett megmozdulásokon természetesen jóval többen vannak. A mi klubunkban csaknem százan vannak. A másik verőcemarosi klubban 40—50, Szokolyán és Kóspallagon pedig 20—50 az aktív tagok száma. A nyugdíjasklub az egyik legsikeresebb, legélőbb közösség a nagyközségben. Megalakítása — egy már nyugdíjba ment tanácselnök — Krebsz József nevéhez fűződik. A két község egyesüléséig Kismaros tanácselnöke volt. Évente ötezer forintot biztosított a nyugdíjasklubnak, utazási költséghozzájárulásként. Tudni kell ugyanis, hogy a falusi embernek nem kenyere az utazgatás. Amikor én idekerültem, a klubtagok közt olyan is akadt, aki a közös kirándulásunk alkalmával mozdult ki először a faluból. A külföldre járás pedig végképp idegen volt tőlük. Ez a kis ismerd meg hazádat mozgalom nagv összekovácsoló erő lett A klubélet már a második lépcsőfok. Ma már rendszeresen összejövünk, megbeszéljük az útiélményeket, egészségügyi és más, őket érdeklő előadásokat hallgatunk közösen. Nyolcvanhét évével élő cáfolat Az, amit elmondtam, kedvet csinált a többieknek is, hiszen a jó hírek gyorsan terjednek. Megkapták ugyanazt a támogatást, s ezzel elindult egy új mozgalom a váci járásból. Nálunk alakult meg elsőként az öregek napközi otthona. A nagyközségi tanács egyébként nagy gondot fordít a többi községben is a szociális gondozásra és az étkeztetésre. — Hogyan jellemezné a klubtagokat? — Hadd szóljon belőlem a könyvtáros. Valamennyien rendszeres olvasók. A legaktívabb közülük éppen a legidősebb, a nyolcvanhét éves Gelley Andor, aki mindennapos látogatója a klubkönyvtárnak. Naprakész tájékozott- ságú — ez még a fiatalok között is ritka. Nyolc-tíz féle újságot olvas rendszeresen. Agronómusként ment nyugdíjba, Vácrátótról. Divatos szóval élve, nyitott, minden iránt érdeklődő ember; élő cáfolata annak a megállapításnak, hogy az öregek egy bizonyos kor után, szellemileg beszűkülnek. De sorolhatnám a többieket is: Csitári Józsefet, Fuss Endrét, Kristóf Lásziónét, Fülöp Bélánét — akik valamennyien a könyvtár alapító tagjai, 1952. óta rendszeresen felkeresik. Belépő az országgyűlésre Az előadásokon feltűnő az érdeklődés az olyan tájak iránt, ahol még nem jártak. Nagyon kedvelik a színes, mozgófilmes élménybeszámolókat. Szívesen hallgatják Koós Géza nyugdíjast, aki a TIT szervezésében tart előadásokat. Szinte követelik, hogy őt hívjuk. Nagy felkészültségű, kiemelkedő tárgyi tudású, jó előadókészségű ember. Sajnáljuk, hogy a megyei TIT-szervezet nem támogatja előadásait, pedig bizonyos, hogy sok nyugdíjasklub örülne ilyen rendezvényeknek. — Visszatérve a kirándulásokra: arról beszélt, hogy mindenki örömmel jár ezekre a túrákra. Miért? — Nemcsak mi, hanem az idegenvezetők is. Hiszen a mi csoportjainkban csupa minden iránt érdeklődő, mindent látni vágyó idős ember van, akiknek érdemes minél többet beszélni a látnivalókról. Szinte mindenütt jártunk már az országban. Hagyomány nálunk, ha nevezetes történelmi vagy irodalmi emlékhelyre megyünk, egy szalaggal ellátott koszorút viszünk magunkkal. Ehhez mindenki ragaszkodik. A mohácsi csatamezőre például elvittük és lejátHelyreállítják Tokaj egyik legszebb JnűemléR '-épületéi, a Sassarát görög kereskedőcsalád egykori lakóházát. Az 1970-es években készült kétszintes copf stílusú épületet, amely a község főterén áll, a