Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

Előtérben a háttéripar NEHÉZ OLYASMIRŐL be­szélni, írni, aminek fogalmát alig tudjuk meghatározni, ami­nek definícióján évek óta vi­tatkoznak a szakemberek. Ép­pen ezért a legnehezebb ab­ban a valamiben feladatokat — s hozzá szorító, sürgős —, tennivalókat látni. Pedig nincs más választás: a mai magyar háttéripar ügyében, valamit tenni kell. Mi is az a háttéripar? Az országgyűlés ipari bizottságá­nak tegnapi ülésén így fogal­maztak: a háttéripar azokat a termékeket foglalja magában, amelyeket a különféle végter­mékekhez rendszeresen fel­használnak. Ezek elsősorban gépipari, kohászati, vegyipari és könnyűipari alkatrészek, részegységek, illetve félgyárt­mányok. Nincs tehát az ipar­nak olyan végső, a piacon is megjelenő terméke, amelyben ne lenne alkatrész, amelyhez ne kellene szerszám, amely ne függne a háttéripar álla­potától, szervezettségétől. Ipar és háttéripar — egyik sem le­het meg a másik nélkül. Erről, illetve a háttéripar állapotáról és szervezettségé­ről tájékoztatta dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi ál­lamtitkár a képviselőket. Lé­nyegében egyetlen összefogla­ló szóval válaszolt a kérdés­re: elmaradott. Ennek sokfé­le oka van. A legfontosabb: az ipar — e szempontból talán túlságosan is —, sokszínű, termékskálá­ja széles. Nemzetközi összeha­sonlítások szerint a hozzánk hasonló nagyságú, de iparilag fejlettebb országokban jóval magasabb a gépipari termékek importjának aránya — keve­sebb fajta gépet gyártanak —, de magasabb az alkatrészek exportja is; mozgékonyabb a háttériparuk. Nálunk gátolja a háttéripar fejlődését a vál­lalatok közötti kooperációs készség hiánya: a gyárak ma­guk kényszerülnek gazdaság­talan alkatrészgyártásra. Baj van a szemléletmóddal is: egyfelől nem elég vonzó a belföldi piac, másfelől a leg­több gyártó a rögtön piacra dobható végterméket szereti. Probléma még az igények és a kapacitások véletlenszerű találkozása, az információ- hiány, s gyakran a rugalmas­ság, illetve annak hiánya. A képviselők megegyeztek abban, hogy létre kell hozni egy információs központot, ahol mind a gyártók, mindaz igénylők megtalálják a part­nert. Teljes volt az egyetér­tés: nincs megfelelő alkatrész- és termelőeszköz-kereskede­lem. Fock Jenő (Győr-Sopron megye 5. vk.) KGST-n belüli kooperációban és szakosodás­ban rejlő lehetőségeket, illetve azok kihasználását sürgette. Nem szabad megfeledkezni az előgyártmány-fejlesztésről sem, mert az utóbbi években csökkent az öntés, kovácsolás minősége. Ehhez a tómákör- höz kapcsolódott Antal Imre, (Pest m., 19. vk.): jó minősé­gű öntödei és kovácsoltvas­termékek gyártásához, jó szakmunkások is kellenek, s éppen belőlük van egyre ke­vesebb — mondta. Alig akad utánpótlás az embert próbáló, háromműszakos- munkára, s az ebben az ágazatban dolgozó vállalatok alacsony nyereség- hányada gátolja az ösztönzést. IPAR ÉS HÁTTÉRIPAR — hosszan lehetne még sorolni a gondokat, javaslatokat. Sokáig lehetne elemezni a háttéripar buktatóit. Mivel azonban az iparnak, olyannyira elválaszt­hatatlan része az alkatrész- és szerszámgyártás, immár nem vitatkozni, nem a definíciókat keresni, hanem cselekedni kell. Kolossá Tamás Száz éve született Dimgfrovra emlékeztek Magyar munkásmozgalmi veteránok,! történészek, neves közéleti személyiségek emlé­keztek a bolgár és a nemzet­közi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosára, a 100 éve született Georgi Dimitrov- ra, tegnap, a Bolgár Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­ban. A közelgő jeles évforduló alkalmából megtartott baráti találkozón — amelyen részt vett Boncso Mitev budapesti bolgár nagykövet is —, töb­ben felelevenítették szemé­lyes élményeiket, találkozásai­kat a bolgár nép nagy fiával, mások életét és tevékenységét, a magyar munkásmozgalom­hoz fűződő kapcsolataikat ele­mezték, s emlékeztettek arra, hogy Dimitrovnak, a lipcsei perben tanúsított magatartása rendkívül nagy hatással volt a nemzetközi munkásmozga­lomra, s a világ közvélemé­nyére. A Dimitrov-centenárium megünneplésére egyébként a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, gazdag programot dolgozott ki. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsával együttműködve bol­gár napokat szerveznek több megyében, s országszerte ba­ráti találkozókat tartanak a Georgi Dimitrov nevét viselő magyar brigádokkal, munkás­kollektívákkal. ,A Dimitrov-jubileum tiszte­letére a Gondolat és a Kos­suth Könyvkiadó közös vállal­kozásban a napokban jelen­tette meg Miien Szemkov: Moabit' 8085 című könyvét, amely a lipcsei perről szólva arra a börtönre és zárkaszám­ra utal, ahol Dimitrov rabos­kodott. Népi ellenőrök számvetése Utóvizsgálat de öncéialan s Három híján kétezer népi el- 5 lenőr dolgozik Pest megyében. = S hogy egy év alatt mennyit? r Tavaly 99 téma- és célvizsgá- = lat mellett 218 közérdekű be- = jelentéssel foglalkoztak, s = ugyanakkor 111 panasznak jár- E tak a végére. Érdemes azon- s ban szemügyre venni, mi rej- - lik a számok mögött. Örökzöld téma? A téma- és célvizsgálatok például felölelték a gazdálko­dó szervek működését, a ter­melés erőforrásainak haszno­sítását, az üzemi demokrácia érvényesülésének hogyanját, az energiatakarékosságot épp­úgy, mint az áruellátást, a közétkeztetést, a lakosság fu­varigényeinek kielégítését, a la­kásszövetkezetek működését, a társadalmi szociális juttatáso­kat, az általános iskolák túl­zsúfoltságának miértjét, az öregek házi szociális gondozá­sát. Egy szuszra még felsorolni sem könnyű, mennyi minden­re kellett, hogy kiterjedjen figyelmük. A közérdekű beje­lentések, melyeknek 30,3 szá­zaléka a jogszabállyal vagy a szocialista gazdálkodással ellentétes magatartásra utalt, irányította rá a figyelmet. Számottevők azok a bejelenté­sek is, melyek az, áruellátás hézagaira, az árdrágításra, a súlycsonkításra, egy Szóval a lakosság érdekeinek megsér­tésére mutattak rá. A panaszok huszonhét szá­zaléka pedig ab államigazga­tási eljárást kifogásolta, míg 15,3-e a lakásépítéshez, a la­kásfenntartáshoz, az ingatlan- kezeléshez kapcsolódott. Visz- sza-visszatérő problémaként — örökzöld téma? — került a népi ellenőrök asztalára az a késedelem- vagy éppen kötele­zettségmulasztás, mely a la­kások garanciális javításánál tapasztalható. Felvillantott példák, arra éppen elegek, hogy a kívülállóval is érzékel­tessék a népi ellenőrök, a já­rási, a városi s nem utolsó­sorban a megvei népi ellenőr­zési bizottság munkájának sokrétűségét. A tapasztalatok, a számsze­rűségek mellé kívánkozik: egyre gyakrabban elemzi a népi ellenőrzés, hogy a koráb­bi vizsgálatot követő fél, egy vagy másfél év múlva mi is a helyzet az adott gyárban vagy üzemben. Utóvizsgálat keretében veszik számba, hogy az ajánlatukat milyen intéz­kedés követte, s az az intéz­kedés részesévé vált-e a na­pi gyakorlatnak. Lényeges mozzanata, vonása ez Pest megyében a népi ellenőrök munkájának. Része a napi gyakorlatnak. Válaszkeresés arra, hogy az intézkedési terv él-e? S ez nem öncélú, hisz előfordul, hogy az adott témá­ban a gazdálkodó egység veze­tője a szükséges intézkedése­ket megtette, de azok végre­hajtásának ellenőrzésére nem került sor. Hiányosság, me­lyet az utóvizsgálat tárt, tár fe:l. Még nem az igazi! S nem nyugodtak, , nem nyugszanak abba sem bele, — mint ahogy a Pest megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság teg­napi ülésén a tapasztalatok összegzésekor, az idei felada­tok meghatározásakor elhang­zott —, hogy az energiataka­rékosság során a veszteségek feltárása még mindig nem az igazi! Az energiaracionalizálá­si pályázatokon alacsony a részvételi arány, s a tényleg ésszerű pályamunkák haszno­sítása szakmai és pénzügyi problémák miatt elhúzódik. Mint ahogy a folyékony üzem­anyaggal való spórolást is szinte mindenütt szolgálja va­lamiféle megoldás — de a belső ellenőrzés elmaradt. A lehetséges tartalékot, ideszá­mítva a technológiait is, még mindig nem aknáztuk ki. Az sem mindegy, hogy az erőgé­pek, a traktorok, a szállító- eszközök üzemeltetését hogy szerveztük meg — vezetőiket valóban ösztönöztük-e a taka­rékosságra? Kérdőjel, s egy­úttal a tartalékok tartalékára is rábukkanhatunk. Tény azonban, hogy ma már a legtöbbén felismerik — •az érintettek —, hogy a népi ellenőri vizsgálatok alapvető szándéka a segítségadás, a megelőzés. S az ilyen kapcso­lat a kis vagy nagy közösség, s nem utolsósorban a népgaz­daság haszna. A vizsgálat gyakorlati hasznát szolgálta szinte minden esetben az is, hogy a társadalmi szervek — SZMT, Hazafias Népfront, KISZ, valamint az érdekkép­viseletre hivatottak — MÉ­SZÖV, TESZÖV, KISZÖV — együttműködtek a népi ellen­őrökkel. Ügy a vizsgálatban, mint az annak nyomán szüle­tett javaslatok valóra váltá­sában. Segítségükkel munka­helyi ankétokon ismertették az energia felhasználásához, a termékszerkezet váltásához, az üzemi demokráciához kap­csolódó észrevételeket. Az idei évben sem marad­nak munka nélkül Pest me­gye népi ellenőrei. Elég csak utalni néhány vizsgálatukra. Így például a sikeresen lezárt kutatások, fejlesztések gya­korlati hasznosításának ellen­őrzésére, az építőanyag-ellátás vizsgálata nyomán tett intéz­kedések gyakorlati hasznára, az élelmiszercsomagolás ho­gyanjára, vagy a szociális otthonok épületének milyensé­gére, a gondozottak elhelye­zésének körülményeire. Kör­nyezetvédelem, köztisztaság — is feladataik között szerepel, az első félévben. Belső igényességgel Nem sokszor fogalmazzuk meg, de tény, hogy számítunk rájuk. Segítségükre, mellyel sok helyütt sikerült már egy ,sor későbbi gondnak elejét venni. Még akkor is, ha árgus szemmel néznek körül portán­kon, s igényesen fogalmazzák meg mindazt, ami megoldásra vár, amit figyelmünkbe aján­lanak. S ez az igényesség nem túlzás azoktól, akik önmaguk­kal szemben Is követelnek, mégpedig nagyobb felkészült­séget, alaposságot. Ennek je­gyében fiatalították s fiatalít­ják azt az ellenőrzési bázist is Pest megyében, melyet a népi ellenőrök jelentenek. V. E. A Pest megyei SCiT elnökségének ülése Az eredmény: hárem százalék Tegnap a KPM Budapesti Közúti Igazgatóság székhá­zában kihelyezett ülést tartott a Pest megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége. A tanácskozáson megje­lent Lőrincz András, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának osztályvezető-helyettese. Dr. Ilcsik Sándor r. ez­redes, megyei rendőr-főkapitánynak, a KBT elnökének megnyitója után Szénási Pál ügyvezető elnök számolt be a testület elmúlt évi tevékenységéről, és terjesztette elő az idei feladatokat. A beszámolóhoz kiegészítést fűzött Dékay Lászlóné, a pénzügyi szakbizottság vezetője. A vitában fölszólalt Gurbán György, a Mezőgép Tröszt vezérigazgatója, Bernáth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnöke, Szászi Béla, az MHSZ megyei titkára, Gabányi Lajos, a Csepel Autógyár személyzeti és oktatási igaz­gatója, Kemenes Miklós rendőr őrnagy, az OKBT képvi­selője, Lőrincz András, Csatári Imre rendőr százados, a megyei KBT főelőadója, Barna József, a Magyar Autó­klub megyei szervezetének elnöke, Bodor Zoltán, a HNF megyei bizottságának főelőadója. A vitát dr. Ilcsik Sán­dor foglalta össze. Ezt követően, az elnökség személyi ügyekben döntött. Végezetül Szánthó Péter, a KPM Bu­dapesti Közúti Igazgatóság igazgatója ismertette az in­tézmény tevékenységét, s bemutatta a résztvevőknek az Űtinform hírközpontját, valamint az autópálya-rendőr­ség elhelyezését. Positiv és negatív tendenziöse Amint a Pest megyei KBT elnökségének tegnapi tanács­kozásán megtudtuk, a megye közútjain tavaly 1507 közleke­dési baleset történt, 84-el ke­vesebb, mint a megelőző év­ben. A jelentős, több mint 3 százalékos csökkenés annak el­lenére következett be, hogy mintegy 11 ezerrel több gép­jármű közlekedik a megyei utakon, az előző évhez viszo­nyítva. Sajnálatos viszont, hogy emelkedés mutatkozik a ha­lálos kimenetelű balesetek szá­mában. Amíg 1980-ban 166-an, addig 1981-ben 171-en vesztet­ték életüket a megye terüle­tén, közlekedési baleset követ­keztében. Ugyancsak negatív tendenciáit mutat az ittas sze­mélyek által okozott tragédiák száma. Két évvel ezelőtt 339- en, tavaly már 399-en okoztak balesetet az alkohol befolyása alatt. E súlyos felelőtlenség an­nak ellenére fordul elő gyak­rabban, hogy tavaly 1755 jogo­sítványt vontak be, azért mert tulajdonosa ivott, mielőtt a vo­lánhoz ült. Mindezek a tapasz­talatok külön is aláhúzzák a közlekedésbiztonsági tanácsok munkájának fontosságát. növekedett az állandó és az alkalomszerű társadalmi akti­visták száma. Tavaly a megye lakosai közül, mintegy 180 ezer állampolgárral került közvet­len kapcsolatba a KBT. A jól bevált formák közül is kiemelkedtek a különböző ren­dezvények, melyek tavaly megközelítően másfél ezer al­kalommal mozgósítottak több kevesebb érdeklődőt. Bővült az írásos propaganda tevékeny­ség, melynek része a Pest me­gyei Hírlapban megjelent négy oldalas tájékoztató is. A testület és a titkárság munkáját elismerően értékel­ték a Pest megyei pártbizott­ság, a rendőr-főkapitányság párt-végrehajtóbizottsága, il­letve a Belügyminisztérium el­lenőrző szervei is. A KBT fokozott figyelmet fordít o fiatal korosztály ne­velésére, tájékoztatására. Az elmúlt években népszerűvé vált Nemzetközi iskola kupa és az Ifjúsági közlekedésbiztonsági kupa rendezvényein tavaly is nagy számban vettek részt a fiatalok. Kiemelkedő munkát végeztek a mozgósításban, a rendezvények előkészítésében a ceglédi, nagykátai és a váci járási közlekedésbiztonsági ta­nácsok. A résztvevők országos viszonylatban is szép helyezé­seket értek el. Az Iskolák a közlekedésbiztonságért mozga­lom is kiemelkedő eredmé­nyekkel zárult. Országos első lett kategóriájában a ceglédi Mészáros Lőrincz Általános Is­kola. Tovább gyarapodott a köz­lekedési úttörők tábora: mint­egy 4 ezrén segítik társaikat az iskolába, és onnan haza­menet a forgalmasabb csomó­pontokon. Az úttörő korosz­tály még hatásosabb nevelése érdekében született a bűvös- KRESZ-kocka, melynek forga­tásában a jövőben iskolai, já­rási és. megyei döntőt is ren­deznek. A versenyek során a gyermekek játékos formában ismerik meg a különböző KRESZ-táblákat. A kocka megszületése is példázza, e munka társadalmi jellegét. Megalkotásában kiemelkedő szerepet játszott Gáspár And­rás, a KISZ Budai járási Bi­zottságának titkára, Nemcsók Gyula, a Politoys Ipari Szö­vetkezet elnöke és Márkus László, a Globus Nyomda igazgatója. Munkájukért kü­lön elismerését fejezte ki az elnökség. Az oktatási intézményekben végzett hatékony munkát se­gítették a pedagógus szakre­ferensi hálózat kialakítása és az ifjúsági táborokban tartott nyári rendezvények is. A KBT igyekszik bevonni hatókörébe a felnőtt korosz­tályt is a gyalogosokat épp­úgy, mint a gépjárművezető­ket. Évek óta nagy sikere van a szocialista brigádmozgalom keretén belül rendezett közle­kedésbiztonsági vetélkedők­nek, melynek legnagyobb ha­gyományai a Csepel Autó­gyárban vannak. Bekapcso­lódtak a Vezess kiválóan, és a Keressük a legjobb gépjár­művezetőt mozgalmakba. A segédmotorkerékpárosok szá­mára vizsgákat szerveztek, rendszeres a kapcsolat az Au-, tóklub megyei szervezetével, és az ATI-val. A nagy hagyo­mányokkal rendelkező Vezess baleset nélkül mozgalmat, ta­valy tovább szélesítették. A beszámoló rámutatott töb­bi között, hogy a társadalmi szervezet különös gondot for­dított az elmúlt évben társa­dalmi bázisának kiszélesítésé­re. Erősödött, új vonásokkal bővült a társadalmi, és tömeg- szervezetekkel az üzemekkel és intézményekkel kialakított együttműködés. Űj partnereket is bevontak a munkába, pél­dául a MEDOSZ Pest megyei Bizottságát és a Pest megyei KISZÖV-öt. Ezáltal is javult a kapcsolat a lakosság külön­böző rétegeivel, bővültek a kö­zös rendezvényeken, mozgal­makban, illetve akciókban való részvételben. örvendetesen Az úton társak vagyunk Az idei feladatokat tartal­mazó munkaprogram hangsú­lyozza, hogy mindenekelőtt a halálos és súlyos balesetek számának kedvezőtlen alaku­lása, valamint az ittas vezetés gyakorisága miatt — fokozni kell az együttműködést a rendőri, társadalmi szervek­kel, a munkahelyi és a lakó­helyi közösségekkel. A meg­előző tevékenység legfonto­sabb területed a leggyakoribb baleseti okok — a gyorshaj­tás, az elsőbbség meg nem adása, szabálytalan előzés —, visszaszorítása. Ugyancsak a megelőzés feladatai közé tar­tozik, a segédmotorkerékpáro­sok, kerékpárosok, valamint a gyermekek és idősek által oko­zott tragédiák számának csök­kentése, a közlekedésben ta­pasztalható agresszív magatar­tás társadalmi elmarasztalásá­nak erősítése. Mindezt jól ki­fejezi a jelmondat Járművel, vagy gyalog, az úton társak vagyunk. M. J. Szabadabb úf a fefőtérbeépítésekaek Nehéz ma már parcellázni Közismert: a hatodik ötéves tervidőszakban szorosabbra kell húzni a képzeletbeli nad­rágszíjat, s egyebek között fej­lesztésre, beruházásokra is ke­vesebb pénz jut. A keveset vi­szont a korábbinál gondosab­ban, körültekintőbben lehet és kell is felhasználni. A lecke nem könnyű, s ezen belül is legnehezebb talán a lakáshely- ze* további javítása. .Miután központi — megyei — erőből nem futja sokra, az egyéni kezdeményező­ket kell jobban segíteni. Frissítsük föl a néhány hónap­pal ezelőtti információt: Pest megyében az 1981. és 1985. kö­zötti években 38 ezer új lakás építésével számolnak, ám kö­zülük csaknem 28 ezer létesül önerőből; elsősorban családi házban. Az pedig, hogy válto­zatlanul a főváros és a vá­rosok, nagyközségek vonzás- körzete a legkedveltebb terü­let— újabb gondak forrása. Mert az elhatározás után mi szükséges első lépésként az építkezés megkezdéséhez? A telek, de nincs elegendő, első­sorban Dunakeszin, Gödöllőn és Cegléden, valamint környé­kükön kevés. Mit tesznek a tanácsok? Minden módon pró­bálnak területet juttatni az építkezőknek. Jó megoldásnak tűnik még a foghíjak beépíté­se, az elavult, nem korszerű­síthető házak lebontása és a telek nélküli építkezések en­gedélyezése. Itt elsősorban a tetőtérbeépítések kap­hatnak szabadabb utat. A közhiedelemmel ellentét­ben tetemes pénzt igényel ez a munka. Gondolunk csak a parcellázásokra, a kisajátítá­sokra, a terveztetésre. Éppen ezért a tanácsok a költségek fedezéséhez felhasználják az állami telkek tartós használat­ba . adásából befolyt összege­ket, s kapnak esetenként me­gyei támogatást is, az Orszá­gos Takarékpénztár pedig hi­tellel segít. Talált az OTP ve­zetés más módot is a magán­erős lakásépítés támogatására könnyítésére. Elkészült egy olyani program, amelynek alapján, egyelőre a megye 26 településén — saját pénzükből — építésterület-előkészítést vállalnak. Ennek eredménye­ként mintegy ötezer telek ala­kítható ki. A családiház építők, ha már a telket megszerezték, újabb nehézség-sorozattal találják magukat szemben. Hogy mit jelent- hozzájutni a szükséges építőanyaghoz, azt csak azok tudják, akik szaladgálnak utá­na; drukkolva, kapnak-e ele­gendő gerendát, cementet, aj­tót, csempét. Mert nem volt gondtalan a tavalyi év, hol er­re, hol arra vártak az otthon­teremtők, s olykor hetekig az építőanyagokra. Talán az 'idén javul valamelyest az ellátás. A Budapest-környéki Tüzép Vállalat ugyanis a korábbinál nagyobb mértékben törekszik arra, hogy a gazdaságosabb kivitelezésre vállalkozóknak — vagyis a típus- és ajánlott tervek felhasználóinak — izerződéssel biztosítsa az előre megrendelt építőanyag folya­matos beszerzését. D. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom