Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

ABONYI KRÓNIKA Huszonötmillió tégla Több és j®lb a kemencéből Targoncán, darun az egységrakat Nyáron tenisz-, télen korcsolyapálya az abonyi téglagyár új létesítménye. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1982. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK T©rt@li könyvolvasók A szabad időből erre is futja Vanzó a zenesarok, a találkozó Az abonyi téglagyárnak 1981-ben 24 millió kis méretű téglát kellett gyártani, ezzel szemben 25,2 milliót készítet­tek, ami 105 százalékos telje­sítésnek felel meg. Jelentősen csökkent a selejt, az előállí­tott építőanyagnak mindössze 5,1 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. A ter­vezett 10 százalékhoz viszo­nyítva ez jó eredmény, is, azt jelenti, hogy lényegesen ja­vult az abonyi tégla minősé­ge. Sikeresen oldották meg a kísérleti gyártást, a nagy üre­gű téglát a szakemberek meg­felelőnek találták. A rekonst­rukciót követő második évet 5 millió forintos nyereséggel zárta a gyáregység. Nagyüregű uniform Nagy András gyáregységve­zető a jó eredmény okát ab­ban látja, hogy a brigádok komolyan vették a munkát, és sokat javult a technológiai fegyelem. Eredményeik még kedvezőbbek lették volna, ha az anyag kitermelése nem okozott volna gondot. A re­konstrukció során ugyanis en­nek korszerűsítése elmaradt. Ha az idén a magasabb köve­telményeknek meg akarnak felelni, akkor a jelenlegi kö­rülményeken változtatni kell. A gyáregységnek 1982-ben 26 millió kis méretű téglát kell előállítani. Ehhez szükség lesz minden szellemi és fizi­kai tartalék feltárására, ala­posan fel kell készülni. Ezt szolgálta a téli nagy karban­tartás, melyet a napokban fe­jeztek be. A jövőben még na­gyobb gazdaságosságra, taka­rékosabb energiafelhasználás­ra kell törekedni. A tervtelje­sítés szempontjából előnyt je­lent, hogy a karbantartás ide­je alatt is termeltek, félmillió tégla készült el. Az idén ' is végeznek kísérleti gyártást, A munkavédelem 1 minden vállalat, üzem és intézmény fontos ügye. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében minden munkahelyén számos veszély leselkedik az ott dol­gozókra, ezért a balesetek meg­előzésére nagy figyelmet kell fordítani a munka irányítói­nak. — A létszámhoz és a sok ve­szélyforráshoz viszonyítva nem rossz a baleseti statisztikánk — mondta Szép Ferenc mun­kavédelmi előadó. — Tavaly tizenegy üzemi baleset volt, ami 171 munkanapkieséssel járt. — Milyen megelőző intézke­déseket tettek? — Igyekeztünk a veszélyfor­rásokat tovább szűkíteni. Üzembe helyeztünk egy olyan futódarut, amellyel az impreg­náló kosarakat be- és kirakják. A megelőzést szolgálta a múlt év végén megtartott munka- védelmi vizsga is, melyen — a csoportvezetőkkel bezárólag — minden munkavezetőnek, -irányítónak számot kellett ad­ni az itteni munkaterületekre vonatkozó munkavédelmi sza­bályok ismeretéről. • — A gyáregység villanysze­úgynevezett uniform téglát ké­szítenek, s ha beválik, na­gyobb tételben állítják elő. Ez nagy üregű, jó hőszigetelő, megfelel a szabvány előírásai­nak, előnyösen tudják fel­használni az építkezők. A gyártási technológia kor­szerűsítését követően tökéle­tesítették az árumozgatást. A kész tégla úgynevezett egy­ségrakatban