Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
Szerteágazó üzletkör Boltokban a télre tárolt áru Néhány évvel ezelőtt, amikor a termelőszövetkezeti közös vállalkozások még gyerekcipőben jártak, működésük távlatát szinte csak közgazdászok és jó üzleti szellemmel megáldott piackutatók látták. A vállalkozó' konkrét feladatkörét is tulajdonképpen az eltelt idő határozta meg: mint rostán az apró, itt is kiválogatódott, mely feladatkör az, amire okvetlenül szükség van, s mi az, ami itt nem válik be, viszont más cég esetleg foglalkozhat vele, eredménnyel. Hízó betétek A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata, a TSZ- KER ceglédi területi központja mozgalmas, eredményes esztendőt hagyott ismét maga i mögött. Jelenleg harminckét tagszövetkezetük van, nemcsak környékbeliek, hanem oly távoliak is, mint például a röszkei Kossuth Tsz. A területi központ 650 millió forint értékű árut forgalmazott, a tagok számára ebből 75,7 millió forint értéknyi jutott. A nyereség várhatóan 9 millió forint, ebből a tagszövetkezetek részarány szerint elosztva úgy 2 milliónyit kapnak vissza, a többi forgótőkeként épül be, tovább- hasznosításra. A tagszövetkezetekhez kerülő összeg 40 százaléka a vagyoni betét, a többi az áruforgalom szerint osztódik szét. Ez durván számolva azt jelenti, hogy a vagyoni betét minden ezer forintja után 235 forintot téríthetnek vissza, áruforgalomnál pedig ezer forintonként 15 forintot. A TSZKER ceglédi területi központjához csoportosult közös gazdaságok közül a legnagyobb vagyoni bététtel a röszkei Kossuth Tsz rendelkezik. A Dél-Pest megyeiek közül a sorban 1 az abonyi Ságvári Endre Tsz, a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Tsz és a vecsési Ferihegy Tsz követi. Jó kapcsolat alakult ki az al- bertirsai Micsurin Termelőszövetkezettel is, — szó szerint gyümölcsöző, mert gyümölcstermesztő közös gazdaság lévén, a gyümölcs és gyümölcslé, üdítő ital értékesítéséhez kapják a legtöbb, hasznot hozó segítséget. Jut máshova is A TSZKER tavaly a Micsurin Tsz-től 22 millió forint értékű árut forgalmazott. A tsz haszna visszatérítésként 373 ezer forint lett. Az abo- nyi Ságvári Tsz szintén jó partner volt. A visszatérítésekről a gazdaságok már megkapták az értesítést. Legtöbbjük nem tart igényt a készpénzre, hanem ott hagyja vagyoni betétként a többivel, Gondozzuk a rászorultakat! Emberséggé! az emberért Többet törődtek a családvédelemmel Megtartotta idei első tanácskozását a Vöröskereszt ceglédi járási szervezetének vezetősége. A sokrétű és eredményes múlt esztendei munkákat Horváth József né titkár összegezte, levonta a tanulságot, hogy a tennivalók sokasága és sokrétűsége hatékony és minőségileg is jobb. összehangolt munkát követelt meg a vezetőségtől és tagságtól egyaránt. Ez a következőkben is így lesz: a feladatok egyre inkább igénylik a kollektív irányítást és az önállóbb munkavégzést. Az év során az aktivisták munkájának külön hangsúlyt adott, hogy az esztendő a Vöröskereszt megalakulásának centenáriumi éve volt. Emléküléseket, ünnepségeket tartottak. Emlékezetes lesz az a vöröskeresztes éremgyűj tömény-bemutató, amelynek anyagát Pataki Ferenc helytörténész, gyűjtő bocsátott rendelkezésre, Járásszerte részt vettek a vöröskeresztesek a település- tisztasági és -szépítési akciókban, a mozgássérültek pártfo- golásában, az egészségügyi ismeretterjesztés kiszélesítésében. A munkahelyeken a baleset elleni védekezés szorgalmazásával, a higiéniával, az üzemi ártalmak megelőzésével foglalkoztak többet, a mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél pedig a növényvédő szerek emberre mérgező hatása elleni védekezésről, az állatról emberre terjedő betegségek megelőzéséről, az alkoholizmus elleni küzdelemről esett több szó. Albertirsán társadalmi bizottságot alakítottak a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt nagyközségi szervezetének propagálására, az alkoholizmus ellen. Járásszerte többet törődtek a családpolitikai, családvédelmi kérdésekkel, az ifjúság családi életre nevelésével, a többgyermekes családok megbecsülésével, segítésével. Az országos vezetőség kérésére az idős korú lakosság helyzetének vizsgálatához készítettek felmérést. Ez idei fontos munkájukhoz is alapot ad. Tavaly a véradómozgalom eredményesen zárult, telje- ; sült a terv, több mint 2 ezer donor jelentkezett. Jól szerveződtek, eredményesen munkálkodtak az elsősegélynyújtó tanfolyamok. Ebben az esztendőben a megkezdett munkát kell lelkiismerettel folytatni. Az V. kongresszus meghatározta a feladatok lényegét hosszabb távra. Ezek további kimunkálásakor arra kell törekedni, hogy azok az adott munkahely, vagy település szocialista fejlődését tovább segítsék. A Vöröskereszt idei jelszava, a Gondozzuk a rászorultakat! — igen sok lehetőséget ad a humanitárius cselekedetekhez. Takács tmréné A Reggel utcában épült Vevőket fogad februárban Dél-Pest megye legnagyobb ABC-áruháza nyílik Cegléden február elsején. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske- reskedelmi Vállalat, a város- fejlesztési távlati tervek ismeretében szorgamazza boltjai korszerűsítését, vagy újak készítését. A Rákóczi úti, a Kossuth Gimnázium mellett levő forgalmas önkiszolgáló boltjuk néhány esztendeje nyílt, 420 négyzetméter alapterületen. A Bercsényi utca sarki ABC- kisáruház 430 négyzetméter alapterületű. Ez a legújabb pedig, amely a város sűrű népességű negyedében, a Károlyi lakótelepen készült el, 675 négyzetméter alapterülettel rendelkezik. A hozzá tartozó oktatási kabinettel együtt 901 négyzetmétert foglal el. kamatos kamatra. A TSZKER egyébként a múlt év után tagszövetkezeteinek 8 millió 823 ezer forintot térített vissza. A feladatkör, amellyel a TSZKER foglalkozik, még mindig szerteágazó. Széles körű a piackutatási, partnerkeresési tevékenységük. A jövőben még jobb kapcsolat épülhet ki köztük • és az ország más TSZKER-ei között. Hasznát a termelő és a lakosság egyaránt látja, segítenek a forgalmazásban, áruterítésben, a főváros és újabban a délbalatoni üdülőterület ellátásában, főként a nyári szezonban. Tavaly zöldség-gyümölcsből ezervagonnyi tranzitot bonyolítottak le, ennek legjavát a főváros lakossága és a balatoni üdülők fogyaszthatták el frissiben. Igen hasznos, hogy Siófok közelében raktártelepet tudtak létesíteni, ahol értékesítenek és értelemszerűen fel is vásárolnak, a dunántúli közös gazdaságok elégedettségére. A ceglédi területi központ boltjai most a télire táróit árut értékesítik: burgonyát, vöröshagymát, káposztát, zöldséget, almát tonnaszám. Több bérelt tárolóhelyük van, a termesztő, illetve az értékesítő terület közelében. Terményboltjaik számára 100 vagon kukoricáról gondoskodtak. Jó partnerkapcsolat Az éves terv tulajdonképpen már a harmadik negyedév végére teljesült, köszönhetően a gazdag zöldség-gyümölcs termő esztendőnek és a gördülékeny, jó munkaszervezésnek. 1982-re 750 millió forintos forgalmat irányoztak elő. Ez 15 százalékos növekedést jelentene a tavalyihoz képest. Az alapot az év során úgy érzik, megteremtették ehhez. Forgalomnövelő a többi közt például az, hogy terményboltjaik szüretkor a háztájiban termett szőlő átvételére felhatalmazást kapnak. Tavaly'ily módon 80 va|0n szőlőt vettek át. A gyümölcs leve idővel palackozott nedűként kerül vissza. Forgalmazására az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat a partner. Üdítő italos — málna,- szamócaszörpöt, gyümölcslevet tartalmazó — palackokon emblémaként ott látni a forgalmazó, a ceglédi TSZKER nevét. A társ területi központokkal még konkrétabb kapcsolatot igyekeznek kiépíteni, az áruértékesítéshez. A debreceni, a szekszárdi és a veszprémi TSZKER már partner. A Siófoki Áfész is jelentkezett. Velük arra szerződtek, hogy át veszik az Áfész felvásárolta árut és további, bolti értékesítéséről gondoskodnak. A pénzügyi fegyelem jó. A későbbiekben a TSZKER-ek, hogy az adminisztrációs munkát gyorsabbá, áttekinthetőbbé, pontosabbá tegyék, szorgalmazzák az áttérést a gépi könyvelésre. A telefon mellett fontos munkaeszköz a telexgép is. E. K. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1982. JANUAR 23., SZOMBAT Misnkásgyüiés a KOZGÍP-ben Terv a korszerűsítés jegyében A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyáregységében munkásgyűlést tartottak a napokban. A kilencszáz ember a lakatosműhelyben hallgatta meg a gyáregységvezető beszámolóját az 1981. évi termelés eredményeiről, és a gyáregység 1982-es -terveiről, célkitűzéseiről. Vincze János gyáregységvezető elmondotta, hogy az 1981-es árbevételi terv eredetileg 372 millió forint volt, amelyet menet közben 8 millió forinttal megemeltek, s végül 382 millióra teljesítettek. Csak így vált lehetővé, hogy a korábban megszabottnál nagyobb, 6,4 százalékos bérfejlesztést hajthassanak végre. Kapacitáshiány és az alkatrészek nehéz beszerezhetősége miatt tíz százalékkal csökkent a tervezetthez képest a belföldi gépgyártás. Az 1932-re áthúzódó szállítási határidők miatt 38 százalékkal kevesebb a tőkés exportra gyártott gépek mennyisége. Az alkatrészgyártás terén belföldi viszonylatban 25 százalékos az elmaradás, amit a kooperációs tételek csúszása és a határidőmódosítások okoztak. A szocialista exportban az alkatrészgyártás tervét 5,7 százalékkal túlteljesítették, ugyanakkor 13 százalékos csökkenést okozott a devizaárfolyamok számukra kedvezőtlen változása, ráadásul a tőkés partner a termékösszetétel módosítását kérte a Volvo-kanál gyártásban. A külgazdasági nehézségek ellenére, valamelyest sikerült túlteljesíteni a nyugatnémet Losenhausen cégtől remélt árbevételt. Hátráliató tényezők A szolgáltatások a gyáregység tevékenységének több mint felét tették ki, s ebben 10 millió forintos többlet árbevételt sikerült elérni. A hazánkban' működő Volvó-gépelc szervizes javításából szintén 10 millióval több pénz származott. Tavaly a létszám 8,9 százalékkal csökkent, a bérszínvonalat a fizikai dolgozóknál 7,3, a többieknél 5,3 százalékkal lehetett emelni. Vincze János önkritikusan szólt a készletgazdálkodás és az előkészítés hiányosságairól, a nem mindig indokolt túlórázásról, az anyagellátás zavarairól, a garanciális költségek emelkedéséről. Végül köszönetét mondott mindazoknak, akik Mintát vesznek az újborból Nagy tartályokban és' hatalmas fahordókban tárolják a bort a Közép-magyarországi Pince- gazdaság gerjei pincéjében. Az edények nagyobb részét a kistermelőktől vásárolt bor tölti meg. Képünkön egy ötvennégy hektós hordóból vesznek mintát — minőségi ellenőrzéshez. Apáti-Tóth Sándor felvétele az adott körülmények között munkájuk legjavát adták, s az utolsó negyedévben kitűzött célfeladatok teljesítésével hozzájárultak az esztendő eredményességéhez. 1982-re a gazdálkodás egyensúlyának megtartását tűzték célul, törekedve a nagyobb jövedelmezőségre. A mostani árbevételi terv 395—400 millió forint. Fordítanak a gyártás és szolgáltatás arányán, amely várhatóan 32—68 százalékra módosul. Erre az ad okot, hogy kevesebb az export és a belföldi megrendelés. A termelő- kapacitás szakmánkénti kihasználását a munkaszervezés javításával kell megoldani. Sikeres évkezdés Az 1982-es év kezdése jól sikerült, január 3-án zökkenő- mentesen megindulhatott a folyamatos termelés. A szolgáltatás összetételének változása miatt két műhely helyet cserélt, de már ezekben is zavartalan a termelő munka. Kiemelt feladatként kell foglalkozni az anyag- és alkatrészbeszerzéssel, s a készletgazdálkodási gondok megszüntetésével. A figyelem indokolt, mivel az új gazdaságirányítási feltételek között szükségesnél nagyobb készletek hátrányosan befolyásolják a jövedelmezőséget, ezzel együtt a bérgazdálkodást. Az egyes alapanyagok, alkatrészek hiánya a termelés folyamatosságát zavarhatja meg. Fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő minőségre, hogy ezzel csökkenjen a garanciális költség és a reklamáció. A szolgáltatásban korszerűsíteni kell a javítási, szerelési technológiákat, javítani a hatékonyságot és a munka színvonalát. Megoldásra vár a Volvo rakodógépek szalagszerű javításának bevezetése. A tőkés exportra készülő termékek jövedelmezőségének megteremtéséhez gyártáskorszerűsítés szükséges. A szociális körülmények javítása és a készletgazdálkodás korszerűsítése indokolja a raktárak rekonstrukcióját. Új csarnok épül A munka- és üzemszervezés alapvető feladata lesz a termelés előkészítésének jelentős mértékű javítása. 1983-ban hozzálátnak egy új szerelő- csarnok építéséhez. A beruházással kapcsolatos szerződéseket ebben az évben készítik elő. Zárszavában Vincze János arra kérte a kollektívákat, hogy segítsék a gyáregység terveinek megvalósítását. S. B. Jegyzet Törzsasztaltoborzó E gy-egy város, egy-egy arc. Az ipar, a mező- gazdaság, az urbanizáció, a szolgáltatás, a közélet alakítja ki a portré fő vonásait. De mi festi meg az egyedi, karakterisztikus ismertetőjegyeket? (A szem fényét, a tekintet irányát, az arcvonások harmóniáját.) A szellemi élet. Az okos szavúak és fényes lel- kűek (Vörösmarty) gyülekezete. A tudományokat művelők, a toliforgatók, a művészetértők és -alkotók, a homo aestheticus-ok (Kosztolányi) működése. Ceglédet gyakran bántják, mondván, hogy jellegtelen, lapos, arc nélküli város. Mégha egészséges lokálpatriotizmusunk el is utasítja e szigorú általánosításokat, azt azért el kell ismernünk: tényleg díszharmónia van városunk politikai, társadalmi, gazdasági életének dinamizmusa és a szellemi élet közösségi passzivitása között. Szépen fejlődünk, de a szellem és a lélek helyi erőkből történő építése és csinosítása lassan halad. Ha a kultúrában csak importra támaszkodunk és költünk, elsorvad a belső tartalék; ha csak a máshonnan érkező értékeknek adjuk meg a tapsot, s a mi eredményeink előtt homokba dugjuk a fejünk, csökken az alkotókedv és az önbizalom. Ha nem készítjük elő és nem gondozzuk a talajt a szellemmagok számára, nem tudnak itt gyökeret verni, hamarosan elsodorja őket Ceglédről a kibontakozási vágy. Miért szólok erről? Mert vannak városunkban is tehetséges és szorgalmas képviselői a tudományoknak és művészeteknek, vannak tájékozott érdeklődők, akik szívesen kicserélnék egymással élményeiket, véleményüket. Hányán ismerik munkásságukat? Ki (mi) fogja össze őket? Ki (mi) segíti érvényesülésüket a városban? Ne higgye senki, hogy a Kevesek magánügye ez. a város is élvezné előnyeit, ha ők együttesen bekapcsolódnának a szellemi, kulturális életbe. S nemcsak több publikációról, előadásról, műsorról, kiállításról lenne szó! Közös véleményük, ötletgazdagságuk, közéleti szereplésük új színt hozna a várospolitikába, a közösség formálásába, az urbanizációs folyamat humanizálásába. A dni kellene nekik (és rájuk), hogy kapjunk tőlük! Sokszorosan visz- szatérő befektetés lenne ez. S nem pénzről van szó! Csak figyelemről, törődésről, hivatalos menedzselésről. Például arról, hogy legyen számukra egy hely (egy klubban, egy presszóban vagy a művelődési központban), ahol rendszeresen körülülhetnék törzsasztalukat. Kávé és sóspogácsa mellett kritizálhatnák egymás véleményét és munkáját, vitatkozhatnának városunk gondjairól, vagy egyszerűen csak o Szervusztok! Hogy vágytak? baráti csevegésbe találnak frissülést. (Egy meghitt kávéházi szeglet kellene ...) Persze, rajtuk is múlik. Miért nem keresik egymást és lehetőségeiket? Hogy ne csak e papírral hamvedó szó legyen mindez, vágjunk bele! Tegyünk próbát! Aki helyet kér az (egyelőre képzeletbeli) törzsasztal mellett, adjori hírt magáról. Költői Ádám ISSN 0133—2S0» (ceglédi Hírlap»
