Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
LUOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1982. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK r I Évente Itússezer hízó Sertés, szarvasmarha és lé Húszezer hízósertés nem kevés. Évente ennyinek a kibocsátása még egy nagyüzemi hizlaldának is becsületére válik, hiszen megfelelő körülmények, technikai adottságok, jó takarmányellátás esetén is sok tennivalót ad mindez. Ha azonban azt mondjuk, hogy ezúttal nem sertéshizlaldában tájékozódtunk, hanem a pé- celi Rákosvölgye Tsz háztáji üzemegységében, ahonnét évenként ugyancsak mintegy húszezer hízó kerül ki, a kép egészen másképpen fest. Az üzemegység persze ez esetben néhány irodát, raktárát, egy régi paraszti portán lévő parancsnoki helyiséget jelöl, ahonnét ezt a tevékenységet, a háztáji termelést integrálják. Mióta? Ipari munkások — Termelőszövetkezetünk 1977 májusában vette át • a Rákosmenti Áfész állattartó és hizlaló szakcsoportját — tájékoztat Csopják Tibor, a Rákosvölgye Tsz háztáji üzemegységének vezetője. — Abban az évben a szakcsoport tagjai összesen mintegy négy és fél ezer hízót neveltek fel, ennyit értékesítettünk az állatforgalmi vállalatnál. A szakcsoportot egy évvel később megszüntettük és gazdaságunkban létrehoztuk az önálló háztáji üzemegységet, így azután 1978-ban már 12 ezer, 1979-ben 16 ezer, 1980- ban 21 és félezer hízót értékesítettünk. Csopják Tibor, aki korábban a régi péeeli tsz főagro- nómusa volt, s 1972-ben levelező úton szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karán, három éve került az üzemegység élére, energikus, negyvenes fiatalember, jó közgazdász is. Nem véletlenül vállalta az egység irányítását. Beszédéből kitűnik: itt a főváros közelében változatlanul nagy fantáziát lát a kistermelők segítésében, támogatásában, az ott meglévő tartalékok felszínre hozatalában. Hiszen, mint mondja: a tsz-tagokon, a magántermelőkön kívül, ipari munkások és sok más szakma képviselői szívesen hizlalnak sertést, szarvasmarhát, ha megteremtik számukra a minimális lehetőséget. Egyszerűbb kapcsolat Adottság, lehetőség az is, hogy a fővárosi üzemek, intézmények, kórházak, vendéglátóhelyek kínálják a hatékonyan felhasználható anyagokat, mindenekelőtt a gazdag tápanyagtartalmú moslékot a hizlaláshoz. Ez régen nem volt így, sok ment belőle veszendőbe, meg kellett tehát szervezni, hogy ezek a cégek adják oda, a termelők pedig hasznosítsák a hizlaláshoz. A moslék persze nem minden, abrak is kell, de mennyivel más, ha az olcsóbbat is hasznosíthatják. Kapva kaptak az alkalmon a kistermelők, így lett a szövetkezet háztáji üzemegysége, évi produktumát tekintve, akkora, mint egy hizlalda. — Az elmúlt évben 21 ezer 142 hízót értékesítettünk, ami súlyra 2 ezer 264 tonna húst jelent — folytatja Csopják Tibor. — De ma már nemcsak a sertéshizlaltatást szervezzük, két éve, hogy n szarvasmarhahizlalást is bevezettük a háztájiban, így 1980-ban 312. tavaly 455 hízómarhát értékesítettünk, sőt: 1981-ben 51 ló hizlaltatására is sor kerül szervezésünkben. Hogy miért tértünk át ezekre is? — Az ok rendkívül egyszerű. A velük sertéshizlalási szerződést kötők igényét elégítettük ki ezzel. Láttuk, meg mondták is: ha már a sertés- tenyésztésüket mi szervezzük, jó lenne, ha egyéb állataikat is rajtunk keresztül értékesíthetnék. Bérben is Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy mielőtt bárki azt hinné, hogy a háztáji termelés nagy jövedelmet jelent a szövetkezetnek, téved. A tavalyelőtti 85 millió forintos termelési érték mögött 760 ezer forintos nyereség volt, s e körül számítanak az 1981-es 102 millió forintos árbevétel után is. Nem is ráfizetéses tehát, ha nem is nagy a haszon. A Rákosvölgye Tsz háztáji üzemegysége jelenleg 663 kis- tenyésztővel áll szerződéses kapcsolatban, ezek között csaknem hatvan főállásos állattartó van, akik vagy 100— 150 sertést, vagy átlagosan húsz szarvasmarhát tartanak, hizlalnak. Több mint kétszázan vannak, akik tevékenységüket bérhizlalásos alapon végzik. A velük kapcsolatban álló kistermelők húsz százaléka a helybeli tsz tagja. A szövetkezet havonta általában 15—17 millió forintot költ a háztáji állatok, és ezek takarmányának vásárlására. Az úgynevezett hízóalapanyagot több helyről szerzik be. Az üzemegység létszáma alig haladja meg a húszat, de munkájuk rendkívül kiterjedt: a fővároson kívül ötven kilométeres körzetben szervezik a háztáji sertés, szarvas- marha és más állatok hizlalását Érdtől Gödöllőig, Aszódtól Dabasig, több mint harminc községben. Különös hizlalda ez, sok munkával. F. I. Megjavítják az istit KSSZ-es tervek ffagyobb önállóság A hagyományos tavaszi szervezeti eseményekre készülnek a járás KISZ-esei Amint a járási bizottságon megtudtuk, az első és második taggyűléseket január 15. és március 15. között rendezik meg az alapszervezetek. Az első összejöveteleken a tavalyi munkát, tevékenységet veszik nagyító alá, s ahol úgy látják jónak, ott új titkárt és vezetőséget választanak. A második taggyűlés feladata, hogy összeállítsa az alapszer vezetek terveit, az akcióprogramot. Az idén ebben is nagyobb önállóságot kapnak a KJSZ-esek: mindenütt a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthatják ki a legmegfelelőbb programot. Gazdag a gombaszüret Kiállítás és ankét Lehetetlen tárgyaink Kérés a lakókhoz Lehetetlen tárgyaink címmel rendeznek kiállítást február első felében a járási-városi művelődési központban, amelyen olyan tárgyakat, eszközöket szeretnének bemutatni, amelyek tervezésekor vagy a kivitelezés után hibásnak bizonyulnak és nem tölhetik be rendeltetésüket. Nem egyedi, hanem sorozatban gyártott termékeket akarnak bemutatni, s így fölhívni az illetékesek figyelmét e tárgyak hibás voltára. A rendezők kérik a lakosságot, a ház látogatóit, hogy ha környezetükben ilyeneket találnak, kölcsönözzék a kiállítás időtartamára Örömmel fogadnak effajta termékeket ábrázoló fényképeket is. A kiállítás megnyitóján közönség- szavazást tartanak a leglehetetlenebb tárgy címért. Egy másik alkalommal Bosszankodunk címmel ankétot szerveznek, amelyre az illetékes gyártó, illetve forgalmazó vállalatok képviselőit is meghívják. A tárgyakat, fényképeket kölcsönzőket, illetve a kiállítással kapcsolatos ötletek, javaslatok gazdáit a nyitvatar- itás idején bármikor szívesen látják a művelődési ház dolgozói. A Gödöllő és Vidéke Áfész szervezésében tavaly nyáron új gombatermesztő szakcsoport alakult, amely két hatalmas pincében látott munkához, Erdőkertesen és Váchartyánban. A nyáron telepített gomba szürctelését még szeptemberben kezdték el és az idei első hónap derekán fejeződik be- Száz nap alatt a tervezett 83— 93 helyett várhatóan 129 mázsát takarítanak be. Jobb oldali képünkön: Esténként szépen fejlett termés várta a szedőket. Alsó felvételünkön: Csapó Sándor rekeszében gyorsan gyűlik a friss gomba. Czangár Gyula felvételei Vályog mellett beton Lakás, család, komfort A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat dolgozói helyreállítják Gödöllőn a Szabadság téren, az elmúlt napokban hirtelen olvadásnak induló hó alámosta az úttest egy részét, amely két négyzetméternyi területen beszakadt. Carcza Zsolt felvétele Városi moziműsor Szeleburdi család. Színes magyar mesefilm. Csak 4 órakor. Szibérláda, I—II. Színes szovjet társadalmi dráma. Csak 6 órakor. Gödöllő lakossága az utóbbi harminc esztendőben számottevően növekedett. A három évtizeddel ezelőttihez képest 230 százalékkal élnek többen városunkban. Jelentős a gyarapodás a várossá válás óta is, tizenöt év alatt 135 százalékkal nőtt az itt lakók száma. Érdekesen alakult a lakosság összetétele: ma a gödöllőiek 62 százaléka fizikai dolgozó. A családok túlnyomó többségében egy vagy két gyerek található. Sokszor mondjuk Gödöllőre, hogy fiatal város. Igaz ez a megállapítás abban az értelemben is. hogy lakóházainak nagyobbik hányada az elmúlt húsz esztendőben épült. Javult az úgynevezett komfortfokozat is, elsősorban a telepszerű, többszintes építkezések eredményeként A lakótelepi lakások többsége azonban kis alapterületű, általában kétszobás. Fiatal város, sok új ház, lakás, sajnos, az öregebb épületeknek több mint a fele alig felújítható, korszerűen nem hasznosítható vályogház. Óriási volt a lakásépítkezés az utóbbi években a járás községeiben is. Falun is előtérbe kerültek a többszintes házak. A házak, lakások felszereltsége is igen jó. A községekben épülő házak zömét OTP-kölcsönből emelik, de segítenek a termelőszövetkezetek is. Jellemző a kedvezményes fuvar, de például a kere- pestarcsai Szilas menti Tsz eddig 25 ezer forintos kamatmentes kölcsönnel járult hozzá, főleg a fiatalok lakásgondjainak megoldásához. Az ösz- szeget újabban megemelték, ötvenezer forintra. Szalma helyett géz, felírj helyett mosógép fáikéi diszüéfnr egykor és ma Az őszi munkák végeztével ráérős, nyugodt időszak köszöntött falvaink parasztságára még azokban az időkben, amikor alacsony hatásfokú volt a munka s télre csak a ház körüli teendők maradtak. Jeles napok A napok többsége egyformán pergett, egészen az ünnepek közeledtéig. Ekkorra a rokonok már megbeszélték egymás között, ki melyik napon öl. A disznóvágásokat úgy osztották be, hogy legkésőbb karácsony és újév között az utolsóra is sor kerüljön. Ez számított a legjelesebb eseménynek az ünnepek, valamint az Istvánok, Jánosok köszöntése mellett. Napokkal az ölés előtt megkezdődtek az előkészületek. Kisúrolták a teknőket, elhozták a nagy besózóteknőt, amiből általában csak egy volt a rokonságban. Megpucolták a hagymát, a családfő összevágta a szükséges fát, meghívta a segítőket, az ölés előtti estén pedig két-három szomszédot fogónak, fogdmegnek. A vágásra a beller vagy böllér is készült: késeit, kisbaltáját víziköszörűn élesítette meg. Kora reggel, fél hat tájban érkeztek meg a fogók és a böllér, akiket a gazda szíverősítővel, pálinkával fogadott. Ezután a férfiak elhelyezkedtek az ól bejáratánál, a gazdasz- szony pedig kukoricát csörgetve próbálta kicsalogatni a hízót. Ha viszont nagynak, túl- erősnek találták, akkor az egyik fogó kötélből készített hurkot húzott az állat nyakára, egy másik a hátsó lábára, s aztán a kötéllel és a fülénél fogva vonszolták ki a megriadt, rosszat sejtő disznót az udvarra, ahol egy hirtelen mozdulattal a földre döntötték. Ebédre pörkölt Most már a bölléren volt a sor, aki szokásától függően, szíven szúrta, vagy a gégéjét vágta el a harsányan sivalko- dó disznónak. Ezután a gazd- asszony nyomban ott termett egy tállal, amibe fölfogta a kiömlő vért, s kavargatta, hogy össze ne álljon. A pörzsölést szalmával végezték, amit addig hordtak rá az állatra, amíg a bőre sötétbarnára nem sült. Közben a böllér maga is többször végighúzta a kést a bőrön, s ahol még sörtét érzett, oda újabb csóvát dobtak. A csülkök pörzsölését akkor lehetett abbahagyni, amikor a körmöket könnyűszerrel le tudták rántani. Gyorsabban ment ez a hosszadalmas művelet a fatüzelésű pörkölővei. Itt a perzseléssel egy időben horolóval kapa rgatták le az égett sörtéket. Majd tiszta szalmára vagy deszkára fordították át a disznót. késsel megkaparták s legalább kétszer lemosták. A bontás menetét böllére válogatta, az egyik a hátán, a másik a hasán kezdte, ki hogyan tanulta el a mesterséget az apjától, nagyapjától vagy más rokonbeli elődjétől. A feldarabolt részeket bevitték egy nagy asztalra, a belek a mosó- teknőbe kerültek s a feldolgozás a' gazda kívánsága szerint, de a böllér irányításával történt. Ebéd utánra már csak a kisebbik fele maradt a munkának, de ez sem volt egyszerű: a kolbász, a hurka töltőjét hassal kellett nyomni. Dívott a kántálás Az asszonyok dolga volt viszont a belek mosása, a zsírsütés. az abálás. Délelőtti harap- nivalóról, főtt szalonnáról, májról, tüdőről a gazdasszony gondoskodóit, akárcsak a krumplival körített pörköltről ebédre. A vacsora elkészítését is ő irányította, bár ebben már többen segédkeztek neki. 'Estefelé a gazda sorra kopogtatott a rokonoknál, meghívta őket vacsorára, a torba. Ilyenkor tizenketten-tizenné- gyen vagy még többen is ösz- szejöttek. A vacsora hét óra tájban kezdődött. Előtte pálinkával kedveskedtek az érkezőknek, majd amikor együtt volt valamennyi meghívott, feltálalta a gazdaszony a levest, aztán a főtt húst, hurkát, sült húst és kolbászt, végül a finom, bort kívánó pogácsát. Közben ürültek, teltek a poharak, folyt a beszélgetés, izgalmas .régi és újabb történetek* elevenedtek fel s persze születtek is. A társalgás sokszor éjfél utánra nyúlt, s ilyenkor fölöttébb elégedett volt. a gazda, mert jól sikerült a disznótor. E napon régebben dívott a kántálás is, de erről már a mai öregek is csak hallomásból tudnak. Szűkehb körű terek De nemcsak ennyiben változtak a szokások. Ma már nem ragaszkodnak a két ünnep közötti időponthoz, s több munkafolyamatot meggyorsítottak. Sokkal kényelmesebb például a pörkölés gázzal, s az asszonyok bélmosásra már befogják a mosógépet A hurkát, a kolbászt a legtöbb helyen már gép tölti. És — sajnos — mintha szűkebb körűek lennének a torok is. Bene Mihály A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Cimboraklub — nyílt nap. Aki a gyerekeknek játszik címmel. Vendégünk: Lukácsy Katalin, a Gyermekszínház művésze, 17 órakor. Bag, művelődési központ: Csipkerózsika, mesejáték. Az Állami Bábszínház vendégjátéka, 16.30 órakor. Eévízgyörk, művelődési ház: Csipkerózsika, mesejáték. Az Állami Bábszínház vendégjátéka, 14 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Csütörtöki randevú. Társasjáték, zeneirodalom. Házigazda: a nagyközségi KlSZ-bi- zottság, 19 órakor. Házinyúltenyésztői és -bírálói tanfolyam. Házinyulak takarmányozása címmel előadást tart Pacs István, 19 órakor. Kerspestsrcsa Véradó siesp Véradónapot tartanak ma a kerepestarcsai Szilas menti Termelőszövetkezet vöröskeresztes szervezetében. A gazdaság dolgozói közül mintegy százhúsz véradó megjelenésére számítanak. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon 9-én, szombaton 14 órától hétfőn 8 óráig ^dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Karteion, Túrán. Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon 9-én, szombaton 14 órától hétfőn 8 óráig: dr. Ipacs Imre, Galgamácsa, Egresi u. 7/a. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»