kerül ki a ke­mencékből, majd targoncákra rakva szállítják a rakodótér­re. Beszereztek egy darus gépkocsit, mely az egységra­katokat felemeli a jármű­re, majd lerakja. Az anyag- mozgatás új változata kedve­ző, mert az árut egyre keve­sebbet kell mozgatni, nincs szükség az emberek fizikai erejének igénybe vételére. A rekonstrukciót követő év­ben a gyáregység területén először megépült egy bitume­nes, kis labdarúgópálya, majd egy teniszpálya elkészítésére is vállalkozott az üzem kol­lektívája. Az elképzelést rö­vid idő alatt megvalósították, s az anyag és a társadalmi munka értéké 200 ezer forint volt. A pálya fölé lámpákat is szereltek. Korcsolya és jéghoki Mivel az abonyiaknak vaj­mi kevés jut a tél örömeiből, nincs egy domb, ahol szán­kózzanak, egy befagyott tó, vagy folyó, melyen korcso­lyázni lehetne, a gyárban úgy döntöttek, hogy a teniszpá­lyát télen korcsolyázásra hasz­nálják. Fúrtak egy kutat, ami­ből elegendő vizet nyernek a 27x33 méter nagyságú terület elárasztására. Amíg a hideg idő tart, a felnőttek és. a gye­rekek délután két órától es­te nyolcig kedvük szerint mo­zoghatnak, korcsolyázhatnak. Már a jégkorongcsapatok Is kialakulóban vannak. relői és a vezetők filmvetítés­sel egybekötött újraélesztési előadáson vettek részt, me­lyet a törzsgyár orvosa tartott. A látottak és hallottak alap­ján a résztvevők úgynevezett ambubabán gyakorlatokat is végeztek. Egy korábbi Kö- JÁL-zajszintmérés 'eredmé­nyét figyelembe véve, a köz­ponti gyárbeliek hallá'skáróso- dási vizsgálatot végeztek az alkatrészüzem dolgozói köré­ben. A vizsgálat ugyan kedve­ző eredménnyel zárult, de néhány munkahelyen további óvóintézkedést kellett tenni.- Gy. Tüdőszűrés a kádfürdőben Megkezdődött a tüdőszűrés Abonyban a strand területén levő kádfürdő épületében. A vizsgálat, mely mindenki szá­mára kötelező, február 26-ig tart. Szűrésre hétfőtől csütör­tökig délelőtt 9 órától 12-ig, délután 2-től 6 óráig lehet menni. Pénteken reggel 8-tól délután 3 óráig tart a vizsgá­lat, szombaton szünet“!. Ha megnövekszik a szobád idő, hasznos eltöltése egyálta­lán nem könnyű feladat. Az idő múlik, szállnak a napok, s ha az ember nem vigyáz, sorra elszalaszt egy sereg le­hetőséget. Szerencsére ez nem jellemző mindenkire. Ha figyelemmel kísérjük a könyvtárak statisztikái, ezek­ből egyértelműen kitűnik, hogy szeretünk olvasni. Sokan rendelkeznek saját könyv­gyűjteménnyel és a helyi könyvtárak sem panaszkod­hatnak, hogy kevés az olvasó. Népes a könyvbarátok tábora, sokan élnek a szórakozásnak, a hasznos időtöltésnek ezzel a lebilincselő lehetőségével. Kedvelt kötetsereg A törteli községi könyvtár tizennyolcezer kötetét a gyer­mekek és a felnőttek . több mint ezerkétszáz személyes tá­bora használja, igényli. A könyvek mellett színes folyó­iratok, újságok sorakoznak a polcokon, közel kilencvenféle. Kérésre ezeket is kiadják, kel­lemes szórakozást nyújtva ez­zel az otthon böngészni szere­tőknek. A zenebarátok kedvelt he­lye a zenei sarok, ahol két- kétszáz hanglemez áll a ren­delkezésükre. A művelődési ház épületében lévő könyvtá­rat, talán a jó szomszédságnak is köszönhető, igen sokan kere­sik fel A gyermekkönyvtár külön épületben van, meg­könnyíti ezzel a forgalom za­vartalanságát. Sok olvasója van az öt fiók- könyvtárnak ,is. A község minden fontosabb pontján Mint kihalt utcában patron ha robban, oly hatást keltett Cegléden december elején az a városfejlesztéssel kapcsolatos bejelentés, miszerint a Szabad­ság tér és környéke esztétikus kialakítását el kell kezdeni és ez több fára a halálos ítéletet jelenti. A tér egyszeriben az érdek­lődés és véleménynyilvánítá­sok középpontjába került. Ér­vek és ellenérvek éltetik a ve­le kapcsolatos szócsatákat, amelyekből nem hiányzik a lelkes lokálpatrióta, a gazdasá­gi vagy az esztétikai érdeke­kért síkraszálló szakember, a véleményét véka alá nem rej­tő laikus sem. Nosztalgia, jelen, jövő: a tény az, hogy a tér flórája mindenképp segítségért kiált, élni akar, nem senyvedni. Az ember szemmagasságban fa­törzseket és betont lát. Legutóbb a többi közt épp ezzel a témakörrel foglalkozott a ceglédi pártszékház tanács­termében a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége helybeli intéző bi­zottságának rendezvénye. Szak­embereket hívtak meg eszme­cserére. Tudományos életünk és a gyakorlat elismerten neves szakemberei kaptak szót, Ceg­léd város zöldterületeinek, ki­váltképp a városközpont, a Szabadság tér, valamint a la­kótelep zöldövezetének kiala­kításával, továbbfejlesztésével kapcsolatban. Dr. Nagy Béla, a Budapesti Kertészeti Egyetem tsnszékve­megtalálják olvasnivalójukat a könyvszerető törteitek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek, évszaktól függetlenül mindig szeretnek könyvtárba járni. Olvasássze- retetüket csak megerősítik az ebben a tanévben is megszer­vezett könyvtári bemutató órák, valamint a rendhagyó irodalom órák ip. A vetélkedő, a rajzpályázat, prózaíróver­seny, megannyi lehetőség a megkedveltetéshez. Olvasókör alakult Mint Gódó Jánosné könyv­tárvezető elmondotta, az isko­lával történt jó kapcsolat ki­alakításának köszönhető, hogy gyakran keresik fel csoporto­san is a könyvtárt az iskolá­sok. Sikeresek a rendezvények, az irodalmi találkozók. Leg­utóbb két vendéggel ismer­kedhettek a gyerekek, Tatay Éva és Bodza Klára tartott műsoros délutánt a számukra. A Mítoszok és mondák című összeállítás sikere az ezt kö­vető könyvkölcsönzésben mu­tatkozott meg leginkább. Jól működik az ifjú könyv­barátok köre, számos kiemel­kedő programmal szolgálhat a Rideg Sándor nevét viselő ol­vasókör is. Határ Ilona peda­gógus vezetésével az elmúlt év során számos estet szervez­tek, legutóbb például Tamási Áron élete, s munkássága volt a téma. A könyvtár feladatköre ter­mészetesen nem merül ki ezekben a lehetőségekben. Az emberek olvasóvá nevelése, könyvbaráttá tétele ‘ xnegkí­zető tanára a városi közhasznú zöldterületekről, azpk funkció­képes növényeiről szólt. Elő­adását Schmidt Gábor egyete­mi adjunktus egészítette ki, színes diaképek sorával il­lusztrálva mondanivalóját. Mindkettőjük nevével sokan találkozhattak már az ismeret- terjesztő szakirodalom köteteit, azok közül is a legkeresetteb­bet, a Virágoskert, pihenőkert címűt lapozgatva. (Schmidt Gábor és a társíró Pápai Gá­bor tollából épp. most, a me­zőgazdasági könyvhónap alkal­mával jelenik meg egy kötet, a 88 oldal a díszfákról című.) A parktervezéssel kapcsola­tos véleményét felkért hozzá­szólóként elmondta dr. Szod- fridt István kandidátus is, a Kecskeméti Erdészeti Tudomá­nyos Intí’zet képviseletében, az alföldi talaj és flóra alapos is­meretében. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége ceglédi .intéző bizott­sága az alkalmat felhasználva jelezte: a város központi teré­nek célszerű és esztétikus ki­alakításához tervet, javaslatot kérni a Kertészeti Egyetem tanszékéhez fordulnak. Parkot rendezni, telepíteni — nemcsak a jelennek, hanem kiváltképp a jövőnek szól, hiszen a lát­vány csak évek múltán bonta­kozik ki teljességében. És azt szeretnék, ha Cegléd városköz­pontja. impozáns műemlék jel­legű épületeivel, jellegzetes ház soraival valóban önmagát ad­ná, a park pedig méltó lenne a szén alföldi városlíözoonth^z. vánja, hogy az alkotókkal sze­mélyesen találkozhassanak. A Dél-Pest megyei ÁFÉSZ tá­mogatásával nemegyszer volt jól sikerült író-olvasó találko­zó színhelye a törteli községi könyvtár. Ezt a hagyományt tovább is folytatni kívánják. ' Venni és vinni Megszervezték a könyvtár­ban a könyvárusítást is. Bár a beszerzés a távolság miatt ne­hézkes, havonta azért mindig jön friss újdonság az abonyi Kazinczy könyvesboltból. Vá­sárlók is vannak szép szám­mal, nem panaszkodik a bizo­mányos, a kezdeményezés si­kerét bizonyítja ez. Addig is megfelelően működik az árusí­tás, megoldja ezzel a könyv- szeretők régi gondját. A szabad idő helyes kihasz­nálásának témája nem új és ezt egy intézmény sem old­hatja meg magában. Lehetősé­get azonban kínál, s a tapasz­talat azt mutatja, a törteli könyvtár megfelelőképpen használja ezt a s megoldást. Nem véletlen a népszerűségük, s a látogatók nagy száma. C& B. Jigoro Kano japán orvos hazája ősi művészeteiből ala­kította ki az új sportágat, a judot, Magyarországon közis­mertebb nevén a cselgáncsot. Az ügyes és erős férfiak eme bátor sportja egyre nagyobb tért hódított, egyre több or­szág kapcsolódott be a küz­delmekbe. Ma már világver­senyeket rendeznek, s a csel­gáncs olimpiai sportág is lett. Kezdetben a japánok ural­ták a mezőnyt, de amint más nemzetek versenyzői is ma­gas fokon elsajátították a judo csínját-bínját, kiegyenlí­tették az erőviszonyokat, s ez újabb fejlődést eredménye­zett. A kontinens-bajnokságokon, az éremszerzők között már ta­lálkozhatunk honfitársainkkal is. akik a jelenleg működő, körülbelül hetven szakosztály sportolói közül kerülnek ki. Bizony időbe telt, amíg úgy megtanulták, begyakorolták ezt a sportágat, hogy ver­senyekre is eljussanak. A ko­rábban ismertektől ugyanis élesen különbözik a cselgáncs célja: a szabály lehetőségein belül, az ellenfél szép ívű megdobása, leszorítása, karjá­nak feszítése, fojtása. A já­ratlanok számára ijesztő ez a felsorolás, hogy mi is történ­het egy összecsapás során. A statisztikai felmérésekből vi­szont kitűnik, hogy a csel­gáncs Semmivel sem veszélye­sebb, mint például a legnép­szerűbb játék, a labdarúgás. Persze a sportolóknak, mielőtt versenyen is elindul­hatnak, tanúságot kell ten­niük technikai felkészültsé­gükből. A technikát öt — kyu —, tanuló' fokozaton le­het elsajátítani. Tudni Kell ügyesen esni. ismerni kell az alaptechnikát, a földharcot és a dobásokat is. Ez az alapkö­vetelmény. Ezek elsajátítására legalább hat hónap szükséges. Csak ezután lehet elkezdeni a versenyzést, hozzászokni a versenyek hangulatához, küz­delemben is alkalmazni az ad­dig tanultakat-. Beszéljünk körzetünkről Az 1-es számú területi párt­alapszervezet, a körzeti nép­frontbizottság és a tanácstagi csoport január 29-én, pénte­ken délután négy órai kezdet­tel Beszéljünk körzetünkről címmel fórumot rendez Ceg­léden, a pártszékház tanács­termében. A tanácskozásra minden érdeklődőt várnak. Gombaszüret Tóalmáson Gombát termeszt Tóalmá­son a ceglédi TSZKER. Pince- helyiséget vettek át, majd megfelelő talajkialakítás után sampinyon gombatelepet tele­pítettek. A keresett, ízletes termést saját boltjaik értéke­sítik. Kicsiben már megy, s hamarosan nagyban is, a tó- almási gombaszüret. A homok hősei nyomában A mezőgazdasági könyvhó­nap eseménysorához csatlako­zik a ceglédi Kossuth Mú­zeum vasárnap, január 31-én délelőtt 11 órakor megnyíló kiállítása. A néprajzosok a város agrártörténetének egy jelentős fejezetét elevenítették fel, amelyet A homok hősei nyomában címmel tárnak a közönség elé. A kiállítást Sá­rik Jánosné, a városi tanács megbízott elnökhelyettese nyitja meg. Testnevelés tagozat A ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola testnevelés tagozatán az idén is indítanak első osztályt. Az érdekelt szü­lők az óvodában jelezhetik gyermekük felvételi kérelmét, ahonnan eljuttatják majd az iskolába. Szakemberek véle­ménye alapján döntik majd el, kik alkalmasak a sportta­gozatra. A városban mutatkozó igé­nyekhez alkalmazkodva, a Ceglédi VSE is megalakította cselgáncsszakosztályát, de ez jó ideig csak tömegsport szin­ten működött, versenyen nem képviseltették magukat. Egé­szen addig, amíg 1979. decem­berében Ceglédre került az Újpesti Dózsa volt Sportolója, Págyánszki Pál, akinek kez­deti kis 10—15 fős csapata 1982-re már, mintegy nyolc­vanfősre nőtt, az igazoltak száma pedig majdnem eléri az ötvenet. Tavaly megalakult a szakosztály vezetősége is, el­nöke dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára lett. — A gyerekek a körzeti - rangsorban egy második és egy harmadik helyezést értek már el, az ifjúsági ezüstjel­vényt ketten szerezték meg. A szakosztályok rangsorában ! a 37. helyre kerültünk, bár ed­dig még itt sem jegyeztek bennünket — mondta az ed­ző. — Ügy hírlik, a cselgáncso- zók kelnek fel legkorábban, és fekszenek le legkésőbb Ceg­léden. — A sportolók közül min­den bizonnyal. A korábbi heti két edzés — ezeket most is a sportcsarnokban tartjuk, változatlanul este hat és nyolc óra között — kevés. A serdü­lők és ifjúságiak közül töb­ben eljutottak már arra a szintre, hogy mindennap jöj­jenek. Az edzésszámot min­denképpen fel akartuk emel­ni.^ Erre csak a kora reggeli órákban van lehetőség. He­tente kétszer, az iskomi tanu­lás előtt, reggel hat órától edzünk, de ekkor a kezdők nincsenek velünk. Fejlődésük érdekében a fiúk vállalták a korai edzést, ami remélhető­leg az eredményekben is egy­re inkább megmutatkozik majd. U. L. ISSN 0133-2500- (Ceglédi Hírlap) Megelőzik a bajt Ambubabán gyakoroltak Milyen legyen a növényzet? Szakmai fórum a főtérről Átgondolt érvek alapján döntenek Olimpiai sportág Korán kelő cselgáncsozók Most kezdik alaposan megismerni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom