Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM 1982. JANUÁR 6., SZERDA Ha sokaa asszefs-gnaEi Mi fesz a gödöllői strand sorsa? Kimozdulhat a holtpontról Ha sok gödöllői úgy akarja, ebben az évben kimozdul holtpontjáról egy olyan ügy, amely hosszú ideje megoldhatatlannak látszott. Alig akadt olyan fórum, tanácskozás, amelyen szóba ne hozta volna »valaki a város nagy gondját, a strandfürdő hiányát. Az idő vasfogának kitett Blaha- strand sorsa mind reménytelenebbnek látszott, hiszen az évek múlásával a pusztulás egyre nyilvánvalóbb lett, helyreállítása mind költségesebbnek láa>zott, éppen ezért megvalósíthatatlannak. Hogyha eddig nem sikerült, vélekedtek a strand 'szószólói, most, a pénzszűke esztendeiben még kevésbé. Célszerű fürdőhely Hovatovább öt éve készült a felújítására az a tanulmányterv, mely az akkori állapotokról megállapítja: az 1930 körül épült medence, az öltözők és felszereltségük kielégítő volt. A betonmedence azóta tönkrement, vasalatlan fenéklemeze szétrepedezett. Az elöregedett öltözőépület és a mellette levő vécé a mai igényeket nem elégíti ki, higiéniáikig sem megfelelő. A strand utoljára 1973-ban működött, évente ezerháromszázán látogatták. Az első ütemben egy felnőtteknek való és egy gyermek- medence épülne, használható állapotba hoznák a meglevő öltözőket, pihenésre alkalmassá tennék a környezetet. Előzetes számítás szerint tízmillió forint kellene hozzá. A közösségek hozzájárulásán kívül az itt lakóktól vagy dolgozóktól egy-két napi bérnek megfelelő összeg felajánlása kellene, amit néhány évig í.- zetnének. A puhatolózó tárgyalások azt sejtetik, hogy nem zárkózna el a beruházásban való részvételtől néhány olyan vállalat, amely a strand működtetése révén bizonyos hasznot remélhetne. így például az IBUSZ, a Városgazdálkodási Vállalat, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Az indulási tőke Pillanatnyilag minden csendes a strand körül, a gödöllőiek még nem nyilatkoztak, hajlandók-e támogatni a terveket, nélkülük pedig kivihetetlen a megvalósítás, az illetékesek ennek ellenére megfogalmazták elképzeléseiket a továbbiakra is. Mármint az első ütem utáni időkre és munkákra. lg}’ például a későbbiekben új kabinsort és öltözőt kell építeni. A végcél kétezer személy befogadására alkalmas fürdő- és pihenőhelv kialakítása. A strand mai területe bővíthető, a mellette elterülő parlagföldből. A 3,8 hektárnyi fás, parkosított terület zsúfoltság nélkül elbírja a várható számú strandolok A terület akkora, hogy kemping is szóba jöhet. Egyelőre azonban a legszükségesebb teendők elvégzése a legfontosabb. A jelenlegi terület rendbetétele, a két medence megépítése, amihez először és mindenekelőtt elő kell teremteni az induláshoz szükséges tízmillió forintot. A gödöllőieken a sor, minél előbb döntenek, annál gyorsabban foghatnak hozzá a városi strand életrekeltéséhez. K. P. A nap kulturális programja Városunk lakossága azóta jócskán megszaporodott, föltehetően még többen látogatnák, mint tíz évvel ezelőtt. Állapota azonban egy évtized alatt tovább romlott. Medencéjét már nem lehet felújítani. Területe és környezete azonban továbbra is célszerű fürdőhely kialakítására. Időközben vízellátása is megoldhatóvá vált, méghozzá a városi vezetékről. A szennyvíztisztító hálózat kiépültével az elhaszGödöllő, művelődési központ: Helyünk a világegyetemben címmel tart előadást Zombo- ri Ottó csillagász a gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak, 10 órakor. A nyugdíjas pedagógusok klubja üzemlátogatása a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Kistarcsai Gyárában. Az utazók klubjában, Hi-Fi- hangközlés a lakásban, 18.30 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Napközi-mozi A város élete Két jó testvér, 14 órakor. ¥ár©si iftozisnäsoa’ Vük. Színes magyar rajzfilm- Csak 4 órakor. A 3-as számú űrbázis- Színes, angol tudományos-fantasztikus film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! Helyförféneti gyűjtemény Kevés pénzből sokat adva Közhely: az évek fordulói alkalmak a számvetésre. Ezt ' még azok is elismerik, akik , nem szeretik az összefoglalókat, mondván: csak hiányosak, általánosítok lehetnek. De, s ezzel a magánéletben is így vagyunk, mégiscsak mérnünk kell teljesítményünket, azt, hogy egy-egy időszakban honnan indultunk és hová jutottunk. Azt, hogy sikerült-e megvalósítani terveinket, s hogy egyáltalán mit végeztünk. Visszavett képek Egy ilyen beszélgetésre kértük meg Polónyi Pétert, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetőjét, aki az összefoglalást az elmúlt esztendő legfontosabb múzeumi eseményeivel kezdte: — Legnagyobb vállalkozásunk • a gödöllői művésztelep állandó kiállítása volt, amely- lyel a kiváló, méltán Európa- és világhírű egykori városunk- beli művészeknek, törekvéseiknek, munkásságuknak, életmódjuknak állítottunk emléket, egy régi adósságot törlesztve ezzel. Úgy érzem, nem is kell szerénykednünk: a kiállításról mindenki elismeréssel nyilatkozott. De mégsem lehetünk elégedettek. — Félő ugyanis, hogy a nagy gonddal összeállított tárlat felbomlik. Sajnos, úgy látszik, hogy a gyűjteménynek, a városnak nincs pénze megvásárolni azokat a képeket, amelyeket csak hosszabb-röv^debb időre kaptunk kölcsön a tulajdonlásoktól. Már eddig is többet vissza kellett adnunk s vannak, akik nem is hajlandók megválni a birtokukban levő remekművektől. — De meg azokról az alkotásokról is le kell mondanunk, amelyeket jutányos áron megszerezhetnénk. Az sem lelkesítő a kiállítás szervezői számára, hogy a látogatók között, kis túlzással, több az idegen, a budapesti és a külföldi, mint a, gödöllői. Szomorú és elgondolkodtató: vajon a városi üzemek, szövetkezetek szocialista brigádjai miért nem veszik fél kulturális vállalásaik közé ezt a valóban gödöllőiek- nek szóló kiállítást? Miért nem jönnek? Polónyi Péter elmondta azt is, hogy a többi kiállítás közül, számuk tavaly nyolc volt, érdemes kiemelni azt a három megyei vonatkozásút, amely elismerést hozott a városnak is. — Megrendeztük a Pest megyei nevezetességek a régi ábrázolások tükrében című kiállítást, amelyről dia- és szöveges összeállítás is készült, i amit jól használhatnak a TIT- előadók vagy a vetékedők1 szervezői. A megye helytörténeti munkáinak 1945-ig visszatekintő bemutatójához módszertani nap is csatlakozott. A Pest megyei termelőszövetkezetek dolgozóinak népművészeti munkáiból tartott kiállításunk az élmény és példanyújtás mellett azzal a haszonnal is járt, hogy a megyei Teszöv 15 ezer forinttal hozzájárul az 1982-ben megjelenő Galga menti kézimunka-min- takönyv megjelentetésiéhez. A továbbiakról röviden: részint a számok nyelvén: a helytörténeti gyűjtemény tavalyi mérlegéhez tartozik 70 ismeretterjesztő előadás a városban és a járásban, fele társadalmi munkában. A témák: a művésztelep, a hagyomány- ápolás, a falumúzeumok, a Galga mente népművészete. Országos és külföldi fórumokon is szerepeltek a gyűjtemény összeállításai, például a bulgáriai Szófia megyében s a szovjetuni óbeli Omszkban. Külön kérdés a látogatottságé, amellyel Polónyi Péter nem elégedett: — 1981-ben ugyanannyi látogatónk volt, mint 1980-ban. Az, hogy nem emelkedett a szám, két oknak tudható be. Az egyik, hogy az év elején hosszabb ideig zárva tartottunk a külső és belső tatarozás miatt. A másik, hogy a tavasszal megnyílt művelődési központ is elszívott látogatókat. Ezért persze nem haragszom, sőt az új esztendőben arra törekszünk, hogy jobban együttműködjünk Mindamellett a helytörténeti gyűjtemény más profilú s jóval szerényebb lehetőségekkel rendelkezik. Elég, ha annyit mondok, hogy rajtam kívül csak •nyugdíjas dolgozóink vannak, s hogy a költségvetésünk egy évre 60 ezer forint. A lehetőséghez mérten Ami a terveket illeti, Polónyi Péter olyan elképzeléseket említett, amelyek még nincsenek végső fórmába öntve, elsősorban azért, mert nem tpd- ni, mire lesz elegendő pénz. — Szeretnénk megnyerni patrónusunknak a Szilasmenti Termelőszövetkezetet s egy szövetkezettörténeti kiállítást tartani. Rendbe kellene rakni az élővilág-kiállítást is, ami azonban sokba kerül. Elegendő anyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy a korábbinál teljesebb állandó helytörténeti gyűjtemény nyíljon, de ehhez is további épületfelújítás kellene, ami megint csak nem olcsó mulatság. Ezután is szeretnénk megtartani a gyűjtemény közművelődési szerepét G. Z. Öt tanácstagi kerületben Időközi választások Időközi tanácstagi választást tartanak január 24-én. Városunkban elhalálozás és lemondás miatt öt tanácstagi választókerületben választanak új képviselőt a lakók. Az előkészítést a választási szervek már megkezdték. Ma és holnap az egyik legfontosabb eseményre, a jelölő gyűlésekre kerül sor. A tanácson a névjegyzékek összeállításán is dolgoznak. Tájékoztatásuk szerint 9. és 11. között a jegyzéket közszemlére teszik, az ügyfélszolgálati irodán megtekinthetők. A névjegyzékbe való felvételről minden vá- laszíojogosult állampolgárt értesítenek. Kérik ugyanakkor az érintett területeken lakókat, hogy aki tévedésből kimaradt, nem kap értesítést, a névjegyzékbe történő felvétele végett jelentkezzen a tanács titkárságán. Az időközi tanácstagi választáson az szavazhat, alá a választókerület területén állandó bejélentett lakos, és választójogosultság- gal rendelkezik. A jelölő gyűléseket az alábbiak szerint tartják meg: Szerda, 18 óra: Ötös kerület, Damjanich iskola. A kerülethez tartozik: Antalhagyi utca 1—85/1b, 2— 100., Ibolya utca 1—27., 2—40., Mókus utca 2—4., Szarvas utca 2., 2/a, 2/b, 2/c és 2/d, 1—17., Virág köz 1., 2—4., MÁV 10-es őrház, Babatpuszta, Zöldház. Huszonnyolcas választókerület, Blaha Lujza utcai könyvtár, Akácfa utca 2—12., Blaha Lujza utca 2—218., 1—135., Diófa utca 1—71., 2—28., Vőfély köz 1—7. (Ligeti Juliska utcáig), Nyárfa utca 1—3.. 2— 12., Galamb utca 1—7., 2—4., Sas utca 1—3., 2—6,, Rét utca 1—28., Galagonya utca 1—ß., Tölgyfa utca 1., Ilona utca 1— 5. Negyvenhatos választókerület, Erkel Ferenc iskola, Dózsa György út 1—3., 5—7. Csütörtök, 18 óra: Hetes választókerület, Damjanich iskola, Aulich Lajos utca 1—23., 2—32., Balaton utca 1—17., 2—12., Dankó Pista utca 1—11., 2—4., Dárda utca 1— 11., 2—8., Duna utca 1—23., 2— 22., Sió utca 1—13., 2—6., Szabadság út 95—133., Valentin János utca 1—15., 2—20., Hatos választókerület, egyetem, főépület, 1-es számú előadóterem. Nyisztor György tér 1—11 C-épület, óvoda, Kísérleti tér. rált víz elvezetése sem okoz nehézséget. Operatív bizottság Mint látható, néhány alapvető feltétel megteremtésével egyidejűleg mások, elsősorban a pénzügyiek ma sokkul nehezebbek, mint 1973-ban. A város illetékes vezetői mégis most döntöttek a strand sorsának újragondolásáról. Arról nincs szó, hegy valami titkos forrásból pénzhez jutottak volna. A fürdőhely életrekeltése egyetlen módén lehetséges, ha a gödöllőiek akarják, s hozzájárulnak forintjaikkal. Gö- döllőieket említve a lakosságra, a vállalatokra, intézményekre, szövetkezetekre, szervezetekre, kollektívákra gondolunk. A forintokon kívül összefogásra, társadalmi munkára, a felújítás minden szakaszában és formájában. Tehát segédmunkásra éppúgy, mint szakmunkásra. Néhány éve operatív bizottság alakult, a városi pártbizottság, a tanács, a népfront, a szakmaközi bizottság, a KISZ, a regionális vízmű, a KKMV képviselőiből. Ez a testület fordul a közvéleményhez, mindazokhoz, akik úgy érzik, Gödöllőn szükséges a strand, támogassák létrehozását, munkával és pénzzel. Hogy valami fogalmunk legyen, milyen nagyságrendű a munka, a költség, no meg íz elképzelhető egyéni hozzájárulás, néhány szót erről is. Személyes példamutatás Véradókkal beszélni, róluk írni hálás feladat. A véradók azzal, hogy legdrágább kincsüket, a vérüket adják önként, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek társaiknak. Az Áram- mérőgyárban nem kevés az ilyen embereknek a száma. Hármójukkal beszélgettünk. Farkas István műszerésszel, aki harminckilencszeres, Bene László csoportvezetővel, aki huszonháromszoros és Gábor Antal villanyszerelővel, aki huszonötszörös véradó. Egymásra utalva — Mi késztette önöket legelső alkalommal a véradásra? — Egy kollégámnak volt egy súlyos balesete, akkor adtam először vért — felel Farkas István. — Azután a bátyám fiának műtétjéhez is nagy mennyiségű vérre volt szükség. Ezek az esetek arra késztettek, hogy máskor is adjak vért. Hiszen^ nemcsak közvetlen környeze-,! tünkben történhetnek súlyos balesetek. Ha végignézi az ember a statisztikát, látja, mennyi helyen van szükség az életmentő vérre. Én csak azt tudom mondani, hogy amíg bírom, s amíg lehet, addig adok. Lehet, hogy egyszer majd nekem is kell. Ezt nem lehet kizárni, hiszen mindannyian egymásra vagyunk utalva. — Az a plakát, s az a jelmondat fejezi ki a legjobban a véradás jelentőségét, amely így szól: Adj vért, életet adsz! — veszi át a szót Bene László. — Bevallom, először féltem attól, hogy milyen vastag tűt fognak majd belém szúrni, de aztán megnyugodtam, egyáltalán nem volt vészes az egész. Azóta már véradófetelős vagyok, s a többieket is próbálom megnyerni a véradók táborába. A kollégáim közül egyre többen jönnek véradásra, így akinek szüksége lenne rá, bátorítjuk. — Én a honvédségnél kezdtem vért adni — szól Gábor Antal. — Akkoriban még nem terjedt így el az önkéntes véradás, s a véradóknak pénzzel fizettek és szabadságot is adtak. Ez utóbbi pedig egy katonának mindig jól jön. Leszerelés után már mindig térítés nélkül adtam vért. Szerintem eleinte csak az tudja a véradás fontosságát igazán megérteni, akinek a családjában vagy az ismerősei között volt már olyan beteg, akinek az életét a vér mentette meg. Mi, többszörös véradók, ma már nem ezt tartjuk az elsődleges indítéknak. Az én képzeletemben például megjelenik egy olyan ember, aki azt mondja: ha vért adsz, megmented az életemet. Jogos büszkeség — Van bennünk némi büszkeség is — mondja Farkas István. — Úgy értem, hogy mi félelem nélkül, bármikor vállalkozunk véradásra. Én már közvetlenül is adtam vért egy rászorulónak. Örömmel töltött el, hogy november 7. alkalmával kitüntetést kaptunk. Nagyon jóleső érzés lett úrrá rajtam, amikor az elismerést átvettem. Nem kiváló dolgozó jelvényt és nem pénzjutalmat, hanem a Kiváló Véradó arany fokozatú, zöldszalagos kitüntetését! — Alig éreztem a lábam alatt a talajt, amikor a nevemet olvasták — emlékezik Bene László. — Nem is kapott olyan vastapsot a többi kitüntetett, mint mi, véradók! — Az önök példája követésre talált-e munkahelyi környezetükben? — Nálunk sok a tízszeres, tizenötszörös véradó — felel Gábor Antal —, ők majdnem mindannyian olyan emberek, akik a gazdasági és társadalmi munkában is élen járnak. Sokan presztízskérdést csinálnak ebből. Ezt úgy értem, hogy például aki már hétszer adott vért, az él akarja érni a tizedszerit is, és így tovább. Meggyőző érvek — A legfontosabb a személyes példamutatás — állítja Bene László — Én, ha szervezni megyek, általában néhány régi véradót is magam köré gyűjtök, s'így, együttesen próbálunk meg új véradókat toborozni. Az a tapasztalatom, hogy aki eljön egyszer, az másodszor is ott lesz a véradáson. Csak a kezdet nehéz, így tartja a közmondás is. A munkahelyemen régebben valóságos véradó törzsgárda alakult ki, amely sajnos az évek múlásával megfogyatkozott. — Az a véleményem, hogy a személyes meggyőzésen túl a propagandán is javítani lehetne. Ha például filmet vetítenének, vagy előadást tartanának a véradásról, biztosan sokan elgondolkodnának rajta. Kár, hogy ilyen filmeket nemigen készítenek nálunk. Nekem volt alkalmam egy olyan filmet megtekinteni, amely a balesettől az operációig bemutatta az életmentő vér alkalmazását. Biztos, hogy az ilyen film maradandó hatással van az emberre — összegezte véleményét Farkas István. Garamvölgyi Annamária ^ayakaayvi hírek Született: Tóth József és Willin Katalin Etelka: Kornélia; Csongorádi László József és Kecskés Anna: Anita; Varga Zoltán és Cserkuti Melinda: Zoltán nevű gyermeke. Névadót tartott: Berczeli István és Tóth Katalin: Bernadett Julianna, Puzsér Lajos és Tóth Mária Erzsébet: Szilvia nevű gyermekének. Házasságot kötött: Panigay Szabolcs Béla és Bellus Mária Magdolna; Bukovics János Tibor és Berze Mária. Elhunyt: Márk Domokosné Radács Mária, Gödöllő kastély. Labdarúgás Játékvezetői faafdyam Labdarúgó-játékvezetői tanfolyamot indít a városi-járási testnevelési és sportfelügyelőség, valamint a járási labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottsága- A labdarúgást kedvelők, a játékvezetéshez vonzódok jelentkezését várják a következő címeken, személyesen vagy levélben: Városi-járási testnevelési és sportfelügyelőség 2100 Gödöllő, Szabadság út 2- Postafiók 29, Gödöllői Sport Club 2100. Gödöllő. Szabadság tér 1. Postafiók 9. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
