Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

Gondjuk van útra, parkra, házra ’ V I 0 All mór a második hőközpont is A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1982. JANUÁR 3., VASÁRNAP Nem volt könnyű esztendő Szolgáltatások két városban Von, aki önállóan próbál szerencsét Az idő zordabbra fordulásá­val, a hóesés és a fagy be­álltával az útkarbantartási munkálatok miatt jelentősen megnövekedtek a Ceglédi Vá­rosgazdálkodási Vállalat ten­nivalói. Erről és a vállalat egyéb tevékenységeiről beszél­gettünk Túri Lászlóval, a vál­lalat igazgatójával. — A Ceglédi Városgazdálko­dási Vállalatot 1966-ban hoz­ta létre a helyi tanács, és a feladatokat, megbízásokat is innen kapjuk. Elődünknek te­kintjük az 1949-ben alapított Ceglédi Ingatlankezelő Községi Vállalatot és az 1953-tól mű­ködő Ceglédi Községgazdálko­dási Vállalatot. Hét üzemág — Vállalatunk önálló, mint minden más vállalat. Alapte­vékenységünk a szolgáltatás így elsősorban nem a nyereségre gondolunk. Ennek ellenére ne­künk is gondoskodni kell a dolgozók erkölcsi és anyagi el­ismeréséről, az ösztönzésről. Jutalmazási alapként az éves bértömeg 5 százalékát hasz­nálhatjuk fel — magyarázza Túri László. — Milyen szolgáltatásokat végeznek7 Egy ifjú tehetség szárnybon­togatásáról írhatnék, most, ha az imént beszélgető társam nem fejti ki kategorikusan ez­zel kapcsolatos véleményét. — A tehetség szót kerülje, mert nem vagyok tisztában ez­zel, s magam sem használom. Nem olyan misztikus a mi is­kolánk, mint ahogy az embe­rek képzeletében él — kezdte interjúalanyom, Rehák Júlia, aki Budapesten a Képző- és Iparművészeti Szakközépisko­la negyedikes diákja. A téli szünet néhány napjára tért’ haza családjához Ceglédre, s ez alkalommal tervei felől fag­gattam. Kerámia és kockológia A halk szavakkal is határo­zott nézeteket valló diáklány­ról hamar kitűnt, hogy néhány hónap múlva joggal nyilvá­níthatja éretté az a bizottság, amely előtt számot kell adnia tanulmányairól, felkészültségé­ről. De mielőtt elébe szalad­nánk a dolgoknak, valamit a kezdetről. — Hogy jutott ebbe a ritka iskolába? — A Várkonyiba jártam Cegléden, s már akkor szeret­tem rajzolni. Két dolog korán megfogalmazódott bennem: va­lamiféle alkotó munkát sze­retnék végezni és ezzel együtt tanítani is. Szerencsém volt, mert felvettek. — Milyen szakot választott? — Tucatnyi közül a kerámia mellett döntöttem. Nem is any- nyira a kézműves része érde­kel, mint inkább a benne rej­lő építészeti lehetőség. Harma­dikos koromban falburkolatot kellett tervezni. Érdektelen lett volna az ügy, ha a levegőben Jóg a téma. Ahhoz, hogy az va­lóban igazi terv lehessen, pon­tosan meghatározható közeg­hez kellett kötődnie. A metró két aluljáróját választottam, s feljárójához készítettem tere­lő hatású kerámia burkolatter- yet. Ehhez nagy kedvem volt. — Milyen tantárgyaik van­nak? — Rajz, minden mennyiség­ben, persze meglehetősen me­reven meghatározott sorrend­ben: elsőben kockológia, má­sodikban csendélet, drapéria, harmadikban portré, negyedik­ben akt. A kötelező órákon kí­vül eljárok az esti tagozatosok­hoz is. Kedvelem a magyart, a történelmet és a művészettör­ténetet is. Van még egy stú­dium. amelyet szívesen emlí­tek: Göbölyös Gyula művész­tanár néprajzot ad elő. Dolgozat a nagyapáról — Hogyan látja hasznát en­nek? — Ez nagyon fontos dolog, hiszen arról van szó, hogy azok a szokások, munkafor­mák. elírások. amelyek régen Szülőkről gjmrmekekre hagyo­— Jelenleg hét üzemágunk dolgozik. Kertészetünk felada­ta a város zöldterületének fenntartása, a meglevő parkok kezelése, gondozása. A köztisz­tasági üzemág környezetvé­delmi feladatokat lát eL Ide tartozik az út-, híd-, járdakar­bantartáson túl a hulladék- gyűjtés, -tárolás és -megsem­misítés. Ingatlankezelő részle­günk 1095 tanácsi lakás és egyéb helyiség kezelését, kar­bantartását látja el. Fűtőmű­vünk 1100 lakás és hivatal fű­téséről gondoskodik. A jelen­leg üzemelő egyetlen hőköz­pontunk kapacitása teljesen kihasznált, a második hőköz­pontot, amely a Beloiannisz utcában van, jövő év elején szeretnénk beindítani. Építési üzemágunk a városban az ál­lami házak javítását és kar­bantartását végzi. Mélyépí­tőinkhez a csatorna- és útépí­tés, aszfaltozás, betonozás tar­tozik. Ezt az üzemágat szeret­nénk tervezőrészleggel bővíte­ni, így tevékenységi köre is szélesedne. Hozzánk tartozik a fürdő is. — Ingatlanközvetítő részle­günk jelenleg Cegléd város és négy járás területén tevékeny­kedik. Pest megyében öt vá­rosgazdálkodási vállalat műkö­mányozódtak, napjainkban már nem szállnak apáról fiú­ra. Megszakadt a lánc, s félő, hogy elfelejtjük, hogyan kel­lett valaha egy egyszerűbb la­kóházat felépíteni, szilvából lekvárt főzni, meg még egy csomó más hasznos dolgot. Ép­pen ezért azt a feladatot kap­tuk, hogy gyűjtsük az idős em­berek életrajzát, mert ezekből sok fontos, hasznos dolog ki­derül. Én a nagyapámról ír­tam egy dolgozatot, aki paraszt- ember, Tanulságos volt az éle­té. Valami más szeretett volna lenni, mondjuk, vasutas, de nem lehetett. Mégis úgy dol­gozott, hogy megtalálta az örö­mét a munkájában. Megma­radt a méltósága, tudásra tett szert, helyes életmódot alakí­tott ki a maga számára. Dol­gozatom bekerült a Néprajzi Múzeum adattárába. — Ezek szerint a kutatás is foglalkoztatja? — Igen, más vonalon is pró­bálkoztam. Az országos közép­iskolai tanulmányi versenyre feldolgoztam kétszázéves isko­lánk történetét. Tanulmányom címe így hangzik: A társadal­mi mobilitás tükröződése egy intézményben a felszabadulás után. — Ennyi kötelező és önként vállalt feladat mellett jut még ideje valamire? — Ha tehetem, olvasok. Fő­leg szociológiát, meg néprajzot. Hankiss Elemértől most éppen az Érték és társadalmat, Bá­lint Sándortól A hagyomány szalgálatában-t. Természetesen sokat járok kiállításokra, meg­nézek egy-egy filmet, szeretem a hangversenyeket. Szívesen bekapcsolódom a vitákba, mert azokból sok tanulságot lehet leszűrni. Nem művészképző — Maholnap négy év tapasz­talatával milyennek látja az iskoláját? — Semmi esetre sem mű­vészképző. Innen egy-egy év­folyamból alig két-három sze­rencsés kerül be a művészeti főiskolára. Számomra az volt a legfontosabb, hogy megtanul­tam megismeréscentrikusan gondolkodni, elemző módon lát­ni a dolgokat. A csoportmunka hasznát is megismertem. Kár, hogy az ipar nem igényli a szakérettségizetteket. Szak­munkásként egy gyárba se ke­rülhetünk be, csak segédmun­kásnak. Az első egy-két év ne­héz, de utána fordul a kocka, mert felhasználhatjuk a szer­zett gyakorlati tudást. — Végül is hogyan tovább? — Valószínűleg beadom a felvételi kérelmem az ELTE- re és az Iparművészeti Főisko­lára is. Mindenképpen alkotni és tanítani szeretnék, mert ezt érzem a hivatásomnak. Tamasi Tamás dik, a megyén belüli lakáscse­rék gyors és pontos közvetíté­sét szeretnénk a közeljövőben megvalósítani. Jeget — vízzel — Hogyan oldják meg a téli útkarbantartást, mivel jégmen­tesítik az utakat? — Kezdetben ipari só, fű­részpor és homok keverékét használtuk. Ez a keverék nagy­mértékben rontotta az utak állapotát, emiatt áttértünk a kálisóra. Napjainkban a kálisó nagyon drága, ezért magné- ziumklorid vizes oldatával kí­sérletezünk. Ezt az oldatot lo­csolókocsi viszi az utakra. A magnéziumklorid lényegesen olcsóbb, mint a műtrágya és nincs szükség speciális szóró­gépre sem. Ez nagy előny, mert korábban a Lenin Tsz-tői béreltünk műtrágyaszóró ko­csikat a só kiszórásához, me­lyek bérleti díja meglehetősen magas volt. — Milyen gépekkel rendel­keznek? — Régebben vettünk egy lo­csolókocsit, most pedig egy Volvo 4300 típusú gépet, 2,6 millió forintért. A gép kiegé­szítő eszközeit is megrendeltük további 1,2 millió forintért, de ezek még nem érkeztek meg Svédországból. Ha meg­kapjuk, télen-nyáron tudjuk használni a legkülönbözőbb munkáknál. Tartozékai között van homlokrakodó, mélyárok­ásó, földútegyengető, hótoló és csatornatisztító berendezés. Tudjuk majd seprő- és emelő gépként is alkalmazni. Gyűjtik, elviszik — Tehergépkocsijainkat hó­toló lappal szereljük fel. Nagy hó esetén a járműre szerelt hótoló tisztítja az utakat, hó­esésben a Volvo rakja az autókra az elszállítandó havat. Ezután következik a magné- ziumikloridos locsolás. — Van-e elég hómunkás Cegléden? — Tavaly a rendkívül nagy havazások idején vettünk vol­na fel álkalml hóeltakarító munkásokat, de nem volt elég jelentkező. Még a nyári idő­szakban is a szükséges 20 ut­caseprő helyett csak nyolccal tudunk dolgozni. Ha bejön a téli időszak, nem hagyatkozha­tunk az alkalmi hómunkások­ra, éppen ezért a gépparkun­kat szeretnénk bővíteni. Hó- ügyeletet tartunk, és az idő­járás szerint indítjuk a ké­szenlétben levő hóeltakarító gépeket. Cegléden és Nagykőrösön hosszú évek óta fontos fel­adatkört lát el a Dél-Pest me­gyei Szolgáltató Szövetkezet. A két városban legkeresetteb­bek fodrászataik, és az utóbbi években a fényképészek sem panaszkodhatnak, hogy nin­csen mit tenni. Jó hírnevü­ket pontos, szép munkájuknak köszönhetik. A szövetkezetben tényleg ügyes kezű mesterek találtak munkát. Csak terv maradt Most, hogy országosan fel­lendülőben a kisiparosok ön­állósodása, egy-egy szakterü­leten, mozgolódást tapasztalni ennél a szövetkezetnél is. Fő­ként a ceglédi fodrászok szá­molgatnak, önálló műhely megnyitását tervezik. A nagy- kőrösiekre más jellemző, ők inkább az úgynevezett gebines munkavállaláson gondolkod­nak. Cegléden, a szövetkezet köz­pontjában a következő na­pokban kezdődik az irodis­ták alapos munkája, az ered­ményeket summázó, felmérő összesítés, a mérlegkészítés. Február végére derül ki, hogy merre is billen a mérleg ser­penyője, milyen árbevételről, milyen gazdálkodásról adhat­nak számot. Azt már most tudják, hogy bár a tavalyi árbevételt, a 15,2 millió fo­rint értéket el fogják érni, a tervezettől mégis elmaradnak. Csak 2 százalékkal nőtt ta­valyhoz képest az árbevétel, és ők többet terveztek. Tény, hogy ennek oka a többi közt a februári áremelkedés is: az ember, ha választani kell, rendszerint előbb költ fo­gyasztási cikkekre, mint fri­zurára, kozmetikai kezelésre. Azok, akik a szövetkezet tagjainak sorából kiválva ön­állósodnak, jól tudják ezt is. Remélik, hogy szorgos és jó minőségű munkával, ügyes reklámmal és üzletpolitikával megtarthatják, akár bővíthe­tik is látogatóik körét. Ám, a munkához szükséges eszközö­ket, anyagot, üzemanyagot is, hiszen a helyiséget fűteni, a vizet melegíteni, a hajat szá­rítani kell — maguknak kell előteremteni. Hivatalos ügyei­ket, így a bérleménydíj, az adó kifizetését maguknak kell majd megoldaniuk. Mi mást tehet a szövetke­zet, mint azt, hogy sok sikert kíván tevékenykedésükhöz, és a maga részéről pedig új megoldásokat keres, hogy ön­magát a bennmaradók és a lakosság megelégedésére jól fenntartsa. Könyvek, képek Jó jel, ahogyan például a ceglédi könyvkötészet idei eredménye mutatkozik. Ez a részleg öt esztendeje igyek­szik boldogulni, és ez az esz­tendő sikeresnek látszik. Ösz­tönző, jó eredményt tudnak felmutatni. Dolgoznak a ceg­lédi járási-városi könyvtár­nak, a kecskeméti könyvtár­nak, a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemnek. A lakosság is felkeresi megrendeléssel a könyvkötészetet, a fiatalok szakdolgozataikat köttetik be itt, mások folyóiratok évfo­lyamait, öreg könyveiket hoz­zák. Számítani lehet a fényké­pészekre is. Ez a részleg nem­csak Cegléd és Nagykőrös igényeit igyekszik kielégíteni, hanem az országot járó fotó­saik is vannak, akik iskolák­ba, óvodákba látogatva örökí­tik meg a családok szeme- fényeit, a gyerekeket. Az el­készített fényképek 95 száza­lékára igényt tartottak a meg­rendelők, ami egyben a minő­ségre is utal. A fényképész­részleg az idén 1 millió forint hasznot hoz. Fényképész­műtermük Cegléden és Nagy­kőrösön is van. Laboratóriu­muk igényesen, jól felszerelt. Színes fotóik is sikert arat­nak. A szolgáltató szövetkezet jó ég tudja. Az ember teszi a dolgát és kész. Nem szaladnak a környékbeliek minden kapa­vágás, kerítésfestés, virágtőül- tetés után a tanácstaghoz, az utcabizalmihoz, hogy jelent­sék: figyeljen'csak, ezt meg ezt tettük. Az én véleményem az, hogy jó lenne valamilyen mércét tartani, egységeset és pontos listát vezetni. így ala­kulhatna ki a teljes, igazi kép hogy mit tesznek a város la­kói Ceglédért. Egy városi tanácstag emlí­tette ezt, néhány hónappal ez­előtt, amikor társadalmi ösz- szefogásról, városszépítésről beszélgettünk. A legutóbbi, városi tanács­ülés alkalmával, mintegy ren­delésre, megkaphatta, amit kért : a jelentések mellett 6 ol­dalas melléklet került vala­mennyi borítékba, amely té­telesen felsorolja, hogy egy-egy társadalmi munkafázist forint­ban mennyiért lehet mérni. Gyomtalanít valaki? Tarac­kot szed, égeti? Köbmétere 1 takarító részlege munkáját hi­vatalok fogadták örömmel. Egy ideje a városi tanács épületében is az ő alkalmazot­taik dolgoznak. Tervezik, hogy a jövőben a lakosság igényét felmérve, olyan javító-szerelő szolgálatot is kialakítanak, amelynek szakemberei a ház körüli kisebb asztalos, laka­tos, üveges és vízvezetéksze­relő -javító munkákat látnák el. Javítanak, tapétáznak Alapszabály szerint építő» ipari szolgáltatás folytatására is jogosult a szövetkezet. Ter­vezik, hogy 1982-ben ott, ahol festést-mázolást vállalnak,' ott egyéb, járulékos munkát is végeznének, például csempé- zést, padlóburkolást. Festőik tapétázással is foglalkoznak oly módon, hogy a szükséges anyagot, a tetszés szerinti ta­pétát a megrendelő szerzi be, és ők szabják, felragasztják. Reméljük, fellendülőben lesz ez a szolgáltatási ág. Mivel ilyen nagyobb lakásfelújítás­ra, mint a festést, tapétázta- tást, OTP-kölcsönt is lehet kérni, így könnyebben szá­míthatnak igénylőre. A festők ügyes, jól képzett, gyorsan dolgozó emberek. Tudják, a szolgáltatásokat viszonylag ol­csón kell adni, ha azt akar­ják, hogy mindkét fél a szá­mítását megtalálja. E. K. Hegedű, zongora Gyerekek szerepelnek Januárban két növendék- hangverseny zárja a ceglédi zeneiskolások félévi beszámoló bemutatkozásának sorát Ja­nuár 13-án, szerdán 18 óra­kor kezdődik Soltész Lászióné cselló szakosainak, január 20- án 17 óra 30 perckor pedig Bognár József hegedű szakos tanár növendékeinek hangver­senye az iskola nagytermében. Az előadásokon szívesen lát­nak minden érdeklődőt rintot számítanak, a talajfel­szín kialakítása, hullott lomb elgereblyézése száz négyzet- méterre számítva 4 forintot ér. Tömlővel, kannával öntözés? Egy köbméter kihordott vizet számolva, több mint 31 forin­tos munka. Ugyancsak meg­van a társadalmimunka-érté- ke a gyermekjátszóhely, a sportterület kialakításának és hinta és mászóka készítésének, karbantartásának. (A komo­lyabb, nehezebb munkát gé­pekre is kiszámították.) Épí­tés, járdalapfektetés? Épület- bontás, vagy épp falmeszelés, mázolás? Valamennyi egység­árat kapott. Meg is jegyezte néhány ta­nácstag: bővíteni kell majd a listát, hiszen az óvodákat se­gítő, szabó-varró, sütő-főző, nagytakarító asszonyok mun­káját még nem jelölték egy­ségárral. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap» Hogyan tovább, Júlia? Alkotni, tanítani szeretne Az építészeti lehetőségek érdeklik B. M. Falak mentén, szobahosszan Sikerrel mutatkozott he új bútorával, a kolonial szekrény­sorral az őszi BNV-n a ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet. Az új termék iránt sokan érdeklődnek, így tervezik, hogy gyár­tani fognak belőle 1982-ben is. Apáti-Tóth Sándor felvétele Szívesen, a városért Forintok a közvagyonhoz Még bővíthető a lista — Hogy mennyi társadalmi | forint 73 fillért ért, társadalmi munkát végeztünk? Azt csak a | munkaként. Faültetésért 15 fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom