Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

Vác, Pf: 32. Tisztelt Szerkesztőség! Már második esztendeje működik Nagybörzsönyben a Kismama Klub. Az anyukák változatlan lelkesedéssel jár­nak az öszejövetelekre. Alkal­manként 10—17 kismama van jelen. A nyári mezőgazdasági mun kák ideje alatt szüneteltek a foglalkozások, ősszel indult be újra a klubélet. Azóta kéthe­tenként találkozunk. A prog­ramok változatosak (komoly­zenei délután, megemlékezés nemzeti, társadalmi ünne­peinkre, színházlátogatás, öt­letbörze stb.j. Hulladékanyag­ból játékokat készítettünk, az egyik anyuka szabott, a má sík varrt. Aki ehhez nem volt elég ügyes, az a szemeket, ba­juszt ragasztotta a kész já­tékra. Néhány darab annyira jól sikerült, hogy vevője is akadt. A többit a kismamák gyerekei kapták. Munka köz­ben jókat beszélgettünk, hi­szen a pici babák mellett er­re otthon alig van mód. Kedves ötletet valósítottunk meg, amikor a Kismama Klub „babáinak” Télapó délutánt rendeztünk az egyik apuka közreműködésével. Nagy volt az öröm! A szülőké talán na­gyobb, mint a gyerekeké, bár abban sem volt hiány. A legidősebb „baba” 8 éves, a legfiatalabb 17 hónapos volt. Diafilmeket vetítettünk, majd a zenére táncra perdül­tek az apróságok. Saját készítésű képeslapon küld*ük el jókívánságainkat - a község vezetőinek és mind­azoknak, akik részesei voltak a klub létrejöttének. Reméljük, hogy a klub ve­zetője, dr. Bálint Gáborné eddigi ötletességét, szorgal­mát megtartva továbbra is szí­nes, hasznos és jó programo­kat szervez majd a kisma­mák nagy örömére. Üdvözlettel: a Kismama Klub nevében Szatmáriné Hirth Zsuzsa Mikor szállítják el? Sek a szemét városunkban Megszólalt a szerkesztőségi telefon. Erélyes női hang kö­zölte: sok a szemét a Deákvá­ri fasorban. A bejelentés után megkérdeztük Hanti Jánost, a váci városi tanács kommuná­lis és költségvetési üzemének műszaki vezetőjét: — Mikor fogják elszállítani? — Tegnap négy körzetben öt tehergépkocsival dolgoz­tunk. így a belvárosban, Kis- vácott, Burgundián, a Föld- váry téren. Ma Lajostelep, a MÁV telep, a belváros másik része és Burgundia lesz meg­tisztítva. Sződligetre és Göd­re is indítunk gépkocsikat. Sajnos, csak sötétedésig tu­dunk dolgozni, mert a szemét­telepen nincs világítás, ezért balesetveszélyes. Talán a nyárra elkészül ott a világí­tás. Szombaton és vasárnap tudunk több embert foglal­koztatni. így remélem, minél kevesebb lesz a szemét! Nagy Péter Szundikálnak a bölcsődések ma A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ES VAC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1982. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Kemény, tervszerű munka Közel félmilliárdos árbevétel Ez az év sem lesz könnyebb A PENOMAH Váci Gyáregy­sége (népszerűén a váci hús­ipari vállalat) a hét elején tar­totta a tavalyi évet értékelő munkásgyűlését. Ott voltak a gyáregység gazdasági, párt- és társadalmi vezetői, ezenkívül százhatvanan a munkások képviseletében. Részt vett a gyűlésen Pálmai László, az MSZMP városi bizottságának titkaira és Polacsek Vince, a vállalati központ műszaki fő­osztályvezetője, egyben köz­ponti párttitkár is. Hantos Lajos, a Rádi úti gyáregység igazgatója beszá­molójában elmondta, hogy a hagyományokhoz híven, az év első munkanapját munkásgyű­léssel kezdik. Ez az üzemi de­mokrácia legmagasabb fóru­ma. Egy évvel ezelőtt megha­tározták az 1981-es év legfon­tosabb feladatait; kemény, tervszerű és fegyelmezett munkát kívánt annak teljesí­tése. Munkásságuk legfőbb muta­tói: az elmúlt évben levágtak 85 600 darab sertést, gyár­tottak 255 vagon húsipari készítményt, ami 20 va­gonnal több volt a terve­zettnél. A várható árbe­vétel körülbelül 485 mil­lió forint. Az év elején jelentkezett ne­hézségeket leküzdötték. A tervezett létszámot egy száza­lékkal csökkentették és jelen­tős bérfejlesztést hajtottak végre, örvendetes, hogy ja­vult a munkavédelmi helyzet; a baleset miatt munkából ki­esett napok száma csökkent. Helyenként még adódtak sérü­lések, a fegyelmezetlenség, a védőeszközök mellőzése, vagy ittasság miatt. Több felelős­ség re vonás történt és e téren a javulást elősegítette az is, hogy sikeres munkavédelmi vetélkedőt rendeztek a szocia­lista brigádok között. A társa­dalmi tulajdon védelmét fo­kozták, az év elején bevezetett felelős vezetői éjszakai ügye­let eredményes volt. Ezután Hantos Lajos be­szélt az idei feladatokról. Kér­te a vállalat valamennyi dol­gozóját, hogy tudásukkal, munkaszeretetükkel segítsék a kitűzött feladatok megvaló­sulását. A terv szerint 83 000 da­rab sertést vágnak le és 213 vagon húsárut készí­tenek. Exportra 98 tonna terméket dolgoznak (el. Mind a belföldi, mind a kül­földi szállításoknál töreked­ni kell a minőség és a higiénia követelményeinek a további javítására. Az idén folytatják a szako­sítással járó gyári rekonstruk­ciót. A csontozó, a pácoló, a készáruraktár és a kazánház felújítása után korszerűsítik a sertésvágó technológiáját, bő­vítik a hűtőt, új húsipari fel­dolgozó gépek és új gépkocsi beszerzése szerepel a tervben. Az ötnapos munkahét beve­zetése, a heti két nap pihenő jelentős változás a vállalat életében. Tovább javítják a dolgozók szociális körülmé­nyeit. Segítik az ifjúságpoliti­kai, a nőpolitikái határozatok megvalósítását. Az idei bérfej­lesztés kapcsán egy-egy dol­gozó átlagbére mintegy 2000 forinttal növekszik. Sokan kértek szót az igazga­tói beszámoló után. Lehóczky András szakmunkás sürgette a darabológép mielőbbi meg-1 javítását, a nyugati importból I váló alkatrész beszerzését. Rózsavölgyi János vágó-mű­vezető a kaparógép üzembe állítását kérte, ami a gyűlés utáni napon meg is történt. Branizsa György energetikus hangsúlyozta, hogy minden területen fontos az energiával való takarékoskodás. Körmen­di Károly az anyagmozgatás korszerűsítéséről beszélt. Buchwald Imréné laborvezető szerint a minőségi mutatók javultak, de még hatékonyabb együttműködést kért a terme­léssel. Kiss Endréné felelevenítet­te a munkaverseny ne­gyedszázados jubileumát, s az Egyetértés brigád nevé­ben bejelentette, hogy idén is két kommunista műszakot szeretnének tel­jesíteni. Végül Sebők Pál párttitkár elemezte, hogy a szocialista munkaverseny, a 21 brigád hogyan segítette a feladatok megvalósulását. Elismeréssel szólt a komplexbrigádról, amely hatásosan segítette a minőségjavítást, az újítások hasznának gyarapodását. Papp Rezső Vác a hazai lapokban A Népsport beszámolt arról, hogy a Futapest mintájára egy év alatt több vidéki város is bekapcsolódott ebbe a hasz­nos tömegsportmozgalomba; köztük a Futavác sikere is bi­zonyítja a kezdeményezés he­lyességét. A Magyar Hírlap közölte a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatóját, amely szerint Vác alatt a fo­lyami szakaszmérnökség meg­szüntetett egy veszélyes, gáz­lós szakaszt, s mélyítette a fo­lyó medrét. A Zalai Hírlap felelevenítet­te azt az eseményt, hogy 1976- ban a váci zeneiskola részére Jemlich-orgonát vásároltak az NDK-ból. Tavaly Szombathe­lyen építették fel a drezdaiak a második Jemlich-orgonát. A Könyvtáros arról írt, hogy Németh László születésé­nek 80. évfordulója alkalmából emlékkiállítást mutatott be és megemlékezést tartott Főtan, Budapesten, valamint Hódme­zővásárhelyen a HAGY köz- művelődési bizottsága. A Népszava Vállalati körkép című tájékoztatójában ismer­tetést közölt a Váci Kötöttáru- gyárról. A 2700 dolgozót fog­lalkoztató vállalat 1981-es ár­bevétele elérte az 1,1 milliárd forintot, s a nyereség 70 mil­lió. A Kirakat egész oldalas cikkben ismertette a váci For­te Gyárat, amelynek fekete-fe­hér fotópapírja egyenértékű a nemzetközi piacokon az Agfa, a Kodak és az Ilford cégek gyártmányaival. P. R. lift :<r äf* *•,. wm , h* J Ha az idő engedi, napi másfél-két órát pihennek a szabad­ban Vácott az 5. számú bölcsőde kis lakói. Erdősi Ágnes felvétele Télen a ligetről Ritka fajok élettere Eddig tizenötezer madarat gyűrűztek meg Aki mostanában jár az öreg ligetünkbe, az igen nagy vál­tozásokat figyelhet meg. A ha­lastó partján lánctalpas mar­kológép forgolódik, s gémjét előrelendítve emeli ki az iszapot a tómederből. A gép útjáról kivágott fák és part­ra rakott iszap tanúskodnak. Megkezdődött a liget rende­zése, de a tervekbe pillantva már nem felhőtlen az örö­münk. Mi lesz velük? Mert olyan változások tör­ténnek ott, ami az itt lévő szépségeket, természeti érté­keket gyakorlatilag eltünte­ti! A ligetben most még elő­fordul hét békafaj, két gőte­faj, két sikló, erdei sikló nem él a területen, mocsári • tek­nősbéka, fürgegyík, hat dene­vérfaj, tízinéi több kisemlős. A területnek különösen gaz­dag a madárvilága, közel l?0 faj fordul elő. Közel 60 itt is fészkel. A madarak között olyan ritkaságok is vannak, mint például a kormosfejű cinke, amelynek bizonyító példánya Természettudományi Múzeum Áldattárába került A hazai ornitológiái kutatás szá­mos programjában szerepel a terület Értékes, faunisztikailag rendkívül figyelemre méltó madarak kerültek meg itt. Az erdei szürkebegy fészkelésé- nek felfedezése után került sor az országos felmérésre, mellyel váci kutatót bíztak meg- Ugyanis ez a madár ed­dig csak négy helyről volt is­meretes hazánkban. A terüle­ten vonuláskutatás is folyik. Kiáltó ellentét A vevők nem utaznak el A történet főszereplője három, vasutas egyenruhá­ba öltözött férfi. A szín­hely, a Nyugatiból Szobig közlekedő, 10 óra 30 perces személyvonat második ko­csija. Az indulásig öt perc van, a szerelvény nem zsúfolt, de a helyek jó része foglalt. A három vasúti egyenruhás eregeti a füstöt. Idős em­ber érkezik a padok között. Lassít, tétovázik néhány pillanatig, majd odafordul a dohányzókhoz. — Magukat megbüntetik. Nem szabad dohányozni. — Nem baj, majd maga kifizeti — hallatszik a gu- nyoros válasz. Az öreg tovahaladtában azért még megpróbálkozik. — Éppen maguknak kel­lene tudni. Kattan az ajtó, csend te­lepszik a kocsiban ülőkre. Érződik, hogy mindenkinek volna mondanivalója. A fe­szültséget a cigarettázók beszélgetése fokozza. Kinek a kártyája? Encideas a vonalion — Az én egészségemre ne vigyázzon senki. — Nagy marha volt, aki ezt a rendelkezést hozta. — Teszek a tollára. — Nekem még nem szól­tak, hogy nem szabad do­hányozni. Érzem, hogy szólni kelle­ne. Mégis disznóság, hogy ezek mernek pimaszkodni emberekkel, rendelkezés­sel. Mert a megjegyzések mindnyájunknak szóltak. Egy hölgy azonban meg­előz. — Nemcsak a maga egészségéről van szó, ha­nem másokéról is. — Kapott maga kártyát? — zúdul felé a kérdés ka­pásból. Azt hiszem, ez az a pil­lanat, amikor az ember nem gondolkodik, hanem üt. Régen nem a három szál cigarettáról van már szó, hanem alapvető erköl­csi normákról. — Oltsák el a cigarettát, mert különben hívom a kalauzt! Ha nem teremt rendet, magukkal együtt beviszem Vácott az állo­másra, s addig nem nyug­szom, míg a személyi ada­taikat meg nem tudom. Mi bátorítja fel önöket arra, hogy saját vállalatuk ren­delkezéseit semmibe ve­gyék, s az utasokkal go- rombáskod janak ? Engem is meglep, aho­gyan reagálnak az erélyes hangra. Sorban elnyomják a parazsat. Ismét csend lesz a kocsiban. Már Dunakeszinél já­runk, amikor jön a kalauz. Nem szólok az esetről neki. A három vasutas Vácott száll le a vonatról. Vicsotka Mihály A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Vá­cott működő ajándékboltja de­cember 20-ra teljesítette az 1981. évi bevételi tervét. Soha még boltban ekkora ellentétet az áruk szépsége és a helyiség állapota között nem éreztem. A szebbnél szebb tárgyak polcai mögött elpisz- kosodott pókhálós falaik, repe­dések éktelenkednek, a padló régi, hézagos, szürke és ola­jos. A vezető irodájának alap­területe három négyzetméter, hiányoznak az elemi szociális feltételek. Az egész helyiség összesen nem nagyobb ötvein négyzetméternél. Ilyen körülmények között bonyolítanak le napi 30— 40, csúcsidőben 60—70 ezer forintos forgalmat. A négy eladó egy brigádot al­kot. A vezető Agócs Dezsöné, a helyettesével együtt már 15 éve itt dolgozik, a másik két asszony itt ismerte meg a szakmát. Többször voltak már aranykoszorúsok. A falon a Kiváló bolt oklevél, s egy fel­irat: Díszcsomagolást válla­lunk. — Ez szolgáltatás? ' — Igen. Gyakran előfordul, hogy a vevőnek különleges igényei vannak. Tizenhét fo­rintért reprezentatív köntös­be öltöztetjük az ajándékot. — Az áruk tömkelegét lá­tom itt. Lehetne osztályozni őket? — Alapvetően négy nagy csoportra oszthátók. Üveg­árura, porcelánokra, divatáru­ra és hangszerekre. Igaz, ez utóbbiból összesen másfél he­gedű a készlet. A legkere­settebbek a kristályok és a fazonooharak. — És a herendi? — Sajnos hiánycikk. A gyár nem tud eleget szállítani, na­gyok az exportkötelezettsé­gei. Állandóan kevés a szép- vonalú, jó minőségű, készlet­ként is használható pohár. A kristályból jó a választék, de az áruk igen borsos. — A forgalom a múlt év­ben is egyenletesen nőtt. A filléres árutól a 16 ezer forintos díszműáruig min­dent el tudnak adni. Még délelőtt van, de már el­kelt egy kétezer forintos kris­tály kompótos készlet, s dél­utánra jön az érdeklődők többsége. A váci ajándékbolt­nak törzsközönsége is van. So­kan szívesebben vásárolnak egy helyen, nemigen szaladják végig a főváros üzleteit. V. M. Eddig mintegy 15 ezer mada­rat gyűrűztek meg a liget­ben. Hat országból érkeztek visszajelentések. A terület rendkívül kicsi, és hogy mégis ilyen sokféle állat és madár fordul elő, az annak köszön­hető, hogy a növényzet igen változatos, öreg fák, sűrű alj- növényzetű bokrosok, náda­sok, kis mocsaras részek egy­aránt megtalálhatók. Az ál­latvilág léte pedig szorosan összefügg a körnnyezettel, s épp ezért szinte nyomon kö­vethetjük, hogy egy-egy kis élettér eltűnésével milyen ál­latok vesztik el életlehetősé­geiket és tűnnek el örökre innét. Kipusztulnak? A halastó melletti kis mo­csaras rész ad otthont a vízi- tyúkoknak, a guvatnak, a teknősbékának, s többi béka­fajnak, siklónak, pézsmapo­coknak (nutria nem él a te­rületen, hiszen ez mestersé­gesen tenyésztett prémes állat, s Európában csak néhány he­lyen élnek szabadon, tenyész­tésből kiszabadult példányok), a felsoroltakon kívül számos énekes madár élőhelye. A bokrosok, melyből nem sok van a ligetben, az egyetlen fészkelőhelye a fülemülének, vörösbegynek, poszátkáknak, füzikéknek, s több énekesnek. Ott van a füzes — mondhat­nánk, csakhogy az nem al­kalmas énekesmadarak fész- kelésére, az táplálkozó, pihe­nő és átvonuló terület. A tó környékére tervezett fák, mint például a nyír, a ciprusféle, szintén értéktelen a madárvi­lág szempontjából. Sőt, ha megvizsgáljuk a nyírfát, meg­állapíthatjuk, hogy minit tájidegen és igen gyér lombo­zató fának még az árnyéká­ban sem nagyon lehet hűsölni. S egyáltalán, egy gyönyörű ártéri vegetációba, hogyan il­lik a nyírfa?.. • összegezve elmondhatjuk: a kis mocsaras rész, a bokro­sok, és a parti fák eltűnése, több mint húsz fészkelő, és legalább 70—80 vonuló ma­dár kipusztulásához vezet, ezenkívül a siklók, a békák, a kiisemlősök nagy része eltűnik. Ami marad, az rendkívül meg­fogyatkozik. így lényegében a mostani „természetes” környe­zetből, ahol vadon élő állato­kat, madarakat láthatunk, egy szegényes élővilág, és urbani- zált park lesz. Ezzel veszítünk, hiszen az egyetlen olyan terület válto­zik át, ahol jelentős termé­szeti értékek találhatók. Dénes János I-------------------------------------­I Figyelem! A Dunamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tájékoztatja Vác város lakosságát, hogy a Duna Balparti Üzemigazgatóság kezelésében mű­ködő Váci Tisztasági Fürdő (Chá- zár András utca) üzemelését — a Vác városi Tanáccsal egyetértés­ben —■ 1982. január elsejével be­szünteti. A létesítményt a Vác vá­rosi Tanács más lakossági ellátás fejlesztése érdekében hasznosítja. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom