Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
csúcs A hegycsúcs, világcsúcs, csúcsforgalom fogalma után szókincsünk újabb magaslattal gyarapodott: csúccsá vált az év végi hajrá, az utolsó neki- veselkedés időszaka is. Amikor az üzemekben szinte automatikusan megnyúlnak a műszakok, és az irodákban sem lesi senki az óráját a délután derekán: még hány perc választ el a munkaidő végétől, a családtól, szabad időtől. Hiszen természetes, hogy a finis teljes erőbevetést, teljesítménynövelést követel. Nincs év vége hajrá nélkül — mondtuk —, s már- már bele is törődtünk, mint megváltozhatatlan törvénybe, amikor kiderült, néhány vállalat, üzem egész éves egyenletes tempóval, a részhatáridők betartásával, naprakész tervteljesítéssel minden gond nélkül elejét veszi az — kár tagadni — olykor kapkodássá fajuló hajrának. Lassanként egyre több cég naptára kezdett el sietni, a termelés szempontjából már november végén, december közepén jelezvén az év végét — Pest megyében átlagosan 1981. december 22-én hagyták el az utolsó gyártmánytételek az üzemek, szövetkezetek raktárait —, mind több helyen született meg a felismerés: praktikusabb az év eleji hajrá, mint az év végi hajsza, kevesebb a tévedési lehetőség a konszolidált hétköznapokon, mint az ünnepek amúgy is zaklatott előestéin. Amikor a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat piackutatói, üzletkötői papíron rögzítik 1982-es terveiket, piacpolitikai stratégiájukat, már az e^pző év tárgyalásaira hivatkozhatnak, s hogy az elképzelésekből valóság váljék a még alighogy beköszöntött esztendő végére, az már a kivitelezők, technológusok, gépmesterek, szövőnők teljesítményén múlik. A Csepel Autógyár kollektívájának év végi mérlegében sem jön rosszul az az autóbuszalváz-tétel, amely ezekben a januári napokban készül Szigetszentmik- lóson, és Ikarus buszként jut el Nigériába. Az érdi Ruhaipari Szövetkezetből tavaly december közepe óta már 1982-es szerződésekre kel útra az áru, és a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége hónapok óta szintén idei kontingensre szállítja női átmeneti felsőkabátjait a Szovjetunióba. Régen hallott és hallatott év eleji uborkaszezonról a Telefongyár kollektívája is: a licencek gyors honosítása, a fejlesztési sebesség növelése, a soron kívüli anyagbeszerzés, a rövi- debb gyártási idő — mind egy-egy esély a „csúcs” elkerülésére, a terv teljesítésére, a folyamatos, tempós, nyugodt munkára. Bár talán kissé nyakate- kerten hangzik, mégis igaz: a ma lesz a holnap tegnapja — mint sejtek kapcsolódnak egymásba a napok eredményei és feladatai, egymásra épülnek a tennivalók. ■ óllehet, az építőipar I fejlett technológiája » már ismer olyan eljárást, hogy előbb készül el a harmadik emelet, mint a földszint, a termelés területén egyelőre célszerűbb a régi, hagyományos módszert alkalmazni: tégla kerüljön tégla fölé, az alap után következzék a földszint, s csak azután az emelet. Már a kényelmesnek vélt. újév utáni napokban, hetekben érdemes megépíteni a masszív, időjárás (vagy inkább piac) viszontagságait is kibíró alapot, s akkor aligha kell a bokrétaünnepség előestéjén (november tájékán) falfoltozással, téglapótlással vesződni. Láng Zsuzsa PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM j|ra: 1,40 forint 1988, JANUAR 7., CSÜTÖRTÖK Határidő: 1984 Jó ütemben épül a krakküzem A korszerű kőolaj feldolgozásban élenjáró országok példáját követve, hazánkban is gazdasági szükségszerűségként jelentkezett a nyersolaj úgynevezett mélyebb feldolgozása, ami elsősorban