Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

1982. JANUÁR 30., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Két esztendő mezsgyéjén Bizakodóan vállalják az idei új feladatokat ISG keményfémgyártás-fejlesztés II. üteme, a DCM rekonstrukciója, stb. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében hosszú távú programjaink al­kotják a megyei munka alapját. Vi­szont a hatékonysági követelmények a piaci változásokhoz való igazo­dást, sok kezdeményezést, gyors rea­gálást igényelnek á gazdasági fel­tételek -változása esetén. Éppen ezért az árak és a gazdasági szabá­lyozók hatása meghatározó szerepet játszik a gazdaságok döntéseiben. Meggyőződésünk szerint e két szem­pont között -nem kell választanunk. Pártbizottságunk, a. megyei tanács, a tsz területi szövetség, a járási pártbizottságok a mezőgazdasági kérdések elbírálásánál igyekeznek együttesen érvényesíteni a straté­giai célkitűzéseket A továbbiakban néhány gazda­ságpolitikai kérdéshez szeretnék részletesebben szólni. Az export kérdéséhez. Ismeretes a külkereskedelmi egyensúly nép- gazdasági jelentősége, nem kívánom ismételgetni. Természetesnek tart­juk, hogy a lehetőségeknek meg­felelően minél nagyobb részt vállal­junk a legfőbb gazdaságpolitikai feladatból. A dolog másik oldala, hogy a külső piac bővítése létérde­kévé válik a vállálatok többségé­nek is. Amíg a múlt évben az ipar tőkés exportja csökkent, addig a szocialista export és különösen a belföldi értékesítés bővülése terme­lésnövekedésre teremtett lehetőséget. Idén a helyzet változik, A terv sze­rint az ipari termékek belföldi ér­tékesítése nem emelkedik, a beruhá­zási célú eladás pedig jelentősen csökken. A termelést bővíteni tehát csak az export növelése esetén le­hetséges. I Pest megyében i981-b®n “ ip?.ri _______üt___ termelésből a tő­kés export aránya 6,1-ről 5,2 száza­lékra csökkent. Külön kérdés ezen belül a DKV, itt a kőolaj csökkenté­se, valamint a piac telítettsége jelen­tősen visszavetette a külföldi értéke­sítést. Csökkent azonban a gépipari és a könnyűipari vállalatok tőkés el­adása is. Ez évben tehát a szocialista szer­ződések pontos teljesítése mellett a tőkés exportot növelni kell. Csak kívánság az ez évi tőkés exportnö­velés, vagy van reális alapja is? Van, de bizonyosan nem lesz Köny- nyű elérni. A piac szempontjából különösebb javulást nem várhatunk. Ami nem zárja ki, sőt igényli új piacok ku­tatását és további kooperációs kap­csolatok létesítését. Ajánlatos a nö­vekvő rendszerexporton belül is ke­resni további termékeladási lehető­séget. Egyébként a megyei iparvál­lalatok külföldi rendelésállománya erre az évre jobb, mint a múlt év­ben volt. Van bizonyos javulás a termelés és a külkereskedelem kapcsolatában. Ennek jelei az önálló exportjog bő­vülése. több közös társulás és iroda létrejötte a termelő vállalatok és kül­kereskedelmi vállalatok részvételével, valamint az, hogy a korábbinál köny- nyebben talál partnert a kisebb té­telt exportáló is. Meggyőződésünk, hogy ez még csak a kezdet. A lehe­tőségeket csak érzékeltetni szeret­ném egy példán, a Szobi Gyümölcs- feldolgozó Közös Vállalat gyümölcs­lésűrítő üzemének építésén keresz­tül. A vállalat április végén kért 01 millió forint hitelt az INTERINVEST Külkereskedelmi Betéti Társaságtól, amelyet 'már májusban meg is ítél­tek neki. Közben a közös vállalat (saját kockázatára) már februárban elkezdte a beruházás kivitelezését. A gépimportőr, az INTERCOOP RT szintén előre megrendelte a gépeket (ugyancsak tagja a hitelt biztosító társaságoknak). Az eredmény: no­vember végén sikeres próbaüzem. Ez évben fut fel a termelése több olyan üzemnek, amely konvertálha­tó hitelből létesült és amely bővíte­ni fogja az exportárualapot. Ide tar­tozik az Izzó váci gyára, az ISG ke- ményfémgyártás I. üteme, a DKV 3 új üzeme, a PEVDI bőröndgyártő részlege. Az élelmiszertermelés te­rületét említve: a szobi sűrítmény- üzemen kívül a Vecsési Zöldségfel­dolgozó, a Duna Tsz-ben az ivólé­gyártó, a hernádi tsz és a gödi tsz vágóhídja, a ráckevei mirelitgyár­tás. — Végül a tőkés exporttal kap­csolatban a múlt évi tapasztalat is bizonyítja: o rugalmasság, a kezde­ményezőkészség ezen a területen is igazolódik. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek példájára gyak­ran hivatkozunk ennek bizonyításá­ra. Teljes joggal. Hiszen a múlt év­ben is a megyei szövetkezetek a közvetlen exportból (kisállattenyész­tés, gyógynövénytermesztés, külföl­di munkavállalás stb.) 36 millió dol­lár árbevételt értek el. De tegyük hozzá, hogy a rugalmasság, a lele­ményesség nem tsz-monopólium.' A saját feltételeinek megfelelően na­gyon ügyesen és aktívan dolgozott a tőkés piacokon az LSZV, a Forte, a DKV, a PEVDI, a monori Mezőgép Vállalat, az Árammérőgyár, a Váci Kötöttárugyár, a Pomázi írószer Szövetkezet, a Visegrádi Faipari Szövetkezet, a Gödöllői Háziipari Szövetkezet, az Érdi Ruhaipari Szö­vetkezet stb. Az energiatakarékosság kiemelt gazdaságpolitikai feladat volt az el­múlt években és az is marad. Nép- gázdasági szinten az 1982-es célt úgy lehetne megfogalmazni, hogy a termelés növekedése mellett ne nő­jön vagy csak a lehető legkisebb mértékben az energiafogyasztás. Gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottságunk a KSH megyei igazga­tóságának a vizsgálata alapján érté­kelte a megye üzemeiben folyó munkát. Megállapította, hogy az V. ötéves tervidőszakban már sokat tettek a vállalatok és szövetkezetek az ésszerűbb energiagazdálkodásért és ez a munka 19S0-tól felgyorsult. Az iparban különösen gyors válto­zások mentek végbe. I Jói alakul “ gazdaságunkban (es ez alapvető ker­nyiségét, egyidejűleg javítáni a gaz­daságosságot, a termékek minősé­gét. Igyekszünk hozzájái ülni a jó hazai ellátáshoz, keressük az export növelésének a lehetőségeit. Az 1982-es mezőgazdasági felada­tok közül kétségtelenül a tervezett gabonamennyiség megtermelése a a legnagyobb. Megyénkben a kenyérgabona-ter­mesztés természeti feltételei az átla­gostól kedvezőtlenebbek. Száraz esztendőkben a gyenge homoktalajo­kon rendkívül nehéz, esetenként ka­tasztrofális helyzetek alakulnak ki. Viszont jók a szakmai feltételek, a műszaki felkészültség, az üzemek túlnyomó részének gazdasági ereje, vezetése, szervezettsége. Örvendetes, hogy a megyei üzemek csak minő­ségi vetőmagot alkalmaznak. (Je­lenleg a „Jubilejnaja” és a marton- vásári fajták dominálnak.) A műtrá­gya-felhasználás, ha lassan is, de növekszik. A kormány árkiegészítő intézkedései növelték a termelési ked­vet. I A kukorica termésátlaga ez év­ben 5,7 tonna dés) — az energia-felhasználás szer­kezete. Az olaj- és a szénfelhaszná­lás 1975-től csökken, a földgáz egy­re nagyobb teret nyer. A földgáz­felhasználás növekedése háromszo­ros ütemű az országoshoz. Nagyon kis mértékben növekszik a villamos- energia-fogyasztás. Az olaj kiváltása gázzal — vagy más energiahordozóval — mégin- kább felgyorsult 1981-ben, amikor is egy év alatt mintegy 30 százalékos el­mozdulás következett be. Ez a folya­mat érinti majdnem az egész iparun­kat (HAGY, LSZ.V, Csepel Autó, DHV, PVG, Monori Mezőgép PEMÜ) — természetesén a vezetéktől való tá­volságtól is függően. Az elmúlt 5 éves időszakban 6 mezőgazdasági üzem váltotta ki az olajat földgázzal. 1981- ben további négy üzem és az 1982— 85. közötti időszakban még 10 ter­vezi. Az ócsai Vörös Október Tsz és az abonyi József Attila Tsz me­zőgazdasági hulladék elégetésével nyeri a hőenergiát. Elkezdődött, a biogázhasznosítás a dunavarsányi tsz tehenészeti telepén. Kísérletek folynak a gödi és a gyáli tsz-ekben a napenergia hasznosítására. A Gazdaság- és Szövetkezetpoliti­kai Bizottság indokoltan nagy figye­lemmel foglalkozott a mezőgazda­sági üzemek energiagazdálkodásával. Itt a kép sokkal vegyesebb, mint az iparban. 1980-ban és 1981-ben ezen a területen is csökkent a fajlagos felhasználás, de ma még a gazdasá­goknak csak a fele foglalkozik meg­felelően vele — és ezek is sok gond­dal küszködnek. Köztudptt, hogy az eltelt időszak­ban az üzemi épületek tervezésében a takarékossági szempontok nem játszottak komoly szerepet. A szá­rító- és egyéb energetikai berende­zéseken gyakran hiányzik az auto­matika, ami jelentősen növeli a veszteségeket (a minőségrontáson túl). Különösen sokat veszítünk ma még az erőgép- és szállítójárműpark üzemeltetésében (3800 traktorról, 4100 tehergépkocsiról és 1200 önjáró, gépről van szól). A munkaszerve­zés, a normák megfelelő kialakítása és alkalmazása, az ösztönzés, a szi­gorú bizonylatolás és ellenőrzés — még rengeteg tartalékol* tárhat fel. I Mezőgazdasági Üzemeink jelentős------------------ részét dicséri vi­szon t, hogy rövid idő alatt sikerült egyes döntő energetikai kérdésekben lényegesen előrelépni. Egy példán szeretném ezt bemutatni — amely a megyei pártbizottság múlt évi' ha­tározatában is szerepelt. A kukorica nedves tárolása, amelyet megyénk­ben egyértelműen segítettek a párt-, a tanácsi és az érdekképviseleti szervek — és a dunavarsányi tsz vállalkozásával jó műszaki-technoló­giai hátteret is nyert. Nagy dolog, hogy egy ilyen, beruházásigényes és biológiai kísérleteket is igénylő technológia rövid idő alatt elterjedt a szavarmarha-tenyésztésben. 1980 a kezdés, a próbálkozás éve. 1981- ben már 25 gazdaság állt át, 1982- ben pedig összesen 43 gazdaság al­kalmazza kisebb-nagyobb mérték­ben. A mezőgazdaságban az idén is növelni kívánjuk a termelés meny­hektáronként (ezen belül a tsz-ek átlaga 5,8, az állami gazdaságoké csak 5,2 tonna, de ebbe beleszámítják a hibrid vetőmag átlagtermését is. amely lényegesen alacsonyabb). Az eredmények tehát az országos átlag­nak felelnek meg. A terméshozamok további növelése jelentős technoló­giai megújulást igényel. Ebben a rendszereknek van elsődleges fel­adata. A felületei, sablonos szolgál­tatással már továbblépni nem lehet, a technológiát adaptálni kell az adott üzem konkrét viszonyaira. összességében elmondható, hogy amit az 1981-eS évre kitűztünk az építőipar elé, az nagyrészt teljesült. Még ezt az esztendőt is „befejező évnek” tekinthettük. Nos, az V. öt­éves tervből áthúzódó és az 1981-re tervezett beruházások túlnyomórészt elkészültek. A PÁÉV megszilárdulá­sa, szervezettségének a javulása el­kezdődött. (Erről lapunk 3. oldalán részletesebben írunk. A szerk.) Nőtt az épületfelújítás és -karbantartás aránya, fel kell készülni a további, még nagyobb arányú változásokra. Az építőipari társulás keretében ja­vult a megyei építőszervezetek együttműködése. Az idei év szintén nem lesz köny- nyű a község- és városfejlesztésben. Sőt. Eddig küszködtünk az építő­ipari kapacitás hiányával, most — bármilyen furcsa is első hallásra, a kapacitás sem elég és a pénzügyi le­hetőségek is szűkösek. Mindkét vo­natkozásban feszültség mutatkozik tehát — ha az alapvető szükségle­teinkhez viszonyítjuk. A megrendelő tanácsoknak, a tervezőknek, beruhá­zóknak és kivitelezőknek az eddigi­nél is jobban kell tehát törekedni a beruházások gazdaságosságára, az egyszerű, költségtakarékos építésre. A nagy ütemű általános iskolai tan­terembővülés mellett is lesznek gon­dok a gyerekek elhelyezésével, ezért fel kell tárni minden olyan le­hetőséget, hogy átalakításokkal Is növeljük a tantermek számát. Az állami lakások és intézmények fel­újításában a szövetkezetek, a tsz építőipari részlegek az eddiginél na­gyobb arányban vegyenek részt. I A lakosság ellátása wsi-ben asz­-------:-----H-----------szessegeben kiegy ensúlyozott volt. Miután az életszínvonal-politikánknak most különösen fontos szerepe van, érde­mes figyelmet fordítani az életkörül­mények olyan jellegű javítására, amely nem elsősorban állami fej­lesztési pénzeket igényel, hanem al­kotó gondolkodást és kezdeményező­készéget. A szolgáltatóhálózat a múlt évben 4 új létesítménnyel gyarapodott, a szolgáltatások közel 10%-kal nőttek. A helyi feszültségek feloldására két sajátos akció fejlődött ki. A kis te­lepülések ellátására az „átjárásos mozgalom”, amelyben már mintegy 1700 kisiparos vesz részt. A másik problémás terület: azok a nagyköz­ségek (főleg az agglome^ációbán), ahol az állami és szövetkezeti szol­gáltatás jelentős kapacitással nem rendelkezik. Itt a kisiparosok össze­fogásával igyekeznek szolgáltatóhá­zakat vagy szolgáltatóutcákat kiala­kítani. És végül, megemlítem még a szerződéses üzemeltetés kezdeti ta­pasztalatait. Ezt a formát 1981-ben vezettük be. A kereskedelemben és a vendéglátásban összesen 514 üz­letet hirdettek rrfeg Pest megyében, ebből 162 üzletre kötöttek edd'g szerződést. A kezdeti tapasztalatok biztatóak. Ezekben az egységekben 10—20 százalékos a forgalomnöveke­I dés: A nyitvatartási idő jobban alkal­mazkodik a togyasztói igényekhez, a választék bővült. A „bérbe adó” vállalatok • nyeresége megduplázó­dott. Az első kisszövetkezet december végén Gödöllőn alakult. Elektromos szolgáltatásokat végez. Január ele­jén Budaörsön jött létre a MINI- POOL Szövetkezet háttéripari tevé­kenységre (alkatrészek forgácsolása, villamos tekercselés stb.). Jelenleg alakulóban van egy szolgáltató kis­szövetkezet Budakalászon, egy kis­szövetkezet előkészítése kezdődött el Csömörön. .A 100 fő alatti ipari szövetkezetek közül 10 kérte az át­sorolását kisszövetkezetté. Az ipari szövetkezetek területén jellegzetes kezdeményezések a szak­csoportok létrehozása (Vécsés Fer- roelektrika, Pilis Ruhaipari, Pécel Vegyesipari stb.). Tovább terjed, az átalánydíjas rendszer, jelenleg már 170 egység működik így. Az állami iparban a vállalti munkaközösségek szervezésében a legnagyobb az aktivitás. Az MGM diósdi gyárában, a PEMÜ-ben, a Csepel Autógyárban, a KÖZGÉP ceglédi gyárában (és még sok he­lyen), folyik előkészítő műnka mun­kaközösség létrehozására. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek a már korábban .bevált me­zőgazdasági szakcsoportok tapasz­talataira is építve, főleg ipari, szol­gáltató szakcsoportok szervezésébe fogtak. Az ócsai, a gödi, a fóti, a hernádi, a farmosi és a Sasad Tsz szervez elsőnek ilyeneket. A szak­csoportok a legkülönbözőbb szolgál­tatásokat végzik, sokféle terméket állítanak elő. Lehetővé teszik a mel­léküzemági dolgozóknak a foglalkoz­tatását. munkaidőn túl is. Érdekes és kellemes újdonság is van: az ál­lami gazdaságokban mezőgazdasági szakcsoportok szervezését kezdték el. I Indokolt, af kibontakozó------------folyamatot a politikai, az állami és társadalmi szervek fi­gyelemmel kísérjék és segítsék. Kü­lönösen fontos szerepük van a taná­csoknak a lakossági és infrastruk­turális igények felmérésében, a szol­gáltatásfejlesztési ' program kidolgo­zásában és egyeztetésében, a tájé­koztatásban, gz engedélyezésben és az ösztönző adópolitikában. Felmértük, melyek azok a terüle­tek Pest megyében, ahol a legtöbb a kielégítetlen igény, ahol az új vál­lalkozások leginkább segíthetnek: a lakásépítés, a lakossági és közületi felújítások, az áruszállítás, a keres­kedelem és .vendéglátás, a hiánycik­kek termelése. Országosan folyamatban van- a Gelka Vállalat átszervezése. A kormányzat ez évi terveit és a közgazdasági szabályozók változásait a vállalatok időben megismerték. Az előkészítés megfelelő volt,, a termelésben jelentős zavarok nem jelentkeztek. Nem gond nélkül, de zökkenőmentesen bevezették az üze­mekben az ötnapos munkahetet. A vezetők és szakemberek figyel­mét jelentős részben az köti le, mi­lyen vállalati tartalékokat lehet fel­tárni a nyereség növelése érdeké­ben. A szabályozók 'szigorítása a Csepel Autógyárban 65 millió forint, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban 48 millió forint eredményromlást okoz/Mindkét vállalat növeli a gaz­daságos termékek arányát, csökkenti az általános költségeket, további anyag- és energiatakarékossági intéz­kedéseket tesznek, javítják a munka- szervezést. Mindezekkel „kompenzál­ják” az eredményromlást. Teljés egé­szében pótolja a kiesést az Ipari Mű­szergyár, az Árammérőgyár. Ä PEMÜ és a Híradástechnikai Anya­gok Gyára pedig jelentős nyereség- növekedést tervez. A' mezőgazdasági szabályozók változása egyidejűleg közvetít! a megnövekedett hatékonysági köve­telményeket, valamint az agrárpoli­tika^ azon törekvését, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a gyenge ter­mőhelyű gazdaságok fejlődéséhez.’ Jelenleg a tejtermelés gazdaságossá- gének a szilárdítása vált sürgető fel­adattá. Ki kell használni a hústerJ meiésben meglevő összes lehetősége­ket. I Összességében a hangulat Jő, —---------------tettrekész. Az jel­lem ző, hogy a vezetők, a kollektívák a gondokkal együtt is bizakodók, látnak lehetőséget az 1982-es gazda­sági cél ok. el érésére, vállalják a rá­juk háruló feladatokat. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára I Az elmúlt év m.éKrlege °sszef~­----------------geben azt mutat­ja, hogy a Pest megyei vállalatok és szövetkezetek sikeres esztendőt zár­tak. Elkezdődött a XII. kongresszus határozatainak és a VI. ötéves terv­nek a végrehajtása. A termelés a piac igényeinek megfelelően folyt, jelentős készletek ismereteink szerint sehol sem hal­mozódtak fel. Több vállalatunk igen fontos szerepet játszik az ország el­látásában. A DKV, a DHV, a DCM és más egységek kollektívái képesek voltak a külső, gazdasági feltételek és a belső igények (sokszor szeszé­lyes) változásaihoz igazodni. A munkájukat a gazdasági mutatókon túl mindenekelőtt az dicséri, hegy a fővárosban, Pest megyében mindig volt villany, hogy egész évben sor­baállás nélkül kaptunk benzint, tü­zelőolajat, hogy javult a magánépít- tetők anyagellátása stb. • A mezőgazdaságban kenyérgabo­nából, szőlőből, csonthéjas gyümöl­csökből és egyes zöldségfélékből ko­moly kiesések voltak a rossz időjá­rás miatt. Ennek ellenére egészében az üzemek sikeres esztendőt zártak. A gazdálkodás javításával, a mel­léküzemági tevékenység bővítésével tovább növelték a nyereségüket és ezzel stabilitásukat. Az élelmiszer termelése sem csökkent, sőt vala­melyest nőtt az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy az árunövé­nyek, a kukorica és az álattenyész- tés hozamai pótolták a kieséseket. A gazdálkodás eredményei, a vál­lalatok és szövetkezetek jövedelme az iparban és a mezőgazdaságban is meghaladták a tervezett szintet. Mindössze néhány olyan vállalat, szövetkezet van, amely a vezetés alacsony színvonala miatt gazdasági eredménytelenségével okoz kelle­metlen meglepetést. Mint előre is látható volt, az éves gazdasági feladatok közül a legne­hezebbnek bizonyult a tőkés export­tervek teljesítése. Maradt is adósság. Ez a piaci viszonyokkal, a szabá­lyozókkal és a vállalatok versenyké­pességével függ össze. összefoglalva tehát a teljesítmény értékelését, elmondhatjuk, hogy a múlt évben folytattuk az 1979 és 1980- ban elkezdett gazdaságpolitika megvalósítását. A vállalatok, szövet­kezetek egész évi erőfeszítése »ered­ményt hozott. A gazdasági vezetők, a pártszervezetek, a szakszerveze­tek, a kommunista, ifjúsági szerve­zetek helytállása nem 'volt hiába­való. . * Mi jellemezte a pártszervezeteink 1981- es gazdaságpolitikai munkáját? Megyénkben is sikerült fenntar­tani és erősíteni a jó politikai lég­kört, ami nagyban segítette a gazda­sági munkát. A dolgozók aktívak, aminek értelmét látják, amiről meg­győzik őket, arra szívesen vállal­koznak. Ugyanakkor a korábbinál is élesebben bírálják a hiányosságo­kat, a gazdasági érdekek ütközése nyíltabban kerül felszínre. Növek­szik a színvonalas vezetői munka iránt a gazdasági követelmény és társadalmi igény. Ennek tudatában megadtunk és továbbra is megadunk minden politikai támogatást és ha kell, gyakorlati segítséget azoknak a gazdasági vezetőknek, akik képessé­geiket, tapasztalataikat, szorgalmu­kat, alkotóvágyukat a jó ügy szol­gálatába állítják. I Nagyra értékelte * meg7ei párt* ______________ bizottság a me­gyei szervek között, valamint a vá­rosi-járási pártbizottságokkal kiala­kított egységes szemléletet és mun­kát a gazdaságpolitikai célok meg­valósításában. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben megőriztük és to­vább erősítettük ezt az egységet. Az elmúlt év folyamán a végre­hajtó bizottság, a megyei appará­tus, de a városi-járási bizottságaink is sokat foglalkoztak az egyes válla­latok helyzetével, fejlődésének alap­vető kérdéseivel. Ezt több minden indokolta: önállóvá vált az Áram­mérőgyár. a trösztök megszűnésével önálló vállalattá alakultak a kon­zervgyárak, a Pest megyei Pince­gazdaság, az útépítő vállalat. A VI. ötéves tervek véglegesítése és a vég­rehajtás megkezdése. Ezzel kapcso­latban mindenütt napirendre került a termékszerkezet, a műszaki fej­lesztés, az energiastruktúra és más, a vállalatok jövőjét meghatározó kérdések. A magunk eszközeivel se­gítettük a vállalatokat és «z állami irányító szerveket olyan nagyberu­házások, illetve rekonstrukciók fel­tétéleinek a kialakításában, mint a krakktechnológia megteremtése a DKV-ban, a Forte-rekopstrukció, az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom