Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

1982. JANUAR 3., VASÄRNAP 5 A közlekedés zavartalan Lejtés úton lábtörés nélkül A tél nem okozott fennakadást Solymáron Javult a karbantartás Dunakeszin Rugalmasabbak a kivitelezők Ahogy távolodott a busz a Moszkva tértől, a Hűvösvölgy irányába majd onnét tovább Solymár íelé, úgy maradt el lassan a téli nagyváros látvá­nya, a fekete-szürke latyakos utak, járdák, a járdaszélekre föltomyozott, szivacsosra töp- pedt, piszkos hókupacok — s mire Solymárra értem, már kékes-fehéren szikrázó, nagy puha télben találtam maga­mat. Ki, ki maga Nekivágtam a templom mel­lett fölfelé kanyarodó utcá­nak, csikorgott talpam alatt a hó. A házak tövében gondo­san tisztogatott, keskeny ös­vény kanyargóit, az úttest kö­zepét is nagyjából letakaritot- ták, a fölösleges hóréteget a széleken nagy halmokba lapá­tolták. Az utca vége táján egy bekecses, szőrkucsmás férfi éppen a járdát szórta — Tessék már mondani, ki takarítja télen Solymáron az utcákat? — Hogy-hogy ki? Minden­ki maga, a saját portája előtt. — Az utakat is? — Azt nem, az a tanács dol­ga — És a többi utca is ilyen rendes, mint ez? — Hát, nem vagyunk egy­formák. Én például nemcsak elkotrom a havat, állandóan szórom is itt egy jó darabon, mert nagyon lejtős errefelé, könnyen elcsúszhat az ember. — Nem okoz gondot a sok hó? Tudnak rendesen közle­kedni? — Amikor mondjuk egész nap erős havazás van, akkor persze az autósok nehezen boldogulnak, de gyalog? Csak jó vastag csizma k.eU. , , . ^ Még néhány kis utcába be­néztem, majdnem mindenhol eltisztogatott keskeny kis gya­logösvényt láttam, az úttest mindenütt járható volt. Aztán lassan visszafordultam a Templom tér irányába, de közben néhány járókelővel még szóba elegyedtem. Három MTZ-traktorral — A- tél, az tél, aranyos­kám, pláne amilyen az idén is — bólogatott az az idős asz- szony, akiit legelőször szólítot­tam meg —, ilyenkor havat kell lapátolni, jeget törni, uta­kat tisztítani, járdát szórni, tudja ezt mindenki. Nincs is ezzel baj. De azért hadd mondjam el, néhány középü­let környékét nem mindig ta­karítják rendesen. 1980-ban például az orvosi rendelőt mé­teres hóban gázolva lehetett csak megközelíteni. — Én a lakótelepen lakom — így a fiatalasszony —, ha a községbe akar az ember ke­rülni, vagy óriási kerülővel az országúton jöhet, természete­sen gyalog, mert a busz. tőlünk nagyon ritkán jár, vagy a rö­vid utat választja, de akkor hatvan lépcsőn kell áttornász­nia magát csúszkálva, kéz- lábtörés veszélyét vállalva. Soha senki nem takarítja le télen! — Kemény dolog a tél, sok pénz, sok munka — mondta Kelemén Gábor, a solymári községi tanács műszaki főelő­adója. — Mi tartozik a téli felada­tok közé? — A tanácsi utak, de ez nem kis gond. Solymár hegyi település, rengeteg meredek utcával. — Volt tavaly olyan eset, amikor megbénult a forgalom a nagy hó miatt? — Semmi fönnakadás nem volt a közlekedésben, a szál­lításokban sem. Költségvetési üzemünk folyamatosan dolgo­zik. Három MTZ traktor, ami­re tolólapot lehet szerelni, ta­karítja az utakat, 3,5 méter szélességben. Természetesen nem a legcsodálatosabb minő­ségűek téli útjaink, egy va­sárnapi autós számára biztos, hogy nem leányálom, de én mindennap autóval járok, jó föntről, a hegyoldalból, és idén csak egyetlen egyszer nem tudtam a hó miatt kocsiba ülni. Büntetni sem kell Nem lenne jobb sózni az utakat, mint a városokban? — Először is nagyon drága mulatság, külön gépek, embe­rek kellenének, azonkívül a földutakra (és ez a legtöbb Solymáron) nem is alkalmas ez a technológia, de mínusz 5—6 fokon a sózás már nem is hatásos. jdefelé, néháajy solymári­val blszéléettem, említették, hogy a középületek körül nincs mindig rend. — Elnöki utasításra, ez év telétől valamennyi közintéz­mény, üzlet, vállalat stb. kö­teles a saját területén a havat eltakarítani. Ennek köszönhe­tő például, hogy az orvosi rendelőnél megszűnt a tava­lyi lehetetlen állapot. — A közkutak, lefolyók téli megóvása kinek a kötelessé­ge? — Hozzánk tartozik. De a közkutak ma már csak az üdülőknek szolgálnak vízzel, a solymári háztartások veze­tékes vizet kapnak. Így eze­ket a kutakat víztelenítjük, és további gond nincs velük. A vízelvezető árkok, a kapube­járat alatti betongyűrűk rend- bentartása, megóvása a lakók feladata, úgyszintén a járdák tisztítása. — Kellett-e már 81 telén valakit bírsággal sújtani azért, mert nem tette járható­vá maga előtt az utat? — Nem. Mindenki tudja, télen mi a teendője, azt a né­felejtkezik, azt. úgyis figyel­meztetik a szomszédok, de bármelyikünk, és ez elegendő. Kis jóakarattal — Még egy okoskodó kér­dés. Valaki említette, hogy a lakótélep és a község közti rövid úton hatvan lépcsőn kell átjönni, amit soha senki nem takarít télen. — Ha azt mondom, hogy ez kézi munka, erre nem talá­lunk embert, akikor nem mon­dok újat, vagy netán speciá­lisan solymárit. De azért hadd jegyezzem meg, miért nem jutott soha senkinek még eszébe, hogy uram bocsá, fo­gom és letakarítom én azt a lépcsőt? Tudom könnyebb a tanácstól várra mindent, de egy kis jóakarat, egy kis ösz- szefogás, és máris előbbre já­runk. — Említette, hogy a tél sok munka, sok pénz. — Igen. Pláne, hosszú ke­mény teleken. Egy MTZ trak­tor egyórai üzemelése 350 fo­rint. Egy erős tél 150—200 ezer forintos kiadást is jelenthet. — Ha magánemberként kér­dezném, csak mint solymári lakost, mit mondana, milyen bosszúságokat, fennakadáso­kat, kényelmetlenségeket okoz egy kemény, hosszú tél itt a községben? — Erre azt felelem, hogy jöjjön, végigkocsizunk a köz­ségben, nézzen körül. A meredeken hegyre kúszó utcák, házak a vastag hóta­adta szépségében terpeszke­dett a tavalyi hó mindenütt. — Itt másképp néz ki a tél, másképp élik meg az embe­rek, mint a városokban — for­dult felém Kelemen Gábor —, lassan ugyan, de teljes biz­tonsággal mindenhová felka­paszkodnak a kocsik, a járdák kis ösvények ugyan, de jár­hatók. Itt ezt a hatalmas hó­tömegeket el sem lehetne taka­rítani, de minek, senkinek eszébe sem jut. Majd ha meg­jön a tavasz, lassan magától eltűnik. Hol van már a tavalyi hó? — teszi fel magának önkén­telenül is a kérdést az em­ber. Kitekintve az ablakon, nyoma sincs már neki. Az új ßv első napjaiban ránkköszön- tő eső a java részét elmosta. De még csak január van. A tél még tartogathat meglepe­tést, s ki tudja, holnap nem öltözik-e körülöttünk minden újra fehér ruhába. S. Horváth Klára VERSENYEZÜNK a világ­gal. Éles, kemény feltételek közepette méretik meg ipari kultúránk nap mint nap. örü­lünk a sikereknek, és elemez­getjük a fiaskókat. Ám a meg nem kötött üzleteket, amikor valami oknál fogva termékünk értékesítése szóba sem jöhet, vajon ki kéri számon? Mindez furcsa adatok halla­tán jutott eszembe. Hallottam például arról a hazai villany- mozdonyról, amely tizenöt tonnával (!) súlyosabb, mint a szomszédunkban gyártott. Számtalan példa igazolja: az indokoltnál nehezebbek jó- néhány iparágban gyártott ter­mékeink. Ami — túl a pazar­láson — nem egyszer azzal jár, hogy külpiacon eladhatat­lanná válik a honi portéka. A DIGÉP Vállalat a közel­múltban vette a bátorságot az önvizsgálathoz. Kiszámolták, hogy a nem szabványos, ková­csolt alkatrészeken mennyi volt a „súlyfelesleg” az év so­rán- összesen több mint 270 tonnányit állapítottak meg, ami önmagában is sok millió forint veszteséget jelent. Arról nem is szólva, amit költség­ben, munkában a többlet anyag leforgácsolása során el­vesztegettek. Miért súlyosak a magyar öntvények, alkatrészek, általá­ban a hazai termékek? Kép­telenség egyetlen okra vissza­Csaknem minden családban van iskolás vagy óvodás korú gyerek, ezért második ottho­nuk — az iskola, az óvoda — valamilyen formában történő szebbététele Dunakeszi minden lakóját ériinti. Ez a körülmény indokolja azt a megkülönböz­tetett figyelmet, mellyel a vá­rosi pártbizottság a gyermek- intézmények működési feltéte­leit folyamatosan vizsgálja. Előkészítés, bonyolítás A vizsgálatok eredményeit, a tapasztalatokat tavaly két ízben — év elejéft, s végén — összegezték. Nem kevesebbért, minthogy meghatározzák a so­ron következő feladatokat. Az értekezlet résztvevői: — ta­valy, év vége előtt — a váro­si pártbizottság és a tanács képviselői, kivitelezők, iskoda- igazgatók, óvodavezetők vitat­ták meg az állásfoglalás óta eltolt időszak tapasztalatait. Okulva a korábbi kedvezőt­len tapasztalatokon, a karban­tartási munkákban érdekeltek, az előkészítés, lebonyolítás és ellenőrzés terén a korábbiak­nál körültekintőbbek voltak. Részben a jobb szervezés, részben a nyári munkák meg­változott jellegének eredmé­nyeképpen a karbantartás mi­nősége javult, bár az ütem­tervben előírt határidőket csak az esetek kisebb részében sikerült pontosan betartani. Ritkábban mutatkoznak olyan zökkenők és lazaságok, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. vezetni mindent. Nézzük a gyártók oldaláról: nyereség- érdekeltségük arra ösztönzi őket, hogy az eladott öntvény, vagy kovácsolt alkatrész mi­nél súlyosabb legyen, hiszen annál többet fizetnek érte a vevők. A lemezek esetében például a névleges méretet a legritkább esetben sikerül a gyártóknak tartani. Az viszont enyhén szólva furcsa, hogy — statisztikák tanúsága szerint — a megengedett határok között általában fölfelé térnek el a kívánt mérettől. A megrendelő pedig gyakran kiszolgáltatott. A sokat emlegetett háttéripar — ki ne tudná — többnyire monopolhelyzetben van. Mi­előtt azonban pálcát törnénk felettük, és harcosan a nehéz helyzetben lévő végtermék- gyártók oldalára állnánk, ér­demes megvizsgálni, vajon ők érdekeltek-e a kevésbé súlyos termékek gyártásában? Egyál­talán: valódj, érdekeik sze­rint dolgoznak-e? Maradjunk a lemezhengerlésnél. A vásár­láskor a megrendelőt a lemez felülete érdekli, és nem a sú­lya. A többlet hátrányait csak akkor érzi igazán, mikor áru­jával megjelenik a világpia­con, és kiderül, hogy nem tudja eladni senkinek, s ha A karbantartás leginkább a 2. számú óvodában, a 3. számú iskolában és a 201. számú Ipari Szakmunkásépző Inté­zetben húzódott el. A felsorolt intézmények működésének pontos kezdéséhez azonban nagymértékben hozzájárult az ott dolgozók lelkes társadalmi munkája. A munkaszervezés javulását mutatja, hogy az 1. számú bölcsőde kivételével az anyagellátásban fennakadás ritkán fordult elő. Sajnálatos azonban, hogy a bölcsőde a felújítás elhúzódása miatt csak egy hét késéssel nyitott kaput. Jobb szervezéssel, a különböző gazdasági egységek és szak­mák közötti jobb együttműkö­déssel a tervezett határidőt be lehetett volna tartani. Kommunista műszakok Csák elismeréssel lehet szól­ni azoknak a társadalmi mun­kájáról, akik évről évre nélkü­lözhetetlen segítséget nyújta­nak: szülők, nevelők és KISZ- esek. A társadalmi munkák megszervezése a 4. számú is­kolában volt a legeredménye­sebb, ahol három éve sikerült a nyári karbantartást teljes egészében öntevékenyen meg­oldani. Ebben nagy segítséget nyújtott a kiválóan működő 57 tagú szülői munkaközösség, és a városi tanács költségvetési üzemének KISZ-alapszervezete. Szép eredményeket értek el az 1. számú iskolában is. A felújításhoz szükséges ter­vek egy részét a patronáló vállalatok (Mechanikai Labo­mégis, közel sem annyiért, hogy kifizetődjön. A költség- érzékenység, a termelés előké­szítését is átható kereskedel­mi szemlélet egyelőre még sok­helyütt tanácskozások előadói beszédének látványos fordu­latai csupán- Azt, hogy meny­nyire így van, egyetlen adat is illusztrálja. A gépiparban egy esztendő alatt 500 ezer tonna acélt munkáltak meg. Ebből 170 ezer tonna forgács­ként ment veszendőbe! AZ ANYAGTAKARÉKOS­SÁGOT, nem lehet pusztán adminisztratív módom kötele­zővé tenni. Helyenként ész­szerűben szabványok, idejét­múlt előírások is lassítják a kedvező változást. A gázpa­lackoknak például minimum három milliméteres falvastag­sággal kell készülniük. Egy vizsgálat igazolta, hogy biz­tonsági szempontból is elegen­dő lenne a 2,1 milliméteres falvastagság. Ezzel palackon­ként 76 dekagramm értékes anyagot lehetne megtakaríta­ni. Vagy említhetnénk a bőr­ipari szabványokat, melyeknek indokolatlan szigora gátolja a gazdaságos anyagfelhasználást. Az utóbbi időben néhány vállalatnál kedvező jelek mu­tatkoznak. Ahol nem a villany­ratórium, Konzervgyár) kol­lektívái készítették el ugyan­csak társadalmi munkában; Dicséret illeti a 2. számú óvoda és az 1. számú bölcső­de dolgozóit azért, hogy az épületeket nagyon rövid idő alatt a gyermekek fogadására alkalmas állapotba hozták. A Dobó-laktanya katonái a 2. számú iskola takarításánál és berendezésénél segítettek. A Dunaraenti Építőipari Szövet­kezet dolgozói kommunista műszakokat szerveztek, és a gimnázium sportudvarának talajmunkáinál, valamint a 2. számú óvoda külső színezésé­nél nagyon sokat dolgoztak. A minőségi kifogások csök­kentek. A korábban elmaradt hiánypótlást — mint például a 2. számú iskola tornatermének felújítása — többségében be­fejezték. Rugalmasabbak lettek a kivitelezők. Előfordult pél­dául, hogy a körülményekre való tekintettel nem várták meg az írásos megrendelést, hanem szóbeli megállapodás alapján kezdték a munkát. Gondot okoz esetenként a ter­vek késése, amit tovább fokoz a körültekintő egyeztetés hiá­nya. Kisiparosokkal együtt Különösen a megelőző kar­bantartás, az előkészítés és a tervezés terén sok még a ten­nivaló. A tervszerű folyamatos karbantartás enyhíthetne a nyári munkák torlódásain. Egy­beesik a város érdekeivel is, hogy az úgynevezett apró mun' kák lehetőleg ne a Költségveté­si Üzem nagyobb beruházáso­don dolgozó szakembereire várjon — egyéb feladatok ro­vására. Bár a Költségvetési Üzem karbantartóinak munkája ja­vult, tovább tökéletesíthető az összhang a kapacitás és a vál­lalt feladatok között. Érdeklő­dést váltott ki a Dunamenti Építőipari Szövetkezet elnöké­nek bejelentése, melyben is­mertette a Pest megyei Lakás- szerviz Társaság speciális le­hetőségeit a karbantartási és felújítási munkákra. Megem­lítette, hogy o társaság és a KIOSZ Pest megyei vezetése között érvényben levő szerző­dés megkönnyítheti a kisipa­rosok bevonását a karbantar­tásokba. Az ötnapos tanítási hét be­vezetésével tovább javulnak a folyamatos karbantartás le­hetőségei. Évek óta dolgoznak megyénkben olyan gazdasági, műszaki egységek, melyeknek alapvető feladata, az iskolák és gyermekintézmények műkö­dési feltételeinek színvonalas biztosítása. Időszerű az ott szerzett tapasztalatcdr megis­merése és helyi alkalmazása. Mayer László oltásra és kampányszerű taka­rékossági hónapokra korlátoz­zák az ésszerű anyagtakaré­kosság ügyét Az alumínium- iparban például átfogóan vizs­gálják a különféle profilok falvastagságát, és ahol lehet, a „magyar ezüstöt” a célnak megfelelő ötvözetekkel helyet­tesítik. Az Ipari Minisztérium szak­mai irányításával a közel­múltban szakáganként mun­kacsoportok alakultak, melyek végre a feldolgozó ipar olda­láról közelítenek a kérdés­hez. Első lépésként azokat a területeket térképezik fel, ahol minimális ráfordítással, job­bára szervezéssel jelentős meg­takarítást lehet elérni. Azzal például, hogy a szovjet im­port papírt Záhonynál újab­ban nem rakják át más vago­nokba, hanem tengelyváltással azonnal a papírgyárakba kül­dik, sokezer tonna vesztesé­get kerülnek eb A TOVÁBBI TEENDŐK azonban korántsem szorítkoz­hatnak eseti „kezelésre”. Átfo­gó program kell, és jól képzett szakemberek. Az iparban az összes költségek 65—70 száza­léka anyagköltség. Nagy tehát a tét. A sportolót, ha súlyfe­leslege van. kemény, ha úgy tetszik, önsanyargató edzések­re szorítják. Esetünkben sem várható másképp eredmény. Gazsó L. Ferenc hány embert, aki erről meg­ülost érdemes iisztíRatni! A Pest megyei Szolgáltaié és Csomagoló Vállalat karácsonyi és újévi ajándéka: decemberben és januárban árkedvezményes tisztítás Ha a tisztítás összege több mint 150 forint, akkor az ezen felül fizetendő összeg 60%'át elengedjük önnek, tehát 300 forintból kilencvenet megtakaríthat. Szalonjaink cime: Cegléd, Szabadság tér 3. Vác, Mártírok útja 16. Érd, Diósdi u. 6. Szentendre, bevásárlóközpont. Gödöllő, Dózsa György u. 1-3. Százhalombatta, Ifjúság u. 2. Dabas, Marx Károly u. 29. Monor, Kossuth Lajos u. 76. Dunaharaszti, Piac tér. Szentendre, Felszabadulás lakótelep, N ép. Egész évben most a legolcsóbb a vegytisztításl Várjuk kedves ügyfeleinket! Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat Bélelt ruhák Érdről Az év végéig 500 darab exportra készülő, bélelt női ruhát gyártottak az érdi Ruhaipari Szövetkezetben. Jelenleg az OKISZ-labor megrendelésére dolgoznak. Erdőst Agnes felvétele Súlyfelesleg ellen...

Next

/
Oldalképek
Tartalom