a fehéráruk — cseppfolyós gázok, különböző oktánszámú benzinek — előállítását jelenti. Ehhez azonban előbb fel kell építeni Magyarország első katalitikus krakküzemét, melyben a kőolaj krakkolásá- val az említett fehérárukat megtermelhetik. Köztudott, hogy ezt az üzemóriást Százhalombattán ,a Dunai Kőolajipari Vállalatnál hozzák létre, mégpedig a vállalat negyedik beruházási ütemében. Az üzemépítéshez szükséges tervek és berendezések jelentős részét egy francia cég, a PROCOFRANCE szállítja; a szerződést még tavaly megkötötték, mintegy 2 és fél milliárd forint értékű szállításra. Ezzel párhuzamosan, itthon is megkezdődtek az üzemépítés előkészítésének munkálatai: a hazai tervező vállalatok közül az Olaj terv, a Mélyépterv és az Iparterv rendre szállítja azokat a kivitelezési terveket, amelyeknek alapján az itthoni vállalatok az üzemcsoportot felépíthetik. A hat és fél milliárd forint értékű nagyberuházás jelenleg a tervek, s az elképzelések szerint halad. A DKV szakeihbereinek egy csoportja Franciaországban dolgozik: feladatuk az ott elkészült tervek honosítása, vagyis a magyar szabványokhoz és előírásokhoz való igazítása. Ugyanakkor a külföldi adatszolgáltatások alapján az Olajterv elkészült az alapozási és csatornázási tervekkel, melyeket átadva a helyi kivitelező vállalatoknak, hozzáláthattak az üzemcsoport alapozásához. A nagy építkezés első fázisaként a HÖTECHNIKA dolgozói a majdani krakküzem füstgázainak elvezetését szolgáló, száz méter magas kémény vasbeton szerkezetét építik, ezzel párhuzamosan a Mélyépítő Vállalat a műszerépület és a villamosenergiaellátó transzformátor és kapcsolóház alapozási munkálatain dolgozik. Ennek befejezése az idén, az első negyedévben várható, s ha nem lesz határidőcsúszás, tavasszal elkezdődhetnek az üzemépítés látványosabb munkálatai is. A katalitikus krakküzem felépítésének határideje 1984 nyara. Ekkorra ugyanis már működni fog a paksi atomerőmű, minek következtében a szomszédos Dunamenti Hőerőműnek kevesebb fűtőolajat kell majd felhasználnia a csökkentett villamosenergiatermeléshez. Az így felszabaduló fűtőolaj pedig a krakküzem alapanyaga lesz. Érthető tehát, hogy ilyen országos összefüggések közepette különösen jelentős és fontos a határidő betartása. A beruházás gyorsítása érdekében tehát a DKV belHáztájiba: Neptun és Rotim Szép, ölesé, de hiánycikk Az Ipari Minisztérium formatervezési és gyártmányfejlesztési pályázatán sikerrel vettek részt az ikladi Ipari Műszergyár szakemberei. A Tóth Lajosné és Barta Antal által tervezett, Neptun elnevezésű merülő szivattyú második, illetve a Zimmer Ernő alkotta Rotim villamos fűnyírógép harmadik helyezést ért el. Februárban bevetésre készek A Magyar Selyemipar Vállalat váci bélésszüvö gyárában februárban 80 újabb korszerű szövőgépet helyeznek üzembe. Az új géppark — amelyet javában szerelnek — nemcsak a termelékenységet növeli, hanem a szövőnők munkáját is megkönnyíti. erdőst Agnes felvétele Ahogy az alkotók elmondták, esetükben nem annyira a formatervezés manapság közismert hányattatásai okoztak gondot, annál inkább sem, mert' az ikladiaknak szívesen segít Nagy Tibor iparművész. Nehezebben birkóztak meg a rövid határidővel, s még nehezebb volt az adott technológia és elképzeléseik egyeztetése. A főbb elemek gyártását házon belül kísérletezték ki, hogy egyszerre tehessenek eleget a gazdaságosság és az esztétika — egymásnak sokszor ellentétes — követelményeinek. A fűnyírógép „házául” szolgáló alumínium öntvény gyártására nem találtak megfelelő minőséget nyújtó