felújítása után múzeumként hasznosítják. Állandó szőA világ legnagyobb találós- kérdés-gyűjteménye jött létre Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum keretében működő archívum kétszáznál több néptől, százhúszezer szóbeli rejtvényt őriz. A világrekordok könyve is felvette leg-jei sorába a találós kérdések pécsi adatbankját. Életre hívója, Mándoki László néprajzkutató huszonöt éve gyűjti a verses és prózai rejtvényszövege- ket, s tizenöt éve foglalkozik a találós kérdések összehasonlító vizsgálatával. Véleménye szerint a legelterjedtebb, a világ minden táján ismert találós kérdés a következő: Fehér a földje, fekete a magja — mi az? Az írás. A pécsi gyűjtemény ritkaságai közé tartozik a sarkvidéken élő lappok és a Csukcs- félszigetet benépesítő korjá- kok, a nyugat-afrikai jorubák és a csendes-óceáni filippinók, az észak-amerikai négerek és a dél-amerikai indiánok találós kérdései. Mándoki László azonban nemcsak térben, hanem időben is kiterjesztette a kutatásait. A legrégibb ismert szóbeli rejtvény egy IV. századi latin nyelvű találós kérdés. Egy-egy népnek — a pécsi kutató szerint — általában hatezer-nyolcezer kérdésből álló rejtvénykincse van. Hozzávetőlegesen ennyit tartalmaz a hazai anyag is: fele verses vagy prózai rejtvény, fele pedig kérdésmondat, olyan például, mint a mi a különbség...: vagy mi az abszolút...; kez- detűek. A találós kérdés ősi műfaj, régebbi eredetű a néodalnál is. Ugyanakkor élő műfaj is, hiszen napjainkban is új meg új szóbeli rejtvények születnek és terjednek. Hazánkban azonban a legutóbbi időkig a népönérzet mostohán kezelt ága szőttük a Himnuszt, és a Szózatot is. Óriási élmény volt az Országház megtekintése. Erre az alkalomra ugyanis Barát Endre, az országgyűlési képviselőnk, belépőjegyeket küldött az akkori ülésszakra. Utána hetekig mindenki csak erről beszélt. Tánc — beteg lábbal A sok-sok közös program hatására, jó barátságok szövődtek. Olyannyira, hogy ma már szervezés nélkül is hagyomány a beteglátogatás. Évente egyszer közös vacsorát rendezünk, amit nagy táncolás követ. Az egyik kilencvenéves, járni is alig tudó néni, olyan elementáris erővel, szédületes gyorsasággal ropta a csárdást, hogy az éppen jelenlévő kezelőorvosa nem akart hinni a szemének. Ilyenkor valamennyien szinte újjászületnek, s hosszú ideig csak erről folyik a szó. A kettes számú klubkönyvtárunk nyugdíjasklubjának a helyi KISZ-szervezet karácsonykor műsoros estet rendezett. Vacsorát és ajándékot kaptak. Ez utóbbi egy szép, piros alma volt, benne egy pici gyertyával. Sírva meséltek róla az öregek... Óriási eredmény, hogy a fiatalokkal rendszeres közös programjaik vannak. Ilyen a farsangi jelmezbál is, Jól érzik magukat együtt. lőművelési és bortermelési kiállítás mellett időszakos kiállításokat is rendeznek benne és helyet kap egy emléktárgyakat árusító bolt is. A tervek szerint a műemlék ház teljes felújítását 1983-ban fejezik be. volt, amit az is jelez, hogy Európában csupán egy nép nem adta még ki a találós kérdések corpusának összeállítását, s ez a magyar. Mándoki László most megkezdte a magyar találós kérdések corpusának összeállítását, s terve szerint két év alatt be is fejezi a munkát. Szöveg- gyűjteményébe beépíti a ma élő, keletkező szóbeli rejtvényeket is. Közben tovább fejleszti a pécsi archívumot, amely már ma is az egyik legfontosabb nemzetközi bázisa a műfaj kutatásának. Űj ifjúmunkás és felnőtt munkásénekkarok alakítására adott ki pályázati felhívást a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya, valamint a Kórusok Országos Tanácsa; a szakszervezetek és a köz- művelődési intézmények számára. A megalakuló énekkar művészeti programja és közösségi tevékenysége a szocialista közművelődés ügyét szolgálja. Alapkövetelmény, hogy legyen képes a népdalcsokrok, mozgalmi és tömegdalok előadásán túl egyszerű, két- és há- romszólamú művek bemutatására is. Lehetőleg harmincnegyven taggal kezdjék meg tevékenységüket. Kívánatos, hogy a kórusban minél több fiatal énekeljen, s a létszám jelentős része a vállalat fizikai dolgozóinak és azok hozzátartozóinak köréből kerüjön ki. Cészerű, ha az énekkarban az adott vállalat munkásainak utánpótlását biztosító szakFesztiválsiker külföldön Hetvenkét fesztiválon vetítették 1981-ben a magyar tiimművészet alkotásait. A nagy hagyományú, jól ismert íesztiváloKon — például Cannes, Moszkva — kívül olyan, aránylag kevésbé ismert helyeken is szerepeltek filmjeink, mint a spanyolországi Benalmadena, az olasz- országi Cattolica, a francia- országi La Rochelle. Vetítettek magyar filmeket Új-Delhiben csakúgy, mint Melbourne-ben, Hongkongban és Chicagóban — vagyis majd’ minden földrészen. Több speciális, tematikus fesztiválon is sikert arattak a magyar alkotások: a párizsi gyermekfilmfesztiválon; Sceaux-ban és Firenzében, a női rendezők találkozóján; Cannes-ban a reklámfilm- feszti válón; Plovdivban a környezetvédelmi filmek seregszemléjén, Veveyben a uíg játékfesztiválon; Pardubi- cében a műszaki-tudományos filmek szemléjén; Torinóban és Palermóban a sportfilmfesztiválon. Számos díj, elismerés honorálta filmjeink művészeti kvalitásait. A Mephisto Cannes- ban elnyerte a legjobb forgatókönyvért járó díjat és a filmkritikusok különdíját is- Ugyanitt a Moto perpetuo című rajzfilm a zsűri Arany Pálma díjában részesült. A legsikeresebb rajzfilm, A légy Oscar-díjat kapott. A Fábián Bálint találkozása Istennel című filmbeli szerepéért Koncz Gábor Üj-Delhiben elnyerte a legjobb férfialakítás díját. Ugyanennek a filmnek az operatőri munkájáért a belgrádi filmfesztiválon a szerb filmművészszövetség a legjobb operatőrnek járó díjat adományozta Illés Györgynek. Nyugat-Berlinben a filmkritikusok díjával jutalmazták a Köszönöm, megvagyunk című alkotást. San Remóban a legjobb női alakítás díját nyerte el Esztergályos Cecilia a Boldog születésnapot, Marilyn! című film főszerepéért. A Vasárnapi szülők című filmet a nemzetközi vöröskeresztes és egészségügyi filmek várnai fesztiválján a leghumánusabb filmnek járó különdíjban részesítette a Vöröskereszt Liga; Nyakó Julianna, a film főszereplője pedig a zsűri elismerő oklevelét kapta. A trieszti sci-fi fesztiválon ezüst Asíeroid-díjban részesült A transzport című filmben nyújtott alakításáért Hetényi Pál. Moszkvában az Ideiglenes paradicsom ezüstdíjat kapott, akárcsak a gyermekfilmverse- nyen az Égigérő fű. A Psyché Locarnóban a bronz Leopárddíjat, Figueira da Foz-ban a zsűri díját — megosztva — nyerte el. Mannheimben a Mi, büszke magyarok.'-at Arany dukáttal díjazta a zsűri. Palermóban a Szaltó című sport- film az ezüst Palíadio-díjat érdemelte ki. Chicagóban Kiss Marinak. Esztergályos Cecíliának és Mdrgittay Áginak ítélték oda a legjobb női alakításért járó ezüst Hupó-díjat, megosztva, a Vámmentes házaság című filmben megformált szerepeikért. munkástanuló-intézet tanulói is fellépnek, de önálló kórust is alakíthatnak. A pályázatra alakult énekkarok művészi és közösségi munkáját jövő év tavaszán szakértői testület értékeli. A feltételeknek megfelelő énekkarok húsz-húszezer forintos, egyszeri működési támogatást kapnak. A művészeti és közösségi tevékenységben legkiválóbb kórusok további húszezer forintos nívódíjban részesülnek és 1983 nyarán részt vehetnek a Szombathelyen rendezendő országos munkásdalos-találkozón. A felhívásra alakuló énekkarok január 31-ig jelentkezzenek írásban a KÓTA titkárságán (Bp. V., Vörösmarty tér 1. 1370), vagy annak Pest megyei szervezeténél. A jelentkezéseket csak a szakszervezeti bizottság aláírásával fogadják el. A borítékra rá kell írni: Oj munkáskórus. Arra már Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője rájött, hogy egy zárt közeg — például egy expresszvonat — kiválóan alkalmas arra, hogy ott mindenféle emberek összejöjjenek és velük mindenféle történjen. Az ötlet western változatát John Ford a Hatosfogatban vitte filmre. Most pedig a jeles olasz rendező, Luigi Comen- cini filmje ad ízelítőt abból, mit lehet kihozni egy olyan egyszerű alapötletből, mely jókora házban megesett dolgokat eszkábál össze filmsztorivá. Comencini zárt közege egy kissé roskatag, ám annál terjedelmesebb római bérház, vagy inkább hajdani palota, mely az idők (és a tulajdonosok) során bérházzá züllött. A hatalmas ház csupa zegzug, csupa fantasztikus helyszín, csupa fantasztikus lakóval. A lakók ugyan már erősen megfogyatkoztak, mert a ház tulajdonosai, a Pecoraro testvérpár, Amedeo és Ofelia, módszeresen kiüldözik bérlőiket. Nem mintha nem kellene nekik a pénz. Sőt éppenhogy azért, mert kell — de ha a házat lakók nélkül el tudnák adni. csillagászati összegét kapnának érte, mivel a Róma szívében levő óriási telken egy nagy konszern irodaházat A címben foglalt szövegformula a házasságkötések anyakönyvvezetői szövegéből ismerős. Heiner Carow NDK- beli rendező filmjében is egy házasságról van szó, de ebben a házasságban nem a halál választja el a házasfeleket, hanem a meg nem értés, az oktalan féltékenység, az alkohol, a veszekedés, sőt verekedés, végül pedig a sörösüveglakót, hogy megkaphassák a mesés vételárat. Csakhogy. Csakhogy ezek a lakók nem akárkik. Az egyikről kiderül, hogy maffioso. A másikról, hogy egy kamarazenekarnak álcázott kábítószercsempész banda feje. A harmadikról, hogy sakkszalonja nem más, mint neves közéleti személyek által frekventált luxusbordély. A negyedikről, hogy vitathatatlan női vonzerejét azért bocsátja főnöke rendelkezésé- sére, mert egy csomó bizalmas értesülést szerezhet így meg, s ezekkel zsarolhatja a sötét ügyekbe keveredett főnököt. No és ott van még egy ügyefogyott pap, Don Pezzoia, akit Ofelia hiába akar elcsábítani, s ott van a macska, amelynek a kimúlása izgalmas összefüggéseket hoz felszínre a lakók ügyei között. Comencini filmje több műfajt is érint. Krimi is, kicsit krimiparódia is, vígjáték is — de talán éppen ez a baj. Végül is nem nagyon tudjuk, mit akart ezzel a filmmel a rendező. A „mindenből egy keveset’” megbosszulja magát. Remek szereplőknek (Ugo Tognazzi, Mariangelo Melato, Philippe Leroy, Dalila Di Lazzaro stb.) remek pillanatai be csempészett sósav. Am Carow kedveli a kontrafalsot: miután másfél órán át bebizonyította, hogy Sonja és Jens házassága pokol, és nem élhetnek együtt, az utolsó percekben mindent visszavon. Így aztán vagy az előzmények nem hihetők, vagy a befejezés... Takács István 'f Mindarról, amit Kálmán Mária elmondott, még na• $ gyón sokat lehetne írni. Talán ennyi is elég azonban, % hogy világossá váljék; nem kell ahhoz kampánymunka, % hogy az idősek jól érezzék magukat, hogy tartalmas, $ színvonalas programokat rendezzenek számukra. Nem- £ csak az ENSZ-felhívás hatására, hanem az egyszerű / hétköznapokon is. Körmendi Zsuzsa Kétszintes, copf stílusban Felújítása után: múzeum Fehér a földje, fekete a magja T alálóskérdés-adatbank Pályázati felhívás Munkáskórusok alakítására tudna építtetni. A film tulajdonképpen azt vannak, nevetni is lehet, nem is keveset, s mégis: azzal az érzéssel kelünk fel a zsöllyé- ből, hogy a jó részleteken kívül nem sokat kaptunk — azt meséli el, hogyan szekírozza, utálja, üldözi ki Amedeo és Ofelia a még hátralevő négy Sasszárny A western számos típusa közül az egyik az, amelynek cselekménye egy nagy fontosságú vagy nagy értékű tárgy körül forog. A film sztorija nem más, mint e fontos, értékes tárgy birtoklásának története. Népmeséi, irodalmi és zenei témák sora szól hasonlóról, a kis kakas gyémánt félkrajcárjától Balzac mágikus szamárbőréig vagy éppen Wagner óriási zenedráma építményének bajt hozó aranyáig, a Niebelung gyűrűjéig. Westernben pedig nem is oly rég láthattunk a televízióban egy klasszikus példát, a Winchester ’73-at, Anthony Mann filmjét, mely a legendás puska birtoklása körüli bonyodalmakat mesélte el. A Michael Syson könyve nyomán Anthony Harvey által rendezett angol western, a Sasszárny sztorija egy csodálatos, már-már a mesék fehér táltosával vetekedő fehér ló, Sasszárny birtoklása körül zajlik. A minden vadnyugati férfiszívet megdobogtatóan gyönyörű és tökéletes ló egy komancs indián főnöké. A főnököt megölik, s ettől kezdve a ló birtokáért véres küzdelmek folynak. Emberek halnak meg, kegyetlenség vadság, Míg a halál el nem választ viszont elég terjengősen. erőszakosság kíséri útját. Sasszárny fontosabb, mint a pénz, a kincs, az arany, a fegyver, a hatalom, a nő, a vagyon. Végül egy kiowa indián. Fehér Bika tulajdonába kerül a csodálatos ló, s hiába üldözi a lovat és lovasát egy szívós és megszállott prémkereskedő, Pike, számtalan ösz- szecsapás után is végül az indiánnál marad Sasszárny. Hogy vajon tőle is elveszi-e valaki, az talán egy másik filmből derül majd ki — végtére is ez a fehér ló história nemcsak egy westerntípus- ra ad- jó példát, hanem arra is, hogy miképp lehet sorozatot elindítani. Így aztán nem lepődnék meg, ha Sasszárny még több filmben felbukkanna. Addig is azonban annyit a rendező, Anthony Harvey javára kell írnunk, hogy a filmben többnyire igen jól építkezik, tud feszültséget teremteni, tud igalmasan mesélni, s még a meglehetősen sablonos figurákat is képes egy-két markáns vonással karakterré formálni. Időnként némi humor is felcsillan a filmben — úgyhogy a Sasszárny, ha nem is a műfaj remeke, nézhető film.