Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1982. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Mezőgazdaság, ipar, keresksdeSem Ssada Társadalmi munka A szadai tanácsban már ér­tékelték, összegezték a lakos­ság által tavaly teljesített tár­sadalmi munkát. Utak, járda- szakaszok építésében, a sport­pálya öltözőjének létrehozásá­ban — ez utóbbi mintegy kilencvenszázalékos készült­ségben van — a szadaiak mintegy hat és fél millió fo­rint értékű munkát fejtettek ki, amely személyenként kö­rülbelül 2 ezer 600 forintot je­lent. Gazdaságpolitikai tervek Kartal Segít a tsz Februárban Zárszámadó közgyűlések Zárszámadásra, úgy tudjuk: eredményes évzárásra készü­lődnek mezőgazdasági nagy­üzemeink a járásban. A legel­sőt nálunk, a galgamácsai Galgaparti összefogás Tsz- ben tartják, ők — csakúgy, mint a kartaliak és a péce- liek — két menetben, rész- közgyűléseken értékelik a ta­valyi év munkáját. Február 11-én a domonyi művelődési házban, 12-én pedig a galga­mácsai művelődési házban rendezik az összefogás egy- egy részközgyűlését. Ugyancsak 12-én kerül sor az eseményre a túrái Galga- menti Magyar—Kubai Barát­ság Tsz-ben, míg februáB 19-én értékelik a vácszent« lászlói Zöldmező Tsz munká­ját a helyi művelődési ott­honban. A péceli Rákosvöl­gyében szintén ezen a napon, tehát február 19-én 8, majd lí órakor lesz a zárszámadő részközgyűlés, amelyeket a Budapest XVII. kerületi Dó­zsa György Művelődési Köz-- pontban tartanak. A kartal* Petőfi Tsz egyik részközgyű­lését 18-án a bagi, a másikat 19-én a vérségi művelődési házban rendezik. A kerepestarcsai Szilas* menti Tsz zárszámadása 22-én, a dányi Magvető Tsz-é 23-áa lesz. Ülést tartott tegnap Bállá János első titkár elnökletével a járási pártbizottság. Először ár. Szabó Gyula titkár előter­jesztésében megtárgyalták a tavalyi gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásáról szóló értékelést és az idei feladato­kat, majd 'Pécsy Pálné titkár előterjesztésében jelentés hangzott el a pártbizottság ta­valyi munkaprogramjának végrehajtásáról és az idei munkatervről. A testület mindkét előter­jesztést elfogadta. Á tavalyi gazdaságpolitikai eredményeket elemezve dr. Szabó Gyula szóbeli értékelé­sében elmondta, hogy a mind nehezebb körülmények ellené­re járásunk mezőgazdasága, ipara a kereskedelem és a la­kosság ellátása általában is tovább fejlődött. A legdinami­kusabb ez a fejlődés, a mező- gazdaságban, termelőszövetke­zeteink 1981-ben eredményesen fáradoztak az alaptevékenység gazdaságosabbá tételéért. Az iparban a korábbinál kisebb arányú a növekedés, elsősor­ban a tőkés export bővítése elé gördültek akadályok, s egyelőre magasak a devizaki­termelési mutatók, örvendetes viszont, hogy növekedett a nyereség és javítani tudták a bérszínvonalat is. Alap a fejlődéshez Az idei gazdaságpolitikai feladatok, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága december 3-i és a Pest megyei pártbizottság 1982. január 7-i határozatának megfelelően járásunkban is a népgazdaság egyensúlyának javításához való hozzájárulást jelölik meg a gazdasági építő­munka fő céljának. Ennek eszközei a hatékonyság, a ter­melékenység, a gazdaságosság növelése, a termelés szerkeze­tének korszerűsítése. Ösztönözni kell, hogy a munkamegosztásban és g ter­melés szerkezetében, az új szervezeti formák létrejöttével is, a körülményekhez jobban igazodó intézményi, vállalati szervezetek alakuljanak ki. Minden gazdasági egységben meg kell vizsgálni a költségek csökkentésének. lehetőségét, segíteni az energiatakarékossá­got. Mindenütt felkutathatok az üzem- és munkaszervezés, a rhunkaerő-gazdálkodás, a technológiai és a munkafegye­lem tartalékai. Járásunk mezőgazdasági üze­mei a korábbi években meg­alapozták a folyamatos to­vábblépés lehetőségeit, erre építve teljesíteni tudják azo­kat a célokat, amelyek a ter­melési érték, a terméshozamok növekedését fogalmazzák meg. Külön is meghatározták a gazdaságpolitikai feladatok kö­zött azt, hogy fokozottabban kell kihasználni a nagyüzemek közötti együttműködés lehető­ségeit. Fontos feladat a takarmány­termelés színvonalának növe­lése, a rét- és legelőterületek, valamint a melléktermékek jobb hasznosítása. A pénzügyi lehetőségek és a szükségletek figyelembevételével folytatják a szőlőtelepítést, a Rákosvölgye és a dányi Magvető termelő- szövetkezetekben, valamint a tangazdaságban. Az állattenyésztésen belül növelni kell a tej hozamot, eb­ben különösen sokat várnak a túrái Galgamenti Magyar—Ku­bai Barátság Termelőszövet­kezettől. A háztáji gazdaságo­kat fokozottabban ösztönzik az iűén a sertés-, nyúl-, baromfi- és galambhús tenyésztésére. Az élelmiszeirpari tevékeny­ségben a Galgatej és a Főszöv- ker gazdasági társulásokon kí­vül a Szilasmenti Tsz élelmi­szer-feldolgozó üzemét kell to­vábbfejleszteni. Az állami ipari vállalatok idei legfontosabb feladata a termelékenység növelése, a termékek minőségének javí­tása. Az Ikladi Ipari Műszer­gyárban javítani kell az ex­port-import devizaegyenleget, s növelni a nem rubelelszámo­lású kivitel arányát. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyárában a termékek minőségének javítása, a tech­nológia további korszerűsítése, s a munkaerő-gazdálkodás ja­vítása a cél. Tanácsi ipar Az ipari szövetkezetekben a lakossági szolgáltatások szín­vonalára figyelnek jobban, a tanácsi ipar területén pedig a költségvetési üzemeknek kell jobban kivenniük a részüket a' községfejlesztési feladatok megoldásából, a köztisztasági és környezetvédelmi tevékeny­ségből. A kereskedelemben továbbra is az üzlethálózat felújítása, bővítése a cél, de javítani kell a kereskedelem és a termelés, főleg a háztáji és kisegítő gaz­daságok együttműködését is. Iskolai tantermek A lakosság életkörülményei­nek javítása terén kiemelt fel­adat az ivóvízhálózat bővíté­se, az óvodai, bölcsődei helyek és az általános iskolai tanter­mek számának növelése. A szociális, kommunális, kulturális beruházásokra az idén 107 millió forintot lehet költeni a járásban, ennek 43 százaléka központi juttatás. Ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak, az üzemektől, szö­vetkezetektől, a községek la­kóitól továbbra is anyagi és munkabeli segítséget várnak a községfejlesztésben. Gáti Zoltán Jó együttműködés alakult ki az elmúlt években a kartali tanács és a környező gazda­ságok között. A helybeli Petőfi Termelőszövetkezet és a Gö­döllői Tangazdaság, amelynek egy kerülete van Kartalon, gé­peikkel a tanácsi kezelésű utak téli tisztításában, a hó eltaka­rításában is segítettek. Olcsóbb Tetőtér beépítés Olcsóbb telkek Az építéshez telek, a telek megszerzéséhez, vagy éppen tartós használatba vételéhez pénz kell. S bár igaz, hogy az utóbbi módon kaphátó telek­hez olcsóbban lehet majd hoz­zájutni, mint a szabadértéke- sítésűekhez, az építkezők más­féle módot is választhatnak. A járási hivatalban például azzal számolnak, hogy a terv­időszakban a lakások mintegy tíz-tizenkét százaléka toldalék, emeletráépítés vagy tetőtér- beépítés révén jön létre. En­nek már most jelei mutat­koznak néhány településün­kön. EMI Újítás Félmilliós megtakarítás Nagy értékű újítás született a közelmúltban az Ikladi Ipa­ri Műszer gyárban. Csoóri Jó­zsef és Giffinger József, a gyár November 7. szocialista brigádjának tagjai, az öntöde dolgozói a villamosmotorok álló részönt vényeinek úgyneve­zett beömlőméretét változtat­ták meg, s ezzel jelentős — mintegy 580 ezer forintos — anyag- és energiamegtakarí­tást érhetnek el évente. Festik a EiÉV-megállét A hét végére befejezik a kerepestarcsai épülő HÉV meg­álló váróinak festését a Középmagyarországi Közmű és Mély­építő Vállalat dolgozói. Barcza Zsojt felvétele HeSytörténeti gyűjtemény Gazdag a szíÉaiib program is Elgondolkodtató kettősség jellemzi a gödöllői helytörté­neti gyűjtemény idei terveit. Ahogy Polónyi Péter, az in­tézmény vezetője elmondta, jobb szavak híján, egy idea­lista és egy realista változatot fogalmazott meg az év ele­jén szokásos tervezetben. A kettő között már az ala­pok tekintetében különbség van. A maximális program ugyanis olyan további előfel­tételekkel számol elsősorban természetesen pénzzel, továb­bi épületfelújítással, amire egyelőre nincsenek biztosíté­kok. A reálisabb, a minimá­lis program viszont főként a már meglevő tárgyi adottsá­gokra épül. Hogy végül melyiket sikerül valóra váltani, illetve a ket­tő között az év végén hol ál­lapodik meg a teljesítés be­számolója, az az elkövetkező tizenegy és fél hónap titka. Partnerek kerestetnek De még a kevesebbhez is több kell az idén, mint ta­valy. Hiszen a reális munka­terv is legelőször a működési feltételek javítását említi. Nézzünk egy-két konkrétu­mot. Az* intézmény fejlesztéséhez, gyarapításához elengedhetet­len a költségvetésen kívüli források felkutatása. Nem ér­heti azonban vád az intéz­ményt, hiszen a valamit vala­miért elv alapján kéri a se­gítséget, s a támogatást kiál­lítások, előadások rendezésé­vel honorálja. Ilyen kiszemelt partner például a Szilasmenti Termelőszövetkezet, a MÉM Műszaki Intézete, az Agrártu­dományi Egyetem és a Gödöl­lői Vegyesipari Szövetkezet is. Témák a krónikaíróknak — A megyei múzeumigaz- gatófcág és a Váci Vak Boty- tyán Múzeum eddig is élve­zett segítsége mellett sokat várnak a gyűjteményben a művelődési központtal való szorosabb együttműködéstől is. A társadalmi támogatást és egyben a helytörténeti gyűjtemény hatásosabb mun­káját szolgálja a Népfronttal közös terv, hogy az idén megalakítják a honismereti bizottságot, majd pedig váci mintára a múzeumbarátkört. Továbbra is fontos feladat a gyűjteménygyarapítás. Az intézmény költségvetése, a városi tanács művelődésügyi osztálya jóvoltából a tavalyi­hoz képest jószerivel meg­duplázódott, de még mindig kevés a pénz a műtárgyvá­sárlásra. Ezt a mintegy 24 ezer forintot is külső forrá­sokból kell növelni, hiszen lenne mit megvásárolni! Hogy a legfontosabbal kezd­jük: a tavaly megnyitott s méltán országos hírű állandó kiállításhoz, amely az egy­kori gödöllői művésztelepet mutatja be, sok alkotást csak kölcsönbe kapott meg a gyűj­temény. A vételre egyáltalán felajánlott műveket viszont közös érdek lenne megszerez­ni. Ilyen körülmények között mind nagyobb a jelentősége az ingyenes adományokat bizto­sító gyűjtőmunkának. Ennek révén elsősorban a helytörté­neti vonatkozású anyag gya­rapodására lehet számítani. A tervek között szerepel a fo­tógyűjtemény bővítése, a kró­nikaíró mozgalom erősítése. Ami az utóbbit illeti, az idén elsősorban a gödöllői kisipart, a zenei életet, a sportot és az úttörőmozgalom emlékeit ajánlják a helytörténészek fi­gyelmébe. Az idei utolsó látnivaló Elkészült az idei kiállítási terv is. Márciusban-április- ban Széles Judit textilterve- ző, augusztusban Bakó Ilona iparművész szerepel tárlattal a kiállítóhelyiségben. Októ­berben Huszárik Zoltán, a ta­valy elhunyt jeles filmrende­Fiatalokat várnak Népdalverseny Kodály emlékére Az egész országban készül­nek a Kodály Zoltán születé­sének századik évfordulóját kö­szöntő ünnepségek megrende­zésére. Biztos, hogy járásunk községeiben is lesznek az em­lékünnepségek. Sokunknak je­lent örömet, hogy a Pest me­gyei Tanács, a Pest megyei Művelődési Központ, a Pest megyei KISZ-bizottság, a Pest megyei Úttörőelnökség, vala­mint a Járási Közművelődési Bizottság, a Gödöllő városi- játási Művelődési Központ, a galgahévízi községi tanács és a községi Kodály Zoltán Mű­velődési Ház által az évforduló tiszteletére meghirdetett me­gyei népdaléneklési verseny zárórendezvényének — a két­napos ünnepségsorozat kereté­ben — Galgahévíz ad otthont. Bankó László, a művelődési ház vezetője a következő tájékoz­tatást adta a népdaléneklési versenyről. Döntő Galgahévízen — A benevezési korhatár 25 év, s ez is jelzi, hogy elsősor­ban a fiatalok jelentkezését várjuk. A versenyzők hangsze­res kíséret és feldolgozás nél­küli népdalokat énekelhetnek. A létszám kötetlen: szólóéne­kesek és csoportok egyaránt benevezhetnek. A verseny anyaga két részből áll. Minden versenyzőnek ismernie kell tíz Galga menti, valamint más néprajzi területnek, vagy te­rületeknek tíz dalát. A verse­nyen mindenki két feladatot kap, ugyanis a versenyzőnek el kell énekelnie egy Galga men­ti népdalt, amit a kötelező tíz dalból a zsűri jelöl ki. Második ző grafikáiból rendeznek kiál­lítást. Három, közösen szervezett tárlatra is készülnek. Az egyik a Galga mente népművészen örökségét tárná a látogatók elé, ennek tárrendezője az aszódi Petőfi Múzeum lesz. A szeptemberben nyíló cigány művészek, cigány iparosok kiállítása a művelődési köz­ponttal közös, míg az idei utolsó látnivaló A gödöllői kisipar múltja és jelene címet viseli majd, s az összeállítás­ban a váci múzeum és a KIOSZ gödöllői csoportja is segít. Diaműsor az iskoláknak Nem lesz hiány közművelő­dési eseményekben sem. A helytörténeti gyűjtemény ve­zetője vallja, hogy a múzeu­mok sem gubózhatnak be a régi tárgyak, emlékek közé. A nyitás, a közművelődési sze­repvállalás eddig is jellemző­je volt a tevékenységüknek. A mostani tervek közül kü­lön is e'mlítést érdemel az, hogy a gyűjtemény is részt vesz Az ifjúság művelődéséért című pályázatban. A tanács művelődésügyi osztályának ja­vaslatára egy száz képből álló, a város történetét, nevezetes­ségeit szemléltető diaműsort állítanak össze az általános iskoláknak. Ebbe a rövid ismertetőbe sem fért bele minden, még a minimálprogramból sem. A gyűjtemény munkájának meg­annyi részletét csak az év közben, a különféle esemé­nyekhez kapcsolódva lehet be­mutatni. G. Z. feladatként egy népdalcsokor elénekléséit kérik- A népdal* csokrot minden versenyző ön* maga állítja össze, a szaba-’ dón választható anyagból. Ä kötöttség csak annyi, hogy az évfordulóhoz kapcsolódóan eb­ben a dalcsokorban egy Kodály által gyűjtött népdalnak köte* lezően el kell hangzani. A mű* soridő öt perc. Értékes díjak Megtudtuk az ismertetett ki­írásból azt is, hogy a területi elődöntők március 17-én, 18-án és 19-én lesznek Szentendrén, Gödöllőn, valamint Cegléden, A döntőt május 15-én rende­zik Galgahévízen a megyei Ko­dály emlékünnepség egyéb ese­ményeinek keretében. —Néhány szót a díjakról iS illik szólni — mondja Bankó László. — A döntő résztvevői és helyezettjei különböző dí­jakban részesülnek: emlékpla­kett, Galga menti hímzések, könyvek, lemezek, fellépési le-; hetőség a gálaműsorban és a járás ifjúsági táboraiban. Az első öt úttörő korosztályú he­lyezett meghívást kap a zán- kai nemzetközi úttörőtáborba; Útmutató segít A népdaléneklési versenyre a járás és a megyei valamennyi iskolájában, művelődési házá-1 ban lehet jelentkezni. A mű­velődési házak gondoskodnak a jelentkezők felkészítéséről, de segít a felkészülésben a vá­rosi művelődési központ is, mert minden benevezőnek pos­tán megküldi a szükséges se­gédanyagokat, vagyis a köte­lező tíz Galga menti népdalt, útmutatót a népdalcsokrok összeállításához. Jó lenne, ha sokan jelent­keznének a járásból, a városból erre a versenyre, már csak azért is, mert szűkebb hazánk — Galgahévíz — lesz az ese­mény házigazdája. __________ F. M. A nap kaStiirálls eseményei Gödöllő, művelődési központ: A Magyar Állami Népi Együttes Táncra, lábam! című új műsora, 19 órakor. Kisjankó meseországban. A Kis-Tücsök együttes előadása, zenés, mesés, bábos játék. Lá­zár Ervin meséiből összeállítot­ta. a keretj átékot írta és ren­dezte: Horváth Árpád. Gyere­kek ! Az előadásra hozzatok magatokkal mindenféle zörgő szerszámot, kis csengőt! Ha van kis dob vagy játék cintá­nyérotok, azt is hozzátok ma­gatokkal! Kezdődik: 19.30 óra­kor. Aszód, művelődési ház: Diaképes útiélmények 1 az utazók klubjában, 17 órakor. Kulturális seregszemle kis­dobosoknak és úttörőknek az általános iskolában, 15 órakor« Városi moziműsor A koncert. Színes, magyar zenés film. Főszerepben: Illés együttes, Koncz Zsuzsa, Tolcs- vay együttes, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom