Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

csúcs A hegycsúcs, világcsúcs, csúcsforgalom fogal­ma után szókincsünk újabb magaslattal gyara­podott: csúccsá vált az év végi hajrá, az utolsó neki- veselkedés időszaka is. Amikor az üzemekben szin­te automatikusan megnyúl­nak a műszakok, és az irodákban sem lesi senki az óráját a délután derekán: még hány perc választ el a munkaidő végétől, a csa­ládtól, szabad időtől. Hiszen természetes, hogy a finis teljes erőbevetést, teljesít­ménynövelést követel. Nincs év vége hajrá nél­kül — mondtuk —, s már- már bele is törődtünk, mint megváltozhatatlan törvénybe, amikor kiderült, néhány vállalat, üzem egész éves egyenletes tempóval, a részhatáridők betartásával, naprakész tervteljesítéssel minden gond nélkül elejét veszi az — kár tagadni — olykor kapkodássá fajuló hajrának. Lassanként egyre több cég naptára kezdett el sietni, a termelés szempont­jából már november végén, december közepén jelezvén az év végét — Pest megyé­ben átlagosan 1981. decem­ber 22-én hagyták el az utolsó gyártmánytételek az üzemek, szövetkezetek rak­tárait —, mind több helyen született meg a felismerés: praktikusabb az év eleji hajrá, mint az év végi haj­sza, kevesebb a tévedési le­hetőség a konszolidált hét­köznapokon, mint az ünne­pek amúgy is zaklatott elő­estéin. Amikor a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat piacku­tatói, üzletkötői papíron rögzítik 1982-es terveiket, piacpolitikai stratégiájukat, már az e^pző év tárgyalásai­ra hivatkozhatnak, s hogy az elképzelésekből valóság váljék a még alighogy be­köszöntött esztendő végére, az már a kivitelezők, tech­nológusok, gépmesterek, szövőnők teljesítményén múlik. A Csepel Autógyár kol­lektívájának év végi mérle­gében sem jön rosszul az az autóbuszalváz-tétel, amely ezekben a januári napok­ban készül Szigetszentmik- lóson, és Ikarus buszként jut el Nigériába. Az érdi Ruhaipari Szövetkezetből tavaly december közepe óta már 1982-es szerződé­sekre kel útra az áru, és a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége hónapok óta szintén idei kontingensre szállítja női átmeneti fel­sőkabátjait a Szovjetunió­ba. Régen hallott és hallatott év eleji uborkaszezonról a Telefongyár kollektívája is: a licencek gyors hono­sítása, a fejlesztési sebes­ség növelése, a soron kívü­li anyagbeszerzés, a rövi- debb gyártási idő — mind egy-egy esély a „csúcs” el­kerülésére, a terv teljesíté­sére, a folyamatos, tempós, nyugodt munkára. Bár talán kissé nyakate- kerten hangzik, mégis igaz: a ma lesz a holnap tegnap­ja — mint sejtek kapcso­lódnak egymásba a napok eredményei és feladatai, egymásra épülnek a tenni­valók. ■ óllehet, az építőipar I fejlett technológiája » már ismer olyan el­járást, hogy előbb készül el a harmadik emelet, mint a földszint, a termelés terü­letén egyelőre célszerűbb a régi, hagyományos mód­szert alkalmazni: tégla ke­rüljön tégla fölé, az alap után következzék a föld­szint, s csak azután az emelet. Már a kényelmes­nek vélt. újév utáni napok­ban, hetekben érdemes megépíteni a masszív, idő­járás (vagy inkább piac) viszontagságait is kibíró alapot, s akkor aligha kell a bokrétaünnepség előesté­jén (november tájékán) fal­foltozással, téglapótlással vesződni. Láng Zsuzsa PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM j|ra: 1,40 forint 1988, JANUAR 7., CSÜTÖRTÖK Határidő: 1984 Jó ütemben épül a krakküzem A korszerű kőolaj feldolgo­zásban élenjáró országok pél­dáját követve, hazánkban is gazdasági szükségszerűségként jelentkezett a nyersolaj úgy­nevezett mélyebb feldolgozá­sa, ami elsősorban a fehér­áruk — cseppfolyós gázok, kü­lönböző oktánszámú benzinek — előállítását jelenti. Ehhez azonban előbb fel kell építeni Magyarország el­ső katalitikus krakküzemét, melyben a kőolaj krakkolásá- val az említett fehérárukat megtermelhetik. Köztudott, hogy ezt az üzemóriást Száz­halombattán ,a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál hozzák létre, mégpedig a vállalat negyedik beruházási ütemében. Az üzemépítéshez szükséges tervek és berendezések jelen­tős részét egy francia cég, a PROCOFRANCE szállítja; a szerződést még tavaly meg­kötötték, mintegy 2 és fél mil­liárd forint értékű szállításra. Ezzel párhuzamosan, itthon is megkezdődtek az üzemépítés előkészítésének munkálatai: a hazai tervező vállalatok közül az Olaj terv, a Mélyépterv és az Iparterv rendre szállítja azokat a kivitelezési terveket, amelyeknek alapján az itthoni vállalatok az üzemcsoportot felépíthetik. A hat és fél milliárd fo­rint értékű nagyberuházás jelenleg a tervek, s az el­képzelések szerint halad. A DKV szakeihbereinek egy csoportja Franciaországban dolgozik: feladatuk az ott el­készült tervek honosítása, vagyis a magyar szabványok­hoz és előírásokhoz való iga­zítása. Ugyanakkor a külföldi adatszolgáltatások alapján az Olajterv elkészült az alapozá­si és csatornázási tervekkel, melyeket átadva a helyi kivi­telező vállalatoknak, hozzálát­hattak az üzemcsoport alapo­zásához. A nagy építkezés első fázi­saként a HÖTECHNIKA dol­gozói a majdani krakküzem füstgázainak elvezetését szol­gáló, száz méter magas ké­mény vasbeton szerkezetét építik, ezzel párhuzamosan a Mélyépítő Vállalat a műszer­épület és a villamosenergia­ellátó transzformátor és kap­csolóház alapozási munkála­tain dolgozik. Ennek befejezé­se az idén, az első negyedév­ben várható, s ha nem lesz határidőcsúszás, tavasszal elkezdődhetnek az üzemépítés látványo­sabb munkálatai is. A katalitikus krakküzem fel­építésének határideje 1984 nyara. Ekkorra ugyanis már működni fog a paksi atomerő­mű, minek következtében a szomszédos Dunamenti Hő­erőműnek kevesebb fűtőolajat kell majd felhasználnia a csökkentett villamosenergia­termeléshez. Az így felszaba­duló fűtőolaj pedig a krakk­üzem alapanyaga lesz. Érthető tehát, hogy ilyen országos összefüggések köze­pette különösen jelentős és fontos a határidő betartása. A beruházás gyorsítása ér­dekében tehát a DKV bel­Háztájiba: Neptun és Rotim Szép, ölesé, de hiánycikk Az Ipari Minisztérium for­matervezési és gyártmányfej­lesztési pályázatán sikerrel vet­tek részt az ikladi Ipari Mű­szergyár szakemberei. A Tóth Lajosné és Barta Antal által tervezett, Neptun elnevezésű merülő szivattyú második, il­letve a Zimmer Ernő alkotta Rotim villamos fűnyírógép harmadik helyezést ért el. Februárban bevetésre készek A Magyar Selyemipar Vál­lalat váci bélésszüvö gyárában februárban 80 újabb korszerű szövőgépet helyeznek üzembe. Az új géppark — amelyet ja­vában szerelnek — nemcsak a termelékenységet növeli, ha­nem a szövőnők munkáját is megkönnyíti. erdőst Agnes felvétele Ahogy az alkotók elmondták, esetükben nem annyira a for­matervezés manapság közis­mert hányattatásai okoztak gondot, annál inkább sem, mert' az ikladiaknak szívesen segít Nagy Tibor iparművész. Nehe­zebben birkóztak meg a rövid határidővel, s még nehezebb volt az adott technológia és el­képzeléseik egyeztetése. A főbb elemek gyártását házon belül kísérletezték ki, hogy egyszer­re tehessenek eleget a gazda­ságosság és az esztétika — egymásnak sokszor ellentétes — követelményeinek. A fűnyí­rógép „házául” szolgáló alu­mínium öntvény gyártására nem találtak megfelelő minő­séget nyújtó kivitelezőt, s ha­sonlóan jártak a gyatra mű­anyag csővel is. Mindezek ellenére érdemes volt belevágni, hiszen a háztá­ji és kerti kisgépek piacán eddig jórészt csak importból érkező szivattyúk és fűnyírók szerepeltek. A Neptun szivaty- tyú kisebb ugyan, mint eddig, de teljesítménye ugyanakkora, ára viszont a fele. Az évi 13 ezer darabra tervezett gyártás ellenére azonban még ma is hiánycikknek számít, s a ka­pacitás bővítésére pillanatnyi­lag nincs lehetőség. Akárcsak a fűnyíró esetében, amelynek évi 10 ezer darabja kiszorítot­ta boltjainkból az ugyancsak importból származó Wolf-típu- sú gépeket, de a hazai igénye­ket még nem képes kielégíte­ni. Ára ugyan nem alacso­nyabb, teljesítménye és vágó­szélessége azonban nagyobb. A gyorsan kifejlesztett és piacra dobott kisgépek tovább­fejlesztése is megkezdődött. A szivattyú úszókapcsolós, auto­mata változatának tervei elké­szültek. a fűnyíró még szebb modellje már szintén a terve­zők asztalán van. K. T. ső átszervezéseket is vég­rehajtott, a kivitelezési vállalatok mun­kájának elősegítése érdekében pedig kísérleti támogatási rendszert vezettek be, aminek lényege: az építők folyamato­san, tehát a hét minden nap­ján dolgozhassanak. Mind e mellett, akárcsak a DKV ko­rábbi, harmadik beruházása, így a mostani negyedik fölött is Százhalombatta ifjúkommu­nistái védnökséget vállaltak. T. I. Diósdról gördülnek A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdl gyárában a közel­múltban befejezett rekonstrukció lehetővé tette, hogy terméke­ik nagy részét — közel háromnegyedét — külföldön értékesít­sék. Ennek eredményeként jelentős devizabevétellel zárhatták a tavalyi esztendőt. Barcza Zsolt felvétele A dunavarsányi tsz expartrekord}» Hétfőid! egységes árrendszer Több mint 50 millió dollár értékben exportáltunk 1981-ben nyulat a tőkés piacokra. S bár a mennyiség lé­nyegében a két évvel ezelőttinek megfelelő volt, jelen­tős árbevétel-növekedés következett be. Erről tájékoz­tatott bennünket Bleyer Ferenc, a Terimpex Nyúlter- melési és Külkereskedelmi Társaságának üzemmérnöke. Figyelemre méltó jelenség, hogy ugyan a legnagyobb ve­vő változatlanul Olaszország, soha még ilyen nagy arányban — az összmennyiség 16 száza­lékában — nem vásárolt Svájc, az NSZK. Belgium, Franciaor­szág és Kuvait. Ez a számko­Ma 3 oldal: Á háziipar kínálja az idén 4. oldal: A mérlegen: szorgalom, tudás 8. oldal: Munkára fogták a szelet rábban ugyanis mindössze 4— 5 százalék volt. A struktúra- változást azért is könyvelhetik el sikerként a magyar külke­reskedők, mert a nyári idő­szakban, amikor az olaszok jóval kevesebbet fizetnek az áruért, nem jelentkeztünk túl­kínálattal és ez az árakban is megmutatkozott. A szokottnál többet kaptunk a meleg hóna­pokban is a nyúlért. A fölös húst fagyasztott, illetve elő­hűtött állapotban adtuk el a már említett tőkés országok­ban. Arra a kérdésünkre, hogy nem romlott-e a szóban forgó kisállat pozíciója a külpiaco­kon, pozitív választ kaptunk: a teljes hazai állományt sike­rült értékesíteni. A kapott in­formáció szerint akár tíz szá­zalékkal többet is megvettek volna partnereink. Nincs okuk panaszra a kisállattartóknak sem, jövedelmező a nyúltartás a háztájiban. Mint megtud­Auél György Győr-Sopronbaa Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese látogatást tett Győr- Sopron megyében. Kedden délután Győrött, a megyei pártbizottság székházában tá­jékozódott a megye életéről. Aczél György ezután a Kisfa­ludy Színházban aktívaülésen vett részt, s időszerű politikai és ideológiai kérdésekről tar­tott tájékoztatót pártmunká­soknak, gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezetek akti­vistáinak. Találkozott a szín­ház és a balett vezetőivel, akikkel művészeti kérdésekről folytatott eszmecserét. Aczél György programja szerdán a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folyta­tódott, ahonnan útja a győri várba, Borsos Miklós állandó kiállítására vezetett. A kétna­pos látogatás záróeseményére a Győr közelében levő Töltés­tava községben került sor, ahol a Minisztertanács elnök- helyettese megismerkedett a 3650 hektáros Aranykalász Termelőszövetkezet életével és munkájával. Látogatás az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban Méhes Lajos Pest megyében Tegnap délelőtt Méhes La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ipari mi­niszter, Cservenka Ferencné- nek, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­rának társaságában a budaör­si Ipari Szerelvény és Gép­gyárba látogatott. A gyárban Nagy József, az üzem igazgató­ja fogadta a vendéget és tájé­koztatta a gyár politikai és gazdasági életéről. KÖZELET Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Abdul Aziz Masharka rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szíriái Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. tűk, egy átlagos feltételekkel rendelkező termelő tenyész- anyánként 800 forint jövede­lemre tesz szert évente és tíz- tizenkettöt számíthatunk be­lőlük udvaronként. Közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a feldolgo­zottság mértékével egyenes arányban javul a jövedelme­zőség. Milyen változások kö­vetkeztek be 1981-ben e té­ren — kérdeztük a Terimpex illetékes szakemberét. — Kisvárdán megkezdte üzemelését a két és fél millió nyúl feldolgozására alkalmas vágóhíd, tavaly 900 ezer álla­tot szállítottak az üzembe. Az elmúlt esztendőben fogtak hozzá Környén és Tardosbá- nyán egy-egy nyúlvágó építé­séhez, amelyeket várhatóan az idén adnak át rendelteté­süknek, a legkorszerűbb be­rendezésekkel felszerelve. Va­ló igaz, az élő nyúlért valami­vel kevesebbet kaptunk, mint a vágottért, de ez a bőrpiac konjunkturális helyzetével függ össze. Sajnos, ezt a ter­méket az idén már nem kere­sik úgy az érdekeltek. A tervek szerint egyébként 1982-ben az exportra kerülő nyúl mennyisége nem válto­zik, az elhelyezés biztosított. A nagy kérdés az, hogy vajon milyen árszínvonalat érünk el az elkövetkezendő időszakban. Az árak persze, idehaza is sok izgalmat okoznak a te­nyésztők körében. Nem titok, hogy a felvásárlók gyakran — nem tisztességes módon — egymásra licitálnak, felborít­va ezzel a szállítás menetrend­jét. Mi több,. olykor-olykor a szerződött mennyiség kivite­le is veszélybe kerül, vagy ép­pen félig rakott kamionok in­dulnak áruhiány miatt a ha­tár felé. Ennek következmé­nyeit nem kell különösebben részleteznünk. Ezért is szüle­tett a döntés, 1981. november 26-án — hogy idén január 11- től kezdődően az egész ország­ra kiterjedő egységes árrend­szert vezetnek be: vagyis té­len 46, nyáron pedig 39 forin­tot fizetnek kilogrammonként. A kistermelők eleinte ellenér­zéssel fogadták a nagy kü­lönbséget a két összeg között. A cél azonban az, hogy a te­nyésztő közvetlenül érezze a külső piacok értékrendjét. A hatalmas nyúltelep fel­építése óta minden bizonnyal legsikeresebb évet zárt a du­navarsányi Petőfi Tsz. A nagy­üzem és az általa integrált háztáji gazdaságok összesen 3 ezer 100 tonna nyulat értéke­sítettek, bevonva e tevékeny­ségbe nemcsak Pest megyét, hanem Békést, Csongrádot és Hajdút is. A közös gazdaság igen jó áron adta el a külföldi vevőknek a nagyüzemi telep­ről származó, jó minőségű hí­zóállományát. V. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom