Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1982. JANUÁR 31., VASÁRNAP Ficfoioli a kaptafánál Tágas és népes a tanműhely Nőtt Qz igény, magasabb a tervssám Húzd meg jobban, menjen a munka, aki itt van, mindenki húzza — ez a ritmusos slágerrefrén akár egész évre szóló nóta lehetett volna a Dél-Pest megyei Cipész. Szövetkezetnél. Meglehetősen feszített tempóban dolgoztak. A nyolcvannyolc, termelő munkával foglalkozó embernek (tíz hozzá az irodistái 15 millió forintos árbevételi tervet kellett teljesíteni, beleértve gyártást, javítást. Ha nem is köny- nyen, de sikerült. 13 és fél százalékkal túl is haladták. Költözött a részleg Arról, hogy az év során ez mi mindennel járt, mennyi idegeskedéssel, helyzetfelismeréssel és gyors igazodással, hogy az alapanyag beszerzését hogyan oldották meg és hogyan tudtak a kereskedelemnek időre szállítani, arról nem szól a krónika. Summa summárum: nem volt könnyű. A szövetkezet központját tulajdonképpen már-már Cegléd egyik műemlék jellegű épületévé lehetne nyilvánítani a Rákóczi úton, a Magyar étteremmel átellenben. Van emellett javítóműhelyük az Árpád utcai és a tavaly elkészült Károlyi lakótelepi szolgáltatóházakban is. A Gubody utcában szíjgyártó és speciális bödlsz- műves javító részlegük működött eddig, ahol a kutyapóráztól a divatos bőrövig, a sporttáskajavítástól a bőr focilabda stoppolásig sok mindennel foglalkoztak. Ez a részleg most átkerült a Rákóczi úti központhoz, mivel a Gubody utcai épülettömböt, melyben eddig voltak, átépítik. Így most nekik is kellett egy kis helyet szorítani, elvégre munkájukat igényli a város, bevételük pedig a szövetkezet árbevételének része. Vidéken Albertirsán, Cegléd- bercelen, Jászkarajenőn, Ko- cséron és a szomszédos Nagykőrösön - is van egy-egy javító részlegük. A ceglédi központ munkaterme zsúfolt. Távlati terv, messze távlati, hogy a szövetkezet központi üzemházat alakít ki. Felnevelnek addig még egy-két szakmunkás csoportot. Ez viszont nem terv, hanem valóság. Osztálynyi tanuló Néhány évvel ezelőtt még kihaló szakmának mondtuk, segítségkérő hangot hallatva, a cipőkészítő ipart. Szakmunkás tanulónak alig-alig jelentkeztek. Most? Szinte egyik évről a másikra tizenhét tanulója van a szövetkezetnek. Nyolc lány és hét fiú erősíti a szakmát, ha végig kitartva bizonyítványt szerez. A jelenlegi, átlagos életkorként 35 esztendőt számláló munkáskollektívában egyelőre a betanított munkás több, mint a szakmunkás. A tanulók Cegléden sajátítják el a szakma fortélyait. Egy részük a központban dolgozik, vannak, akik az Árpád utcai szolgálta- tóházban, mások a Károlyi Mihály lakótelepi szolgáltatóházban tanúmak. Itt, a lakótelepiben tíz gép és egy jó oktató van segítségükre. Tágas a helyiség, jók a munkakörülmények. Ugyancsak jól szolgálhatná rendeltetését az itteni kis gyorsjavító műhely is, — ha a lakosság a gyorsjavításra igényt tartana. Egyelőre még nem oly látogatott, mint ahogyan tervezték, de azért van mit csinálni, jut ide a központban felvett munkákból is. Kezdeményezték saját késztermékeik kínálását is. A lakótelepi cipőjavítóban árusítanak a szövetkezet gyártmányaiból férfi cipőket, női fatalpú papucsokat. A központ három feladatkört is ellát1 javítanak, gyártanak szériában, megrendelésre, modell mintakönyv szerint is készítenek cipőket. Ortopéd lábbelik is készülnek itt. Tavaly 22 ezer pár férfi félRitka csemege Ananászízű a gyümölcse Termést hozott a filodemlron Herczeg Mihály ceglédi, Víz utca 16. szám alatti otthona verandáján 25 éves filodend- ronfa áll. Már megérlelte idei első öt termését, a gyümölcsök súlya 60 deka körül mozog. Hét éve fordult a fács- ka termőre, azóta már többször termett hasonlóan sokat, mint az idén. A tulajdonos méltán büszke a hatalmas példányra, melynek a törzse körmérete 16 centimé- tc-r-í ér el, s 19 levelének össz- feiülete megközelíti a 11 négyzetmétert. Töb dugványa is szépen díszük. Guatemalában és Mexikóban őshonos a Monstera deliciosa, a filodendron, nálunk kedvelt szobai dísznövény. Levélnyele hosszú, vaskos, a levéllemez nagy, szíves-toj ásdad alakú, hasogatott. Részleges elhalás miatt a levélerek mentén felhasadnak a levelek, de a levél szélén sokáig egy vékony csíkban nem jön létre a hasadás, ugyanis a nagyon fiatal szövetelemek nem szalagosodnak. Túlzott nitrogénezéssel a levél tagoltsága előbbre is hozható. Kúszó jellegű faj, szereti az árnyat, járulékos gyökereivel kapaszkodik és egyben támaszkodik. Későn fordul termőre, a törzsvirágzatot fehér spáta teszi’feltűnővé. Hosszabb fejlődés után a torzsa megkeményedett toboz- szerű fedélzete alatt finom, ananászízű gyümölcshús érik be. Közkedvelt csemege ez Mexikóban, az egyik legdrágább gyümölcs a piacon, hisz csaknem 50 kiló kukorica áráért lehet kapni egy kiló filo- dendrongyümölcsöt. Eredő korában a gyümölcs kristálytűket, kalcium-oxaláto- kat tartalmaz, melyek az érés végén elbomlanak, a hús kellemes ízűvfc válik. A levét üdítőkhöz, pezsgőborokhoz elegyítik, sőt pálinkát is erjesztenek belőle. A gyümölcskivonat gyógyítja az izületi bántalmakat, ugyanis hasonló anyagokat tartalmaz, mint a fűzfa héja, melyet hasonló céllal használnak a népi gyógyászatban. Több rokonfaját úgy ismerik a növénybarátok, mint ampolna- növényeket, mivel kis méretük miatt, apró üvegcsékbe is könyen belenöveszthetők, a parányi edényekben varázslatos minikertek képzetét keltik. Surányi Dezső cipőt adtak át a belkereskedelemnek, értékesítésre. Konfekciótermékük hagyományos módon gyártott, egy bizonyos vásárlói igényt elégít ki, jó minőségben. Készítettek emellett 7 ezer pár férfi papucsot és 8 ezer pár strandpapucsot is. A Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet idei tervei készen állnak. Eszerint az első félévben 15 ezer 560 pár lábbelit, 2520 pár hagyományos bőr- és 4 ezer műbőr strandpapucsot gyártanának, valamint 1900 pár női sarut. Gondjuk, hogy az alapanyag javát a gyártó vállalatok még nem igazolták vissza, így lehetőségek után kutatnak, hogy a nehézségeket áthidalják. Igényes darabok A méretes szalon viszont ellátja a megrendelők igényét. Igen ügyes, tanult szabászuk van, mintaszerkesztő modellező, a szövetkezet taníttatta. Említették, épp ideje, hogy a szakember-utánpótlás a szövetkezeten belül nevelődjön. Tavaly 3 jó szakmunkásuk önállósodott, iparengedélyt váltott ki. Ráadásul épp a legigényesebb, a méretes ortopéd cipőket készítők közül. Még szerencse, hogy aki a szakmunkás tanulókkal foglalkozik, maga is érti a gyógyláb- beli készítés módját, így arra is oktatja a fiatalokat. Eszes Katalin Nyáron kajak, télen hóléc Srácok a saigóbányai sítáborban Salgóbányán sportolásra alkalmas hó és szikrázó napsütés fogadott bennünket, amikor meglátogattuk a Mészáros Lőrinc általános iskola testnevelés tagozatú, ötödik osztályos tanulóit, akik sítáborozáson vettek részt, Szabó Dezső és Polgár Gyuláné testnevelő tanárok vezetésével. Az eresztvényi nagy lejtőn Szabó Dezsőtől kaptunk tájékoztatást a táborról. — A testnevelés tagozatúak két táborozáson vesznek részt, nyáron a hatodikosok kajakozni tanulhatnak, az ötödikesek ilyenkor a téli sport alapjait tanulhatják meg. Két év tapasztalata alapján elmondhatom, a síelés nagyszerű kiegészítő, felüdítő sport a rendszeres testnevelés mellett. Az alapjártasságot az eltelt három nap alatt a gyerekeknek a fele megszerezte. Ők a még hátralévő időben tovább csiszolhatják tudásukat, a többieknek is van lehetőségük a gyakorlásra. — Iskolánk vezetése a tábor szervezését már a tanév elején elkezdte, támogatták a szülők is, akik áldozatot vállaltak azért, hogy gyermekeik megfelelhessenek az átlagosnál nagyobb követelményeknek — mondotta a testnevelő tanár. Mi is tanúi lehettünk, hogyan síelnek ezek az alföldi gyerekek. Rövid gyaloglás után érkeztünk az eresztvényi nagylejtőre. Beindították a felvonót. Gyorsan előkerültek a sí- lécek, és láthattuk, hogyan siklanak — kisebb-nagyobb tudással és szerencsével — a lányok, fiúk. Varga Sándor igazgatótól utunkat megelőzően kaptunk információt az iskolában folyó sporttagozatos oktatásról. — Az első osztály beiskolázására az 1973—74-es tanévben került sor. Kezdetben a szervezésben tapasztalatlanok voltunk, de a későbbiekben jávult felvételi módszerünk. Az utóbbi években már jóval ritkábban fogtunk mellé, kevesebben kerültek be a sportosok közé olyanok, akik nem oda valók. — És ha mégis kiderül, hogy valaki nem alkalmas? — Akik nem válnak be. — Hurka, kolbász, dagadó az eddigiek szerint körülbelül húsz százalék — azok másik osztályba kerülnek. — Milyen a kapcsolatuk az óvodákkal és az együttműködő Ceglédi VSE-vel? — Az óvónők javaslatukkal a szülőket úgy irányítják, hogy már a felvételi vizsgára is a legtehetségesebbeknek ítéltek jöjjenek el A jelentkezők száma általában százon felüli. Az előzetes ismerkedéshez az óvodáknak lehetőséget adunk arra, hogy a nagycsoportosok időnként a testnevelési foglalkozást tornatermünkben tartsák. — A negyedik osztály befejezésével sportágat választanak a gyerekek, és a kiválasztó tábor után, a testnevelő és az edző javaslatára, szakosztályokba kerülnek. A CVSE- vel jó a kapcsolatunk, ezt bizonyítja, hogy a sportcsarnokot, illetve a tornatermet szükség szerint egymás rendelkezésére bocsátjuk, de a későbbiekben javítani kell a szervezettség színvonalán. Jó lenne, ha a sportkör edzői többször látogatnák az iskola foglalkozásait, ezáltal a kapcsolat még szorosabbá válhatna. A tornateremben — Milyen a felszereltségük és milyen fejlesztést terveznek? Tornatermünkben, a vasutas sportcsarnokban tarthatjuk az órákat, már amikor terembe szorulunk. Tavasszal aszfaltos kézilabdapályát építünk az iskola udvarán, s szeretnénk néhány beton pingpongasztalt is felállítani. — Van-e elegendő szakemberük? — öt testnevelő szaktanárunk van, a lányok és fiúk oktatására megfelelő megoszlásban. Az alsó tagozaton is testnevelők tanítják a gyerekeket — Milyen a tanulmányi eredmény? , — Négyes körül van, tehát ez is jónak mondható. Lesz folytatása — A legidősebbek most végeznek. űk hol folytathatják a tanulást és a sportolást? — A Kossuth Gimnázium testnevelés tagozatú osztály beindítását szervezi. Tudomásom szerint eddig kevés a jelentkező, de mivel az arra alkalmasak még bekerülhetnek az új tagozatba, remélhetően nem lesz akadálya, hogy a folyamat töretlen maradjon. Ezek szerint az 1982—83-as tanévben a középiskolában is elkezdődhet az oktatás — mondotta Varga Sándor, a Mészáros Lőrinc általános iskola igazgatója. ★ Az óvodák megkapták a következő tanévre szóló jelentkezési lapokat. Már most megkezdték az előkészületeket. Várják a jövendő elsősök jelentkezését, akik — elsősorban a szülők, óvónők megítélése szerint — alkalmasak és rátermettek a sport alaposabb megismerésére. Ungureán László Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára február 3- án, szerdán 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán. Házi ízesítésű disznótoros finomságok, hurka, kolbász, sajt, tepertő, különféle szalonnák készülnek a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet húsüzemében. Zsigmond Istvánná és Pálfi Károly kolbászt tölt — képünkön. Apátl-Tótb Sándor felvétele Jegyzet Vonatrontófogó Ha sok másikhoz hasonlítom, tulajdonképpen kellemes, kényelmes, csöndes utazás, volt ez a szombat délutáni, a Nyugati pályaudvarról Nyíregyházára tartó vonaton. Az átfagyott utasokat langymeleg fülkék várták a vasúti kocsikban. A kijelölt nemdohányzó szakaszban még tényleg nem dohányoztak, úti muníciónak feltankolt pálinka szaga sem kísértett. Kellemes bariton hangon férfi énekelt a szomszédos fülkében. Ezerszer félem, áldassék az úr — hangzott a dal. Magnetofont nyüstöl a hapsi — jegyezték meg a folyosón elvágtató srácok, akik helyet kerestek maguknak. A mi kuckónkban egyelőre hárman vagyunk. A kiskatona az ablaknál szorgalmasan rejtvényt fejt, másik útitársam harcias tűvillogtatással kötöget. Ajtónk a folyosóra félig nyitva. Melegünk nincsen, csak az ajtót nem tudjuk bezárni. Nem csúszik, nem lehet tologatni jobbra-balra, mint ahogyan kéne, hanem lapjával kell emelni, sarkából a folyosóra kilökni. Az ajtólap ide-oda lendülésnyi ideje alatt behuppant a következő utas. Ha nem siet, lássa a következményeket, úgy kell neki. Vecsésen túl már erősen alkonyul. Lámpafény csak szemernyi. Az is a folyosó felől pislákol befelé. Mono- ron két vidám fiatalember és egy lány szökellt be a vasúti limbóajtón. Nincs fény? Lesz fc'ny! Egyik srác máris az ajtófélfánál terem, ott matat három, szabadon kunkorodó dróton, amit valaha kapcsoló foghatott fedezékbe. — Csak kisfeszültség — nyugtat a srác, bizonygatja, van gyakorlata az ilyen szerelésben, sokat utazik. Jól tudta. Ég minden lámpánk, él a fiú, a kiskatona megint fejti a rejtvényt, az utastárs lámpafényben kicsit talán jobban rákapcsol a kötögetésre. Azután, hogy mind együtt vagyunk a kellemes melegben, világosságban oldódik a nyelvünk. A kötögetős kezdi. — Hogy törne el a mancsa a közvagyont rongálok- nak! Hát vonat ez? Nap mint nap törlőronggyal a táskámban, úgy utazom. Ingázó vagyok. Jöhetek reggel, este, koszos az ülés, a karfa, a kocsi végiben kétes tócsákon tappog át az ember, a mosdóból jön a víz. Az ablak? Hovatovább már az állomás nevét sem lehet kibetűzni, nem lát át a szutykos üvegen az ember. Tél ide, tél oda, ez nem járja. — Én ezeket a kéretlen szerelőket tenném helyre — folytatja a kábel javító srác. A lány a bicskával, zsilettpengével megműtött ülés varratait mutatja, s hozzáfűzi, hogy ő a hasogatókat sem hagyná ki az ilyen jutalmazásból. — Nem könnyű elcsípni a tetteseket... — Nem könnyű, de nem lehetetlen. A rejtvényfejtő kiskatona is megszólal. — Év elején, valamelyik napilapban olvastam, hogy valaki más országbeli kisvárosban telefonfülkéből fölösleges hívásokkal ugratták a tűzoltóságot. Egy idő után megelégelték a dolgot és felszereltek egy riasztókészüléket. Lényege, hogy a tűzesetről értesítést adót a telefonfülke fogva tartja, míg egy tűzoltó vagy rendőr oda nem ér. Persze, pár perc alatt a helyszínen vannak, mert URH és más technikai csoda is van a világon. Itt is az kéne. Belevág valaki az üléshuzatba? Kiveri a villanykörtét? Leszereli a tükröt, a kapcsolót? Egy jelző- berendezés a rongálást azonnal észlelné és rázárná az ajtót. Cegléden ketten leszállunk. Hogy távozhassunk, két útitárs udvariasan húzza-von- ja, emeli a tolóajtót Tényleg, mi lenne, ha nálunk is valaki — mint nemrég a világ csodája Ru- bik-kockát — kitalálná, szabadalmaztatná a vonatrontófogót? (e. k.) ISSN 0133—asop (Ceglédi Hírlap) i
