Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

Budapesten Mogyar-ISÍIK külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön baráti látogatásra Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szalai Béla, hazánk ber­lini, valamint Rudolf Ross- meist, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe. Délután a Külügyminiszté­riumban Púja Frigyes és Ős- kar Fischer megkezdte, a tár­gyalásokat. A két külügymi­niszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, vala­mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Szalai Béla és Rudolf Ross- meisl is. A tárgyalások ma délelőtt folytatódnak. Magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok Közös fejlesztések Tbilisziben csütörtökön jegy­zőkönyv aláírásával véget ért a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság hétfőn megnyílt XXVIII. ülésszaka. A bizottság az ülésszakon áttekintette a két ország gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködésének minden fontos kérdését, és számos je­lentős határozatot hozott az együttműködés továbfejleszté- séről. Az ülésszakon az eddigi eredményekből kiindulva a többi között meghatározták a gépipari együttműködés to­vábbfejlesztésének feladatait néhány fontos munkaterüle­ten. A traktor- és a mezőgaz­dasági gépgyártásban például a nagy terméshozamokat elérő gazdaságok részére szükséges korszerű, nagy teljesítményű mezőgépek közös kifejlesztésé­re és gyártására kell a fő fi­MEGDOLGOZUNK A BÉRÉRT? K özéleti magánbeszélge­téseink agyonkoptatott közhelye: aki Á(r)-t mond, mondjon B(ért)-t is! Az ef­féle jópofáskodásra manap­ság már csak legyinteni szo­kás, legfeljebb csak egy je­lentőségteljes sóhajjal je­lezzük1 ugyan kérem!, hol vagyunk mi már az árak és a bérek kívánatos összhangjá­tól! Ez az ár-bér párhuzam persze kiegészíthető (s ily módon esetleg közéleti ma­gánbeszélgetéseink is élén- kíthetők), például a bér és teljesítmény párhuzammal. Sőt: az egész összefüg­gésrendszer kiterjeszthető az árakra is, hiszen összes­ségében mégiscsak a mun­kateljesítmények határoz­zák meg a különböző ára­kat. Ennek taglalására azon­ban magántársaságokban ritkábban vállalkoznak, vagy éppen sohasem. Ta­lán azért, mert kinek-kinek inkább vadnak információi az áraikról és a bérekről, s mert mindenki azt hiszi ma­gáról, hogy a lehető leg­több és legnagyobb teljesít­ményt nyújtja a munkahe­lyén. A kommentátor ezt nem is kétli, ám azért hadd adjon némi ténybeli adalé­kot kizárólag a bérek és tel­jesítmények összefüggései­dnek értékeléséhez. Statisztikai közhely, hogy tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga is meghaladta a tervezett négy százalékot, jóllehet a gaz­daság növekedési üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt. Válasszunk ki egyetlen időszakot az esztendőből, mondjuk a munkateljesít­mények szempontjából leg­kedvezőtlenebbnek tűnő el­ső negyedévet, amikor még lényegében csak lendületbe hoztuk magunkat. Nos, a statisztikai adatok szerint 1979 első három hónapjá­ban 35, 1980 azonos idősza­kában 35,9 tavaly pedig ja­nuár és április között 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munkabérként a vál­lalatok és a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bérnövekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, ha­nem az egész múlt eszten­dőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti fél­mondatot: a gazdasági nö­vekedés üteme a számított­nál is mérsékeltebb volt Azonnal adódik a kérdés, hogy miből, és hogyan fe­dezték a vállalatok a terve­zettnél nagyobb arányú bérnövekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bi­zonyítható, hogy az átlagbé­rek és az egy foglalkozta­tottra jutó termelés növe­kedése közötti arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult. Az átlagbér 1981 első negyedé­ben, az előző év azonos idő­szakának százalékában, 106,4 százalék; az egy fog­lalkoztatottra jutó bruttó érméié' i érték pedig — ugyanilyen viszonyításban — 104,2 százalék volt. Továbbá: bizonyítható az is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közöt­ti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasági terv az elmúlt évben a szocialis­ta ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék körüli) bérnövekményt, il­letve teljesítménynövek­ményt vett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is, 2, 3 százalékkal volt magasabb, mint a termelés növekedése. Szakemberek esetleg vi­tatják az ilyesfajta összeha­sonlításokat, mondván, hogy például a termelés növeke­dése, mint mennyiségi mu­tató, nem hasonlítható össze a bérek növekedési ütemé­vel. Való igaz: a kevesebb termelés is lehet nyeresége­sebb termelés, következés­képpen magasabb béreket indokoló termelés. De mert a minőségi munka egyelő­re nem általánosítható jel­lemzője a hazai vállalatok­nak, fogadjuk el, hogy a termelési érték mégiscsak kifejezője a munkateljesít­mények alakulásának. Ám kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: hon­nan van az iménti számok­kal jelzett bérnövekmény? Egyszerű a válasz: a bértar­talékokból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bértömeggazdálkodás sza­bályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek. Nem annyira a megfontolt és racionális létszámgaz­dálkodás, még kevésbé a bérkeret-spórolgatás révén, hanem inkább az 1980. évi termelői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfej­lesztési mutató-módosítá­sok, nem pedig a növekvő munkateljesítmények áltál meghatározott nagyobb gaz­dálkodási eredmények hatá­sára. A tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták fel a gazdálkodó egységek? Gyorsan és ötletszerűen. Amíg 1979-ben inkább csak az év második felében szán­ták el magukat a bérfejlesz­tésekre — amikor nagyjá­ból sejthették az év végi eredményeket —, tavaly, már az első három hónap­ban gyorsan kifizettek min­den kifizethető pénzt. E zek a tények. És semmi értelme vitába bonyo­lódni e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítményfedezet nélkjili bérfejlesztés — meg­ítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínál­kozó lehetőségeket miért ne használnák ki a vállala­tok? Különösen akkor, ami­kor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hír­közlésben — 4181 forint, s a legalacsonyabb — a bel­kereskedelemben — 3408 fo­rint. Azért ne feledjük: az árak és a bérek egybeveté­se mellett időnként nem ár­tana a bér- és munkatelje­sítmény-növekedést is ösz- szevetni. Vértes Csaba gyeimet fordítani. Ugyancsak közös munkával fejlesztenek ki számos olyan gépet és be­rendezést, amely a korszerű állattenyésztéshez, takarmány­termesztéshez szükséges. Ha­zánk a többi között nagyüzemi baromfinevelő berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, ahon­nan például takarmány-előké­szítő és -kezelő gépeket vásá­rol. A magyar ipar a Szovjet­unióban folyó nagyszabású re­konstrukciós program megva­lósításához korszerű élelmi- szeripari gépeket, gépsorokat, konfekcióipari gépeket, keres­kedelmi berendezéseket szál-, lit — az ilyen gépek magyar exportja a Szovjetunióba 1981 —1985 között kétszeresére nö­vekszik. Fejlesztik az együttműkö­dést a két ország között az energetikai gépgyártásban, el­sősorban a paksi atomerőmű építésével összefüggő területe­ken. A bizottság megvitatta a szabványosítási együttműkö­désre vonatkozó kormányközi egyezmény teljesítését is. Az ülésszakon értékelték az 1981. évi árucsere-forgalmi megállapodásból eredő külke­reskedelmi áruszállítások tel­jesítését. Elvi megállapodás jött létre a bizottság ülésén azokról az objektumokról, amelyeket a jelenlegi ötéves tervben Ma­gyarországon szovjet közre­működéssel építenek fel. (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l AZ MSZMP PEST MEGYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. JANUÁR 29., PÉNTEK A váciak jeleskednek Könnyűipari újdonságok A könnyűipar, a népgazda­ság többi ágazatához hason­lóan, nem bővelkedik fejlesz­tési lehetőségekben. Ennek el­lenére a vállalatok egyre több új, korszerű cikket kínálnak a hazai vásárlóknak. A Május 1. Ruhagyár pél­dául az idén először gyermek- ruhák gyártására .vállalkozik. Tervezőik 9—10 éves gyerme­kek öltöztetésére alakították ki a legújabb termékcsaládot, az Elegánt Juniort, amelyből 24 féle sportos és iskolába járó, hétköznapi öltözetet lehet ösz- szeállítani. A kötőipar választékát is sok jó ötlet megvalósítása gaz­dagítja. A Békéscsabai Kötött­árugyár például a szabadidő- ruhák termelésének bővítése mellett, keresett bébicikkeit új formában ajánlja a belkeres­Lékből kapott oxigén kedelemnek. Olyan egységcso­magokat állítanak össze, amelyben minden megtalálha­tó, amire a gyermek születése­kor szükség van, a hálózsák­tó a pelenkáig. A Váci Kötöttárugyár a kül­földi kooperációs partnereivel kialakított kapcsolatait hasz­nálja fel a belföldi kínálat bő­vítésére. A Felina céggel kö­tött kooperációs szerződés alapján mintegy 150 ezer für­dőruhát gyártanak az idén, de megjelennek újfajta, kötésé­ben mintázott textíliából ké­szült fürdőruha-változatok is. Mintegy 150 ezer könnyű, lé­gies hatású blúzt is előállíta­nak a hazai vásárlók számára. A Budaprint több új divatos anyag nagyüzemi gyártását kezdte, illetve kezdi meg az idén. A frottír hatású Gold frott hurkolt kelméjük különféle szabadidő-ruhaként jelenik meg a nyári szezonban. Az év divatjában ,és várhatóan még jövőre is uralkodó aranyláz serkentő hatására alig két hó­nap alatt honosították meg az aranynyomást. Sőt, laborató­riumi kísérleteket folytatnak a várhatóan divatba jövő más fémszínek, az ezüst-, a bronz­nyomás megvalósítására is. Ma: 3. oldal: Az eredmény: három százalék Utóvizsgálat, de nem öncélúan Nehéz ma már parcellázni 4. oldal: Versenyben a vevőért Új ÁB-szolgáltatásoki 6. oldal: Talicskaverseny és fakutyázás Bronzérem a teremtornán 7—8. oldal: Heti rádió* és televízióműsor Melléküzem nagy haszonnal Nincsenek jó ötletek híján Az ivadéknevelő tógazdaságokban a nagy hidegben naponta 4— 5 centimétert hízik a halastavak jege. Ez akadályozza a halak oxigén- és fényellátását, ezért a szakemberek naponta léket vágnak és friss vizet engednek a tavakba Ha valaki néhány évvel ezelőtt az állami gazdaságok házatáján az ipari tevé­kenységeket emlegette, nem örvendett nagy népszerű­ségnek. Ekkor még finoman fogalmazva is szentségtö­résnek számított, ha vala­mely gazdaság energiát, pénzt fektetett az ipari üze­mek kialakításába• Valahogyan így voltak ezzel az Alagi Állami Gazdaságban is, amely már Vezetékcsere, hálózatjavítás Akik az áram útját egyengetik J A Pest megyei Villanysze­relő Vállalat főleg építési és szerelési tevékenységet foly­tat. Szakembereik jártasak a települések elektromos háló­zatának építésében éppúgy, mint a sportpályák világításá­nak kialakításában, vagy víz­művezérlési berendezések sze­relésében. A megbízások egyedi jel­lege érdekessé, változatossá teszi tevékenységüket, ugyanakkor nehezíti is. Strasser Mihály gazdasági igazgatóhelyettes szerint a ter­vezők folyton más dokumen­tumokat készítenek, az anyag- beszerzők ezernyi alkatrész és szerelvény biztosításáról gon- • doskodnak, a gazdasági szak­embernek pedig az ármegha­tározásnál kell különösen fi­gyelnie. A Vállalat a hatodik ötéves tervét — részletes gazdasági számításokkal alátámasztva —, több változatban dolgozta ki. Gondoltak az- igények lehetsé­ges módosulására. A tevé­kenység- és a gyártmányszer­kezetet többféleképpen vizs­gálták. Mivel a vállalat kicsi — állandó létszámunk mintegy 350 fő —, gyorsan át tud állni az új munkákra. Bekapcsolódtak a fővárosi lakóházfelújítási programba; a hetedik kerületben korszefűsí­s. r* A Bláthy Ottó brigád készítette el a GaIgamenti Regionális Vízmű automatikus irányítási rendszerét. Felvételünkön a szivattyűk műkö­dését ellenőrzik. Balázs Gusztáv felvétele tik a hálózatot. Ennek egyik előnye: kevésbé anyagigényes, mint más villanyszerelési munka, jobban növelhető az anyagmentes termelési érték. Az idén, munkát vállalnak a fejlődő országokban is. (A szükséges szerelvényeket sa­ját segédüzemükben szeretnék elkészíteni.) A dolgozók is megtalálják számításukat: tavaly az első három negyedévben a tanácsi igazgatás alá tartozó építőipa­ri vállalatok közül itt volt a legmagasabb a fizikai munká­sok fizetése, tíz százalékkal meghalad­ták az építőipar átlagát. Csak annyival emelték a bére­ket, amennyit a hatékonyság- növelés indokolt. Szociális vívmányuk: a dolgozókat min­den este hazaszállítják. Feladatokban idén sincs hiány, tájékoztatott Tóth László osztályvezető. A fe­szültségviszonyok javítására a nagyobb terhelhetőség eléré­sére, felújítják Dunaharaszti, Taksony, Alsónémedi és Kis- kunlacháza utcai vezetékhá­lózatát. Ráckevén és Sziget- szentmiklóson a vízmű terü­letén szerelnek, az utóbbiban kicserélik a lakótelepi belső villanyhálózatot is. Szentend­re főterén elavultak a föld alatti kábelek, ezért ott energiaellátási és közvilágítási vezetékeket he­lyeznek el. A Felszabadulás­lakótelepen a légvezetékeket cserélik ki. B. G. a megyehatárokon túl Is osztatlan hírnevet szerzett magának különböző — olykor hiánycikkeket póto­ló — termékeivel. Elsősorban természetesen a tetszetős és rendkívül célszerű kis utánfutóval, a Farmerral, Ha üzletről esik szó, hát csak ezt emlegetik. Persze nem fe­ledkeznek meg azokról a ter­mékekről sem, amelyek ke­vésbé látványosak, ám annál hasznosabbak az ipar, vagy épp a nagyközönség számára. Novák Béla igazgatóhelyet­tes, „rögtönzött” tárlatvezetést tart az ipari üzem területén. — Utánfutóból várhatóan az idén elérjük a csúcsot, ez mint- •''egy ezer darab, hiszen a kis­üzemek, kisvállalkozások fel­lendülésével a kereslet még in­kább megnőtt. Ott van már a próbapa­don az új konstrukció is: a 250 kg-os mini utánfutó, amely még az idén forgalomba kerül. S ugyancsak az idei ter­vek között szerepel:. megkez­dik az alagiak egy nagyon tet­szetős kivitelű lakókocsi gyár­tását. Egy másik csarnokban daru­kiegészítő elemeket készítenek osztrák együttműködés ered­ményeként, a kovácsműhely­ben tehergépkocsi-rugókat újí­tanak fel, nem kis erőfeszítés­sel a nehéz munkához szokott kovácsok, s gyártanak is úja­kat. Ketten 2,5 miHiós árbevé­telt hoznak a gazdaságnak. A meglehetősen mostoha körül­mények között dolgozó fémtö­megcikk üzem kap hamarosan új otthont. Nincsenek új elképzelések, jó ötletek híján, ezt a mű­anyagüzemben is tapasztalhat­tuk. Néhány héten belül for­galomba kerül — a dunakeszi áruházban már kapható — két, a háziasszonyok számára mindenképpen hasznos ter­mékük a narancshámozó és zöldségtisztító. Ügyes, leleményes eszközök. Néhány forintos apróságok, de az alagiak már saját kapuikon belül tapásztalhatták a mondás igazát: sok kicsi sokra megy!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom