Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanáss tájékoztatnia Építéssel, tihkmmsl — és esszefegésml Pest megye közúíhélázetmuá hrgukmtethnStm helyzete 1 A megye közúthálózata 2360 km, ebből a főúthálózat 469 km. A 2/1976. KPM. sz. rendelet alapján 5 évenként kell a hálózaton a forgalmi rendet felülvizsgálni. Az első felülvizsgálatot 1981-ben fejeztük be. Ennek keretében megvizsgáltuk: az útkereszteződéseket, a vasúti átjárókat, a gyalogos átkelőhelyeket, a lassú járművek mozgását, a parkolási, rakodási helyzetet a községekben és a városokban, valamint a közvilágítást és a baleset- veszélyes helyeket. A felülvizsgálatnál elsősorban a forgalom igénye és biztonsága volt a kiindulási alap. Pest megyében is, mint az országban általában az utóbbi időben megnövekedtek a gyalogos, kerékpáros és segédmoto. ros-kerékpáros balesetek. Ezen belül az éjszakai balesetek jelentős hányadot képviselnek. A fentiek előrebocsátása után néhány lényeges területet emelnék ki, ahol társadalmi összefogásra van szükség a baleseti helyzet javítása érdekében. A kijelölt gyalogos átkelőhelyek környezetének rendezése és az éjszakai láthatóság biztosítása. A megyében 367 kijelölt gyalogos átkelőhely volt tavaly január 1-én. Előző évben a Pest megyei Tanács ÉKV osztályának és a körúti igazgatóság megyei forgalomtechnikai osztályának szakemberei felülvizsgálták a megye összes kijelölt gyalogos átkelőhelyét, és év elején megállapodtunk a megvilágítások kiépítésének 5 éves programjában. A végrehajtás ütemes. A gyalogos átkelőhelyele környezetének rendezése, a gyalogosjárda- kapcsolatok kiépítése pénzügyileg sokkal jelentéktelenebb feladat, viszont a megvalósítás nagyon vontatott, a helyi tanácsok szinte semmit nem tesznek ennek a feladatnak a végrehajtása érdekében. A gyalogosok biztonságának fokozása érdekében telepítettünk sárga villogó berendezéseket, (1981-ben 9-et, eddig összesen 18-atj. Jelenleg rendelkezésre áll egy gyalogos átkelőhelyet védő egyszerű forgalomirányító berendezés, amelyet Dunakeszin telepítettünk és amelynek tapasizt3latai igen kedvezőek. Ezen berendezések kiépítését jövőre is szeretnénk folytatni. © A gyalogos-, a kerékpáros forgalom elválasztása a járműforgalomtól. Pest megyében összesen 1,4 km kerékpárút létezik. A lakott területen átvezető közutak hossza 740 km. Felméréseink szerint 324 km út mellett nincs megfelelő járda. A számok önmagukért beszélnek. Több járdát és kerékpárutat kell építeni a gyalogosok és a kerékpárosok biztonsága érdekében. A megyében a KPM kezelésű utak egymással 401 helyen találkoznak. Ezen belül 63 minden tekintetben megfelel a követelményeknek, 179 kisebb átépítést, 154 pedig teljes átépítést igényel. . Ezenkívül 106 olyan csomópont van, ahol a jelenlegi forgalmi rend nem felel meg az érvényes előírásoknak. Ezek közül 50 csomópontot kell átépítenünk, a többieknél forgalmi- rend-változtatást kell bevezetni. Ez megfelelően előkészítve és jelezve lebonyolítható. Erre az egyik példa a 31. sz. út és a 3103. sz. szentmártonkáta— pusztamonostori út csomópontja, ahol a közlekedásren- dészet jelenlétével változtattuk meg a forgalmi rendet és ez nem okozott fennakadást Az átépítendő csomópontok közül van oiyan, ahol" a beavatkozás költsége 100 ezer Ft, de olyan is, ahol 3 millió Ft. Az átépítéseket folyamatosan .valósítjuk meg, első lépcsőben azokat, ahol a forgalmi rend nem felel meg az előírásoknak. • A folyamatos forgalom igénye, a kapacitásbővítés és a biztonság megköveteli, hogy továbbra i3 napirenden tartsak az autóbuszmegállók kiépítésének kérdését. A megyében összesen 2146 autóbuszmegálló hely van. Ebből 1980. január 1-én 777 volt öbölben és 1369 öböl kiépítésére volt szükség. Ezt nem lehet egy csapásra megoldani, de a kiépítetlen buszmegállók számát nem szeretnénk növelni, ezért újat csak öbölben szabad létesíteni. © A parkolóhelyek építése is jelentősen növelViszonylag kis költséggel kulturált várakozási lehetőséget lehet teremteni. A lassú járművek forgalmának korlátozása is a forgalom biztonsága érdekében történik, ezért a tilalomnak érvényt is kell szerezni, felvilágosító munkával, ha kell büntetéssel is. A megye közúthálózatának forgalmi jellemzői. Pest megye közúthálózatának jellegét, forgalmi viszonyait Budapest körüli elhelyezkedése határozza meg. Az országos főúthálózat Budapestről induló sugaras rendszere, a Dunán való átkelési lehetőségek, a közigazgatási és ipari létesítmények mind jelentős forgalomkeltő és -vonzó helyek. Pest megye közúthálózatán — az átlagos napi forgalom 47%-kal nagyobb, mint az országos átlag. Ezen belül a főúthálózat forgalma 69%-kal nagyobb az országos átlagnál. A megyében nemcsak a forgalom nagysága, hanem a forgalom növekedésének üteme is gyorsabb, mint az ország többi részén. A3 I. RENDŰ FŐUTAK forgalmát összehasonlítva az autópályák forgalmával, megállapítható, hogy a főutak forgalmi terhelése megközelíti az autópályákét. Tovább elemezve az adatokat az alábbiakat emelhetjük ki: a főúthálózat vonatkozásában a megyében a 2. sz. főút átlagos napi forgalma a legnagyobb. Ezen belül kiemelkedik a Budapest—Dunakeszi közötti szakasz 20 848 jármű/nap forgalommal. Mivel ez az út itt 2X1 forgalmi sávval rendelkezik, a forgalom meghaladja az út teljesítőképességét. A váci átkelési szakasz forgalma 22 271 jármű/nap. Ez a forgalom azokon a helyeken kelt feszültséget, ahol a 2X2 forgalmi sáv nem áll rendelkezésre. A 30. sz. út forgalma az M3- as autópálya forgalomba helyezése után csak 25%-kal csökkent a megye területén. A 4. sz. főúton a forgalom növekedése 1975-höz viszonyítva 57%-os és ezzel a megye legterheltebb főútjai közé tartozik. Az 5. sz. főút forgalma kisebb mértékben nőtt, de a teherforgalom miatt a csomópontokban megnövekedtek a balesetek, ezért a VI. ötéves tervben a veszélyes csomópontok átépítését tervezzük. Számottevő a 6—70. sz. fő- útak érdi közös szakaszának forgalma. Az út itt 2X2 for- forgalmi sávval rendelkezik, ezért kapacitásbővítési lehetőség új 6. sz. új elkerülő szakaszának megépítésével bővíthető. A 10. sz. főút forgalomnövekedése az út áteresztőképességének növelését teszi szükségessé, 7 m széles burkolat és az autóbuszöblök kiépítésével. A II. RENDŰ FŐUTAKON a legnagyobb forgalom a 11, 51, 441. számmal jelzetteken jelentkezik. A 11. sz. főút Budapest— Szentendre közötti szakaszán a A KPM Budapesti Közúti Igazgatóság gépkocsijai Érd belterületén tisztítják az utat Fotók: Koppány György és Barcza Zsolt Korszerűen kiépített kereszteződés az M7-cscn hétvégeken, ezen belül a csúcsidőben jelentkező forgalom meghaladja az út kapacitását Ezért a 4 forgalmi sáv megépítését a VI. ötéves terv során tervezzük, a Flórián tér átépítésével egyidejűleg. Szentendre átkelésén megoldást jelentett a Belső-kőrút megépítése, mely az út átbocsátó képességét .nagymértékben növelte. Számításaink szerint a Budapest— Szentendre közötti szakasz 4 forgalmi sávra történő bővítését, valamint az év folyamán átadásra kerülő Szentendre— visegrádi összekötő út a Duna jobb partján több évre megoldja a közlekedési gondokat. Az 51. sz. főút Budapest— Kiskunlacháza közötti szakaszán (24 km) a forgalom nagysága meghaladja az út kapacitását Az út áteresztő képességének javítási lehetőségeit, ezen belül a 2X2 forgalmi sáv kiépítésének lehetőségét jelenleg vizsgáltatjuk az UVATERV-vel. A 441. sz. főúton elsősorban a Cegléd és Nagykőrös városok átkelési szakaszain jelentős a forgalom. E két városban szűk keresztmetszetet jelentő csomópontok átépítését tervezzük. AZ ALSÓBBRENDŰ HÄLO- ZATBŐL külön figyelmet érdemel a Pest megye keleti részén 1979-ben 8 összekötő út egyes szakaszaiból kialakított körgyűrű, amely Kiskunlacháza—Ócsa—Gyömrő—Gödöllő—Vác vonalon halad. A körgyűrű átlagos napi forgalma 1975-ben 2742 jármű/nap, míg 1980-ban 3690 jármű/nap. A növekedés mértéke 40%, amely ugyanannyi, mint a megyei átlag. Ebhői azt a következtetést lehet levonni, hogy a körgyűrű a jelenlegi kialakításban nem nyújt megfelelő alternatívát a Budapesten keresztül vezető utakkal szemben. A 8101. sz. budapest—tatabányai összekötő út forgalma 5 év alatt 93%-kal növekedett. Az Ml autópályával haladó út A gyalogosok biztonságáért új át- kelöbelyjclzót szerelnek fel Dunakeszin forgalomnövekedése a hétvégi teherfogalom, a budaörsi terület jelentős fejlesztése és az autópálya építés alatti forgalomterhelések hatására következett be. A 4809. sz. cegléd—vezsenyi összekötő út forgalma a mező- gazdasági fejlesztés hatására 87%-kal emelkedett, a forgalom nagysága önmagában azonban nem jelentős (2242 jármű/nap). A hétvégi kirándulónak közül kiemelkedik a 1111. sz. budakalász—dobogókő—esztergomi összekötő út és a 11 115. sz. dobogókői bekötőút forgalmának 100%- os növekedése. Jelenleg itt kapacitásgondok még nem jelentkeztek, de az útvonal biztonságossá tétele érdekében tavaly jelentős munkálatokat végeztünk. A fentiek bizonyítják, hogy Pest megyében mind a főúthálózaton, mind pedig az alsóbbrendű úthálózaton, az országos átlagnál magasabb szolgáltatási színvonalat kell kialakítani, a rohamosan növekvő nagy forgalom biztonságos levezetése érdekében. Oroszlán László, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke
