Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1982. JANUÁR 5., KEDD Mindenki megtalálta a feladatát Művelődés, nevelés, szórakozás — a fiatalok körében A Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya 1981-ben is meghirdette Az ifjúság mű­velődéséért pályázatát, melyre Cegléd óvodái, általános és középiskolái, ifjúsági mozgal­mi szervezetei és közművelő­dési intézményei közösen ké­szítettek munkatervet. A pályázat cáljáról, a meg­valósítás lehetőségeiről kér­deztük Lür Istvánt, a Kossuth Művelődési Központ igazgató­ját, a közművelődési igazgatói munkaközösség vezetőjét. — A pályázat célja, hogy új tevékenységi formák és módszerek létrehozásával se­gítsék a közművelődési intéz­mények az iskolai tantervek végrehajtását, az oktató-neve­lő munkát, járuljanak hozzá az iskolán kívüli neveléshez, a szabad idő hasznos eltölté­séhez. Nemcsak a tanévben, de a nyári szünidőben is ve­gyenek részt a gyermek- és ifjúsági mozgalmak nevelé'i célkitűzéseinek megvalósításá­ban. • Oldódó elszigeteltség — Eddig milyen együttmű­ködési forma volt az oktatási és közművelődési intézmények között? — Városunkban az ifjúság közművelődési ellátása az el­múlt években szervezetté vált. A közművelődési intézmények éves szerződéseket kötöttek a közoktatási intézményekkel, melyek közös feladataikat tartalmazták. Az 1979. évi Az ifjúság művelődéséért pályá­zat hatására a város összes közoktatási intézménye és a művelődési központ között megállapodás jött létre, mely elősegítette a tervszerű és tu­datos együttműködést, a ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zök célszerűbb felhasználását. További feladatunknak tekin­tettük, hogy a közművelődési intézmények ne egymástól el­szigetelve működjenek, az oktatási intézmények pedig bátrabban kezdeményezzenek. — A mostani pályázat összeállításakor milyen mód­szert választottak? — A pályázat megvalósítá­sára létrejött munkaközösség a tervkészítést megelőzően a nevelési-oktatási intézmények véleményét és javaslatát kér­te, s a gyermek- és ifjúsági szervezetek vezetőihez is kér­dőíveket küldtünk. Abból in­dultunk ki, hogy az eddigi közművelődési szolgáltató te­vékenységen túlmenően a ne­velési-oktatási intézmények és a mozgalmi szervezetek igé­nyeit kell összegyűjteni és ezért célszerűbb a közművelő­dési intézmények lehetőségeit, adottságait összhangba hozni. Játék a múzeumban — A Kossuth Művelődési Központban irodalmi és mese­játékok szervezését, közleke­dési filmek vetítését, játék­délutánokat, gyermekfoglal­koztatást és vetélkedőket ter­vezünk, a téli szünetben már ezeket rendszeressé tettük. A pályázatban tervként szereplő zeneovit, óvodás nyelvtanfo­lyamot szeptembertől meg­szerveztük, az óvodai ünnep­ségeket legutóbb Mikulás­műsorral segítettük. A városi­járási könyvtár a könyvtári élmények megörökítésére pá­lyázatot hirdet óvodások ré­szére. A Kossuth Múzeumban játékkészítő foglalkozásokat terveznek, a Szabadság Film­színház az . óvodákban tart mozielőadást. Az Erkel Ferenc Zeneiskolában lehetővé teszik a nagycsoportosoknak a hang­szerek megismerését. A szülőknek nevelési ta­nácsadással, az óvónőknek rendezett szakmai megbeszé­lésekkel, módszertani bemuta­tókkal tervezzük az óvodai nevelést segíteni. Film, könyv, előadás — Az általános iskolák al­só- és felsőtagozatai, illetve a szakmai munkaközösségek ré­szére mit terveznek? — Az alsótagozatosoknak a történelmi olvasmányok jobb megértéséhez filmvetítéseket, előadásokat tartunk, a műve­lődési központban — az igé­nyeknek megfelelően — tőbib szakkört indítunk. A könyv­tárban több tanítási órát tar­tanak és a technika, környe­zetismeret tantárgyakhoz kap­csolódóan a múzeumi foglal­kozások keretében népszoká­sokkal ismerkednek a gyere­kek, megtanulják a papírhaj­togatást és a mézeskalács­sütést. A felső tagozatban az osz­tályfőnöki órákhoz és egyes tantárgyak nevelési célkitűzé­seihez terveztünk programo­kat. melyek megvalósításába az előzőleg már említett in­tézményeken kívül a helyőr­ségi művelődési központ is bekapcsolódik. A művelődési központ a városi-járási T1T- szervezettel és az iskolákkal együtt a szülőknek a nevelés és a pályaválasztás témaköré­ben szervez előadásokat. — A gimnázium, a szakkö­Száznegyven év fotográfiái Ahol átvészelte az idők vi­harát, és a gyerekeik el nem játszották, megvannak még a családi fényképalbumok. Leg­sikeresebben a dédik almail­latú szobáiban lelhetők fel, nyikorgó ajtajú szekrények mélyén, imádságos könyvek, régi kalendáriumok társasá­gában. Rézkapcsok fogják ösz- sze a színehagyott bársonyfe­delet, belül vastag papírlapok között kuksolnak a megsár­gult felvételek. Merev derék­kal ülnek a jegyespárok, pu­fók arcú gyerekek tekintenek ránk, orgonasípokként sorako­zó testvérek, a pillanat ko­molyságát átérző családok. Ha a leszármazottak tudnák, mi­lyen becses dolog van a bir­tokukban, biztosan jobban be­csülnék, de hát a Műcsarnok­ba viszonylag kevesen jutnak el Ceglédről, ahol ezekben a hetekben ilyesféle látványos­ság is akad. _ * Karácsony táján nyílt meg a fővárosban a Tény-kép, A zépiskolák és a szakmunkás- képző intézmények nevelő­oktató munkáját hogyan se­gítik? — Mint az általános isko­láknál, itt is tantárgyak, illet­ve tantárgycsoportok szerint határoztuk meg feladatainkat. Az osztályfőnöki órákon fo­lyó, családi életre való neve­lést például a Szabadság Filmszínház ismeretterjesztő filmek vetítésével segíti. A magyar nyelv és irodalom ok­tatását a Kossuth Művelődési Központ irodalmi estek rende­zésével, vagy egy-egy neves irodalomtörténész előadásával támogatja. A könyvtár segít­séget nyújt az egyes tantár­gyak szakirodalmi tájékozódá­sához, a kutatáshoz. Pártfogolják az ifjakat — Az ifjúsági szervezetek — az úttörőmozgalom, a KISZ — akcióinak sikeréhez mivel járulnak hozzá? — Az ebben az évben is meghirdetett Művészetek ván­dordíján, valamint a Bará­tunk ... akciók lebonyolításá­ban a városi úttörőelnökséget többek között gyermekelőadá­sokkal, vetélkedők szervezé­sével, a néprajzi, honismereti gyűjtőmunka segítésével párt­fogolják a közművelődési in­tézmények. A KISZ kulturális, közmű­velődési tevékenységét a Mű­velt ifjúságért, korszerű mű­veltségért akciósorozat kere­tében végzi. Az egyes pályá­zatok, akciók lebonyolításához író—olvasó találkozók, hely- történeti előadások szervezé­sével, kirándulások előkészíté­sével, nyelvtanfolyamok indí­tásával számítanak bekapcso­lódni Cegléd kulturális intéz­ményei. Szeretnénk, ha a pá­lyázat elősegítené a két intéz­ményrendszer — az oktatási és a közművelődési — közti hatékonyabb, rendszeres és tervszerű együttműködést — mondotta Lűr István. Gy. A. növekedhet az idegenforgalom is Bár még a múlt évben át­adták. Albertirsa új vendéglátó kombinátját, mégis mindössze néhány napja üzemel, hiszen 1981 szilveszterének reggelén fogadott először vendégeket. Széles körű összefogással kerülhetett sor a régen várt beruházás megkezdésére. Az éttermet, presszót, sörözőt ma­gába foglaló épület közel 14 millió forintba került. A tu­lajdonos Dél-Pest megyei Áfész anyagi erejét a Pest megyei MÉSZÖV és a nagy­községi tanács egészítette ki jelentős összegekkel. A terveket a Szolnok me­gyei Szövetkezeti Tervező Vál­lalat készítette, a generálki­vitelező maga az Áfész volt. Jellemző a munika összetett­ségére, hogy 16 alvállalkozó vett részt benne. Kiemelke­dően dolgozott az albertirsai építőipari költségvetési üzem, a Dél-Pest megyei tanácsi építőipari vállalat és a fabur­kolatokat készítő Jászalsó- szentgyörgyi Vegyesipari Szö­vetkezet. Az építkezéshez a múlt év áprilisában kezditek, a műsza­ki átadás a határidőn belül, karácsony előtt megtörtént. A külső terület még nincs rend- betéve, ennek oka a kemény decemberi tél. Tavasszal már a vendéglátóhely környéke is hasonlóan szép lesz. mint az épület belseje. Az áruház mel­lé épült kombinát újabb tag­ja a formálódó, modern tele­A presszó első vendégei; Mészáros Józsi és Pista, valamint Magyar Gabi gesztenyepürét rendeltek. pülésközpontnak a Pesti úton. A hétszáz négyzetméteres épületegyüttes átadásával több műszakilag és esztétikai­lag elavult vendéglátó egység bezárására is sor kerülhetett. Népszerű szóhasználat mosta­nában a kiváltás — itt valósá­gos megváltásról beszélhetünk, a dolgozók munkakörülmé­nyeit illetően is. Az étteremben naponta öt­száz emberre főznek majd, akiknek többsége rendszeres előfizető lesz. Bár besorolása- másodosztályú, az ételárak nem sokkal haladják majd meg a harmadosztályú árszín­vonalat. A kombinát szabadkasszás rendszerben működik, ami na­gyobb önállóságot nyújt a ve­zetőknek és létszámmegtaka­rítással is jár. Újdonság és a kulturáltság megőrzésének biz­tosítéka lesz az, hogy a mos­dókat szerződéses bérbeadás­sal működtetik. Megoldódik az albertirsaiak családi, társadalmi rendezvé­nyeinek eddigi szorító terem­gondja is. Az Áfész kapcso­latba lépett az IBUSZ-szal, va­lamint a COOPTOURIST-tal, így várható, hogy ez a nívós vendégváró, szórakozóhely fel­lendíti a település idegenfor­galmát is. Szöveg és fotó; Balázs Gusztáv a vevő vagyat Helyet cserélt a pék és a pénztár Megváltozott a törteli kis- áruház belső elrendezése, vet­ték észre nemcsak a létesít­ményükre joggal büszke törte­itek, de a ritkán erre járó idegenek is. Az ABC belső te­rének jobb kihasználása érde­kében helyet cserélt a pénztár a kirakodó polcokkal. Szebb, áttekinthetőbb, tágasabb lett, pedig az alapterület ugyanak­kora maradt. Kényelmesebb a vásárlás és esztétikusabb az elrendezés. Önmagáért beszél — Vajon, mi késztette erre az áruház kollektíváját? — Az igazi kereskedő együtt él és gondolkodik a vásárlók­kal — válaszolja Káldi György üzletvezető. — Ez az áruház magyar fotográfia története 1840—1918 című kiállítás, amelynek számos figyelemre méltó ceglédi vonatkozása van. A fényképészet kezdetei­től a modem fotóművészeiig elénktárul e majd másfélszáz év teljes íve, az avítt albu­moktól a legfurfangosabb fo- tografikai eljárásokig. Helyet kapott a Műcsarnok termeiben Tóth István Ba­lázs Béla-díjas fotóművész Nehéz út volt és Czóbel Béla című felvétele, lapunk mun­katársának, Apáti-Tóth Sán­dornak három képből álló, Horgászó fiú című etűdje. Ott láthatjuk a ceglédi származá­sú Markovics Ferenc két al­kotását. Érdekességként em­lítjük meg, hogy Erdélyi Mór egyik fotográfiáján azt a Kacziány Ödön festőművészt örökítette meg, aki egykor ceglédi polgári iskolai tanár volt. • Warnas!) Jegyzet Szokványos szavak helyett modern épületével, szolgálta­tásaival méltán lett községünk egyik büszkesége. A több mint egyéves tapasztalat azt mutat­ja, az emberek szeretik, szíve­sen jönnek ide vásárolni, s jó vélemény alakul ki rólunk, ha megtalálják, amit keresnek. Ehhez azonban áttekinthető árukészlet, megfelelő elrende­zés, szabad tér kell és elegen­dő hely a pénztárak előtt. — Hogyan alakult a bevéte­lük? , — Előzetes elképzeléseink szerint húszmillió forintot éves forgalmi tervet készítettünk. Ebből huszonötmilliós teljesí­tés lett, ami önmagáért beszél. Ez persze nem ment egyik napról a másikra. Ilyen ered­ményt csak kitartó munkával, lelkesedéssel, igazi kereskedői mentalitással lehet elérni. Fi­gyelünk az emberekre, meg­hallgatjuk véleményüket, el­fogadjuk ésszerű javaslataikat. A lehetőségekhez mérten igyekszünk kielégíteni kívá­nalmaikat, beszerezni a várt árucikkeket, s egyáltalán biz­tosítani mindazt, ami ma már természetes igény. Nem törek­szünk a luxus igények kielégí­tésére, ez nem is lehetne fel­adatunk. De a természetes óhajt, a mindennapi áruk megvásárlásának lehetőségét meg kell teremtenünk. A Dél- Pest megyei Áfész hangsúlyt fektet üzletünkre, elősegíti a folyamatos, fennakadás nélkü­li működést. Sokféle áru — Mit keresnek leginkább a törteliek, s mennyiben tud megfelelni az áruház a kívá­nalmaknak? — Egy üzlet akkor megy jól, ha a vevő kívánságát ve­szik figyelembe elsősorban. Emeleti osztályunkon ruhane­mű, méteráru, cipő és papír, írószer kapható. A forgalom jó, igény van ezek iránt. Élel­miszer minden mennyiségben van, ezenkívül kaphatók po­harak, porcelánok, játékok is. Ezek leginkább ünnepek előtt ajándékozás céljából kereset­tek. — Milyen az élelmiszer-ellá­tás? — A kenyeret Abonyból és Jászkarajenőről hozatjuk, ki­ki az ízlésének megfelelőt vá­laszthatja. Péksütemény szin­tén kapható. Tejet délután is vehet a vevő, javult a sajtok választéka. Gombóc helyett borsó Rugalmasság és leleményes­ség, valamint nagy szakma- szeretet kell hozzá. Nem volt mirelit, most van. Borsóból sok kellene, a szilvásgombóc nem fogy. A teendő egyszerű. Olyat kell szerezni, amire van igény. Nagy mennyiségű üdí­tő ital fogy. A kedvenc a Pepsi Cola és a Márka-család. Van mindig bőven, s lesz is belőle. Kapható még nálunk a Kecskeméti Konzervgyár bé­biétele is. Csirke is van, ami gond viszont, hogy aprólék szinte alig akad. Ezen még van mit javítanunk. Alig fogy a konzerv, kivéve talán az üveges befőtteket. Célunk továbbra is a vá­lasztékbővítés, és hogy a meg­szokott, igényelt árufélék min­dig kellő mennyiségben és minőségben álljanak a vásár­lók rendelkezésére. 1981-et eredményesen zártuk, s re­méljük, az idei év sem lesz rosszabb. Rajtunk is . áll, hogy így legyen — mondta végül Káldi György. Cs. B. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Ceglédi Allatkór­ház „C” kategóriás gépkocsivezetőt keres. Érdeklődni személye­sen: Cegléd, Külső­Jászberényi út. Egyedülálló dolgozó nő egy iskolás kis­fiával lakást keres. Választ kérem „Bel­városban 118 683” jel­igére a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltsé­gére Cegléd, Posta­fiók 29. Mély gyermekkocsi eladó. Cegléd, Virág utca 43. szám alatt. Férfi társbérletbe men ne Cegléden belváros­ban. Borítékolt választ Cegléd. Pf, 26 Beköltözhető Lénél utca 2/a. számú 3 szo- ’bás, kertes, új ház, sürgősen eladó. Ér­deklődni lehet a hely­színen vagy Cegléd, Alszegi út 21. szám alatt. A Gabonaforgalmi Vállalat Cegléd, Köl­csey tér 1. felvesz olajkazán-fűtőt, vil­lanyszerelőt, lakatost, segédmunkásokat, éj­jeliőrt Eladó l db 14U kilós hízó. Cegléd XI. kér., . Réti dűlő 504. szám. (Örkényi út), Antal Ferenr»n£] Kis családi Ház eiuaű. Cegléd, Harmat 'utca 4. szám alatt. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) legszebb üdvözlőlap küldő­jétől kapjuk a legkevesebb segítséget munkánkhoz, a legkevesebb emberséget? Ha épp az találja a legügye­sebb kibúvókat a kollektív kapcsolatok erősítésekor, aki a legkülönlegesebb bé­lyeggel adta postára — ki­lószám — jókívánságait? A könyvtár folyóiratolva­só termében böngészve a kezembe került néhány nap­ja a Kertészet és Szőlészet című szaklap 30., december 10-i száma. Egy figyelemre méltó hírt találtam benne. A Fóti Gyermekváros ve­zetősége adta tudtul, hogy az osztrák Rahm and Haas GmbH, növényvédőszereket előállító cég 1981-ben azt az összeget, amelyet koráb­ban karácsonyi és új esz­tendei üdvözletekre hasz­nált fel, a gyermekváros la­kóinak ajánlotta fel, kará­csonyi ajándékul. Mindegy, hogy mekkora ez az összeg. Hogy három­száz. ezer, vagy annál több forintot tesz ki. De nem ka­matozik-e kamatos kamat­tal azzal, hogy igazán jó helyre került? Ez talán nem ügyes reklám? Nem vet jó fényt arra. aki küldte? N etán-tán nem lehetne a történetből a jövőre nézve okos ötletet meríte­ni? (e. k.) M ár nem oly tömegével, mint esztendőkkel ez­előtt, de azért most, az esz­tendő végén is megszaporí­tották a posta munkáját és egy-egy vállalat, üzem, hi­vatal, gazdaság kiadásait azok a protokolláris — és nem szériában készült, bolt­ban vásárolható — üdvöz­lőlapok, apró meglepetések, jegyzettömbök és irodai eszközök, mütyürök, ame­lyek az új esztendőre szó­ló jókívánságokat igyekez­tek alátámasztani. Figyelmesség ez. Valót­lanság volna állítani, hogy nem örül neki az ember, örül az elsőnek, második­nak, a tizediknek. A jegy­zettömb, toll, fóliaszatyor mindig jó, valamennyi fo­gyóeszköz. A köszöntősereg valóban melengeti a szívet: lám, hányán tartják számon az embert, vagy. ha nem is személy szerint őt, de a munkahelyét, a közösséget, ahol dolgozik. De nézzük csak: értékmé­rő-e egy jókívánságnál, hogy sima papírra, sajátkezűleg írják, névjegykártyán üze­nik, avagy boltban vett ké­peslapon, mellékelnek-e hozzá „alátámasztót”, drága pénzért rézkarcként vagy dombornyomással, ezüsttel- arannyal készíttetik-e? Ér­tékmérő? Mert mit ér tény­leg, ha év közben épp a

Next

/
Oldalképek
Tartalom