Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1982. JANUÁR 31., VASÁRNAP Népi ellenőrök számvetés® Alapos, kritikus vizsgálatok Már szűkös az épület Az eredményes gyé gyításért A tavalyi munkáról, az idei első félévbeli tennivalókról volt szó a Járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Bobály Erzsébet, a járási-vá­rosi NEB elnöke egyebek közt elmondta, hogy nemcsak a vizsgálatokban igyekeztek kö­rültekintőek lenni tavaly is, hanem már a megtervezésük­re is nagy hangsúlyt fektettek. Mindez azt célozza, hogy szakembereik, az ellenőrzése­ket társadalmi feladatként el­látó munkatársaik alapos mun­kát végezhessenek, s az sem közömbös, hogy a jól előké­szített vizsgálat rövidebb idő alatt lebonyolítható. Természetesen az is rendkí­vül fontos, hogy népi ellen­őreink jól felkészültek legye­nek, oktatásukról, továbbkép­zésükről részben megyei szin­ten gondoskodtak, legfeljebb azt lehet kifogásolni, hogy ezen tőlünk csupán néhányan tud­tak részt venni. Tartottak vi­szont, tani olyamot Gödöllőn az új népi ellenőröknek, ezen hu­szonhármán voltak. f Szakmai csoportok Széles alapokra épül nálunk a NEB munkája, hiszen 178 tagot számlál a bizottság, ezen belül elfogadható a fizikai dol­gozók részaránya — az ő to­vábbképzésüket az idén kü­lön is megszervezik —, viszont foglalkoztatási arányuk nem a legjobb. Ezen javítaniuk kell a jövőben, amikor egyébként a taglétszám módosítására is sor kerül. Ide tartozhat az is, hogy je­lenleg hét szakmai csoport működik, ezek megfelelő ösz- szevonásáról is intézkednek. Ezekből talán kiderül, hogy az ellenőrzési munkában a ha­tékonyságot, a célratörő vizs­gálatokat helyezik előtérbe. A gödöllői Járási-városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság által irányított saját tervezésű vizsgálatokat tavaly jól sike­rült igazítaniuk a központi és a megyei programokhoz. A gazdálkodó szervek működését, a termelési erőforrások hasz­nosítását érintő vizsgálatok alapján megállapíthatták, hogy az ellenőrzött cégek gazdálko­dásában javultak a minőségi mutatók, a korábbiakhoz ké­pest nőtt a tervszerűség, és a munka termelékenysége is. Mégis azt kell mondaniuk, hogy például a korszerű üzem- és munkaszervezés fejlesztésében jobb ütemet kell elérniük egyes vállalatoknak, intézmé­nyeknek. Hiányos érdekeltség Több vizsgálat tapasztalata alapján szűrték le azt a kö­vetkeztetést. hogy nem min­denütt alakították ki hatásos anyagi és erkölcsi érdekeltségi rendszert. A mezőgazdasági üzemek erőgépeinek és teher­szállító járműveinek használa­tával kapcsolatos vizsgálatban szakértőik azt tapasztalták, hogy az üzemanyag-megtaka­rításra kidolgozott ösztönzőket nem eléggé érvényesítik, több helyen csak bérkiegészítő sze­repet szánnak neki. Megállapították azt is, hogy a kerepestarcsai székhelyű Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalatnál a legutóbbi vizsgá­latuk óta még nem alakítottak ki hatékony minőségi pré­miumrendszert. Széles körű vizsgálatot folytattak tavaly a takarmánygazdálkodás helyze­téről — amiről lapunkban an­nak idején beszámoltunk. Ebben viszont kritikusan szóltak arról, hogy a termelőszövetkezetek egy ré­szében még nem valósították meg a takarmánytermesztők és az állattenyésztők közös érde­keltségi rendszerét. Ezen min­denekelőtt úgy tudnának javítani, szól a javaslat, ha megoldanák a takarmányok minőség szerinti átadását a két üzemi ágazat között. Ami pedig a traktorok, te­hergépkocsik üzemanyagfel­használását, költségeinek ala­kulását illeti, a népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a vizs­gált szövetkezetekben a telje­sítmények és a ráfordítások nyilvántartásának módszere nem teszi lehetővé, hogy költ­ségelemzésekkel is elősegítsék a belső tartalékok feltárását, a veszteségforrások csökkentését, vagyis az ésszerűbb energia­takarékosságot. Vizsgálták a népi ellenőrök a lakossági ellátást, az életkö­rülményeinket érintő kérdés­kört is. A kereskedelmi te­— Február 1-én kezdődő ak­ciónkra érdemes lesz odafi­gyelni — mondja Sztebel Jó­zsef osztályvezető a Galgavi- déke Áfész túrái irodaházának folyosóján. Majd látja érdek­lődésemet, így azonnal kezem­be nyomja az újabb kedvez­ményeket ígérő kereskedelmi napok plakátját. DÉLKER-napok az aszódi kastélyban, adja hírül a plakát, melynek szövegéből azt is megtudom, hogy különböző konzerváruk, befőttek, sava­nyúságok 20—30 százalék ár­engedménnyel vásárolhatók majd az élelmiszervásáron. Kí- váncsiskodásomra Sztebel Jó­zsef a következő felvilágosí­tást adta. — A Galgavidéke Áfész, a váci FÜSZÉRT-kirendeltség, valamint a DÉLKER Vállalat közösen rendezett vásárát feb­ruár 1-én délelőtt 9 órakor nyitjuk meg, s naponként 17 óráig tartjuk nyitva. A három rendező kereskedelmi vállalat kétmilliós árukészlettel vonul fel. Különösen nagy kedvez­ményhez juthatnak a közületi konyhák, az iskolai, óvodai napköziotthonok konyhái és minden olyan intézmény vagy vállalat, melyeknél köz- étkeztetés folyik. Természetes dolog, hogy a nagy tételben vásárolt árunál nagyobb a kedvezmény értéke is. Az ál­talunk kínált árcsökkenés hoz­zájárulhat a konyhai adagok mennyiségi növekedéséhez és minőségi javulásához. A meg­takarított összeg segítheti az étlapok egyhangúságának a megváltoztatását is. — Természetesen a csalá­doknak, a magányosoknak is érdemes lesz felkeresni a vá­sárt, hiszen a kedvezmény mindenkire vonatkozik, és ha valaki 500 forintért vásárol, könnyen megtakaríthatja a 150 forintot is, ami segítheti a család hétvégi programjának a gazdagítását. De érdemes azért is eljönni hozzánk — mondja az osztályvezető —, mert a hosszú téli időszak a családi éléskamrákban minden bizonnyal csökkentette a be­főttek, a lekvárosüvegek szá­mát. Az egészséges táplálko­záshoz főként a gyermekeknek szükséges pótlásról itt gondos­kodhatnak a háziasszonyok. — Természetesen, mint min­den eddigi vásáron, most is lesznek váratlan, hasznos meg­lepetések és a vásárral együtt­járó kedveskedések. Egyet ezek közül is elárulok. Hogy senki ne távozzon üres kézzzel, vékenység témájában a tüzép- telepeken egyebek közt azt ta­pasztalták, hogy a lakosság igényeit — ha egynémely áru­féleségben kisebb késéssel is, de — általában kielégítik. Bi­zonyos áruféleségből azonban nem volt mindig megfelelő a választék. Szociális ellátás A szociális ellátást vizsgálva az idősek házi gondozásának rendszerében, az utóvizsgálat szerint, sok tekintetben javu­lást tapasztaltak. Ez nagyrészt abból következik, hogy a taná­csok ma már jobban együtt­működnek a helyi társadalmi szervezetekkel az idősek hely­zetének felmérésében és az ápolás vállalásában is. Fehér István ezért megszerveztük, hogy a vásár egész ideje alatt ott le­gyen a polcon a György László túrái magánkisiparos pékmester által sütött hófe­hér, foszlós bélű, barnapiros héjú, ropogós kenyér. Az elmondottakból arra kö­vetkeztethetünk, hogy a Gal­gavidéke Áfész újabb akció­jára valóban érdemes lesz odafigyelni, de még érdeme­sebb lesz a polcok között vá­logatni és a vásárolt árukkal éléskamránk polcait feltölteni. F. M. Konferencia a nyáron A mezőgazdaság és a falu kölcsönhatásáról szerveznek a nyáron konferenciát a Magyar Agrártudományi Egyesület gé­pesítési társaságának falufej- lesztési szakbizottságában. A tanácskozást szeptember kö­zepén tartják Budapesten, de az érdeklődők március vé­géig még jelentkezhetnek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki karán Tomory László tanszékvezető egyete­mi docensnél. Mindegy, hogy milyen napon térek be a gödöllői központi rendelőintézetbe, feltűnik a zsúfoltság. A tucatnyi szakor­vosi szoba előtt majdnem min­den időszakban egyformán sokan várakoznak bebocsátás­ra. Központi sterilizáló — Enyhén fogalmazok, ha azt mondom, hogy kinőttük az épületet, s ez betegeink és or­vosaink, asszisztenseink szá­mára is egyre nagyobb gond — informál dr. Keresztes Miklós, a rendelőintézet roppant ener­gikus, jó szervezőkészségű igazgató főorvosa. — Az az igazság, hogy na­ponta általában ezer ember keres fel bennünket, amit most, az ötnapos munkahétre való áttéréskor is figyelembe vet­tünk. Mindent megpróbáltunk úgy szervezni, hogy tisztában vagyunk vele: a legfontosabb, hogy betegeinket megfelelő el­látásban részesítsük. Ennek szellemében több intézkedést már tavaly megtettünk, hiszen számítanunk kellett rá, hogy a szakrendeléseket is más idő­pontban keresik fel, mint ko­rábban. Tavaly kezdték el a régeb­ben tervbe vett központi steri­lizáló kialakítását, s a napok­ban ez megkezdte működését, miután a Pest megyei KÖJÁL szigorú bizottsága minden te­kintetben ellenőrizte a próba­üzemét, és megadta az enge­délyt. — Sokat jelentett az, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya 330 ezer forintot adott a sterilizáló berendezéseinek vételére — mondja Bajkai Andrásné gazdasági vezető. — így félmillió forintból megol­dottuk ezt a gondot. A sterili­záló, a fogászat kivételével, az épületben működő valameny- nyi szakrendelő műszereit rendbehozza. Három ember dolgozik itt, levéve sok munkát a töb­biek válláról. Az a tervünk, hogy még az idén megoldjuk a fogászati eszközök központi fertőtlenítését, s kiterjesztjük ezt a következő években a vá­rosi körzetorvosi rendelők műszereire is. Ugyancsak változtatnak a betegek fogadásán a közeljö­vőben. Központi kartonozót alakítanak ki. — Mi lehet ennek az elő­nye? — Most az a helyzet, hogy akik már megfordultak ná­lunk, azoknak több szakren­delőben van kartonjuk, ahol természetesen csak az ottani korábbi kezeléseket, javallato­kat írják rá — mondja dr. Ke­resztes Miklós. — Azt viszont, hogy más szakrendelésen volt-e pácien­sünk, a legtöbbször ki kell kérdeznie a szakorvosnak. Ez­zel eleve sok idő megy el, pe­dig szükséges, hogy az orvos jól tájékozott legyen. A köz­ponti kartonozóban, tehát egy helyen meglevő jegyzetek alap­ján az orvos rövid áttekintés után többet tud a betegről. A betegek irányítására is na­gyobb lehetőség nyílik majd, mert a kartonozó, amely föl­adja az iratokat az éppen ille­tékes szakrendelőbe, arról is tájékoztatást nyújt, hogy pon­tosan hol van a kezelő, s mennyit kell várni. Esett már szó a helyiséggon­dokról, ilyen az is, hogy az urológiai szakrendelést, egye­lőre, egy másikkal egyazon szobában üzemeltetik. Az öt­let lényegében már megszüle­tett a megoldásra. Igaz, en­nek a gazdasági részlegeik lát­ják kárát, viszonylagosan rosz- szabb körülmények közé ke­rülnek, hogy a rendelőhelyi­ségek számát, a gyógyítás ér­dekében, növeljék. Ez termé­szetesen csak átmeneti megol­dás lehet. — Mi hát a végleges megol­dás? — Előbb-utóbb arra kell gondolnunk, hogy a rendelő- intézetet bővítenünk szüksé­ges, mihelyt az anyagi lehető­ségek meglesznek hozzá — mondja dr. Keresztes Miklós igazgató-főorvos. — Az épület olyan, hogy az emeletráépítés megoldható. Ekkor gondolha­tunk például arra, hogy gyó­gyászati célokra hasznosítsuk a Gödöllőn meglevő gyógyvi­zet. Szeretnénk majd egy bal- neo-fizikoterápiás, azaz fürdő- kezeléses szakrendelést nyit­ni, ahol kádas, medencés für­dőkezelésre és inhalációs ke­zelésre is mód lesz. Sürgős esetben Azt is megtudtuk az egész­ségházban, hogy a központi ügyeletét ugyancsak helyhiány miatt, jelenleg a gyermekgyó­gyászat helyiségeiben működ­tetik. ahol sürgős esetben fo­gadják a betegeket, s nemcsak tanév közben is folyik az őrs­vezetőképzés. Járásunk isko­láiból is eljutnak ide éven­ként egyszer a legkiemelkedőbb mozgalmi munkát végző, pél­dás magatartású, szorgalmasan tanuló hatodik osztályos gye­rekek, de természetesen igen korlátozott létszámban. Képzé­sükre azért fordítanak különös figyelmet, mert az úttörőszer­vezet legkisebb közösségeinek vezetőin jelentős mértékben múlik, hogy a közösségek tag­jai mennyire válnak igazi út­törőkiké. A képzésben való részvétel a hatodikosok kiváltsága, mivel ők még két és fél éven át tud­ják kamatoztatni a Zánkán szerzett ismereteiket, tapasz­talataikat, ami nem kevés pénzbe kerül, mivel egy hóna­pot töltenek az úttörővárosban. Járásunkban mintegy negy­ven diák készül e napokban az utazásra. A nagyobb lét­számú iskolákból négy, a ki­sebbekből pedig két-két fő indul Zánka felé különvonat- tal február 3-án. Versegről például Tóth P. Mária és Kal­már Gábor, Kartalról Lanka Anna és Zsiga Mihály. A téli táborozok természetesen az iskolai munkában sem marad­nak le. A szaktárgyi oktatás napi négy órában folyik, de olyan színvonalon, s olyan módsze­rekkel, hogy házi feladatra nincsen szükség, vagyis az új Nemcsak a városban, egyes nagyközségekben, hanem üze­meknél, szövetkezeteknél is tért hódított az elmúlt években a kispályás labdarúgó-bajnok­ság. Van, aki azt tartja, hogy a heti egyszeri fellépés kevés az egészségesebb életmódhoz, pedig, ha mindenki csak any- nyit futna, amennyit ők, vala­mivel kevesebb gondunk len­ne. Mozgalmas kispályás labda­rúgó-bajnokságot rendeznek minden évben például a péceli Rákosvölgye Tsz-ben is, ahol tavaly kilenc csapat verseny­zett: a lakatosrészlegekből négy, a sertéstelepről, az épí­tőktől, a hőszigetelő részleg­ből, a gépellátóktól és a park­a gödöllői lakosokat, hanem Szada és Isaszeg lakóit is el­látják. Ehhez megfelelő URH-s berendezéseket telepítettek. Csak elképzelés A tények és tervek sorolása még folytatható. Az például, hogy a városban jelenleg há­rom körzetorvosunk bérelt he­lyiségekben rendel, nem is a legmegfelelőbb körülmények között. Már most igény volna arra, hogy a város központjá­nál kialakított lakótelepen körzetorvosi rendelő épüljön, ahol legalább négy körzeti, két gyerek- és két fogorvosnak le­gyen helye. Ez persze, egyelő­re csak elképzelés. Megvalósu­lására t^lán a következő terv­ciklusban gondolhatnak. F. I. Agrártörténet Fotókiállítás Nagyszabású fotókiállításra készülnek az Agrártudományi Egyetemen. Az Országos Mű­emléki Felügyelőséggel és a Mezőgazdasági Múzeummal közösen Agrártörténeti emlé­keink védelme címmel fotóki­állítást rendeznek az aulában. A kiállítás megnyitására feb­ruár 9-én kerül sor, ahol dr. Szabó Lóránd, a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum főigazga­tója előadását is meghallgat­hatják az érdeklődők. A mú­zeum vezetője agrártörténeti emlékek védelmének helyzeté­ről szól. A fotók március 1-ig láthatók, majd az egyetemen. anyagot a délelőtti órákban kell elsajátítani. Az órák között nem szere­pel az ének, a testnevelés, a rajz és a gyakorlati foglalko­zás, mert ezek szerepét a sza­badon választható délutáni foglalkozások, esti programok töltik be. Mivel a táborozás a megszokottnál hosszabb, a gye* rekek az előre kijelölt napon látogatókat is fogadhatnak. B M. A mp kulturális programja Gödöllő, művelődési központ, vasárnap: Idesüss! Házigazda: Rózsa György, 10 órakor. Csoportos színházlátogatás a Nemzeti Színház Arnold Wes­ker: A konyha című előadásá­ra, autóbusszal. Mogyoród, művelődési ház, vasárnap: Aradszky László műsora- Közreműködik: Szántó Károly népdalénekes, Csuka Mónika, Karda Beáta, Kőszegi Erika táncdalénekesek, Csonka Mi­hály bűvész, Harsányi Frigyes operetténekes, 18 órakor. Gödöllő, művelődési köz­pont, hétfő: Polkaszinó a 11-es terem­ben, 18 óraikor. Filmklub a színházteremben 18 órakor­építőktől egy-egy gárda. Ily módon hétről hétre több mint százan sportoltak kedvükre. Városi moziműsor Vasárnap: A koncert. Színes, magyar zenés film. Rendező: Koltay Gábor. Főszerepben: az Illés együttes, Koncz Zsuzsa, Tolcs- vay együttes, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Tobi. Színes, spanyol film­szatíra. Kísérőműsor: Jéghegy­mászók. Csak 4 órakor. Solo Sunny. Színes, szinkro­nizált NDK-film. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Vizsgázik a tölt® A péceli Vegyesipari Szövetkezetben az idén 20 ezer, hat- és tizenkét voltos akkumulátortöltőt készítenek. A képen: Ba­logh Tibor meós, elektromos műszerek segítségével vizsgáztatja a gyártósorról lekerült akkumulátortöltőket. * Barcza Zsolt felvétele Aszódi kastély Háziasszonyok figyelmébe Őrsvezetők lesznek Egy hónapig táborban A zánkai úttörővárosban Rákosvölgye Tsz Kispályás bajnokság / l

Next

/
Oldalképek
Tartalom