kivitelezőt, s hasonlóan jártak a gyatra műanyag csővel is. Mindezek ellenére érdemes volt belevágni, hiszen a háztáji és kerti kisgépek piacán eddig jórészt csak importból érkező szivattyúk és fűnyírók szerepeltek. A Neptun szivaty- tyú kisebb ugyan, mint eddig, de teljesítménye ugyanakkora, ára viszont a fele. Az évi 13 ezer darabra tervezett gyártás ellenére azonban még ma is hiánycikknek számít, s a kapacitás bővítésére pillanatnyilag nincs lehetőség. Akárcsak a fűnyíró esetében, amelynek évi 10 ezer darabja kiszorította boltjainkból az ugyancsak importból származó Wolf-típu- sú gépeket, de a hazai igényeket még nem képes kielégíteni. Ára ugyan nem alacsonyabb, teljesítménye és vágószélessége azonban nagyobb. A gyorsan kifejlesztett és piacra dobott kisgépek továbbfejlesztése is megkezdődött. A szivattyú úszókapcsolós, automata változatának tervei elkészültek. a fűnyíró még szebb modellje már szintén a tervezők asztalán van. K. T. ső átszervezéseket is végrehajtott, a kivitelezési vállalatok munkájának elősegítése érdekében pedig kísérleti támogatási rendszert vezettek be, aminek lényege: az építők folyamatosan, tehát a hét minden napján dolgozhassanak. Mind e mellett, akárcsak a DKV korábbi, harmadik beruházása, így a mostani negyedik fölött is Százhalombatta ifjúkommunistái védnökséget vállaltak. T. I. Diósdról gördülnek A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdl gyárában a közelmúltban befejezett rekonstrukció lehetővé tette, hogy termékeik nagy részét — közel háromnegyedét — külföldön értékesítsék. Ennek eredményeként jelentős devizabevétellel zárhatták a tavalyi esztendőt. Barcza Zsolt felvétele A dunavarsányi tsz expartrekord}» Hétfőid! egységes árrendszer Több mint 50 millió dollár értékben exportáltunk 1981-ben nyulat a tőkés piacokra. S bár a mennyiség lényegében a két évvel ezelőttinek megfelelő volt, jelentős árbevétel-növekedés következett be. Erről tájékoztatott bennünket Bleyer Ferenc, a Terimpex Nyúlter- melési és Külkereskedelmi Társaságának üzemmérnöke. Figyelemre méltó jelenség, hogy ugyan a legnagyobb vevő változatlanul Olaszország, soha még ilyen nagy arányban — az összmennyiség 16 százalékában — nem vásárolt Svájc, az NSZK. Belgium, Franciaország és Kuvait. Ez a számkoMa 3 oldal: Á háziipar kínálja az idén 4. oldal: A mérlegen: szorgalom, tudás 8. oldal: Munkára fogták a szelet rábban ugyanis mindössze 4— 5 százalék volt. A struktúra- változást azért is könyvelhetik el sikerként a magyar külkereskedők, mert a nyári időszakban, amikor az olaszok jóval kevesebbet fizetnek az áruért, nem jelentkeztünk túlkínálattal és ez az árakban is megmutatkozott. A szokottnál többet kaptunk a meleg hónapokban is a nyúlért. A fölös húst fagyasztott, illetve előhűtött állapotban adtuk el a már említett tőkés országokban. Arra a kérdésünkre, hogy nem romlott-e a szóban forgó kisállat pozíciója a külpiacokon, pozitív választ kaptunk: a teljes hazai állományt sikerült értékesíteni. A kapott információ szerint akár tíz százalékkal többet is megvettek volna partnereink. Nincs okuk panaszra a kisállattartóknak sem, jövedelmező a nyúltartás a háztájiban. Mint megtudAuél György Győr-Sopronbaa Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese látogatást tett Győr- Sopron megyében. Kedden délután Győrött, a megyei pártbizottság székházában tájékozódott a megye életéről. Aczél György ezután a Kisfaludy Színházban aktívaülésen vett részt, s időszerű politikai és ideológiai kérdésekről tartott tájékoztatót pártmunkásoknak, gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezetek aktivistáinak. Találkozott a színház és a balett vezetőivel, akikkel művészeti kérdésekről folytatott eszmecserét. Aczél György programja szerdán a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott, ahonnan útja a győri várba, Borsos Miklós állandó kiállítására vezetett. A kétnapos látogatás záróeseményére a Győr közelében levő Töltéstava községben került sor, ahol a Minisztertanács elnök- helyettese megismerkedett a 3650 hektáros Aranykalász Termelőszövetkezet életével és munkájával. Látogatás az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban Méhes Lajos Pest megyében Tegnap délelőtt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, Cservenka Ferencné- nek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának társaságában a budaörsi Ipari Szerelvény és Gépgyárba látogatott. A gyárban Nagy József, az üzem igazgatója fogadta a vendéget és tájékoztatta a gyár politikai és gazdasági életéről. KÖZELET Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Abdul Aziz Masharka rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szíriái Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. tűk, egy átlagos feltételekkel rendelkező termelő tenyész- anyánként 800 forint jövedelemre tesz szert évente és tíz- tizenkettöt számíthatunk belőlük udvaronként. Közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a feldolgozottság mértékével egyenes arányban javul a jövedelmezőség. Milyen változások következtek be 1981-ben e téren — kérdeztük a Terimpex illetékes szakemberét. — Kisvárdán megkezdte üzemelését a két és fél millió nyúl feldolgozására alkalmas vágóhíd, tavaly 900 ezer állatot szállítottak az üzembe. Az elmúlt esztendőben fogtak hozzá Környén és Tardosbá- nyán egy-egy nyúlvágó építéséhez, amelyeket várhatóan az idén adnak át rendeltetésüknek, a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelve. Való igaz, az élő nyúlért valamivel kevesebbet kaptunk, mint a vágottért, de ez a bőrpiac konjunkturális helyzetével függ össze. Sajnos, ezt a terméket az idén már nem keresik úgy az érdekeltek. A tervek szerint egyébként 1982-ben az exportra kerülő nyúl mennyisége nem változik, az elhelyezés biztosított. A nagy kérdés az, hogy vajon milyen árszínvonalat érünk el az elkövetkezendő időszakban. Az árak persze, idehaza is sok izgalmat okoznak a tenyésztők körében. Nem titok, hogy a felvásárlók gyakran — nem tisztességes módon — egymásra licitálnak, felborítva ezzel a szállítás menetrendjét. Mi több,. olykor-olykor a szerződött mennyiség kivitele is veszélybe kerül, vagy éppen félig rakott kamionok indulnak áruhiány miatt a határ felé. Ennek következményeit nem kell különösebben részleteznünk. Ezért is született a döntés, 1981. november 26-án — hogy idén január 11- től kezdődően az egész országra kiterjedő egységes árrendszert vezetnek be: vagyis télen 46, nyáron pedig 39 forintot fizetnek kilogrammonként. A kistermelők eleinte ellenérzéssel fogadták a nagy különbséget a két összeg között. A cél azonban az, hogy a tenyésztő közvetlenül érezze a külső piacok értékrendjét. A hatalmas nyúltelep felépítése óta minden bizonnyal legsikeresebb évet zárt a dunavarsányi Petőfi Tsz. A nagyüzem és az általa integrált háztáji gazdaságok összesen 3 ezer 100 tonna nyulat értékesítettek, bevonva e tevékenységbe nemcsak Pest megyét, hanem Békést, Csongrádot és Hajdút is. A közös gazdaság igen jó áron adta el a külföldi vevőknek a nagyüzemi telepről származó, jó minőségű hízóállományát. V. B.
